Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlok megtekintéséhez szükséges program és útmutató A DjVu fájlok a PDF-hez hasonlóan többoldalas dokumentumok, előnyük a kisebb helyigény. (Mac verzió innen letölthető)

 
19.78 MB
2011-02-17 09:35:17
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
128
1335
Rövid leírás | Teljes leírás (548.89 KB)

Zala 1899 augusztus

Politikai lap

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Huzsonhatodik évfolyam, 62. szám.
IwkMtMf V4nuk4»-*|>üUl riNtel Ftttp ktar"' kamliiMWi
A iMrkndtTtl irUknnl Nkot nk|ui«-kint d. «. 4—1 óra köm
Ma lilMi » l»p ««IUal rtaiUrt yon«tko«6 mlntlsn ktakaiay.
KladéhlvaUl ViraUMplltl i >WAW ÍYWfl/i Mliyv. kwaakwliw.
ZALA
Politikai lap.
Megjelenik NAQY-KANIZSÁN hetenkint kétezer: vasárnap 1 csütörtökön,
ELŐFIZETÉSI ÁRAK; Efin é»r« II korma (* frt - kr. TMm 8 korosa (8 frt — kr. Kí0»d/j»r« I korona (I M 60 kr,
Njrllttlf polünn 10 krajcár.
ElOÍMtÓMk, VklMtlít a Illrl Yootlkoiik PlnW VlHp kfloyrkww kadMbt ImMíL
•érMtatUa t*y*|*k ctak iMtrlJMl bili foftdtatiak •!.
Ifju nu ars M kraj«4r
Nagy-lvanizsa. IdHO.
FMh inrkHtil: »««iar Mwlu •zsrkswtltárs: U^M.
Csütörtök, augusztus 3.
Nyaralási sport.
Hol vannak azok a boldog idők, mikor olyan egészséges volt az emberiség idegzete, hogy kivéve a valóban betegeket, mindenki elnyaralhatott ott-honában?
évtized múlva pedig valószínűleg még sokkal inkább másképpen lesz.
A mai nemzedék idegossége abban is nyilvánul, hogy úgynevezett nyaralás nélkül nem tud ellenni. A nyaralás ma | inát' nem életszOkség, hanem valóságos! j sport. Ahogy példának okáért a bicik-Hova-tovább már csak mesemondás* liaő netn élhet biciklizés nélkül, mert nak tűnik fel az elmúlt boldog kor azt képzeli, hogy ha nem bicikliznék, valósága Ha igy haladunk mi és Így okvetlenül meg kellene betegednie: haladnak az életviszonyok az omberi épen ugy a nyaraláshoz szokott embert idegzet roncsolásában, akkor néhány beteggé tenne a képzelődés, ha csak évtized múlva az akkori kor gyermeke egy nyáron otthoni maradna a maga kétségeskedő fejrázással fogja olvasni csendes, megszokott féizkében. a dédapák vas-szervezetéröl szóló dol- Már június vége felé, mikor az idő.
gokat. Mesék lesznek azok már akkor. Hogyan! Hát csakugyan élhdftek és lehettek olyan emberek is, a kiknek abból állott az egész nyaralásuk, hogy végig verejtékezték a mezőt, hegyet? Hát csakugyan élhettek ' és lehettek olyan emberek, kiknek teljesen elég volt, ha a város vagy falu hatácában folydogáló patakban n(eredőztek" a nyári meleg napok alatt?
Mamár egészen másként van. Néhány
járás, a nagyobb fokú melegség meg hozza a nyaralási évadot, — ha két ember találkozik az utcán — a beszéd tárgyát okvetlenül a nyaralás képezi.
És ha akad oiyan jámbor ember, a ki azt mondja, hogy itthon marad: arra bizonyos szánakozással néznek a nyaralásra menni szándékozók. Mert szánakozásra méltó atyánkfia az, akinek még egy kis nyaralásra sem futja A legtöbben meg is csináljak bármiképen
is, ha máskép nem lehet, hát adósság* gal, hogy a nyaralás divatos sportjában résztvehessenek. Ezt azután mindennek lehet inkább nevezni, csak okos dolog* nak nem.
Azt még értjük, ha valaki a fővé* rosból vagy általában olyan városból, hol egész éven át széngőzt, port^ rom* lott levegőt- szívott tüdőjébe, — valami egészségesebb, csendesebb helyre iparkodik ; azt is értjük, ha megrónrsolt egészségű egyének, akiknek a levegő* változtatás, vagy valamely gyógvitó fürdő használata elengedhetetlenül sxük* I aágea, — nagy áldozatok árán, anyagi erejók tul feszítésével is elmennek nya* I ralni. De hogy kitűnő levegőjű helyek* ről, ahol kellemes sétákra, sőt türdő* zésre is van alkalom, és olyan egyéneknek, a kiknek egészségi viszonyai netn j is kivánják, miért mennek el igen sokan még adósságra is nyaralni: az már szinte érthetetlen. Ezt már nem lehet mással megmagyarázni, mint csak azz^, hogy a nyaralásból valóságos sportot osinálnak s a kor nemzedékeit hajija a I sportmánia.
TARCA.
Halotti pompa.
Szecsödy Miklós réceli löldbirtokos nagy hajtö-vadáazatol rendezel!.
A réceli ö«i kastély udvarán már kora hajnal bsn jártatták át egyenruhán vadászok a föl nyergelt paripa*. A pecérek pórázon tartolták a nyugtalankodó ebeket.
8zecsödy Mikió«, a fla'al ura*ág, megjelent a kastély erkélyén és egykedvű, szinle fsradi tekintettel néz'e a kéMfllödésekel. Komor tekintettel nézett néhsnéba a vadgeaztenyés Allén, mely a kasély kapójától nyíl egyenesen hatódott ki as orssi|(Ut leié.
A távolban porfelleg emelkedett, SsecsOdy szemei fölé i emelte kezét, ugy nézel a fölvert porfelhő leié.
Az országúiról négyei fogai kanyarodott be az alléba.
Szecsödy gukkert illesztett rzeméhöz. Nézett, aztán egyszerre halálsápadt lett.
— Kérv Pista. Tudtam, hogy ö lesz az első. Mormogta.
Éppen be akart menni s nyitva hagyott erkély ajtón, mikor szinte megdöbbenlöen álioti meg.
As ajtóban neje állott reggeli pongyolábtn. Szép asszony. Csupa élet, csupa lOz. Nagy fekete
szeméiből szinte vert kí a szenvedély lángja. GyónyörB, puha testéből csakúgy Áradt a bódító delej.
— Jó reggelt I — szólt mosolyt erőltetve ajkaira. '
A férj nem viszon ^zia a kösköntéil »zóval, csak némán hajto'ta meg a fejét, aztán tovább akart menni.
Az asszony megragadta kezét.
— Miklós I
— Talán parancsol valamit?
— Esi a hidegséget nem birom tovább
— Talán rosszst álmodott?
— Igen menzai. retlsnt'sset álmodtam. Mindig borzasztókat álmodom, amióla igy bánik velem.
— Az én modorom nagyoo közönyös lehet kegyedre nézve, Mslsni.
_— Nem, nem közö.iyös. Két hét óla szenvedek e rettentő bizonytalanságban. Most meg akarom tudni, hogy miért mellőz ? miért bánik ugy velem? mivel érdemellem meg ezt a hidegségei?
— Tőlem akarja megtudni? Hahaha! Tapintson a szivére!
Az asssonv negrendflll.
— A szivemre? — hebegte szinte öa-udal-lanul.
— Igen a szivére, a szivére asszonyom ! Kegyed mást szeret, kegyed engem megcsalt.
— Miklós I — nyögte 1 halá sápadt asszony s
az erkély Korlatjához támaszkodott, hogy Össze ne essék.
— Talán meglepte öm a váratlan leleplezés? Talán azMiitt*. hogy minden térti homlokára föl-léhei rakni egész észrevétlenül a szarvakat ? üst* iódik. A Stecsödyek közöl már tizenegyen haltak meg asszony miatt tmgikus halállal, de bohósalba i való alaská egy sem törpült. Legyek éa a tizén* | keltedik.
Szeciödyné ajkai idegesen reszkettek, dörög* j metszésű fehér homlokán verejték gyöngyözött. ' Alabastrom lehér-égd g{jmbölyU kis kezével iiga-| tollán simitolta el arról a ráomlolt törtöket.
— De...dé ..Miklós ..
— Ne szóljon ne mentegetödzék ! — suttogta I elfojtott indulatai a férfi a most ő ragadta meg | az asszony karját a oda vonszolta az erkély közepére. A vadgeeztenyésállá leié fordította s oda mutatott a robogó négyesfogstrt.
— ismeri aat, aki olt jön ?
As aa-sony megrászVódott, elkapta tekintetét visssalulott az erkély-ajtóba a imára kulcsolt ké< sekkel fordul' férjéhez:
— Miklós nekem rettenetes sejtelmem vsa Mi le*s itt ? Mii akar? Mint jelent as udvaros ez a készülődésf
— Tudni skarja?
— Kérem könyörgök : mondja magi /
Szecsödy mélységes gyűlölttel nézett felesé*
Albumok
képes levelezőlapok gyűjtéséhez, nagy választékban
Icapb-atólc
FISöVlEL FÜLÖP MwMAo N.-Kanizsán. Legszebb ajándéktárgy. -
N*gy-Kani*sa vasárnap
oraságos bajait orvosoljuk, előbb gazdaságilag, iparilag és kereskedelmileg lendítsünk rajta és csupán aztán gondoljunk .az irodalomra. Különbén is a ütieratura ezek nyomán a etekkel kapcsolatban magától megizmosodik. Mert ax természetes, hogy ha nagyobb pénz* forgalmat fogunk tapasztalni népeink rétegében, akkor majd több garas is fog jutni a toll emberei számára.
Addig a toll csak végezze magasztos hivatását s a jutalomról mondjon le — egyelőre. *
A mi az irodalom hivatott harcosainak anyagi és erkölcsi hátrányára szolgál még, az a mindjobban elharapódzó dilettantizmus. Manap mindenki, aki csak némileg ismerős a betűvetés művészetével, irogat. De nem ám ugyi mint a régiek tették, t. i. az asztalfiók számára és tisztán önmaga mulatságára, hanem szellemi termékeit mindep ros tálás nélkül siet kivinni a nyilvános* .•ágra. A fiók rossz könyv igy keletkezik és igy veszti bizalmát a közönség az irodalom iránt. No, de ezen sem lehet segíteni, miután nem lehet törvényileg szabályozni: ki irjon, ki ne ? Ez személyes szabadságában áll mindenkinek.
az ünnepélyes alk Imat, hogy közelebb j ságos hangulat ünnep után is megnurad jöjjenek hozsánk és legalább erre az egy s utóhatása lesz : ugy hisszük, hogy romé-
napra pihentessék a fegyvereket. Az ünnepi szónok históriai hasonlata a fegyverszünetről az északs merikai háború alatt Shakespeare születésének háromszázados évfordulója alkalmából, teljesen találó volt,
A nemzetiségek nálunk is hallgatag fegyverszünetet tartottaki hogy közösen Qljék meg a magasztos Ünnepet. Szászok, szerbek és magyarok nyújtottak egymásnak kezet Segesváron; és midőn Bartha Miklós, e kitűnő szónok, lelkesedéssel telten üdvözölte a megjelenteket, a néplélek mélyéből beszélt es nem csupán ezért, hanem azért is köszönettel tartozunk neki, hogy a távollevő románokat csak futólag aposztrofálta és a három nemzetiség barátságos együttlétének öröm kelyhébe keserűséget nem öntött
A románok távol maradtak azün éptől. Ez igaz ugyan; de nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy az ő helyzetük különösen nehéz volt s hogy ők nehéz dilemma előtt álltak. Az ellenségeskedés románok és magyarok közt — fájdalom, hogy ilyenről kell beszélni, — ugyanis a szabadságharcból datálódik, mélyben Petőfi Hősi halált halt. Nem tartjuk itt helyén valónak azt kutatni, hogy a régi harag mily mértékben indokolt, de a mi tény, az tény, s a románoknak attól kellett félniök, hogy az Unne
nok és magyarok közt jobb viszony fog bekövetkezni és hogy nincs merne az idő, mikor e hazának minden ^fia a legjobb egyetértésben fog egymással élni, tekinti nélkül az anyanyelvre, tekintet nétkfll ax elmúlt időkben történt eseményekre, egyes-egyedül abban a törekvésben, hogy a közős hazát nagygyá, hatalmassá és. boldoggá tegyék.
Londoni levél.
LtaSaa. jtiiat W Tiftn, Ai egyszerű parasztember módjára nékem is bocsánatot kéli kérnem a i. szerkesztő úrtól, hogy eme soraimat ingujjban írom. Kím* hihetetlenül hangzik, ámde szomotu igaaság mégis, hogy itt Londonban mosanab <n oly óriási betegei kell elszenvednünk, hogy abo< képest • Sahara forrósága magyarán m<ndva: kiamíak •. Az emberek az álcán csak ugy dűlnek, az ória-i ommbaas-b&rkftk kerekei pedig vslóaaitos csatornát st vágnak sz ulkózép megolvadt Házfaltjában Benn-szülöl'ek szavahihető sllitsaa szerint ilyen c-odit már reg nem T"pa»italt Alliion jiidegvérű népe. Májusban, mikor ide érkeztünk, olyan ködös napjaink voltak, hogy akár novemberi napok n-k is beiletlek volna a íme egyszerre megváltozott
A nemzetiségek és a Petöfl-ünnep.i!egiok4bb oka annak hogy a hazalértnek
Már rég nem folyt le ünnep oly han- egykoron el kellett hagyni a szülői házat, gulattal teljesen és diszharmónia nélkül, a legtartózkodóbban fog viselkedni és- csak mintáz ötvenéves Petőfi-emlékünnep. A fokozott, szeretetteljes előzékenység győzheti hódolat, melyet a lángoló zseninek és az 01 "w*. bogy a hazaiért már nem neheztel áldozatra kész hazaszeretetnek mutattunk & testvért lát a testvérben, be, nem kelt irigységet s még az elienség A Petőfi-ünnep — reméljük — meg-szivében lakozó gonosz indulatok is mozj győzte román testvéreinket, hogy nálunk dulatlanul maradnak s. ajkuk elnémul. Egy minden harag eltűnt s hogy a multat mult-hang sem volt hallható, dacára annak, hogy nak tekintjük. És a mint reméljük, hogy a
____az időjárás.
pélyen való részvételük Sha talán nem is Ez a rettentő melegség csak a menlőianfo-keltett volna keserűséget, lehet, hogy őszin- lytaM) végzett poicemau-oknak (rendőrök; ad tének sem tartották volna azt. Ha egy munkai, kik az elalélt embre- cl szedik teue elveszett fiu, a ki idők folytán nagy em- és az el>ő segéyt nyújtják nekik t áskfllílnben bérré lett és sok tisztességhez jutott, vissza- Linden a maga rendes kerekvágasaban haiad. tér a családba, az a családtag, a melyik | London ugyanis ne •• tárt nyári a<0 .etet, míht
oda hasa a mi Budapestünk. Az ariss olraták
ellenségeink száma nem csekély; sőt mi tő'ob: azok a nemzetiségek, "melyek a magyarsággal viszályban vannak, felhasználták
közös ünnep szászokat, szerbeket és magyarokat nem csupán erre az egy napra hozott egymáshoz közelebb, hanem hogy a barát-
a környékbeli njarakMei epeken üdülnek. de estefelé mindennap elözönlik a fővárost. A színházakban Kivétel nélkü j lUzanak, a nyilvános sétatereken nyüzsög a nrp, éa idegen la -nnyi vam mint öszszel szokott lenni. Utóbbiak a piros, táblás Baedekerrel a kezükben, mindenütt mutatkoznak, Fölkeresik ax összes latnivalóka , a abban London nem szűkölködik — miközben szorgalma* san törülgetik isssdo homlokukai. Jó magtm Is, miután először van szerencsém a tőid e legnagyobb városában időzhetni, kilia*z Alom a kedvező alkalmit éa aorra veszem aa ö aae» nevese-
caak búzza, barna ábrazatján végig szalad egy vette a magyar közmondu szavait, hogy .Magyar gyöngy-szem. ember hallgat, a mig eszik."
Rózaika odamegy hozzá és megszólítja: Étkezés uláo a házigazda felszólította vendé-
— Szereted ezt a nót/t? igeit, hogy tekinlaak meg a azőiőt és a ki logé-V Es az enyém — feleié a fekete ember kony m tarmészet lenséges sséptégai iránt, ast
bánatosan. elvezeti a hegy egy simagasló ré-sére bonnan
— Ez az eny^m — szól Rózsi ka határozottan. gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra és Badacsouyra Aztán eszébejutott Lánynak .A vén hegedűs. _ B«iac.onyból azivélyea üdvözletek atada. amö verse melyben szinten dyen egy kigunynlt ^ ^ bir4lnöje. m0Qdá Dozaű
erőtlen cigáoy küzd és könyörög elnyűtt húrjai R()Z||)|wk kifejezésnélkaiiaégeért. .
Ezalatt a várra »árt leijött hegytetőre, egy | ~ 'mrei KÓMlka csinos, kissé elhízott fiatal emberrel. DezsÁ azon»+ íf®n' . , _ . . „ nai a háziasszonyhoz si«t«u « l»«v h.hitel.Al - Mikor értek Badacsonyba (■
hangon mentegeié magit
— Nagyságos asszonyom, ne dorgáljon, mert nem én vagyok a bűnös, hanem kedves unokaöcsém, kit van szerencsém ezennel bemu'alni:
háziasszonyhoz sietett éa lágy behízelgő C- — . . .„. , • . , , ,„
— Oaak pár nap előtt.éa én tegnap beszéltem
' vele, tudtára adtam, hogy ma itt fogunk mn-|látni.
— És meg van ezzel a mulatsággal elégedve ? kérdé hamisan * leány,
óonel különösen, Róz-úka. Mondja: hát méy most sem adja tudtomra, mikor szólhatok m<r nyíltan? Nekem elviselhetetlen ez az ailapot. Tudja, hogy szeretem, hát miért halasztja a nyilvános eljegyzést ?
— Dezső, fogadni mernék, hogy te Rózsikénak most morált predikálst — kiáltá a háziúr -mosolyogva és a vendégek mind kacagtak ez ötleten.
— Menjünk a kilátást szemléim — folytaié
Farkas Kálmán pesti bankhivatalnOK Személyében.
— Hozla Isten hozzánk — szólt Malászné, kezét nyújtva az ifjúnak, ki érdekkel szemlélte a szép as-zonyt, és az eléje nyújtott kezet tiszteletteljesen megcsókolta.
Dezső felhasználta a jó alkalmat és meddig Kálmán a szép asszonynak bóko I, addig ő. Rózsikához közeledett,-ki-iuzzoiiva tekintett reá
— Unokafivérem meglepett és ö tartóztatott
—■ mentegette msgát Dezső es a leáovka azemei-l Pisla — és bátyjuk a fiatalokat, hadd számolja-
bői rögtön eltűnt a harag kifejezése. Asztalhoz oak egyaíáwalN---
Aliek és (iéia most a tjyomoriroádók ábiutossigá-1 Éa a vldam társaság, dévajkodva indult hegyet val áldozott bálványának. Nem egy talaló tréfás mássni. Útközben egy körtefára bukkantak, me megjegyzés repüli nyílként teleje, de 0 rzósaerintIiysn egy két gyümölcs volt csak. Halász Pistáné
sóvár szemekkel kandikalt as éretlen gyümölcsre es » malUite álló gav< lernak a lOmne súgta :
— Fusson lel a fira, hozza le nekem azokat a szépnen Ígérkező kórteket.
— Feledi Lájoena* sem kellett est ktt-zar mondani; felkúszott a tára, de egy vékony galyra áitt, mely nagyot roppant e< az udvarias gavallér hamarabb jutott le — min* lel a Iára.
Vegre feljutottak a tetőre. Efnémü t a kacaj,-dévajkodás, minden — mint egy varázsütésre. De nem varázslat vott-a na, ami eléjük tarult ?
A messze távolban Szigliget r >mjai bámulták setéién a ml óságos IfikAHapra^ mély lönaegee nyugalmában terüli el előtte.
Van e szebb hely a világon mini a B dalon videke ? Ez a lélekemelő, — k-d«yi adó, nyugalmas sz-tp hely, mely még a külföldit is magával ragadja, melyet as erteaö idegen csudálva bámulva tekint éa elr tgadtal «s • percekig tar 6 hallgatásban fejezi k; melyei mindenki megért -> caak akinek teremtve van, fordul hidegen el tőle, hogy jó tömötl erszényét ne ha«Ajat>an, baoe a olyan helyen költse el, hol drága toalettjeit, ék-azereil nacsak a sötét hegyek és csillogó babok lássák, mert hisz ezek nem beszélhettük róla, ezeknek nincs nyom Iájuk, nincs referensük, kik magasztaljak ízlésűket. De hit most divat külföldre menni, hol a magyart tárt karokkal lohadják, és ott azttn megmutatják: milyen jó hazafiak ők, mert be sem marik vallaui, hngy ók magyarok I Rahiha! Igazan milyen bohó ia vagyok én! de nem tehetek róla, ezen már muszáj kacagnom.
N»gy-Kamzsa vasárnap i
1899, augusslus hó 6 In
te<sét*ket. Hit bisony eeodás világ vtn errefelé. merték és éppenséggel ennek következ-As itteni látnivalók bámulatba ejtik még a le*, tében történt a megállapodás abbanf hogy tapaaatattabb utáaót i». As AlberVViktória ma- a katholikus autónomiai kongresszus vigye atamban pl csak ugy tolong a tok idegen aa dülöre az Qgyet oly határozattal, mely azu-aiaö gőzmozdony kőről, mely 1829-ben kész9lt< tán az apostoli királynak mint legfőbb Kerekei, vabmiat belső sserkéieté i« jórészt kegyúrnak szentesítésével minden további taból Tannak, hatalmas mondhatni: otromba vas* fenekedésnek útját fogja vágni. Zágrábban, pántokkal megerősítve. Primitív alkotmány, de de Strossmayer püspök körében is most már drága trsklya. ílasöolóképecr ki van itt Állítva tisztában vannak a helyzettel, különösen pe. Foulion eM góshajójs, mely miatt aa akkori dig tudomásuk van arról, hogy- a megöl* babonts nép meg akarta kövesni a geniális lölia- dás eme módozatát éppen az siettette, hogy Ulót. As időt jelatt óra keide(lege< modellje is itt horvát részről az ismereres zágrábi star-lathaló stb. Miodaooyi becset határkővel a elvili- csevista-gyülésen Muraköz elszakitását tAaiö lejlödéséoek. Nem vagyunk képesek eléggé határozták el egyes túlzó papok indítványára, nézegetni 4a csodálni a ritka tárgyakat A ki- Ez a forradalmi tüntetés azután végképpen rályoé kertjében viszont • oövényvilág* csodái beütötte a horvát hordó fenekét, vannak felhalmozva. A délszaki növények üveg« \ £z eredmény tanulságul szolgálhat egye-hazában oly issonytstó, mesterséges meleg levegő bekre nézve is.
van, hogy aat alig lehet kiállani. De eat a hö Ami már magát a kérdés rendezésének mérsékletet megkívánja a sok eme etnyi magas-1 mödját illeti, mint említ.ttük, még csak
ságu pálma, mehek itt lenyétsnek. As Arits kaktinspéidányokat pedig nézni sem ja, mert, mtglájdal lő e as ember nyaka. Ssóvsl: valóságos paradiosoas es a kert. Kár, hogy as ór oly hsnar kivezetett bennünket. — Egyelőn ennyit.
Horváth tgila.
Muraköz egyházi rendezése.
— á „Mi(]rtroraá|'-MI —
A rendezés módozatairól már folynak a tanácskozások, de eddigelé végleges megállapodás még nem történt, a rtiirtf azonban megbízható forrásból értesülünk, éppenséggel nincsen szó arról, atrit egyes lapok híresztelnek, hogy u gy a r is a horvát kath. egyház világraszóló ellentáHást fog kifejteni vagy legalább is kárpótlást fog követelni.
Zágrábban azóta már megtudták, hogy a muraközi állapotod rendezésének égető szükségét a legilletékesebb helyen is elis-.
egyes tervekről van szó
így egyfelől azt ajánlják, hogy Muraköz a zágrábi érsek joghatósága alól a szomszédos szombathelyi egyházmegyébe kebeleztessék oly módon, hogy a muraköz mezei és a muraközhegyi alperesi kerület huszonkét plébániája a szombathelyi egyházmegye zala-egerszegi főesperesi kerületéhez csatoltassék, melynek lakó sága, egyházi iskolai viszonyai úgyis sok tekintetben megegyeznek amazokéival.
kőz horvátositására aknamunkájukat -megkezd ék volt; Ez a főesperesség tehát régi hatáskörét visszanyertté; a belint főeeperea-egyúttal a zágrábi magyar kanon oki stallu-mok egyikét ia birtokolná, különben pedig a zágrábi érsek fennhatóeiga alatt, de kfl* lön jogkörrel kormányozná a muriközi huszonkét plébániát, melyek közül kileoc a kath. vallás-alap, tizenegy a Csáktornyái uradalom, egy a csákvan uradalom a egy az érsek kegyurasága alatt áll.
A lényeges változás azonban az volna, hogy a muraközi lelkészi és segédlelkészi állásokra csak oly papokat nevezne ki a fent-említett főesperes, a kik a szombathelyi papnevelő-intézetben nyerik majd kiképez* teiésükét s ott szenteltetnek fel áldozárokká. Ezáltal a horvát túlzók, kik a zágrábi szemináriumban magukba szívott ellenséges indulattal töltik be Murakör számos plébániáját, teljesen elvesztenék itt befolyásukat és a lehetőséget is az izgatásra.
E megoldási módozatok között fog majd a katholikus antonomiai kongresszus ij-m bizottsága válaaztani, még pedig ama részletes munkálat alapján, melyet illetéket helyről eléjé terjesztenek s a mélyben a további adatok és a teendő intézkedések sokkal körülményesebben felsorolvák, mint azt mi egy cikk keretében tehetnők.
Azt azonban már most is elárulhatjuk, hogy hiábavaló azoknak a félelme, kik
Ez volna a kérdés leggyökeresebb meg-j MuraköI egyházi rendezését abból az üti-oldása. Másfelől azonban oly módozatot lólagds 0kból ellenzik, mert a horvátok ajánlanak, mely bizonyos tekintetben kímélni Lnnak [ejében kárpótlásul követelni fogják a volna hivatva a történelmi s hagyományos l^j egyházmegye ama-területének áteng®.
érdekeket és ezzel ár régi statusquo helyre- - - ........
állítására törekszik
.. • Muraköz, vagyis s zágrábi éreseki egyházmegyének Dráván innen része ugyanis egykor külön belini főesperességet képezett, melynek digmtariusát azóta nem nevezték ki, mióta a horvát 'túlzók Mura-
n.
Imrey Bóssika és Halász Rózsiks igen ji ba« rátok voltak- Már as ifkolálna legssengébb ko rukbta kezdődőn es a barat>eg, és mtdóa as éleibe kiléptek sem szakadlak 'el egymástól. De dkhI lebet tán egy éve a tartós batátaág meglazult agy kiasé. Egy bájba a voltait, hol mindkeltő; n.ek egyezerre udvarolt Rethy Dézsó. ¥ két Róig[ nem India kln«É tsii ai ndvarlás, és fiissé élfiw^ degüHek egymástól, igy akarván meggyőződni^ melyik as igasi?De a furfangos gavalléron nem tudtak kilógni '/i - .. ^
Halász Pista végre mrgaokatyotta a sok sóhajt és lifánkosast nővérénél, egy bizalmas beszélne* lés alkalmáva< Dezsőtől megkérdezte mi .a : célja ? ..
— 'Az én cálom -<- teleié .fiatal -ember nővé< rédet nóBI Venni.
— Miért udvrrolsz' akkor Imrey Jkisasszouy-
aakff
.— Megügyelni akarom e kei leányt, a mi léiig meddig sikerült is, mert arra a tapasztalatra jöttem, hogy Imrey Rós»i égy Iftzönséges hoso mányvsdáas — jobban mondva lérj/adáas, nagy nénjével együtt. Ma ,ii nem él enzl<ek, ugy nőve reddel szemben .nyilatkozni (ogok.
— Tessék.,
Halász Piái* az Un meg*u*ta' az ö kis hugá nak, hogy ő tud ám valamit, átni Rócinak egész boldogs^ptt kepezi.
A mulatság ntáni napon Imrey kisasnsony lattevőivé rontott barit nőj éh ez.
— Ah Rózsi be nagyon boldog vagyok!' — IngUá* vadul éa. barátnőjét átölelte, majd hogy meg nem lojtotta a nágy sseretetnyilvánuláaaal.
.fis gyorsan hadarva elbeszélte, hogy a legkö* selébbi napokban tartja eljegyzését Réthy Dezső*
v.pj, ki ugyan rég nem nyilatkozott, de Toucsi nádi véleilanül iQltannja vall agy párba»iédnefc Jme» _ lyet Dez<fl unokafivérével Kálmánnal. lolyialott tudtak horvátositani, éppenséggel
éa ennek bevallotta, hogy' ő Rózsit szereli és nőül "fogja venni. j •
A két Róssi közül teliét én voltam az igazi, — lejesé ,be m mdójkaj t büszkén a leány é* sajnálkozva tekintett végig barátnőién.
Hs regényíró volnék, ugy hosszú bonyodalomba bocsátkoznám, melynek aionban ugyan az a vege lenne, mint rövidke tárcámnak. így azonban meg >azt sem irhstom, hogy Rózsi elájult a hir JÖV! h*>latára. Csendesen mosolygott, asután karját n barátnője karjába öltve, ia*san kisétáltak éa leliirta előtte a valót. Zsebéből kis aranykarikát vont slő. melybe Dezső neve volt vésve.
— Sajnálom, hogy ilyen hamar megfosztalak A ábrándjaidtól, de nagynénéd félreértette Dezső magyarázatát.
A szegény nagynénire iszonya'oa dühvel hullott a szemrehányások Szőne, mert csak ö volt oka émerlcis — félreértésnek.
dését, mely politikailag s közigazgatásilag Horvátvátországhoz tartozik. Honnan isme* rik ök igy a horvátok jövendő követel*, seit ?!
No, de nincs ok ezektől aggódni A pécsi egyházmegyéhez tartozó ama tizen* három magyar plébániára, mely Verőce* megyében a valpói s miholjaczi alesperesi kerületet képezi, a' horvátok nem fog* nak reváns-igényeket bejelenteni, mém pedig abból az okból, mivel azok átvételével nagy anyagi terheket vennének magukra, athit a horvátok egyáltalán visz-sza szoktak utasítani; azonfelül az említett plébániák nagyszámú magyar híveit, kiket politikai s közigazgatási uton sehogy sem
nem kí-
vánják meg, jól tudván — és ezen panaszkodnak is — hogy a magyarság terjeszke* dik tna Szlavóniában éa a horvátok ezt a nevezett plébániák beolvasztásával semmiképpen sem fogják előmozdítani.
Egyébként a kath. autonómiai kongresszus 27-es bizottságán áll. vájjon megijed-e a horvátok követeléseitől, ha ezek* ugyan kedvük lesz ilyenekkel előál-lani ?
ib-
A nemzetközi gyermekvédő kongresszus 1899 szeptember hó 18—17. napján tartatik még Budapesten a nem«sti museum és orasáskáa termeiben. A megnyíló Ülésre József löhereél
r
vilagsserte ismert jó hírnevét kitűnő minőségének köszönheti, miuek
A
Ferenc Júzsoí*öv<tkeitéba>i *
keserűvíz
Kapható: Roaanfald A és
részén, még a kisebb helyeken is, most már találhatója árusítva lesz. A Fenem jis^rf keserü-vizböl mint rendszeres adag fgy boros pohárral reggel éhgyomorra véve e'égségei. (Öt és flaMarton és Huber cégeknél
QRAPHIC TROGEP
s
a legjobb, legegyszerűbb, legtartósabb és legkónyebben kezelhelő. Ara 66 Irt egy fényesett dobozban. — Kizárólagos képviselet és löraktar
Fisohel Fülöp kAnyvkarMkadésébaa N Kanlisán.
HE* PresfKtBssal utveeea mt|iM
tagyKaniasa vasárnap
Zala 68 sr.iiiii (4. lap )
1899. augusztus bó 6-án
véJb* , több miniaster éa ssimos eMkelö«ég1 labeUésü Körmmdy Pál Iparoa aegéd Jókai a IX. fia. oaat. 1-sö fokosaiéba (1800 ínba); megígérte a mogjeleoést. A lagdijukui addig lefiie-l Apolheoaisál aaavalta, végül a saAzaiot énekelték. Lá*ár József p. éa i. főtiszt éa Vukatoeict Víaoa leli egyrtnek nsaz-a s^nvi 4^4 közlük 62 kül- A* enekek betanításéban Stlgtíhy Ödön 'uni ó p. éa ». fötisxt a IX-fi. oezf. i ttt fokozatába löldl, ai utóbbiak költött legtöbben vannak buzgólkodott.' A , városlwz nagyterme xaufolásig (1200 írt;), Hamu (JfOrvy p. és «. tisat ■ X. Prancia-éa Olaasore'ágból, da képviselve van meglelt éa lalkaa ttnnepélyrűl mindenki meghatói* fiz. oetf, 1-sö fokosaiéba (1000 frtj, Prodanoekt Európa minden nagyobb állama aionklvűl *' tun (Avoiott. |Jéno« p. éa t. tisxt és Ká»e* Kálmán pos'a éa
•marikat Egyesüli Államok ia Párisban, Firenzé- ^, , _ „., Vn l'ávirdai segéd-ellenőr • X. flxetesi os<Uly 2-ik
ben éa Rerlinbea kálón bisotfágok mttkódnak. . ~ J**0"1 tokosaiéba léptették alB.
A saako ztályok munkálntnikknl nasyjálian nlZ80 Vill'08 k. tostülot 8 dtt Cstmn K.á- j — f Agh* Iga4e. A Ladonka Akadémia elkéaaOlfak, a bejelentett előadások ssáms eddig roly alispán elnöklése alatt közgyűlést K0tl0ni/t |uniu—julius havi flkatétwn felsorolja 86. különösen aa orviwl szakoaitalyban »»k bír-1 tartott, melynek tárgysorozata a követ mank«'ir«aít. Etek köai Uláljak Vághá Igaáo neves kallóid. tudós jelen"k.w«U eősdóul A!koz(, volj.. A nyuJjalds f0lytdn ürüt- JEJ***"** M^tf ^í1*. kongresszus alka'mából szétoszlás végvlt. sok ,, , < , A * / ,A, . . ! közelebbről érdekli éa ki lapunkat ia gyakrabban
becset* irodalmi mn jelenik mag, kóaitlk a blxotl-Mrf m* vam} mfrMOn_< ***in<uaiot*t ieIkeroMto dolgoanival. Eaan okokból repro-aag kiadaaéban mwlsgy 40 uevMseleaehb mag/ar folyton m^üresnáett városi szdmmvíii és a duUljuk a Ludovíka Akadémia Közlönyéből gyermekvédő intését monogrtfláj'i magynr ét ua/dtn előléptetések folytán nugüresedő egyéb a Vágbó Ixnsc nsasadoara vonatkozó raa«i: francia nyelven ai IgasságUgyminisslérlum kia- Adásoknak választás utján való betöltése I . Vághó Ignác, bunv. s<esidos i»oár a Ludovika déaébaa a j*vitó intésetek terjedelmes tam.na- E|nökiö aiiípdn raognyjtó beszédében Ak,^'"i4b,r'i ub;"'nL talajdono^a.
♦éae; Hudapeal fóvároa alanléna érvahaamróii i, .. .. .. . v i.i Íl __ SiÖteien Pápán 1856 aiept. 14 én. Kó*épi»-
Taaakai Ödön kiadaRéi an a gye rmehkórbáaak . »ogy nem lenet leiaaaia, «em. ko,„ lanulailinyait pap4(1; y^prémben éa
■éahaaonié kóa^énnAgUgyl intselek ré'iietea nom kötaloasógo azon férUak, llletvo J Builap««len végezte. A tbéologtai pályáról a leirásu » mintegy 18* apróbb iamartató iOaei. j városi tisztvlaelftk érdemeiről raegemlé- bóléi a<aiir< lépvén, 1879>h-n a honvédig he®
koíini, kiknek állása most betöltésre | béaoroztHtolt. 1881-bén « Lad*«ika Akadémia
A biaotlaégnak közel 100 arvahéa éa jótékony egyesület köldötl be nyomatotl, vagy mit buertetŐ Uiréat a a mininiénumok kérésére eddig külfökWI több, rétaban igen terjade mea psomiig érkeaatt a gyermek védelem Qgyére vonatkoi'Ug, melyeket a eiiott-ég a k ngrewau* utén at oraa, plédagOgial muaeumnak engrd ét,
A kiélliléaun, m»ly a véroeljgétl ipara«irnok< ban laaa. 160 kléliili van, kOaltlk 88 kOltOldi,' féazben Mifinó érdekes lar^fakkaJ, a (vléílitéa fcUnkéia mér m«gkeadödöi'.
A bisollség gondotliodoll a kongreaouii alatt megjelenő napi aprói, napibiiioaokról. gyoratrók-ról, jelvényekről a egvea l edvcami'iiyekröl.
A tagok uémara 19 aate * Kojtal atéllóban iamarkadó aala I eu a 17-én délután a krreeke dalml midiaa erium, lovabba a tengeri éa folyam-ka jóaiii léraulal lémogataHéval kOlön kirénduléa lau Véora a sllteinémék Inléaelébr, Z«b*>gényli« a MQnldei gyermektelepre, Visegrádra a onnan kttlOn hajóval Uudnpesire, mely tiranduléaon a tagok Összesen 50 krért. vebalnak részi.
A cirkvet'icai kirándulta munkélalai folyamatban vannak, tilbb oldalról kedvezményeket •yerie.
A kongresszus tartama a'atl 89 nevezetesebb fővárosi intését meglátogatása van tervben > a külföldiek kalauzoláséra eddig K0 idegen nyelveket értn Mnkférflu éa nö véHalkoioli. 16-én Mntán laaa az IHH-ban Hruiinvik Ter^z grófnő' áhal alapított .angyalkert* helyén állitott emlék-lábla-leleplezéa.
Aa elökeazitö hiaotiaag addigi ki dana. 2,827 Irt, a pénitÁrban jelenleg 5.868 Irt 49 kr. van,, _ .. . n,. , , ,
avly összeg a kunnreasáu* megtartását butdiitja, Mlvássy Fáit választotta meg vároat a nagy éa flöreláihaiólag igen értékea nnpló | mérnöknek. — A városi számvevői kiadáséra ped'g a ktlzókialémtgyi ea belügyi i állásnál egy kis meglepetés érte a mínlaxlérlumokiól kértek kttlön ae.élyl hogy kOzgytUóa tagjait, kik főleg azért jöt-»st. minden tag éa minden nai yobb könyvtár dn . , , , . , ° , J.
aé'kU megkaph íe,k. .®l oly nagy számban, hogy je-
A kongreauim r>nd«xéaére fabru<r óU férni'- j löltjeik mellett leszavazhassanak. A ló iroda eddig köxel 60.000 nyomtuvnnyt a kór- kijelölő bizottság ngyanis jelölés he levelel káldött «sét a Ogydarabjaimik száma j ly'ett abbeli véleményének adott kiíeje-
!2uik!TT ,rt' me|f ^ zóst, hogy jó lesz a számvevői állást
budó ióaael pénztáruoknál iLónyay u. 9) flae-i u T i , ■
. \ —.-"'v, .... » i .....Jjez alkalommal még be nem tölteni.
kerül, annál is inkább, mivel a városi képviselő testület annak idején ez irányban már megtette kötelességét Mégis egyéni érzelmeinek kifejezést adandó, elismeréssel emlékezett meg a nyugalomba vonult Plossser Iguácz városi mérnök, valamint az elhunyt 7**, hHsi György városi számvevő, a város nak tett sok évi szolgálatairól A tárgysorozaton levő választás megejté séro a. közgyiUés a következő négy bizalmi férfiút kQldte ki: Faici Lajos, Nensidler Antal dl', Itapock Gyula és Sebestyén Lajos. — A kijelltfi bisoltság tagjai voltak: Jsfierjesy Sándor, Elek Lipót, dr. Lőkt Emil és Plihál Feréno — A kijelelő bizottság működésének tartamára az alispán a közgyűlést felfüggesztette. — Huzamos idő tqlt el, midőn az alispán a közgyűlést ismét megnyitotta és jelente hogy a városi mérnöki állásra hat pályázó volt. Ezek közül jelöltettek: Sxüvásty Pál fő és székváros! segédmérnök, második helyen: Király Sándor, harmadik helyen T Vogl József ós negyedik helyen: Spády Ferenc. — A közgyűlés egyhangúlag
lendó le, a töt>bi réuletekra nézve az iroda (Jó-aaaf-kőrut 48.) ad felvilágosításokat.
-HÍREK.
— PaUfl Itenepéiy T»p«trAu Tapol-eén sx i»aro« iljak önképző köreböl indult ki a végeredményében várokozéaon leiül «ikerült mozgalom Petőfi ünnepély lartá-a iránt. Az ünnepélyt dr. Minyohy Gvula, a kő laradhatatlan buiwalmu elnöke gyújtó beaaéddel nyitott* meg; az Hónapi beszédei a tapolcai S'ületésH Horváth Gyula elavon-bródi vasú i igazgató tartotta, n melyet a mellékierembŐI, Pe<flfl dalaiból női én'kkar kiaér>; Kokn laidor polg. i-k. tauár Petőfi iijUBágáró' beszélt példa gyanánt idézve • lánglelktt költő hxzaHzeretélét; a jó sxxvaló
tisztképző-tanfolyamából k«d.<préd'Ut neveltetett ki. 1888-bio hada«gy, 1889 ben főhadnagy, 1896 b-n századin l<«U. Volt xésxlódlj és ezred-aefédtiaxt, A Ludovika Akadémián mint tanár .nyolcadik óva ulkalmastalik.
A Luibivika Akadémia Kóslónyenek 1801-től 1896-ig iára<*arkea<iój<« volt k abban számos kisebb-Ma*yobb cikket tett közzé. 1886-ban adta ki a Katonai olvasókönyvét (Hazai Samu sxaxa- . doHsiil együtt iri i), ,Alosxtrák-magy monarbhia védereje" oi'iill könyve két kiadá-itÁei, Magyarra Inrdllot'a. W.ijnowiob E nil i Din Előments der Kríegtübrung oimü müvét, lH9i ban jelent meg „A< natirák-migyar monarchia hadainak axer-vezeta* oimü muikája, aa Erzsébet királyné életéből antbologiát adott ki.*
— Hesvédelak haaaérkeaéae. A nagykanizsai 2ü-ik bonved gyalogezred, mely egy hónapon ál K;>po«várott éa környékén tartotta meg dandárgyakorialait, ma asombaton viaszatért Nagy-Kan xsara.
— A tapolcai batenegét|a* péatlár kftagjrAI4««. A tapolcai Ipartolületi Bttegu-gtíytS pémtiír mult vasárnap tartotta évi közgyűlését dr. Minyoky Gyula ügyvéd iparhatóakgi bután elnöklete alatt a városház nagyiéra ében. As igssgslóségoak a kö«gjülea alul indoaasul vett évi jelenűse aaerint a csak harmad fél ár óla mtlkrtdS pénztárnak aa siőzö évben állag /79 kőtsistétt tagja rótt ; igaagató«ági 01 éa tar* tátott 9 esetben, eliulézteieU azokon 114 Sgy; a választott biróaAg eté ót Sgy vitetett; lelebbexe a agy asstben adatott bc Stékdjf Emil iiaz'elet-beli aaolgabiró agyassr, as iparbatóaagi bistosp* dig két izbsn tartott hivatalos viaagSlaioil; a kaas-lés rendbeo találtatott. Az igaagaUWágt dijak behajlásara a közigazgatás hatóságot csak 9{isbsa vette igénybe s péaxiár. A péoatár orvosa dr. Vmrjat (iábor, ügyvivő elnök ÜUriek József, a válusmtl biróaág elaöke Ltutiig József, pénztárosa iforoidf (iyula könyvelője as jegyzője Li*»U Dávid, ellenőre pedig Erkmlt Józaef voltak. A zárszámadások szerint aa évi bevétel 1886 Irt 66 kr, a kiadáa pedig 1881 hrt *4 kr. volt; az 1288 itt8B«r. Ueti járulékokból bét se etlenül ma* r«dt 49 In 16 kr. Bélegwléa 184 esetben fordultx elő; a betegtdéai napok asáms 668, a segély nyújtás összege 769 irt. 99 kr. A pénztárosnak és az Igazgatóságnak a (elmentvény megadatott a az után as igazgatósági • választolt bíróság és a felügyelő bizotságba a kilépő tagok helyébe a válanalások ejtettek meg. A pénztár a jövő évben működését s tapoloai belső járás H körjegyzősége területén Isvő öaagss iparasokra kilerjsasti.
— Tatvn) eaeléá Simon Anna, Fenyvesi Mikaa saia-egenasfi kereskedőnél alkalaataában állott aaobaleaay szive szeretemre vágyott. De ■ivei nem érae't magában elég képeaséget arra, bogy a nőtlen férfiak köst választhasson, megkérte a vele ismeretségben levő Hunyadi Anna oigányoőt: segédkezne szándéka ki• iletéb«o U óbbi késséggel
Az alispán által tett ezen inditványt a közgyűlés elfogadta és ezzel a közgyűlés véget ért — Ugy hírlik, hogy az újonnan megválasztott városi mérnök lemondott, tehát marad minden a régiben.
- Pa«(a tAvIrdal ellUptetlssk. A A posta- óit távírda közlemények legutóbbi számé 536 tisztviselő 67 altia*t éa 989 asolga ki-nevesénél, illetve előléptetését tartalmazza. A tisztviselők közül hatvanhétén magaaabb rangosztályba, négyazáihstvannynloan magaaabb fizetési tokba léptek.. Utóbbiak közt Nagy-Kanttá* a következók vannak: Jatgti Fereno pqáta éa lávirda-lé ügyelő- a Vili. fisetési aaiály 9. fokozatába (1600 forintba), Aet Veodel p, éa i.fötiaat| állott a leány - kérésének, Ígérvén, hogy olyan
Piszmivek
ifjúsági iratok-, képeskönyvek-, és ^ gyűjtemény-munkában
magyar-, német- és francia nyelven a legnagyobb raktár és választék
könyv kereskedésében
* FISGHEL FULOP
NAGY-KANI/SAN. ^
1899. augtnstos hó t-4a
. szerelői szerez neki', a minői szeme, szája, szive, lelke kiván, de kikötötte, hogy ne sajnáljon töl* egy-kói kis aranygyűrűt i min egyebet, iniűvol gazdája rendelkezik, len gondja rá, hogy a holmikon túladjon, — Simon Anna ennek kft-vetkez ében gazdájától több darab aranyit) iiriit a más ékszereket lopott én barAtnéjának iuaol-gftlimts. A minap amnban rAjöHek a sierelwes leányzó turpisságára e-hüvösre tették.
— Kttu)UradoaeAay-io<U"a. 8«ili\ok Dolxika vármegyébe kehelesett S'ékvárná köz-Hégben jun. 90 án tü» ü'vén ki, alig 8 óra (•Nyála aiaii a 3808 lakost saánfláló községnek 102 telkea gazgija lett koldu*eá. Kiéged eteknek a iakohaiN,.gazdasági épülete, takarmánya^élHae, ruhanemttje, szóval mindene. 668 lélek maradt hajléktalanul, ruházat, élelem és vagyon nélkül. A nyomor leírhatatlan. A szenvedett kir 127.813 írt; — Zalavármegye alispáni hivatala 21921 számú felhívásában kérelmet inló/. a megye Is-koaaágtbo', bogy a szonvedők nyomorinak enyhítéséhez boaaa)árnlqi kegyeskedjék. — E«t-legffi adományok a megye alispánjához küldendők.
— üli laereakedeiasl lantoljam Tcwprémbta. A vallás és kösoktaiásügyi m. kir. miolasler ur 0 nagymait sásának 1899. jul. 18 án 44.863 ss. a kélt maga* randslate alapjáa a veszprémi állami felsőkereskedelmi iskolával kapcsolatosan a jüvő 1899/1900 tanév elején női kere-kedeimi tanfolyam nyilik meg. A veszprémi m. kir. állami léliő kereskedelmi Iikuts igszgs-tósága falkéri minduokat, a kik a tanfolyamba lépni skamak és mén nem jelentkeztek, abbeli ssaiidékukai minél előbb jelentsék be. Ás igas-gatóaag egyeben re nézve kétséggel Ad f-1 vi-lágoeitásl
— A eigáa;sk pArlftgéJa J6iul cUu királyi főherceg sok zaklatásnak van kitéve as 6 ked/os cigányjai részéről; mert alig múlik el nap, hngy egy ké> kérvényt ne küldenének lioz/á, Es csodálatos, kony.n tudjak Fáraó ivadékai ó Fenségének irányukban való jó indulatai. Mihelyt •« isiosekélyebb alkalom nyilik rá, nyomban folyamodnak -hozzá, a honnan ri'kan utasítják óket el. — Legutóbb Kolompár Mari poivai cigány aaaxony oyujiott be a titkári aivatalbos agy kaoakaringóaaa msgirt Instanciat, melyben alkeaergi i-aivének nagy láidalas', a mi abból kalatkasatt, hogy a caendörö* agyoun*ur> ták as 6 saive magsaiét, drága jó gyermekét. A titkári hivatal junius 27-éről keiteave 997. as. á. kérdést tett a szolgabírói hivatalim* a* esel mibenléte iránt, honnan caakhamar el is küldetett a válasz. — Miután a kérvényben felhozott indok t. I., hogy Kolompár Mari fiát a cendő-rök lésylett ugy siurták mag s ennek következtében ball el, alapos: kilátása lehet arra a folyamo dósak, hogy a kegyes lőheroeg némi anyagi segélyben fogja fit réaaesiieni
— Utas a tamnlék. A nagykanizsai polgári iakola két tanulója, névsaarint. Peohy Frigyes él Kovács Józ<st, már juias elején elindullak gyalogaaeren sasai a szándékkal, hogy bebsrlingolják baiánkat. Budapeatre érkezve, felkeresték a sserkesstőségeket és lejeaen modern módon egy kis reklámot csináltattak maguknak. Legutóbb Debrecenben voltak. Itt is meglátogatták a ,Debreteni Hírlap' aaerkeaatöaégéi, mely kővetkező sorokban emlékesett m-g róluk:
.Tegnap városunkba érkesett két tourista ifju. Kovács József éa Péchy Frigyes oagykani s«si diákok, kik juhus 5«én indultak el hátulról a bejárván a Balaton vidékét, Keszthelyt, Bada-c«ouyt, Székesfehérváron át Budapestre mentek. Ott neki vágtak a nagy alföldnek a Ceyléden Szolnokon keresztül tegnap délután 4 órakor városunkba jöttek a itt a collégiumbao kapti náJláat. Innen Nagy-Verádon át Kolosavári mennek a tordai hasadékig s bejárva a ssékely földet, a déli vidékeken mennek hesa. At Ifjak mindenütt gyalog mennek.*
— Jtrváuy. Zala-Apáti kösaágben a lépfene, a gstdáknak at a réme, járványosán föllépett, miaek követkesfében a hatóaág a lertósölt községet szoros tár alá helyeaie.
— laapimaf. a Miksa lUfiUikaa Utcaklai Mtsaaaaar vaeéraap, k*U te «§. HiMk aate slgaay—aakar u4rakNlal|a a na-llgakaá.
14 a*af*ra kérte aáaltk wHlig (aláaj— if*a ala4«. Clas a klaMklvalalkaa.
Oaaka Mirtai Katalle.
Anyakönyvi hírek
Háiauágal k átéltek kiaiayaapri sajgéd (Iiitasya) —
ValUk
Mult hét halottjai:
Nimotb Tivadar rk. 8 hónapot, vaaatl {Sttt fia, Laaipat Karolina tar. 8 , aaabó Hgtd laiaya. Itiaaa Ovlkrgy rk 08 ivaa, aiiei muati r.. Qltdlla Jalliana férj. Ood ni JUoni ,k. 25 ivaa, (öld-mlvoa saja.
Keiké Anna Ssv : Kilealoa Jinoaai r. k. 71 ivat, Mid-alvaa.
IRODALOM.
fluatal. A öyslajr Hl v&lUiat ptkaaí
— Aa OIm« BSa/vlér aj aaarkaaat4e4baa aMgJalaaÓ n4paa.ro katsd tovább abban a löi»kv4atian, hogy ag«eaitae Magiban | s hasal 4a ktlfflldl tudományos ea aaSpIrodaloa axlna-favit. Olmóaigival, kltttktan ■arvilogatiitt maatalral méltán ri le aaolgál arra, hogy aludna ha<baa ott lagyaaak salnos Jtsetal. Aa Ujabban megjolsntak Koaaa Andor aaip aa, I4kbaaa4da Arany UiaUril (tilt) taia) malylyal a K|a-Uludy-Tiraasig )d»l aagygytlMia a „DilltlilMk liéat-ktlu|4aak oly aagy hatással SldosoiL Magvar aiiay, awly | talitiaa J.lltaal aa uj magyar kO Uaaat a< agylk lagaagyobb alik|it. Aa aj magyar albaaailé Iradatmai agy érdakea no-valla képrlaatl „A Balogh hadas«y tirléaata" lagllj, Baiaa Károlytól (1117—1111 aa.), molyaak magyar táraadalml ka-ratélwu ttgyoMlii aalttődaak as arddch«aité aibasiléa ssilat. Nagy oWaaotUitra aaiaitk-it Biokwr jani niaut birodalmi kipvlaoltl Sírta köayra ,A Molallaaaa diadala alia' (Ut«-Itll. aaáa) aalyat Zlgiay Árpid á 2M ik nimit kisdia ntia mütylrltpll, Aaoaat at iilipotókat Állítja aliak, álkor a aoclatdiaokratla aar diadttnnkiidott it at'al ka-darcot vallanak RiaJklvSi iri«<i< villa a.ll.lt blaoaylt awméayaaortt alkara, murt nagvadmllllí pildiayban kait al rövid idta balti. Y4gtil Q ilda agy gytaySrt aovallaja. ,Egy flandriai k aljra" (II lg aa.] airja aa a aort, malynak igyaa aaiaal 10 kra|ónrjaval a kiadó Fraaklln-Taranlatnil Bada-peatan, (IV,, Bgyaiem-uloa 4. aa.] aiadta Saaal kdayv-Saraakad4abaa la uagraad'lbatöa Aa ülaai KUnyvtar taljaa lajstroma mludan k6ayvkaraanedt.b«a aapkató, valamint kt-Ita Jegya4ka a tlrddl ú» ati olva<a«nyal a kalaat asigtro-datat ftaatalaak la.
— KI umt Jé ngésfakat alvaaalf Lapialak kttat talia agy alaaa, aaaly ly aulyt laktataa rs tayai magvilogsUairai mint a ,Uadap«at" kipea poi. napilap. Folyvást kit reg4i yt kft ül agyaaarra, am<ityak ktatl aa agylk aaiaunva kSayvalakban jalaatk aag , agy, kagy aki a kial4>akal feln>lev4a bakétt-tí, aaakaaaar agy agiaa kia ktayvtirt gygjtkai aagiaok. Ülawntraaili*, kff a I .Bodapaat" ragiayal aaaaaok augaa Irodaiai aaiavaaalan illának, kaaaa agyattal raadklvti irdakfaaritsrt la Akt lakit aaarati a J4 4a 4rdakaa ngéayakat l bitfau gjiatkatjak aakl a .lada^t"-«t, aaaly lap tuivala.Slag kir.1 lakla-' tatabaa la agylk lagjobb ojaáxo.k B.ótaatiai ára : agy 4vra 19 irt, filévra < írt, uagyadévra 8 frt, agy hóra 1 Irt. Aa aWflaaUaak Bodapaat, IV. Sarkantyaa-ntóa t. aa. aktldaadtk.
kihallaaott még ^ kenngök lágy dallama. A grófnő kábultan mimegy édes álomba aertlifa simult a csábitónoa, kinek a / aseavsdáiyee srerriemtól i«ó, suttogva moadoll ssavai nesa engedték bogy öntudatra ébredjen. Tágig siklónak a bosszú gestteayefa-eoroa, elyaeft lomb résein ksrestlttl rajuk kandikált a méla hold ezöet korongja ea rájuk mosoiyogiek a rezgő csillagok. As a nyugalmas, Üonepiea aé> m is»k borult as ejőkelö nyaralóhely tálkára, melyben a rovarok aQmmögéaén kivQl aam hal ani semmit a mely miatagy saeat templommá váltnitatja a csendes természetet. A bálterem •zenéje sem bállatasot't asár, szinte ijeaité voit a sötét némaság. Egy kulcsnak fordulásai zavarta most meg a csendet és a másik pillanatban a .Eádsy" villa kapuja becsukódott aa aaaaoov mögött. Remek illatot1 árasztó viráftitetrenvek aétkíl jés ró'saták főzött vesetett az ut a lépcső csarnokhoz. A vastag ssóojragekksl bontott msrvsnylépoaök utolsó lokán feltárta fiáday gróf diaersten világított, elfogadó szobájának ajtaját, hévvel megölelte a grófnőt éa megcsókolta annak lorró ajkait.
—-. Itthon vagyunk nzerelmem, lépj be és tedd gaentté jelenléteddel e bailékot,
As asszonyt lelébreszlé, lelrásU kkbultságából s c-ók. S'zbe kapott. Hlaa nem osókolfai őt eddig más férftu mint a ffrje, aa pedig aeei tgy eeóaolt. Megrázkódott, hirtelen kiasaktiá saa-" gát a férQ karjai köaftl, tagra ayilt szemekkel bámult a grófra éa rtmOltaa rebegte:
— Ki maga.. hói vagyak... ah... a aztán emlékéani kezdett, aa a fényes bál,... a szédítő keringő .. az udvarlója aa a szélas vállú szép barns ember... igen vele láncolt, mikor ás a izédülée fogta el...
Rtday Miklós gróf... Es mikor kimondta oaak gondolatban e nevet elétáat as ő lángoló szerelme e fé fia iránt ée ssereleaittaaao reizíeteti aag s<ive.
De astán gyűlölt férjének alakja aarftit fel előtte és jólelem szállta meg. A férje ha megtud vaismit...! Nem is mert tovább gondolkodni, hanem le akart rohanni a lépcsőkön.
De Rsday gról elérte éa nem tftrtdve aa asesony kétségbeesett v édekezésével karjai baa vitte •zobájábs.
Aa • ravalbaa argaallIaU aiS aipia ialkaU H kapkatt Haabat rtlip klapka nakadéiéMa Sap-Baalaia.
KÖZGAZDASÁG.
A gabaaaiiatelrtl Néhány napi atilárd iránysst után a hnngu at ismét lanyhább lett, minthogy a legutolsó miniszteri kimutatái a ter-tpést jobbra becsüli a tavalyinál. Mindazonáltal busa eddig nagyon kevés kerQi piacra s ami jön jó ár.tk melle t legott vevőre akad. Árpában a kereslet teljesen megcssppsnl s már csak nyomott árakon értékesíthető. Buza ára 8 frt 60- 70, árpa 6 frtól 6 frt 76-ig, rozs 6 frt 18 kr, tai 5 frt.

CSARNOK.
A csábító.
Fehér Lipót
A keringő andsli'ó dallama mámorba ringatta ; a széles vá In, msgs>, barna ssép férfiú, aak közelsége és szemeinek de eje megrészegité, fényt ársestó csillárok egy tüagomoly yá vállak tüssávokkeni repültek el saemei előtt; amiat egy fordulónál erősebben szőritá aagáhoa ss a híres, saép nőcsábító, elvakultan, tehetetleuiil dőlt an ak saéle* mellére. Weltar grófnő veszve volt. A férfiu-j^jludia houy most nem ssabad elszalasztaéi ésjöl lel ksll hssanámi a perceket. Saorosan átfogva derekát kivesette s grófnői oaillogó éksserek és villogó sxemek köréből. A ruhatári szolga álul vállára borittatá as aaatony ott lavö k'önn 11 selyem msntilliét éa le a lépcsAkön yléptek a néma éjasakaba, melybe
Pompás keleti nagyúri kényelemmel, és pasat i fényűzéssel berendezett stoba volt ea. A perzsa szőnyeggel bevont nagy pamlagon hátradőlve Olt a grófné, előtte térdelt Ráday gróf. Rajoagö hangon aaóit as aaszonyhos : | — Grólnfl, mindeot akarhat, akarhatja ho(y kőesoborként mozdulatlanul csodáljam, ha akarja lábai alá fekasem, hogy taposson azokkal, : amiért ide kényaaeritám, csak Uvoaai ne akarjon éa engedje hogy kőseiében Üdvözölhessek vagy I elkárhossam vagy megsemmisüljek I Aiszonyotj I hát egy szava sinon hossám ? Pedig aseret,tudom hogy sseret; miért reesketn* mag kese as enyémbea ? miért nem meri tekintetét aa én sse-uieimbe mélyeeateni ? mi testi a rózsának bíborát arcára ? mi voaa engem győeő hatalommal kfaa-lébe; asszonyom — a egy aaeavedélyee mozdu-| ínttál átkarolta a grófnő derekat — asszonyom I Joaefi' szerelmem, mindenem stond ki, bogy sseretss I
As ssssonyl ismét ellogá a szédülésskerfl énét, es ember lenyfigöste, teljesen hatalmába kerít*, nem volt ereje tovább elleatállaal éa gyönyörű feje odahanyatlott a grófnak vállára; as pedig caókolta illaton haját, ssoborszép nyakát éa sugdosott fülébe saerelessittaa szavakat.
De a csókok ismét férjére ealékeatették aa asaaooyt.
— Istenem I elég volt... grof ur... es égre kérem hagyjon... tudja mit caelekssOak?
— Steretüak, szeretni akarunk...........
.— De férjem becsületében gázolunk, s jaj
nekünk he megtud valamit 1.. Minek iá kertit ön gróf aa élet-utaa elé 1 Maradtam volna boldogtalan .ugyan, de becsületes uszony I O Miklós 1... ismeri férjemet'?
Kényes beosuletéró a végletekig, és ha ceak sejtené is...
— Ugyan grófnő, felejtse el már a férjét, legalább as én köaelemben, ssart ha ót ebben a boldog órában ealiti, akkor azt hiaaea hogy nem szeret ugy ahogy Au kívánom, oly szeretemmel, mely elfeledtet mindent és mely szerelem lételének édeseu mámorító hibája elhiteti veihak, kogy csak ketten élünk a frtldöu egymásnak
NagY'K«nizM vasárnap
Zala 68. szám. (6 lap.)
1899. anguuiua hö 6-án
saéralmttuknek, azon végtelen szerelemnek, melynek földöntu i üdvöt adó élv-«é<e közben legiobb volna megsemmisülni. Tudla-j igy uteretni a férje? ugyebár nem I Most ott vadászik • xzomsséd erdőségben én legfeljebb holnap délután kerül viasaa.Tehát egész nyugodt lehat... Taay talán sajnálj* tériét... sajnálj* hogy meg-csalj* ? Grófnő I hát érdemel *< ön lérje sajnálatot ? moh lérj ki sohasem tudta magát megérteni, sohasem tudta érdeme szerint m«g> becsülni, ki oa<k gasdifságáért tett* nejévé a kinek oldalán *a elafl lapok i«ionyu csalódásától keid ve nem volt egy boldog órája sem. Férje belemerült a testit világ nyújtotta undok gyönyiw rflk élvesésébe és nem látta mai magé', ki oy asép, oly kiváaalo*, oly ingerlés kinek birbatása a IBldi győayörök ne'ovábbja lehel, öu ifjn mér, telje* pompájában kinyílt rósaa • még ewíg nem mereteit a **i vével és azon u«re-lemmel aminőről leánykoriban álmadosof. Most sseret, de mát asaaony és még utindig küzdőimet riv bensőjében, de gondolja meg grófné, elvégre maga is asszony ki szintén ivényt tarthat *a élet által nyújtható életetekre, szive már han» goain követen jogán * ne téledje hogy a virulás után gyorsan kivettetik a hervadát.
A grólnö mohiin kallgatt* a hévvel mondott aaavalat. Keble lázasan hullámzott, forróság lopta meg egész testét és pirosra (esté aicát. Mennyi igazság rejlett • gróf saavaiban, hogyne I hias neki még nem volt eddig fogaim* »z, igazi nerelom bűbájos érielért 1, most végre etereli ott a stép embert s vére szokatlan vágyón IQkt*t ereiben a saerelmi lát rMzégitö mámorétól. Ke S is aaareti,... szeretik egymftst I 0 minő élve-lettél mondja ki est még goodolaibaa k S azián ijesztően merültek fel lelkében * közelgő negyvenes évek rut sxftmai. Igen, fi aaeretni fog, (te* re.nie kell, most vagy »oha' mert mUkülömbeu lekésik... megvénül I Brr 1 nem {... ném est nem akarta I
— SiercKt hát — *tó!t vad hévvel a grófnő — ntereasa a szilaj tseavedély leitlorróbh láng* jávai, tterea* őrültén, végtelenül, mint ahogy én akarlik aseretai téged I
A mennyecetfestmény Assorkái buklenéekel litasottak vetni, mellettük Vénus asszony önelégülten létsaott mosolyogni. A szoba illatos levegője megreszketett a kéjes szerelmi értet 6dvé« tél s a távolból a pas de quatre osintslan melódiájának elmosódó akkordjai hullttszutuk. * —
— Ugtran ki ui vakmsrö, ki éjjeli uyugsl-mamban ily botorai háborgatni merée«el 1
Welaer gróf dühtől sépsd'aa, siUlt voná-sokkaJ, vadászSltözelben, puskával keaében belépet.
— Ab, gról ur | hkóIi csodálkozást tettetve Rtdsy — nálam, ily kéaö éjszakán, vájjon mire raaiyarázaam ezt I .
Weleer gróf sötéten tekintett krtrttl * szobában aatán parancsoló hangon a via zafojfrtlt dttb-vel mondta:
— Nem akarok sok We ser gról nő öonél van, ahov'a elrejtette I
— Ah I ds b"CHánatot grófué erényeit nem éppen helyezi elöltem, telelt Báday oy
Agrófoö felsikoltott mintha vipera c-ip e volna meg. A remülettól eltorzult.** arca a felemelkedve, vonag ó ajkkal kérdezte Ráday gróftól:
— Hallottadf;.. megint ..' most jón le|... hallom a lépteit... ah I a haasja óh bortaaató I... a férjem... Welaer gról... Hideg verejték gyön-győzőit bnsslokáró' é' egyszerre a «a»ba ajtajába rohant, iszonyú lételem közt; vájjon be van-e aérva az. Be vo!t tárva.
Uttkinn erőteljes baog kiélto't: „Felre a* álamból hitvány atolg«, inert atéijel suzom a koponyádat. I* Aitan erősen rátatott meg a atoba kilinc<e. Raday gróf mintegy megkövülien tehetetlenül állt; a grófnő hozzá rohant:
— Men'sen mez hál I nz ég szerelmére,
rejtsen el, hiss megöl, az biso-.. nagy ég mit legyek... hát ue
tegyen valamit, nyos, ha itt talál álljon csuk igy.
— D* as«onyom... persze... hiss es bor-zau'ó... * lérje— **it csiná'jank... a bambán meredt az ajtóra, melyet mo*t már kivulröl döngetni kezdett * gróinó lérje.
A grófnő dühösen air»a fakadt, látva Ráday gyámoltalanságai « megvetőn mérte végig: „Hát ilyeuek ** elejt* dictfi emiierek", es a. néhány p-rc elég volt, hogy megutálja ezt a asáihfiekodé gavallért. Aztán mint a nemes Vad a ketrecben, futott ide-oda a szobában, zilált hajjal remegő tagokkal, végre mentő gondolata támadt Az erkélyajtóhuz roh*at, odavonta a a grófot- i* és kilépett a nagy erkélyre kivülről imve Bédsynak, hogy zárj,* el belülről *z er-kélyajtókst.
Az erkély alatt a lürdöhelyi nagy tónak vize lágyan hullámozva, kaik mortnolással nyaldosta a Ráday-villa falának-márvány alapzatát.
Midőn Rád*y gróf végre egyedül tudta m*gát a szobában, megkönnyebbülten lélekaeit tel és visszatér: ismét szemtelen bátorság* i . Gyorain rendezkedett * szobában; hálókünlöst kapott magára aztán od: sietett a már recsejfi njtóhoz a tettetett bbizusággal nyitott* Isi azt:
isót vesztegetni,... vezesse elém ottlét,
kérek gróf ur, a kedvelő világításba h* őt' es Időbe* nálam keresi, bámulatra soulelési képességei lejtve ki, hogy Wes r grolói majdnem tévedésbe ejie,
— Hát hol keressem, hisz minden arra vall, hogy. .. de hal j t meg hát, lehetőleg rilvid I asex A vadászatot meg kellett szikttanuns, egyik barátunkat súlyos baleset érte. Moai nemrég érkéz Ul k meg. A vigadóból zenét halottam elhangzani, eszembe jutott, liogy ma bál van, melyre nőm is készük Felmentem, de a grófnőt nem találtam néhol. Tauiéssy bárónőtől kivel mim a bálra ment, megtudtam, hogy utolszor Ráday grófiul l*tta táncolni, de azóta eltűnt szemei elöl. Ekkor én lazas izgatottsággal önt kereatem, de hiába. Fekete lett körülem a világ és vére* karikák cikáztak saemei előd. Haaa rohantam. A grófnő nem volt otthon. Tehát gyanúm alaposnak látszott, itt kell lennie.
Soká várakoztattik kIlont, azalatt gróf ur elrejtette azt a magáról megleledkeaett aaszonyr, aki felült az ön oifra szavainak és szerelmi vallomásainak. De gróf ur, ne csigázza fel haragomat, mert megteled eiera arról, hogy a* ön bétában vagyok ét leaujtom mint egy ebet, mint e.y gonosstevő gazembert mint egy aléva ó rablót és akkor majd magtm logum megkeresni Welser grólnőt.
Ráday ijedten hátrá t és sápadtan dadogta:
— Nem veezem sértésnek szavait gróf ur, mert látom roppantul leindult állapotban van, de becsületszavamra mondom, hogy Welaer grófnő nincs * saobéban...
"-—És nem is volt P E< este nem ii volt itt?
— Hál. azt tiem mondhatom, hogy nem volt itt, hús elégezer volt itt lenn társaságban ; a* erkélyemről... vagyis innét... már te'tsik tudni... igy aa ablakokból remek' kilátásban gyönyörköd, hetik a szem.
Welter gróf éairevatte Ráday feltűnő aavarát, amint az erkély szót emiitette. Egyet villant agyában t aa erkély télé siete t; félre vonta a a függönyüket .es megpillantotta az erkélyen leleségét. Dtthorditáaezakadt fel torkából, a grófra akarta vetni magát, de tr're vie-aalordult Rsday gróf mar nem volta azobában. Mikor látta Imgy a gróf dühével talán nem bírna megbirkózni, majd We'ser az erkély telé tart u<y gondolkodott, bogy holnap, ha msr lectillupul*, kiállítatnak megye-rekedni. Es elillant galad gyáva mó oo, Welaer gról eszeveeistt dühének martalékául oithagyva a grófnőt, kinek egy félórával eielött még ceók-ja.it élvette.
Welter gróf után akart rohanni aztán meg. gondolta magát é* visj/.zmentss erkélejtóboz.'De aa be volt *árva. H*ragj* mér nem iemert ba*árt s a puska agyéval zúzta be a n*gy helsö üveg ajtót, aztán a külsőt éa az igy támadt réaen Tépett ki az erkélyre, hogy ujjai' a bűnös asszony nyskábá mélyeaasze. De az erkélyen kivttle már nem i volt aenki ; inuk' a tó viae loccsant lel hatalmasan, magasra fcoso«entve n vizoseppeket; aztán hnllámgyürük rajtolóduk a vizén ; néhányat bugyborékolt és isme: mély osond honolt. A tó vize lágyan hullámom, halk morinoláuzl nyaldosta a Rtday villa márvány alapzatát. =
Uásuap délelőtt a fürdőhelyi tó partjának egy félreeső1 részén, pisztolvlyal keaókben álltak szembén egyma«sal Welser és Ráday grófok Ogyaatkkor kissé távolabb, haláisok kötötték ki, eeónakjokból valami fehéret vonszollak elő; Kö.-rSluétve a parton, meglátták a párbajhoz készülő csoportot, és análelé tartottak, aa evező lapátokból heveayéfiNdisseáliitott hordágy félén hozva ama feliér tárgyat.
Ráday gróf pisztolya előbb sült el. Elleniele még lőni sem tudott, mert mellébe fúródott a
(<t|f<i ee a vér patakzott agáján orrán. GHfoeaV aen ssoroagiita a pisztoly agyát, orvtieára támaszkodva, révedező tekintettel lorgattá nemeit
Epp akkor értek ods a halászok a letették terheket* lödre. Welaer gróf adgrándplt, a vér, eróeebben omlott Májából, a felesége holttestéi hoztak ■ halászok. A gróf r* ismert. Milyen lekér volt as arca, éppsn olyan mint a* a lekér lepel, mely testét befödte.
Hörögve szólt, hogy vezessék Bádaykoa. Ai orvoso* ezt nem engedték, hanem intettek Ráday na k, bogy köaeladiék Aa igazán letujiva a rémítő látványtól megtőrtaa bQn.batiólag közeledett, Welser gróf eskor utolsó erőfeszitéssel a düh kölcsönözte erővel emelte lel jobbját éa közvetlen közei bél a csábítóra altié pisztolyát, Rsday összeroncsolt tővel, holtan terült el a part fövényén.
Welser gróf pedig felesége nevét említve, odaborult a hideg fehér tetem mellé, meg-sierette voloa o-iókolni, de elhagyta ereje... elvérzett.
Szerkesztői üzenetek.
HalMc/-e«aalj>* A ttpitóbb ktldStt kSttNstaysk le Jéaaf fpfaak. A lap kdMks Iránt iatfakeétttak.
UfrM 1 alkarílt kdlUminjrt a*r a»« kMUe^U. a* i aajazljsk, hagjr aa alkatai napon aaa jeteafcaUtt M( tafaakbaa.
NYiLTTÉR. Nyersselyem-básztruha
8 frt 86 krtól « frt 75 krlg teljes Stttajrkt* vató kaism — Taaaors éa Skaataaf-Poac* s. valamint htak, kMr te ami mi Bsaaekirg salyaan é) krUI 14 irt M kri| ■éterenként — a legdivatosabb saSvés, sain éa ■tatéaalbaa. PrliaUspsaatSkask faatabév éa Ttaaiitan, iilt-■ial háakaa amit^tra, — attetAkat 11 ita a«alaf*s daliéval kltésaek.
HENiNEBEBO 0 aelyamfyárai
(ca. éa Ur. udvari aaáUM) Mrtakbaa. (S) Majjrar levekato. Sváéba kétes— Urélbéljaf rafaaaéaaéé
Képviselőséget
óhajt egy gyári részvénytársaság felállítani jfr verseny nélkflli tömeges eikk elárusilá-
I
Levelek a referenciák megjelölésével ff .IPAR' jelige alatt Ooldhayr A. V, jfr hirdetési irodájába. Bud«pest IV. Véctt- m u'ctt 9. st. kéretnek. }f
Laplulajdonoe és kiadó: FISCHEL P-Ó-LŐP
HANGVERSENY
Vasárnap, kedd- 6s csíliörtököii esle.
sOTTHON
hol a legkitűnőbb italok szolgáltatnak ki
A közönség kényelméről és szellemi szórakozá-' aéról gondoskodva van.
Ah. érd. Itlilité| ulves 1A-togatánát én pArlfmf A<*át kéri
az Ottlion
•v laUJdeuoii
Ka<y-K>niz»& vaaárnap
Zola 6X saára. (7. lap)
1899. augusztus k4-€4n
447l|tk 899. 281-1
Árverési hirdetmeny.
A n."kanizsai kir. lörvényazék tkvi osztálya részéről közhírré (étetik, hogy a délulti takarék-pénxUr végrehajtatónak Bolt fcunict IAsaló végrehajtást szenvedő kiskanizsai laaót alleni 100 Irt töke, ennek 1898. évi augusztus hó 8-tól járó 8•/« kamatai, 8% késedéimi kamatai, 16 írt 60 kr. per, 8 irt 96 k£ végrehajtás kérelmi, 9 irt 65 kr. jelenlegi és a még (elmerülendő költségek iránti végrehajtási Ügyében a lent nevezett kir. tvszék területéhez.- tartozó a nkauizsai 4496. sz. tjkvben + 8346|b. hrsz alatt (ele résiben Bolt Kunos László s fele részben Boti Anna térj. Miilei Józseíné nagy-, ugy Bolt László, Bolt György és Bolt József kiskorusk tulajdonául felvett s 968 frtra becsült ház és beltelek Kis-Kanizsán az 1881. évi LX. tcikk 166. § c. pontja érteimében egészen
1899. évi szeptember hó 18. napján d. e 10 örakor
ezen tkvi hatóság hiv. helyiségében dr Hadser János lelperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árt eresen eladatni fog.
Kikiáltási ár a tentebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 101,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött keséhez letenni.
Kelt N.-Kanizsáh, a kft. tvszék mint telekkönyvi hstóságnál, 1899 évi julius hó 4. napján.
GÓZONY kir. tvsézki albiró.
3979/tk. 1899. s>ám.
282—1
TÁRCSA
GYÓGYFÜRDŐ
Vaaa«Kjéb«i. Qlauberaó tartalmú azénssvduz vaaforráaok
A legújabb módsaerek szerint berendezett pezsgő és ásványvíz, valamint vuláp fürdők; Kellemes, hüvős égaj; « kényelem minden igényeinek megfelelő olcaó lakások; villamviláfitás; 2 jó vendéglő, gyógyszertár, naponta 2-szer zeneszép kirándulások. A női szervek bántalmai, sápkór, vérszegénység, továbbá a légzési és emész* 'lést szervek bajai ellen kiváló orvosi tekintélyek ajánlják. 174-10
Évad ■aá|un IS-MI szeptember SO-lg.
Az évad kezdetétől juaius 16 ig ét augusztus 16-től szeptember 20«ig tetemesen olcsóbb árak, | Felvilágosítással szolgál és kivánatra prospektust küld a fttrdöigazgatóság. Állandó fOrdőorvos dr. Rohrtr Aladár, t. m. főorvos. Tárcsái Károly'or-rás különösen mint óvszer járvány esetén, ivóvi-1 sül ajánlható. Megreodeiések olyan városokból, hol külön raktár nem létezik, a fQrdŐigazgatóság-| hoz Tarosára intézendők. Posta- és távírda -állö> más helyben. Vasúti állomás Felő-Eőr, a Szombat-hely — Pinkafői vonalon, honnan a 90 percnyire (6*6 kim.) fekvő fürdőbe a közlekedést kényelmesen Bér- és társaskocsik (omnibuszok) tartják fenn: egy négyüléses bérkocsi ára 2 frt 16 kr., társaskocsin egy hely 40 kr.

Eladó.
Kinixti-utcúbn u egy teljes konforttal berendezett uj ház, melynek kertjót a Sugár-ut fogja szelni, ezáltal még kót hái-helylyel- fog gyarapodni, a tulajdonosnak Kanizsáról való távozása következtében eladó.
M«ebk WveájeeHás
^ (anda gárőly
mflkertáaz üzletében nyartwtfl
F
Hirdetések
felvétetnek
ISCHEL FÜLÖP
köny vkereakedéaében MAOT-KAMIMÁM.
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvényszék mint tkvi hatóság közhírré tetzi, hogy a delzaiai >akarék-péztár léazvénytárzaság végrehajtatónak Nagy Jósáéi és neje Fule Katalin alsó-raiki lakós végrehajtást szenvedők ellen 180 frt töke, ennek 1896 évi március 26-tól 8J kamatai, 60 frt 10 kr. eddigi, 9 frt 66 kr. korábbi árvarOa kereimi, 8 frt frt 60 kr. jelenlegi, a a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. tvszék területéhez tartozó az alsó rajki 166. sz.| tjkvben + 32 hrsz. alatt felvett s 190 frtra becsült ház és belsőség, továbbá az alsó rajki 88. ssáuiu tjkvben -f- 634 hrazftm alatt felvett s 810 frtra becsült öregh»gyi szőlő, mégis az alsórajki 68 sz. tjkvben + 696 hrszám alatt felvett s 862 frtra becsült öreghegyi szőlő, — még pedig az utóbbi ingatlanra Fülé Katalin férj. Nagy Józsefné javára bekebelezve levő haszonéivezeti szolgalmi-jog épségben hanyási'ivai.
1899. évi aaguaslua hé 11-lk uapjAu d. e. XO érakor
Alaó-Rajk község házánál dr. Hauser János lelperesi ügyvéd vagy helyettese kőzbenjöHevel meg-| tartandó nyilvánoa árverésen eladatui fog.
Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsár.
Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10°/0-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kesehez letenni.
Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint tkvi hatóságnál, 1899. évi junius hó -28. napján.
GÓZONY, kir tszéki albiró
EGY FIATAL
komptoirista,
kl a karttkidsM likaiét stksrrsl végeit*, a augyar- ás aéaist syslvtt MJtsea klrja, Mvétsttk
MELLER MANÓ és FIAI
gabtaakertskeál oaégMél ■t* SOPBOlf BAN.
Köszönetnyilvánítás.
ö Fensége SALVATOB UFÓT főhercieg udvarmestert hivatala.
Általiam Aabaatáni-gyár. 6 taáaaári és Királyi fuép Salvator Lipót Fíherawg readklv&l mr( VMS ri^sréir u uboattalppal bélalt calpAkkal. Ö Poaaágo hwih gyalog klrándnláaoa h annál ta a caipUkat éa éroata, hogy lakai sem (áradtak ngy «), Dint mi* kfaöntégaa cipíknél, KIMók 10 pár ndin ■iptl. hogy annak • mintájára kánltaansk másikat aabesttálpbilianl, agyaiiaaaál a clpiw-nil • aatia k áldják ido.
■iasalk, k«(; e vadéaanipik ée atf Jék tniark, éa ép elv Megfelelik, a aalnl arsmrlák veitek e aae-
tSBHlftll.
Zágráb, 1898. jaltai kó 8-án. K R A H L. bnaaárkapitány
Slagyuroraiág volt mlnlutnnlu&ka, a kfcigaagatáal Mrnoág elnökt, a kOrttka atkát ir)a:
TJtulell Doktor url
Ai anWbetitü ciipBk kitűnőiknek blaonyutlak, nllánka ét puhán Járok magMÜnt mlmleti UbftJfcMtro, ngy hogy — ail hlaaom — lábbiyjom Miomt luvabk orvoaláat non Igáayal.
Síiraa iuw4l k0o>doi
Diooaoa, IIST. éri wploaalMc.JT.4i. TkMaM M»«
118—50 WEKERIE SÁNDOR
óvjuk lábainkat hitt égtől, nedveuaéf/tfíl éa "meghülétHU.
Wlnci tSbbé Ubfájáit
Sem tyukaaam, aem Izzadás láb, stm bflrkawiényadéa, aam
lábdtgtntt, ttm lábéqéa
RBvId idol Tlaaláa után m gkttnnyobbdl a Járása annak, ki eslptlá dr. Hógyoa-félo, la ogéan vUácm stabaéalmasttt ubwtUliM-léttel látta tl.
Kfiisrastaágii ■ frt «o kr., epem 00 fc hosoiUlp 40 kr., gyermekeknek fele.
Aa Hbaattalpkáláa kltliMfét ltgjobban UaaiyilK ko«y ara M kir-kiaia hadarrrgnrli éa e aa. kir keevédaének Midit Il lat pár aaáillléatetl.
Sailkaidát oaakla atáaváttal, ragy a páaa nUUagm txktldiaa aaitatt, FalrilágoaiUatk, proapactnaok éa ktaaSaatayilváaitáaok iagyaa.
IC lliiaatrladéknak ee|M«l< ireagtdaiéay, H
Álla Iámon AibeiUrU'Kyár kstétl társaaii BUDAPEST, VI, Sziv-utoza 18. Egyedüli elárusító raktár és képviseletnek Weary-KwttaaAn ■
FRANK VILMOS
férfi- éa gyertpek-ruhá, ozlpő éa kalap raktárában-Délzalai Takarékpénztár épület.
Rfftáfl
N»vj-líani»3* Vaaán>ap
Aula 6). Bum (8- lap;
1899. augusztus h<4 6-|n
KITÜNTETVE
l*M. HiUaWiui WMUIÍmi araajr WwWmii h aillwaiaai n.*y éraaaal. IM7 IhbM n««tta T«U(tprMMjrN ala« üij : állami aru^rfaael lÁtti MUnllM nttgipnr«any»a - • tunn; *M d(|: »r»ny«rtaa«l
MM. Hódi*a«STÍ»áfMyi Totdjéprtraaayaa *M díj: «r»nvérumwíl. jMU^I klálUrteoa __ alatt djl: aranyfawaial.
eiser I, €.
gazdasági gépgyára
Xng.v ktnlixán. * .Ajánlja: IRAdlAROIMfAfi , legújabb t*
LEGJOBII T£TO«ÉPÉT,
sssbad. kiváltható kapaeauk-lyökkal átlátott
aik ét hHTM lalajhai rcjaranl alkalmai
Kala-Drill
nrattlápét, Parfap+O1' oIm4 '»" ió' vatfigépit; lajjobb aaar-
tavikkámb. >,rorlBLUI kaaatl, tíbb kUltlUaoi alat di|jalkttíat.tattftaek mltiirl luéMitt, karaaalt. jirfáayatt. •iéaa«yüjt«lt. raatilt. trlaerett. darálót. umiU k rip»»á|*lt kakaricu-aariaalolt éa aiiduUla ptdaaáfi gtpait.
Bfllllt mIm- éa rliTaiaUkbarandaiaaakat
jr." m Mi-toló répakapa ti tólíöneü, a 10 írt-
177—90 V- Arjf*y«rk lllTM é* krnafnltr.
?±±±±±±±±±±±tít dfct^^ibfcbg
,u>-* KERÉKPÁR RAKTAR
UN6ER ULLMAM ELEK
i aakrrfak adMbra
MAGY.KIMIINAI
a világhírű j) Premier helieal" kerékpárok
rutpviatMa ét raktára. Kitűnő .járású és solid szerkezetű
UTIGÉPEK felszereléssel együtt 110 írttól felfelé.
Mln4fniipmfl krrékpár alkttiréMfk
dia vélaaitakkaa.
irjruirkrk Ina;rn ra krrarnl f

Kapható: Naijf-Kaaltiáa:
Fesselhoter József Artnuih Nátliáu Balaton Testvérek Deutttch Lajoa ifi. Piacher Ferenci Marton éa Huber Neu éa Klein Roaenteld Adolf 'éa fia Schl^smger laidor Bchwarz éa Taubar Strém éa Klein Weiss éa Schmidt
Barr*:
Oorner S. Fischer A. Fried Lajos Herczeg Józaet
■artiMap
Ureuer Ferenci Fischer A. Klein Jo/aef láaatner M. Béla Neumann M. Szabó Sándor Weiaa Sándor
Z a cherl in
nem napWiMik^bati!
Egyedül csupán üvegben valódi!
Bauer 1. Kxufmann 1. S.
(tar|< |
Kraisaler Géaa Schwara R. Fiachar Simon
felai lt|H<i Weiler V. éa Samu HU láa«»ar«eaai Berger Miksa RafillU:
Nádaai Alajos Zaboraky Károly Zabusek Károly Roller Barnái
MagyB*aaa
Dedinaaky ti gyógysz Paaaai
Schleiffer M. 0.
Pnrlak
Kramaríla Vielor Soaterics Pál.
attaaac
Bodia Mátyáa Oarnay Kálmán Márkus Bálámon fia-110-10
EZ 4 MZEB IGAZÁN CRALKATATLIDÍ, OY^KKRES NK61T8ÉO HŰIDEN-
NEHÜ VÉREU-PUMZTITÍNHOZ.
III
Nyomatott Fiachel F iítóp UptuUiiionosuál Nagy-Kamattán 1899.
Huszonhatodik évfolyam 64, szám.
(urlndtMi VtMakáa-ipllei Flaokel ifnlep kHyv-karaakediaibe*.
A uurkataoitl ért«k<i*nl Mint Hapnu* ktst a. *. 4—5 ora kb»i.
Ide laliitndd « lap •••Utal ri*sir« voaatkaaó mlttdon köaltaéay.
Kiadóhivatal Viraakiaiplltt; Ffrehfl W/i kOn/T-kanakedita.
ZALA
Politikai lap.
Megjelenik NAGYKANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön.
ELŐFIZETÉSI Atál Egia* én* 11 katona (fi frt — kr Félévre • koron* (I frt — kr. Aegytdívre I korotiaV. (I frt SO kr.
Nyilttir patitaan 10 kr^aár.
glááaotieak. a 1 *ii daiaaakn
voaatkoiók Ftackal Ftllp kinTrkere*-kadtaiba (altaaadfik.
Bérmantatlío lev«Iek eaak faunt kMtak-l>fl| fogadtatnak *l.
Efyaa nia ara M krajolr
Nagy-Kanizsa. ltíWO.
Feialó* iierkeutl; Saalay Náadtr Sitrkaaitltára: L^Jm.
Csütörtök augusztus 10.
Hazai ipar.
Az esztendő, melybon élünk, a haladás századának záróköve. Már csak néhány hónap, s az emborisóg átlép az uj századba, nem tudva, csak sejtve) hogy az elkövetkező uj korszak nagy küzdelmet és nehéz megpróbáltatásokat fog hozni a civilizált világra.
A nemzetek érzik a jövő bizonytalanságát. Vájjon mely irány fog győzedelmeskedni a társadalomban és az államéletben ? Hiszen most még mindon csak forrong, s a népek millió ( politikai, gazdasági, szociális és eszthetikai nézeteikkel hasonlatosak a föld belsejében hömpölygő lángtengerhez. Nemes ércek rakodnak-e le belőle, avagy pusztító lávaként tör elő, hogy csak füstölgő romok' marjának utúrnia: mely bölcs tudná, előre megjósolni ? _
A bizonytalanságot mi is érezzük. A magyar állam és a magyar közélet szintén nagy átalakulásoknak néz elébe. Múltnak tapasztalatai és a jövőnek előrevett árnyéka intenek, hogy egyén
gessük. útját számos reformnak, ha a nemzetek versengésében, mely immár nem harci babérért és hírnévért, hanem a megélhetésért folyik, helyünket meg-állani akarjuk Csüggedésre nincs ok. A kOzszellemet át kezdi járni az az egészséges üdo légáramlat, mely éle et hoz a fonnyadó növényzetnek ós uj életre kelt eddig elnyomott vagy hzu-nyadó orőket. Ki tagadná, hogy a magyar föld és a magyar faj nem bir mindazon erőkkel, molyok egy nemzőt prosperálásához szükségesek? Hol van még Európában állam, mely a fejlődésnek annyi természetes attribútumával birna, mint Magyarország?
Igaz, most még szegények vagyunk. Nem értünk rá nemzeti vagyont össze-halmozni: harcolni kellett a haza földjéért, a keresztény vallásért, jogainkért éa szabadságunkért. A nemzeti őserő ezek megvédelmezésében nyilatkozott meg, de egyszersmind leköttetett. Ezért maradtunk hátra a szerencsésebb nemzetek mögött tudományban, művészetben, iparban és kereskedelemben.
A szellemi elmaradottságot könnyebb pótolni, mint az anyagiakat Amannak nem állja útját sem önérdek, sem féltékenység: a szellem szabadon és korlátlanul meríthet mások kincsesházából De anyagiakban nincs testvériség sem az emberek, sem a nemzetek kö* zött. Az erősebb fölfalja a gyöngébbet
Mi gyöngébbek vagyunk, mert elmaradottak vagyunk. Ami egykor el a* gendö volt, sót gazdaságunkat képezte: a termőföld nem képes többé egymaga tödözni az egyesek és az állam óriási-lag megn'tt szükségletét Hozzá kell folyamodnunk az iparhoz, mely gazdaggá tövé nyugati szomszédainkat Ezt ma már mindenki belátja Magyarországon^ de mert az iparűzés nem harmonizál a nemzeti alaptermészettel: ezért vajúdik és születik meg oly nehezen a magyar ipar. Ugy vagyunk az iparűzéssel, mint a fmüfogakkal. Tudjuk, hogy a meglyukasodott fog árt egészségünknek, s nem is lehet vele jól rágni — a régi módi földgazdálkodás a mi odvas fogunk — de azért halogatják, szinte
TARCA. / . _- •..
Vallómé*-—' >
Jlpglittalak a aaaitUak moet leányka! Ugy-a btaony arai foHolea ta rai)a V Rabja lettem, ral Ja vagyok lalkadaik, Haip Mkefet kltagiraA elemednek
Btltaiatcm barna verned atlyibt, jó lalkadaak bS»ie-bi|oe Ukribe : Megvnkltolt kit aaip marnod tagira. Haly ragyogott boa. kalória7 arcimre.
Hall akkor lett axivsm a bu tanyája, Akkor lattan a binatnak gyiaatija ; Mart nem tadtaa: Miit asarataa-a vagy tngaa. Baxamadt* gyiingyyirá om aaip lelkem.
Siaraaa tagam I ölalj a tg kit angyalom I — _ Hlaa siórétiek, agy sem kall már mondanom. Hadd vigyek al liua-ajkid kolybirttl Legalább agy eeékkarmatot eaüikal I
Csete JLVberüt.
Balassa Bálint szerelme.
A magyar irodalomtörténetnek'" egyik kima< gasló, legendaaierQ alakja gyarmati és kékkői Balaan Bilin), a „magyar Amphlon," kinek neve irodalmunkban uj éá nagy időszakot- nyit meg. Születése, virágzása éa halálának ideje a XVI.
század második té'ére esik a fenmarudt szerelmi éa vallásos költeményei manap ia tündöklő solitairek a magyar a<erelmi éa egyházi ly-rában.
Balaaaa Bá'int régi neme-i családból azárma-zott. íí agyatyja Mohácsnál eeett el; atyja zólyomi löiapán, bányaváaoaí főkapitány, kir. lökoniotaok volt.
Balaaaa azt a kort, melyben a aaiv megszólal, mint maga ia moadja, Eger környékén élte át. itt virult ki azámára a szerelemnek „azép piln-kőati rózsája.*
A nő, ki Balaaaát költővé tette, a kit — bár olykor-olykor ,egy>egy >szeklü azép viola ajkairól ia szedte az édea mézet < élete fogytáig azer«> tett, a kii Júlia néven halhatatlanná telt I Losonci Anna volt, Losonci látván leánya. Ungnad Kristóf egri főkapitánynak, később horvát bánnak törvényes felesége.
Adatokkal nem rendelkezünk, hogy éa miként kezdődött a viszony Üiigoádné éa Balaaaa között, de ama borongó költeményekben, melyeket a Radváuazky-codex alapján Ssilády Áron telt közzé, találhatunk némi utbaigazitáat és támponto kat.
A költemények között van ej;y versszak, melyből azt következtetjük, hogy Annáért Balaaaa már az időben .olthatatlan lánggal* égett, midőn Anna még hajadon volt éa szon\juhosó szemei olt csüggtek az ifjú lány báján.
\ „SaeroWj* utia kteereg ealvike.
Kit mii aaii kaaér*
— Mint tudatlan takar — ok ailkil ir—la.'
Szemrehányást tesz, a miért bucsut adott neki, ,pedig tudta róla, hogy nem volt kettős azive*. e tudat, a retaénylelehség a az egyedit* liaég bánata mindanOvé elkísérik,
Egyik költeméaye így hangzik:,
„Tnlajdona vagyok, aaabad I i«. vtlam, Baij* vagyok, meggyek? ka aag II la engem'
Majd bevallja, hogy a szakadást ő idézte eM s aa a tudat igen láj neki. a megbánás nehéz teherként nyomja asivél:
.Igaián törtint ez la ailtia ia rajtam, Matt ok ailkál magam bemet aokl adtam, Saagiayt háborgattam. Honim való aagy laeretmit Semminek lartuttaml
Ez a tudat kétszeresen fáj aaivének éa Annáért, kit könnyelraQen elidegenített, miután a leány férjhez ment, még lángolóbb szerelemre gyulád. Megható az aa ének, melyben a költő a válás tépő fájdalmait szedi rímekbe. A kinek a mindenható Isten fogékony szível adott, aa e klasszikus, lemondásteljes, borongó~költeményt olvasván, ^rzi, mily sajgó sebet tár fel, melyből a párjaveszteit férfiú zokszavai emelkednekffölszinre, melyben fSl-dult éraelmek háborognak ..
Ugy látásik, később Ungnadné éa Balaast
Albumok
képes levelezőlapok gyűjtéséhez, nagy választékban
1—, icapliatók
FISCHEL FÜLÖP Werledéái N.-Kanizsán.
Legszebb ajándéktárgy.
1899. augusztus hó 10-én
fásunk ép, erős műfogat — az ipart — (enni helyébe.
Az operációnak azonban végre n meg kell történnie. Szerencse, hogy most, ngyszólván a tizenkettedik órában, midőn az állam hajója bizonytalan vizek, talán szirtek felé evez, akadnak nemzeti doktorok, kik lázasan sürgetik a cserét. **
Hazai ipar: ez a jelszó. Magyarországnak nem szabad átlépnie a XX ik századba annélkűl, hogy ne biztosítsa maga számára az ipari fejlődés öjszes előfeltételeit. Meg kell határoznia: az iparág mely nemeit kultiválhatja legsikeresebben? Hol és micsoda nyersanyag áll legbővebben rendelkezésre? Mikép biztosítson az ipar s.'ámára fogyasztó közönséget, s ezzel kapcsolatban hogyan szorítsa ki az idegen kon-karrenciát ?
Életbe vágó kérdések ezek, melyek mindegyike külön külön a legnagyobb gondot'előrelátást és óvatosságot igényli, mert különös hatással vannak egymásba Hiába lesz ipartermelés, ha nem biztosítunk számára kellő piacot. Viszont hasztalan tesz a felbuzdult magyar akár oltár előtti fogalmat, kizárólag boni ipartárgyak fogyasztására, ha a megteremtett ipar nem a mindennapi élet szükségleteit látja el.
A hazai ipar megteremtésénél nem lehet egyszerűen külföldi mintákat ko-pisálni. Elég bajunk van igy is azokkal a kormányzati rendelkezésekkel, melyeket idegenből vettünk át, nem számolva a hazai élet exigenciáival. A hazai ipnyjak az itteni viszonyokkal kell harmonizálnia, hogy életképessé
▼álhassék. Nincs tehát igazuk azoknak, működése megnyugvást kelt mtnden-kik lázasan hajszolják a külföldi tőkét, [kiben, hogy a reformok valóban a
ós derüre-borura iparvállalatokat, meg gyárakat akarnak létesíteni. A gyári kémények még nem jelentik az ipart, j legalább oly értelemben nem, hogy ab-iból egy gazdasági válsággal küzdő országnak haszna is legyen.
Ctupán spekulánsoknak áll érdekében, | hogy a közsszellem, melyet az iparteremtés és fejlesztés sattksógének érzete stélhék, hogy ~SiéU Kálmán minissterelniíe a áthatott, minden megfontolás és elŐta j belügymsnissteri tárcát már legkötelebb letenni
nulmány nélkül alapításokba lovaltassék. ' ' ö Fjének ;«.
!_, ,, A.I i , , 1- .. vamaM tenni szándékomé. Mint a „Pester
Ez ellen föl kel,, hogy emelje szavátL'orr(spondei^ ^esül, egyelőre nem lehet
az egész magyar sajtó, melyre kettős L^/ komolyan beszélni, mert a pditíkai
feladat vár a gazdasági és ipari erup- j szünet alatt egyáltalán semmiféle fontos sze-
ciók mostani korában: egyik kezével | mélyváltozás nincs kilátásba vtve, ha csak
hazai ipar és hazai élet szükségleteinek fognak megfelelni.
Ilyen kormányzati vezetés és gondosság mellett a magyar nemzet nyugodtan nézhet a jövő század megpróbáltatásai elé.
Ném*ly politikai körükben arról be-
kongatni a harangot, melynek minden szava a hazai ipar szükségét hirdesse, másik kezével megfékezni azokat, kik őnző számításból vngy könnyelmű el-hamarkodás miatt, ingatag alapon létesített váttalatokknl kiszámíthatatlan károkat okozhatnak magának a megteremtendő hazai iparnak.
Korai gyümölcsön ós időelött szült gyermeken ritkán van Isten áldása. Elégedjünk meg azzul, hogy a mag ol van vetve, sőt meg is fogamzott. A nemzet minden rétege tudja már,
valamely kénytelenség esete be nem követ• késik.
Hasonlóképen mz időelőtti találgatások körébe tartótnak a váczi püspöki széle betöltésért vonatkozó hírek is, miután illetékei klhrÖk t kérdéssel eddigelé nem Joglaűcoz• hattok.
A Dreytuss Ugy vége.
(p. c.) A visszavonásban és szenzációs fordulatokban oly gazda g Dreyfus-ügy, miután már nagyon is sokáig, tartott, vége felé közeleg. A per tárgyalán a második hadi törvényszék előtt megkezdődött és ha álta-
hogy ipart fejleszteni ós pártolni kell l i*n°V» '. ho«\a íelmcn"
vr • , . ,, f . , . , tésnek be kell következnie, miután a sem-
Nágy vtvmány ez is. Most már várjuk mitő „ék egyesitett tanácsai megállapították, ki, mit jelölnek meg helyesnek és hogy a bordereau, mely egyetlen alapja szükségesnek az annak meghatározására volt az első hadi törvényszék ítéletének,
hivatott közegek. nem Dreyfustól ered s miután ezenfel&I A leghivatottabb erre: Magyar- írásbeli nyilatkozata a bíróság
..... <i . . . tt előtt fekszik, mely yiutkozatban Eszterházy ország ipari ügyeinek minisztere Ile 1 J '
gedüs Sándor nyári nyugalmát áldozta, fel arra, hogy saját szemeivel győződjék meg, hol és mire van szükség? Az ő
elismeri a szerzőséget: mégis az egész müveit világ figyelme Rennes felé van ma irányozva, hol a hatalmas világtörténelmi dráma utolsó felvonása folyik.
Egerben összekerültek s valószínűién a régi jó | mulat egyik vlszonv helyreállott közlök, de Balassa kénytelen i lohásskodik: háborúba menni s a .régi szeretőt" elhagyni. A~ hadvi«elés rosszul ütött ki Bala-sára, meri foglyul ojtették. Báthori udvariba került s alig] szsbnrlult ki n fogságból, a'vesztette atyját s eaalidi vi«zonyai és meglérhetetlensége egyik bajból a másikba döntötték. Azonban Ungnádnét, ki férjél Horvátországba követte, nem felejtette •I. Váihjor madarakra bizza szóbeli vsllomásai', fu'ó csilláitokból les hírt a szépséges nsszony felől. A harag és gyamtgatáaokra, melyikei Anna viseltetik iránta, igy felel lovagköllönk:
„Hngykagyaátak llgtd.
Hln nlmútuben forog azBata'ta aunlMd!?"
S aztán e gyönyörű szavakban ad képet lelkének állspotjáról:
.IMgtfil fogva égvén, luuD'iuni fogyok, Halnte mini magától gyulladott Ik vágtok. Titkos naar.lsatll Miit a tüz himigMlil fa, agy in ii ngv uiraénk." . x
Az 1854-ik év vége elölt, 83 éves korában, gondolt egyel Balassa és nyilván azért, hogy nemes családjának magva ne azakadjoo, nőül I velts Várdai Mihály kir. főpohárnok özvegyé',! Dobó Krisztinát, az egri hős leányát, kl -vele testvérgyermek volt s kivel a lehelő legboldogta-lsnabb házasságot él le, Sógora, a kapzsi Dobó Ferenc, visszatartóztatta nővérének vagyonáb a rokonság verbünnsl vádolja öl. As ,enyim-tied< övét kérdései, pörpatvar végképen elkeserítik éleiét, májd egészsége 7 is hanyatlik -r végre felesége gersui Pető Gáspárért hüllenQI elhagyja a a költőt a szégyenvallások (vagy t.ilán i'élet I) számkivetésbe* Qzik. önkénlés kívonu'ásra
költeménye, hjl Istenhez ekként
,Ktay6r|tk: ntken la, hogy mir Ugy vaiiraa,
■art lm bajdoasi ta nagy ba ti luaérta...1
- S hogy a felesége idegességét és hamisságát eszébe kezdte venni, kin elkeseredvén és jutván a szerel m-ainek igazsága eszébe, a kit ok nélkü' bolondul elhagyott volt feleségiért. régi szerelmének nagy tüzér újra lellobban, vádakkal illeti önmagát éa szerelmének régi tárgyát Júlia néven magasztalja. 8 hogy -ínlia nem erdélyi főrangú hölgy, mint T<)ldy és Thaly hitték, kitűnik a LIV. költeményből, hol szép Júlia — Annát emlit és több költeményének tartalmából és vonatkozásaiból is azt következtetjük. Azonban késő volt. Sok könyörgésére, „a szép leveleire* aemmi válasz sem érkezeit s ö maga is kezdte belátni, hogy hasztalan eped. A azép asszony ugy látszik, fogúit magának egy máaik lovag-
költőt. V
Mini a hajszolt vad, fut Balassa. Bej;\ria Erdély földjét, majd Bécsbe indul s lopott gyönyörökben keres gyógyirt. Szilaj érzékisége beíeh'aj'ja a szerelem posványába. Majd ismét -büjdosásra adja fejét, sőt Öngyilkosságra is gondol, de vallásossága nem engedi annak kereszt ül vételét. 'Bujdosásának végső célja ugy látszik, Lengyelország volt s a'igkanem Krakjtóban telepedett te s innen talán a tengerpartra, a hol a hullámzó tenger látása ismét ostik eszményképére s a miatta szenvedett kínokra emlékezteié s as imádott hólgynek alakja a legtisztább lényben jelenhetett meg előtte. Egy^l682-beh Danzigban megjelent könyv első lppjatK|)e&k Farkas Balassának következő sorait találta:
„Sabw t.ngar habja,
Jntla haragja,
Kinek vagyuk 8 rabja; Laikusai kívánja Olthatatlan lángja, Hint párdic pridija":.
As ötödik léi után viaszaiért hazájába Háromszáz "esztendeje. Április végén ott találjuk Malyás kir. herceg hadánál, mely május blqjéo induló volt a török késre jutott Esztergom ellen, Bacs mellett. A hadsereg 35 ezer ember lóból állott, azonkívül 16 ezer magyar lovasból h még a beteg magyar főurak is odavi'elték mágusát. Balassa Bálim testvérével, Jánossal a dunantuli I ezredekhsa oszlatott be, melyeknek élén a hős ! Pálff. Miklós állott. Május hatodikán kezdték a | varai lövetni és 19-én heves rohanót intézlek a viaivárosnsk délkeletre dülő fala ellen. Ma ott azé es ut vezet boldogult Siroor hercegprímás | költségén belyreálliiott, fönséges bazilikába föl s nagylevalfl lilták suttognak..
.Ezer puskánál, szakállasnál és taracknál többet lőttek hozzám* — irjá Thuraó György, ki szintén részt vett az ostromban. — ,A nemet gyslog ftitamodolt völl meg. Mind balkaa, mind jobbkéz felől sok hullott el mellettem; de mégia as lír Isten engem bekével éa jó egészséggel meghoza. 0 felségének egy löemberének Karcnak a lábát lőtték állat, Balassa Bálint is sebes...«
Mig az .ostromlók az ellenséges golyók és bombák sápora elől egy kőfal mögé húzódlak, Balassa mindkét lágyékát golyó lurta át. Midőn a borbélyok sebéi vizsgálták éa eszközeikkel illették, Virgiliua eme szavait suttogta: »Nuoo animis opus est leoeae nuno peclore tirmo Is Május 27-én meghala. Utolsó nzavai ezek voltak: .Krisztus meghall érettem, miért kételkedjem ? Uram, a Te katonád voltam, a Te ssregadbsn jártam L.*
K. eö
Napf-K»nir*« oaütőrtök
Zala 64. bcAob. fl. lap)
1899. aopntui U W-éa
Altalános a fekevés hogy még; egy meglepetés előtt állunk s ;xt hiszik, hogy az leghamarabb Mercier tábornok volt had-Ügyminisztertől fog jönni. A francia revizionista lapok közölték néhány nap élőit, hogy Mercier, a ki kijelentette, hogy „tű t már mindent megmond," azzal az állítással lép elő, hogy gróf Münater német nagykövet közölte vele, Jbogy Dreyfus áruló, de gróf Münster ezt előreláthatólag tagadni fogja.
E« a „leleplezés1' oly olrumba lenne, hogy el sem tudjuk hinni, hogy Mercier tábornok nevetségessé tegye magát. ,Mi értelme lenne annak, hogy valamely idegen hatalom képviselője, mely hatalommal nem tartanak íena benső viszonyt, kiszolgálta egy eszközt, mely nem csak jó szolgálatokat tett, hanem még tovább is tehetne? Ea ha már előfordult ily hihetetlen eset, első sorban bizonynyal a köztársaság elnöke az vagy a külügyminiszter, kinél az ilyen fel-fogáaaal jelentkezni kellett volaa. De ettől eltekintve, hol létezik e világon olyan hadügyminiszter, ki ily leleplezést azonnal nem ad a minisztertanács tudtára.
Mercier azonban nem tette ezt és most már fel sem teheti, hogy majd most öt év multán el fognak neki hinni ily dajkamesét. De lehetséges, hogy Mercier tábornokban megmozdul a katona lelkiismerete és tényleg „mindent elmond" hogy feltárja azegéz szédelgést, mely fölé katonáék eddig a bajtársi hallgatás köpenyét borítottál; és hogy aztán elkövetkezik a nagy purifikáció.
Hisz már úgyis nyilt titok, hogy a titkos rendelkezési alap sok milliója illetéktelen zsebekbe folyt és hogy ez a körülmény teremtette a Dreyfus-ügyet
Ha erre vonatkozó lelepleaéeeket tesz Mercier, akkor nemcsak a szenzáció sikeréről lehet biztos, hanem mérhetetlen nagy saolgálatot is tesz hazájának és különösen a hadseregnek, melynek kötelékébe tartozik, mert aklcor feltárják a kelevénvt, mely a hadsereg testén rágódik és el fognak távo-litajti minden gonosz nedvet
Az operáció igen fájdalmas lenne ugyan, de gyógyuláshoz vezetne és jobb lenne az országnak, mint a tussol ás minden művészete és a kigyótekergés együttvéve, melyekkel a „prestige"-t akarták megóvni.
A megyei jegyző-egylet köréből.
— A magyal jegyző egylet kegyelete. —
Zilatáraegye jegyzői kara kegyeletes ünnepééjt Bit f. hó 4-én Nemez-apátiban.
Illés Lőrinc, volt neaes-spátii körjegyzőnek, Zalavármegye jegyzői egylete első elnökének, emelt síremlékét
E nép ünnepe' aso ban — aajnoa — a réaatTétlenség majdnem megzavarta 2a la varmegye jagyáéi karéból — mely 186 tagot esi* 141 — caajáa Korina Gyula légrádi kőaaégi iegyzfl, egyleti elnök, Koltay Léaaló hahóti, Molnár latváa aiepelki, Koltay Lajos sala-aaent-mihályi, Schotc Károly aala-azent-gróthi, Vaeskios Ignác ságodi, Arvay Gábor nemei-apátii éa ujváry Jézaef sala-nzent-i»áoi körjegyzők Jelentek iaeg isíei 9 érakor harangok jzugása küzt vonultak a nemea-apátii körjegyzői irodából a templomba, ahol főidő Vajda János helybeli plébános és kerületi tanfelügyelő nr ünnepélyes misét celebrált a megüdvözült néhai jegyaé lelki üdvéért.
Innen kis száma, de diaáes közönség kíséretében Illés Lőrinc sirhalmihoz vonult, ahol Kováén (iynla egyleti elnök a következő lelket megindító gyönyörű beafld kíséretében adta át a síremléket Nnnes'ApáU községnek :
Tisztelt gyiasünnepí kösöaaégl f Kedves kartáraak I
A kegyelet adóját jöttünk ide leróni 10 év után annak a férfiúnak sírhalmáhos, akit ind-nyájsn tiszteltünk, szerettünk ée becsültünk.
TisiOltük. mint rmbertáraankat, ski mintaszerű táraadalmi életével, káresetien egyszerűségével, feltQnéat kerülő egyéniségével, modora és bánásmódjával erre magát érdemessé tette.
Szerettük mint barátunkat; aki önzetlen ée őeitnte barátságival est mdhán meg érdemelte.
S becsültük, mint karlársnnkat, aki ssafcér-lelmével páratlan szorgalma és muukéaaágával, kartársai iránt melegen érző jó indalatával, de kfllónöaaa egyleti életünk megteremtése, a annak téré laakaoáat nem iamerö tevékenyaégével magának elhervadthatatlan babérokat sserxett s bennünket örök há'ára kötelezett.
Hiaa 0 volt az, aki már ezelőtt 19 évvel tudatára ébred' annak, bogy egy testület csak ugy érvényesülhet kellőkép >8, csak akkor fsjtbet ki megfelelő erőt a osak az \esetre intézheti sikerrel közős ügyei!, ha egyealmen vállat vállhoz vetve, miat egy egy ember száll a síkra, érkötőéi, társadalmi és aayagi életét egyaránt érdeklő dolgai ée bajainak intézése végett
0 volt az, aki a vármegyebeli jegyzők egvesü'étének szép eszméjét megpendítette a a vele egy nézeten volt kartáraait a magasztos ideának megnyerve, vármegyénkben a köznép ée körjegyzők egyletét hosszas fáradozás és ki-tarló munkássággal bár, de megtereratatle.
fis ő volt, az aki annyi viszontagság és nehézséggel megalakított ezen egyletnek el»ő elnöki székét — kartártai bizalma folytán —• elfoglalta, s annak ügyeit utolérhetetlen tapintat-éa mintaeierü kitartással égést haláláig iatéate é* kormtnyosta.
Ep a cselekmények némi megjutalmazása céljából indította meg egylstüok évekkel eaelött a mozgalmat egy síremlék felallitása iránt, hogy esael adjon kifejezést ama határtalan tisstelet, bána'os kegyeletnek, meiylyl néhai Uléa Lőrinc volt kartársnak a varangyéi kösaégi és körjegyzők J egylete megteremtője s első elnökének s téren kifeitett alkerdns fáradozáséért tartom, i .^Éveket vett igénybe, mig as iga testté vélt, deas mit se von le, sőt ellenkeaöeg eszeli a kegyelet értékét, bogy annyi vbzoatagság után végre mindnyájunk óhaja, a síremlék wtffiiásának erzméje, a mogvaló*ulás atádiimábs jutott.
Most itt áll előttünk, mélyen tisztelt közönség, rendeltetése helyén e siremlek.
Jelképe ez a kar árai szeretet, tisztelet és őszinte kegyeletnek, amelylyel Zalavármegye községi és körjegyzöi egylete első elnökének, a nemea-apátii körjegyzőség volt körjegyzőjenek mindnyájunk feledhetetlen barátjának s e csendes sir néma lakójának, néhai Illés Lő inc emlékének adózik.
Megnyugvó oaslops az a megemlékezésnek, ahova a multak eseményein néha néha elmerengő gondolataink röpke szárnyakon elszáiUaak, a amelynél visszaidéződnek drága emlékei a I létért való küzdelem nehés megpróbáltatásainak.
Emlékeztető szimbólumaes a titkos jövendőnek, amelylyel as emberi élet végh itára jelöltetik. I Itt áll némán éa méltóságteljesen e kideg | kő, pedig mennyi melegség- mennyi őszinte éneimet rejt magábaa. Hisz Zaavármagye .186 jegyzőjének asive ér/elme s kartárai forró roknn«aahVTvan általa megörökít ve.
Állj és hirdesd Te élettelen emlék felá litóid nemes érzelmeit a jövő nemzedéknek addig, amig as idő viszoaiaglégaival dacolni képe* leendesz) — amelyre elég erői adott Neked ama aagaaatos idea, amely megteremtett.
És most amidőn Zalavármagye kós-éui és körjegyzői egylé^Trészérftl buesat veszek Tőled, átadlak ünnepélyesen e kedves köaaég érdemes birajáauk, kérve öt átvételed, gondozásod és magőrséaedre e airral együtt, amelyet jelölni hivatva vagy, s melynek örök lakója az övéké volt első, — a mienk osak másod sorkan.
Most pedig, mieőit elhagynék a holtak e csendes birodalmát, volt kariáraaid s as általad megteremtett «amegyei kösaégi és Körjegyzői egylet navébenvölea is bucsnt veszek drága halott. Bucsnt — örök baeaat Pihend, tovább megkezdett a végnélkül! örök álmodat, tegyen könnyű a hamvaidul takaró hant, * megnyugtató a tódat, kogy emléked közöttünk örökké élni iog.
Aildlg pedig még aljén as elmaradhatatlan idö, bogy majd aa arökkétalóaáaban matat találkoznak, aa örékkévalóaág táklyép iaka»en neked, a a béke angyala viraaason Jraga hamvaid felett!
Isten veled I
A beszéd alatt lehullott a lepel éa eTStttak ált egy két ntaiar nangea esMte mtrrtaf eká-lisak, a következe felirattal:
ILLÉS LŐRINC
a aalaeifigfil Ue*gi- ét khjtjM tjltU «W alaSkéaak 1S33-IMS. — laaltotta a likrtnnyil ktoigi- la M> Jagyata «kk.--AMáa tianin I
A síremléket Neme*-Api ti képtiailskéken Breiglevíca Károly földbirtokos és képviaekötae-tületi tag a következő szép baaaéd kiaére iában vette At:
Tiaz'elt gyászoló késéaaég I
Nekem jutott a »«arencse, hogy asaa jegysőt kerület népének megbisisibói Zala vár megye di'sea és nagyérdemű jegyzői karinak bálái kő-asönetet mondjak k kartárai zaretet és kegyelet megayHtakoaáaánsk eaaa magaaataaés télek emelt pillana'ábm, »elvnek eredményeként ime iH emelkedik »iremiéke nnnnk, a ki ennél a k*oél maradandóbb emléket álktott magának niftask szivében. -
Mielőtt aaonkna ért tenném, legyen azabad néhány szóval a hálás és kegyeletes m again té-keaée igéivel a megdioaőüd szettemének etéeaai I Csak röviden és e ynzeröen óhajtom aat tenni, meglel ilően annak az egysserüségnet, amely Illés Lőrincet egész éleiéa át jellevieate. Egy-szerű, saeréay ember volt I lé< Lőrioe, aem ékesítették a szelte n különöa adamáeyai, amelyek hivatottá t»tték volna őt arra, hogy egy btaoayoa körön kivit ia világitea a, ragyogjon ; nem *e(t a nap, eaak egrsaerü aaövétaefc; fénye aam wtlt vakító, nem Kápráztaté, haaem eaak a homályt eloszlató; nem volt lelkének aagyeasrt tettek* ezUUS tü«e, hanem eaek voaaé éa aféjas meleg aége. E- esekkel a Mki to ajdooaágo kai volt • ika< éa derék veiére népeinek, a ktke< 0 mméig •zeretett a akik Ot miadig mmvIM. Heeaaa éa aaép aa idö, amit é itt,k<V«*ttak tölwa : toe« Itt élte le idejéeek javét és aam ve* iá aa*, bogy népével össsettkftaéebe jltt vo'aa. A mag testesült lóság volt ö, népinek érdekeit viéial ' miadig késsen állolt, aaéttOl, kegy saját érda-keit szem előtt tartott* volaa ,* bieseo aéatSka e<ei*ek voltam tanúja, miktr lörveiyee éa megjáró illetsaényét egyet'en kéré azórn e'engsdta. Sokat tadnák sség érdemeiről beaaélai, de Wes-leges volna as olyan helyea, akel ét agyi* ait-denki ismerte. ErdeoMÍt méltáayatta Zala vármegye díszei éa aagyérdemü jagyaőkara ia, «tdói ót tiaatelte mag aasal, hogy elnökévé válaaslotta, és érdemeinek hozott áld izatot mest ia nádén síremlékkel jelölte meg a helyet, a kai a megboldogultnak kam' al ayugosanak. Erdeméül említem fel, bogy tanítványában Arvny öíbor tisztelt barátombaa o'yaa atódot ktgyottsnánk na ő népére, a ki összes tnknd mait örtkttaa, * csak gyarapítja meghalt misterének érdemeit.
M int pedig öaainta éa háláa kösatt letet asea-dok tekiate'ee élnék urnák ée a nagyérdemű jegyzői karnak, köszönetet mondák ezen kerülét nevében ezen Inaeptiyee lényért, a melynsk szerény községünket mist s<iub«lyévó tették. I Hálás és kegyeletea őrzői leazünk — ígérjük — [ eaea síremléknek é« eaaa hantóknak, ahol pibani Ö örök álmtt kabalán aaoa födnek, amelynek o életét aaealelta Megéi^emelt nyagadakna legyen eeendee éa hábentatiaa. Birkateén viruljanak a bála éa kagyaiat virágai éa vlrasaaan fölötte na érök amlékaaat aagysia.
Csatán a aaagMzlos éa Mlekamalé Oanaplly a temetőben k véget ért.
Délelőtt 11 órakor a jegyzői egylet a ne apáti körjegyzői irodában vála<Mt«invi tartott, melyen a megjelent tagak de kAönénen aa elaök- jogosan éles snavakkal keltek ká ama menthetetlen közöny éa részvétlenség éHea, hogy az ünnepélyen eaak ily banea aaámbnn jelentek meg a tagok.
Délben igaz magyar «eodégaaeraiatM látta el magánál a társaaégut Array Qákor nemes npéii körjegyző, a he1 a legjobb kedvvel ankáig maradi együtt a társaaág.
FelköazAatCket mondtak lötdfl Vajda Jénán Zalavarmedye ; jegyzői karára, Konáns liyaia
í
Nagy-Kanissa oalltörtök
Vajda Jáaoara ét a házigaidára, Briglevics Ki roly Kovács Gyulára éa a ttrssságra.
Eisal a aaép ünnepély teljesen véget ért.
Fanyráet Zotidn.
Zala 64 szám. (4. láp-)
1899. augusztus hó 10-én
A jövő évi közgyűlés helyéül Balat Füredet jelölték ki.
Egyéb tárgya a közgyűlésnek nem lévén, elnök megköszönve a tagok türelmét, a közgyü lést bezárta. 1 . \ '
A megyei jegyzö-egylet közgyűlése
Zalavármegyei köiségi és körjegyzők egylete Kévács Gyula egy leti elnök elnökiem a sti I. hó 5-én tartotta évi közgyűlését Zala-Egers«e»en a vármegyeház aagy gyüle^ierméhen az egyleti tagok szép számú réssvétele mellett
Elaök a gyü'ést megnyitván, üdvözli a gyűlésen megjelent Cserién Károly alispáni, kérvé a jövőben is ügyök eddis tanúsított sziyes támogatására, ha«onlóan üdvözölte a jelen volt Czu-kelter Lajos vármegyei I. aljegyzőt. *
Elnöki jelentésének elC'eijessiése előic meg-
HÍREK.
— Iláiswág Pummr Imre oki. méraök s déli-vasut nagykanizsai mérnükosztá'yánál, vasárnap tarloltta esküvőjét Szúrna Ilona kisasszony nyal, Szurovy Géza délivasui főellenőr leányává Szombathelyen.
— Ktjegjsé*. Sltiiter Már órás eljegyesle SUiiur Irén kisasszonyt helyben.
— |lj laallé Csákterayás, A csáktornyai államilag seg. községi népiskolához ujabban megválasztoztták Braunét Lajos hodostini állami
(ékezett' as országot 1898 sieptemlier II én j iskola igasgalótanitót, kiben a jeles tagokból
álló ' '
felejthetetlen Erssébet királynénk gyássos elhuny távsl ért aagy veszteségről s indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökité meg a nagy királyné drága emlékét s a jegyzőé, y let mély résavétét.
A felolvasott elaöki jelentés beszámolt az egyesület kebelében eöfordull eseményekről valamim az 1808. évi közgyhiéa határozatainak mikénti loganatositáaárrti. A közgyűlés az elaöki jelentést helyeslőleg vette tudomásul.
As >898. évi számadások megvizsgálásáról szóló jelentést, me y szerint a bevétel 581 frt 78 kr., a kiadás 288 frt 38 kr. s igy a pénztárion, rsdváay 899 frt 36 kr voli, a közgyűlés helyeslőleg vette tudomásul.
As 1900>ik évi költségvetést 1462 frt 36 kr. bevétellal, melyben a pénztármaradvány s a be« haitható tagssgi diiak is beunvsnask, 746 frt 26 kr. kisds«sal s igy 716 frt 10 kr. reu élhető "ptiroirtmradványnyal a kösgyulés elfogada,
A marha járialok dijának modmtitáss tárgyában
a közjegyzői okmáoy kényszer behozatalára vo- _
natkozó törvényjavaslat terveset ellen szerkesz- £,tj tett felirat tárgyában, a jegyzők hagyaték Isltá-rozási dijának leleme ése iráni résziut egyes vármegyei egyletek, részint as orsságo* jegyző egylet részéről tett indítványokat a küzgyűésa választmány jsvaslstáhos képest elfogadta, s msgysrországi községi és körjegyzők országos központi egyletenek módosított alapsssbálysit tadomásul vette.
A uagy-kanisssi járás községi és kőzie/ysök egylete által sserkeazlett össsesiteit adókóny-vecske és törvéuybslosági útadó és pótlék fisa-té'i iv tervezel bemntatialvin a köagyülés ast elfogadta s elfogadta vegeit svármegye törvéuy-hatóságához terj*szti be. •»■ As egyesületi hátralékos tagsági dijakból 118 (rlot írtak le, bebsjtandónak maradt 773 frt
A jegyző egylet Kabdebo István egyleti tag inditváay&ra Gernya László kir. tanácsos és nyus. pénzügyigazgatóhoz, aki minden egyes jegyzőtől irásilag elbúcsúzott, a közgyűlésből buc-u iratot intés.
Esután elnök maga és tiszttársai nevében s beléiők helyesett bizslmat megköszönve, állásáról lemondott
A kösgyűfés méltányolva ivovács Gynla lelépő elsőknek as egyesület érdekében kifejtett faradhatlao tevékeaységét, Kabdebu lat án indít ványárs neki jegyzőkönyvileg fejezte ki kössö* netét és elismerését es egyhangúlag újból elnöknek megválasztott:..
A folytató nos választás eredménye: Molnár István 1. alelnök, Barsoyay Kálmán II. alelnök, Stsrsaisszky György főjegyző, Kol'ay László 1. aljegyző, Dénes Jenő II. aljegyző, Scbolts Károly pénztárnok. Választmányi tagok : Kálmán Lajos, r.alsmboe István, Tőrök Kálmán, Koller Nándor, LohoayáTElek, Lei János, Koltay Lajos, Takács Imre, Vutskits Ignác, Arvay Gábor, Mártincsevics ístvás, Kimmer Lsjos, Pnly tíábnr, Bezerédy István, Plichta Béla, Belecz Ede, Papp Mihály, Fehér Sándor,. Zala József, Kele György, Fe» rency János, Szocdy László, Pallér János, Nóvák Kálmán.
A jegyzői szigorló bizottságba 3 év tartamára Kovács Gyulát és Starzsinszky Györgyöt rendez, Arvay Gábort póttagul, a uyügdijválasztmányba Kovács Gyulát és Molnár Istvánt rendes, Loho-nyai Eleket póttagul válavztotta meg i kösgyü-lés, mig a folyó evi országos jegyzői közgyűlésre az egyesűit képviselőiül Kovács Gyulát és Lo-honya Elsiet.
Csáktornyái tanítótestület kiváló erőt nyert.
— llaláUnio. Kissé megkésve értesülünk, hogy Kntor János, nagybajomi (Sómogy m.) nyug. kán'ortsnitó f. é. jnlius hó 29 én este 7 és léi órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos (elvétele után 04 éves korá* ban jobblélre szenderült. A boldogult földi maradványait julius hó 31-én délül n 5 órakor igen nagyszámú közönség őszinte részvéte es gyermekei mély fájdalma mellett helyezték örök nyugalomra a nigyhajomi temetőben. Ajdás és béke hamvaira. — Az elhunytban Kutor János, bánokszentgyörgyi kántor és tanító édes<alyjál veszte te el.
- Pe<«l-ftmaepéljr Lfgráéea. Folyó hó 7-én tartotta meg a magasztos ünnepet a légrádi ifjúság, A válogatott műsor minden egyes részben nagy te'szésben részesüli. Az ünnepélyt tánc követte. Felűlft<ettek : Uposy B„ Murkovics F., Szilvágyi Gy.;~60 -'60 kr., Riedl J. és Kohu J. 1 fit, Gold-chmied N. 30 kr., tioricsánec Gy., Kásztlné, Friedleld K.Kucsera A., Draskovics
Konkolyi J., tioldschmied J.. 20—20 kr., Goldschmied N. 30 krt, Szilvágyi Gy. 50 kri. Wortmann N. 16 kr., Góld><ehmied F., Kauler 1., N. N., N. N., N. N. N., N. 10-10 kr. A tiszta jövedelmet a rendezőség a köss. könyvár javára fordítja.
—< A kereegprlaiás udvarából. Vaszary Kolos bibornok hercegprímás, ki a nyarat Balaton-Füreden tölti, e h nap Í4-én titkárával, dr. Kohl Medárd pápai pre'átusxal, Budapestre érkezik. Máanap apáttá araija a primá«i palota kápolnájában Nemes Antal badavári plébánoai, 18-án pontifikál a király születésnapi n tartandó senés misén. Szent Istvánkor pedig a kórmenetet veseti. Az ünnepnapok után püspöki konferencia leez, melyen a< autonómia, kerül .tárgyalásra^ A konferencia után a hercegprímás visszautazik Füredre, hol az idei nyara'áa nagyon jót t< tt az egyháznagynak.
—- N>ent Islvás napi ttmnepéljek-A nagykanizsai lelső templom bizot'sága, a nagy kanizsai ipartestület, a nagykanizsai szakmunkások és szabómunkásnök szakegylete, a kiaka-nizssi polg. zenekar szives közreműködésével
gyári parkban és fedett helyiségeiben vsrseayak-kel egybekötött nagy népünnepélyt reodaa. A versenyek sorozata: a) Szépség-verseny: I. 1—4 éves babák vers ínye, U. 5—14 éves leány gyér. mekek versenye 111, felnőttek versenye: első dü a legszebb leánynak, 2-ik dij A legszebb Uatal embernek. IV. Menyecskék versenye. V. Öregek versenye legifjabb kor (30 év; elsődíj a legszebb mstronának, második dij a legszebb aggastyánnak. Bajusz verseny (hölgyek kizárva) cj Tánc-verseny I. Nepies csárdás. Csakis a földmives osztályhoz tartósok vehetnek részt, II. Altalános csárdás, (fiészi vehet mindenki rangkülönbség nélkül, d.) Tikéverseny.
A verseny-bírálóbizottságok s helyszínén alakulnák meg. A nyertesek értékes dijat és em-lék-diszoklevelet kapnak. A versenyek döntést ideje: a gyermekek versenyénél esti 6 óra. a többi versenyeknél esti 8 óra. A műsor további részei: A kormányozható léghajó felszállása. Amerikai licitáció. Fortuna istenasszony megnyilatkozása A szünórában: A szivek csatája. Nagy némajáték. Confeltí dobálás, világposta éa tűzijáték. A versenyek alatt sétahaagverseny és tánc Betépi dij 2Ü krajcár. 10 éven alu'i gyérmekek, ha kísérettel jönnek, nem fizetnek. FélÜlfizeté<ek köszönettel fogadtatnak. Ocsó bérkocsi-közlekedés s Deák Fereoc-térröl és vissz i. Az,egyesület tagjai délután 2 órakor az Erzsébet-téren gyülakesnek és a tűzoltó zenekar által kisérve, vonulnak ki a sörgyárba. A rendezőség.
— lleek Jáaes klaevesése. Héci Já no* oki. tanítót a vallás>és közoktatásügyi miniszter a kováasaai állami iskolához rendes tanítóul nevezte ki. Ennél fényesebb elégtételt aligha nyerhetett volna es a sokat üldösött, jobb sorsra érdemes, kiváló-tehetségű művész ember, akinek életében valóban végzetesen érvényesült az a régi magyar közmondás, hogy: «megjegyezd a napot, hí bántod a papot' Körülbelül 18 éve lehet már, hogy mint kántor, az egyik azentferencrendl hitszónokkal annyira kiélesedett elleatétbe jutott, hogy ,a dolognak —amint mondani szoktak — csattanós vége lett A hitszónok aiörvényszéknél keresett elégtélelt, hol azután as elmérgesedett ügyet a bírói bőlcseség és az ügyvédi jóakarat békésen elsimította. De ettől a pillanattól kezdve a ki* váló tehetségénél fogva erősen önérzetes és senéss-tslenlumánál fogva izgékony idegzetű férfiút gyors egymásutánban érték kisebb-nsgyohb mértékű, de legtöbbnyire kiszámitottan mért támadások, melyek különben is erősen kialakult egyéniségét reakcióra izgatták és egyenesen küsdelemre hívták ki. Hogy ebben a küzdelemben az ő ellenei részéről mily döntő erővel érvényesültek a nagyon is szubjektív [természetű csalódások s mily hstslmasan grasssált a magánboszu, — ast itt föltárni lehetetlen; mert ez lapunkból egy sátorosűnnepi vaskos számot igényelne. Csak annyit jegyzünk meg, hogy ebben a küzdelemben
teljesen kidomborodott as akkori (azóta már meg< folyó évi augusztus hó20-án Szent István napján,! illető módon elparentált) városi kormányzat a lelsö-temploin újraépítése céljaira nagy népűn-1 rendeserének képe. A vége ss lett, hogy Hoek nepé'yt rendez, melyre s n é. közönséget tiszte- J&nogl olöbb a poigári.i.kolsi éneklsnári, ké-lettel meghívja a rendező-bizottság. Az ünnepély ., ,. ....... .
- - - —- ' Bőbb pedig kántori állásától is megfosstották.
Ez utóbbi állására vonatkozólag a képviselőtestület már az ttf kormányzati aerában ítélkezett, amikor is a más vallású képviselők a szavazás elől ki» vonultak a teremből, a felizgatott romai ka'h. képviselők pedig semmiléte higgadtabb véleményt meg nem hallgató szenvedélyességgel mondták ki reá a pereálot. Est a határozatot a megyétől oly megjegyzéssel küdték vitsu, hogy — miután a Hoek János által indítható polgári perből a városra anyagi teher is hárulhst — as ellene szavazók garanciális felelőssége szempontjából a határozatot névszerinti szavazással kell meghoani.
sorrendje: 1. Délelőtt J10 órakor a plébánia templomba vonuás. Gyülekezés s Polgári Egylet kertjében 9 órakor. II. Délután 14 órakor nagy néplombola a leliö-templom előtti téren, élőállat nyereményekkel. Főnyeremény égy borjas tehén' Csak Qttlntterno és tombola nyer. — Egy tom bola-jegy 20 kr. Kedvezőlen idő esetén következő Vasárnap I. hó 27-én lartatik meg, III Délután 5 órakor a Polgári Egyletben: 1, Teke-verseny. 2, Trélás szerencse játék. Ezen számok alatt a kiaksnizpakPolgári Zenekar hangversenyez. IV. Esli 9 órakor kezdődik a táncestély é* világ-pósta. A táncrendezést a szabómunká-ok szakegyletének vigalomrendező'bizottsága vállalta el. A III. és IV-ik számnál belépő-díj 20. gyermek-
jegy 10 krajcár. Kedveződen idő esetén a tánc | Azóta két év mult el, de a névszerinti szavazás mulatság a nagyteremben fog megtartatni. Felül- . .. .. ' „ ...
fizetések a nemes célra való tekintettel kószö- ,ne8 Mm ,örient me* Hoek János csendben, nettel fogadtatnék és hirlapilag nyugiáztalnak. bámulatos kitartással vári. A világtól teljesen
. , ,,, ., .. ,,,, , _ elzárkózva, kiváló képességei parlagon hevertek.
A nagykanifesal Általános Munkáiktpzü Egut- . .. .. „ ,/, . .
riUel dalárda-alapis javára 1899 aug. 20 án Sz?..t Az AllIilanos Munkáskepző tgyesülslnek sikerült István napján a jóhitűalsódomborui tűzoltó zene. | csak legutóbb Nsgy-Kanisaáoak est s legki-
kar és egy cigánybanda közreműködésével a sör. I kiválóbb senész kapacitását a remeteségből kimos-
Nagy-Kanna* csütörtök
Zala <14 ssíra (5. lap.)
1899. augusztus hó 10 in
ditam is az egyesületi dalos-karhoz karmesterül megnyerői. Erös egyéniségének bámulatos ener-zsiájával végezte elvállalt leladctát s hogy minő mesteri műnkét végesett, megmoodhslják ssok as' előkelő úriemberek, akik az Iparos-i(jakból szerveseit daloskör es>í tanulását és próbáit az isr iskola egyik termében már meghallgatták-Távozáaa óriási vassteeég lesz a Munkásképző Egyesületre, de városunkra is, mert Nsgy-Kani* zsának ilyen magas szakképsettségO zenész kapacitása, erös karmesteri talentuma még nem volt és hamarjában nem is lesz. Est nem mi mondjuk, hsnem mondta, pár évvel ezelőtt Hofftr Károly, a biroeves pécsi daloskar nagytekiniélyQ karmeatere. De hát Nagy-Kanissánsk as ilyea erös) öoérutee tehetségek nem kellenek. A mi közön-ségünk nem akarja megártani, hogy miként ie-bei ne éppen az erősen kifejlett individuumoknál jelentkezni szokott esetlegei tévedéseke', (a fényes talentum árnyait) megbocsátani, sőt el is felejteni. Most már atok, akiknek as ö erős művészi egyénisége megérthetetlen vagy uijokban voll. tapsolhatnak. Hock János lávosai fog. Va» Ismi ksdves emlékeket nem vlss innen msgáva1.
10. A jövő közgyűlés helyének kijelölése.
E közgyűlésre a megyei tanítótestület tagjait és a tanitásűiy érdeklődő barátjait mély tiiste-lettel megbivjs:
N.-Kanizsán, 1899. aug. 7.
Szslsy Sándor i. k. taateMk.
Aug. 28-án d. u. 6 órakor elöértekezlet lesz a polgári iskola toras-tsrmében. -r Elszállásolást óhajtó egyesületi tagok, nevök, állásuk, és lakó-helyök leltűnietésével szíveskedjenek jő-eleve Peleki Alajos tapolcai polg. lak. tanár urnái jelentkezni.
— Kiektr*-leehalkal 4m meehaalkat naabeiy Molnár Sándor elektro-tecbniku* gépész Nsgy-Kanissán letelepedvén, körlevélben tudatja,; hogy elvá lal villanyvilágitási berendezéseket, késeit, távbeszélőket, házi sürgönyt, viliám-háritókat és minden e szakmába vágó do gokat Molnár Sándor a Városbáz-alcában, Mitzky-léle házban (a Casino mellett) lakik.
— A kataaal ellealriéil aaeaelét vármegyénk lerűetén a kővetkező sorrenbsn tartják : Keszthelyen október hó 6,6, 7-én, Paesán Október hó 9.. 10. és 11-én, ZaU-Ssent-Grólbon október hó 18. 14-én, Sümegben október hó 10., 17. és 18 án, Tapo oán október hó 20., 21. éa 28 án, Balaton FUrsd-n október 26., 26. és
november hó 21-éa less a tapolcai, steegi keszthelyi, nagy-kanizsai járás és Nsgy-Kaanaa város, továbbá peesai, novai, isii igemsgi járás és Zala-Eger«a«g város éa isla iimtjrtti járások részére, mig 1899. aováesbsr hó 2l-én a perlaki, letesysi, aisó-l«advsi járások részére as ntósuale.
<r— gép—áisi msagalea. A nagykaoi-zsai járás tertletétt 1899. évi április kó l-től ju tus 81 ig történi ssfllstések és elhaláJosáacÉ kimutatása:
De egyet mégis I Azoknak, akik benne a pótol-; Nagy-Kantzsán október 9 és 10-én
hatatlan erőt (elismerték, őszinte tiszteletét és szeretetéi. Vsjhs uj otthonában és a közoktatási kormány magasabb körében is mielőbb teljeeen fölismernék kiváló tehetségét, hogy valamely képzőintézel zene és énektsnári tanszékén événye-silhetné ritka oktatú képességét.
járásrs, 11. és 12-én a városra nésve. Letenyén október 5. éa 6-án, Perlakon október 9. és 10-én, Csáktornyán október 12., 18. és 14-én, Aleó-Lend-ván október 10., 17. és 18-án, Nován október 20 án, Zaia-Egerszegen október 28-ái a járásrs, 78-án a tárosra nézve.
— Bábshiáay vársiegyéakbeB. Mint
_ Hilnilgy. Tiszai Dezső a pécsi hiteles forrásból értesBlttnk, a vármegye '.erüle
színház igazgatója vasárnap városunkban ,4n l.0® kö'»égi bábát állás van űreMdésbe. .... P. / ,, , .,.r . minek legtöbb oka ai a nyomorúságos fisetés
időzött. Idejöveteletek^ célja az volt, hogy mel)ben8e, a községi bábák részesültek. A illetékes körökkel értekezzék, miképen le- v«rmesye törvényhatósága legközelebb javítani betne Nagy-Kanizsa városának állandóan i log ezen az állapoton, amennyiben a vármegyei jó színtársulatot biztosítani. Tekintettel azon főorvos javaslata alapián 100—120 fnban
körülményre, hogy az elsőra gu vidéki H» »nán»ptto»i l^fe?^ T
• i . i. _i. _T ® , minden szülésnél a segédkezééi dijat 1—8
színtársulatok mindegyikének megvan vala-1 '
mely nagyobb városban a hol állandó színház van, téli állomásra, —- jobb társulatra mi csak nyáron számithatunk. De nyári sziniévad nálunk csak akkor lehet, ha olyan helyiséggel rendelkezünk, a hol játszani lehet és a közönség nem kénytelen gőz' fürdőt venni, A kérdés; egyedüli helyes megoldása tehát egy nyári szinkö'r építése és értesülésünk szerint Tiszai Dezső színigazgató ily irányban fog a városnak ajánlatot tenni. —> Igen alkalmas hely lenne a színkör felépítésére a Koronaherceg-utcában levő városi telek, mely most kukoricás. — Minden esetre nagyobb dicsőségére válnék városunknak, ha kukorica helyett, a magyar színészet virágzanék rajta.
— Tanítók Megyei kisgyűlés*. A •/.alamegyei Ali. Tanítótestület* elnöke a következő meghívót bocsá'otta ki:
A „Zalamegyei Ali. Tanítótestület" évi rendes közgyűlését 1899. ang. 24-kén d. e. 9 órakor'az egyéves önkéntesség lógja megtartani Tapolcán, a polgári iskola torna- sülnek, termeben a kővetkező tárgysorozattsl:
1. Évi jelentés.
2. Iloffmann Mór nagykanizsai tagnak „Az uj népiskolai lanitáslerv-javaslat etikai vonatkozásai" cimtt (elolvasása. «
8. Brauner Latos hodosání tagnak „Á tanítói nyugdíjtörvény révlzlójs a lanilók szolgálati idejének leszállítására való tekintettel" című előadása.
4. Kertész József, nagykanizsai tag, felolvasása a tanítók névmagyarosításáról.
5. Kovács Miklós nagykanizsai lag, felolvasása az évzáró vizsgálatok eltörléséről.
6. Selmecz'y Imre gefsel tagnak „Az iskolakötelezettség! kor és agazdssági ismétlő iskolák" című felolvasása,
7; A számvizsgáló-ég tankőnyvbiráló bizottság jelentése.
H. A járási körök részéről a központi választmányhoz terjesztett indítványok és javaslatok.
9. Esetleges iaditványok..
kívül írtban.
Akik vármegyénk területén erre a pályára ké-saBlnek, legközelebb találják a szombathelyi vagy p zsonyi bábaképző iulézetet.
— Fllvélsl a foiué ipariskelába. A budapesti-m. kir állami felső (épitő) ipariskolában (VII. ker. Damjanich-ntna 28' sz-) a beira-tások s/eptember hói. napjától ó. napjáig lesznek.
Az Intézel; rendes tanfolyamán a tanítás tartama 8 év.
Az intézetben nyert végbizonyítvány legalább bárom évi utólagos gyakorlat igatolása mellett jogot ad a kömives,. a kőfaragó- vagy az ác< mesterség önál ó üzésére, a szintén legalább három évi utólagis gyakorlat igazolása mellett jngot ad nz építőmesteri képzettség msgvusgálá-sára szervezett bizottság elölt az épitömealeri vizsgálatra való jelentkezésre.
A tanulók a végbiionyitvány alapján az illetékes iparhalóság részéről munkakönyv kiadását igényelhetik.
Azok a tanulók, a kik valamely közép-iskola négy alsó osstályáeak sikeres elvégzése után lépnek as intézetbe a itt a három évi tanfolyamot sikeresen elvégzik, a katonai szolgálatnál kedvezményében része-
1 Anyakönyvi j SiÉKt j HyM ]
kerület I fi nő fi Isi | * 1. !
! Bakónak I 10 10 9 8
-- —--1--
Galambok 22 24 18 15
j Gelse 36 I 24 14 to
I Kis-Komárom 34 | 22 14 14
Langviz 13 11 5 6
j Légrád< 9 ] 21 to to
I M.-Keresztúr 17 20 I 10 10 I I
' Sárszeg 17 j 20 8 »6 14
j Sormás 16 ; 13 I 13 8
I Szt.-Balázs 32 j 34 I 15 13
j--—————— 1 1 1 I —I- 1,1
j Szepetntk 21 j 8 1 23 15
összesen J227 j207 J147 Jt »3
Születeti összesen Heahali összesen
431 270
A felvétel személyes jelentkezés alapján történik.
Az első évfolyamra való jelentkezésnél sulik-séges iratok i
1„ Keresztlevél, vagy születési bizonyítvány a 15. életév betTillesének igszolááára.
2., A gymnásium. reá'- vagy polgári i kóla négy alsó osztályáról szóló bizonyítványok.
8., Legalább 2 htfvTépit. gyakorlatról szóló s as elsőfokú iparhstóság által hitelesíteti, bizonyítvány,,
4;,- A taati fejlettségit és a védhimlövel való másodszori beoltáat igazoló, hatóaági orvos által kiállított orvosi bisonyitvá <y.
A beirstás alkalmával 8 irt felvételi vizsgadíját, a (elvétel ulán 2 írt beiratási dijat, 10 irt félévi tandíjat s8^frt szertári bislositékol kell lefizetni.
Az igaigaíóság szívesen ad bővebb felvilá-közponli | gositáit.
— (Jtésseasle. A os. és kir 48. hadkiegészítő parancsnokságnál Nagy-Kanizsán 1899.
Szaporodás 104
— AlUtegésaaégAKf. A ragá'yos állati betegségek állása Zalavármegyében a legutóbb megjelent hivatslos kimutatás sserint;
Lépfene : Karácsonyfáivá 1 ndv., T.-S(L-Pétsr 1 u, összesen 2 község, 2 u.
Veszettség: Boosli 1 u.
Tsnyészbénaság éa hólyagos kiütés: Sormás 1 udv., {Tormaföld 1 udv., összesen 2 község és 8 ndv.
Ssrtésorbáno: Ud vamok 1 u.
Sertésvész: Akaii 1 udvar, Alsó-Bagód 1 u., A'só-Zsid 0 u var, Andráshlda 1 udvar, Assófö l udvar, B.-Magyrród 1 udvar, B.-Sat-Oyörgy 1 udvar, Badaosony-Tomaj 1 udvar, Csapi 8 udvar, DOhréte 6 udvar, F.-Habót 1 udvar, Ferencfalva-Mikóia 1 udvar, F.-Páhnk>8-udvar, Gelse 1 u., Gulorlöld 1 u., Hegyesd 1 u„ Keszthely t u., I Köveskut l a., Kútfej 7 u., Monostor-Apáti 7 u., Medgyes 1 udvar, Nagy-Kaaizsa 1 udvar, N.-Boldogasszony lalva 2 u., P.-Ederios 1 udv., Rígács 1 u., Sárhida 1 a., Sármellék 10 udr., |S(lmeg 1 a., Szent-András 1 u, Szem-Jaiab 12 ju;, Szent-Kozmadombja 1 u., Szécsi-Saiget 1 u.,
1 Szent-György vár 9 u„ Szt-LÍsiló 6 u., Szapetnéfc
2 u., Talján-D.irögd & n., Zala-Egerszeg 1 u,, Z ilu-Szántó 1 a., összesen 88 község,
KÖZGAZDASÁG.
A galioaaá>lelr(l As orazág minden részében béíllolt esőzések a tengerire nézve rendkívül üdvös volta miatt nemcsak a tengerinek, hanem az össsesgabonafélék árai iámét lanyhultak. Búza 2 nap óta 10. 20 krral, >ozs úgy annyi vaj szállott alá. Bum ára 8 f. 60, rotsi 6 I. 16. Árpából jó árut keresnek, mig gyengébb minőség nehezen a csak nyomott árak mellett akad vevőre. Elkelt Jobb árpa 1 f. 25-ig, gyenge 6 f, 50-ig.
Nagy-Kanina csUtórtvk
Szerkesztői üzenetek.
ki kari A lafalttb baMIdSM >•» Itl aiag a mértéket, áaért a* cdfgeéjea. Caak iliupan aokat éa bekaMaa, W)Ii»ii ■tmééaét
Tibkark. A tapolcai ktagytléera a aagvkanlaaai •• a vidéki tanítók — ngJ tagjak — zug. Í8-4» zsfgel 8 Ara kar meaeek lata-Saam >lvéa Mi vaantoa • ototaa Ukk ftlMf Ma menta Ml 1 órakoi árkasaak Tapolcára. Klahlnd-Szoiitiivánon caatMkeaaak u alsótotadvaiak éa aaeiaaetiek.
HIRDETÉSEK:!
Zala 64. szám. (tt lap.) '00000000)000000000
\-r>
1899. angusatus hó 10-én
Kötőgép
i.
gyár BÉCS I
VI Marlahllferatr 54 I
OOOOOOOOOOOOIOOOOO
A airpari etaelésM, tökóletoaltíairí éa fentartására laf- 9 kitűnőbb, Mjaaaa ártalmatlan, vegytlaata éa £ aalraentea k««ait»ény a
i
Eladó.
Kinixti-ulcúbnu egy teljes konforttal berendezett iij há«, melynek kertjót a Su^lr-ut fogja szelni, ezáltal még két ház-helylyel fog gyarapodni, a tulajdonosnak Kanizsáról való távozása következtében eladó.
Bfivcbb fílvllajoillai
829-4
Sanda $áröly
műt
LECDO
mükertász üzletében nyerhető. Jj
■VII
u 0
3
I c ■rt
i o
luCarglt-Créme.
Hataaa msglrpó. °
Pár aap alatt atfintat sispllt. aájfeltet. 4 ptirienist, pattanást, borátkát (mltesser) éa £> ■Indán mát klrkajt Kiaialtja a ranciokat éa £ hlmlMielyeket, még koroa iplukuk ia üde,. b»|oj sreiutet kStealMz. r
Ur, lUaaBfall éa Meiijtar blraarae tanárak aa arcaüli levő ráacaokat masaage által tünteti el. I Erre klváldaa alkalmas a Ílargit-Crinw. Ha aa B* arcaet naponkint UarglM'rónmal aaa>lrozaaht£ naaiaaak a aaepltk, májfoltok éa egyéb arcajjw- f tátlaaaágok tlaaek el, iianem a ráaeaok, Imnlo- & halyak éa egyéb rendeit«Q<'u»cgek, melyeket üreg- o aég, gondok, batagaég itb. okoztak. Óvszer a aap éa saél baíolváaa elleu. a Nappal la kaaaaálbttú. Nagy tégely I Art S klcal 50 kr f
Margit hlilgypor 60 kr. Margit sisppan 85 kr. 1 Margit foniip (Zabii pista) 50 kr. 9
Retettar hajregenerátor at fiaa bajaak ere- » detl aalaM adja vlaaae 1 frt.
Ha|tilklll bármily ksjat aAeyatükára fett 10 kr. éa I frt. j
Tatteklela pomade l.gjobb ka|á|>ol4 ée n5-g reaato St éa 50 kr.
Vllágoavárl Beket ktjuaipedré délctag, stip § kajaaa UTlIWn 85 éa 15 kr.
FOliDKft KGLKJIEN J
[ Arad, Deák Fsrcaei-atozs 12. Bel- éa ktlkoal gyigyi»an'<ei éa hygiantkna ki* f Mnlegaeaáfak, kttaaerak. loilatta cikkek raktára. S Telefoa III szám. 195—10 s* Raktár aludao gyógyaaartárban.
3 frton felilll rendetmények bérmentve küldetnek.
HfM?
Elárusító kerestetik
Zágrábbá.
, a<- v
férfiruha szakmában
Jó, Hgyen erí,
1899. szept. (. belépésre.
I feltétel: a horvát nyelv ismerete és tapasztaltabb egyen.
Mt* Czii BfftsAiU t lap tuMintiliku. ^Wt
jj m >
Hirdetések
* (elvétetnek
FISGHEL FÜLÖP
könyvkereskedésé b^n NAGY'KAXIZNÁM.
hXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXX XXX
8 HIRDETMÉNY. $
S —*— g
* A Somogy-Miháld úrbéri legelő- és erdőben 5 x « foljé — éa*tl»K tSbb évi 5
689sz.|1899.
|gubacstermésg!&
/OOCiXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
X
X 840-1.
X X X
X augusztus 20-án d. u. 2 órakor
ö MIHALDON, nyilvános árverésen, e legtöbbet Ígérőnek,
X «U4«tlt f«g.
^ líiháld, (Somogym; 1890. Vili ,'6.
HIRDETMÉNY.
Nagy-Kan;zsa város r. tanácsa ezennel közhirré teszi, hogy a v. hivatalszolgák, erdőörök és rendörök részére az 1899-ik évben beszerzendő egyenruházati cikkek szál-
A
GÍIa JÁXOtt, elnök.
y Cláuytnlt nem dljaitatlk.
xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxx
XXXKXXXX? IXX XXXXXXííXXXXX
x Fabevásárlás. |
* Több ezor gyertyánfára {
v úgyszintén tébb ezer kőris, barkóoza és vadít körtefára 12 czolnál vastagabb törzsekben, azonnali O készpénzfizetés ellen vevők vagyunk. Esetleg kisebb meny-nyíségre is. Erdő tulajdonosok vagy közvetítők szíveskedjenek levélileg fordulni
Hugó Weisz és Társa
BtkereakeM néghu TEKBBVÁX, E czégnél alkalmazást nyerhet több évre mint felhgyelfi vagy >expeditor<, olyan egyén, aki keménylafizletben ée erdOmnakában járatos. 238-6
V
Q lilásának biztosítása tárgyában a helybeli szabó meste-
V rekkel 1875 frt 15 kr. költség előirányzat melleit a x f. évi auKiMBttiN hó 10. napjAn d. e. ÍO X érakor a városházán a kis tanácsteremben szóbeli
j X és zárt Írásbeli ajánlatok mellett nyilvános verseny lár-gyalas (og a megállapított minták, költségvetés és felté-elek alapián tartatni.
Az árlejtésen résztvevők tartoznak bánatpénz fejében y 94 írtat készpénzben vagy óvadék képes papírban esetleg Q helybeli takarékpénztári betétkönyvben és pedig a szóbeli ü árlejtők az árlejtést vezető bizottság kezéhez a zári
V Írásbeli ajánlatot tevők pedig ajánlataikhoz mellékelten x letenni.
X A zári írásbeli ajánlatok az árlejtés megketdéseig vagyis legkésőbb angOHxtua hé 16 napJAaalt ÍO óritjálfí lesznek a v. iktatóba annál inkább bea* dandók, mert a később érkezők figyelembe nem vétetnek.
A minta szövetek, költségvetés és az árlejtési feltélelek a v. levéltárban a hivatalos .órák alatt megtekinthetők.
O Nagy-Kanizsán, 1899. május hó 26. C1
fn f A városi tanács, r
vbocxxxxxxxíöocxxxxxxxxxxxxS
Nyomatott Fisohel Fülöp laptulaldonoenál Nagy-Kaniaaán 1899.
Huszonhatodik évfolyam 65. szám.
IMUMM|I ^
S anttmánt tÁtám M%m a»pas-kM'd. ». S—4 MIM
Itt ttUWáj 1 Up m<ÍI«b( rWn
vaaatkaaó atarfaa KSUatar ' ——
XiadóktraUl **llalllltél.l rXtdd W&p klayv-
ka ""
ZALA
BLŐ/jZETtef itlT Ui lm II kNa (í frt *r. PílérH Hmm lt' írt — tr. t»a«y«*Tr» • M t>- <H w kr
R><HMr
lt
BUwlli.fr Vattaiít W kl I lkai kai nutkntt Ftaekaf Fllíp Hajítod
Politikai lap.
HmwWlw Mé caak Imit Ml fopdtsiaik al.
Megjelenik lt A QY - K A N12 SX N hetenkint kétszer: vasárnap j csütörtökön. igyw Mae"ás* w »aHe
Nagy-Kanizsa. lötfO.
FiMh uirfcMitl: Zaahay Sáaíar I Siarkaartítárs: L^m.
Vasárnap augusztus 13
Nemzetközi gyermekvédelem.
A nemzetközi gyermekvédő kongresszust szeptemberben Budapesten fogják megtartani, kapcsolatban egy kiállítással, mely a magyar gyermekvédelem fejlettségét mutatja be. A szervez-kedée már folyik, éppen a mait héten tartottak érdekében látogatott tanácskozást.
Hogy minő tontos szociális érdekek fűződnek a gyermekvédelemnek első sorban humánus ügyéhez, fölösleges kifejteni. A veszendő gyermeket első sorban önmagának mentjük meg, másodsorban megóvjuk a társadalmat egy züllés és bün felé nevelődő—gyermek későbbi veszedelmétől. A társadalom érdeke, hogy a nyomor ne érlelje meg a bűnt, a nélkülözés ne keltsen gyűlöletes érzületeket és az életküzdelem vadságába vegyüljenek az emberszerető eszmék és indulatok, miket: csak a nevelés és az emberszeretet tapasztalata fejleszt a szerencsétlen árva gyermekekben.
A feladat nagy és nemes és ha mai foka nem is felel meg a gyermek-nyo-moruság óriási méreteinek, ebből) a nemes cél apostolaira nem háramlik semmi kisebbítés. Megtesznek mindent, a mit tehetnek és idő folytán többre is fogják vinni. De nagy segítségükre lesz, h& a társadalom érdeklődő szemmel és részvevő hozzájárulással támogatja őket
Az olyan jkoió, mely a társadalmat védi, a társadalom segítsége nélkül nem győzhet. Reméljük, hogy ebben a tekintetben is a jövő megtermi áldásos gyümölcseit.
Ezúttal a gyermekvédelemnek nemzetközi kongresszusa elénkbe állítja azt az érdekes jelenséget, hogy a kultúrnépek között, a nemzeti érzés és faji féltékenység uralkodó korszakában mégis egyre^- hódit a nemzetköziség oly eszmék szolgálatában, melyek inkább az emberi, mint a nemzeti eszmével ftlggnek össze. Érdekes és fontos jelen-Bég az, mikor a népek' az ellentétes politikai érdekek keze fölött közösöknek ismerik fel egyes bajaikat, egymásra!
•ctaltnak érzik magukat bizonyos célok kiküzdésénél és az emberiség közös feladatának ismerik el az emberséges és tudományos problémák megoldását. A lefegyverzés mellett nemzetközileg szervezkednek a népek, a sajtó nemzetközileg intézi főügyeit, .a gyermekvédelem, a betegügy, az orvosi ügy, a de* mográfia, a statisztika és számos más tudományos és emberbaráti ügynek ma máf megvan a nemzetközi szervezete, melynek nem szolgál akadálynl a nyelv, a nemzeti érzés, a politikai érdek el-iágazása
Az ninteraacionáiéu-nak hajnalhasadása ez, és minden humánus ember i örömmel Üdvözli, mert fényes tann-i bizonyságát szolgáltatja a népek között i elteijedő testvériség! érzésnek, de egy-szersmid a nemzeti érzés életképessé-{gének is. Az álmodozó és teóriákon | nevelkedő szociálizmus a nemzetközi-I séget mint a nemzetinek és a hazának [ellenségét állította feL Nemzetközileg I szervezkedik, hogy ledöntse a haza várfnlait és elmossa a nemzetek külön
TARCA. Emléklap.
Irts: Korányi Berts
Egy gondolat latt fogva aaiaaut, Moly átjárja aaagiaz lelkemet — Szarai iif kogy lanaltaa volaa aag, Ha aaa uUlkoaoa ia ta valad ?
w
Túlad tadsm aaak al a ax.r.l.m ? Kart aaa vall ai", alít piaata aajtalaa, Mi addig lakta aa éa aaiveaat, Mlg aaa taaartalak aig tagodat.
Forrón aa-ratai... la taaitkl SMg, Joliban aaaratal aár aaa la lakat — Éraalaaaa gymkraa oly fokra kág, Ait képaalaa t iayta •> z világ.
így gondolat Izrt fogra i agaaat: Ha aaa limarlak aoka Ugadat. Paazti alvár latt volaa ilataa, Maa tudtam volna mi a aaaralam.
A patrícius.
Kacorlaky Dénes elvégezte a jogot; néhány évig ügyvédi gyakorlaton vot; ietetle a szigor-Istokat és mint »dr. jnrls« — mintán apja né-
hány e'er forintot már utána küldözött — meg1 akart pihenni babérain. Levelet irt heza, hogy j | mód tiélkQI megunta i városi életet, lelke egy i kis falusi csend nián eped, haza szeretne | menni.
Az édes apja m#g sbhöl, a most már klve>zö-
1 ben levő fajtából való magyar gentry volt, amely mérbetlen Ostobaságnak tartott mindenféle, agyvelőt emésztő tudományt, mivel hogy nem holmi isaráglya as emberi lej, hogy telerakjuk, teletömjük „rázottal.*
E/.t írta fiának:
— fedés Dinim! Csodálom, hogy nagysokára mégis csak megjött az eszed éa belátod, hogy egy marokra való tiszta buza többel ér, mini az esess Verböcy. Mi, tisztaeszű, rusztikus emberek itt Kacorlakon paragrafusok nélkül is megtud unk élni. Kivéve, hí a lagy vagy jégverés tönkre tessi a határt. Arra meg az Urisiennél van parag ralns Hat az hiszem, hogy majd hamarosan meg-| szereted ezt a mi életünket- és beleszeretsz az édes, drága földbe, mely bennünket tsplál. Csak ebhe< érdemes ragaszkodni az életben; minden egyeb: suvix. Akié a I6ldr: az a patrícius; a többi: a plebs, a vulgus. A mi kegyelmünkből éi valamennyi AzértJuU, ha igaz patrícius akarsz lenni, jöjj hazai.Tárt karokkal varlak.
Dr. Kacorlaky Dénes minden erősebb készülődés nélkül vonalra ült. Mire a kacorlak i áio-másliuz ért, már ott várakozott reá Mihály az
őrog kocsis, négy gyönyörű bogárfekete sár-kanynyal.
Alig ismert rá a nagy»ágos urfira.
— Bizony inegemberkedell nagyságos ifja uraságom! — mondta, mikor a fiatal Kacorlaky megállóit mellette,
— Hjali. regen Is láttuk ám már egymást Mihály.
— Bisony régen, megtisstölöm. Lehet annak már jó kerekes tis esztendeje. £n mar meghaltam volna ennyi idő alatt, ha nem láthattam volna fiiunkat De hát pers<e a sok tudalom.
— Hagyja el, Mihályi Boldogabbak ások, a kiknek kevesebb van a fejőkben, de több a szi vökben.
Az öreg Mihály gyanakvó szemekkel sandított az urlira, aki sóhajtva mondta as utóbbi szavakat.
Valami nagyot gondolt magában, de nem szólt semmit, hanem szorosabbra togta a (jepióasa-rakat, annak jeléül, bogy jó vo'na indulni.
A .gyeplős" meg as „ostorhegyes* már nyug-la'anul kaparta a tőidet és nagyokat lujiak f>rü»z-kötve a tovább menő vonat után.
Megindultak.
A fiatal Kacorlaky álmadnzva dő t a kocsi hátui|ába és c«ak néha-néha uésetl lel, mikor as ismerős táj egy-egy emlékesetesebb pontja mellett haladlak ei,
Mihály néha-néha hátratekintett s mikor éss-
WEISZ JAQÜES butorraktárában Nagy-Kanizsán.
' Készletbon 'tartanak mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom ónénti, barokk, roeeoee slyltl; RySnKjiáiial berakott stb.
háló- ebédlő és sálon szoba bútorok,
továbbá mindenféle más bútorzatok, melyek a legelőnyösebben 6$ legmérsékeltebb árak mellett kaphatók Képes áUeigyzék kívánatra Ingyen küldetik,
Kagy-Kanic«a vaaámap
£ak €4 Mám. lap)
1899. augusztus hó ltáa
faji karakterét A mai humánus társadalmi iránynak a nemzetközibe fordulása meg fényesen igazolja, hogy az kdzösség fölismerése, a nemzetiségre
ugyan a fent kitett közgyűlésen jelveendő egyéb törvényhatótfgi ügyek küsgyülisi tár» gguldsánai eDtismt+e végett pedig ai állandó választmányi ülés folyó évi szeptember hó é-én mindenkor Méláit 9 ónkor Zala-
▼aló tekintet nélkül közös oélok^pö \Egérueg«* a vármegyeház üléstermében fog vetkezés éppenséggel nem jár a népek megtartatni, mfy ülésekre t. választmányi tag külön érzésének föláldozásával Ellen-, urai van szerencsém meghívni.
Zala-Eger szeg, 1899. évi aug. 7.
Dr. Jankovich László gróf, a k. Kupái, i áttudd Tilmf áiyi elaák.
kesőleg, a nemzeti államoknak nagy életképességért tanúskodik és alkalmatosságáról mindennemű kötelességek teljesítésére, még az internacionáli-1
•ok»is. j j Szobrot Petőfinek és Jókainak!
Belehelyezve a nemzetközi gyarmek-
.. ... i. (A papai Petőfi- és ókai-szoborbizottság
védelem ügyet ebbe az általános irányi .^SnT felhívást küldte szét.)
zatba, a szeptemberben megtartandó | Wjül ^ ^ ^ * jfc
kongresszust is igazságosabban és fontosságához mérten Ítélhetjük meg. Minden nemzetközi gyülekezet egy-egy ujabb láncszem, mely a nemzetek érzéseit egymáshoz közelebb hozza. Meg, kell őket becsülni speciális céljukon
Emeljünk szobrot e két szellemóriásnak! Ontsük ércbe a magyar nemzet e két világító oszlopának alakját! Állítsuk fel a szobrokat itt, hol a ■ nagyság csirái fejledezni kezdettek! Állítsuk fel a szobrokat itt, honnét világhódító uljukon megindultak!
tulmenőleg is, mint a népeknek egy-1 Állítsuk Tel a szobrokat Pápán, azon a máshoz való közeledéseinek egy-egy | Wfen, a hol Petőfi ós Jókai iskolázott,
.. , . ., : „J-T állítsuk fel azokat Petőfi halálának 50-ik
lépését s ha szo nincs is rola, a gyer- ... 2
.. ,. °J évéoen. mekügy, a statisztika. a btctcly-sport, j Emeljünk szobrot Petőfi és Jókainak a sajtó ügy és minden egyéb ügynek Ne azért, mintha az emlékezet és kegyelet nemzetközi szervezői voltaképpen együt- elhalása vagy elhomályo«odásától félnénk; tesen egy magasabbrendü közös eszmén | ne jizért, mintha a nemzetnek tett nagy dolgoznak s végső eredménvbena maguk szolgálatokat megjutalmazni akarnók, de
ii ,, , , ,, 1 emeljünk szobrot Petőfi és Jókainak azért,
célja mellett az örök beke.dealját8zol-jhogy: a mélyen érKtt hJá]ának ^
gálják. 1 telhető kifejezést adjunk, hogy az elismert
i tartozást, habár csekély részben, leréjjuk,
A vármegye házából. !Eme1^ " ,a %jclen
9' 'nemzedék érzelméről tanút állítson a JÖven*
# . I • ■■ « I** ■ "VowtHV- •■«| •»■•■■ "Mpa mmmwmmmmjwt
A megyeitöroényhaJtósáqi birottság állandó dőnek, s a jövő nemzedék példát vehessen fizet tgyutr megszokta, ritkán fontul el ftSÍe; választmányánaktágjaihozclr. JankavichLászló az elmúlttól. S) ha el ia hagyja, drágasága miatt fogin laoni.
gróf, főispán úr a következő meghívót, Emeljük fel a szobrokat, hogy annak Nálunk még nem bknJmk elégt* a fofraabirtuko.
intózte: az ez,r ifiunak, kiket Pápán vezetnek be J* V" í '-aí?,T W^iEtó
^r >, ■ . . , ' . . . , •. ... forgalmat a ezzel láró naiVnbb hasznot csinál-
A folyó tei szeptember hó 11-én tartandó az ismeretek és tudományok titkaiba, mindig janak. Mintha biiony ai aa isteni áldás, mely
és Jókai szobor felállítását, ily érzelmektől •kelve fordulunk mi, alulírottak is a pápai Petőfi és Jókai szobor végrehajtó bizottságának nevében mindazokhoz, kik az említett, elhatározást helyesnek és jónak tartják, kérve: kegyeskedjenek bennünket feladatunk megoldásában adakozásaik és gyűjtéseikkel támogatni.
Kérjük továbbá: méltóztassék a kegyes adakozás és gyűjtés utján befolyt összeget, a gyűjtők és adakozók névjegyzékével együtt,-legkésőbb folyó évi október hó végéig Hermann Pál bizottsági pénztárnokhoz Pápára, (vagy egyszerűen a Petőti-Jókaí szoborbizottsághoz Pápán) megkűldeui.
Az adakozásokat hirlapilag fogjuk kinyugtatni.
Keh Pápán 1899. julius hóban.
Dr. Fenyvessy Forwc, Veszprém vármegye föbpánja, a ttobor biwttiig vtdiik..
Dr. Hegedűi Lóránt, Hantot Zoltán.
orsz. gyflL képv., a pápai Jókai-köraWtMs, a mbar blijjtüijr ilaSki. a Mobor Ha. ttmiaNn.
Györy Gyula, gimn. tanár, a saeker blaiteát Jujaáfa.
Fürdői levél.
Parid. 1899. aog.
NipjainkHan erősen tartja uralmát a divat mindenben. Fürdőink használata és áaványvtsa-mk fogyasztása ia a divat járma alá vannak hajt \ a. Egyszer a auligmit, máskor a borszékit vagy mohait kipjim tel, cak a párádi aa agy-nevezeti c-wvice (palóc szó, annyit jaieet, mini sav.nyu via) eg vényei, kénesé* aiéuaviartalaaaa savanyu víznek maradnak még htten a togyaaaiói. A ki ezt a kelleme* iaü, ken*, .aaga aavaaya
tdrvényha&sági bizottsági rend'* közgyűlésre szeme eiőtt álljon a két nagy férfiú alakja az 1900. évi megyei költségvetés megáííapi- s azoknak szellemétől megtermékenyüljön tása tárgyában teendő véleményes jelentés fogékony lelkük, buzdítást nyerjen mind elkészítése végett az állandt< választmány arra. mit-uaz, szép és jónak tartunk. %lése az l%dé éri X\7-il t.-r. 17. §-a Ily érzelmektől áthatva és lelkesítve, értelmében folyó fci augusztus hó 2l én — határozta el Pápa város társadalma a Petőfi
jÖo»megy s ha ki nem merítik, tovább folyik, olyan nagyon ritka dolog volna. Innét vaa aiuiáa hogy a jó talajdonaagu * kellemes iaQ stájerországi rohieai via, melyből habár többet adnak, árát mágia olcsóbbra szabják, dacára, hogy messzebbről jüo, rendre saoritja ki- honi ásviny-vizeink kelendőségét az oraaágban.
revette, bogy az ő tiaUl urasába ciendeaen át-madozik, valami különös mosoly rebbeni at az arcán.
— Vájjon mi után vágyakozik ennek a sze-lidktpü ' tiatalembernek a szive? — gondolta magában.
A mi* az öreg Mihály egéizen nem tudott ki-1 a&tni, otíbon hamar kia&tótte az orea Knorlakv.
Mikor öaaze-viaaza ülel'e ax 6 .gonoaz Dini* kéjét* — leültette maga mellé a pamlagra ea elkezdte vizagálni kuta'ó s'emekkel, mint az or-voa aki megakarta állapitani a diagnózist. A: knzben atuián egy-egy küzöuyósuek tetsző kér*i dést ia intézett hozzá.
— Hál caak jól laktál Dinikém, nzzal a bo-1 loadoe sok városi komédiával V No azi bizouy egy cseppet se c«odá.om. Magam is csak ugy voltam annak Idején. Jártál-e xoka.l bálokba ?
Or. Racorlaky unottan legyintett akezével: 1
— Ne is beszéljünk azokról apám! .. Hamar belelárad azokba az emb?r. t.'rea cicoma, póio-1 láa, fény, pompa, tele hazugsággal. Féig tönkre* mentek szemfényvesztése, parti'vadá-zat, ügyetlenül álcázva.
— Ne mondd! Aztán nem akádt meg a szemed, mi?
— Inkább elfordultam a komédiásoktól.
—- Ejnye, ejnye I Persze a patrícius-vér... Szóval: üresen maradt a szived.
— Teliesen, teljesen.
— Hm! hm! Annál jobb. Mert hát tudod, igaz, bogy a aziv ia megköveteli a maga jogát. De hát azért lehet ám annak is kommandirozni.
Megvallom fiszinlen. hogy mivel olyan hosasn idón át leiéje »e néatél Kacorlaknak, már ktaaé aggódtam, hogy valamiféle üres dámán akadt meg azived. Pedig hát ludod: azt aohaaem szeretem, ha a pUrtcius vér megtagadja magát. Mert akad ám pár a vérbeliek közólt ia, caak nem kell elhamarkodni a dolgot Különben m»jd még erről beszélhetünk. Moet pihenj egy kisié! Magadra hagylak,
Az öreg Kacorlaky mosolygó képpel meni kl a parkba ca ott fel alá aétalgalott a háraía-aorban.
— Egészen jól van! — gondolta magában. A gyerek a városi polgardámák között nem talált magához méltót. A sziVe- üresen maradt. De az meglátszik egész válóján, hogy a azíve szere em u án eped. Nagyon jól van. Megházaaitiuk a gyereket rangjához ülfileg. aztán megmarad romlatlan, tisala patríciusnak. Egészen kedvem azerínt történt.
Míg az örsg~c<endeseu és megelégedéssel morfondírozott a parkban, az alatt a fiatal Kacorlaky, aaö epedő szivével ott állott a kastély egyik ablakában és merengett ki a kertal|án ringó kalásztengerre
A vetéstáblílk között húzódó dűlőúton sudár hölgyalak tünl: tel. Ottboniaa öltözetben volt, azélea karimájú szalmakalap lödte el arcát. Mezei virágokat ^útT^ezében.
A ÜMalemVer gyorsan elővette látcaövét éa a hó gyalakra irányozta.
Arca majd kígyu adt majd elhalványult Egyszerre ledobta a látócsövet éa kalapját
véva, rohant kl a kertaljára. A legrövidebb Ös« vényen aielett a látott hölgyalak felé s mikor közelébe art, ragyogó arccal üdvözölte,
A leány zavartan, pirulva állott néhány má* aodpercig. Nem ismerte meg egyszerre s régi ismerőst.
Kaczorlaky mindkét kezét feléje nyujiá.
— L'gy-e meg ae ismert, Elvira ?
A leány moai egvszerre bizalmasan nyújtotta feléje kesét éa némi zavarral mondta:
— Nem I igazán nem!
— Lássa én kegyedet mindjárt megismertem. Pedig pioi leányka volt, mikor utoljára láttam.
— £s nagyon meg is változhattam — mood'a kedves piruláaaal a leány,
Kacorlaky gyönyörködve pihentette tekintetét a szépen fejlődött leány gyönyörű arcán, melyen a makuláitanság fénye ragyogott
— Valóban nagyon 1 — mondta egyasarflen. mert iatankáromlásnak tekintette volna valami banalts bókkal jellemezni a meglepő változást.
Ezután mindennap találkoztak néhány pillanatra.
Az öreg Kaozorlaky, mikor Ha már egy hétig élvezte a falusi csendélet nyugalmát, egyik napon belogatott és azt mondta, hogj látogatást tesznek a szomszéd uraságnál: Várhely} Miklósnál.
Meg is tették a látogatást.
Ennek a Várhelyi Miklósnak volt egy igen
1
Hagy.Kamim va*icnsp
Zala 61 atAro. (J lap.)
1999, aofwutM JM*
. A psrsdi C«evies-ris Mim a hevsaisk M ■TM btaakik, —sérdsmalM, hogy nagyobb Meedőaéaértt gondoskodjanak
Ot falad a Maira aljia »gy «ép vólgyban. KflW hegylitwzoruoak kellő közepén.
A »ö gyei bátran lehetne egésűég völgyének U elnevetni, mert ben e nemcsak agy, de bárom különböző hatású gyógyvíz fakad ; késes, límsóg és vasas.
Ké-ős roll már, mikor Paridra érkeztem. Sokáig néztem Egerben a palócokat. Vaurnap déli'áa volt, aa sj'aííia , nép csak agy özínlö't ki aa éwekí nagy tempómból, mikor vége volt a vrcssnyénefe
Kivarrt háttu mellény, vágy cifra szürbsn; hófehér, csipkéé gvole* Ingben, a kalapon bokrétával, fának elég büszkén a legények.
Színes szoknya ezer ránccal,' piros szalagcsokor hátradobott bajba lonva, selyem kendő a nyakon, vállon, plro* csizma magas sarkkal a pici lábon, ilyén a takaros palóc nő viselete. Meg egén* gyermek egy némelyik, mária tők ÓM nyobjt fejét.
Dobé várat i», hogy ne néztem volna mag a romjaiban. As egri nők ma is hírnevesek, hogy 166M-I*en Dobó leánya, Katica, as egri nőknek nevet sa*rs*it.
Alkonyatkor az nt széléről láttam néhány* várromot is, mikor Egerből kocsin ide i&ttem.
Kora reggel, mikor míndsnki még álmodozott a a vén földgolyót is alig bírták a napaagarak IBlabreastaai, Awza-visazs jártam a kis Csevicét. A szolga nem vo t meg helyén, ki merni ssukta és kínálgatni a forrás vizét,
A távlat kék köpenyeim burkolódzott a közel Mátrs hegye, Talán et is aludt ? .. fündéregékről éa hegyi szellemekről álmodozhatott,
De mfkor Pboebns, aranyos szekerét az ég ivén felhajtotta magasabbra, iQnede/ett a kékes tepsi, alatta egy másik volt mé , ez violaszínba jálssadusott, végre ez n'z öltónydarab ía lehal ott a Mátra kecses kebléről, s az orsság három hffgye közül as egyik tisztán kivehetőleg alít előttem.
A Mátra a'ján elgondoltam hogy lőjav* aa emberiségünk még sem a kinc-ben, gazdagságban rejlik. Eltelő lég, Uditő viz, jó egéazseg, vidor kedély, ba barna is as asstai) kenyér, megelégedéssel többet érnek ezek, mint a 2—8 mázsás bankároknak drága kincse.
Egy kis magaslaton meletrs, azáriiysa épO« let a gyóiyhas itten, Elötia jegeoyefak, mint.. földbe ékslt felkiáltójelek álldogálnák, ügyelemre faivnak fel.
Gyeppázsit és tsrkassinü viraghimzéa — minden lürdfibely eimsrsdhat an ékességei — a Cae-
vice-UrdÖMk is jó külaót adsak. Dj fürdő még. A mslt században még azt sem tudták, hogy viiében gyógyhatás van.
As egész türdőképei átöleli a magas Máira Iraohlt lömzse, a völgy psdig a hegy keblére kedvességgel simul. H igy na éreznök hat jó! magunkat s barálságos kedves keyen, boti a patriarchális életből is maradt meg feaa valami. A hogy lövébss, a kies völgyben magunkat még akkor is jól érezhetjük, ba .hideg azel iúj Mátra féiól.*
Parid azon fürdők kó'ül való, hol több a közeledő azfvélyesség, mint a g.ig éa pöffeiske-déa, Itt hiába karesuók a világ fürdők zajáL Nem találtak. D« megtaláljuk az élet javát: as Vgéazséges jé kedvet.
Es ha leiemelkedünk az élet prózájából a lel-kapaszkodunk a 8aHkőre,3700 lituiyi tengerfeletti magasságból tekiuthatttnk •«»! s két ellentéiss képet latunk magunk előtt. Örökzöld fenyő ágak a magasban, a rengő aranykalasz mélyen alant. Ilyen képet ritka bére ad.
ZomborL
HÍREK.
— A kareegprlmás ayaraláaa. Roboz István a Somogy uimü lapban a berc-gprimaa balsioatúredi nyári tartózkodásáról a kővetkező apróságokat írja: A bíboros éetmodja a legegyszerűbb, igy udvartartást is; a s-j ids nem hallatszik, idssen nem csatangol, lagfeltetb egy-egy aranyrigó riippon ál a zöld bokrok telelt, mely a uapsagárbau iényes sivut hagy míg* utáo a likkasztoan lorró iégkörbv i. Kúrán kel a hercegprímás, reggel hal órakor már lalpon van; básikápo ná ában kéri ls ea Aldas&t Magy ^országra s as örök beké'. Kz után megissza pár pohár savau)n»izét és caöudn*, szép időben kiaélál vagy a sétatéren tesz néhány tuurt s hazamigy reggelizni. Azután a hivatalo* ttgyrk-t végzi Kohl Medárd pápai prelátus titkárral, ma|d beieuierül az olvusaaba. 0 I vannas asztalán az orezagnak majdném öss/os politikai lapjai, hali áépea Ispok, könyvek, tűzetek, sőt « vidéki hírlapirodalomból is tOnb pédiny. Nagy ügye-lemmel kisért a politikai eseményeket; mindent tud h alig történik valami, a mi ligyclmát elkerülné a ne érdekelné. Olvasás és p.henés közben egyik leghívebb barátja, kanárija ki-kirepül mestermünek ja beillő kalitiából; rászáll a lejen levő kia bíborra, majd kinyuitott ksseuek ujjaira a ot. csicserig, tretál, kedv%aktdik. Dálei tt tizenegy órakor csendes, me!«g időben, ba a szel sem lebbenik, aranyo«fogatu hintaján titkarával
bejön a villák kiaé, » issét s afcg flrdast á Balatonba, as sgynasssati Ckártflrétte. AHg pár percig van nono a vízien a aztán busása aétit taaa a Mag sétatér fiinak árayaé jajait Tizenkét óra kerti t*r «*ua palotájába kíséretével, midőn kávés ideig pibsn, a utána | fogadja ismerőseit, liszUlöit, habi* ritkán, mert a sok b»a«édlő» tartózkodik. A nyár lotyaaaéa többször látogatják miniszterek, alkatérlek, írók, magasrangu hivatalnokok, nem is emlitva a aok folyamodót. Egy éra körül kezdődik as Ízletes magyar ebéd jó borokkal as éraaki pincéből. A prímás jó étvágygyal aszik, óért ; bála latsa, egészséges, csak egysÉsr volt nagy* i beteg eselőlt 34—35 évvel, a mikor Haray Istrsn fürdőintézéd főorvos lanácsán, mint [esztergomi tanár, Füredre jött, itt meg is syé-gyúlt h ez idő óta MÍba nem lett hátin a flr-döbelyhez. Amint véss van az abédasé, asoasai I megy pibeaöre s ekkor ismét kezdődik as olvasás és a kanári-vizit Déutin hal ón körül séta a {parkban, vagy a fenyvealten, mely ktdv«M : tartózkodási helye. Este nyolc éra körül vaséra | éa tis óra tájba<t a bíboros nyugodni tér. Tasva van, hogy a prithás jó asivr, — ha lehetai « az egész ors-i* -s'gányeit segítségben részasltené. Éppen ezért s sok szégény nemcsak p«lo'ijanak | s|iait állja el; d* még stjaban is leitartóztatja. [Jönnek ide koldusok, kéregetók Sümeg,Tapolca, sőt mén Keszthely vidékéről ís öszvéres, szamaras kordék un; a kordék kin< maradnak aa országúton, a aéregetők pedig sokszor még i prímás útját is etilljlk! Aa aai'sloa takarosakba szorított ui kornntk varnak klosztaars; almidöa | a nagy szívű ember aétára megy, á kísérő nassár l kesébe fogja a taksroset éa naaiogaiia boldognak, bolduglalannak. Sokszor oly mértékben vsasik iga ybs a zsg^ysk a biboroa', hogy tudtán kívül más ik imésaedaak helyette a kíméletlen zaklataa el én. D< n kéregetőknek Is vas ám eazük a ki leumi, felmászik a iára, elbújik a bokrosbi * midin a biboro« sétálni megy, mis<-I agy vara'afilésr* aiöt'e ier»m egv asrrg staaény ember. fi< a prímás Isléjftk nyu|tj > áldó ke/ét I Azt az n dó kcaat, mely uir annyi áldást osztott 'ki Vaazary Kolos bíboron ér«sk szokás szerint augusztus iiósap második leiében tivosia adva-irival Füredről Esttergomba. majd budavári pálmájába vonal, hogy a nagy nemzeti ünnepen áldását osatbaaa*. Midőn kdaalahb vele találkoztam w kegyesen megszólító t, t*lja* egészségben látta* Abiiól a hírből, hogy beteges volna, Ut** Isten, semmise igaz.
— Klllliitotéis. Örömmel érteaQlbnk. hogy városunk társadalmának kedveltjét;
szép éa egyetlen leánya akire sz apai áldáson kivüi buszezer hold birtok is várt.
Hssafelé egy dsrabig kemlelte az öreg álma-dozó fia arcái, aznián megszóltII :
— Nos? mit szólsz hozzá?
— Derék, kedves család! — mondta á fiatal Ksczorlaky.
— Nsm! De a leányhoi ?
Elég csinos és elég szellemes.
Meghiszem azt. Ide jó lesz többször is ellátogatni, mi ?
— Ah igen, elég kellemes szomszédság.
£s esek a gyakori látogatások is megtörténtek és foyiak körül-belül három hónapon át
Két hónap múlva a fiatal {Cocoflaky azt mondta, hogy kissé berándul a városba, meglátogatja bántják.
Elment s csak egy hét múlva tért vissza.
Az öreg éppen a pipázó azobiban olvasgatott és nagyon kadel yes arccal fogadin fiit.
No jól mulaltil ? Nem hittem hogy ilyen sokáig elmaradj.
— Kissé sok Qgygyel-bajjal jirt az iroda berendezés meg az ügyvédi kamaránál is el kellett járnom.
As öreg Kacorlakynak tátva maradt a szája.
— Hát le rendeztél be valamelyik barátodnak ügyvédi irodát ?
— Dehoiiy 1 Magamnak.
— Magadnak ? Aztin mi ördögnek neked ügyvédi iroda ?
— Meg akarok nősülni.
— Micsoda ?
Az öreg gyermeki vidámsággal ugrott fel.
— Igazán? Uvavo! bravó! Éppen én ia erről akartam veled beszélni, mert hal ludod, én is teljesen megéretteknek tartom erre nézve a dolgokat, Végre is az ab oAzas bizonylslanaág nem járja. De bát ml az '>adoguek ehhez a házassághoz ügyvédi iroda ?
— Hjah, apám, sóhajokbél, szerelemből nem élhet meg az ember.
— Jól tadom, ludotn. De hát egy Kacorlaky ilunak. Ha pláne ilyn jó partit csinál, éppen aemmi szüksége sincs közonseges nyomorul! plebeek módjára kancelláriában görnyedni, veszskedő le-lekkel kellemellenkedni, Megmaradhat palricíuá-nak a maga jóaaágáu.
— Igen apim, de én nem akarom, hogy nő' met valaha szemrehányó tekintet érje.
— Uityan ne boloiulo'z. Ezt nem mondhatod komolyan. Hisz én magam akarom, hogy házasodjál meg. Most megvallom őszintén : kissé m<r meguntam magam is a sok sóhajtozás!. Akarom, bogy okvetlenül házesodjil meg.
— Megteszem apám, ba bsleegyeaa*.
— Nevelaeges beszéd Persze, hogy beleegyezem. Csak nem akarom, nem ia akarhatom, hogy szived üresen maradjon. A aaiv jogát respektál* | nuuk kell,
Kössönóm apim. Akkor tahit csak áldasodat i kérem.
—- Magadom. Föltétlenül megadom.
— Köszönöm. Must léhát megmondhatom annak nevél is, akit el fogok venni.
Az öreg Kacorlaky fölugrott,
— Mit? Kiménylem: Várhelyi Irmáról bs-, széliünk ?
— Nem apim ! Kardos Elviráról,
Az öreg kezéből kihullott a csibuk,
I — A tiszttariém leányáról ?
— Igen.
Az öreg uemei kidüledtek. Hosszú hallgatás | ulán komor, tompa hangon mondta t
— Jó I Adott asavamal már nsm vonom viasza. De mondhatom, hogy jó volt irodát nyitnod, mait csakugyan prókátornak az ülettel éa nem patri* ciuanak.
■a ■ i jszerencsés összelé- f^RAPHIC ÍRÓGÉP
észleletek alapján lAVflAl isiénél lógva, as V^ ================= A "ll
• VI VHV WVflMVVI egyedW-sAlós ha- , legjobb| legegyszerűbb, legtartósabb és legkönyebben kezelhető. An
Immár dönthelet- lásu és keneturs-HÜ 55 |rt egy tenynett dobozban. - Kizárólagos képviselet éa töraktár:
■ ■ hashajtószer. A regi
lenül megvan K6801*11VlZ j*"^k™"'u.'t Fi«ohel Fülöp könyvkereskedésében N KanlzaAn.
állapítva, bogy a ' mindenütt árusítják. gg- Prazgiotsiul silvsssa ttaiiaiak
Kapható 1 Roaenfeld A. és fia és Marton és Huber dégsknél__| __
Nsgy-Kaotmaa va*ér"ap -
Zala n Mám (4. lap )
1899. auguartoa 44 1 I Ao-
$ttrji*Jk Zsigmond zenetanárt, ti mftv^ue-téyd yiratunk dicsőségére válik és k|t szeretetreméltósággal p'rosult szerénységéért, mint kitűnő mestert, a legmagasabb körök i| kedveinek, — ama nagy kitüntetés érte, hpgy Lipót Salvator cs. és kir főherceg ó ínsége elfogadta a művész által neki ajánlott indulót. A főherceg megengedte, hogy az induló az ő nevét, arcképével együtt viselhesse. „A LipóT' Salvator föktr ctg induló" zongorára, katonai-zenekarra és vo-nóe orc beat rumra írva, Poblinger Lajos kiadásában Bécsbea már megjelent és lapunk kiadóhivatalában is megrendelhető.
— PetM iaaepély Magy Katsl<4ku Tuboly Viktor, a „nagy rendező'; jónak látti, a mMffar«r*tdg"-b*n egy nyilatkozatot
iee, bofy a leteeyei választókerületben eat majd földbirtokot aire a reodfoég elé viNe a áMftX. a Lepsényi-pártnak e«y niu végrehejió-biaott. j a hivá azóta egymáautáa érkeznek a tti|aloai0 aága, de azt biaaiük. bogy még a józanabb nép-jsek az ügves eaaló ellen ki kiaeeyáea "
part ia edenaaeo'el fog mordulni ennek a tolakodó. politikai éa Haéleti szereplésre leljeaen hívatlan embernek ágaakodásaitól.
elatepl üdaiai az ekkep szerzett
— A saás lertates pepagály. Kn szegény béoa kimornás járta be a napokban
Komolyan Lepsényi urat senkisem veeai Ma-; tiroMakat, ki kiatoraéjára nea lehetett olyaa gyarorzvágon. Ha mégia foglalkoznak vele, akkor ..
«c Mikii annak • ni. .... a.onán■ InHallan ám ^ (
ez csakis snnak a pár ezer szegény, tudatlan jóhiszemű parasztembernek kedveéri ée kijósa tasa céljából cselekszik, s kiket ^Lepsényi urnák a legdisztelenebb Önérdekből sikerült a maazlag-
aint az, azon ogréndozú stépiolla papamely jövendőmondó planétákat húzott ki egy tartóból. A uefésy madár ua sejtette, hogy az 6 planétájában meg van irva, hogy
ni- Ȏly\
reméljük, mire az qj part kibontja megviselt
szinfl zászlóját, már akkorára a letenyeiek ie
kijózanodnak es igy az uj Lépsénvi part csupa
kültagból fog állani.
IsméiéjüK: a Lepsényi ur uj néppártját egy
közzé-1 Percig sem vesszük komolyan, de kölelességsze-
.__i .___ . _. , .__. . ... ... , rüleg meg keltett emlékeznünk erről az uj káni-
hW"on melyeket az állal* k|]J ár^a|akuláhröl k
rendesett Petöli-üaoapély (?) alkalmából tajái1 r=1
lapunkban megirlank, calótiaiijillilásokkal és az
C finom isléeéoek megfelelő fegyverekkei ellen
javai elbolonditani. Esek a szegény emberek _j|ko, k(M ^tal fog kimnlai. Pedig igy törtéit eddig vakon követték el a hamis prófétál, de
HalAlMAa. Ozv. Obál István né ssül. Török Emma e hó 7-éti Báhonyban (Somogy m.) hossaaa szenvedés után jobbléire szenderült. Az
ftüyozza. RMu Lajos úrtól, lapunk txerkett'ö-|«'hnny' szeletben álio t úrnői - kiben
1 Köröskinyi Istvsn posia éa tévirda főtiszt neje
tárnától es Bgyből kifolyólag agysncuk s nM*ffmroru4f a kővetkezőt közli:
BMu Lajos, a Nagy-Kinizsin megjelenő ,,Zsla" társszerkesztőj'e ma megjelent szerkesztőségünkben és a kővetkező sorok körié-'
édfs anyját gyászolja — folyó hó 9 én nagy részvét iieleit helyeslék őrök nyugalomra.
— iélékeajeála alapítsáaymk A helyi izraeiitH hitközségnél, Etek Lipót nazvbir-toko--, boldogult nejé: Elek Lipélné szül. Weiss tételére kért (Bl bennünket : Tuboly Viktor | Szidónia úrnő emlékére 1000 frioa alapítványt ügyvéd ur nagyon zokon vette neon kőzle-1 tet>. — Boldogult Weiss Mentaé szül. Bian Miua
urnő eti',ékére ennek fit Verő Henrik s unokái Elek Ernő es Elek Géza szintén 1000 ftros
nényt, melylyel az általa Nagy-Kanizsán rendezett Petfifl ünnepélytmélta'tnic. A. ki ismeri |
Taboly Viktor ügyvéd or egyéniségét, annak i alapítványt létesítettek. Mindkét alapítvány kama-frleslegee bizonyítanom azt, hosy minden I tai reszben iskolai, réazben kegyeleti célokat olyan kőr vagy gyBlekete', mely komoly man- szolgálnak.
kát kiván végesni, minden lehető1 elkövet, hogy őt távol tartsa magátél. Mi Tuboly Viktor nr személyét nem kímélhetjük akkor, mikor egy szent, magasztos IIgyet kell véde-
— Éietaeeat* honv. ilact helyette* Folyó hó 0 iksn a délutáni órákban az almádi lürdőkötönségel nagy remülelbe ejtette Dnhnert Séndor keresk. iskolai tanuló .segélykiáltozása, a
eünk. A nagykaaizaai sajtó fe'öti emlékezetét |klTptrttol mintegy 80 mé'eriiyire usaolt be a heteken át méi'atta éa támadta az irodalom- Balatonba s ott cserben hagyla rz ereje. Mar éa művészeti kürt, hogy a halhatatlan kö'iö | elmerült, mikor Számmer Pál veszprémi honvéd-halála évfórünléjának méltó megünnepléséről nem góndnakodoltSŐt csekélységem, ki Taboly Viktor szerint .minden nenue'i flen*pélyl síi. I veseo elhallgatni szereitek,*éppen ez okból a Eőr elnökéhez intézett levélbea az Irodalom-és Mflvétzeti KtrbAl, — melynek ^IsjtD ; láaa óta igazgatósági tatja voltam — ki-j léptem.
A mi pedig a „Zala" kormánypárt itágát
tiszthelyetles utána ugrott és saját élete veszélyeztetésével és nagy erőfeszítéssel sikerült a már fuldoklót a parira vonszolnia. Egy órai éiesztge-lés után a fis'sl'mbert eszméletre ébreszelték A derék életmentő liszt felsőbb hstóságától nyeri el a méltó elismerést.
— Fiaaaasarlon én Vallemtaé. Fiam-marion Cammille, a hírneves Inmein o-i'lasáaz, közelebb áriesiteile a jelenleg Szent-GothArdon,
mann Terét asszonyi, i\ legérdekesebb kitűnő rajzoló médiumot, hogy legközelebb meglátogatja
illeti, az ügyvéd nr ogylátazik, már elfeledte,j rokonai kftreben nyaraló Vallentné szül. Fuhr-koev ezen lap felelős szerkesztője, valamim csekélytéeem a legutóbbi országgyQlé»i»válatz-táanál Unger Alsjoa függetlenségi zászlaját i Fuhrrnanti Teréz aki ezelőtt soha rajzzal nem 'lobogtattok, de sajnos, he kelleti vonnánkI -azt, mielőtt brruba mehettünk volna,-azért,-mert képviselőjelöltünk Tnholy Viktor párt-1 elnöksége alatt harcba menni nem akart." — Aa aj aéppért. Örömhír szállott 1
log'alkoZ'iit, fAhány hónap őts egy túlvilági médium, Rtll aegélyével p íratlanul szép, művé-KZirajsokat vet papírra és igy ler • éazetes, ha lö söntitte a na y Iranoia tudós, csillagász, iré éa spiritista oly fokú érdeklődését, ho/y uamé-
szerte-ezét s hazában, a mely országszerle lelkes. lyesen is megakarja iameroi.
derültséget van hivatva kelteni. Ugyanis a magyar kSzéJcnfk egyik iamen lérfio, Lepsényi Mfklóa, a | elegán. fiatalember ki a politikai küzdelmekben már nem csupán iszanalórfutiba. erkölcsi vereséget szenvedeti, nagy lépésié hslá-roz's el magát. Szerinte a hazénsk éppen csak | az az egy hiánya van, bogy kevés benne s politikai párt és ezé: t Lépsénvi"' ur, sz önkri iks teljes hiányában, arra határozta el magét, bogy i ai pártot teremt. Beméljük, hogv az általa 'e-j remtett qj pártnek vezérletétől öl rzyénysége nem fogja elli'tani. '
A lapokban közzétett kommüniké szerint az 1 qj pártvezér 29 pontban ismerteti az uj néppárt programmját.
Hogy mi índitotta a jeles férfiú' arra, hogy külön pártot alakítson, azon ne törjü a fejünket. A néppártból kilépett és ott nem erőszakoskodtak vele szemben — a tartóztalással. Azóta Lepsényi tisztelendő ur minden pártkőleléktől független. Éppen olyan szabad és független alakja ő a politikai vilégnak, mint a minő szabadnak és lügget-lennek érezte msgát az egyszeri cigány, a ki ritariósan dicsekedett: ,
— Én vagyok a világ legszabadabb embere nekem nem parancsol senkisem. Az igaz, ho y én sem parancsolok senkioek!
*Uj pártalakulásról lévén szó, ua esélyeket is kombinációba kell vennünk. Vájjon lesz-e a Lepsényi pártnak. mint ilyennek, a jövő képvise-löválaszlásnál többsége 1 Az éppen nem lehetet*
A beteg. Pár héttel ezelő t sápadt arcú, állított be az egyik előkelő
— Megfil az idegesség, panaszol a az orvos-| nsk, a kivel megvizsgáliatia magát.
— Ha nálunk marad egy-két hétig, kezeskedem róla; hogy kigyógyul, biztatta önérzetlel az i orvos.
— Az a legkevesebb. Akár mindjárt itt ia ! maradok, jelentette ki az ismeretlen s csakhamar
kényelmesen elhelyezkedett az egyik lakásban.
Délután aztán táviratot küldött a postára.
— „Szanatóriumban betegen fekszem. Küldj lide sürgónyileg kétszáz forintot. Piita."
A vidéki löldbirtokoa, akinek a távirat szólott I természetesen azonnal drótra telte apénal smég aznap kezéhez kapta a beieií, aki másnap mar egy másikgyógyiníezeiből küldte útjára az ujabb táviratot egy másik apának.
A minap azonban hasztalan várakozott a pénzre a széibámoe, pénz helyett rövid telegramm érkezeit:
— Beggeli vonattal jövők: apdd.
Heggel csakugyan megérkezett az aggódó, apa
de beteg fiát hiába tudakolta a gyógyitóiuté-zetben. -Oli
Tegníp éste elhagyott bennünket, adta
Egy kiskaniaaai földmtvas névleg FVöp Czika Gryftrgy össtevesiett • kintornással és egy tégla-darabot dühött hozzá. A tégla a madarat uiatu még pedig oly aaiyoesa, hogy élettalentl esett a főidre. A szegény kintornást kenjérkeresfijéoek hirtelen kioalta olyan keserves siráerafakaaat»ua ; hogy a madárgyilkos, az Seszaeareglett séptóme* ; tettleges bántalaatátáiól csak fatá* által menekülhetett meg. A kintornás a váratlanul ért, súlyos veszteségről jelentést tett a rendőrségnél, mely az ügyet a büntető bírósághoz tette át. A kintornás a papagályért 100 forint kártérítést követel.
— ■ IclAtt baj lesaae. A gabonapiacé bejáré hídja már napok óla düledező ál apotbaaa ál, azaz bogy izeg, mozog, a kid deszka tetej, szabadon himbálózik a ksoutlákoo. A kötlekedéi ezen át valósággal veszélyes, ás ast ia tudjuk-hogy már kétszer meg ia nézte ezt hol egy rendőr, kol meg egy aoe, de ugylá'szik a mérnők hivatal mindaddig nem szándékodk>a hidat atea javítani mig csak valami nagyobb báleset nem történik ott. Tekintetes mérnöki hivatal, a vé raa szenzációkra eddig csak aa újságírók ákito stak és áhítoznak, de esek könnyelmű emnerek, a mérnöki kivatalról most már nea akarjak csá mondani.
--Aa ártatlan tlkkaaalé. Nebáay hónappal ezelőtt megszökött Kaposvárról a somegy-megyei takarék pénztár lófai vauinoka, unghváry Károly, a ki 36.205 loriottal kárositottn meg a pénzintézetet. A sikkasztó elmenekült Amerikába e moet onnan irogat levelet eoaogyaMgyai ismerőseihez. Másodméruők lett aa Egyeatit-Államok egyik hadibaiéján, de alkalmaaáaa véget ér, ha befejezik a lilippinAk ellen a háborút. Leveleiben azt állítja, hogy nem sikkasztott A mikor átvette n pénztárt, már hiányt talált • csak azért menekült el, aert alt I tartott, kogy öt okozzák e ödeinek bűnéért. Unghváry eaa -Iád ja moal ast kóveteli, hogy n sikkasztás dolgában .indiieák meg a bünvizsgálatot, a mibe a kárvallott takarékpénztár a beleegyezik.
— A réaeal *l l|. Most van a jatalomdijak kiosztásának ideje Pariéban. Nem etupza a tanuló ifjúság kspja meg most az ósstőodijazást, hanem a szépművészeti anadémia ia most adja ki a különböző alapítványi dijakat.
A stépmüveszeti aoadémia legnagyobb dija a „Prii de Home," a mely festők, szobrászok, építészek,metszők és zeneművészek részére van alapitva.
Ezen >Pnt de Romé" nem csupán liaatelet-dg, de nagy anyagi segítség is.
Az ezen díjjal kitüntetettek államköltségen lesznek Kómába küldve, hol nagy kényelemmel láttatnak el, három éven át a villa Medíeis-ben, Róma egyik legsaebb villájában és havonta 800 fraae zsebpénzt kapnak.
Ezenkívül a Pinet-léle hagyatékból, a mely évi 19.000 frank, évenkint 3-4000 frankot kapnak, a minek fejébeu kötessek évenkint egy előírás aserinti müvet kéezitenl.
De sség es nem minden. Van még )agy hagyaték, Mooviain úrhölgytől, 400 fraaknyi üaa-szegben, ezért évente a „Prit de Romé1-mai kitüntették köleleesek örök hagyó sirjára, a moniparnaaai temetőben, lb frank értékű gyöngy koszorúi elhelyezni,
Végül van még egy hagyaték 1600 Iraokoe, a melyet a.„Prit Is Moae"-aal kitkaieáMt művészek lcgjelelesebbje kap meg.
— A kalaaa fUrfamgja. A gyorsvonattá lölszáll egy utas, a ki jé msatze Mélybe akar | eljutni. Csak éppen akkora helyet kan, hogy va>
lahogy, nagy nehezen meghuzódhatik Alvázról
tudtára az orvos az apának, a ki rosszat aejtve, i szó se le bet, pedig jól eeoék egy Ida éjszak^ sietett a fia lakáaéra, .nyugalom- De saereoeeére későéi vaa a kalauz $
Ott után kiderüli minden, A fölbolondilott' véle leket beszélői Sajná'attai kijelenti, bogy «p.
Nagy-ttan"* vasárnap
Zala C4. mm . lap)
1899. augouiw ké 1*4*
««ées vooatoo rnnca akkora üraa beiy, a M kenyglmsasn elnyújtózhatná* u ember, d« mégis,
— Kap Ot pengőt, te wrti agy fim tttlkét: bélorrtona a kataozl, a kii arra csakugyan nem hQgyptt cserben ax emlékeső iehetsége
sa Van egy Miatta, a te, Jrimos felebarátom újra tsaéü ed Ígéretedet a nyaghelyst igérfl ötletért.
á kslans pedig a Isgkésslatínatomáeou fölmászik a kocái isidére ■ valamit babtól a gáz-Iám pézsal. Alig hogy eliadaLa vonat, kiállhatatlan bűz támad a fülkében., Az útitársak a kalauzért kiabálnak. Előterem és rajnáíkozva konstatálja :
— Baj van kérem, kiömlött a gáz, tessék innen máshova él szállani.
Káromkodás, lárma ballatazi', de ss utasak végre mégis fölszedik sátorfájukat ■ vástülkébfn keresnek helyet Negyedőrs múlva a baksisos utas előtt áll a kalauz :
— Nagyságos nr jöjjön utánnam.
A kiüresíteti fülke rá várt, a vasút derék alkalmazottja megreparálta as elrontott lámpá't s most kényelmesen alhatott egyedül, mig utazó embertársai a szomszédos tülkében emegetik a poklot és annak tüzes ördögeit.;.
Ha pedig valakivel ntkősben megtörténik a kellemetlen baleset, bogy a vasú I kocsi lámpását bsj éri, s világért se hsragudjék valami nagyon. Gondolj;i meg, hogy a kalauzok többnyire családos emberek s nsgyon rászorulnak egy kis barátságos jutalomra.
— A ptps Itars. A p pa vatikáni kert iébeo finom fnj'xSlők vannak, a melyiket XIII, Leo nagy gonddal ápol és a me'yek kitűnő bort teremnek; igen kevesen vannak azonban kik azon szerencsében részesülnek, hogy ezen bort megízlelhessék.
Néhány élelmes üzletember most azon gondoláira jött, hogy ajánlatot teáz a pápának e' bortermés megvételére. Rendkívüli nagy ősz-szegeket ajánlottak fel as évenkinti bortermésért, a . melyet aztán disses üvegekbe lehúzva akartak ss égész világon mint a vatikan termését „Tlno Leonio" cim>n »lárasitanL
Az 1900-ík évi vilagkiállilás kitűnő alkalom lelt volas, bogy es n vstikáni borral, a melyet bizonyára r< ndkívQl drágán árusítottak volna, nagyszerű üzleteket csináljanak.
A pápa atonban nem ment bele a felajánlott üzletbe, noha minden oldalról ostromolták érts.
Néhány nap előtt ismét szóba jött ez, de XIII Leo azt felelte az Illető msgasállásu i rnak, kesét a vállára téve: ,,Noe barátom, én nem adom el a termést, meri nem akarom, hogy ast mondhassák, hogy a pápa borkereskedő."
— IlalláBMlrbM, A haragos határfolyó, •M méltóságos Drávs ismét áldozatot kívánt, minlha
csak sőlét hullámainak mormoló szenvedélye örökös harsgot tartana as emberekkel, Néha önkényt jelentkeznek hála as áldozatok, a kiknek zavaros Islkűk ott lent a hideg, a simogató bul» lámsirban ramélte a nyugalmat. Máskor a haragos zajló hullámok nekivadulva vetik le bálokról a könnyű nyergel, bogy megmutassák: kl as ur a viz medrében, söt néha azon tul is.° Most a véletlen, a balszerencse dobott oda kát ártatlan kis leánykát a haragos viznek. Két nap óts nagy izgatottságban tartja a Dráva melletti kis Dássooy puszta takólt egy nsgy balesel, melyről a következőket Írják lapunknak : Vasárnap délután Czlllinger Terka, ki rokonainál mulatott Dáisony-bsn, lement a Drávára fürdsni. A kis leány, a ki különben kitűnő aszó, mioden félelem nélkül veteKe magát a vizbe. Nem léit, mert nem most türdött először a Drávában. De alig úszott kiesé beljebb, egyszerre csak segélyért kiabált, alig haogzotlak a rémes kiáltások, bár alá is merült. A parton állt Sllpanov Mari egy béres leánykája a ki együtt ment le a kis Tsrkávai fürödni. Mikor látta a vsssélyt, utána úszott Csillinger Tárkának. El Is érte, de a vizbe fúló oly erővel kapaszkodott megmentőjébe, bogy mindketten alá merüllek és ott is lelték halálukat a vízben, Cli'linger Terks hulláját még asnsp megtalálták, Stipanov Mariét elsodorta a vis és miodeddig nem akadtak nyomára. A leányok egyidősek voltak, es is, sz Is nemrég múlott la éves. Csillinger Terka, Csillinger József villányi posta-mester leánykája. A szülőket még u nap-távi-ratbsn értesítették a megrendítő sserencsét-lenségröl.
— A clglayágy rsadsiéu. Buday Gyula p. kir. cssadörióhadnagy Szegzárdon, oltani működése alatt a vármegye területén s kóbor rfginyok vlsssaéléseinek meggállésa ügyében
létaoéfla tnWmekat wrwtt magáaak s s várass gyét iléggt ssegti stiiaai igyskssau értől a kfts-buioaaigra nagyon vMsedsl<aes, here néptét. Buday réltől logtolkeeifc a rigányoép —grand-Szabályozásának fontos eszméivel s ujabban terjedelmes és indokolt memorandumot nyejtett be Tolmvárame attseáaiaboz a eigányógy readasésérél a ebben a esedránybaa a cigányok kihágásainak mag-zűntausere és lakófceiykss kötéaérs vunatkusöms eé szerű intézksdé eket javaséi. • '
A falragaasekkal v«lé vlsaiaéláa, A műemlék* meaévasársPsrisbaa agy bízottá »al«ll, a mely « jövőévben fogj* gyűléseit meg-tartani. Eaea bizottság Ügyeimé most fel less híva aso ■ visszaélésekre, a melyeket ,a hirdetést közvetítő vállalkozók a plakaiukkal űznek.
Bármerre halad ia as ember, gőzhsjós, vaa-j uton vagy gyalog, azon óriási méretű -plaká'ok Ötlenek szemébe a melyeken vagy egy szappan, vagy valami likőr vagy ki tudja minő cgád<*zer kitűnő tulajdonságai vannak felsorolva, E'sa roppant nagy plakátok, a melyek sűrű egymásutánban vannak a vasutak stb. mentén e helyezve, gyakran as egész vidéket kivetkőztetik jellegéből ée a legszebb lá'ókép ktől fosztják meg a kŐg0aeéget. ,
Tagadh itatlan, hogy a kereskedelem érdekeit szemelőtt kell tanani és annai slőmozdiása kl?l vánatoa, da viszont a közönségnek is jogában áll megkövetelni, hogy esstetikai érzéséi ne sért-1 sék.
Nem egy beeses műsialsket, szobrot vajy épületet takarnak el ezen plakátok s rontják le annak mübecsét.
Most égy nagyobb számú művészcsoport tiltakozik a legrrélyessbbenezen tisztás b<*aooleseaén slapnló hirdetési fa ragasztás elten. Ideje is mtn kösel állunk már ViHiera de d'Jobe Adám jós alának laegvalósélásához, midőn msjd az égboltozatot Is bibére ik hirdetés céljából.
— M krért egy tsayal gazdaság A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége ez idén rendezi első mezőgazdasági kiállítását Szegeden. E kiállítással kapcsolatban egy targysorsjátek is rendeztetik, melynek húzása a kiát iiás u olaó | napján — szepi ember I0«én —tartalik m*g-Az , első lőnyeremény 50.000 korona érték, melyet a sorsjáték rendeséaére szövetkezed intézetek késsek készpénzben, vagy egy szegedi mintaszerűen berendezett tanyai gazdasággal is megváltani. -A többi nyereménvt főleg kiálliioti gazdasági gépek és ts eazközök képesik, melyek színlén beváhbs-lék készpénzre.
Kötelességünknek tartjuk olvasóink szives figyelmét e sorsjátékra fslbivni, tekintettel arra a hazafias és köszbaszna célra, a mslyet az előmozdítani igyekszikl annál is inkább, mert "IIY-égy sorsjegyei a legszegényebb ember is megvehet, lévén árs cssk 20 kr. Mint értesülünk esen sorstááték iránt szokatlan élénk as érdeklődés s a sorsjegyek nagy kelendőségnek Örvendenek.
Anyakönyvi hirek.
Iláutaágoi klllttsk.
Mvcmlfin István, kotaia — Daaa Boaállával. Stara faldor. karsaksdS (Kaaik) — Plwksr Rlklval. Utrlacs Báaéor, káal aaalga — Okáaaár Mártával. Vlacas gáiaáa p. ts I. z. IM — Jack Bálijával. Haltirt Vsáéit, kádár tagM - Strauaa Máriával. Blmoii János lakatos — Siaurla Margittal.
Mult hét halottjai:
IiUi Jósasl rk. 1 káaapoa, uImm fU. Csváeslca Fsreno rk. 71 évm, magánad Kovács áaaa rk. I Maapos, oasIM Igán ft. . Saabé Slaatla rk. tt napos, ktváas awstsr Itáar . < Oaaasa Ls|aa tav. Luohtbi r Jánosáé rk té évM nap-•aános.
Xoílarloa limt rk. U Iw aapaaáaos. Móftr Margit rk. S kiiaapda, áks ó laáaya, Deatack Jakab, tsr éá svas vaadéglSa. Takám Márl>, írna r. k. S tvas, vaaaU hordár laáa/a.
CSARNOK.
Nagy-Kanizsa a jövő században
Ina: Vajdái Szabó látván. I
Nem hiába mondják, hogy a tudósok a gyakorlati életben ssőrnyen esetlenek : folyvást arról
énekesnek, z mi volt, a mi tlstént, s agyasé mm itt súéke arrói kaaaéW, a Mi — Ism „.
Latiak bajos srtheteilenságH a világ élla-potát, — as ember előiti időbea, csák lamé, • ki elhissi. Elmondj; k példáid, kegy a dfenaka I korban egy-egy mamamt oly nagyra süt, mint egy tamaMi; bogy ss óriás kígyó míg aaájáral Egyptombaa laka a vamni bakterha aagyaégi — I kscakékei, addig a larta valakol Arabiában jttsaeS gőzmalom kéméoy hoassnsÉgs viperákkal.
Vagy a történelemből — eme tndémk nyomán — agy «mer]ak a királyok iját-flál, mintha csak | keresztkomftik lettünk volns. Tudjuk, hogy Ziwé biának, Pajnyra királynőiének milyan volt a köténye madzagja; hogy Kleopátra as alexandriai patikából hozatta a padért; bogy Nagy Sándor lovát .Bucefalusnak" híviák (a mi végtelenül jfoníosA; hogy mikor a magyar ősök bejöttek, nem hoztak magukkal -sem tornyos nyoszolyát, ss selyem paplant. ,
Elmondj ik a (adósok, hogy milysía rettenlő-i képen vsló módon vilések voltunk, s a közönség, mint a pók a kálóban, olyan asépea ringatja magát az mltíMtu ée as édes időszak szegett i szárnyának hegyét szopogatja.
No hát, ilyen esetlenek ások s tudósok, mindig ast tárják elénk a mi volt, s sem ast, a ml Im
Pedig jobban lennék, ha valamely nemiét, ország, vsgy város jövőjét festenék le elöltünk. Mert ugyan mit használ ss, hogy Torma Károly kiókumlálta Ó-Budán az aquincumi régiségeket és elmondta, bogy súlysa volt s rómaiaknál a ; rjyalof/uti miféle mosdótálat használtak, vagy hogy mint 'nézett ki abban az időbén a »német aaia-| ház" ?... „
Mit ér mindez, ha azt nem tudta migtanadaai, hogy néhány évtized múlva miénk lesz-e még as | as 0-Buia, meg a másik Buda, vagy azt mondja a muszka: .Add ide magyarI"
Efféle tekintetekből kiindulva, as alkatoaüul I éa Mttgy Kaniuit % jövőben logom (eltüntetni, előre' is tiltakozván aton feltevés ellen, hogy engem i ezért tudóinak deklaráljon valaki,
A nagybátyám káplánja egyszer ugy jól lakott, | hogy mikor lelkeit sz asztaltól, ast hitte magáról, ! hogy — püspök.
Hát mi ia ast fogjuk gondolni, hogy szás esztendővel előbb vegyünk a mozgó időben. — Hunyjuk le szért szemünket és ugorjunk át ssás evet.
U.
1999-ben vegyünk.
Nagyon bosszú távollét után most érkeztem meg a „villam-vssutoo." A nyolc emeletes indóház, mely a város végén ékeskedik, bámulatos építkezési modorávsl, elragadóan szép atyijévet— bámulatba ejt.
Azonban nince időm alaposan szétnésni, mart egy egyeoruhas férfi (láttam, hogy a suszter inasok is egyenruhában vannak) a vasutasoktól megszokott gorombasággal oem egészen gyöngédén kiált a lüiembe:
— Gőzflakker I gffzfiakker! felszállani I
Beültem s pár perc alatt a város közepén
voltam. A kínálkozó sok slkalma'osságot most mlr figyelmen kivül hsgyván, gyalogszerrel igyekeztem utat törni nz elöltem nyüzsgő ember áradatban.
Szemem .káprázik, fülem zsong, szavam eláll p bámulat miatt.
Minlha valami világkiállítás volna, sftrőg-forog a nép. Széles keblű koiák, desska képű handlé-rosók, vásott arcú kucséberek igyekeznek egymást túlkiabálni.
pillámos kocsik, gősűakkerek szakadatlan [zörgése, gépek zakatolása teszik sikelitövé a nagy pajt... oldalt forgó komédiában (magyarul: ringül-spiel) lovagol, kocsikásik mindkét nemű fiatalság.
Megfagyva állok a meglepetéstől.
Egy „gőztalicskán" nyargaló kofa má'-már elsodor, ba egy csengő hang nem figyelmeztet:
— Uram! Álljon félreI... Elgázolják.
Odanézek.
Hát egy markötáovoe-fále egyenruhákon díszelgő nő áll ott. Fején takaros frigiai sapka, nemsatis|inű szalaggal, piros vitéske rajta, s derekán sséles fehér selyem pántliks. Ott rsndeai a sokadalma!.
— Nem hallja, uram!? Álljon fairébb, mart elgátolják. Mit keres?
— É ..é...én?... Nagy-Kanizsát keresem.
— Hiszen itt van, bánna van.
— Lehetetlen! Tbéaans légyen as, a ki kt Ariadné nélkül s! tad igazodni.
Hagy-Kanim vMámnp » • : ■
f- Ugy látszik, bogy öa idegen. Szívesen laazek Ariadneja; az illonatwrooa agy ia mindjárt felvált a — azáziiz. _ . , ',
Nem értettem. _ " .
— Da bál kicsoda kegyed ?
— En? >Városi rendőr • ngyok.
— Mi...mi...micsoda? Ugyan ne izéljen!
— Igenis! Én éa kétaaáa társam. A váras területen mi őrködünk a rend ffilötl.
Kegyed k sértetbe|bo', bogy eilogaasam magam. Ssabad tudnom nevet?
— Nekünr nincs nevünk.; mi numerisálvs vagyunk.
— Ob, essem a numerusát, de kedves nusmra maga. Axtán melyik a kegyed sxámja ?
— A hé'.
— Ugy ? Szent szám, magyar síim. Aztán aa a 800 co'legája is asszony ? ,
— Bocsánat uram, mi mind leányok vagyunk. Esküdt hajadonok.
— Megboldogult Szent Deák, légy velem! — séhajtám magamban — de jó volna itt rendőrfőkapitánynak lenni!
— E szerint kegyelek a .város emberei,' vagy .,némberei ?*
— Igen. De i't van társam : a 110,,aki felvált. Ha ugy tetsalk uram, saivesen leszek Cicerone ja 1
— Oh! nagyon köszönöm, tiszlelt i...i...izé bét!
Elindultunk.
— Mondja csak kérem: mindig ilyen óriási itt á forgalom, a mulatozás, a csődülé* ?
— Nem mindig; de ma ünnep van.
Zalá 64. szám. (0 lap,)
1899. áftiMtM bó 15-án
•— Ünnep ? Hiszen semmilele fogantatása.
— ön nagyon ismeretien a helyi viszonyok* kai. Ezt a napot — «Herma nn« napját minden évben megünnep i a varon, liazleletere «*y a mull mázadban élt nsgy férfiúnak; aki regenerátora volt a városnak.
— Hogyan ?
— Hat ez a Hírek Hermann a „Szent-Györgyvári" hegyen »-etl egy szólöt*, ahol egy regi vár helyen velet enüi tömérdek kineaet talált. Valami tiz brctoliter aranyat, meg húsz hecloliter ezüs'öt. Ekkor egy merész terv logamzo't meg agyában: egyesítette Nagy Kanizsát Szent«Miklóssa<. Kés/it-teteti aspbalt, szurok, enyv, petróleum, spanyolviasz, vas, léghajó Mb. gyárakat s rengeteg alföldi „cucílistál' lelepi tett a városba.
— Eszerint itt az emberek nagyon boldogok és elégedettek?
— Ob igen! Kű'önösen mióta az ünnepelt az általa talalt kincs egy részét a városnak sjánloMa fel. Akkor aztán mindenkorra megszűnt a „köz-ségi pót adó" s a vároe jóléte óriáai lendületet vett. Deijll van a nagy regenerátor szobra is mindjárt.
— As ám I Mennyin el. vagyok maradva. De moadjn csak] aa a sokféle alkalmatosság hová siet u<y ki a * árosból ?
—. A „Látóhegyre< mennek . v.— De hiszen ott semmiféle látni való nínc<.
— Dehogy nincs. Ez a hely nekünk az, ami Pestnek a Margit-sziget. Becsnek a Práter. Am győződjék meg On, menjünk ki. A gőz ée villám omnibusz 3 perc elad, a léghajó két perc alatt, a (.gumilászticum ló* 1 pere alait ott van: de az nagyokat ugrik...
— No aaoo ne menjünk. Haléiból gyüióiók minden »ugró álls'oty-
Beültünk egy kormányozható légbajóba és éktelen sebességgel mihamar odaértünk.
...Ah milyen gyönyörű hely I... Alant puha gyep terül, fölötte mosolygó li-zta kék ég, itt ott saökő kutak a a tündéri helyen föl s alá hömpölyög a mulató n'p... Maga az ünnepély cyprás* fáz lói kürülve't tisztáson folyik. Feherbe öltözött huszonnégy nngyktinizaai leány lejt valami mult századbeli tancol. tjem zavarja őket a rikácsoló három lóerejö .gözwerkli," mely állbataioean ra-caegleti az >Arva vagyok, nincsen senkim* cimü őz masyar nótát.
Oldalt h padokon vidám trécaeléa hangzik; imitt *móU a Iák alatt tulon-iul ünnepi hangulatba jutott polgártársak neszelnek, azt a-euAphasi munkát végezve, hogy a löldtöh lelkeléet meg-kisért aék.
Ezek zöldnek látják már a leányokat ia.
Végre ri'kulnak a városbó jövő jármüvek, annál sűrűbben indu nak. haza" leié.
szentnek ninc« |, A nsp lenyugvóban .. Az égnek tisata kékje nyugaton mintegy aranynyá olvad, s kelet felé uszóbáranyleihök lepik el. Mi ia le.kapaazkoduak egy „villamos" kocsiba s hazajövünk.
itthon már akkorra tümérdek vitlamlámpa varázsolta nappallá az ejt. (Hia! az én időmben fél kilométernyire volt evy-egy lámpa !i ró-kelők raja hemzsegett az ólommal beöntott. járdákon.
— He! izé... tisztelt Numera, jó lenue már valamit enni. ia, mert nemesak ünnepélytye*- el ám az ember I
— Csakugyan 1 egy vendéglő előtt vagyunk I
— -Ni-ni! Hiszen ez épeu a >Korona «/en-
megeqgede, hogy legtetteitabb kiaremkm kznáaut aa oeiramlott várból, a öt férjeiket viasiá ki a hátukon ,. Vagy nem magaaitne a Carnaka, ki gyermekeit mutogatja ékszer gyanánt?.-
— Enyja de derek ifáay ez a várai emberei
— gondolám magamban.
— Mind igaz, ezek azép női jeileeeak. De
— látni a történelemben nápolyi Joknnnákai, Medicis Katalinokat, Ka>a!ia cárnőkel, Ágnes a««o> nyokat .. (Aranynál.)
— Hát hiszen hiba oélkül ők »em lehettek.
— Tudja kegyed, az egyy ptoesmk két hibát néztek el a nőknek, a kiben ilbé asm volt, azt töktiHunek mondák — snTan, ha ugysa Utálta« volna olyant...
— Hiszen fogyatkozás nClkfll agy teremtett lény sincsen, de kogv a nők képesek minden te ren mérkőzni a férfiakkal1; azt búoayitja varosunk ügyeinek azép rendje e* jótétének emeltedbe ..
— No ez ugyan ssép, hagyjak a vitatkozást. Hát most hova vonul s tisztikar ? *
— A Panthéonbá mennek, mely évenkint ezen a napon van nyitva, bogy ott a régi emberek iránt a htlas emlékezet aduját leréjják.
— • 3 csak azért iónnak ilyen kéeö órákban ?
— Ne-n épen. Egy aürgös elintézni való üg y is van. Egy ka'kuttai győngytenyésztő társas g ajánlatot nyuj'O't be a ,0 agy kámzsái" homoknak gyémánttá való átdolgozása iránt, a fe ett is fog* nak baiirosot... ~
— Az bizuny nagy szerencse! nénk mi be abba a Pamheooba ?
— De igen, épen a közönség nyitva
B'léptűnk. Az udvaron miod az éa Neme* iámhoz hasonló ,egyenruhás esküdi hajadonok" ügyellek a rendre. Maga a terem tele van szobor ml, festményekkel, melyek a varosnak minden illusztrált monographiájái képesik.
— Ejy hatalmas alakot ábrázoló kép előtt állottunk meg. Ki lehet az?
— Országos terű, hiree embere a mait század-nak. BinfTy-nak hiyjsk. Nagy erdemei vannnk Mikor az állam nagyon meg voli szorítva — a BánfTyaera al itt — ő találta ki a a tonazt adót, a hordós káposztára, disznó ő énre, lakodalomra
Nem mehet-
részére van
déglő. Alig ismerém fel, ugy megnőtt,. Négy eme- tajt pipára stb, kirótt adókat . Ez által »ikerált
letes pompás épü'e', tetején meteorológiai e*z- az állam sülyedő hajóját fenntartani. Persze meg
lelde. akkor magyar állam kiesett ea Pesten orszag-
Nugyon praktikus! A vendég mindig iudj* gyűléseztek...
milyen idő következik s ha zivatart mutat az — Hogyan hát most niacs Magyardllam >
észlelde, akkor nem mozdul ki, — dázhatik odt — Kedvesem, maga oly járatlan, mintha más
vi'ágrót jött volna .. Jfost „ LtHgyel-Afogyar köztársaság boldogítja a népeket a Balli tengertől aa Adriéig. Hat éven át Varsóból, halig pedig Budapestről kormányoznak.
— Ne mondja Numera, hisz az álomnak ia nagyon szép. Hát ez az ici-pici alak kicsoda ?
— Ez egy mull ezaaadbeli becsületes iparos, ö találta fel esőbben a . céklapapírost,>u libabőrnek nyers vassá való á dolgozását; a türe*spor-
benn is...
Beléptünk és letelepedtünk. Allo t pedig az estebed „cserebogár co'"elete-bői,* borsóval töltött galamb hurkából és giliszta psatétombó.
Nem mulaszthatám el megvetésemet fejezni Márvány 'alapzaton, bronzból öntve díszelegi« » borzasztó koszt iránt-a rokonszenves aak. Arcán határozottság kileje-l A A numero Het szeretett ellenezni, hogy miuő zése 01, homlokán mirtha megvalósilandó tervek *rl»lrna" a ezunyadó tehetségekre a nehéz vacsora cikáznának keresztül, szőke bajusza alatt poailív! '"«? B,ÍI*r emberi.es eddig is azért nem fei-moeoly játszik. Az ünnepnap alkalmából koazo-1leU ft sselleme, mert a buja koszt miatt a lenyelt
rukkal van elhalmozva. I *-'r,e"B«r 'f8'-0^ azt7 6 c le ".f»obÓ" * XX'Ík
— Noé' hogy tetszik? kérdi a Hét Iszázad aetbert linnmságu kosztját, engem azon-Nagyon pompás! Kőlönber. én a -zobrászatból b« folIv4"1 burgonyával' azegett rostélyos és
csak az almabámozásboz érlek. Hát az miiele "akaróm* vesepecsenye látományai gyötörtek, lábla otl? I "°8T jövünk keresztül a r ó-ntcán, bámulva
— Az is mult századbeli emlék Az első'14lom' ho8T.minl T*l«mt szellemsereg, vagy varjú I millió forintot — megnyerte, abbéi egy nagyazerü asphalt-burko'ási ut készítésnek idejét öröki I. j ^P®" ~ feke'íbe öltözött asszonyok karavánja | ideát valóailott meg: egy ipariskolát, melyből egéss Nézze, a leütésts „Ez a csinált ut csinálódott az vonAul ■ -városház* tele, mely hat emeletes, lm-Isten segedelmével 1896." | P°?1ns épület, csinos renai.sánce Mylben
— Remélem, most már mindenütt asphalt- i 'PllTei burkolatu utak vannak? ~ K'k e"k éB 10,1 »karnak ?
— Kz a városi lisztviselöség. ! — Micsoda y iselöség ?
— A képviselő testűiéi.
— Ugyan Numera, ne nevettessen!...
— Nincs benne semmi nevetség 1 mióta a nő emancipáció érvényesült, osóta férüsk és nők hat evenkini felvá'tva ülnek a hivatalos székben- Most ép»n r~pőkőn van a sor. Oh a mai kor belátta
nak selyemmé késtitéaél, mely iparágakkal ma ie meesze tengeren túlra kereskedik a város.
— Hm! Hí* ez ugyan ki légyeo ?
— Ez ia a mult század végén élt. A szent* miklósi városrósz jegyzője volt. 0 maga mindig gyűlölte a p*nzt, a mit az ia bizonyít, hogy mi kor a „kanizsai-bazilika" főnyereményét — tiz
— Hohó I kérem, messze vasyunk már mi attól. A mi utaink — hisz láthatja — desztillált j kavicsból vannak bevonva szurok, enyv, es spanyolviasz keverékkel. A járdák meg öntött ólom mai boritvák.
Hát ott a magaslaton miféle pyramisok fénylenek ? Tán ez a temető ?
— Dehogy! Az a •léghejó'-gyár, mely ilan-
dóan ezer munkást loglalkoztat. Hogy kérdésére | ho«T nemcsak „pasaiv" szerepre való a női
visszatérjek minálunk nincs temető
— Nincs? Tán doktotok sincsenek s kiment divatból a meghalás?
— Nem al Nálunk megégetik a holtakai s hamvaikat.. egy kis szelencébe teszik. Ráírják az illetőnek nevét, korát, halála napját és igy aztán mindenkinek a mester-gerendán, vagy a sublatl-jábaif van a családi tirboltja. De hiszen istenem/?
nem, mely úgyis minden erényben mérkőzik, sőt lölőtte áll a léi fiaknak. .Mondom: ezt belátta a világ s minden joggaTléiroházla őket... Mindent megnyertünk!
. — Mindent ? Talán még a bajuszt is'?
— Oh hiába gúnyolódik On .. Ha a történelmet ismeri, igazat ad nekem. Nem hös volt-e|bolondos intézmény lűctiü ki a Hololernes lejét levágta, vagy az or>
az ötven év óta így van s ön még se tudja ? *JB szerint marlir volt. A nnrk
Ieknslszüz? Nem hü.volt-e Saphó, ki a tengerbe ugrott, bogy kedvesét kimentse a hslálbó1, vagy la veinsbergi nők, kiknek III ik Konrád császár
ipartelep lett.
-•Na derék 1 Aatái\ beaazOlöttek dolgoznak benne ? Szeretik ? Vau eredménye ?
— Oh igen! Tömérdek lövodelmet hajt a városnak. Legközelebb a Tookveah— Nuuk sziget királyának leánya Kingaaz«zára Urruruah kiiasz* ezony itt kéazittette a menyaassonyi kelengyéjét. Megnéshetjük, ott most az üanepély alkalmából ipar-kiállitás van. — De azért már a „szent* miklósi városrészbe" keH mennünk, mert ott állítódott tel a három utcara néaö ipar iskola.
A mint megyünk, hát egy nagy erős bástyákkal körülvett, kaszárnya forma épület ötlik a azemembe. Megkérdeztem a Numerától: mi az ? ' — Az „agglegények menedék épülete.'* Azoknak akik 30 evea korukig mes nem nősülnek, az elüljá* róeag szemel ki nekik teleaéget, a kit el kell venniük ..
|— Tyüh I Láncos leringette! Ez nagyon jr. Hatba nem azeretik egymást ?
— Az lelealeges a mai felvilágosult korban. A szerelem csak olyan a háaawtágná', mini a paprika a leves mellett Egyik ember aual szereti.
Nagy-Kanizsa Vasárnap
más a nélkül, a mindkettőt readeaen msg-Mfcöfteti.
— Hogy labat valakit mégis nősülés re kény. szariteni?
— Hja! uta köztársaság érdeke parancsolja Híg tr.tazéaökre vol hagyva a férfiaknak-a nőeü-lés, addig — dr. Rosenvald múlt századbeli egészségügyi tanácsos véleménye szerint —. a nemzet--szaporodás pangott,' most, — hála fürdőnknek is — hatalmasan emelkedik. — Mig száz év elölt hét millió.magyar volt összesen, a mai nap hun millió azok száma.
i— Furcsa dolgok bis ezek.... De hát ss az egyedül álló gyönyörű torony miiéle állapot ?
— As a csillagda. 1990-ben építették. Lehet ugy 500 méter magas. Különben feimehetünk óda, nagyon szép onnan a nap (elkeltet nézni.
Mikor letértünk, elragadóan szép .kilátás tásult szemeink elé...
El lehet onnan tálai egész odáig, a hol a világ sséie be van dssskázva... Alant terül et a lényárban ussó nyugvó város.
Hosasan elmerengve nések a távolba...
A hajnali lágy szellő msgával hozta a tornyokból as imára hivó harangok mélabús hang-Iát Térdeim meg- megrogynak s ugy érzeui mintha pótig kellene borulnom nekem, az embernek — aa ember előtt...
— Eh I ne érzékenykedjünk.. Hé .' izé...Numera ... Ariadné...Qceronel'it'Miféle épület az, amott a város végén?
Nézek szét, a társnőm nincs cehol. No látni A bizony itt hagyott, Hiába I olyanok a leányok, ha még esküdt hajadonok is I- Egy dsrshig Kitérik az embert, azután ott hagyják a — fa-képnél,
A >bak!erhez" lordultsm felvilágosításért, ss ssonbsn a tegnapi ünpepéiy folytán „erdekes állapotban" volt, Leöntöttem egy cseber vissel s menten bestéin! kezdett
— As s torony ott-ni I ? Hát még azt sem tudja az ur? Az a vásártér kösepén van. Egészen kerek alakú, s tíz méter átmérőjű — üveg kupola alatt- Magas>ága busz méty; körűi van véve crkélylyel, melyen a vendégek — vásárok alkalmával üldögélnek. ' V.
Minden ülőhely előtt van egy telephon, hangfogó cső, egy távcső éa több lyuk, bárom nyelvű felírassál azonfelül három szopóka. A toronynak tíz méteren felüli réssé öntött vasból vsn és forgstható lüggőleges tengelye körül. A torony közepén egy filvonó (lift) van a vendegek fet és alabocsátására; a legtelaő részben pedig egy villamos verkli," mely szebbnél szebb magyar nó> taiaf lajdogál. A kik a vasiírtéren toongni nem akarnak, innen vásárolnál''össze mindent...
— Hogysn?
— Várja sorrs as ur, majd elmondom! •
Alul minden vásári szakaszban telephon állomás van, mely a toronybeli telephonnal összeköttetésben áll. Vásáí alkalmával a gépek már kora reggel zakatolni kezdenek, s lss»sn lassan gyülekeznek a vásárosok is, — A mint bes.tálnak a toronyba, rögtön a liftre állanak, mely lell.usza őkej a huss méter magasba, a hol kiszállanak. Persze a torony lelsö része lassú forgásbsn vsn...
— Tovább...tovább!..,
— Most helyei bérelnek sz erkélyen és ki-ki sz előtte lévő messaelátón a vásárt szem éli. Tegyük fel, hogy valaki kissemelt vaami venni vaiól. A mint a«on irányt, a hol a ki-zemelt tárgy van — elérte, megnyom egy elótte Uvő gombot s a torony rögtön megáll Azonnal csenget a telephonon. A torony aljából viaasa-csengetnek.
— Vendég: „Kérek ósszeköi telest a lóvá' sárral!"
Megtörtént.
— „Lóvásár?" — .Igen!" — „Kérem a 3-ik j számtól a gazdát I"J,(A helyek mind számozva vannak.)
— Hallói Ki ipszél ?
— Ábria vagyok a lókupec Temesvártól!
— Mire tsrtod azi a sárgát ?
Igy folyik le az alku. A torony ismét forog! tovább. Ha pedig a vendég megszomjszik ss előtte lévő „sör" feliratú lyukba bele dob egy 20 fillérest, sz alatta levő szopókát a szájába veszi és a tör folyik. A második ssopóka a bor a harmadik lyuk pedig a ssivsrozásra való... A többi lyuk pedig gulyás, kifli és virslire szolgál, egy és ugysnszon eljárás melleit... Most pedig bagyjoa az ur aludqj, meri kidobom!...
Azonban bál csinosan virradt A vörös-sávos hajnalaiűrkület már oszladozó félben. Amott a
keleti ég alján mag.megvillant már a kelő nap tüzglóriája s as erdők lombjait bibor fényű sugarak csókjai ét lelik. ,
Pihenni térek.... Blflrődtem a sok mástká lásbsa.
— C-ak már as a Numera el ne hagyotl volnál... "K
KÖZGAZDASÁG, v
A iab*aaáilrtr«l. A kínálat bu<áb»o nem akar nagyobb mérveket ölteni,'a szű séglet ellenbi n, bár laaaaa, jelentkezik s ennek követ? kehiében as árak valamivel javultak, fiúsa irama 81.60/70, rozs6140/60, uj zab nagy mennyiségben kinaltalik,ára 5 Irt helyben, állomásák'on lO-SO krral olcsóbb. As Árpa üzlet megiebetőesn pang kereslst és klnálst egyaránt gyenge, Csak leg. jobb minőfégü árpát keres s küllőid, ilyen pedig aa idéa kevés vaa.
Szerkesztői üzenetek.
AlSMlté ar k aludj a, Valóai(oiirodatal ■eriayiet Oljaa bmw van aa Irodalmi izliiroi.altál, mint luké JetaaaalsalM.
ftéklarya. Lapaak f.UlSi mrkwaUlje atif. II éa Tirolba nbwtrtt, honnan aas 18-án ngg.1 MagJ-Kanináu át; [Epla-Szant-Ivái falé] a Tapsiéira méky, a ■.(;«! taulU-laatOIst köígyülúséro. CtkOabaa, vagy ott Utálkoaai fofaak.
NY1LTTÉR. Foulard selyem 65 krtól
S frt 85 krtg aétanakiat — japánt, cklaal etk. legújabb mintázatok éa ntnakban, valamint f.k.ta, tollár éa aaiaaa Isaaeken wljaa 45 krtól 14 frt SS krig Bétareakáai — a lagdlvatoiabb niváa, aala 4a mintázatban, Privát* fapairtékaak péataMr 4a táiaai.nteaaa ralaalat káa-hoa aaáiiitva — alalákat pedig pSatofaréalttval - kttidenak,-
IIENNEBERG G. selyemgyir&l
(ca. éa Ur. ndeari eaállitó), Zttrlohben. (I Magyar leveleaéa. Svájcába kitmraalavilMlyag ragasztandó

3&21/tk. 1899 szám. .'/ V: Hb4
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvényszék tktf osrtálya részéről közhírré tétetik, hogy St»rn József alaó-hahóti lakós végrebajt itőnak, Saabé Mihály ésk neje Francsics Viktória végrehajtást szenvedő hahót! lakosok elleni 82 fH 7B kr. tőke, ennek 1898. srept, l-iől járó 6% kamatai 5 frt. 70 k& per, 4 irt 20 kr. végrehajtás kérelmi, 4 Irt 10 kr. jelenlegi, — továbbá a csatlakozott végrehajts Ak u. m. Czigány Alajos hahóti lakósnak. u. asea végrehajtási szenvedő elleni 219 Irt 91 kr. tőke ennek 208 frt u'án 189$; junius 1-tól járó 7* ksmatsi, 42 Irt 30 kr. eddigi, — ugy AgoUaa Katalin öiv. Eder Istvánné hahóti lakósnak 200 frt tőle, ennek és pedig 160 írtnak 1806. február 24-től járd 7%.,66 írtnak 1896 tebr. 24 tői járó 5•/» kamatai, 66 frt 66 kr. eddigi, — mégis ai első magyar ált biztosító társaságnak u. azon végrehajtást szenvedő ellen 2 frt. 86 kr. tóka, ennek 1898. mire. 19-től járó «•/, httnatai, 4 frt 70 kr. eddigi és a még felmerüendő költségek iránti végrehajtási ügyében s fennt nevesalt Ur. törvényszék területéhez tartozó, a; hahóti 187. as. tjkvben + 1062. hrss. alatt felfalt a 874 frtrta becsüli bsjsbsgyi szőlő su azon tjkvben I: 199;b hrss. alatt felvette 467 Irra becsült23. népeorai. ház, udvar Ss kert
18M évi aaganlua hó XV lk aapjta 4. e. IO Arakar
Hahót község házánál dr. Dick József, dr. Krefe-ller Józsel, dr. Tuboly Gyula és dr. Tripammer i Rezső lelperesi ügyvédek vagy helyetteseik kőzbe-jö'tével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a feantebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tsrtosnsk a becsár 10*,,-át készpénzben vagy óvadekképes papirbaa a kiküldött kezéhez letenni,
I Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint tkvi [hatóságnál, 1899. évi május hó 25. napján.
GÓZONY, kir laséki albirv
Győr szab. kir. város
önálló felső kereskedelmi
Itsknlája
— ]c«rMúc«dLelzni alcadémla —
az 18)V<s Iskolai évben nyitja meg
f«lat£ i narnaad llc) osztályát i
és ekkor logla'ja el a modern okUtá ügy követel- ] ményei szerint készült uj épületét. As intését, — mely egyenlő rsugu és hasonló képesítőt sd, mint bármely hazai vagy küllöldi I kereskedelmi akadémia, — biztosítja,végzett növendékeinek az egyévi önkéntesség kedvesményét és qualifikál a keresk. életpálya minden ágaza-zatára, nemkülönben az 18*2 évi, a tisztviselők minősítéséről szóló I. t.-o. állal a keresk. aksdé* miát végzett tsnulóknak biztositolt életpályákra. Bővebb felvilágosítást kéasseggel ad
az intézet Igazgatóaága.
Árverési hirdetmény.
Azon tárgyak, melyek f. é. augusztus lió végéig ki nem váltatnak,'ez év szeptember hó elején elárvereztetnek; miről az érdekeltek tudomást venni szíveskedjenek.
Nagy-Kanizsa, 1899. aug. hó.
ésr Mtrliu Dézsáié.
é ■ a Él » « a ■
Eladó. E
iái KinUsi-utcaSun egy toljes ' ' konforttal berendezett uj liáx, melynek kertjét a Sugár-ut fogja szelni, ezáltal még két ház-helylyel fog gyarapodni,' a tulajdonosnak Kanizsáról való távozása következtében eladó.
; B4vebb Wvllágotltái
229-4
ganda $ároly
műkartész üzletében nyerhető. %
Állami felil^y.let a all all,) kalvaa-ukula.
I ElAKAR
egyévM inkrnlea
LENNIH
Ulutauw l(Jak, kik aa aiSIrt lakóiakat im MguMk, •MMaaUtaágikra 4a raglaikaaáMikia val'5 laktlal nélkül
anwwiiWih as egyéves lakéetse Jeget Aki már tor alatt Ulott, alk4aelt. aOlelaai 4v MitendS.
Iniii.m a,m Mnwn aaM
LK HTKLAt ALBERT
a katonai bkola itaiaat&ja Duinniai
Jbasklvtt ellkészttt kurzutok a kadat-lakola (alv. ISI—i . vbwgikra.
FelügytUkt addai MAIMCNTZ JÁNOS aaa. klréiyi koavMaarsdaa ta MAYER ADOLF oa ». kir Snacr
lUty-Hanw vasárnap
Zala 64. nA» (S. lap)
1 *9t HA*
xnxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxwxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxmm
X X
í X X 1 1
8 *
Ml-t
MŰTRÁGYA, KÉNSAV éa VEGYI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
VEZÉRKÉPVISELÖSÉGE
U 8
IBODA: Széli Kálmán atou 7.
MELIS ós PINTÉR SzombaíMy.
SUPERFOSZFÁTOK
IRODA: Száll Kálmán uteza %
állati is ásványi eredetűek.
a legata* btakatébb, a Ucjobbu bevált éa a la* oloaébb fonftmTu ttiffinirik salaié* talajra alfcalmaaali aa Mf Ter«alm»anak 10-90J vizben oldható loufoiiavat. Vefytar'aomírt atavatulank.
2 Tak la tattal • aaSirácrák ptn ktláitn a l|M aao tMfHpiwéttw,
X & zi.él3e-Cilöz]a.etlezi. a*z őszi -rretéseüsczn-él. fi ^^ —
2 Kétannyi mennyitégű cürátban oldható lozt' fiaAlTAIa^wa 1rnmtiAej4ln4 m<7 mlndrattt M forssvval tem pótolható. Ajánlunk*továbbá öXWllWtragjF«t UÜUi jJÜSlUUlj kitflnóen bevaii.
X CwatUutit. CWaaWrwaet taaaalak li|tiytrá|yát. káttaét. kaJalttt. kBtéalegaa aitrágyákat, kspá* «a kalátiat aivéeytk alá, prleltHált tráflra ét tteserfsesfát ){ Opaitt karéetk trágyájául ét u latállétráfya ktattrválátára' takamáayaitist itk.
jj MELIS és PINTÉR, Szombatnely. Széli Kálmán utcza 7. szám
5 K klr állaaavaaatak |<pgjáráaak,Hellehár Fcreie« 04. á» bír azab vr tógépgy Arának. Rirhrr jg Hndolf «n. én kir. aiab. rkegjárának blzárálagon képrfíetitégr.
X Tejgazdasági gépek és eszközök, gazdasági magvak, összes gazdasági szükségleti czikkek.
* Zsákok, ponyvák, olajok, zsiradékok elárusitása
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxmxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
CM. Mlldfcalaarf kliWItesa íru; irdtaktranl te altUaalaal na*y irtául.
1897 Kitbtei ntamtkSai ntaiipTtnaayM *M élj: állami arawyc rraiaul, Léni Btasatkual T*töfrépvcr«*By«i ii{j üumre; (111 dlj: aranyarammal.
1898 HMwalTteárkalyt TtlóféprarMtrn alaö dlj: anafirmacl. HarMTteirbaiyi kláltitteoa alaJ dli i aranviraamal
Weiief I,
gazdasági gépgyára
Isgy-Káaiiiián.
Ajftnljn:
NAtUaoaaiÁG
lagajabh é«
LEGJOBB VETÓttEPÉT,
aubad. klráltlitld ktpterak-Ivókkal Dilit itt
alk éa hriyct lalajhaa tiyaráal alkalma*
Zalát-Ilii II
sorvetügépét, Pűrfapto" otaó te l|m |6, JtijnnyU vetögíipíil; lagjobh azor-további aaak. jjlül I Olt la ktatttt, ISbb kUllitteoa «M dj|j»l kiiiinútott Stck rtndmrü sozélekélt, boronált, járgányalt; siisagyipit, rostált trleurelt, darálót tiMtka éa rtpaváfólt. kskarlota-tnnatlélt »« ■tidnféu fudaatgi gépelt
Elvállal malom és vlsvasattkbartnAastMkat.
itt

177-10
m
Áijtiysék Inora te krnarnlir.
KERÉKPÁR RAKTÁR
UNQER ULLMANN ELEK
a ashfrrahtéteébfa
NAOT.KANIZN4X
a világhírű n Premier helical" kerékpárok
fík»p»ia«i»tt ét raktára. Kitünfl járású és sulid szerkezetű
UTIGÉPEK felszereléssel együtt 110 frttól felfelé.
MladranrmH kerékpár slkalréasek ést vtlssitákbaa.
Áijeps^kvk Invjrn éa krrarnli .
XXXXXXXXXXXXXXXlXXXXXXXXXXX
MODATUnM ezen kitűnő dohány-keverék mindenütt kapható. mUtlH I itUll Gyári raktár: Weber és Tsa Bpest VIII. Erzsébet-
körút 19. Nagy-Kanizsán: Markbreiter L. urnái.
A „Mörathona röptében meghódított mindpnt^iányzótí mert a dohányzást igen egészségessé teszi, a nicotín hatását elveszti és megszokás esetében nélkttlflghetetlenné válik. . , :•
Nyomatott Fisobel Fülöp laptulaiítmosnál Nagy-Kaniaeán 1899. a • ■
Huszonhatodik évfolyam 66. szám.
Saarkeea
ViiwdUa 4pMat Vlaakal Fttlöp kíav«-timlriMU.
wtwllwl trtokml Ithrt aapaa-klal i, i. 4—4 4ra kist
14* UUmsM * Up u.lUal riaairo vonatkoai mlnd«n k4ala«4aj.
Kiadóhivatal V4r«ak4t4pll*t: MV/icí MMp kSny».
Z ALA
Politikai lap.
Megjelenik NAQY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön.
ELŐFIZETÍ8I ÁMAX : " Uim 4wa IS liatm (6 frt - kr ril4m S korona (8 frt — kr. a«fy*d4rra S korosa (1 kt 40 ka.
NyMUr patttaan 10 knjcto
Klíüa»(í«.k, valamint ''a lliáiliaiSii Yoaatkoaók FiaaM Fllfip kSnjrkaree. ktdétiba laifaiallk.
Birmaataltatf W.iUk nt iavart kaaak-kőt fojadtataak al,.
Egysa ma 4ra W krajojur
Nagy-Kanizsa. 1099.
Falella uarkaaitl: Saalay sáadar 8i<rkaiit(tára: K'1 r» i.*j»a.
Csütörtök augusztus 17.
A két n?m harca.
A tizenkilencedik század végén az életösvény ty ligára tért át a nÖ. Eleddig a házi tüzholy h a család nyitott neki kizárólagos foglalkozást és általános volt a vélemény, hogy ez a leotié m esőbb női hivatás a földön. A/rilla-mosság korában pedig — azaz jelenleg — egy csapásra megdőlt ez a régi rendszer s itno most aeon a ponton állunk, hogy a nők túlnyomó ,többsége nem akar megférni nnoki osztályrészül jutott szttkebb kerethon, hanoin kitör és a férfiakkal ogy uzqtr' módon, egy azon uton keros magának megélhetést. A munkaoiőttek az a váratlan megkétszereződése bizonyosan sok bajnak lesz a kútforrása és nem koll csodálkoznunk lia majdan ez okból élet-halál haro
keletkezik a két nem között.....a
kenyérért
A ntig osak a külföldről hallottunk egyetmást a nőeinaucipáciő aránytalan terjedését illetőleg, mindaddig ospk az érdekesség szempontjából foglalkoztunk e hírekkel- Dn miután ujabban hazánkban is hasonlóképen kezd megváltozni a nő társadalmi helyzete, fontos kötelességünkben áll közelebbr 1 meghányni vetni e nagy horderejű fordulatot.
Á théma onnan jut eszünkbe, hogy az idén az ország fölsőbb leányiskolái özönével öntötték ki a nyílt küzdőtérre a sokféle pályára képesített nőket, a kik most elszáutan-ekarják á versenyt fblvehhi a férfiakkal. Továbhá arról is értesülünk az igazgatói jelentésekből, hogy a jövő hóban megkezdődő tan évre annyi sokan jelentkeztek már, hogy ezek szama háromszorosa a most le-vizsgázó ttaknak.
Legtöbbje könyvelőnek, gépirónak banktisztviselőnek készül, eltekintve =az állatni állásoktól, mint pl. a postai, távirdai és vasúti alkalmazás. Még szerencse, hogy a magasabb képzettséget kiváló tudományos pályákra e nők közül csak egy csekély töredék iparkodik
jutni, máskülönben néhány év múlva annyira mog&fepporodna az ügyvédek, orvosok ós tanerőknek amúgy is nagy száma, hogy igazán sok volna a fölösleg.
Senki sem akarja immár beérni a kevéssel, senkisem tud beletörődni sorsába; a nő irtózik a gyemekneveléstől, a főzőkanáltól, az otthonüléstől s ezek helyett kocsin vagy legalább is biciklin Ez a női invázió kétségkívül nagy {akar délutánonkint helyet foglalni, ven-é« szorintünk veszedelmes vállalkozás- j déglőben kíván . ebédelni, kávéházban nak lesz a szülőokn, ha a jövőben a trécselni és cselédek által óhajtja a nő emanoipáoió elkényszeredett hivei legcsekélyebb házi munkát végeztetni, ugyancsak obben nz arányban fognak stb...
terjedni, akkor az uj század elején al ' Nincs többé egyszerűség. Inkább le-társadalomnak h a családnak képe las- mond a mai nők nagyrésze a családi -sankónt teljesen átformálódik. élet boldogságáról, inkább dolgozik
Aggódva várjuk, a további fejlemé- napestig, csakhogy a külszint megóvja, nyeket- Aggodalmuk alapos, miután | többféle ruhát ölthessen magára heten-biztosra volietö, hogy ilyen auspiciumok kint, a mi persze másrészről uólkülö-mollett a nő többé nem lesz ideál, a zést igényel, do ezt a világ ugy sem cgnládi tűzhelyt nem tekinthetjük többé látja, arról a világ mit sem tud. szentélynek, hanem az élet tökéletesen Az a fő pedig, hogy a világot árnit-megridegülj miután a megélhetés uo- mik. Áldozatul ezért Önmagunkat ia ké-hézségei egyaránt kérget vonnak a férfi Bzek vagyunk odadobni s azt hisszük, és a nő szívén. hogy ennek igy kell lenni s hogy est
Mi ok szülte ezt nz állapotot?..-.. a haladás kora föltétlenül megkívánja A nőnek jelenlog is csak annyi kilátása tőlünk.
van a férjhezmenésre, mint volt annak Dehogy ! A kort mi csináljuk, nem előtte. Továbbá számban sffit szaporod a kor bennünket, tak mog nnnyira, hogy nagy részük Éppen azért a nőnek vissza kéne már o miatt is kénytelen legyen—női- térni a régi évezredes egyszerűséghez, ségét álcázva a kenyérért küzdeni.... hevülnie kéne a családért, a házi log-Itt valami nagy hibának kellett esnie, lalkozágért, eredeti rendeltetéseért, — mely ezt a változást előidézte. E hiba teljesen a férfiúra bízván a verítékei kétségkívül magukat a nőket terheli, munkát, a kenyérkeresetet, hisz a legádázabb férfi gyűlölő asszony Hanem ez a megtérés aligha fog sem állithatja, hogy az erősebb nem visel végbe menni. A lavina megindult és kedése terelte volna ily ferde irányba nöttön-nő. Jogunkban áll nekünk férfi-a társadalmat. aknák aggódva kérdeni: mi lesz még
Uraim! Nincs többé egyszerűség. ebből ?
Az őrülten előre száguldó kor kivá- Megnyugtató választ azonban sehon-naltnai szerint ma már a szegény leány nan sem nyerünk, is doktor-férjet, Öt izobás lakást, ose
lédséget, fogatot óhajt. S ha mindezt el nem érheti, — inkább nem megy fórjheí holmi szerényebb iparoshoz vagy kereskedőhöz, hanem kitanul valamely szakiskolát ía önállósítja magát, — abban a hiszemtyen, hogy majd megvalósítja saját maga — a keze munkája révén — nagyratörő álmait.
Ugy van !...nincs többé egyszerűség.
Városi zenekar
Álomváros vagyunk, amolyan nehés, mos-dolatu, lusta, élettelen. Nem is takargatjuk, ludjuk, a faa ugy Összeverődünk néha, a arról esik a<6, hogy mink van. —' Igazában csak arról beszélhetnénk, hogy mink nincs, mert ebben a formában valóságom tapittlialák vagyunk. A tétlenség kényelmében egyre kisebbre zsugorodunk, mert betudásról sió sincs, megáll* podás-
Albumok
képes levelezőlapok gyűjtéséhez, nagy választékban
lcapliatólK
FISCHEL FÜLÓP kljvkeskettta N.-Kanizsán,
Legszebb ajándéktárgy.
i
Kafy-Kanix*a caOlflrtőá
agyre csak csökkenten közeledünk • •e'jes dmiMiH. Tiszts világos aaeművegen ill előttünk ■ perspektíva. A Dunámul öeases váro-aai között ni álluak már a legutolsó helyen. A kereskedelemben észlelhető hanyatlás elseper min* deal. Saját hibánk fi mind. A közügy nálunk eaak néhány ember magánérdeke, ennek a keretében moaog minden, é< ami e néhánf alak érdekeivel Oeaae nem függ, u nem létesö. Tár eadalmi életűek viaaáe képéi kl nem iimeri ? Klikk, klikk nögölt. mely rendaaer ai Jgaii, hivatott erűknek útját aaegi A kie vároal anob oa-toha gőgje aa nteán litogtaija Saaaea kincseit, a kávéháaak asatalán tul hiába keresünk embereket. Mavéeseii életűnk egysalő aslnvonalán áll a társadalmival, ht c«ak remek síinhásunkal le aem számítjuk, a melyet csak 11809-ben lógnak aajd Idlápiteni, ha ugyan nem less mág korai akkor Is.
Hogy Igazságtalannak ne lássuk, nem eiaba d eltagadnunk, hogy a müvéaai élet még sem telje* een elhanyagolt, hissen van, — Mt itiwkarunk, a tlsoltó egyesület, meg hadaalvánok fenekara. Hűstelkedlk szörnyűségesen tollúnk, a hogy leírjak es», mint ha caak Sormásról vagy Fltyehá •áról lenne szó Mert eaeka zenekarok nemjób* bak a falusi zenekaroknál, éa ha hetenklnl az
Zala 68. ssám. fB. lap)
1899. augusztus hó 17 én
így voli^es márciusban is. T>)bb lestaiet Olt (ki ennek a dalárdakörnek a vesstflaágét is átve»
hatná. Egy okkal tdbb, hogy megalakuljon a váróéi zenekar, mert igazán nagy kár lanae, ha most mikor már ez az aj ée ra óban ssép daloskör teljeaen késsso áll, reze tó hiányában káayt* len volna föloaslani Nagy hiba lenne, ha Midre jutna enosk a törekvö egyesületnek buzgó tevékenysége. Ha már a tétlenségben mosdalaiian egyleteket ée köröket erkölcsileg nem le segíthe-tik vagy nem akarják előbbre segíteni m voojak mag a jöakaratoi agy olyantól ia, a mely 'enni akar, a mely tesz, dolgozik is.
Ossza akkor Knorttn György tűsolló főpsranca nok meghívására. A sok roaes zenekar lÓlöH kl mondták akkor a halálos iléletet, de ugylátssik osak elvileg és sgy azép, egy érdemes városi zenekart akartak esek belyébe. Hasonlatosan ez is elv maradt, mert azóia egyetlen lépést aem tettek, bogy ez meg is való- uljon ; és azok s bi zooyoe „szerenádok* olt a Deák-téren, eszünkbe juttatják a márciusi értekezletet, e városi zene kart.
A művész siókét nálunk éppenséggel nem tudták megbecsülni néhány nagyravágyó, hin ember akaralossága ' lejlödéaében gátol meg mindent. Ne leplezgessük ; sz úgynevezett irod. és művészeti kör létenséje is ezen múlik, A kisvárosiak mondvacsinált nagyságára igan sokan aspirálnak nálunk, pozíciót keresnek abban", hogy itt vagy o t helyei szwllli ássanak, meri fogyatékosságuk máskeni előbbre nem viszi őket. A hivatottakat pedig a kicsinyek írigytedése üldözi. De begyjuk a mi irodalmi életünket; néhány ,fnH<ir' ur még megharagudnék emiatt.
Nekünk még alant kell marádnunk. De aj
HÍREK.
— A király születésnapja. Ó Felsége apostoli királyunk születésnapja alkalmából folyó hó 18-án a templomokban ünnepélyes istentiszteletek lesznek. — A szentferencrendiek plébánia templomában d. e. 9 órakor, az uratli-tdk templomában d. e. 11 órakor kezdődik az istentisztelet.
ttokban a bizonyos t hangversenynek" csúfolt ék-1 felen zűrzavarai hangokban, arra gondo unk ön-1 kénytelenül is, hogy fogyatékos a ml büntető tör
i i l . , < |i . . i . — Narwélrl hlr. (íelsei Gutmaun Vilmoa
vfrosl zenekar e-zméie is slaik, ha ugyan már >„ UnAc,w J^fifái boMubb tartózkodásra
ki nem mull. Nem tudjuk eg«lez bizonyosan. Pedig | városunkba erkaslek.
e« sz sazm* eléggé életrevsló,miért nem leazűekl — Erisébet királyné rnlfke-.eh nép. o<t gyönyörködik a feM temp'om előü ImAr valnmi,? A kőzvélemeny szívesen fogadia a x«te Zala-Egerszegen Jankovich Lászlá
megpendített sszméi, de nálunk már megszököttek, gróf főispán elnöklétével érkezletet tar-a félben maradt tervek. Jtottak a budapesti Erzsébet-templom
Ha a testületek megállapodásra ju ouuk már, j céljára való gyűjtés megkezdése végett, vénykönyvűnk/ mlért csak a hámi, kért,a ÍM- | kwmMl,rr61 k'" ^ *ondoskod,i, ki a továbbiak i A gyűjtő bizottság elnökévé Festetich hmkú büntetik ssigoruan fogházzal snsm egyul-1 T*M,í*é' K'o^neielre J*. ««T hlva- | Mária grófnőt, elnökévé pedig Jankovich talahamiaanjátssó zenészeket is. Nem is azok!10" k,rra,,lerrö1' " ,,m41 olí*" »»'«kWI. László grófot választották. Megkérték ■ hibásak, a kik fájják, hanem akik luvalják. Dob- ttki Crtk •""Tlban karmester, hogy a vezénylő a zágrábi érseket, a veszprémi éssaom-hártys legyen'mely esó nélkül eltűri, hs véletlenül pklc4T*19g6n l,m«""«nűl * *4M«- j bathelyi püspököket, hogy a templo-
srra kerül. M,k m,K4n,k ^özbe kt" bogy segítse- mokban engedjék meg a gyűjtést.
Ez a művénél esik még johbin kisebbíti imi ' lín lehessen az eszmének. Nem hivatásunk ur-| «- HisiftloaAkok. DtuUek Lipót magánzó, csekélységünket, valósággal nevetségessé teszik vet adni azoknak, kik az e-zmét felvetették, m-rt 1»idur a tíarcs-Dráv.videk. Takarekpénz.
euel a várast, amolyan muesalknak lűnhetünk (M | ök bizony nyal minden réai léhez kétz tervvel jjJjSEf1*jS.Vyíhá az Intelligens Idegenek előtt. i léptek már sorompóba. Csakhogy megálltak. Kár. j elhunyt Nagy-Kanizsán.
Esek a sorok senkit sem fognak meghatni, i A költségek nagy részét maguk a testű etek timehler Antal városunk egyik ált >láno an-hs< a >Paió Pálok, nemtörődömsége alaposan I viselnék a ünoinlis ügyek igy léhát biztosi'va! Ismert iparosa, kl évtizedeken át i tökélő szabómegkérgesedett már a kanizsaiak Isikén. Egyetlen I vannak és közelebb sajnos elveszíti lelkes veze-' tt1'"" '•"ou fenn, totyó Ibkm U éves kordban 7. . . ... , .. .. , , • „, . „ .,„ elhunyt, wnmtr Ödön a Löwtnger Izrae I éa
siivossagnnK ez a losony, meiy tö ött néha napján töjet a munkás képző egyesület .aépeu tejlöjjJ gM,«nakerMkMiö cég disponense aa elhunyt-
lobból vet egy kie fény, a sz^'ömlölt lelkesedés j dalárdája is, és egy-egy ujabb jövedelmi lorráa , bBn édes atyját gyászolja. Temetése pénteken spiritusz égése. kínálkozik euel a városi zenekar karmeateréuek,; délelőtt 9 órakor esi.
TARCA.
Űzzön el I
— Saiu asaaunyoak —
Irta: Salgó Sándor.
hét óla szörnyen erkölcaös hangolatalm Tl, , "7 k , , « nagy sznmon -caak. Valami történt velem; talán beteg f"^*' lonnyadt pilláik alaU. Mereven sMlam,
, talán ai irigyaég gyötör, ; hiu.ág. mii WjJFS^^J&PA ciak lejükkel, lem . n.c ^kniT.utU.,A.ft..„ir . B,uJiI' v«1»,ni Unalmas, hideg lehelet caap lelem
mel merően tekintek szem* Ik közé, n> m mutatom, i hogy kínos, bántó. Sőt ujjaimou számlálom, ha* |nyan vrltak, a neveiket sem telédtein el;
Aatalos erővel. De egy hé' óla valumí motoszkál bennem egyre. Nem tudom, hogy mi e< azóta szörnyen erkölcaóa hangulataim vannak csak. | Kgyedlíl vágyok, csöndben, leselkedő némaság-1 ban. Lezárom pilláiiunt. Régi emlékek hosszú sora Ivonul el előliem sápadtan, derengő titokzatos; fényben, minlh* lepell.e burkolt, kiaszott zörgöl kadsverek volnának caak kidülledt bágyadt
Egy bél óla szörnyen erkölcsös hangulataim l;^l"-" Memekk'1 T,1:,mi m-é-8 M"mor" fannak
^ 1 % Z ÍT'a I k"' e"elt lölük, de még , Valami kárörvendő kéjes félele.n-1
ntán, addig én unalmas mngányosaágbsu virrssz-1 '
tom ál a hosszú ejsznkákst és szón tűnődöm,
miért nem az enyém a vi ág ösaseaaaép asszonya ?
De ba elmennek mellellem az uloán éa látom,. _ ,
mint Igyekeznek tetszeni mindenkinek, méuisl , ~ roA,ló< Janka, Frlda, Eh?, Ssrolis, Irén, Ssszebor/adok és a jnálom n szegény férjekel. Mlf»>, 11 molBtl ki* M««z". ak' snnylr* szerette Csupa kacérkodás, villamos azerelineskedéssol « ^jjeles epret, n sötét Judithés a azentimenlális van tele a levegő, ,a. csillogó szoinekböl panánkí Mártha ..
a szikra, átszalad egyik sorról a másikra. Vágyat! Hosazu sor, mintha végesem akarna szakadni, ébre-zi, kínálja magát, de csak játé ból. I Utolsó, badd láaaam, melyik az utolsó ?
Bűnös játék ez. Látom néhi, mint mondja Mélyen belevájtam kürnvimbt homlokombi, egy-egy tekintet: ngy*e, szerelnél? nézd a tied mintha ezt-» képet csak viemakarium voluu lehelne e puliű, forró ajak, tied midenem. de szorítani oda, ti honnan kipattmir. A fizikai- taj-sajnállak kedves, egy kiásó .elkéstél, nem szabiid, da ómra lö'szis<sz«nlem, homlokom vérés volt, nem lehelek a tied, nem. Öntudatlan veszedelmes Egy csöpp hosszún, végig tolyt sápadt arcomon, játék ez; a nyill kihívás izgat, elkábítja ezt, a ki | provokálja, azt a ki reagál reá és a vége .. 0 *
nagysága szerelme*en öleli át otthon unamas,! .. Ez a sölét vércsepp megoldotta az én szo szürke urát; és a férfi? Csúnya dolog, de .katlan erkölcaös hangulataim nagy rejtélyét.Miért emberek teszik: gondolkodó, becsületes amonyok tagadnám el? A niuga ideges alakja aárla be a és beosűletea családapák. Szinte iszonyodom már {hosszú ^rt. Perzselőt! meredt reám litokzalos, Mi 61 az óriási becsületességtől. 'SOtlten mély két szeme, azzal a csodálatos
Nyn lenta folyik aa én ereimben sem, tudok szflnkszerű néséssel, i mely vom éa eltaszít sserelnL uíy a hogy más,szenvedélyesen, lorrón, agyarint. Azon gondolkodtam elébb, hogy került
ebbe n furosa, magától teljesen idegen tarsasagba. Hazugság ez, izzó agyam aljaa bűne.
Ét lezárom aj ból pilláimat, bogy gyönyörköd, hesseni a maga csodálatos tekintetebenj abban a hideg'nézésben, inülyh-m csak néha villan meg egy meleg, perzselő sugár, mely (ölzuvarja aa én elsenyvedi lelkemet. Gyönyör nekem ei a •ehetetlen kinlódás, azlhto kívánom, mintha múlton sok -bűneiért önkényes marttrsagra akarnám magam ezzel ilálni. Hajazol a varam, a lobbanó Hazugság egyre űz, kergét, biita', da a Jó elnémítja a csábítást.
Így kezdődött valamennyi :• szépen, főuségesen és a mi megmaradt belőlük, caak eaaonyea hamu.
A maga itépet megőrzöm 1 (.után; fölök a közelében lenni, mintha az eh bűnös leheletem megfertöané a maga leikéi. Na htgyjen semmit. Hazugság ajkamon minden aaó, metylyel csak körűi akarom hslóini, bogy .áldozat lehessen maga la. A szenvedélyes hangi leUetéa, aljaa komédliT 1, .
Nincs bennem semmi nemes, csak éhea kiván-knaás, nely ez ér fagyvart husinál, bogy céiboa julhaaaou. Menjen, menjen; űzzön el kóteléböl, mulassa, bogy utk', gyűlöl, megvet, mindez nem log engem sér eni. Ne mulassz előttem, hogy szavaim Jól kenek. CzaOu el, ha másként jpem, t-röazakkal, meri szeretni akarom örökké, igy a hogy most i tikalán, gyermekesen, rejtegetve.
Most érsem, hogy van még szívem, kogf a halhu alatt lobbot vetett ismét a láng, a régi, a ase'nvedélyea. HiíloU voltam a sápadt, büuöa emlékek kösött, hideg, mozdulatlan halott, most újra élek; de ba el nem űz, előre.látom a végéi: maga ia odakerülne, hova a többi...
aatán hol találnék én iámét egy áj idfáltf
1899. augOsstos hó 17-én
— AmiIMI| éa hfély, A salamegyet nemesi pénftári óa magánalapítványi Tálaaatmlny legutóbb tartott Ulóaen aa üreeedéabe jflit két ösztöndíjat Oross Dezaö cs. és kir. badapródiako* lat IV. éves növendéknek éa Kisfaludy Aurél L reáliskolai tanulónak adományozta, Segélyt as 1899|1900 tanévre 786 htot osstotl ki. A tapolcai vincellériskolánál a nemesi pénztár-állal1 léte-aitatt ISO Irtoa öeatöndijat s választmány as 1899/1900-ik tanévre Bakonyi látván aőjlöri lakos* nak sdonényoata.
— AtMéTts karpállék. A vallás- és kOsoktatáattgyi miniastsr as erdöafal. osicaói, keaieli, bossstóti, uepesdl, orosstonyl, sis<vés*r-helyi, rom. kath., az slkalil, assat-antallai, tihanyi, kis-dörgicsei, ál. ev4, bsrabá»ssegi, ssenl-aa*alfal, balaloo-lüredi ev. rrl., a kerka ká'ócfs-
forduljon, különösen holt gyermeke emlékétói As anyaaég lelaégea érselmei uralják a nö egéez lényét, Jeléül annak, bogy es a földön ffl hivatása. A aiarelsmre nézve legtöbb bS.os és író, msgsgyeslk abban, bogy a nő előtt legfőbb a férfin vitézsége, bátorsága, mert ezzel rendesen más férfiúi erény is jár. A férfi sxelleinei tulajdonai nagyon kia mértékben érdeklik a nőket, sőt az ostobaság sem hiba más erények mellett Shopenbauer azerini fö a testalkat, az arc aiép-aége nem haláros, mert a szépségről a végletekig
kék harangvirágait rázogatja a szellő. Ennek eau-lékére a Fal püspök a nolai dom részére óriási éroharangvlrigot öntetett, mely ezentúl állandóan megszólalt, ha imára gyűltek öaase a hívek. Es volt az első templomi harang. Lassan aztán mindjobban elterjedi a harang baaználata éa 669-ben már több francia községben volt található Sabiniánua pápa a kereszt meilé a harangot is as egyház jelvényei közé vette és i; y Kr, a. 590-ben Rómában ia megeaendOllek a harangok — A vssseUség elleni bwllás. Henry Pottevin orvos egy igen érdekes kimutatást taas
eltérő a nők véleménye. A nő (Oggéare, [oltalomra
aiQlsistt az ő'végtelenttl keoses gyöngeségében I közzé a veszettség elleni beoltás általi elért si-sat szereti a kinél a két tulajdonságot megtalálja, kerröl 1886. óta egész a jelen évig, a halálozási A isiit aztán as olasz tudós a nők igaz mondá- ssámaránnyal együtt mutatva azt ki. Ima néhány aáról, színlelő képességéről mond, az éppenséggel I adat.
__________ _ . nem hiz< lgő. Es a hölgyek leggyengébb olda'a 1898-ban a Párisi rue Dutot-bán levő Pasteur
p. kozma-dombjai, pölöekei, fltyeháznl, kacorlak!,, és est olyan természetesnek találják, mint a intéseiben beoltott 1406 egyén közttt meggyógyult bajosai, batatoo-ssőllösi, gyürflsi, göntérházai* kaháiot, lelöllőt. A nö képes az első .ismerkedő a 14621 A Pasteur intézetnek megnyitásakor 1886 iskoláknak ötödös korpótléz cimen évi 80 - 60jnéi mindjárt ugy csókolózni a nőieneröaiel és ban a halálosáéi számár iny 094'/, volt, a mult
lorint államsegélyt engedélyezett. | éppen ugy osóKölóznl velük, Mint legjobb
Virp Józaet és fársai nagykanis«ai közaégi bsrátnöjével. Az életben as jdvariaskodáa ezer. népiskolai tanítók lellolyamodására a miniszter nyi hiaelgésével, nyájnakodásAval halmozzák el
as iskolaazék batározalát azzal oldotta fel, bogy a korpótlék megállapi'áaánál a segédi állásb.tn eltöltött idó is beszámítandó a Igy az érdekslt lolyasaodóknak a korpótlék 1898. október 1-től kesdve szolgaltslsndó ki.
— Onadlr fra Allanséa llakélsa, A megyei közigazgatási blzotlaág aug. havi ülésében as aliapán indokolt elölerje«slést're elhatározta, hogv lellratilag megkereal a belügyminiszteri n Haboton loltlllilandó csendőr-Örs állomás tárgyában. A kösisssgatáai bisot>ság egyúttal átiratot intéz a megyei törvényhatósághoz, hogy ebben aa ügyben hasonló lellratot intézzen a miniszterhez.
— Péatlgyl|as|slél Jatealés. A ula. mkntjak meg ast a apeoialls valamit
tgersiegi pénsügyiiia<g*'ó helyettese legutóbbi jelentése rzrrlnt július hMmn adóban a vármegye területén befolyt 119,498Irt 98 kr, A I. év január
nöisinerdsUket, épen oaak azért, mert aem jól, sem rosszat nem okozott nekik. Sőt hogy ha ki nem állhatják, gyűlölik as uj barátnőt, akkor ia ugy viselkednek, hogy senki ust a gyűlöletet észre sem vénái. Söl ö maga sem teszi észre, hogy természete u S'inli'lifa. Nmu ia foglalkozik ezzel a lélektani állapottal a n nélkül ugy érc'-n* mHgát, — mintha nom k'iiitn rendben a loilettéja. Es mlg a férftuval asomben elmegy a lliitiirtftliiii bWalomig, addig n legforróbban h/,u-retett barátnőivel sseiitboii ia vunnak rejtegetni vs'ól éa nem tudna megélni anélkül, hogy azeiöit ia ne sainleljau valumicakét. F.i ij*y jól van ez — végzi a mdóa eszel a kis diszharmóniával
mely
évben ezen azámaránymár leszállott 0.9üvra.
A Pasteur intéseinek 13 évi fennailáea óta 21,681 vesiett álla^áltsl megmart egyén oltatott be, de ezek között sok oly egyén volt, ki már nem vata megmenthető mivel későn jelentkezett a beolláara, a igy 99 elhall közülök, de 21,682-nek l'aateur éa tanítványai mentetlek meg az életükei, Ilt csupán a párisi l'aateur intézet oltásairól löszünk eraiílézt.
Pári-on kivül van még Franciaországnak ily intézete Ulle Marseille, és Montpelllerben. Az ötödik ily intézet most lesz telailitva Lyonban.
Európában van l'aateur intését: Turin, Milano Florenc, Nápoly ós Palermoban, Málta és Barcelonában, líócs és Budapesten, Bukarest, Coos-tanllnápoly. Ssl.-Pétervir, Moakwa, Varsó, Odasaa, C.liarkovc óa Samarában. Azaiában: Tilfia és Aletaban. Afrikában: Tuniszban. Amerikában New-York éa Chicago.
-- CijauiiN halál. T&tk Mariska 19 éves t-eclédleftay vasárnap hirtelen rossznllett éa arra kérte írunkáadójái. hogy/érlesitsék a vidéken Inkó édes apjá', hogy súlyosan megbetegedett, jöjjön be. A leányi a kö/kórbáaba átalliUxták hol nagy kmok és mérgezési tünetek közt lölyó | hó 16-én meghűlt. A bonoolas, mely ha ósttyilavt el e deltatett ma lesz. Es azután ki lógja deri-
öket n teremlés legérdekesebb, legeséről eltebb alkotásaivá erai.
— Két váader élák Veléflnél, Meg-I • tői julius végéig Oe-ssesan befolyt í>:.8 200 fr I emlékeztünk mar diákjaink : Péchy Frigy™ és 90 kr.amnltév hnson saakábsn befolyt 1.187,824; Kordos János vándorú*járói, mely az egész vak* frt ÜO'li krral egybehasonlitván, u f. évben |dót igénybe velte. Diskjalnkról mo»l a Magyar-184.923 tri 40} krral kadvetőtiearbb az eredmény,' ofrfdö bfitt a következőid olvassuk: Jnliua vegén hátralékban volt: 1,606.868 Irt! >A diák romanlikánsk szép története ez az 40} kr, egyenes adóban, 76,914 Irt 64} kr, ul. melyet moetteit meg két lelsea ü;u tanuló —_ bádmentességi dijban, 989,849 Irt 98 kr, szőlő- PelóQhez. A két diák réchy Frigyen felaögym- j leni, hogy n fiatal leány tényleg önokosta ba détamaváltaágbsn, 486,979 frt 79 kr. bélyeg éajnásisla fa Kovdet Józaet, kereakedelmi iskolai tállal mtalt-e ki ? De hogy mi vit*a eaen lépésre jogilletekhen, 17,418 frt illeték egyenértékben, I növendékek, éa mikor ,bire járt már, hogy vi-lnz valóeimü titok marad. 49,183 ftt 70} kr. logya atáai- 6 italadóban, lá*rasióló Petőd-Ünnep leaz SugesvAroll: ők let- — Budapeat Hual Uváa napsa is* 15.718 fri 81} kr. italmirési illetékben, vagyis len, a két kis legény, junius 6-én elindultak Imét teli ta»a vidékiekkel, akik e napol rendsze-öiazesen 3,262,418 frt 94 kr. ijcirásba hoztak a .vjzitbe éa gyalog utrrú mtttltk <U as omágon. rint lömegeseo szokták fölhasználni arra, bogy f, év január l-t öl jnliua végéig: a} egyenes Oda is értek a nagy ünnepre. Budapestről s; moglekinlse.k a lővároi régi és njabb nevezetes-adóban 16.078 'Irt 11 kri, b) hsdmentersígi dijban Hortóbágynak indultak és ebbtn az irányban | aégeit, E nevezetességek közt kiváló és egyúttal 961 Irt 4S krt. Fiaeténi halasztási két eirmély ju ottsk el a bérces hazába. Igy áldoztak ök nagyon aajátaágoa helyet foglal as a körkép, réesére adtak 178 Irt 90 kr. isrfórásra, ideig- Petőd emlékének. Mint szegedi ludóaitónk Írja,' mely a millenária ünnepélyek legnagyobbszerft lenes bázadómenieaaégét pedig 97 esetben."A j a Petőfi látogató diákok . visszatérő uijukban I n ozzanatát, a .Hódoló diaslelvonnlást* örökíti földadó nyilvántartás terén julnia béban a lelek, leguli b Siegeden járlak, ahol Sümegi Kálmán i meg, — mert öaazesen alig két emlendös és nain 908 birlokváltosáal jelentettek be; hivatalból vendégszerető házát lakiák két napon át." lelik bele egy hónap, mái egyáltalán nem is leaz felveitek a telekkönyvi végsések a'apján 890-et — A harang tárténele. Ezerötszáz esz-1 látható? Tudvalevőleg a kőrképpalotát sseptem-s igy Saasesen 1.294 változási esetet hotsáadva tendeje, hogy á templomok bádogle öi alól először' berben már lerombo'ják a akik addig nem nézték as elösö h->vlakal, vagyis .3877-et, julius \égéig hangzott el a kerearténység dicsöitéiéra a harang, i meg ezt a csodálatoa megfestését áz qjabbkori a folyó évben elért eredmény 6170 változási szó, továbbá nyolcasázkilencvenbét éve mull,1 magyar történelem egyik leglee'öibb, legimponsán aettat taas ki. Esekközüi szegyéni birioktvekenjhogy hsiánkban ia megszólallak az ércnyelvek.1 sabb mozzanatának, soha tőbáé ut látni nem keresztül vezettek 4.638 ^változási esetet és igy Az első keresztények még nem ismert(k a baran- lógják. Akik maguk ia részltének a hódoló din-jaliás végéaJN? változási esetmaradt kérésziül got, ökei hangoa kiáltásoijtal bivlák ös-ze azI {elvonulásban, mind elrag«dtaUasaf—nyilatkoznak vesetstlea, Julius végéig árvízkár eimen 86, islenliasteletre, miköibe > laialapácolkal kopog a világ ez egyik legnagyobb festménye felől, de
jégkár eimen 10, pbyl'ozera tár eiuién 66 köt-aégből történt bejelentéi', síig azénkénegtaési e>et 6 községben. A aső'ődétamaváliság laru sásból a folyó évbén jalins végéig 168,402 Itt 82 kr. tartoaáai Írtak le.
— Laaakraaa a aákrtfl. Lombroto, a világhírű o'ass tudós érdekés könyvel irt a nőkről. Kom tat álja. bogy a nőben anyai aieretet mindenek fölött van és a férj, vagy a kedvese iráat érvelt szerelem sematvé tOrpOl e melled. Megeshetett, hogy a férj airján addig vigasutslta egy résstvevő ur a bánatos öavegyet s mig végre — nőül meni bozzá; sz is megeshetett, Shakespesre bizonyítja III Richátdban, hogy a férje miatt a IrgrettenlŐbb gyűlöletet érző Lsdy Aasa — férjbei ment a végietekig hízelgőül. Ricbárdbos; de aa aoha, bogy as anya szive el
lak ajtóikon, vagy két lapos deszkadarabot1 akik nem lálták a felvonulást, aaok lény eg csak caaplak össze jeli dás gyanánt. Asjslső harang —'e kép után szerezhetnek arról magokéra fogal-1600 év előli — Kampániában, a nólni székes- mat. Megjegyzendőnek tartjuk azonlelftl, hogy a egyházban kondult még eifazőr a a bölcs j^jám-l körkép latogalói a palota nagytermeben dijta anul bor Pál püspököt nevezik feltalálójának.-4t non tekinlhe'ik meg a .Színes lényképesés csudáit" kifolyólag a harang latinul „campana" éa >nols<! és az „Utazna a föld körOl 46 perc alatt* melyek nevet visel. Szép legenda van arról, miként jött a társaság ritka tökélyü nagy angol vetitó készünk PáT püspök a hurutig eszméjére. Alkonyaikor: leiével, elektromos fénynyel egy óriási terjedelmű a jámbor lőpap egy erdőtinzláson hálsdi állal ezüst felületű ernyőre vetítve, pompás látványt és mélyen elmerült gondolataiba A bíborvörös ég 'nyújtanak.
lénye visazamödött a zöld lombokra éa körü-j — óa Budavár. A fővárosba ránduló t. lölle oly nyugalmaa csend vala, hogy Pál önkén-'olvaséipk bizonyára kimennek 0>-Budavárába telénüli öaaiekulcsolá lezeit a felkiáltott: „Ég hol annyi aok a látnivaló. Mi ajánljuk hogy ne Ura, légy áldott, dicaöilell éa adj jelt magadról, | umlnsszák el. itt felkeresni a Lsntoa-léle Arany hogy mellellem vagy éadSHzesz utolsó napjaimig!" Kakas vendéglöt, hol hazánk alaö dalköltője, Ekkor nagy halkan csilingelő nesz hallatszott Dankó Pista vezetési) nlnit Msgtarora/ág elsfl és sz istenfélő püspök észrevette, hogy az erdő] talénekéséVe', Veress Sándorral és anaak Sq
K
ereskedelmi könyvek, kereskedelmi nyomtatványok, bélyegzők,
papír és irodaszerek
legaiebb kivitelben é|i^leK)utáuyo<nbban sierezheiék be
-
3íis@I©I ffsílfsél

Nagy-Kanésaa asflMrtflk
Zala «« taim (4. kp.)
1819.
kó 17.én
ami álló daltáranlais val naponta hangversenyes Ott ngyanls subád bemenet mellett iniiitlonk kitűnően mulathat éa amellett otthonosan éa jól étkezhetik, mart kitüaő, Ízletes ételek, -tiszta valódi magyar borok szolgáltatnak fal Igen jut* nyes polgári érákon.
— AllatagéaaaégAgy. A r«gádó< állati betegségek állása Zslsvérmegyébsa a legutolsó kimutatás sseriat a követksaő;
VíSíetlBég; Bocsfa 1 udvar,
Tenyészbénaeág éa hólyagos kiütés: Sármás 1 advar, Tormaföld 2 tt lv r, össsesen 2 küatfóg B udv.
Bwtésorbáno« udvsrnók 1 u.
Sertéevéss: Akaii 1 udvar, Alsó-Bánod 1 udvar, Alsó-Zzid 0 adrar, AndrSshlda 1 udvar, Aazófö 1 advar, B.-Magyaród í udvar, B.-Nat.-Qyörgy 1 ndrar, Badacsony-Torna} 1 udvar, Csapi 8 udvar, Dőbréto 8 adrar, F.-HAót 1 advar, Ferewfafvá-Mlkófa 1 udvar, K.-Pahok 8 advar, Qelse 1 advar, Ontorföld 1 udvar, Hernád 1 udvar, Keszthely 1 udvar, KOvsakat 1 udvar, Kütíej Í udvar, Monostor ApMl 7 udvar, Medgyss 1 advar, Nagy-Kaaissa t udvar, N.-Boldogasssony telva 9 advar, Petesháaa 1 advar, H.-Ederíee 1 advar. Rétbát 1 udvar, Ritáos 1 udvar, Sárhida .1 udvar, Sármollék 10 udvar, $Qtneg 1 udrar, Ssabar 1 udvar, flsent.-Andrís I udvar, Ssent-Jakab 19 udvar, Ssea'-Kosnisdosibjs I advar, Skeesi'-Sziget I udvar, Sssni-Győryvár 9ndvsr, Bsepetneki 9 udvsr, Tsl|en-Dörögd 6 udvar, Zala-Egersseg i udvar, Zsls-Ssáo'ó 1 ndvsr Bsssisin 90 kössél.
Sé hun alk éa Mrflah sff Ssllársa-Moál MvéMlash. - Clsi a hlsSéhlia-
Az idegbaj.
Aa Mirba) kSISaáaea aiisonyoknál gyakran fNIsp* is aagyaa tipaJmai be tagiig; olykor oiak a felbo fiiakali bo magát, és atts a teit kUtabóaS Mn Is kitartod. Nílusiba hfrtalin alasllk, kon koHsabb-rSvtdabb Ida múlva illáét fOUipJen. A robua lityin laáaalmaa állapotban van a hHaa, s bfoaakiljnbb magáét aaa bírja ti te fáidalma ssslias akkora, hogy mág as wktlaaOt la mogtáia*if|a. Aa Mtgbaj aradativat raadaaaa aaa tOrtdlk aa ember, padig a tjla/lSai foatoa aaaak laaurate, kegy aa IdafbaJ gyakras a »fcaaa>l«jaé| ia ttaggvéageeic egyik kévattaaariaya. Aa IdaghaJ maaaaSatetáeárekaaaaált karik keaal aat a gyígyi-Idaasrt kall ajáalaal, a aalr kalAaaal van aa általáaoa állapéira. mart aMbkaa is s vinseginyrigot kall legySaai és aa Maiakat kall magwMlaal. lat legjobbm a fiak-pUalávJ lakat aléral, mely legklilatbl. la legtékáleteaabb aaar a vár ftlrielUeán ia aa ld*gak artaittaára. A Piák-püaláaak meglepi katAaa volt ailadaa idegbajnál, valamiat illáéin olyan bajnál, mely a vér gyöii|«»?téti(ll aaáiaaaolt, ■lat pi'dial a vtnMgáaJaig, eárgaaig atb.
Riekard Ella aas-aaoay Coffrmnebaa, (HvájcNaníokaUl<'»a laa) Mkatalmaaott hasasakat, hogy tavain, malykaa a Plak-püalAk elOidiaie «r d-■iayril Ir, kftzaá-tagyák.
— Hindun biten raadaaaa boraaiató Idegbaj gyötört, maly mintán Irtdaatoa kiat okaaolt, kiteigbaajtt Állapotba lallatott Nem volt irtai, alva-Matt a bitoraáron, lomml mm blatt ia alkart) t aa ilóm ia aa átvtfy. I axomorn helyxatbeii elbatároa-tam, hogy a Piak-pilalAt fogom kaaa-aélal, a moly nagy legjobb igiax , aagilaé-j
magát as, ki valamely cukorgyárral szerződéses viszonyba léphetett « répa termelése illetve ssállitésa Iránt, addig ma csaknem megfordítva SlI a delog, flrfil a gyáros, fia termelőre talál, s lm ksp is egyet, a kővetkező érben már csak erős lapaoitalásokkál sikerűi a gazdit rávenni, hogy a termelést folytassa. Gazdáink azt mondjak, nem érdemes a termeléssel bajléd i, mert nem fizeti ki magát. Keveset terem, drága a munkálás, sokba kerül a kiszedet, sok bajjal jer a gyárba való fuvarozás, rosszul váltja be a gyár. Esek azon psnassok, ae'ytöl gazdáink nem lAgiiaask. Nézz tik csak Igaz-e es t Hs keveset terem a répa, aanak egyedüli oka maga a gazda. Legyen Kaid* kissé körültekintőbb,. járjon el a termelés terén okszerűbben, Isti akkor aratás bőven. Az elsó hibát axaal követik el a tirmedk, hogy nőm adnsk a répának megfelelő talajt; mar nádin alig találunk iily tlüvésyt, hogy a talaj irántj kílvetéléseiben oly nagy igényeket láauz-tsns, mint r onkorrép.i. Kiterjed ezen igénye nemcsak fizikai tuiajdoasáisira, banen tápanyag gazdagságára is, s megfeleld akkor less, ba mélyréteg!), televéuyes, mésztartalmú olyan vályogta lej, mely tápanyagokban hiányt nem szeuved. £s a'óbbi felvétel sikeres msgo'dása a legnagyobb nehézségbe ütkdslk, meri ismeretes azon káros hatás, melyei as latállétrigya a oukorrépa mi-nóségóre gyakorol. Ha közvetlenül a oukorrépa alá haaáaaljná as Istallétrásyá', Javul ugyan termés mennyisége, de a minffség rovásira, b ■ pedig elhagyjuk a trágyázást, nagyon esekély lesz a termés ersdméuys. A bajon tehát ngy kell segíteni i hogy a cukorrépa elóveteaényei alá kaasneluok istállolrávyftl, közvetlenül a cukorrépa a'á pedig saupsrfusafátot, tavaaszal elszórva, röviddel a vetés elfitt. A talajt illetőleg még ason hibával találkosnnk, hogyannak meg müveléséro nem nagy gondot fordítanak. Tudva* levő, hogy a oukorrépn mély gyökérzeltel bár olyannal, mely néba e y két méter mélységre U lehatol és Innét vessi a fejlődéséhez szükséges láp Anyagot. A tulaj megmivelésénél okvetlenül arra kell tebát ügyelni, houy as ne csak a felsőbb rétegekre terjedjen ki, hanem aa alaókra ia, s mintán a gyakorlat eléggé igazolja azt, hogy mélyen müveit talajban jobbin diaalik a répa, mint aekéiyen .műveltben. Szabályul kell Venni azt, hogy ésszel a talaj mély művelése soha se maradjon el Egy inAsik hiba a termelés terén nz, bogy a vetőmagul idegen magot használunk, s nem hasait, nem olyant mely nálunk már meghonosodott, Bármily jónak hirdetett is val<mely idegen répamag, as jó tu ajdontágait sohasem képes érvényre jnttntui. A cukorrépa termelő gazdanak lábat magának kellene a magot előállítani é< pedig nemosnk a« »lak asrrinti kiválogatás, hanem a cukortartalom vizsgálati eredménye alapjan.
A termelők asna psnassa, bozy a eakorrépa megmankálása drága, kétséget nem saenvedhet oly vidéken hol nspsaámern nincs.
De alvégre e bs|on is aegithelünk a mnnká «ok telepítése á isl. Végül ason éUeavetés, bogy gyáraink rosszul váltják oe a répái, véleményünk szerint saintén nem állhat meg, mert a mai adóststások mellett, a gyárosok többet nem adhatnak. Vegyék űgyelembe a termelők a termetéére vonatkozólag fent Írottakat s megfognak győződni arról, bogy a. termés eredmény javulni iog, ha pedig as java1, ngy jövedelmük ia két' ségen kívül em.lkedni tog.
bőszük, a raelybea aa élet esi kftdéa sssO talaeiil folyhat. — iparkodni kell ssagfelelő aÉMáaik által a talaj fizikai struklaráiat jaattaai, hémisi i«lajdoaa igáit kedvazöbbé taani, s növóayi táp-aayagok bekébe esése állal teraAképeiaégét fenntartani éa elöarasditaai. 1 H így miben álljoa a «e»íelelö müveié*, as a növények sokfélesége sseriat táltosé; éJtaláaos ságbsn aswban a következő, s«aháÍyok-tekintetnek irányadónak : . agy aa ősai, raiat a taaaaii veteményeknél fődolog a tarló karai Ultóráae, mert ba elmulasztják, aa aióvetaaáarak áetakari-táaa utln jó állapotban levő talaj óaaaatörúdik, megkeméoyedik, ssely idójáráe alkalaávai ki-ssártd és a káaöbbi aaántAs r,sasai éa ashasea végezhető; de s<(i<ségesa tarló karai feltörése asért is, mert s gyomak irtásának as a lagtóke-letaaebb é< legoéiszerübb módja.
A tarlótörés után őszi veiaiaáayakoél a második mély vagv keverő soáatas követkazik. melyet vetés előtt a közép mHj vstŐaaAaiáa követ.
Tavaszi veieariiyeknél padig sohaze szabid elmulasztani az őszi szántás', skir-ntly Uiaatikas és talajviszonyok között gazdilkodjuokj,' s a mennyire a talaj á lap >ta, mi^eugedi a szántás lehetőleg mélyen lörtéajék, mert az őszi nedvesség konzerválására nincs alkuim isabb eszközünk as öszi mely azáatásnál a bt azon'tivüi korai tavaasi vetemény termelését oáiozsuk, enne* korai elvetését oh kis at ósiMil mjgésiafiu talajban esskösölhéijük, mert es esetben a tavaasi szántát felesleges tesz, mennyiben egy boront ás vagy eztirpálás ls|jesen ló állapotban boa i talajunkat. " A földnek ilyetén megmuukáláat még nem
biztosíthatja azonban a növénytermelés aikerót. — Egyedül a jó talajvetéssel még nem teltünk aif|et i növények kiváaataínak. Satkaágea, bogy tápasysgról is goodoakedjauk, a melyet részint termsasetee, ráesiat mestscségae Irályába a adunk meg. — A természetes trágya teljes visszapótlást nyújt, ellenben mestertd^es esek egyoldalút — Nom kóvetkesic ebbi. as >abas as, hogy a mesterség** trágya a tarm í^zetesnel jóval oaekélyebb ártókkal birna; — sőt ellenkezőleg, sok esetben helyesen és éuaaerüeo ctakis mesterséges trágyákat alkalmazhatjuk, ba a talaj tápanyag egyeimu'yát helyre akaríuk Alítani. — Ezen állitéel mi eem ig txo ja jobban, mint ason körülmény, hogy a meslersegea trágyafelék elterjedése fokosatoaan emelkedik, a hogy as asot használata iránti ellenszenv mindinkább szűkebb térre 'szorul.
A tápanyag visszapótlást — akármiaő trágyáról- -i* legfeu. Aló, mindig ugy keli e~sk isölqi^ bogy talajnak álundian jV erőben iagyen, min-den növény teljes mértékbea megtaáija aat, a mit fejlődésében megkiváa.
Ha ily módon a talaimUvelé't éa tápaayag viassspótláakt helyesen oUoituk míg, misem áll aljában anaak, bo<y a növény étetml-küdéset savarlalanul folytathassa.
Etek Után még esak arról kell gondoskodni, hogy |ó, kifogáatalan, egéaMégaa éa tiszta vétő msfot hassaa junk f>lazokat a vetésforgóban megfelelően beiyeaaüs el a ások ápolásáról, műveléséről kellőleg gondoskodjunk.
ia wraaaaia vtltoaáat taramtalt aag. aigbaa vagyak ia ka aig agyasar elfog K^jdaloi gat isaét a Ptakpllatátdl várak, amelyet ayagodt lalkllame. rettel ajánlhatok A Piak-pitalák kaphatók Haayaroraaágoa a lagtSbk gyigynxertárban. így .doboa árai frt 76 kr. ia hat doboa t Irt Magyaroraságl fíraktár: TSrtk Jáaaaf gyágyeaartárában. Badapaat IMŰy-atoa lg.
Ab okszrrii
növény termés alap-elvei
KÖZGAZDASÁG.
A gabauaialetrfll. Kedvező jó termésbecslések következtében a gabonaárrak ismét lelelé törekednek. Bass 20/22 krt veszített mait heti árából a ma már esak 8 f 40, 60 kron adható el. Rozs 6 f. 2$, 80 kr, aab 5 frt.
Caksrrépa lermllsflnk hibái
Ssjátságos jelenséggel tslálkosunk mezőgazdáink körében a cukorrépa terme léa Mer; n. Mig ugyanié évekkel ezelőtt aaerenesésnek vsllhaita
Hezögssdasagi üzletvitelünk alapját a nö« véuyterméiéa képezvén arra kell törekednünk, hogy essn gazdasági ág sserveaésénel a természeti mezögazdasagí-és kösgaadaaagi viszonyok kellő méltatása mellett oly növények termelését karohnk tel, mely/jUpgállandóbb a a legmagasabb jövedelmet biztosiljd. — £ célunkat aionban id járás és | csak akkor valósithaljuk meg, ba a termalésnél a növények életmiíködéaének magfelelőear^is életlenntsrtó tényezős közreműködése elé háruló akadályok legyőzéséről gondoskodunk.
Mint ismeretes, a növény éleiének gyökere a földhöz van kötve, ebben fejleszti ki első életszervéi : gyönge csiráját s ebben terjoszti szét gyökereit, hMyfáok segélyével tápanyagainak legnagyobb részit fe'véve, tesiét (elépithnse. — Elsfi aorbsn is tebnt arra kell törekednüuk,hogy a aövények éleiének e tárházat oly állapotba
A lóherének éa a lucernások jnvlááaárél.
A takarmánytermélés fontosságát gaxdaközöa-segünk mindinkább elismeri. Ott, hol eddigelé kizárólag a természeti rétek és legelők adták az állatok eleségét, jórésat eka alá terültek a földek a a takarmáoyneuiüek mesterséges termelését karolták fel, meri nyilvánvaló, hogy a takarmány termesztés e nemével eokkal inkább jtépaaek vagyunk a helyes, as oksssrü gaadtlkodás kílv.eielményeinek eledet tenni. As étaö lépéa tebát megtörtént arra néávs, hogy méiő ■ gazdasági üzletvitelünk halyssebb irányba terel-tessék. Sajnos azonban, hogy aa elsőt ne n követ-a többi, sót még as első sem részesül o'y mél-táayAsban, . mint aminőben részesü nis keHea*.
A mesterséges takarmány terme és nálunk még igen aok kivánni valót hagy hátra a különösen a lóhere éa Incerns termelés terén.
Törvéuyhpzásunk igen helyesen gondoskodott as 1894 évi 19. törvénycikkben arról, hogy a lóhere és luoerna termések bistoasága csorbát ne szenvedjen. Kimondotta, hojy a lóhere és taaer-namagot. Int azok nem teljesen araakamenwsek, forgalomba hozni tlloa. 8 mkgit-mét tap taala tuak.
Nagy Kawasa csütörtök
Zala 66. Mm (5. lap)
1W9. augusztus hó \l-éa
Misén vármegyébaa vsa egy-két jóravaló, lel-lÜMMntM broakadő. ki a gazdák érdekét m-Hm viass»éa, álltai aaakkflaaael: a Vetőmag vfcwgáló sHomea kiküldöttjével vizsgáltatja lében ét Imhm kásáimé*, tiok araafca tartalmára wüttwélit, • a mennyiben arankáinak bizonyulna, további liazlilásnsk veti alája; a lőbbség azonban ignorálja a törvényt, a mini eddig-lé, *t) ezentúl is megvásárolváb a nyara árut, as' mindsn lovábbi liaxiogatás éa visagálat nélkül booaájtja áruba. A gazdák padig vásárolják szívesebben, mint a Mvntá'osaa mrgvtsagá't magol, mert métarmáiaája pár forinttal moaóbb, da nam gondolják meg aa*, bogy a tak*réko«ko> dánnál, aaáianerna kárt sasnrsdaak. mert elvetvén • nyewárul, azzal égyídejüleg aa araakál ie a földbe bozsák a gondoskodnak árról, hogy lóbtréaBk áa luoeruéenkaak meg legyen a aaipo* lyozójs.1 ,
Nam eléggé figyelmeztethetjük tehát gazdá-lakat arra, bogy tartózkodjanak a bivataloaaa aaeg nem vizsgált lakarmánymagvsk vásárlásától a eaakia ál'amT v»tŐmagviz*gáló állomás által éiomzárcll magol váaárofjaaak, mert as as egyik easbrta arra nézve, hogy a lóherének éa lucernások lerméeét asagisvitaák.
Egy lovábbi fegyver a lápanyagvissspé'láa beiyas keresztülvitele; — a arra voaatkoaólsg a következő tanácsokat ádjuk : — si'rogéalar* talmu trágyái a lóhere éa Iseerss alá ne adjunk, mert aa karbaveszett pénz,a mennyiben e nővén/ék aitrogésasükséglatlket, résaist a magban felhalmozóit tartalék anyagból veasik, részint s föld salétrom avas aéibnl, rsezlitl a levegőből. Sok-kai célszerűbb s helyei foszfurirágyát basanálni és pe< lg a lóherénél kát. holdauként 86-46 kilogramm viabenolthaió esuperfossfátoi, s luoerqánál pedig 250 -800 krg. ibo<aaa*aakót; --utóbbinálI aa as, homokot nagyobb mennyiségben tártai-asasójpa'ajonlsraeltetik, még holdanként 80-86 kg. ka Inti ot Is adhatunk.
Ha a tsrm-léakötött agfágtnl^jon lOrténne, agy igen jé haláat tabet as égetieo, porünomságu gipsz ia melyből holdanként 1—2 q.—t, szórva el nyirkos Időben s lápanyagdna alajon, a táp* anyag fslvétallnsgyban előmozdítja
S végül magjavitiukt erméaflokei svval Is, bogy tavasza úti, midőn a h'ilepol eltűnt már s talajunk jól filezikkadt, erősen megfogatoljuk a her ifélékei, hogy azáltal gyóktdrzssikel megsértve, szokat új éleire ébreszthessük.
CSARNOK.
A házaspár.
(FiaailHH.)
Irta: Oh. Qerard.
Trouville Leó márki s legrégibb normandiak nemesi család tarja volt. ö«l fészkén *k lovagterme már nem volt képes belogadni az őzök éa ükkapák areképeil, a aemea márki tehát néhány nemzedék arcvonásait a pincs bolthajtásos falain volt kénytelen elhelyezni, Leó márkit iBkéletea gavallérnak lemartak a e gavaliérságát főrangú külseje és szokásai is nagyban omolták. Msgjaleneaaa higgadtság bélyegéi viselte magán, eeupán oeak akkor látásod fóllelkeaü'ni, bi ns-jére, Kleonorára tekinteti, kit szenvedélyes szerelemmel nevesheleit a magáénak. Szemei ilyankor élénaen fölcsillogtak.
A márki neje a nemea lllraadola családból származóit, és bármily lelki jósággal volt Is főlruházva, lérje mégis féié<enykedetl rsá. A féltékenység magvát sgy fiatal elszáni nemss, — Oonnersoblag Hngó — u tette szivébe, kiről, a pletykás nyolvek azt allitotlák, hogy Eleonórának valamikor leánykori ábrándja voll. Ez okból a márki árgus szentnél őrzi feleségét.
...Donnsiseblag Hugó, mikor meghallott*, hogy Leó e'jsgyzé magának Eleonórái, — aliünt.
Leó márki fejedelmi pompával készült megünnepelni fsleségs azülslési nttyJáUu
E nspou fényben úsztak a kmlély ragyogó tarmsi a fülbemászó mussika hangok hallalszoltak mittden sarokból. A magssból aláosűngö csillárok tündéri fényt hlntsttsk a meghívottak tarka seregére. A márki örömtől kigyuladó srroal nézegette a sokadalmat, midőn egy alázatos képtt ssolgs közeledett feléje s arany tálon sgy névjegyet nyílott át neki. A márki elolvasta a
rányomott nevet, de utáns egész testében megingott ás ssormogá: „Donnerschlag I' Eleonóra észrevett* férje aaiaváltoaáaát: — Mi bajod. Mea aram ?..!1 Etsápadiál, Részvétlel kiaálla neki illatszeres lvsy«i, melyet a márki ajkához emelt és zavarában — merő véleiianségbw kiürlieti.
K pillanatban D mnerschUg belépett a Is rombe éa tskiniau ekssör ie Trouville márkira sasit, a kl izgatottan volt kaayialsa tapisatalni, bogy BSIsonóra as sdvarissság törvényét követi e a gyűlöli sl snség elé megy. Eleonórának hirtelen letűntek area rózsái, mindinkább elhalványodott, tnaj-J eszméletét vesztve.. Doaosraehlag karjaiba hanyatlott.
A ■> egréniűlt jelenlevők e aem várt jelenetre nyombaa egybegyűltek a Eleonórát as előhívott ezolga-samélysat a lakóosztályba vitte.
Ex a kinos jaisest teljesen Islohasst^tia a vidámságot j a lényaa társaság ily előzmény stáa csakhamar szétoszlott, anélkül, hogy magyará* xatot nyárt volai a látottakra nézve.
A márki magába mélyedve s egyedül á'l as üres (erem közepén, lelki ezemei eltilt még sgyassr tégigvosal a (ürest sasmén y,
Osesaraszaat s Dosnersohlag u'án futott, kitől rekedt hangon kéri elégtételt:
—. Kövessen engem. Vérre szomjúhozom I A sötét park százados fái kősöil megtörtént a párbaj. Két lövés zaja szakltja meg as éjleii, osendei, mire as egyik alak eltűnik a homályban — Trouville Let márki pedig hangtalanul terül yágig a puha gyspssényegsa.
■időn fölébredt erős aléliaágából, örömmai lápsastalis, bogy a golyó csupán kabátja bélését tépls ki, da testének bsja nam leit. A lövés
pillanatában felizgatod kedélyállapota hitette el hogy megsdbi É iréaésekor
vsie.
megsdoesült mire aztán alája It.
maga eltilt látU térdepelni Eleonórát.
— El veled, kígyó, — kiállá — te reád ssálljoo vé sm I
— Hog erted ett, hitvesem ? — kérdé ag-godalmt*, ás szelíd hangon Eleonóra, mizösbea kOnnyozni kezdett
— Miért ájultál el? Miért estél annak a karjai közé ? — szólt durván a márki a kémlelt pillantásokat vetett nejére.
Eleonora hallgatott a lebajtá szép lejét robajának csipkéire.
— Nos. nem telelsz ? Miért vesztéd eszméletedet, atnidln Dtnnirsahzg megjelent? —«ismét lé s márki eröeftku ki'őrésa <1 s a féltékenységtől re-akatŐ hangon.
Eleonóra-megint nem teleli, hanem háborgó kablére áaoritottá litiomfshér kiMit; ttgy társzóit, mintha belső kllzdslmek bántanák.
Nan vallhatom meg neked, — szólt végra halkan, hom'okát éa két orcáját slborilotts s szégynkasés pirja.
— Tehát li'ok, — dühönjött a férj.
— Igen, áldittan lilok, — falaié Eleonóra aaomnruan.
Napok, hónapok multanak. Azon raji él yea eset megtörténte óta nagy ossad urukodik Trouville kastélyában Öröm, assrelsm éa boldogság eliftntek falai közüli Lso néha napokig elidőzött a sóiét pincékben, Őseinek areképei között. Vigtiaziiilást kért tőlük a foltért, mely llsata oimerét beszennyezte.
Eleonóra szótalan volt és titkát féltékenyen őrizte,
— Örökre el válok tőle I — sóhajtott föl egyezer a márki lenn a pincében, öeai körében, —
A kiaérletek, molyok Eleonóra titkának leleplezést céloztak, hiábavalóknak bizonyultak. Knaélfogvá Tioüville Ltó márki megindította a válópórt neje, Mirandola Eleonór< ellen.
Pedig kimondhatatlanul sserették egymást.
Cssk sz egyik büszkesége a a másik fél hallgstagsága idéz flUő köztük a siakadáat. A biról iiéet elhangzóra"— két sseretö sslv örök időkre el lelt különiive egymástól.
A válás kimondása napián találkoztak egymással a parkban. A nő hajdani bizalmas helyeitől akart elbúcsúzni, a márki pedig éppen útba volt a pince felé, hogy ősei előtt kikeseregje magát.
TskintetOk kereszteződött. Elainóra testén reesketéa futott ^égig, aatao önkívületien borult Leó keblére.'' n
— Ab I Idáig kellett |önnünk I — susogá lágyan és panaszosan.
A márki leküzdeni iparkodott fslindutását éa agy tett, mintha érzéketlen volán az neje írást.
— Igy ke lett lenoie; tartsd .meg titkodat; élj boldognl.
— Nam, nam! — kiáta kortállaaazaavadély-lyei Eleonora, jöjjön, aminek |6m> k*U. ée éa sl nsm válok tőled a nélkül, bogy szerencsét* lanaégünk okát, az éa titkomat al ne moadjaa néked.
£ azavakaál megragadta a márki kezét éaa közeli gysppidbot vonta őt.
L«é gépiesen kőve'ie Eleonórát ée leült asal-léje. A nö egy ideig lé énken tskiatati íde-eda, majd igy beazéli:
— Midőn Dmnersebla^ Hágó azon estén lielépeH hozaáak s tere nbe, én mint háziasszony fogadására siellem, ezenközban aaonbaa, — ok borzasztó pillanat I
— Nos, — kérdé izgatottan Leó.
— £ pillanatban kioldódott alsó ruhám szalagja a én sségyealatombaa Összerogytam.
Leó megkünnyebbültsn kiáltott f«l; boldogságában labirali Eleonóra lábai alá.
A második eljegyzési Ünnepség méj nagyobb fénynye' ment végbe, mint as első.
Szerkesztői üzenetek.
■ (, á hajráéi aOUrarft tatoak ad la *a By dotgak a isi—'-|f dacára «aa ralik ajságba, kavásbé adhatank bátyát aa éa tudóritiaának aa kit bit atáa a ttrtiatakask tt. LqtkSsalabb kaaaafc. talgé Sándor ketttgáak «áe il—aalaasll finata ta 1(7 lavalit atáaa ktlítík. Csak atgy a pig volt Itthoii. — áa fakalat Igjrbsa lagjobb ka Sfjra-aaeaa a "ilalastarkas Mraaadifc.
Ellákat, á vara oly raaaa, hogy úartlaa tUardaias öntet ka aat kéaeiálk.
Laplulajdonos éa kiadó:
riscaziL ptJtlőp.
HIRDETÉSEK:
OOOOOOOOIOOOOOOOOO
I ÉriaiB K.
gyár BÉCS
Kötögép-
InaartabMraSr. M
OOOOOOOOOOOMOOOOO
í
A —éyéa amaliaira, ttkélataattiaira ia hntartiaán tag> kltttnébb, Ullaaaa ártalaatlaa, vsgytlnta ia aavaantaa MaaHaéay a
iNxIargrlt-Oreme.
j Hatása aaflsgi.
tj Pár nap alatt tafintot szsflft májfoltot^
■g pirsssist, pattanást, Mratfcát (mlteaaer)- ia
8 ailndan mis bérbajt. Klslaitja a ráaezekat ia U hlmléhslysket, koros agjráasknsk la Ma, S kiles srezulst kOíosttnöa.
3 Dr. HoaaazaU ia Matagar klraavaa tanárok aa p. aroaoii levü riaaaakat aaaaaga ittál tlatatt al. a Erre kiválóan tlkalaaa^a HarglvOiBa. Ua aa ' arcaot naponkint Uatgli-Oriiawal aaaalnaaak, 2 immusuk a saaptik, mijfoltok ia Sgyib antztlta*
2 tátlanaigok tSaaak al, kaaaa a ráncsok, klalá-0 Imlyok ia sgyib randallattaaaigak, mstyakat örag-
9 si(. gondok, bstagaig atb. okoztak.
3 Ovaaar a aap ia aail balalyiaa allaa.
« Nappal la kzaaaiikati. Nagy tégely I Irt, e kiesi BO kr.
Margit hllgyper 60 kr. üar|tttiasaaa Ukr. ^ Margit (aapip (Zaliaaaauj 60 kr. d Rasattar kajrsgeaeratar aa 6aa kafaak ara-• ] dall salait adja vtsaaa t Art § Ha|aztklté bármily kajat aranysaőkira fost j =■ 60 kr. ia 1 frt.
q Taaaoklala pomsds legjobb kajápolé ia né- J M vosztó 36 és 60 kr. <{ Vlligosvárl Bahas kajasipaértl dilcaeg, saip I { bújnia ainlIaCa'U ia 16 kr.
krOLDEIKELEMEN
Arai, Beák Firaaoz-ataza 12. Bal- ia kálkoal gyisysaaiieal ia hygtaaUae kü-1 ISnlagaaaigak, kitaaank, tollatta alkkak raktára. I Telefon III. szám 195-10 I Baktár aludta gyigytaartárbaa. S frt oa 1WBII rsa Stlaaayak hirasatva kIMetsaá.
Nagy-Kanizsa «UUinÍJk
Zala 66. szám. (0 lap.)
1899. angnsztus hó 17-én
emlomülés
1 férű, 1 aéi
:
■ t.f/ dobot áru : íj /érint 90 Icrajcár. I _
f cánváttel vagy aa 1hm<ii elfilejii'h liekttU dése után nlil'ieiil.
KLTTHIA a bór ápolásárat
szépítésére <58 p __ r,J
{ finomitására X U. Cl ö I •
MB- l.«t«MkiUU IlUaékl. Ml ém Mnalfl PIUICN. -H 3 — Fakár, ráaaawla. M aarr» — M
| ragyllajt aaalyaáJt m ajánlva Dr. Pohl 1. J. Ca. Kir. tanír 1IUI lláaatae. Klliamerd levelek h tea jobb kArAkbAI mindeii ilolmzlio* ^ mollékelve vannak. 6 @
1 TAÜSSI6 GOTTLIEB*
kir. Mldto-my^M éo lllalaur-mr Báealiaa.
Faraktár; bto, 1. W«1 hulla X. X
K«ph-(<v • íegitkt illaáezer- & BUDAPEST, külső Kerepesi-ut t «.
dtabfu ém |7*i;iutrtárkaa. M.-K»mIm«In i Alt de a
n*hm, Keleti M Mor ém Kral.ar «, nl. e«K*kN«l. # I HXKHKXXOttÖttCKHXXtfX
a nagykanizsai izr. Iteg
ELADÓ.
SÓVEMCT
Sonnenschein E-nél
Köszönetnyilvánítás. | piayton
■j. II ^^ mezfozdasárl
fl F*n«Ao-« SALVATOR LIPÓT íSharoaacr udvarmaitan " -
& Shuttleworth
3
ö Fenségre SALVATOR LIPÜT főhorcaeg1 udvarmeiten hivatala.
ÁK*I4wm Aakaatéra-ayár.
ö ctáttiri ál Királyi Faaaága Mnétr Llpát Wkarcaaf rendkívül mcc *-«ut el^cedve u aakaatuippal Midi aatpákkal. Ö Fnaitágo kaaaaabb 0alil klrtikMm kuuéllt • omlpAkat It éraata, hogy lábal non fáradtak ■jy «l, mini mán káalaaágaa etpáknál. K (Ildiik agy pár vadáaMalpM, hogy uut a aliUjár* káaallaaaak aiiiktl ubnitiipi4lmuwl, ugyanaanal a elpáaa-■ál i után ktMJák M-
Hiaaaftk. k*(7 e iMlúmlfik rm «|; Ják Iruark, ém ép ely airffrlrlfk, a ailat aircfrmak iflUk a ■«»-laaMlpik.
Ia»ráb, im jilikt ká Ma. K R AH L. LaaaáíkaplUa/
lla|jf>nmá| roll minin taralnfika, a kSalfaigaláal Ím rútig alnökaj I kávalke
- löket írja '--------
TUalaK Doktor uri
Ax aabaalbalíto oalpbk kUünüdkuok lilimiyuluk, ■xllirdun áa puhán járok mtgfxilfit miwleii lábftjáiom, ttgy bngy — ul klaaam — lábkajom aamml tovább arraaláa( »«tn leányai.
a«lraa imhihII ka'M
DiiibMiii, 1837. évi wplwilbar 17-én. TUatali Un
118—60 VEKERLE SANOOR
óvjuk. Ifib'iinkfit hi'lrgtő/, nedvé*Héutál és . ptÉf _
Nincg tSbbé lábfájás!
Sem tyukszam, sam I«iad6» láb, atm bflrkaménye4,'S, sem j lábdaganat, sem lábégés.
lápoimok <•) Budapesté
állal a legjulinyosabb árak mellett ajáahataak
4MI
B&vld Idei vliolé* atán m ^könnyebbül a JArAaa annak, kl calpAjá 4r Untt-IU*, w afén vuikgea
laaaal latja ál-
on lubadaliauott aabaattalpbé.
KíllúiiuUnífi 1 frt 20 kr, eguerl «0 kr, knHUIp 40 fcr.,
A
lyerMPkeknek f«l«'
Aa a.bwtlalpbáláí kiUaöM(ét l*(Jobb>l Uaaayll|a, ko«y m rm ém kir. kid* hedeareneh ém a na. kir. keavédaiéffNek eddi* M IM pár niUlHalall.
Saáiklldáa caakla atáavátt-l. »a*y a páaa uMlafaa baklldáaa mallatt yalrilAfaaiUaok, praepaetakak áa kSaa4aatayilraaltáaok ligyaa.
BC VlaMBlfla44kaak ai*(ftl«l< árra(r.airn;, -^g
llto lánoH i%nb«*Mliiru-|;j'Ár
kttttl tárnaij
BUDAPEST, VI., Síiv^oaa 18.
EiyaMII alárailU raktár éa kipvUalatiak facr-kanl<iáa i
FRANK VILMOS
férfi- és gyermek-ruha, czlpö és kalap raktárában. Délzalai Takarékpénztár épület
I
Looomobll és gőzcséplősrép-kószletek ^SSLÜJSg^-
lonkoljfoiák, tialM-
„Colümbia-Drill"
továbbá lárfán) saáplAKpak Mhara eatplfm, t'uUi«-nn*h. kankstyoiOk, >»nW áa araidépok, as»n*«ryáji6k, bnronák.
legjobb aarvatSeápak, u«*ak«Hflak. rápavisAk, kukortaxa —naaláa, daráUk. Ml malmok, nyit—M aexál akák.
S> la S-vaad akák áa mtndan atyák gazdaaágl gápak.
JMaatotaa árjemfktk Uvé-atka A Wrmemht*
lIMMaiá
Llacolnl tgrzsgyárnnk a világ legnagyobb
locomobll- áa csáplllgép-gyára.
I
trdetések
felvétetnek
I

m
NAGY-KANIZSA
Tár*khám-ui««. — TAron|iá> épület.
Nyomatott Fisobel Fülö^ laptulajdonosnál Nagy-Kanisaán 1899.
l Fabevásárlás. j
| Több ezer ^yeriyánfára jj
W úgyszintén tSbb e/.er kór ím, barkócza és vad- ]( ^ körtefrtra 12 czolnál vastagabb törzsekben, azoMnait ] O készpénzfizetés ellen vevők vagyunk. Esetleg kisebb meny jj nyiségre is. Erdő tulajdonosok vagy közvetítők sxivesked- j jenek levéiileg fordulni J
Hugó Weisz és Társa
fakaraakaáá aságkas THKBSVÁB,
E cségnál alkalmazást nyerhet t&bb ám mint fa ügyelő vagy | •e^pedílor*, olyáir egyén, aki kemónylattzlelben és etdömunkában ' járatos. 5Í38-6 (
Huszonhatodik évfolyam 67. szám.
iMfkmtMt ThnHi'tflI* Ilttkel Hl»p Uíji" kinlWMn
mitmtlwl Írtaknál Mm m»|>»»-Vitt i. a. 4—» <n kttat.
Ida tilhwtl 1 lap aatlUai résaéra taaatkaaá nladaa kialiwtay.
KudéklvaUl Virttkuipll.i: KmM /V4f kOnjrv*
kar*»k«tÍM.
ZÁLÁ-
Politikai lap. Megjelenik NAGY-KAMÍZSAN hetonkint kétszer.; vasárnap i csütörtökön.
ELÖÍJZETÉSI Áui B«*aa ém II toreaa (í frt - kr. JMvrt • korosa <1 IN — kr Keptdirrt I korona (I frt 60 kr.
KjütUr petityan 10 krajtér.
ElMulésik. ealaaiat a UiSaltoekie WMtbift ÍWnl kStyikaf»
kidéaib* m inin
Bénatatallsa Itatlak aak Inéit k*aek M fof»dUtí»k ti.
l|yn nu kit 10 kiijate
Nagy-Kanizsa, ltíW).
Ftlalls szerkeszti: laalar láMar liarkaaitlUra:
Vasárnap, augusztus 20.
Imára! «
— Saent letván napja. — Innen-onnan ezer esztendő diktálja nekQnk augusztus 20-án ezt a vezényszót: imára I Megkondulnak az Qnnepi harangok, azután egyszerre térdre borul az egész magyar nemzet és kéri a magyarok istenének áldását a hazára, melyet dicsőséges szent István, első magyar apostoli koronás királyunk áldó keze s védszelleme alkotott éa Őrzött meg az utókornak.
Ott, az Ősrégi Budavárában az első magyar király (Ital felosztott vármegyék tekintetes, nemes, nemzetes és vitézid urai kerülnek össze, aranykeresstet főtisztelendő püspök és érsek urak tartják a nagy Qnnepi azertartást, nagyságos, méltóságos és kegyelmes zászlós fturak csörtetik a drágakövéé diszkardot, ott a templom belsejében hajtanak fejit az Ur hatalmas*szine előtt a panyókára vetett párduckacagányoa mi' niszier urak/- s mikor felhangzik a dicsőítő kórus, akkor azok a nagy tilulusos urak éppen ugy adnak hálát az Urnák, éppen ugy érzik egyszerű emberi voltukat, mint mi magyar nép milliói.
Azután megindul a menet Mennyezete sátor slatt, kísérve főpapoktól, körülvéve régi ruházatu. ezüst sisaku, lengő tollas, arany alabárdos vitézektől, viszik a nagy ereklyét arany közt, ezüst közt, kristály üvegben, elszáradt, fekete végtagot, egy! emberi, egy királyfi egy apostoli kezet,] szent István király áldást hozó, jótevő, szen jobb kezét.
A harangok ünnep lesén konganak tovább, a zenekar lélekemelően hangoztatja mélabúa akkordjait, az excellenciás miniszterek, lefelé a polgárig, lassan^ kimérten kiaérik az első' magyar király jobbját, azután becsukódik a templomajtó, llétmegy a menet... hogy megnézze a koronát s a királyi termeket I
Esztergomra dicsfényt vet a felkelő nap A nagy bazilika összes földalatti rejtekei meg-! nyílnak. Az őskori kápolnák, hol egykor | királyaink esküdtek öifk hUséget nekQnk, a nép százainak imájától hangzik vissza, s j ki tudja* vnjjon Hollós Mátyás király és ' Beatrix bebalzsamozott szívé nem, .dobban-e meg eme nagy napon ? Azok az összezsúfolt embrri koponyák nem suttognak-e, az a
tőrök foglyok által vájt forrás nem locsog-e valamit a mult időkről ?
Székesfehérvár, a magyar királyok eme ősi azókhelye, szent István temploma köré csoportosul. Nem messze van a megyeháza, ott sulyoe rabláncokon gonosztevő rabok sinylenek s a vasrácaokon keresztül hangzik a megtérés pillanatnyi nyilvánuláaa: »DicaŐ-ség tenéked, hazánk elaő királyai*
A templomban, az oltár mellett, diszet metszett üveg-szekrény áll, ezüst koponya al. k benne, ez szent látván király hermája.
Hajdú sereg tarsolyosan, zsinóros mentében követi a körmenetet.
Ott, a földalatti kriptákban nyugvó főpapok vájjon megmozdulnak-e ezen a napon, mint az a néphit tartja ? A mi sziveinkbea megmozdul valami.... ezt mi érezzük, magyarok... úz a mozgás.... hála a szilárd hazai földért, azent áhítat a multakért.. .1
Miért emiitjük éppen Budavárát, Es» tergomot ts Székei fehérvárt? Ez igazság' taianság ! Hisz ugy zug a föld az orgonáktól oly illatos a lég a tömjéntől. Legalább ugy véljQk, hogy egy ország tömjén*
Mikor a mama elmegy hazulról.
- DlalAf. —
Irta: Haller Jenő.
I.
(Szajón tzece«iziói berendezéssel A szobában lé homály.) Személyek: Margit 17 eves Gyula 22 éves,
Gyula. (Csendesen kopog, és belép.) Kisstihand nagyséd I — * '
Margit. (Fotelben ülve.) Jó napot Gyula I No* ? Oy. Nos... kérem, bátorkodtam tiszeielemet tenni,
tudva, hogy... . . M. .'..tudva, hogy eaak egyedül vagyok... Ssép, moodhatom, különben a' it voui pta 11 (Saékra mulat.) fiy. Köszönöm, kisasszony ; de ki kell magamat magyaráznom (Leül vis-ft-vk) M. Halljuk 11...
(Köhécselve.....)) Előszűr is kérem alássan én nem tud am, hogy tisstelt nagysád egyedül van...,
U. De biss' mondtam hogy a mama elutazik
ma délben Füredre tehát.., Oy. Nagyon helyes. Ezt tetszeti említeni. De én abban a meggyőződésben ringatóztam, hogy a ..kedves papája, ...(brussikol) hogy' Is
fejezzem ki m;tgim ? .. ah! igen, hogy a kedves papájs is belölheti azt a szerepet, a melyet..
U. Ugyan Gyula, ez m.-'r — hogy u y mondjam — rettenetes p titioa lieentia : hisz' tudja bogy a pnpa Oiiendóben üdül. Ilyet ne lüllMitsau.
Gy. De buosánat, éa azt hittem, hogy a kedves pspáján .k garalhurulja volt s abból U — kigyógyult .
M. Hs-ha hal!... No ilye'!.. ilndulato-an.) Egyébként kikérem magamnak, hogy ilyen tónusban beszedjen!
Oy. De kisasszony, hiszen á>inoll.
M (Dühö<en.) Hagyjon fal aa émelygős viccei* vet i Térjünk a szarsz valóságra.
Oy. Igenis. Előbb azonban bátorkodom megjegyezni, hogy
M. Ne bosszantson. (Felugrik.) Magának egyáltalán semmi megegyezni valója ninos Érti ?
Oy (Félre.) Milyen >száraz valóság!' (lenn.) Ertem.. *-■
M. Nos tehát, hogyan mert On el öoni hozz síik mikor tudta, (leü,) hogy a mama elutazóit, a papa pedig már régóta lávol van... Jegyezre megjél, ez nem bt a tan. Egy comme il fau*-férfiú nem cselekszik igy.
Oy, Pardon nagyséd én tanultam (rsneiát ugyan de annak már vagy két eaztendeje.
M. Oy. M. Oy.
M. Oy.
M. Oy.
(kíváncsian.) Éa?... Es !.. ???
No hál szóljon már 1
Igenis! Es... igy szíveskedjék megmagya* rázni e'öbbt szavai eitelmct. Fi doncl... Ha-ha-ha t... Még ilynmit tini ért fp
(Fe kel.) Komolyan. Tiszteli 1 agyséd I Ne komédiázzunk, maciiul nem indok, de egyet- egyet indok... Ugyan mit?
Azt,... azt, hogy epedek kegyedért, 'l udom, hogy szemei fényesebben, at hatóbb* n ragyognak annál a tugárkétéuel, a melyet « nap táag«heve szegez a ringé tóra a a mely milliomézqrnaao szórja azérte tündöklő ragyogását... Tadom, hogy csak egysser vágyunk fiatalt k,s ho»y e röpke pillanat alatt a mit Ifjúságnak nevezünk, a .szerelem virányains kell andalognunk.. Mert adni Dante, (vagy ki?)"— mondta: Szerelem nélkül aa élet sivatag I* (Kacag) Borzaaaló!... Es még mit tud?— [Kalapjával babrálva.] Jól van kisasszony I csúfolódjék.. De,., de azért folytatni logom» — — Igenis, azt is tudom, hogy sa a bolondos sziv üktet valakiért, még pedig keltőnk közöl valakiért, a mely két „valaki* közül aa egyik...— nem en vagyok ,.
WEISZ JAQUES
minin iiiiiMfjii
buorraktárában Nagy-Kanizsán.
Készletben mrlatnak mindennemű a legegyszerűbbtől & legdíszesebb, finom ónémet, barokk, roccoro atylH, győngyhálaal berakott 3tb.
háló- ebédlő ós sálon szoba bútorok.
továbbá mindenféle más bulomlpk, melyek a legelőnyösebben és legméraékellebb árak mellett kaphatók, M8" Képei árjegyzék kívánatra iugy«n küldetik.
Na<y-Kaniz«a vasárnap
Zala 67. nini. (%. lap)
1899. augusztus hó 20 án
illata jártui a összes orgonái zúgnának felénk.
Az orgona bus melódiáit hallatja, mi tha latrán király buzgalmát meséin', tftajd lel kesen szólal, mintha a szent korona átadásinak ünnepélyét regélné, azután hirtelen vadul végig rían a mély A-tól a milgas C-ig, mintha a lázadó pogány Kespa vezér harci riadóját ismételné, végül visszatér a szomorú, ftjó hangra a emlékeztet látván ftjdalmaira, az engedetlen Péter lázongáaa miatt, — utoljára elhallgat az orgona, %y hur elpattan a kisérd hegedűről, — meghalt István király.
A polgárok letérdelnek, imádkoznak s a magyar haza virágzik, halad Segita minket, magyarok hatalmas Ura, Istene J Könyörögj érettünk magyarok legelső, legnagyobb királya, szent Istvánt Könyörögj érettünk J ...
Nézz le hfv magyar népedre onnan a magashói s lásd, hogy a t; szent neved emléknapján megszűnt egy pillanatra a villongás s minden magyar ember letérdel' ereklyéid előtt, mert ismeri a szent köteleseéget, megadni neked a kegyelétet, ki behoztad a vallást, megszilárditottad a béke alapkövével országodat, felosztottad megyéit, megtelepítetted kalandvágyó alattvalóidat, törvényeket alkottál s szent neved viselésé-veT hűségre bírtad felséges utódaidat.
Dicsértessék a neved, mig magyar él!
A tisztességtelen verseny ellen.
A kereskedelmi minisztériumban erélyes ekéiét indítottak a tisztességtelen verseny ellen. A minisztérium m*<t tavaly elküldte erra vo-•aikosA kérdssfoködéaét s hasal kereskedelmi és iparkamarákhoz, Heg"dű« Sftndor k*reaked«*, leatŰgyl miniszter pedig, amikor ügykörének veltelését átvette, mags is Snnyirt fontosnak
M Oy.
találta as ügye', hogy külön rendeletben megsürgette s kamarákat véleményadásaik benyu|-lására. Mo-Virkezstl a minisztárfamba ss első, igaaán beható részletes ilyen véleményadás: s kaesai Kereskedelmi és Iparkamara tsrjessUMe tel, valóbm komoly éa elismerésreméltó tanul* mányok eredmésysül. As s javaslat, melyet a kasaai ksmsra egybeállított, kétségkívül nagy mértékben érdekes a magyar kereskedő-világra nézve s es okból — üt közöljük a javaslat Ifibb résteit;
Miután a iisatességlel> n verseny nemeinek nyilvánvaló célzata egyrészt as iparos és kereskedő isrsenylárssk fsletti jogoaulatlsn elónyfik kivívásii éa másrészt a fogyasztó közönségnek bamia jnlsesskkel éa válótlan állítások használatával való a*yenes félrevezetése éa snyagi kárnsitá-a, miu'áa a hasal kereskedelem fslvirágozaaáiisk alapföltéislea feltéilen tisztesség és mintás ss ipar é* kereskedelem e tisztessége oemesak a nagy kö/öoségnek, de magának a hazai iptrnsk és kereskedelemnek eminens érdekét képezit mindezeknél fogva a ksmaraj In tározóit tnaggiősődés el javasolj*, hogy igenis | létesillseseiisk IWyéayhossii intézkedjek, melyek iissieuégtelén verseny mindsn nemének m*i'szhutetésél lehelévé tessik.
A» tisztességtelen verseny ssyes nemeire át-terve, a kamura véleménye sserint tisstsiséglelea vers nmek mondható ss:
ha valaki as árok forgalomba hozatalánál a mennyiségre nézi e hamis sdsiokat közöl, vsgyaa árumsnn leéget egyáltalában sitiik Ija;
ha valaki a forgalomba hozott aryknak oly minőseget tulajdonit, inaly ysl aa nem bír;
ha valaki at áru siárma<á->i helyére nézve, hsmia adatokat hsssaál;
ha vslaki kitüntetésekkel, elismerő okmányokkal, elmekkel diosek-sik, melyekkel nembir; ha vslaki másnak cégét, vagy nevét bitoro ja, ha'valaki a forgalomban ismeri áruje sézekéi utánoz ;
ha valaki má«nak üzletéről, roásnjjk, készítményeitől vngy áruiról Oly h.imis híreket terjeasl, mely' k as Hletrit hiteleben megkáro^ilj <k vagy, üzleti érd'kml "értik}
ha Üzleti alkatmázott gasdája Üzleti és gyártási titkait máaokkil közli a aao gálali viszony tartama alatt bassonlesénből;
ha valaki másnak törvénytelen vagy erkölcstelen módon moitsterzsti Üzleti illkait versenyvál-lalaiátian busno-itjs.
As igy megnyllvánaló lls/tssségtelen versenyt kűlonléetörvényea intézkedésekkel gátolták a nyu g«t«nrópai államok. E tekintetben a relauve legtökéletesebb intézkedést foganatosította a nemet
(lehaökik) Hát csak nem én ? (Zavartan.) ...De.....de..igenI Tudom továbbá, ast is, hogy a szerelem sötét verem s hogy benne csak tövis terem .. Tudom, hogy az a „másik valaki" nem szeret en« gem, de....dó (teletett resignációv*)) azt is tudom, hogy az én ...szivem . megreped még azért a kegyetlen sssrnokéri... Maga bohó!... Hat Igasán sseret? Oy. Ugy\e hiszi el, nduek moudjam ? M. No jó, de...de hát mért jött mesl mikor a mama nincs itthon ?
ó, tíssielt kisasszony I Kinek nés ön engem? Ast hissil, hogy msjd a mamáji előtt mondom el?--
De akkor miért mondja a közmondás is • besséljen s mamával hamar !" Mert u sö!d_mond*s; nem kösmondás! Megint sérteget ? Gy. Essemágában sincs.. — De a vis onzásról:
talán kisasszony ig. kegyeskednék ... M. Keine ideet Ez nem illik...(Méltó-ággal.) kikérem az i'yen modort. Sajnálom!
(Toppant.) Mit?... Mga ilyen fenhéjázó, ilyen szemtelen.
(Odaugrik éa megcsókolja.) Igen, kisasz-szony, én szem -le—len vs— gyok. (Kifelé
M
Oy.
r
2 Oy.
M.
i Oy.
Oy. k. i Oy.
M.
|
ÜK \Oy.

t
siet,) Adieu !
(Sírva.) Szemtelen Iráten Megengedem. Ne azekiroz'On.
Dehogy I dehogy! A kötőjét elveszti, azt akartam csak még megjegyezni. Pá! Nagysád t (El.)
(Durcásan) Többel ide be ne tegye s lábát.
II.
(As udvaron a nyitott ablaknál.) Kisasszony Na mit akar? Takarodjék! Csak egy szót még I.. Akkor se jöhetek, ha bessélni valóm less a mamájával? Menjen, kiállhatatlan.. (Lehúzódik as sblsk alá.) ^Kihajolva as ablakon, kiabál.) Gyulai Gyula!
[feláll] Panncsol, nagysád!. Csúnya!... — édes! Usragssoml Nos hát skkor good byl Többé ne lássuk evyniást! kisstihsad! [Súgva.] No ne bolondozzék! Ugy-e Gyula, eljön máskor is í Dé csak akkor ám, mikor egyedül leszek
(Függöny.)
birodalom, midőa aa 1896-ik évi máma 27Akim ssanlesiteU törvényi (Geaets sar űákempiuag del unlauterenWettbewsrbes) megalkotta. Auastriébao tudvalevőleg 1859-ben terjasstattók a birodalmi lanáes elé as idsvigó javsslalot, de ebből még nem lett lörvény, ámde most az oastrák kormáay is sürgősen tárgyalja as űryet, a mi aaaál fontosabb, mert Ausztriával fennálló taadaaági vioonvaaknál lógva törvénye* intézkedések lerméssetesea osak akkor leasnek sikereaéo végrehajthatók, ha Aasstria ia hasoa'ó iatéake-dee-ket léptet életbe.
A mi a tisztességtelen verse >7 bűnetését illeti, S kamara a következőknek javasolja a készítendő magyar törvénybe való fel vételét:
As áru mennyiségtana minek e.'palántoláaAt s arra voaatkosó hamis sdatoknak használatát illetőleg aa 1893. évi XXXIV. törvénycikk már némileg segített a léteső bajokon. Szűkeéges, hogy az idésett törvény 2 §-ában nyert meg-hata mszisziI élve, kiterjeassék a momjyiséfiar-talam kötelesé megjeöléaét a textil, vegyi és malomiparnak termékeire, melyek a nagyban való éa a kiskereskedésekben kész csomagolásokban szoktak árnbt brosáttatai.
A mi a minŐ»égjel«ésae! forgalomba hozott árukat illeti, föltétlenül megkövetelendő, hogy a jelzés és minősítés a valóságnak megfeleljen éa erre vonatkozó törvényhozási intézkedések bstárosottao kívánatosak. Ha es kijáiszatnék, legalkalmasabb megtorlás! mód as HU 10 áranak a forgalomból való klilltá a.
Aa áru sxármasási helyével elkövetett visszaéléseket nem lehat slég szigorúan nujtam mert itt semmi sem kosbaio fel a kiskereskedő menugére és ő ludva bűntársává Isss annak aa osztrák asédsinő gyárosnak, ki'a hiszékeny magyar fogyaaztót félre akarja vesatai azzal, hogy osztrák gyártmányt »honi ipar" jelzéssel hos forgalomba.
A ki nem érdemelt kitüntetésekkel, eisaakkel, clininerő okmányokkal hivalkodó üzletember körönsége-t szédelgő s mint ilyen, azigoruaa büntetendő.
A többi esetekben a bűnös annyira Közel jár a bűnvádi cselakményhes, hogy vele szemben a legszigorúbb megtorlás tejesen megokolt.
As üzleti titkok árulása éa falkaaaaálása olyaj bűncselekmények, melyek anyós beszámítása alá eaoek s ezt legjobban a német birodalmi törvény mutatja, mely as elkövetökst 8000 márkáig terjedhető pénzbirsaggal. vaay egy ívig terjedhető fogházbüntetéssel sújtja. IlyenTútézkedés kellene náiouk is!
len
A budapesti egyetemi ifjaság körében alakult segélyső egyesületek kösül a legszebb intaociókat a Tegpraktikusabban a Mensa Aeademica szolgálja. A fen tartás aehés küzdelmeitől legalább réstben felmenteni a törekvő, de kzegény egye-lemi hallgatókat, hogy teljeseo taaalmáayaikaak élhessenek, agy társaságba gyűjteni as i(ju<ág nagy részét, s at ugy is igen meglazult ifjúsági közéletei felvirágoztatni: ezea anyagi és erkülesl okdk indították a magyar társadalmat a Measa Aoademiea megakoltáaára. I
Ifjúsági egyesület, u ifjasag kebeléből választolt 50 tagu bizottság és as es által választott tisstlkar vezetése alatt. A szegény, segélyre ssoralók kollegáiknak, baráaiknak őszintén megvallhatják asoru t helyzetüket, s piralás nélkül fogadhatják el baráti kezekbOl a segélyt.
As egyesület vezetését a tudomány- éa műegyetemi Rtetorok társelnöklete alatt aa egyetemi és műegyetemi tanács által kiküldött egy-egy egyetemi, illetve műegyetemi Unárból aa egyesületi elnök és orvosból álló kormáaysótaaáos ellenőrzi.
As egyesület felállításának eszméjét a magyar közönaég melegen fogadia. Százszámra érkeztek as adományok mindenhonnan, a aa egyeaület
Az ezredéves kiállítás orvoai juryje s (10)
P Itlll! József
valamennyi hakonnavü vis között egye dű' UéHe a Nagy millenniumi Érmet továbbá egyedül tiszteltetett meg 0 Felsége által egy legmagasabb kilihiteléssel. A Ferenca JAiaet ketcVil-vlaböl mint rendszeres adsg egy boros pohárral reggel éhgyomorra véve elég,
Kapható i Rosenfeld A. és fla éa Marton és Huber cégeknél
QRAPHIC TROGEP
s legjobb, legegyszerűbb, legtartóssbb és legköoyebbeo kezelhető. Ara 6Ü írt egy fényezett dobozban. — Kizárólagos képviselet éa I0raktár:
Flsohel Fülöp kftnyvkeraakadéaében M lanlfKn
IP Pr«»p«tassal silvssaa uatgálek.
flagy-Kannaa vasárnap
Zala <7. M»m (S. lap)
1899. augusztus b6 ?0 á»
fe'vtrágoilatássbsa t •télkediék a vármegyék, vároeok, agyesűlelek « a neaset legjobbjai.
E basgolkodás eredményi aa, bogy a Msnsa mlbte'gy Itötel 100 000 irt vatyoa felett rendel-teáik. Igen stép laeajele a mtgyar társadalom áldotatkézzégének, melylyel leeedö munkásairól gondolkodik. ámbár míg több, mint eaer se-aélyro eaoraió egyetemi hallgató van a lövsros-bae, a évente több aaáz folyamodót kéar telén aa egyeetlet alapbláay miatt ela'asiiaei, addig aa alaptöke igsn-igea kevée.
A eegélyetéare aa alaptőke kamatai beesnál-tatnak fel. Ebhez járnlmk aa i'lam 2000 frloi •évt adomaari, a tagdíjak, as sayelemek adományai, éaenklflll egyeaek évi sdostáaysl. Egyél ■egyei éa vároai lörványbstóeások alapilváoyl helyeket léteeiiettek, melyekben évente egv-sgy megye, Illetve varoebeli ifja nyer a bén- és vaeeorit. e
El nem malaaithat|ak a beyen la a légióiké* eebhen IdvöiAlai azon fenkőtl gondolkodása egyéneket ée tőrvénykslóiágokel, kik a btr* jörendü nemzedékének bodogatáaat ezivBkön viselvén, ea Áldozatoktól vissza nem riadtak.
Vajba dieeéreodö a«ép példájutat asámnsa követnék I
ételek minősége ée mennyisége feletti|elleeörzé«t az egyesület orvosa és 9 gondnoka teljesíti. A tagok paoaazaikat az g eé ra szolgáló psoss<-könyvhe írják, amiből a go idaokok és s bi-sofság tademést szerezve intézkednek a pioa-z okok megszüntetése Irént.
Bérmlneinü felvilágosítást az egyesület el-oökssge ad,
Helyiség-: Ba lapost, IV,, Molnár-utca 11, aaám. —"V* ~
Hsnn János, elaék.
Tuka Béla, atitkir.
A segélyezésre vonatkozólag as egyesület elnöksége a következő pályásat! hirdetményt adta ku
A Meoea Aesásalea Egyesületié as 1899| 1900 tanév I. felére a következő pályáaatot Itlr-detea.
1. As egyesület vtlssztmáaya által bstő teadő mintegy eiashftyenee, lllstve féldljss ebédssgélyre (az eiaökaegbes oiaisendö.)
J. Méltóságos bet)ári gról Vlgyásó Bt idor es. és klr. kamarás ur által betöltőnél 4 ingyenes ebéd- és vaosorasegelyre. E kér«éayek a gróf sr nevére eimt-tudl*. s bsadandék as egyesület hlva'alos halyliégénen. E 4 helyre oiak kereeatény, ludoaány ^egyetemi hallgatók pály áshatnak.
3. Badap ist ssékesHvtros. Sza'tadka, Statmár-Némett, Pozsony városok; Trenoeén, Torontá', Uiig as Háromszék vármnyék polgármestere III. allsp/tiija által betöltendő hat, Illetve egy-egy iagyenes ebéd és vaosoraeegélyre. K kérvények as Illető törvényit (lósághoz emura, az illetékesség világos megjelölésével as egyesülethez adandók he. Es alapítványi helyekre első sorban esak as ott Illetékesek Urthitnnk Igényt,
Mindezen bélyegleien kérvényekhez mellék -leodő első éveseknél az érettségi bizdayltvány, s többieknél aa ladez, vagy indez másolat és a részietekre le kiterjedő esegénysegi bizonyítvány.
As I., 9. alatti kérvények beadási határideje eaeptember 19-lke. Beadandók a főtitkár, eegélyügyl előadó, hlvataloe órái alatt
Miheztartás végett küz<dm, hogy a 100 frtoh fa'üll, őeztöodljat élvezők aa alspezabályok értelmében agélyben nem részesülhstoek._
Badspesl, 1899, augusztus bó.
Hann Jánoa a k.
s. i. alaák.
v • •
A aegélyésés áll ingyenes és féldijss ebéd segélyből. Ebéd és vaosorssegélybeu eeak s fővárosi és tőrsényhstósági alapítványok élvesői részesülnek.
Aa étkeaés étlsp szerint történik, ebéd 8 fogás ssabad választás szerint, vseaora 1 fogás.
, As egyesület hefyiaégeibeu, mely 000-600 étkezőre
van berendezve a segély eseteken kisül eeak Isgok étkezhetuek vagyis esak azon egye-térni polgárok, kik as évi 4 korona tagdliat lefizették. Esek számára aa előfizetési ár havi 16 irt, (10 frt ebéd, 6 frt vaoaora.) Megjegyezzük, hogy a t. szülők as éikeaéal dijat közvetlenül as egyesülői elnökségéhez beküldhetik, mely ennek ellenében ebéd- ée vaoeora szelvényeket ad kl a jogosultaknak,
Elkesésl Idő délben 19-8. este 7—10-ig, Aa
HÍREK.
- 4 király iszillaléaiiapja. Folyó hó t8*án lópett be dicsőségesen uralkodó királyunk élete 70-ik évébe. A templomok-ban hálaadó fohász szállt a Mindenhatóhoz, hogy tartsa meg még soká a legalkolmi-nyosabb királyt, htt magyar nemzete bol-dogítisira Ugy a sünt jirmcrtndUk plébánia templomiban, mint az úraÁtdk templomiban tartott ünnepélyes istentiszteleteken nagy kötöttség voltjelen, ott voltak további a polgári és katonai hatóságok képviselői ünnepi d'szben. — A város külsőleg is ünnepi szint öltöt!, a mennyiben teljesen fel volt lobogózva.
- Naeaaéiyl hírek. Wcsty Zsigmond polgármester néh íny heti ezabs Istgjl in t megkezdte. Hivatali helyetiese Ltnflfel l/ijos v. lőjegyxő. -Vidor Suinnnő urnft haza érkezvén, a vezeiése alatt álló humánus Intézetek ügyvitelét átvette.
— BJeitynta. Biri Benedek dr. állami lóezámvtvössakl ssámelletiőr, a Msgyar Állami Tisztviselők Országos Szövetségének másodlltkára, eljogyeztn őzv. dr. Jounynl leányát 1 mii, Diulteh Lajos helybeli lüszerkereskedó ső^ornőjé'.
— Hnlikl<»íAs. RouHÍerg Richardné szül. Liebmann Emilia úrnőt mély gyász érte. Edes anyja Lubmann Józsefné — mint igaz részvéttel értesülünk — folyó hó i8-in Tríestben jobblétre szenderült-
— Aenulklzl gyeraekréill knngrrsaiDs A nemzetközi gyermekvédő kongresszus előkészületei, —- mely igen érdekes és tanulságos kiállítással lesz egybekötve serényen folynak. Azon intézetek Irőzt, mely az országban a kisdedvé delmet szolgálják a nagykanizsai Kisdedne-velő Egyesület és a Szegények Táptntézale (Népkonyha) is helyet foglal. A Kisdednevelő EgyehUet 1875. február 21-én tartotta alakuló közgyűlését, tehát közel 25 év óta szolgilja a kisd .dóvis nemes ügyét a Suginyek TipinUtett pediglen 10 éyi fennillisa óta tiplilja —- télnek idején — a szegény iskolis gyermekeket. Rivéu Lajos az intézetek titkira csoportosította mindkét intézetre vonatkozó érdekesebb adatokat, és azokat a kongresszus elnökségének megküldte. — A KisdedneveU Egye sülét alapitisi id;jéből egyik feljegyzésre érdemes adat, hogy az egyesület megalapítása körül kiviló tevékenységet fejtett ki jelenlegi valláa-és közoktatásügyi miniszte terünk édes anyja : Wlassics Antalné. — Az alakulás óta, tehát már 24 éve állandóan tagjai a választmánynak: Eisinger Henrikné, Fesselkofer Józsefné, Lituinger Lajosné, Plihdl Ferencné, RáÉhfeld Adolfné, Schertz Alburtnéés dr. SmuMü Nándomő úrnők.
— Btsawág Hirtckler Józeel a HirsehUr ée Stéiaer cég beftag'ja Nagy-Kanuan, ma vaaáraap tartja eaküvőjet Uul/mrUm Hósaa kis* asizonynysl Csáktornyán.
— Templea avsiás Baresen. As ia* raeliták nj lempoma Bortmm f. hó tl-éa leaa üan-pélyeseo felavatva. A« ünnepély sorrendje szerint n hívek előbb eHracauzoak • régi imn-h.ziól, h >1 a ásónok Uwp Ferenc ár. nagyatádi főrabbi less i azután bemennek ihorákkal as 4 templomba, melynek knleeait Lhrntr Samu épita biaotisági elnök átadja Dtuuck Izidor hitsBesád elnöknek. Az uj templomban az énekiáessáréi Karltehmaro/f Leo lőkántoT VeMléee alatt a ssjfjrissítai izr. temp'omi kar goodoakodik. Aa örökmecset Htrctog Manó dr. kaposvári főrabbi gynjija meg, aki ss svstó beszédet moodjs. Este . tár-u vacsorat tsrtansk.
— A ssavll gyéseless ealéklaaepe, V. hó lé én aunrpelte mag a Tata-Tóvaroeoa őeespontoenU es. és klr. 44. gyesred a győaedel-ssea aovi-i ütköse aek izdiadik evfordnlójái.Raggal nyolc órakor isten tisztelet nyitóit* meg as ünnepségek korát, majd dr. Koiuu János lendüleies és hasaflas magyar beasédet montloM a le.ésy-séghez, melyben a nap jelentőségét mél'álta éaa legényéé et kötelességleljesilésre buzdította. As ezred esatán tábori diasbso eldeflllrozolt CSwmtóy Artúr ezredes előtt Délben as Arany griff-ssAt-Mábaa ilssti díszebéd volt 5 itt CtmUdf ezredee mondiitl lelkes b tsséiet, melyben a régi Va> kaaeorieb-esrcdnek a novii csatában tanúsító't hősi bátorságát diesöitetie. Beszéde végén a királyt, Ferdinánd főherceg tzrediulaj-donoit ée n 48-lk ezredet éltette. Délután di«t-oel óvéezet vwt Bzőlösőn. Dliakat a többi küst Ferdinánd es Frigyes föbercig le tűzött kL E-teieié a céUi'ivŐ't a kama I zenekarral ismét bevonultak áivonuó állomásukba.
— OylIkaaaAg besnabél. Vaipir sala-megyei községből irják: K -jtelmes gyilkosság történt községünk hataraban az orazág uton t Ssae bado* Kár tly idevaló kántortanítót I. bó 16 áa kegyet eu kínzások közt meggyilkolták, Minthogy a szerencsétlen ember szegény volt, a a ná a levő eaekély pénzt nem is vették el löie, kétségtelen bogy bosszúból gyilkolták meg. Erre mutat külön* ben ns n példátlan kegyetlen mód is, a melytyai a gyilkosság történt A sz rencsetlen embernek tudniillik a keaét csuklóban el törték, félazemét kiezurták, s a fejét lejszével ezélhasilotlák. Hogy kik lehetlek a lettesek ée miért követ ék el a borzasztó vérengzést, senki aem sejti. Mezei munkások találták meg a halálra vált embert, kiben akkor még volt az életnek valami njpema, a be* vitték a községbe a lakására. Eszméletéhez azonban nem jutott, ée igy gyilkosainak megnevezése nélkül' halt meg déli léi IS órakor.
— (aj akttuyvi kivárnálak. A belügy, mlnio'ter f. évi 76.006 szám alatt aa elismert jedegü betegaegélysö-pénalárak, illetőleg ások t gjai réssére hivatalos használat céljából kia-ilitndó születési és anyakönyvi kivonatok dij- éa be yegmentesHÓgH tárgyában körrendeletet bocaá tot1 kt. A körrendelet igy szól:
« Körrendelet
valam ennyi illrvénylialós&g első tisztviselőjének.
Aa 1891. XIV. t-e 85. g-ának második 1 bekezdése értelmében a most Idézeti |törvény* nyel ssabályosolt belegsegélyső pénztárak ée hisiosiioit ugiaik közötti jogviszonyok meg-állapl'ásári és lehonyoliiására vousikosó min-d m okmány Illeték- ée bélyegmentee. ' A törvény esen rendelkezése következtében hivatali elődöm 1897 évi január hóban 119.611—96 szám alatt kiadott körrendeletében, a pénzügyminiszter úrral egyetertőleg, kijelen* tette', liogy ss elismert-jeüegü betegsegelyaő-pénztára*, illetőleg azok lagjai részéra aa . 1891. évi XIV. i.-o. alapján keleikeaett üsyeikben váló használat végett szükséges haiotti anyakönyvi kivonatokat aa anyakönyv-vaaetők (lij- és bélyegutemesen tartoznak kiszolgállstni.
az izraelita ftnnopekre
- mindenféle baoaatáaaal, fordltáaMkl. htálUtáabaa éa baMHéabea *
ImaköiiyTek
IlSCait mOF UqrkmMMbra kiphtlik Kt0-Euliaii.
aelyrni és gyapot (nlámk, naptárak és üdvlaló kártyák;
magy sálaaatékkam ssakls
1
Nagy-Kanizsa vaaárnap
Zala §7. szára. (4 lap.)
ss akkor feanlorgo t ri|f rom hírt kapott, talán fizetésképtelen ? As kifejeséiten esnpán a Öreget beviiUk és lefektették. Aztán valamelyik
nézve, slitett j snya-
Kzan rendelkezés, kiadásie ssoritkozv*,
kalolti anyakönyvi kivonatokra vonal kőzvén, jltlemeile a földről a levelet, elovaata én azonnal njshbsn kételyek merültek 1*1 arra vájjon ezen díj- ée bélyegmeqtesség az Célokra szolgáié ss&leiési éa káaaasági kBnvvi kivonatokat is megilletne?
Minden kétely eloszlatása céljából imént idésett rendeletem kiegéscitésekép kijélentem Mát, koiy az Idézett törvényszakasz rendel* kenése következtében aa elismeri jellegU WtesssgélyzA-pénstársk. i.letőies azok tagjai léaaére as 1891. évi XVI t e alapján keletkezett Hlyekben való baa<aál4 végett aittksé-gsa össze* anyakőáyvi kivonatok, lakát a születési ás háaasiági anyakönyvi kivonatok ia díj- és bélyegmentésen állllan'iók ki.
Egyszersmind pedig, tekintettel arra, bogy egyes anyakönyvvezetői*re ieWntábeny terhet róna as. hs ez emll'ett oélokr* mindi kor teljes anyakönyvi kívunalokat tartoznának kiszolgáltatni: kijelentem azt U, hogy agy, a
Biként a halálesetek e oé ra való lanttdtásánál I lapban Péchy Frigyes a következőket irja aljakról:
lisztábz volt azzal, hogy miért ájnlt el az öreg. A (elesége ezeket irja neki: „Kedves Jakab Kérlek, küld el nekem a szürke öltözetein derekát. Három lodor van rajta, a hálán egy lánc-varrás. A hátulsó szoba középső szekrényének belső, középső fiókjában van, h i olt nincs, akkor lalálod as előszoba csarnokában a fiókok közül j hogy ez a balról ötödikben, jobbról negyedikben. Ha ott s ncs, akkor keresd. A kutas a toilettszekrény bellső, mellső Uókjáoak negyedik fülkéjében less. Isten veled I* Ez a komplikált levél zavarU meg a szegény öregnek a lejéi.
— VáaéeMláhjsIak - a Uislbsa. Péchy Frigyes és Kooált József nagykanizsai diakokról, kik a vakációban gyalogszerrel bejárták az egész Országot, már többször s óit az énsk. Diákjaink folyó hó 17-én P.«s*lt vol nk és ina holnap már ilthou lesznek. Pécseit beálli-to lak a .Pécsi Napló" szerkesztfségébi és ezsu
is tettem, itt ia megengedem, miszerint a tel Jea anyakönyvi kivonatok helyett egyszerit tanúsítványok adassanak ki és pedig: a születési esetek tanusitása oéliábM ss 1896. évi 60.000 számú II. M. utasításhoz csatolt 6. számú minta szerint, k házasságkötések tana-silása eéliából pedig a S7J4B96. ssámn igasságflgyainisstsri Utsiitáshot csatolt 19. ssámil minta szerint
Msyjagysem azonban, hogy a kérdéses tannsltrá'iyokon'hivatkosni kell mindenkor jelen rendeletemra és kl kel iUntatni aoélt, a melyre azok bwsnálhatók.
Ezenkívül n lentebb Idézeti B M. Utasi-(ásboz csatolt 6. sstmu mintád ezek n ssa-vak: .kizárólag csak a keresgetés sáljára,* továbbá a 27.243/95. számú igHZságügymi-t nisiteri Utnsiiáshoz csatolt 19. *sámu mintán ezek a asavak : ,aa 1894 : XXXIII. t-e. 62' g-a alapián lié'ysgmentsss, keress'III bussndó.
Felhívom s cim-t, hogy jelen rendeletemet tegye közzé s a hatósága alatt ál ló aayakönyvi vezetőket megfelelőiig atasitsa.
Budapest, 1899. évi augasstos hó 6.
A miniszter Jislvstl:
JaW//y s. k. állaatitkár.
— Igy MiMiml — lraglkeaitdlá|B. Pénteken egy bepolyázojl síró babát hoztak a rendőrséghez, melyet a mezőn kitéve talált egy arra menő flsszony. A rendőrség nagy savarbsn volt, hogy mii tegyen a csecsemővel, midőn feldúl' arccal, lélekszakadva beroh in a kapitányi hivatalba egy aasaony éa jajvaaaékelve elmondjs, hogy ellopták gyermekét. Nem-e es az? Kérdik az aesaonyt De igen igea! moodá a boldog anya és eaékjslval elhalmozta magtalált gyermekét. A dolog pedig miy történt, hogy a cseesemö snvja kukorici-földjén kspálgatott éa gyermekét ott le-1 Fehérvárt, Dévát lelte. Mintegy 100 lépésnyi távolságban lehetett i késtünk. As oláh a gyermektől és igy nem kísérhette izemmel kis- [leaséggel kellett küzdenünk. Aradon a kereske-
Nébány löv.trosi lap azt irts, bo^y utunk célja c<ak a segesvári Pe'öfl-flnnepily volt. Igaz, ot voltunk a nagy nemzeti ünnepségen, d-t ezt már betekkel ezelőtt magirtuk Pósí Lajosnak Mooo-ron. Egy kis tévedés volt tehát ebbes, mert mi minden körülmények kőzött meglétük volna ezt az utat, melyre már s mull évben elhatároztuk magunkat. A nagy Alföldön át Erdélybe akarlunk menni. A siklöldi ember vágya veséiéit bennünket az óriási magyar havasok közé, a melyekről oly szépen irt Jókai az ő .Szegény gazd igok'-jában. — Jumus 5-én indultunk el Nagy-Kanizsáról. Bejártuk a Bila on festői vidékéi, lelköszőalünk a magas Csobáncra, Tátikára. melyekről Kidáludr írt sok szépet. Bala-ton-Füreden a legszívesebben logedoit Vsszary Kolos hercegprímás 0 eminenciája. Innen Vesz-prém, Székesfehérváron át Budapestre mentünk. A Svábhegyen szívszorongva kopogtattunk be s költőkirály remek nysralójábs és Jókai Mór atyailag bánt el velünk. Ceglédi ólunkban Monoron meglátogattunk egy másik nsgv poétát, Póea l.sjosl. Innen Szolnokon T.-Ss.-Mikíóson, Kisuj Szálláson, Karcagon át Debrecenbe mentünk, bol a kollégium vendégszeretetét élveztük. Debrecenből Nagy-Váradnak innen Bánfy-Hunyad felé kerültünk, igy lolytattuk utunkat kincses Kolozsvárra, hol sz E. K. E. lo-gadott bennünket szivesen. A Királyhágón lulf bércek kősött csalangollunk nagy gyönyörűséggel. Ellátogattunk Tordára, megnéztük a híres tordai hasadékot és itt agy kis baleset is (enyegetetl, de szerencsére mégis elkerültük. Hogy a félem let es hasadékot min^l közeliebről szemlélhessük, derékig kellett visben gázolnunk, de legalább láttu*. Majd Msros-Vásárhely felé irányitoliuk utunkat, honnan Erzsébetvárosba mentünk. Julias 26-én érkeztünk meg. Innen mentünk Segesvárra a nagy PetöO-ünnepségre. Erdély legtávolabb része Brassó volt.Vissza [elé útba ejtettük Nsgy»Szebeal, Gyula-"1 Lippa-Radnát, mig Aradra ér-falukoa néhol egy un kellemet-
átesged e Hanzerga József (vap-e ki e nevet nem ismeri?) bsrátjánar. Egész véletienti volt ott bárom kártya, mely elegendő volt arra,"hogy néhány pere alatt a balaton-berényi atyainak 31 Inrintnói nam maridt meg egy fillérje sem.Míg a két József ott benn dolgozo t, • h irm tdik József, — ki a másik kettőtől esik annyiban kMnbözik, hogy Eklur a c<a ádneve — a kcmpáMt negyedik tfj.ival' Súrközy Gyulával a lendőrségre Agyéit, véletlenségből meg ne sivarja munka kő .ben a kotle<ikst A munka gyorsan és sikerrel be végezi elvén, a sipisták szétváltak, de később ismét sgyflu valinak a rendőraégnél, bol a kiiosztott iőitlmives feljelentést lett A rendőrség mely. elő t n jdm kvartéit míodes egyes tagja igen jól ismirt slas, teljesen hiteli adott as<e> Kény atyafi bemondásának, de bia a pénzt nem tudta neki visszaszerezni, m-srt az nem maradt as nj gazdáknál, kiket a rendőrség szabadlábra helyezve, a királyi törvényszék további pártfogásába igen melegen ajánlotta.
— I(*re«<ert sMIIvtazst A helyben állomásozó m. kir. honvéd gyalogezredhez fagy-vergyakorla'ra bevonult legénysége folvó évi augusztus hó, 22-éa reggeli 6 órá ói kezdve Kis-Ksnizu, Bajosa, ssepetaeki major és a Prie-cípilis kanáia által halárolt lőtéren harcszerű céllövészetet tart. A rendörfőkap ány felhivji s közönséget, hogy a jelzett területet 6000 lépés körü'etben ezen a napon annálinkább is kikerülje, mert as ott tar>ózkodás elstvessilyes.
— VelaC Iparbkela A budapesti kir. állami lelső ipariskolánál (VUL Népszishás-utca 8 as.) az 1899-900. iskolai évre a beira-tas>k f. évi szeptember hó 1-tŐl b-ig tartaioak.
— T. alvasélak figyelmébe ajánljuk (Mai Sándor Pol-tis Royal áruházát, (Budapest, IV. Koroosksrceg-ulcs hoi ezer és ezer szebbnél szebb tárgy van állandóan kiállítva. Különösen (elemzendők : Igyémánt utánaU ékszerek, valódi arany és ezüst foglalásban, keleti gyöngyutánaa-tok, párisi legyezők, nászajándékok u. m. cbina-ezüst árok, bronz dísz-álló órák, zsebórák, bőrdíszműé ruk, ezüst botok, petache-vagy bőr varró*ss ékszerdobozok, arany-és bőr övek s!. , Képes árjegyzéket ingyen küld a hírneves cég, mely a meg nem leiető tárgyakat vissoavessi.
Anyakönyvi hirek
Hátasaágat kltátUk
dedét Egy arra menő asszony látván az őrizel-len siró babái, valsmi bűntényt vélt ebben látni. I lógta a gyermeket bevitte s rsndőrséghes, hol a tragikus ügy csakhannr a lehető legkedvesöbh (ordolaiot vetie.
— Uraaus h«IAI. Megírtuk, hogy Titk Mariska 19 éve« bakkl cselédleány f. bó 15 én a mérgezés lüaelei kőzi meghalt A megejtett boncolás kiderítette, hogy a dalit leány tényleg megmérgezte magát, még pediglen maró-luggal és gyufa oldattal. As öngyilkosságra állitóljg azon félelem vilte. bogy kedvese bütlen less hossá
— As E IL K. lárgyserijátitka As Erdilyi Kárpál-EfyriülM részére József Ágost kir. herceg mint as egyesületnek védője engedélyt esskteölt ki a pénzügyminisztertől, bogy az a ví-sület hazafias és jótékony oéljai javára tárgy sors játékot rendeshsssen. E sorajáték nyereményssá-maínak huaási napja augusztus 16 re tűzetett ki, minthogy azonban a sorsjegyeknek csak egy bar-mad része sdalotl el, t pénzügyminiszter aogsdé-lyexte, bogy a busás 1900 jtumár 15U lartaa-sflt meg. As sgyesület es álon kéri mlndaaokal, I kik sorsjegyeket kaptak, hogy a sorsjegyek árát aa egyesületnek Koiossvárra mielőob bekü'deni arivsskedjenek
— An ájmláe sks Egy kereskedő levelet kapott a leisségálöl. Elolvasta, aatán elájult. A aqjédal össaesagtak: teláa hüVbajos aa öreg
dsliul kamaránál szállottunk meg éa a minorita rendhás asztala látott saivasen vendégül. A rendház egyik igon derék sssrzetase, Csabai Kálmán h. plébános idbb ajánló levelet adott további utunkra. Aradrót Mskón,Ssegeden át, hol smesö gasdasági kiál llás előkészületeit is megnástük, Szabadkára mentünk A • Nemzeti ssállós tulajdonosa Igasi msgysr vendégszeretettel ingyen bo-csájtott mindent rendelkesésünkre. Kellemes estét töltöttünk el Sztanlieb György távgyalogló társaságában, aki a verseny téren mérkösésre is islssólitott Természutes, mi ilyesmire nem vagyunk berendezve ée igy Ő lett a győztes. Szabadkára, Bajára, innen Mohácsra mentünk, hol az eddig megjárt helyeken a legszebb torna csarnokot láttuk. Brand Eds igazgató vendég-ssereletét élvestük Itt Tegnsp este tél 19 órakor érkealünk Péc-re^és-alunk most mér végéhez kő< seledik."
— Fegy vergy«k»rUt. Augasztas bó 19-én 800 cs. és kir. 48. gyalogezredbsli Urtalékss vonali be városunkba fegyvergyakorlatra; továbbá 660 tartalékos folyó hó 19-én vonni be.
— Mplstáh. A KM farkatkoi oimzelt pálinka-mérésben három Jóssal és egy Károly ké-pesett eiy kompániát A négy jdm atyafi kösll as egjtk névlA Brill Jóaaeí szerdán délelőtt egy balatoa-beilari atysflt ssemell ki áldoastal
Kateár Bála v. rsadár — Náastt áaaávaL Bsdiasca lalvéa, fák -saeU — lárváik JaUáaaáni. Vákáai Mikály, ipitá aaaMr — lartlar Márt* lav. KatlU Hátyáaaával.
Mo'nár Fsrsac. tBIdmivaa — Knasaa iuánl.
MuH hét halottlai:
Ouatosji fsrsac rk 70 ávw a/ag- áS/éS. kaav. kaáaagj
Borvátk Istváa IQa rk. II aapos, Ufaiaa át.
■aaséak káris rk. • évaa. htrtafcss laéav*.
OasrUk Jallisaa lar Áaéit OjirxjU rk 41 évaa, aagao.
Daalaak Lipót lar. 17 éne SMfáaaá.
lagj koaália rk. k áráa, mailé taán/a.
Hl aeklar ásul tar. 74 évaa, aashá.
Tikovlta Tsrtala férj. Haéaaakak ailáfyat rk. M irss,
clplaa ssjs,
Valiik Vsklst ktatvaa, katvaartlaistl IMgiwrtt. Tóth Mária rk, II Ivas, saaUi. Jaaké Igaáa rk M tvaa, tWakM. Baiiáa Vtaaaa U)a (L 1 ktaapis, aW4 tl» Ro«eaf»ia Sarsita HrJ. Dsataok Igalaaá lsr. II evas ■igássá asjs. •
Tóth Maa rt. 1 kóaap^ saslád la. MáawU áaaa rk. • káaafaa, aspseáeos Uánja. BkrUak Iraaákat tar. IS aafaa. Malisaik KaiaUa rk. 71 tv«, npil—. OIrtási Kláia rk I kéaspaa, alrtrári asakla laá«ra, Maaaarlaa fraaataka rk. II *v
Furfanggal hiosaíta a Két farkú ódájába és Ml gi akp, as n erősség,
IRODALOM.
A Isgyar Hírlap a .törvény jog éa igazaág" jelsrsvát mar kAaei lia év ilött, «eg-jelenáae elad napján séaola}éra irta. Saahadelvl volt a sió magasabb éHsla^bee. anéikAi, kogv pártszempponttá tette vetu valaha a ssshailiT vil-égel. Es demokrata veit ksódéitól fogvs mind mostanig. '
A mi sz orsaágaok a a közügynek érdeke, aanak a ksyyv airlap mag nem vsastsgeihetö sióasólója. Ami a magyar haaaüsággal ösezeUtktV lik, ast a Miym Btrím kérielhatetleaU Misi, leleplssi. Ttljm /i|ysHwaép atinim irányba* a szabad saéláa és a vélemény oy^lt kimondása miaden eeethse, mindenki vei ■emksa: es aa
Nagy-Kanizsa vasárnap
Zala 87. szám (5 lap.)
1899, augusztus hó 20-án
épüli. Puiiiiája el»ő sorban taagyar é« hazafias. Szépirodalmi r ui a magyar írók aainejavát foglalkoztatja. A rovatok éppoly váltoaatoeak, amily midiit ha ók a Magyar Hírlapban. A Magyar JHirlap mindeu igát ügyet oltalmába veai ée így aa egyes emberéi is. Aki bizalommal fordul jogos panaszéval a Magyar Hírlaphoz, aa min* denknr megtalálj* benne őszinte é- öntetlen védőjét. Oaaelleaaéi as easményi célokért való fáradhatatlan közdelemb, n: ea a ,1/ayjw Hirlap prog mamiénak egyik sarkalatos pontja. Munkaerői élén Jókai Mór ált, akinek neve már magában is a legi agyobb tisztes-ég és a leghatalmasabb jrói erőt jelenti. A lapnak kezdettől fogva Fmyf
ssenveduek hiányt nitrogénben s minél ssárasabh a talaj, saaál jobban kivlqja a nkrojéntrsgyát. A friss nyirkos talajon a levelek tulfejlődoek, as erény a saem és azalms közöl. nem kedveső, a azáraa talajon ellenkezőleg a viszony az 1; 1-hea közeledik. Száraz talaj, baesak nem segitünk rajta, humuszban fog szűkölködni,* nyirkosabb talajban a humusz ssapomdik, Szkel a nitrogén tartalom is, Nedves időjárással a szalma termés szaporodik, szarsz időjárás esetén csökken, A nitriigéntrágys, mely normális években épen elegeodő, nyirkos években tulbő és megdülést okos. Köstedomás szerint a nehéz sgyagtalsjra erősebb loetfor ée gyengébb nitrogéntrágyára,
8i»dor a Merkeeatője, akit ngy a politikai, mint száraz talajon Inkább erősebb nitrogéntrágyára
ninden más téren a legjobb irói erők vesznek körül. S a Magyar llirlap eitésa sereg kedvez*-ményt ad előfizetőinek állandóan. Ezek közt legértéKCsebb a rés híressé véli karácsonyi ingyen albnm, amely mindenkor eseménye a magyar irodalomnak. Est a lap minden előfizetője teljesen díjtalanul kapja inei karácsonykor. A „Magyar Hírlap"könyveinkben közli regényeit, ugy hogy k nnyen be lehet kötni. Legnagyobb irónk, a magyar irodalom aty mestere, Jókai Mór állán-dó«n eaak a .Magyar Hírlap"-nak irjn szépirodalmi do'gozatait, gyönyörű regényeit, a melyek közül még .ez év folyamán iámét megkezd egy rendkívül érdekeset. A Magyar Hírlap mindea előfizetőjének készséggel telel bármely kérdésére a saerkrastői üzenetek rovatában. Kedvezményen ama adja továbbá a gyönyörűen illusztrált gFraaeia Divatlapot" a a »Kis Világé «imü pompás gyermeklapot. A Magyar Hírlap elöfiae-térni ara félévre 7 frt, negyedévre 8 Irt 60 k-., egy hóra 1 Irt 20 kr Eoflsetai lehet Budapest. V-, Hnnvéd-uica 4. sz. alat', a Magyar Hírlap kiadóhivatalában.'
KÖZGAZDASÁG.
A gabonajkalrtrAt Az üz elmenet állandóan slagnál a a forgalom oly csekély ta vonta* totl, akár a szezon végén. A kínálat nem nagy, kereslet pedig úgyszólván nincaen, a a fogyasztók vásárlásai a szükséglet fedesesére szorítkoznak. Buta ára 8 frt 40-60, ross 6 frt 20*90. Árpákon alig van üzlet, a kereskedők eddigi, többnyire vélemsnyváaariataikon nem bírnak tuladei, miáltal további váaárláaoktól tartóskodnak. Ennek következtében aa árak alásaátlnak a ma már 6 f. 40—60 krért nagyon jó törárpa kapható. Üj bab 6 f. 76.-től 7 Írtig, tab 5 frt
A szántóföld trágyaazükaégletének felismerése
Va nak bizonyos jelek, melyekhőt elemzése-éa trágyázás! kisérlelek né kül is következtethek lünk a talaj trágya igényeire. így támpontokat nyújt e tekintetben a magnak a szalmatermésbet való aránya; ha jé ssalmstermés dacára a szemtermés nem kielégítő,akkor nagy valószínűséggel mondhatjuk, bogy a talmi foszforsavban szenved szükséget Ha hoaazn fodros levelek képződnek s ha a szalma van tagságához képest tnlhosssu, akkor a talaj többayira meszet kiván. A talajban levő méss mellett a termékek zömökebbek leesnek, külöoben a méaz inkább a szár-, mini a levélkepiödésre van belássál. A sárgászöld szinti, végükön vöröaea levelak nitrogén hiányt mulatnak, ea eaetbea a levelek területe is kieeiny marad, mig ha a nitrogéf sok, a levelak nránylag nagyobbak lesznek, azért dül meg könnyen az flyeo gabona.
A talajon lelhető gyomok ia utmulatáasal szolgálnak a tekintetben. Aa olyaa tálatok, bol sok sóska terem, readaaarint kevés seeszet tar Ulmasaak. Az ökörszem aranyvirág (Chrysant-bernm Leucanthenm) szintén a talaj méaZben való saegényaégét mutatja e measeaéa éa márgá« sás ntán elpusztulnak. Ou hol tadhur, tynkhur, tikasem (Alaine, Siellaria, Anagallis) lejhatök, bőven kell leaai nitrogénnek, főleg al beiben ba esek buján fejlődnek. Madárkar (Cera»tioum) daravirág (Draba verna) a talaj nitrogénben való saegényeéfét mutatják. C alánfelék jelenlétéből a talaj bőeéges salétromlartalmára kövatkez. tettetünk.
A talaj trágyaazflkaégisté- ek megállapitáaáaál ea ideig nem voltak elég tekintettel a talaj ned-veaségi állapotára. Aa aa irányban tett vlzsyáló-dáaok Dr. R Heiarieh tanárt azon meggyőződésre vesetiék, hogy s aedvssségat tartó talajok ritkáa
van ssükség.
Islállélrágyá éa mttirágya.
Misden terméssel, melyet learatunk termőföldünktől bizonyos mennyiségű ásványi tápanyagokat vonnék el, ígjr termőtalajunk utóvégre is kimerül, ha jóelőre nem gondoskodank azok pótláséról, minden métermázsa mttgterméssel annyi | fos'foraavat vonunk el a talajból, mint a mennyi 7 kg. sznperfoesfátban van. A talajtól elvont ásványi tápanyagok pótlása egy réez a talaj hiegmenkállsánál segitünk elő, másrészt trágyázás által történik, sz utóbbit óhajtjuk tárgyalni. Mindenek előtt azon fölötte fontos kérdéssel kell tisstába jönnünk: „melyek azon legfontosabb tápanyagok, melyekre kultnrnövónyeinknek szüksége van"? Bövld válaszunk: foszforsav nitrogén és káli. A fo*ztorS'ivat ssnperfoezfst'ali trágyázása tl, a nitrogént istállótrágyával éa hig ürülékkel, as ammonsokkal és philtsalétrommal; a kálit legelőnyösebben tiszta 60 százalékos chlorkallummal. vagy 12.3 százalékos kainittal juttathatjuk a talajba.
Egy it'ás tontos kérdést kell most megvitatnunk : ,.Tartalmazza e az istállótrágya e három tápanyagotl Altalánoaaágban e kérdésre azt vála* szólhatjuk, bogy az istállólrágya rendesen igen gazdag nitrogénben," kellő meaayiségü kálit is tartalmaz, ellenben foszforsav tartalma aránylag igen eaekély. A foszforsav tartalmat illetőleg meg ke l jegyeznüuk, hogy az istállótrágya aránylag azért oly szegény fossforsavban, mert a mesei gasda as eladott szarrasmirha oson tál lo-mányával, a tejjel, valamint az eladott gabóaával igen sok foszforMvoa túlad, a nélkül, hogy azt as istállótrágyával pótolhatni A gyakorlat est kiagssdáioknál feltűnő módon igazolta be, mert mindenütt, ahol még a műtrágyázás foganatositatott, mindenek előtt a fossforsav trágyázás, különösen pedig a szuperfossfáttsli trágyázás vált be sikeresen, világoe bizonyítékául anaak hogy kisgazdáink tiltja a fossforsav tartalmat Illetőleg igen elszegényedett
As iatállótráfya áll asilárd higürülékből és siómból. Ennek folytán lermésietaserüleg a trágya értéke ia változik; mindeneeetre hiányzik belőle a fossforsav, melyet a csontokkal tejjel éa mag terméasel töle elvontunk, a mintán évszázadokon kereatlül nem trágyáztank foszforsavval, ssántó* földeink és rátáink elszegényedtek e fontos tápanyagbaa. Igen nagy befolyással van istátló-trányánk jóságára az állatok táplálkozása, s takarmány minősége éa mennyisége. Mentül lobban tápláljak állatainkat, aanál jobb a trágyánk. Roaaa táplálkozás eredménye a rossz tejeléa és rossz trágyázás.
Ha már most áttérünk a fontoeabb műtrágyák iamertatéaére, első sorban la a kérdést vetjük fel: Mi a lényeges különbség ae istállólrágya és műtrágyában? A különbség a ketté kösött a következő: As iztállótrágva a növényi táplálko* zásra szükségéé anyagokon kívül még humán képző anyagokat is tartalmaz, melyek a talajt annyiban javitják, hogy általuk nehés talaj laaábbá. könnyű homok talaj nedveaebbé tétetik. A műtrágya ezen hnmttsskénső anyagokat nem tartalmazza ; rendesen a legfontosabb ásványi tápanysgokssk esak egy vagy legfeljebb egy* keltejét tartalmazza, igy pl. oaak foszforsavat (senjMrfoszfál) oaak nitrogént ammgiiiák salétrom vagy fossforaavat éa nitrogént (aminoniskjstuper-foszfát) éa esak egyee keverékekbea (káli emmoa sanperfosafát) tartalmam as ősimé ásványi tápanyagokat- Es okból s műtrágyákat ..eegéa trágyáknak" ia nevezik, mert oéijak az istálló trágya áahigürülék hiányzó tápanyagait póiolai és igy hatásukat fokozni.
I CSARNOK. .
Fürdői levél.
— Oleiohenberg —
Két szabályos begykép lázinál terül el Stájerország Meráaja, Gleicbenberg. Oly egyforma es a két he^y, mint aa ikertestvérek. Innen ia a fiirdőhely elnevezéae.
Jól ismerik a hely üde és aégu langy {levegőjét a mellbetegek, kik reméoyaysl ee bizalomnál keresik fel, kabár gyakran étetik i utján a végállomáshoz jalnak csak. Csaodss imát mond felettük a szerzetes s észre se veeszlk, bogy valaki ismét távozott köaülünk.
Stájerország legszomorúbb fürdője ez. Bő aratás.) van a halálnak évente. Szegény mellbetegek I Jól tudják ők, bogy Galeous fiai esak ide-oda küldik őket, egyszer le a Riviérára, máékor fel Izlandba a igy csak a remény tartja bennük as életet. Fel-fel emelik megtört téayü szemeiket arra a két egyforma hegykapra, a hol fürge zergéket kerget a merész vadasa. De a remény körüífntkoió játszi gyermek ciupín: elhagy, vinzajö.
A völgyekben különböző gyógyhatású viaek bugyognak fel. Közelbeo-távolbaa fenyőfák árasztanak gyógyító illalet Aa agéaa vidéket laagy fuvalom lengi által. ' Európaszerte hirea hely ea, de szerencsés az, a ki ide mint osak látogató néz be. Ismerősükkel találkozta a. Kinek ne volns ismerőse itt? Hisz as enyészet a társadalom mindéit rétegébe dn'. Azóta őrükre' ia megpihent már az á kedvea lányka, ki uioteó menedékei keresett itt Letört lebér róna ...
Magam se tudom, mién oly lehaaguiók a go idolataira, mikor inoea irok. Talán meri ut a sok sxenvedőt látom nynztalaanl (81 a le járai a források körül ?... Ei innen, ea nem •« ia kedélyéilapotomhoz vaó bJy. Menjünk a nézegessük (Jteicbeabergnek másik képét Mert
miként az éremnek két oldala van, Qleichenberg-nek hasonlóképen két képe van.
Ha szépek a vadon koronásai, melyek agéaa hegyláncokat árnynyal borítanak, népek aa emberi két ü'tetéaei is. Az összevállogatott díszpéldányok ü<y*a rendezőre vallanak. Ha széttekintünk a fürdőhelyen, látjuk a szaíd Flóra birodalmának legszebb ékét, a délövi virágokat. Agavék, oannák, yukák, pelárgóaiák, begóniák százával versenyeznek szinpompávaL Termés.*' éa müvéezet törekeazaek arra, melyik ny^jtsoa több kellemet
Ninos itt talpalattnyi tér, melyet ember M gondozna, s ott, hol aanyi virág fakad, aa a tiszta légkör üdülést is hogyne adna t Es ások a kékes begyek, melyek a virágokat őraik as észak hideg leheletétől, a saeavadöt ia - mo/» édik aa erősebb légáramlatok károa befolyásától. Alig vagyank 900 méternél sMgaaabban az Adrit parivero hullámainál.
Táncteremben az előkelő világ nem hivalko* dik. A műveltség wopórtösfyja M emberekét. A, műveltség az a szellemi regalátor, melyre a ae> lejtes önként elkülöníti magát
A gyógycsarnok, sziuház, Max, Höílingar, Süss, Viekenburg, Triesti, D'Orsay villa bármely nagyváros főutcáira fa beváló épületek volnának. Felfutó repkények ölelö zöldié adja meg a ssép épületeknek fürdői jellegüket. Szerényen huaó-dik meg közöttük a magaslaton álló zárda éa templom. Ezekre most roaaa idő jár. Ez a kar inkább sainháaat épit, mint bazilikát.
Tc|. savó es nőlőknra, hideg és meleg fürdők fenyő kivonat olajoa éa égvényea gőzének beM-leksése, — esek a gyakrabban használt gyógymódok itt Gleicbenberg ben.
As egéezaégaek a „Johannisbrunn" fölötte kellemes, égvényea, aailonokba felfogott viaáaél üdülnek. .
A türdőhetyrő', Gleicbenberg ialaoakáa áá órai aéta után érjük el e közel háromaeéia lós öleiobenbarg várát, sMly Trantmanadertt családnak Urtózkodáai helye. Aa ódon épület |yUóa tornyából nép kilátás nyílik aa éaaaki i nyugati kagvvidékre- E látványban ás la gyöayörködbetfc, ki vándorbot jávai tfélyebhan ia hatolt be már az Alpok saén világába.
Gteiohenbergi betegek, satkmaUü IQak, sápkóros leányok, UMgö öregek, — Isten veletek.
N*c y-Kamsaa vasárnap
Zala 67. siám («. lap)
Szerkesztői Szenetek.
Ibjlk pata* •!»*, kasjr l*Tilll«f tümmI* U—ak
■aSa|iel IhliH I uítm MiklUMrt tgjiH W| mm Hittat UfkMM M Uael»le<anet Iwn.
NY1LTTÉR.
Henneberg-selyem 45 krtól
Iá kl S» kik •iUnakvl - mt akkae valééi, lia k»« r»U*a páninkét rwdtlletaik, — Muta, Méeto «»l»«, -• Ufdl.ilo.abb oHfa, nin te alatiaalbea. rri.M-f»-
|j>—llMk jilikér 1* riT*)»oJÍc( káxkM
■tUitv*. - BlMikkil Hk M«*IMiliénl ktlwMk, *
HENNEBERG G. salyemgyárai
(m. h kir. «4?tr< nilllU) UriikbM (1 Mtfjv tmlmjl Sri|cb» kMnm U. ilMlyu rquiludi
1881(1800. Mán
860-1
HIRDETÉSEK:
tarcsa
GYÓGYFÜRDŐ
VaaMcityébei. Qlsubersó tartalmú szénssvdus vasforrások
A legújabb módsserek szerint, berendeseft pezsgő és ásványvis, vitamint vaaláp fürdők; Kellemes, hűvös égaj; a kényelem minden igényeinek megfelelő olesó lakások; villamvilágitás; 2 jó vendéglő, gyógyszertár, naponts 2-sser zene-szép kirándulások. A női szervek bintalmsi, sápkór, vérszegénység, továbbá a légaési és eméss* téii sservek bajai ellen kiváló orvosi tekintélyek ajánlják -t, 174-10
fgf Éved aaá|aa lS-iöl
szeptembrr 20-l(j.
Az évsd kezdetétől junlus 16-ig és sugusztus 16-től szeptember 20<ig tetemesen olcsóbb árak, Fslvilágosilásssl szolgál és kivánslrs prospektust küld a lUrdőigaigató-ág. Állandó fürdöorvos dr. Robrer Aladár, t. m. főorvos. Tárcsái Károly'or-ráa különösen mint Óvszer járvány esetén, ivóvi-sül ajánlható. Megrendelések olyan Városokból, bol külön raktár nem létezik, a lürdöigazgaióság-hoz Tarcsár* intézendök. Posta- és távírda -álló* más helyben. Vssuti állomás Felő-Eör, a Szombathely — Pinkafői vonalon, honnan a 80 percnyire (56 kim) lek vő fürdőbe a köslekedést kényelmesen bér- és táraaskocsik (omnibuszok) tartják lann: egy négyüléses bérkocsi ára 2 frt 26 kr., társaskocsin egy hely 40 kr.
Árverési hirdetmény.
A letenyel kir. járásbíróság mint Ikvl. hatóság kőahirré Isszi, hogy a pussts magyarodí romas kath. iskolaalap végrehajtalóoak Bobár István és neje Sslli Mari puutsmagyarodi lakósok elleni 184 irt löké ennek 1890 évi május bó 8-tól járó ÖV, kamatai 66 frt 86 kr. per, 10 frt 76 kr bistoailási végrehajtás kérelmi 12 Irt 96 kis égi-tésl végrehajtás kérelmi 18 Irt 86 kr. ujabb végrehajtás kérelmi köl'ségek továbbá a fenti követelésből 60 frt lüke a >nek 1889. évi márcins bó 8-tól járó 6(kamatai 27 frt 92'/, kr. per 10frt. 76 kr. biztosítási 8 frt 60 kr. kielégítési végre-hnj áai és 10 frt 80 kr. esntlalt költségek iránti végre^ititásl ügyében a nagykanizsai kir. törvény* szék a [letenyel kir. jbíróság] területén fekvő Pusslsmagyaród községi 882 ss'jkvben A -f- 42ü/b hras, vállságköleles ingatlanok Bohár István és Ssili Marii illető feléréssé 104 frt kikiáltási árban, as ugyanazon lelekjegysökönvvbea A -f-468|b has. váltság köle e< ingatlanok u. a. illető féllron 144 frt kikiáltási árban a Puulamagya-rodl kösség 261 szljkvben A -j- 88/s hss a. fel-vett belsőségnek Szili Márit i lelő felerésse 206 Irt kikiáltási árban Pusslsmagyaród község bíró hásánál
1MM évi aagtualus hé M-lk napján d t. IO árukár
Dr. Csempesz Kálmán letenyei lakós felperesi ügyvéd vagy helyettese kösbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni log.
Kikiáltási ár a lentebb kilelt becsár.
Arveresni kívánók tartoznak a beesár 10°|,-át keazpénsben vagy óvadékképes pspirban a kiküldőn keaéhez letenni.
Kell Letenyén, a kir. tvssék mini tknyvi bslóságnál 1899. évijunius hó 20-án.
NUNKOVICE
kir. atyáiáiWré.
1891. augulitae bó 20 án
1899 éri szeptember hó 4, B*pján d. • e órakor
Dr. Csempesz Kálmán letenysi lakóé (alperesi ügyvéd vagy helyetlese sözbenjöitével megtartasd V nyilvános árverésen eladatni (<*■
Kikiáltási ár a feantebb kitett becsár. Arveresni kívánók tarlósnak a becsár 10%-*' készpénzben vagy óvadekképes papírban a kiküldött kesebes letenni.
Kell Lelenyén, a kir. jbíróság mini tkvi balóságnál, 1899 évi július hó 19 napjáé.
NDNKOVICH. kir. albiró.
3220.1899.
268-1
2169/tk. 1899. s<ám.
251—1
Árverési hirdetmény;
A letenyei kir. jbiró'ág mint tkvi balóság kös-hírré leszi, hogy Bak István polai lakóé végre-hsj'stónsk Sliván , Jáqpi becseh lyí lakós elleni 48 frt 20 kr töke ennek 1887 évi sugussius h'> 1-től járó 8«k ksmalsi 7 frt 81 kr. eddigi 7 Irt 86 kr. esultali ugy 6 frt 86 kr. jelenlegi kérvény költségei iránti végrehajiatáai ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a leleayei kir. járáa bíróság] isrülsléii lekvö Hecsehely községi 1084 ss. tjkvben A -f 54/a hss és a rajta épült 66 nép-sorszámu hás|mely jelenleg Pap Antalés neje Balas-sa Erzse tulajdonául vsa bejegyezve 418 Irt klkiál-iá-i árban továbbá sz ugysnason ssámu kösségi 1"62 tjkvben A + 688|6 hss. alatt felvett váltság köteles ingatlanok Stiván Jánost illető fele-réss 264 Irt kikiáltási árban Becsehely kösség biró hásánál
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvényszék telekkönyv osstálya részéről közhírré tétetik, hogy Dr. Dick József ügyvéd nkanisaai lakos végrehajtalónak Hegedűs Uyürgy és neje Kálik Anna végrehajtást szenvedőd nagyréetei lakosoV elleni 48 Irt 48 kr. tőke, ennek 1893. évi október hó 8-tól járó 6*/« kamatai, 18 Irt 20 kr per, 6 frt 10 kr. végrehajtás kerelmi, 9 frt 66 kr jelenlegi éa a még kimerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fennt neveseit kir. törvényszék terű* leiéhes tartosó a njgyrécsel 681. ss tjkvben -f-90. hrss. alatt 1, részben Uerenesér István ill részben Hegedűs Uyürgy és neje Málik Anna tulajdonául felvett es 461 frtra becsüli ház, udvar és kert as 1881 evi LX. t -e. 166 §, di pontja értelmében egészen
UDM évi aagautav ké Sl Ik aapjás 4 v. IO érakar.
Nagy-Eécse község hásánál Dr. Dick Jótsef ügyvéd fe peres vagy helyettese közbtjö< tévéé megtartandó nyilvános árverésen eladatni log; még pedig tekintve, hogy öav. Gerencsér József né szül. Harmad áa Borbála javára C 2. alatt ösve* gyi haszonélvezet ós C. 10. alatt holtiglant lakásból .álló sso'galmijog, ezeket inegelősőleg pedig jelsálogoa küveteles van bekebelezve, az érinteti ingatlan mindkét t-zo'g-iImijog épségbe* isrtfrávrl csak akkor adatik el, ha esek el mag-előző jelzálogos követelések ledesésére szükségesnek mutatkozó 1200 frt beígértetik, ha asonbaa c«ak 1000 frt igenelnék be, akkor csak ta a C. 2, alatti haszonélvezet marad éptégbea, de ha ezen Ősszeg sem Ígérteinek be, akkor aa árverés hatálytalanná válik, s az ingatlan a fen'ebbi halarnapon mindkét ezo'galmijogrtt vaó tekintet nélkül ajabban elárvereztetik.
Kell Nagy-Kanissán, a kir, trvasék mint telekkönyvi hatoságná, 1899. évi jun. bó 7-én.
tiOZONY kir. tsséki albiró.
ÍXXXXXXXXXXXlXX* XXX XXXXXXX
Egy fial el íródul X
segédhivatalnok,!
KXXXXXXXXXXa\XXXXXXXXXMXXXX
| Fabe vásárlás.
I Több ezer gyertyánfára
jj[ úgyszintén több ezer kőrla, barkéeia és vad-% kírtefára 12 czolnál vastagabb törzsekben, azonnali ~~ készpénzfizetés ellen vevők vagyunk. Esetleg kisebb meny-nyiségre is. Erdő tulajdonosok, vagy közvetítők szíveskedjenek levélileg fordulni
Hugó Weisz és Társa
fakaraakaái őség kas TXKSaVÁX, E czégnél alkalmazást nyerhet több évre mint fe hgyeíő vagy •ezpeditor<, olyan egyén, aki keménylaüzletbsn és erdömunkában járatos. 238-6
CXXXXAtfXXXXXXXXXXXXXXXXXXX %xxxxxxxxxxxx\xxxxxxxxxxxx\
ki a aaaffyar éa aémat zyilvtt
— . —— ------I---------M
g —o SZÓBAN 6s ÍRÁSBAN BÍRJA, Q— g ■egfelelé fiaet énnel, i«lvétetik K
a Nagykanizsai Tárházak x Részvénytársaságnál.^ X
Navy-Kanisa* vasárnap
I kgy dobot ára: M /orint 90 krojeér.
| tánvéttel vagy az |8sezeg előleges bek III-) riése uun Mi Idei il.
Zala 67 saám (7. lap.)
KLTTHIA a ápolására|
szépítésére ós T) n H Q finomítására ± U. U. tJ
1899. augusztus hó >0 in
lelékk IMMatkl. kél «• Uraal«é rtinu. — r.kir, réuassta. is sárj* —
»«tjil»s aaUyaUt m tjfcalvi Dr. Pakl 1 Jf. Cs. Kir. tuár UIU Hé«ab«a KlIaaserS levelek a legjobb körökből minden doboaboa mellékelve vannak. 6
TAÜSSIG 60TTLIEB
kir. sSvsrl ttllillouppu >> IDsImr-pii Hictlun. FírakUr: sfi s, I.. Wollaallt a.
• IC
MaphWIé a legiébb UUtwer- gyégyaerUereske- ) désbea és gyégysiertérbaa. ».-Ks«Im*b : Ali ésf Bahas, Keleti K Mer és Krelner Oyals eégekaélf
85698. azám II. 1899.
—= Fontos újítás. —
viééfci batarráaárUkaak Salapatttn 1171 Ma fusl"!
Jelinek B. A, és Fia
hqtar-rahtára Budapest, VII. Kerepes i-ut 8. sz.
(flléaaiatl kaljrtséfak, atembaa aa „0ttbea*-«kit4MasaQ, aaaa klviléaa éllujtt kofj aatjibb
kabatonaéaakaél aa irat « lejujibb asak balarkaaatkbea a Itgfávolabb «aJ baljrva ruataa Millltj. ia aaUrt* aa-b«r«k tltal a batarak tlaalll UUt ia alraaésalail lallal! tat), a aeljrak Utal a eaaaaiaUa ffillilmal rUik és a batarak tgrtagáliaa kl rma um.
1 »|sepikk wklér aJaSaaaaaa
^BUTORBOL.^
■ a I«f»i7«m»rtbbt6l a Itffiaaaukb UUtttáat Hasal gyértaéay, — IsgsssIMalb aiaaka
Mt» a legoloaóbb Arak mellatt. "ftfl
KERÉKPÁR RAKTAR
UNQER ULLHANN ELEK
♦aekereakeaéeéhea
VAOY. KANIZSAIT
a világhírű „Premier helical" kerékpárok
llképvlaelete ée raktára. KitQnö járású és solid szerkezetű
UTIGÉPEK felszereléssel együtt 110 frttöl felfelé.
HindemiienH kerékpAr alkalrésuk éáe válaeztákkaa. i^egysékek lagyea ée kéraaeat* .
263—1
Pályázati hirdetmény.

[ Zalavármegye területén levő több község elől-I járósága ellen az egyenes adó — és annak módjára I behajtandó egy óbb kincstári tartozások behajtása
0 körül tapasztalt mulasztás miatt — az 1888, évi X XLIV. t.-cz. 81. §-a értelmében kimondott felelős* III ségnek a hivatolt törvénycikk 83. §-ához képest || leendő alkalmazásba vétele körül — a m. kir. állami ni adóvégrehajtók közvetlen felügyelete és vezetése
1 • alatt — több segédvégrehajtó ideiglenes minőségben g 2-8 frtig terjedhető napidij s — amennyiben az jg
állami végrehajtóval nem egy községben működnék, — a szabályszerű. fuvar illetménynyel lévén alkalmazandó ; felhivatnak mindazok, a kik e minőségben alkalmaztatni óhajtanak, hogy az eddigi foglalkozásukról, szakképzettségükről és erkölcsi magaviseletükről és életkorukról szóló bizonyítványokkal felszerelt folyamodványukat folyó évi szeptember hó i5*ig alulirt m. kir. pénzügyigazgatóságnál nynjtsák be. Zala-Egerszegen, 1899. augusztus hó 9 éa
M. KIR PÉNZÜQYIOAZQATÓSAQ. X
HALTAI, M
m. kir. pénzOgyigasgató helyette*. IJ
í
*XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXlKXXXXX*XXXXXXXXXXXXXXXXXX
2 irauaiá I
S «U-< MŰTRÁGYA, KÉNSAV «s VEGYI IPAR RÉSZV£NYTARSASAG 8
5 VEZÉRKÉPVISELÓSÉGE
í J88U.* MELIS ós PINTÉR Szombathely. ^SZ^i. |
K /^i "tt -r-% -r-i t-v ^ ^ "» rirt állati és ásványi g
eredetűek. 8
ISUPERFOSZFÁTOK
K *
X
a lefaesfblakatébk, a ligjskha bevált éa a leg oloaóbb fonftruvu trágyaaaerek aalaéea talajra alkalmaaak Mf* Tartajmssnak 10-90J visben oldható losaforsavat. Vegytanaimért asavatolnnk.
ja Tekla lattal a allrt|;ik g/ara ktUiirs a lgea a agy kaaaaak*>»aa égére,
* £ ^él3sT2Llöz3n.©tl©an. a-z őszi ■vetóselcxLÓl. ® fi
aa aa
5 Kétannyi mennyis égd ciiji ' , . dható .lösz- C» ATlAlnAiva Irnmnneiiiftf me y mindenit! fi M forsswal aem pótol hní. /.«uk továbbá 3XOHüiraya liUIUpUSiUU(f kitűnően bevált. ••
X Cssatilsitst, Cklllsalétrsest, aaaealak Mgssytrágyát, kálhét, kalaltat, kllislsass efltráiyákst. kagá* is kaláues slvéayek alá, grlebttátt trágya éa uipirfuifit X JJ lypsiet kerések trágyáJáU és ai Istállétrágya keuerválásárs; takaraáayaeazet stk, Jf
K MELIS és PINTÉR, Szombatnely. Széli Kálmán utcza 7. szám 11
5 H. kir. állanavasutak gépgyárának, ütellehár Ferenez es. éa kir. szab. vetAgépgjáráank, BIeker Kudolf ea. éa kir. szab, ekegyárának ItlzárélaKOs képviselősége.
X Tejgazdasági gépek és eszközök, gazdasági magvak, összes gazdasági szükségleti czikkek.
j Mt" Zsákok, ponyvák, olajok, zsiradékok elárusitása.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Nagy-Kaniiaa vaiárnap Zala 67 nám. (8. lap.) IH99. auguulua hó 20 án
Padlózatok mázolásahoz • i
0. FRITZE Borostyánkő-olaj lakfesték JSS&Í4"
0. FRITZE Borostyánkő olaj lakfesték *•* u*aiyA. ai.u jmmm m*n**.
0 FRITZE Borostyánkőolaj lakfestéK tfXSSÜÜS&SBBSSS'1
ttf" Irhái haamálaíbaii a lrg«l«sókb. ^ RAKTÁRAK NAGY-KANIZSÁN:
SW8—10 NKI7 éa KLEIN fömerkerrnkedéaében - FIAI-OVIT* I.AJOH bolorraktárában.
KITÜNTETVE
l'N. MUlaaaiaal klállitáaoa íru; trdamkarant k nlllmnlnml nagy Imiil. 1197 K lábért uaaaaUtwi vattgápvaraaayea alaá díj : állaaaal araayéreiaaiwel Lévai aaaaaUAal voWgépverMnyon nagy latara; alaé díj: •raayérenmel lift. Hádaaalváeárbthri valégépi-eraaayta *M illl: kranyArvnisvI. Maroaváaárhalyl klállitáaoa «M dil: aranyéremmel.
eiser f. &
gazdasági gépgyára
Kaiy-Kanluán.
Ajánlja: ■AOVAKtMlifi
legújabb éi
LKGJOBIt VKTÓUKPKT,
nxabad kltálihilí kapacank-. lyukkal ellátott
aik éa hffTM lal^Jhai r|) aránl »lkihaM
Kala-Drill
larveMflépit, Dnrfa«4nl( <M te igen JA, köaayí valfig&pit; legjobb ra«r-lovábbá naab. jjlOIIÜVía ktaell, lább kiállltáaoi elaí díjjal kitüntetett Sack raaáutrá aeiátakátt. koroaált járfáayaK, atéaanl|MH, raatált. trlaaralt, áarálat. azeetka éa répavajolt. kekerieia-aerieetátt la aladaeftta gaadaaági tápéit.
XITállal Balom- éa TUniaUk banatniaakit
„Finnt ir" ra Uii-mií rópalapa H lóltiW, í 10 Irt-
177—10 Áijerrsék Inc; ra éa héraaralte.
jj^irdetések
felvétetnek
NAGY-KANIZSA
Váronkái-utea. — YAroaháx épüld.
Köszönetnyilvánítás. |
~ 0 Fenségre SALVAT0R LIPÓT föherczeg udvarmeaten V hivatala.
lllaláaoa ialiaaUta-Kfár. » oaáaaárl áa Királyi faaaáp Salvator Lipót Faberraig r«aáklfkl meg van «lé(edv« aa aeboettalppal bélelt caljpOkkal, ö Feaaága keaaakb gy«iog kiráadaláaoe kaaaaálta a calpSket áa énata, k»gy lilái aaa fáradtak agy ni, mint aáa kdataságaa el pákáéi. Köldfik agy pár vadá9«*etlpSt, liogy annak a mintájára klaallaauk aialkat nabaatlalpWUsiel, ugyanannál a clpáaa-aál a astáa káldják Ida.
Híaamilk, ha*y • vaááaaralpik ép alj Jak Imark. éa ép aly M«(fel«lik, a salat ■cgfeMlk valtak a >aa-laaiaipek,
Zágráb, 1898. Jaltaa ká 8-án. g R A H L lmaaárkapltány
Magyaromig volt mininterelnöka, a ktdgaagatiai birdfég alaSka, a ktvatka •ékel Írja:
_ Tlaatall Doktor Ml
Aa aabealbatéia ciipék MlMeknek tilionyulnS, aailirdaa 4a pahia Jirok magazfiut alodaa lábO^ieoa. agy bogy — a>t bieeen — lábbajotn eiaal tovább orvoaláat aam Igényel.
áalvaa laóáaaél kSaiOul
Dinoaon, 1897. évi leptonkor 17-án. TintaiS Mva
118-60 WEKERIE SÁNDOR
óvjuk láb"inkát hidffjtül, nedve* ségt fii és
viC(jhüié*föT~
linói többé lábfájás I
Sem tyukutm, aem Izzadéi láb, aam bflrkaményod'-t, a—
aa fkBaayekbál a Járiea aaaak. ki ealp«|á világon aaabaéalmaaott
aahaaltalfká
i
lábdaganat, aam lábégéa
BAvid idai vlaeléa alán ér. Iin«-Ml*> aa egáas láaaal látja el.
KettMTulanigi l frt««ir, egjszera «o kr, homokUTp 4© kr, Kyerrnrkeknek fele.
Aa a>baalialpbáiáa kltiln6aégét legjobban biaonyiija, bory a ra éa klr> klali kadaerrgark éa a na. Itlr. kaairdaégark rddlg aa a*0 pár asálllttatalt.
Saélklldée eaakia aUavéttut. »agy a péea nlélag»i bakáidén aallatt. felvllágoaltáeok, proapactaaok áa kfiaaAaetayilvaaitáaok iagyan.
IC Vliaaalelaáékaak nrgfrlrla arrngrámray. ^
Ált nIAiioh AabealAru-gyár
bitéti táraaaág
BUDAPEST, VI., Salv-utoaa W.
Egyadlll aláraaltá raktár áa kápvtaeleMak Ma«y-láaalmaáa i
FRANK VILMOS
férfi- éa gyermek-ruha, ozlpő éa kalap raktárában-Dél zalai Takarékpénztár épület.
xxxxxxxxxxxxxtxxxxxxxxxxxxx
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
ezen ItUttnO doliánykererék miadeutitt kaphalé.
Gyári raktár: Weber és Tsa BpestVIII. Erzsébet-körut 19.
HAST'KAIIIIlÁli
MARKBREITER L. urnái.
A ..■BrMhan" ráptábaa aeghodltott aladaa dokáayiát aari a éekáayaáet l«ea egáazaé- j lááiá teail, a nlootia ketáaát elveszti áa megazekáa eaatákea aáUüMiketetteaaa válik. U7. I
xxxxxxx)oooooogoooopcxxxxxxxxxx^
| '. .1 Ny0®**?1! Fiiohel |ülöp laptalajdonoanál Nagy-Kaniiaán 1899.
Mörathon
Huszonhatodik évfolyam 68. szám.
Tlamkát Ipslii AmW (t% kk,<
-A jaarfcaeaátral IWakaml lakat aapaa* mm 4 iMtnda
Ua lali'wll a lap aaiüawl léailn
ZALA
ÁM»:"" fal■laaVkMi i* -mm I karaaa (I M -
Kla4áhtva*al:
tMOaiftM : MM nOf káaf».
PoHtikai lap.
üa^enft IAOY-KAWIZSÁII hetenkint kétszer: vasárnap t ciűtóríókás.
síi SÍIn a MM (I M as k.
aaaatkaaák' IW VIlia M^Üua wMsMa MMa
HM*a WiH SMk SHMA M <nitiiliia> ri.
Inai mm émrn karait

Siartaartilka:
Ski*««m ■ -||n
Csütörtök augusztus 24.
A pálinka ét a kbfrkWciik.
#
— A SaailM l«pakkél -
Magyarország népességo 1890. bon 17.614,108 lelket tett ki. Társadalmunk átlag évenkint 175.000.090 frtot költ él sseszee italra s aa Osaus szeszes tulokból )8»4-ben átlag egy fejre 62 liter Jutott, még pedig bor 28$ liter, sör 14 liter és öt liter tieata alkobol, ami megfeM 14 IKer közönséges krumpli-pálinkának. Ehhez járni nagy mennyiségben n hásiaaszonyok által kéasitett de nem ellenőrizett gyümölcspálinka A társadalom feont jaiaett fogyasztásárai szemben, az állami kiadások 1897-ben 476,869.870 frtot tettek ki ebből a vallás és közoktatásügyi minitzterinm egész tradgetj'e 12,146.828 frt, melyből elemi népiskolákra az állam 8,894.086 frtot ad ki.
Még 30 év előtt népünk lényegileg kitűnő borfogyasztó nép voK; ngy bogy a pálinkafbgyasatás csakis a nem bortermeld vidékekre aaoritkozott Ma azonban siralmas képet nyújtanak a tiazta mágyanág által lakott vidékek
is, mert a filokszéra elpusztítván a szőlő tőkét, a bor drágasága miatt, különösen a szegényebb munkásosztályok csakis a pálinka fogyasztására szorítkoznak. A veszedelmes krumpli pálinka nagymértékű fogyasztása ma már mihamarább gátot nem vetünk népűnk morális ée fizikai degenerációja folyton növekedni fog.
A morális degenerációt mutálják egyébkánt a következő adatok: Geopán I büntettek és vétségek miatt a magyar birodalomban elitéltek száma: 1894-ben 817,196 és 1897-ben 96.660. Ezek közül testi sértésért 1891 ben 22.853 ée 1897-ben 25,88'*. A kihágások miatt Horvát-j Szlavonoraság kivételével elitéltek száma 1891-ben 262.207,1897-ben 348 841 Ezek bői ismét csupán a közrend és a köz szemérem ellen, vagyis záróóra megsér téee, verekedés az utcán vagy nyilvános helyen nem engedélyezett előadá sok megtartása, prostitúció, részegség, állatkínzás miatt elitéltek száma: 1891 ben 2D.206 és 1897-ben 40.866. Ha még tekintetbe vessz&k, hogy nálunk a ré-
szeg emberek különösen a vidéken, csak ritkán kerülnek a bíró elibe, az erkölcsi eldurvulás sötét képe tisztán áll előttünk, melyet még inkább növel Horvát S lavonország példája, hol 1897-ben kihágások miatta királyi járásbíróságok által elitéltek száma: 8WJ63. holott es országnak népessége 2,112.481 lékek.
E nagymértékű bűnözésnek egyébként több oka van. Figyelemre méltó sok esetben a bűntett keletkezése, as egyén organizmusának hiányossága, ér-talmi és fiziológiai anomáliája folytán. Továbbá nálunk ujabban feltűnő veszedelmes alakot öltött némely bűntett. (Pl a hűtlen szerető eltorzitása-) N"é» púnk erkölcs Leien edését továbbá rendkívül előmozdította a ponyva irodaion* s különösen a rémregény, melyet ezrek olvasnak, mint igen olcsó irodalmi terméket Mint a gyomot, ugy keQ as erkölcstelen idegen irodalmi termékeket kiirtanunk, a melylyel szemben tehetetlen a tanító, a lelkész és a szülő.
Nézzük továbbá az alkohol poazti. tását A ki gonddal megfigyeli a elitéi-
TÁRCA,
A barátnők.
Irts: Fehér Ignác
('Elfogadó terem, elegáns berendezési. Sse-
tzályek: EUa, Irón, atndse lő 91 évet.)
Mm. (Kopog áe sseleeen le tálja as ajtói) Jó napo kis gsrKoém.
Aaa. (filébe siet, örömmel.) Isten hosotl édes tobieám 1 hát végre te is rásaántad magad hogy meglátó* a*a. (Megcsókoljak egymást.) Foglalj helyet kérlek.
L Köesöaöm ; aaoabaa mindenek előtt fogadd őaxioia uereacaekivána'aiiaat.
X Mibea?
í Mibea ? hát eljegyséeedhaa ?
K (Haragosan el (orda1. KŐnyek gyűlnek nemébe.) Ogyan kérlek hagyj fel már, ugy látásik te is csak bossaotsoi akaras.
I Nem értelek édesem $ aa Isten aserelmére! m:tgyarásd meg nekem mi lOrtént?
E Nem vagyok mir menyistsony, csak vol-lam. (Ismét könyexik.)
I (A cwdálkosaat ssinlelve.) Ilit mondass ? Esi nem indtam, ez valóban meglep! Hát visszament a...
X. Igen, igen visszament I nem volt neki elég
a bosotnányom. (Zsebkendőjével könyeit törllgslt)
l [SteHd hangon). E. te etrm asért 17 éden kis gerüoéai! itt eaak idei | Megingja ket kesét áe as ablak boa vonja,] Nézz jól a nemeim kősé! Igy ni 1 ét most mondd meg nekem ő*»nién, hát szeretted le azt a _ PáM lmr«t ? hat bánod bogy visssalépeit ? k. Igen .. assz dehogy is báoo t... de mégis
ez a sz'gyeo I L Mess sségyen u kérlek I s jó Isiea sksrts igy. Nam erdemei meg téged as as ember. Lásd édesem, csak most ttdvősöllek tissta mvből, hogy nem lett a dologból semmi. Csak nem akartam eddig ssáiai, nem akarta n, hogy azt hidd, mintha aa irigység szólna belőlem * Még csak az kellett volna bogy aa éa kis barátnőmet egy olyen pipogya hoaományvadáu fráter vegye nőfl', a ki melleaieg szólva undit is. S. Igen ée köpi sz
I. Folytoo a kávéházat.btyja, iszik, kártyázik,
cigányokkal mulatI E. Igazad van éde< Irénkém, bizony az ilyen emberből nem válbalik jó férj 1 Csak most örülSk neki, bogy igy történt I i. Hisz az én kezemet is megkérte annak a kijelentésével, bogy tisezer forint bosományt igényel. En azonban vinont kijelentettem, hogy nem megyek olyan emberhez a ki
nam engem, hanem osak a hozományoant akarja! — Hát nálatok mennyi ho omSay »olt seófcea? £ Edss anyása aat msaéta, bogy liaeaksies* re kapok, mire aztán megtörtént as a(jagf-sés. E jegy*^ Ulta édes apám kijelentette, hogy egy HHéwal asm adhat H»st. mia< nyoíeeseret (ingert len.) Es képwM esak t aa a reálián essfcer négyeser forint Mitek, ség miatt vinsalépen I (Sirva fakad]. Miaika esak vtMáreiai lehetne bsántákét I i. Bianay ade-em tarosa egy vasár ■ I A vásárló kapja a bosományt és mi oaak a ráadás vagyunk. E. Utálom aat aa embert I I. Joggal édesem. Nyugodjál népen beit a dologba, hisz alig uraltunk hust evesek, rá erünk mi férjbea menni addig, mig aa igazi vőlegény nem jön, as a ki bennünket szerel, nem a hozományunkat *< * ktt ati l« sterelünk. Ne sirj édes kis geriteém, tt-rflld meg a szemeidet Igy ni1 moM csókolj meg.
E. (Átöleli és msgesókelja.) Edes Iréakctt I milyen ssepen tad-s te vigaaz'alnl, te vagy az én legkedvesebb, aa én legjobb barátnőm I L Igy édesem, est már szeretem, ha ilyen ok isan beszélsz ; de most siess 1 vdd isi a kalapodat és menjünk, mert még elkésünk a Bartáék jóurjnró'.
Imakönyvek

az izraelite ünnepekre
- asiateaféle heaeatá—al, toráltáaaai. ktáUttáahaa éa beMMahaa
ns éa gyapot tnlárok, naptárak és UdvOalS kártyák 1 aá|jr vslMstékkaa raakls
riSCHKL FÜLÖP kSnyvkewskedésében kaphatók N&gy-KaaUián.
Nagy-K«n>z«a csütörtök
Zala 68. Beám. (M. lep)
1899. augoasfua hó 24 én
leket, jól tu^ja, hogy a bűntetteteknek legalább egy harmadrésze részeg állapotban kftvette al a oselekmónyt, ha uonban ai egyes bünotelekfflények et nézzük, azt látjuk, hogy a hatóság alkot erőszak 1674 esete közül, melyet 1897-ben megbüntettek két harmadrétae és solyos testi sértés 18.564 esete közül fele emberölés, rablás legnagyobb réssé rétség állapotban követtetik el. Ai utcai verekedések rengeteg tok esetének háromnegyed részét részeg ember követi el, pedig csak a rendőrség általi telelt és megtorolt esetek tfáma ki-tesz évenkint 20.000-ot. Mily nagy vett teséggel jár az ezekéri a cselekménye • j kért kiszabott rövid tartamú büntetés t morál ét a kötgasdátzat szempontjából.
Az ivás főlisgatja a szenvedélyeket ét igy taüli a büntettet. Nálunk ép ugy mint másutt, a szombat ette, továbbá a Tatár-és ünnepnapokon tömegesen kö* tátik el az eröszakot bűncselekményeket Ekkor megtelnek a bűzhödt porot füstös csapszókok, melyekben mivel ál landóan nyitva vannak, a nap bármely ■utkában loihatja magát a vendég. És milyen vendégek! Különösen Budapett undok csapszókoi iszonyú képet" tárnak •lénk. Toprongyos, piszkos férfiak ott ölelkeznek félmeztelen asszonyokkal, a butító pálinkás poharakat egymásután öntik le a garaton, minek következménye az első stádiumban az erkölcs-j (élen ének ét tánc, azután következik; a verekedés. Az uzsorások nagymestere ! a pálinka mérő gyönyörrel nézi kedvelt vendégeit kik addig „isznak, mig vad-1 állatokká lesznek, azután mint hitvány1 rongyokat kidobja őket az utcára, aj hol ordítanak, ablakot zúznak, aztán következik az élethalálharc a rendőrrel De még kegyetlenebb a kép akkor, ha i
hazakerül az issákos ember. A nőkkel és a gyermekekkel 'szemben elkövetett bántalmazások ezreit jegyezhetjük föl. A ki a magyar birodalom 11 vármegyéjében megjelenő lapokban közölt részeg I emberek által elkövetett bünctelekmé-i nyek csak egy hónapi kimutatását összeállítja, megborzad a rettenetes kép előtt. Pedig csak ugy vagyunk képetek az alkohollal való vistzaélét eredményét megítélni, ha ehhez az etaközhöz it folyamodunk.
Mint büntetöbiró azt tapasztaltam, hogy a szeszes italokkal való visszaélés .folyton terjed és hogy a közerkölcsökre pusztító hatást gyakorol s a midőn a bűnözés fönti arányát megállapítottam azt állandó tapasztalatom alapján tehettem. Részint az ivás befolyása a bűnösre vagy az áldozatra s az áldozat állapota ingerli a gonosztevőt a bűncselek ményre. A tapasztalás mutatja hogy emberölések és gyilkosságok nagyobb részében az ivásnak volt főszerepe a cselekmény elkövetésénél-
Es sajátságos az, hogy a népjólét emelkedése eddig nem eredményezett békét és józanságot, bánom büntettek ót véttégok fekete kalendáriuma mindig elyesztöbb. Ennek egyik nagy oka az, bogy már hat évet gyermekek előtt is nyitva van a csapszék. A korcsmáros pedig örömmel ereszti be a gyermekeket, a ki hazaviszi onnét a szeszes italokat még csalogatják is őkot, hogy több legyen a haszon. A pohárral, üveggel és korsóval hazatérő gyermekek itt hallják a legocsmányabb szitkozódást durva tréfákat és erkölcstelen énekeket de ők már otthonosak a bűn eme hitvány fészkében s mire if jakká lesznek, részegekké is lettek. A korcsmáros által a gyermekeknek kortyonként nyújtott
pálinka a zsenge koroknak iszonyú méreg, de ez a mérgesé* nálunk nem érdekli sem tanítót, sem a papot, tem a rendőrt, még kevétbbé magát a szülőt! Dr nagyivdnyi FtktU Gyulm.
Politikai előkészületek.
[P. if.] A parlamenti vakációnak karnadréass még hátra v n ; épen annyi idő lall el csak, hogy a vakáció előtti parlamenti alsoiaaokat beborítsa a feledés. Még s képviseléi beazi nolá bessédak is ritkábban hsnssotlak mint máakor ily bosazj szünet alatt. De a helyzet és s viszonyokat tétlenül, t jövendő alaknlsxra perspektívát nyit as a tapasztalat, bogy leginkább a néppárti képviselők kereslek fel választóikat; ők fáradhatatlanul agitálnak éa folytatják akcióinkat a vakáció hátralevő részében ia arra törekedve, bogy nem-eaak az eddigi kerületeket megtartsak, hanem ki« terjesszék helyfoglalásukat mindazon vidékekre, a hol a néppárt eszméire a talaj kedvezőnek latszik. Kisülök ama volt nemzeti párti képviselők keresték föl a választókat, akik okvetlen szükségednek tar tolták, hogy a kerületben előadják aa okokat, amik miatt a szabadelvű pártba beléplek A régi szabadelvű pártiak legnagyobb r*«M bal-gat éa vár* A lOggetleftaégi párloi bal«ő láz teszi gyöngévé, olyannak látásik mintha eg" zzerveaot-ben kétféle betegség küzdene: a heves Inz viaskodik a csontok gyöngegégével. A politikai vakációnak ez a hangulata, agy latszik megmarad a parlament magnyitásáig.
Erre a megnyitásra már készülnek. Nem csupán at'al, bogy a parlament belsejét tatarozzák a padokat teatik, a régi szőnyegeket ujakkal cserélik ki, hanem fcészü ődaek a kormány körök ben ahol érzik, bogy ha már megvan a nagy parlamenti béke. ha a viszály elhalt é* puli ika mezején a magvelő veiévé kibaj ott, gondosk dm kell a. béka alkalmas tölhaaználásáról, a vetés gondozásáról, hpjty dudva ne váljék ábböi • magbé', a melyet búzának szántak.
A kormány tagjai mindnyáján itthon lesznek a hónap végén. Széli Kálmán miniszterelnök, aki betegségebői fölépült, már Budapesten van és itt maga köré gyűjti a jövandö helyzetben cserepet játszó politikusokat. Tudniillik Sz-*ll Kálmánnak legeleő dolga, hogy meállapitsn aa őszi parlament munkaprogramot tervezetét n a miniszterelnök, aki több-'ör kijelentette, bozy a kompromisszumok embere, ezáltal fouto-nak tartja' hogy a pártok vezéreinek hozzájárulását a tnuo ks'ervbez megnyerje. a tervben Wg-iaö as, hogy a költségvetési elintéz'ék a végre oly esztendő* óz jussanak, amikor prqvizióriutn nélkül lehet kormányozni. A minisztériumokban már keszun v«n nak a munkálatok, minden szakban beillesztve
E. Bariáékhos menjünk ? De hát ba ö is ott lesz?
i Annál jobb, legalább ignorálni Ingod, ignorálni lógjuk ml leányok mind rul eljárása miatt. Még csak az kellene, hogy miaita a . legcsekélyebb szórakozást is megvond ma-^ gadlól.
E. (Miután a tükör elé á'lva feltette kalapját) Menjünk. (Karöltve elmennek j
(FigqSny.)
II.
(Bálban azünóra alatt. Elza éa Irén a tánc* teremben találkoznak.)
SUa. (Metsző gunynyalj Gratulálok kedves barátnőm, gratu álok Itt. Irén. Édes Elzám; milyen jó, bogy taálkjzunk Jer csak, legalsbb neked, egyetlen jó bar.it-nőmark kiönlheli-m szivem keserveit. (Beszélgetés kösben lel és alá sétálnak a leremheulj""—:—" E. Ugyan kér ok 1 hogyan lehetnek egy boldog
menyasszonynak keservei? L Ne gúnyolódjál Elz« I Tudhatod te jól, hogy
nem vagyok boldog. E. (Mind guoyoaabb hangon) Kiéri, kérlek ? Pafi imre mégis osak derék ember leheti Valóban, egészen egyjnjahos illetek. I. Ne sértegess és ne itélj el édes Elzám, mielőtt meg nem hallgatna Nem oly könnyű az én aorom. Elmondok neked mindéül, mindent, hiss egyedül csak te bírod bizal-
mamai, egyedül csak tel Elölted nincsenek' titkaim-! (Sírást színlelve) Mikor még sajál| szüleim sem akarnak megéiteni. Oh, Elzám, j nagyon boldogtalan vagyok I (Kíváncsian, türelmetlenül;) De hál lérj már a dologra. Nagyon kíváncsivá teszel. Ballgaad csuk és bámujl Pálfl egy hét múlva, miután rólad lemondott, egyszer csak beállít édea anyámhoz és szentimentális frázisokkal elmondja, hogy ámbár; veled már jegyben járt, igazi érzelmei felü - í kerekedlek szivében és .<rra a meggyőző-1 désre jutott, hogy nélkülem nmn élhet;l kénytelen lelint rólad lemondani, inérl egyedül engfttn szeret igazán. Újból, megkéri lelrál a kezemet, nem kérdi többé, bogy mennyi a hozományom... (Ajkába hnrapvnj A gazember. .. Nem kérdi többé mennyi n hozományom, azonbitu Jia lesz, az csuk megédeai'i a szerelmet alb.
(Megvetéssel) Alávaló csaló I Ugy van édesein: aláviiló csalói Képzel-beled, mennyire megütköz em, midőn anyám hitelt Htfotl szavainak és a nélkül, hogy engem megkérdezeti volna, odaígérte nejei kezemet Mikor azlán szabadkoztam és azl mondtam, hogy nem megyek olyan emberhez p(UII, ki mar egyszer aeveselte a hoso pá&wiat, édes anyám éa édes apám is rám parancsoltad, hogy muszáj hozzá mannám. Meddig akarok még váréi ? és ha
minden kéről kikosarazok, ulóbu még háromszor annyiJ hozományayai sem kellek *en> kinek. Bármennyit sírin in, nmn ku-zualt semmi' : szüleim hajihala lanok maradiak., Oh, aZ'>k a zsírnok szülök! Ast mondtak, hogy háiadatlan l-ány vagyok, ha leltei ele-zem, hogy nem a boldogságomat a tarják. (Sóhajt.) Oh, édes E'zám I pedig én nagyon boldogtalan v gyok I Tanácsolj valamit, mit legyek, hiss te mindig oly jó voltai hozzám.
E. (Megilletedve, részvéttel) Édes Irétikéin, biz igen kellemetlen lehet a le helyzeted, hidd el, öaaiulén sajnállak.
1 Oh, ludom, tudom E zám, hiss oly jó szived van neked.
E. Tudod mit ? vsn egy jó öll»le». Ha mnjd egyszer négyszemközt Issatek Pálftval, világosítsd lel, hogy nem szereted, bogy megveted éa ha elejét akarja venni egy boldogtalan házaséletnek, ugy lépjen vissza, mert soha sem fogod becsülni, meg kevésbé szerelni tudni I Talán ez'hal ni fog reá. és... (megpillantja- Pálflt, aki leiéjük közeledik) de ni, ni, tppeu itt jön vőlegényed, kiaértad meg, Ián sikerűi,
L '(Félre) Legalább lerázlaz a nyakamról, (fenn) Köszönöm édes Elzám, megkísérlem, (Megcsókolja) Csak egy igss barntnö adhat ilyea jé tanácaot. latén veled I Isten veled édesem! sok szerescsétl (Pálfi hozzájuk érre, meghajtja magát.)
I. (Vőlegényébe karolva, elmenőben suttogva
Nagy-Kanuua oatttörtfik
Zala 68. szám. (t lap.)
1899. anguubtt hó 24-én
• tö^vényhozu áltál megállapított reformok kiadásai ia milyokkal kSlOoOMn a iöldmivilésflgy, igazságügy kap lényagn tlmogsUst, nem leled-knvi meg a vallás ügyről *em, hol < kongrui-kiegéuités tényleges megketdésével nagyobb gyá> molíiója gyanánt mntatkosik as egyháukial nemben as állam, mint tsamos helyen mavuk-nak a lelekesateknek s főpapjai. L« a 'örvény még a mull kormány alkotáie, de a végrehajtás (diadala a mostsnirs maradi. A köllié gveléa ulán kell houálátni a mostani kormánynak ama re (ormokból, melyeknek leljeeiiárát programmjában kitülte. A belügyi kérdésekben a kbsigaigitii reformja, a lissiviselők pragmatikájával.
A gudaaágiakban ai agrár érdikek pártolása, a kisbirtokosok magmentése, a munkásflgy lel ju rsodeoéae.' A kereakedelemügyben a magyar ipar tf mogalán, védelme és kifelé való isrjws-lése, a »mélyebb saán'áa* mindsson terüllteken bol s kernkedelem és ipar megerősödeiére nűk-ség van, a gyáripar megleremlése, a vasúti politika torén a vicinális viauli törvény revisiója. A pénzügynél ss adónlormok és u adóbehajtás agyn»rűattéu, a péniOgyi igasgatái helyesebb beoMláaa ad leetdOI. Ai igaiságfigyben a bűnvádi eljárás lletbeleptiliae lefoglalja egyenlőre a tevékenységet, de amellett a kodlflikalás éa a törvények javítása lelöl a lanácikoiás folyton tart.
Mindaa tárca kéreteben a lőrvényhosás gyors hossájárulásávsi a reformok beváltását a érni, is lenne a programm, melyet s béke kórsukban a kormány meg akar valósítani
Ásottban föltétlenül nem lehet bisni, sbbin, bogy a politikai tinta égboltou ra a parlament monkálkodáu késben nem gyülnik felbök. A löntebb elősorolt teendőkön kivül vsnnik olyanok, a melyek megmoigetják a parlamenti nél-csöndet mindjárt u első ölesek alkalmával. Mert például ut nem remélik, bogy a Henlsi-ügyre nésvs a kormány u egééi függetlenségi párttsl oly kompromissxumol tndjon létasiteni. amely u sfísira fölelevenilésél elhallgattatta. Hat-hét tagja oitysllu van a lüggetlenségi pártnak olyan, aki as ügyet a képviseiőhásbsn a kormányi támadva, akarja tárgyalni.
A kényes kérdések köaé tartosik s véderőiör vény megújítása, különösen mert as ujoncjutslék lölemelését tervezik.
A quoU-Qgy szintén az ősi szezonban kerül torra • ha a qnota lölemelésére szorítják s ma gyar kormányt ngyaneuk kellemetlen helysetbe kerül, de vals együtt a volt nemzeti párt is, mely a legkisebb lölemelését ii ellenezte.
Ami, a delegációt illeti, ülésére be kell várni a fejleményeket. Ujabban ast mondják, hogy
Pálthoz) Ham is képselhetid, mennyire usalmas nekem es a báli társaaég. Csak ia egytdll csak la kellau nekem édes Imrém
Ausztriában valami egyezség létesülbet legalább' rucái), Frank Manó (1 pár házinyulat) éa íoama
annyira, hogy s delegátusokat megválasszák s skkor s közös Ogyekst egén nyugodtan sllntéz-helik. A delegációban uu tal a magyar ellenzéket csak a. néppárt egy tagja és az Ugrón párt agy tagja lógja képviselni.
Sikerül-e Sséll Kálmánnak tovább épiteni a kompromisszumok üljél, vagy nem, ast még nem
Andor (ugvannzlj.
ii Allalánot Mmkáekhmá-tffotUii a sörgyár szépen dissitett parkjában ünnepelt, hová zászló alatt az alsódomboru tűzoltó zenekar kíséretében vonultak ki as egyesület tagjai. A nem éppen kedvezőnek nevezhető idő dacára a délutáni órákban nagy közönség forgolódott a
lehet tudni De egy bizonyos, ss ludníi'lik, hogy i sörgyári parkban és mindenki kellemeeM volt obstrukciótól nem kell tartania. Meg pártzaka- meglepve^ az alsódomborui tűzoltó zenekar iga-dásoklól inkább lehet félteni a bekét, mint zén jó és szabatos játéka által A zenekar parlamenti viharoktol. Jelenleg azonban a poli-lugy a sélabkngverseny, mint ■ ttnc a kaiméval lika liixina nyugodt, sima, Ugy Széli Kálmán1 derekasan megállta helyét, általános tetszést és amikor Ischlbe megy jelenté-t tenni a királynak rokonszenvet aratva. Az alsódomboráiak büszkék
politikai he'yutról, ezt mondhatja; — Magyarországon minden csendest
HÍREK.
— Miniszteri megblialta A földmive-léaflsyi ni. kir. miniszter Gyulay Károlyt, a ctsk» tornyai állami tanítóképző intézethez beo«siott gaidasági tsnárt, a gazdasási ismereteknek minél snéleubb körben való terjesztése érdekében |, évi szeptember 1-től k esd ve Zulavármegye területére s gardtsági vándortsnárl teendők el-látásával, lovábbá a Zala- és Vasvármegyében folyamatban levő, a gazdák által eszközölt és * kormány álul lámogatntt növénytermelési és trágyázás! kitértelek felülvizsgálásával és szakszerű ellenőrzésével megbiiti.
— Maemt látva* nspjs Hagyományos kegyelettel ünnepelte meg városunk közönsége u eliő magyar király emlékezetéi. A izent-le-renorendiek templomában diwnise volt, melyen jelen voltak a hatóságok, löbb testület és egye
sülét, A háuk lel voltak lobogósva. ----Két!
ünnepély is tartatott ezen a napon. As egyiket a fmm templom épilő bizottsága rendezte, az Ipartestülettel és s szabómunkások szakegyletével karöltve. Az ünnepség két részből állt; néptom-bo'ából, mely a délután folyamában tartatott, és lánemuialságból — tréfás szerencsejátékkal, — mily esle a Polgári Egylet helyiségében lolyt le. — At ünnepség a rendezőség ügybuzgösága folytán sikerrel járt. — A néplombola nyrrleseí a következők voltak.^Fos Anna megnyerte s tombola főnyereményét efcv tehenet borjával; Simonná látván (cucait), Ietvdn Káró y (kecskél), Pintek Zsigmond (ksi-méhel), Koger Tóbils (1 pár bráms tyúkot), Vidoi Ilonka (1 lebér kakast), Skeríak János (ugyanazt), Kováét Bódi (6 darab gerlicét), Kalmár Sánuor (egy pár galambot) Kuli István (ugyanazt), SkerUxk János (I vad-

Az utolsó est.
Ifidin eeiénkint a csillagok és hold nyájss világánál tűnődöm aa almait és jövendő telelt, a balzsamos lágy esti fuvalomtól csendesen hullámzó lég azsndergő álomba ringatja elfáradt lel kemei. Könytelt szemem céltalannl merül el a nagy mindenségbe, leitámadnak letszhilottaim,-a igy a néma csend lawankint megnépesül körülöttem — .láxss agyam a kínban iflrdő szivem," hogy a kétségbeesés örjitő vízióit, a pokol összes gyötrő gyönyöreit át- meg álsunvedve meghalja aak a untán ujra ialtámadjanak a kínok éle-térr
Csak végasd romboló müvedet, csak zakatolj ta megbomlott agy 1... nem látod a szilaj folyam véaatjuló rohamait ereidben, nem hallod a pokoli uivajt itt beiül, aem éned, mint lorr sustorog a megrontott gépuet kazánjában a »vér,s mint íüzeiianek u oldalfalak, mint csattognak u örült rohamban vésuttül dübörgő kerekeknek füstölgő tzijjai, a roncsolt idegek ?
Csak rajta I Pusztí tatok, tomboljatok, rom-
boijatos 111......
Nem tok van már hátra... mindjárt odaérünk igen oda...azon örök megnyugvást adó helyre, hely megpihenhetlek, hol készen vár már munkások megérdemelt pálmája — csendes...a néma lirgődör.
De addig ae csüggedjetek! vagy, ha ellárad-nátok ugy bosUd tordalok Isteni mindenség mindenha'ó Ural ne engedd, ho*y elnemulion s pusztító vihar bangja e kebelben, *őt menydörgé-seid i villámlásaid s hatalmai órlánit tudiltad mind reája III...
S ha majd kiollhatatlan lángok közepett lassankint elhamvad., porrá leaz...küld el játszi Ze-ftred, hogy szárnyaira véve e hamvakai, elnél-jon velük oda, hol csendesen, boldogan nyug«iik igy máiról álmidozvs mii deme kéj és kin egyedüli okosója s olt megszállva, hintse föléje ssi-vem porát, hogy ott lebegjen körülötte ss őrök időkön át!
Am de e hamv ii oda lőo, zavaros szelek árja szórta el ut korom s füstképen a lég üregében.
Ág Árpád
lehetnek zenekarukra.
Az ünnepélyen többtele verseaysk voltak. A versenybíráló bizottságok a kőve'kesőket diju-ták: a babák versenyénél: frank Ottó 8 éves fiúcskát: a leánykák versenyénél Oivtt Gabriellát és Htiiür Meianit, felnőit lányok versenyénél Beínwald Terézt és Sckert Fannyt, a menyecskék versenyénél Dóba Józsefnét, u előre halad' kornak versenyénél Frivi*a Károyt ás nejét, s fiatal emberek versenyén! I fűdül Lajost, a baja-s-versenynél Otdk Emilt, a népin c>árdés-versenynél Kováét Katit ée amlér Jánost. A nyerteseket, kik szép emléktárgyat és diss-oklevelstksp sk, i közönség lelkesen megéje este A tekeversenynél a köveikesők voltak nyertesek Ofenbeek Vilmos, Fúipovilt Bálint n Pépa: Ferenc.
Míg I versenyek eldőltek, sz ifjúság conletti és szerpentin dohaiénál ssórskosott. Esti 8 órakor igen sikerült tűzijátékban gyönyörködött a közönség, mslynek egy része táncra perdült és csak reggeli 6 órakor hagyta el a mulatság izinhllyét.
— Eljegyzé*. Filipoviet Irén kkaaasoeyt Filipovics Jözeef posa- es táv. ti'kár leányát Budapesten eljegyezte Gulyát Ferenc Somogy-vármegye kir. tanfelügyelője. A menyest? ony néhai Bálor/i Lsjos szerkesztő unokája, ki iránt oly rajongó sserete'te! viseleteit boldogalt kollegánk, hogy ,JrÍnke" cim alatt egy egeas kötet veraet irt hozzá.
— Várewk kiltségvstlael. Tnpoleai város képviselőtestülete legutóbb tartott közgyűlésében tárgyalta sz 1900 évre szóló kötoeg-vetést és szt következőleg állapította meg: bevétel 14166 frt 81 kt^kiadáe 23700 frt 47 kr. fedezetlen Hadáé 9648 frt 16 kr. PÓladÓalap u I90Ó. évre 23174 frt 18 kr. Községi póladö minden adóforint után 401 tzáulék.
Sümeg város kőltségvetén a következő: MM 14876 Irt 68; kiadáe 26111 irt 66; fedesendt hiány 11741 irt 06 kr. As adóalap 20810 frt. Khzségi pótadó 671 százalék. A folyó évaek póíadója 72 szásalék, igy a csökkenés 149 taá-stlék.
— A aseat-IslTáaaapI ■seksszisst Kereskedőink egy része évről évre elfelejti, bogy a tőrvény mit diktál a mnnka-nünetet Illetőleg SzenT-lstván napján, szén nagy nemzeti ünnepen. Sok olyan üzletet láttunk nyitva, melyben u elárusités egén ssp tiltva van, tehát eseo In-leteket lel nm szabadott volna ayi'aai. De nemcsak nt láttuk, hanem utia, hogy a rendőrség többszörös filssóliiasa daoára néhány üzletember makacsul ragaszkodott a nyilvatartáshoz. — Elvárjak a rendőrkapitányságtól hogy főlegeaen mnkacskodókat olyan tulyoe birsággal fogja snjtani, hogy élénk emlékezelűkben fog maradni a törvény intéakedéae.
— Belrmááank. As ipariako'ai felügyelő-bizottságnak ez évi május hónapban hosott határoznia surint a nagykanizsai városi ahiftkt \paritkoldndl a tanoncok beirán szeptember bó í.től—11-ig. a köznapokon esti 7—9-ig, ünnep és vasárnapokon d. e. 9-től—12-ig és d. u-2-től—4 éráig a városi kösponli népiskola 2 ik flu osztály helyiségében lesz.
Az előadások nep ember hé 19-én (kedden este kezdődnek és — a városi tanács min alsófoku iparhatóságnak 1699>ikévi julius hó 7«éo kelt 9811-ik-námu végién szerint — 6-161— 8 óráig tartstnsk.
A kSmtvei k des tanulok 6 hónapos téli tanfolyamába a bilratá* f. é. október hó 16, 16
^B^iszlavélpapirok
kártyapaplrok, atlaa- fa- éa papiroaaat-tában. Fényképalbumok, Emlékkdnyrak dna válasitékban kaphatók
Flschel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán.
iHff-Kttiiüa mmth
tt 17-eo MII S-töl -fl Őriig a mtr fdntebb je'zett helyiségben'töriénik. Eien tanlo'yamhot tartoznak néf a eterepee, kéménysept'Ő, köftragó, másoló, szobafestő, lazekas éa kályhái Inasok. — Etek-, nek eWadáaok október bö 18-áh (fcéütörtökön) éfeti 9-tól—8 óráig tartattak.
Ezéti kitűzött időbah köteles minden iparos alkalmazásban levő tanoncát még sson esetben iá beirattti, ha u a próbaidőben van, vagy ii-déken dölgozik. A keaöbb felfogadod tanoncok I felfogadás után nyomban beiratandók.
A tanonc köteles a beiretásnál keresztelő le "Téléi, illetőleg szigetééi bizonyítványát". elő-fctftsNri.
A beiratáaoktél elkéset' tanonc h szabályzat íl-ik szakaszának rendelkezésé szerint kő'eles ma ssztása okát mesterétől hosott bizooyltványnysl Ifsaohii.
As slsóloku iparhatóságnak mull évi november bó lüén kelt végzése szerfot minden iparostanonc már beiraláskor köteles előre leflsethi az egész tanévre járó 9 Irinyi tándijat, ellenkező esetbeo köteles a landijelengedéte iránti kérvényét magával bosnt s azt as igasgatóoak bemnlatni.
Egyebekben as Ipartőrvény 69 , 89. és 160. §5 ait ajánljak as inas'artó iparosmesier urak ko mely figyelmébe. As igazgató-ág
A ntffkaninai itr. Ml kittig Állal fenntartott elemi, pofyM ét 1M krreiktdelmi iskolában a beiratások a jövő tanévre szept. 1, 3. és 4-ik napján délelőtt 9—19, délután 8—6 óráig eszkö-aWe'nek. A javító és pótló vizsgálatok ang. ál-én é. p. aa elemi és polgári iskolában délHOlt 9—18 óráig, a felső kereskedelmi iskolában d. u, 3-5 éráig tartatnak.
— Kftaattnet nyilvánít** At AlUddnot Munkásképzii-Egytsülti bálás kössöoetei mond a nagyérdemű kösunségnek azon lelkes párifogásáért, melyben ót a folyó hó 20 áa lartoti Ünnepélye alkalmával részeltette; Ogyautísak kóesöoettel adózik Ehrlich Richárd .-őrmester urnák, ki ritka önzeilenséggel és nagy fáradsággal támogatta mind n irányban a rendezőséget. YéglU elismeíóset és köszönetét nyilvánitjs az evyeaület az ahó-domborui tűzoltó testület sentka róluk ázeréhjf magatartásáért éa általános iet<zési aratott kilogástalan jáiékáért.
— A a enrópal araik ed ók életkara. A mi királyook eugn.z'us 18-án tötöi le be 69-edik életévél. Nála Idősebbek: a pápa, ki már közel van a kilenovehhec, a luxemburgi herceg (82 éves), a dán birá.y (81 éveal, a zzáaa-weimári nagyherceg (81 éves) aa angol királynő (80 éves), a mccklnnburgi nagyherceg (79 éves,) a meiningeni herceg (79 éves), a
Zala 68. szám (4 táp.)
1890. M
képesség, I. Számlán. Teljéé jártasság a négy alapműveletben egta* és törtszámokkal* a hármas szsbályhos tartóté Idáiatok. I: Földrajz: különösen Európa, Ázsia és Amerika főWrajta.
A lelvétell vizsgá'atért as őssaes tantárgyakból 6 frt d(j fizetendő. A lahulók fejenként 60 fi-t tandíjat fizetnek, mely két egyenlő réssben vagy havi réasletekben is lefizethető. A tanítási szaktanárok teljeaitfk. A növendékek állandóan női felügyelet alatt állanak. As eddig végsett növendékek 8q szásaléka képzettségének megfelelő alkalmazási nyert. As aj iskolai évre a beiratások és felvételi vizsgálatok szeptember bó l-<6. napjain történnek. Bővebb felvilágoeitáa alulírottnál nyerhető.'
Szeneden, 1899. augusstus bó. (Tissa L aj őskorul 50. sz)
Krlkksyné Barbaró Emma, a kOSs. pot». letajiskela Se adl ksrssksdelsri taafoljaa l|aagato|a.
— A keavtd aUHsstak afatflén* A honvédelmi miniszter 64847. es. a. a következő körrendeletei intézte a katonai hatósághoz:
„Utibbi Idt'bsn feltűnően sokszor fordullak elő es. lek, hogy a honvédtörzsórmesUifck éa ssl. módosat sserim a nős altissmk nyómasztó anyagi vlszonysikra való hivaikozáasal, péna-aegély easedéíyeaéiét, — a II. módosat szerint nős alnsslek pedig sz 1. módosai szerint nősüllek visaonyábt való áthe yezésüket kérelmezték, mely körülmény arra enged következtetni, hogy a nősülés! engedélyek megadásánál a nősülé-i, szabályzat idevágó határoaványai nem Ur altak izem e'őtt. A s'olg.ilat, nemkülönben a nősülő altisslek erdekéből kifolyólag elrendelem, miszerint jövőben a nősűlési engedélyek csak abban aa ecetben adassanak meg, midőn a szándékolt nősűlése álta) az anyagi viszonyok lényeges jsvuláaa kétséget kiaárólag biaiositoitnak látszik."
Ftjúvdry Gé*a a. k. Sióvsl • honvédaltisstek csak akkor nő«űl-betnek, ha jó pártit csinálhatnak.
— Már Megint. Hétfőn este már megint élveztük villany-világításunk árnyoldalát, Fényoldala ezen világításnak általá-Iában alig van; de utóvégre az ember idővel a rosszhoz is hozzá szokik. Megszoktuk mi már azt, hogy rossz a villamos világításunk és hogy időről-időre a villamos-világítást hírtelen sötétség váltja föl; de
badesi nagyherceg (79 éves), a *zá*z>alfeabargi j ahhoz semmi kedvünk sincs hozzászokni,
i^Síir^lSÍS! éeTírfiSi^y 6rákon át áha,4ban ne ^viIá-
170 éves), Oralkodas tekinieteöen első helyen áll 8,tásunk. T Hélfön ®te 7",8 °r? "J* az. az angol királynő, ki már 62 esztendő óta ül összes villamos lámpák kia'udtak. Valami irónián, nyomban nláoa jön az oaztrák császár hiba esett a villám-telepen és megszűnt a
hó 1841 feggel elindultak ttasré, ,„,„„ megháltak és 19»én este 10 ómbef Wkaaiitm Ifa^y-Kani t tára érkeztek. — Fbkf Frigyes már lervéti utazását « jövő vakációra. A cél Pérí, hóvá ssíétén gyalogszerrel akar etjatni
— Allategéasnéféfy A ragadós állati betegségek álliaa ZalavárMtgyében a lefatébbi hivatalos kimutatás sseriol:
Upfm: Bécs 1 udvar, Snpetnik 1 udvar, Z.-Apáti 9 udvar összesen 8 község és 3 udvar. VttMtltiq: Bocsfa 1 udvar. TnyMIndtdo és hólyagos kiütés: Sáráért-udvar, Tormafőid 3 udvar, őaaaesM 9 község áa 3 udvar.
fkrtítorbdne: Udvamok 1 u. StrtMu: Akaii 1 a., Alsó Bagód 1 u, Alsó-Zsid 6 u.. Andráshida 1 u, Apáhok 1 u., Asaéft l u., B.<Mágyaród 1 u., B. Szt.-György 1 udvar, Badacsony-Tornai 1 u„ Csapi 8 n., DJbrtte I «., Kgted-Uta f u. F.-Hahót 1 u., Fereocfalvt-Mt-kófa 1 n., F.-Páhok 8 u, öefse I u, Qatortöid u, flegyesd 1 u , Hoaszufala 1 u., Készt kelt 1 u, Köveakut 1 a. Kulfej 7 u., Mindssent Kft a-Kis-falod I u., Monostor-Apáti 7 a, Medgyee 1 u., Nagy-Kanizsa 1 u., N -Boldogasszonytalvs 9 u., Peteshaza 1 ti., P.-Edsries 1 u. RHIkát 1 o., Rlgács 1 u., Sárhida 1 u., Sármellék 10 a., Sümeg I a, Szabar 8 u., Smi-Aadrás 1 a., Szt.-Jakab 19 u, Szeni-Kezmadombja 1 udvar, Szécsi-Sziget ú., Szt.-Györgjvár 9 u., Szépeinek 2 u., Talján-Dörögd1 5 u., Z»la-Egerszeg 1 ü„ Zala-Szántó 1 u, összesen 44 község.
A wrtéivész az országban m-lg folyton ttrjed. A műit heti állapothoz képeat 96-al több a fertőzött községek azáma. Ez idő azeriat 1,668 községben uralkodik a sertésrész.
Ki akar egészségben megöregedni 1
■ sssessiast la ilvea Élsaksa «|tu aiaáaa (é
ki aalt esztendőben ünnepelte trónralépésének
ötvenedik évfordulóját éa a badeni nagyhereeg, ki 1869-ben követte elődét aa umlkodáebaa.
— lakalal érteelté A Szeged esab. kir. város törvényhatósága ál'al lentartott knss. polg. leányiskolával kapc-olalos női kereskedelmi tan< folyam aa4899—900. iakolai évben szeptember hó 1-én tog megnyittatni.
A nöi kereskedelmi tanfo yam feladata: nőknek alsóbb toka kereskedelmi loglalkozábckra való elökéazitése és céljs az, hogy a nőket olyan ke-reskedetmi ismeretek és űgyessegek birtokába jattaasa, amelyek segélyével mint levelesők, könyv-vivök, pénslárnoknök stb. üzletekben alksimaz-hatók legyenek, vagy mint önálló űzletveaetönők, ha az üzleti költségek ssereny.^bb mértéke folytán kereskedői segéd-személyzetet' tftm alkalmasba-nek, szükség esetén a könyvvezetőt a könyvek és levelezés vitelében szakértelemmel helyettesíthessék.
A tanítás ideje 10 hónap : szeptember l-löl jonius 3tl-ig.
A felvétel feltélelei: A nöi kereskedelmi tanfolyamba óly leánynövendékek és nők vétetnek föl, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola négy osztályát, vagy a felső népiskolát legalább elégséges sikerrel végeslék.
Felvehetők továbbá olysn leínyok és nők is, akik felvételi vizsgalaton Igazolják, hogy vall elöképzeitségök a tanfolyam sikeres elvégzésébe*.
A tel vételi vizsgálat tárgyai: 1. Magyar nyelv* tan éa magyar fogalmazás Az utóbbira néz e a mérték a polgári leányiskolában megazerrzhetö
villamos áram. A kereskedők, kávéház- és
vendéglő-tulajdonosok boszankodtak, szidták Frant Lajos és fiai vállalkozókat, kik — hogy valamiképp fülükhöz ne jusson sötétségben sínylődök vélemé y-nyílváiritása, — a távbeszélő központnak megtiltották az összeköttetést. Részünkről szihtén teljesen feleslegesnek tartjuk a haszontalan, folytonos csiiingelést, mert Franzék amúgy istud ák, mit kellett volna hallaníok; tény az, hogy a közvilágítást egész fjeién át a hold teljesítette, mert a petróleum-lámpák legtöbbjében, melyeket Franz kifüggeszlettett, nem volt petróleum és csakhamar kialudtak. A viilam-ellenőrző-bizottsági tagok pedig annak tudatára ébredtek, hogy elérkezett a cselekvést ideje és hogy mégsem ártana, ha Varga Lajos bizottsági elnök a bizottságot az elsO ülésre egybehívná. A bizottsági határozatok — feltéve, hogy ilyenek húzalfiák, —■ nem lógnak ugyan valami nagyot lendíteni ezen ügyön; de a mit tehet wk-bizottság, azt tegye meg, még pediglen haladéktalanul és teljes szigorral Ezzel tartozik a bizottság a közönségnek, mely neki a mandátumot adta.
— Váatlor diákjaluk Ittkoa. Piciin Frlgyea éa Kondit József országjáró diákjaink f
1 asail aaaka áltaMbaa a lirink k ki ffiUaiv UlPM«|«arl UvelaUa. Ds saM a aaaStval i illillsl ts aa saabaá aa smhsrnak aafál takrUtalale, ■art kllgaSaaa aa asaaoar, ka Uaeavaa kart slást, D«tSU sIvssnM ileUrejét. A vér saatésysa tesa, ereje «»r™ »»« •sbb, éa snaek (yakras kIMstlU kiliaataa klnasseisjs. Aa elMalaéaUakb kaekaa való tabácaa ■ fin illa k raaaatikaa fyJatoa, étváoUáay és álmaMsaság. H(á|áe. litekaW aavar, eléalamiás stk. a main klvsSkiamlays. Inul Oiaái földbirtokos Giaasaei vtakasi, (klaaa-Kaaiaa. Vsr-Fraacslaorsaáa) auek klaaajsáaial katvaaatar *«« Sragaarjáiét Ir a.ktak, aklask lalsaatfi a "P áraéalaa kSvetkaaUbaa TsaMdetasaaa as|TW(Uéáett, «ü kep aa»l aakálát sea folvtalkatta,
- A ls(k Isabb aaaka sat ifja livikkia, Umaritetts, a tália aebeairs aaett áa eeak aaaynaksaea feéts a káa Wgaai aigakMti Hinta kla takartál eifalM la oldalsairéM kapott. Mis-dl| klásf kasaaagatu, aaa ven Mvégjn, nms aéeH sladai ta UlapeU aftaasa ktataki ejtette. If J aapot. a alkar laaiét sssflMeat taa, aat a kl»4osa«áz ttj—u kl, bent Plnk-pmdat aasesta* kjiá Aat kknsm, asa Mh, 110 sa a sasr, aaly-rtt aautt kaatlask, a ja-V>sm' tan. áasaaál ásfsw-iMtaá aeW a Plak-pilalát. Raaeekára May^es favetás állott ke Is srtaylac révM ldt alatt tákélahssa bstyvsálleM aa etkaaeifa. Alvácya vlasaatárt, arca rlaakista efSeaeS-asa salait, álma jé Is alaes ii)d»lms, la tét óla kittre-dás altktl tinit dolgaslk. lat a levsliatst kátraa ksaat-tskStL
■á Plnk-pllula srőt a« a várnak, ailjat kápaaaá tsSa atra, hogy sok, a vár ptii|iil|i sUtdáata bstafrinsl slksrseea msskiudjlln. Hssanálata míguíatstl a aárcasá|el, vlraas(ásyst(et, Mscbs|t, lesaaUaaut stb. á ftik-pltstt ksphstó fesgyarorsaánii a ls|ttbb t>é|fssaiaibaa Un deboa ára 1 frt 7S kr ée S dobos S frt. ■aarararsaM' ftraktár: Tlrfk Jészsf irdtfaasrtáiákaa tudapset, Király atsa II
IRODALOM.
alrlf mtesdéksk (sIláaamMaa — áa arobalkaa gárág aávtaastask Isaaaekb emléke ,Kritkiaa Is Nszl6thss"-fll« noboroaoport. á aáalksStaak ttrtáaslt a Zsaraokek aralkadtak átfelakaa. A tyéaaaae tQabt
Um-
la Hlpt
WANkee, a^sártiHi laeaeétaat ArMafatSaa tnsáUK lask kattoa Urasaknak a tjrraaaae «(4aa eealáája elha s 514-ben la ts narUk Hlpfarekaft a gm'knsll Saaifé-lyéa Tetitk Uvetkaaaáa^ 1WU s amakságbtéaaé-íjrtuk bakása vall. Aa atklal aéa MMI ÍM klet tstUk esslikaattt A vánabaa IrojPWtS IlMk t tSjUdS |trt| aávésnt egyik Isgésibb aéML msl*M tktwlata legstibb ttiadákskboa iá>k jelott á W káe ÉMi ssmII kardiát, IroRy 'seaárják a BaaraokuMtei M katáaa Jelsnst sa A Hárrkajr hsaaksa még Mi flgM IMtot, áo sa egéaaea a (ejtUO aávlaaet (uiuaáaz l srsja iáaalk
tUcy-Kanim ouiflrlöi
1899. augustfua bó 14 éa
A klu;l I »f«7 nUM, a kátia IWmlwU ük imádna kMi'sasáéi »il rt káan »tU Ur, banas svik titkuk efyik Ma MUrt l káaébb HJilppo.1 fajjal pótolták.
A ktatk mMAM Mai wnlkM ka tdattk kápakbaa aa etkanwk. In aaük ttmj rajta (a Wártabarsi njika taUMaaibuJB' pparekla ii|lll 11 tWiaalja.
A kthtk ka aa I kaUilM ttagták. Maca Araay Jteaa brlitaU I* a«y |trt| kftlMaáajt, smly aa IMWM iiakMtta (IilHankéa mát).
.kjria. bak)* kSaá lm ka aaaklraa, ■lat «cy Harsaiba a árlatofallai, kikor a aaataak lllpparckot aefélák 8 iQHhi'i AlMa lakaali továk.*
A aaaraok áák atabra, • a wtnkani adáarraja kl wpwdaotlAta jelaai M( a *HJ *ápat Vlláf tárlátet It-lk ruallku A UaaakM kfttataa aaay atak. jtarkaali)* MaraaH Hmrik, átirat Uaár, a iSrtz«tr4l eaáW kfltat eatraSie é1,. űfaaUj flyaU tk.éánlkta lf/kótot ára diaeaa HlbArkOUa-U1M | ltofkáal la ktpkald 10 krjáTtl, M<cj*ie< ■Maa kááea w ISsal lapkaáá a tMlhll (Bávai IW. Ttnk. Ind. lat. Bt Btd.paat, TŰI, Olltl-it II] a ailadea kasai ksaj?k*raak.dáa alján.
KÖZGAZDASÁG é ',
k lakaaaliMrII A külföldi piacoson történt árfolyam csökkenés következtében az árak náinnk is miadintábbb cső-kennek, miáltal as irányul lanyha maradiésavételek eaak s szükséglet kielégítésére szorítkoznak. Jó kiná'ai éa korlátolt vételkedv mellett s btua bágysdt irányúin <>8 8 fri 80-60 kr. kösött jegyez. Bo$t szin-ten ianyha 6 frt 80-80 soé 6 Irt 06—16. Árpáért minőség szerint 6.80—6.80 írtől fisemek.
CSARNOK. Az első magyar király.
Irta: Dr. Molnár Antal.
Tárol ködeben hazánk majdnem évezredes történetének ragyogó tényben válik ki szent Istvánnak lissleletet parancsoló nemes alakia. P.ilgároaolt nemzetié lenni as nj barát azersó magyart, beállítani Európa miiveit népc«alsdai-nak sorába, hogy örfalát képezze a keresz'ény világnak s erős bástyáját a népvándorlások rohamai el Un: e nagy misaiittQsie ki magának életfeladatul nemzetünk első királya. S hngy megoldd, tulajdonképen alapvetőjévé lett ezáltal a magyar államnak, 0 egyesleté össze az euró-pai államilel követelmén. eivel as őrségi havyouiáayokal, öszilárdiiú meg népe kösOtt nz nj vsllási rendet, ö teremtett aj állami rendet az uj hazában, melyet sz'at latrán országának nevesnek maigfaa is.
Három evvel IdŐszáiaitásunk második ezredének hajnali előtt foglalta el a vezéri széket. A ig huszonnyolc éves ifjú as érett kornak teljes bölcieségével látott mindjárt kezdetben hozzá oa.y föladatához. Megnyerni a kereszténységnek n«mzet«t, volt első törés vese, melynek érdekeben latba vetette egész hatalmát Szamot vetett az aljába gftrdűlfl nehézségekkel, s hogy támaszt nyrjen azok elhárítására, megreudelle, hogy mérxégelt váltságdíj melleit szabadon bocsáttaa-■iának a keresztény rabszolgák, kiket a magyarok kttllöldi hadj irataikból magukkal hurcolva, a króaikáa szerint a nehéz munkák végzésére használlak. \
Nyilt lázadás volt s vallásujitás miatt, különben is nagy alégii etleaség válasza e rendszabályra, a mely igen mélyen ériutette a hatalmas naityok anyagi érdekeit. Somogyból indult ki a mozgalom, — .Somogy le .akart engem vetni atyai székemről", mondja ístváa a pannonhalmi apátság alapító leveleben. Koppány, a vezérnek egyik rokona állott a lázadók élén. Wenczelin wasaerbursi gróf vezette István híveit a Veszprém alatt megvívott ütközetbe, melynek kockájára rá! rolt téve a magyar államnak, a magyar egyháznak sorsa. A párosokat vad futásban találta aj lealkonyodó nzp. E esett Koppány, birtokai jövedelmének Hsadét as épülő pannonhalmi spátsig nyerte, nagyobb aráuyokban megindult a térítés müve Pannonhalma első spáljának, I Astriknsk vezetése slatt, s alig pár évvel a következményeiben' mérbetlen horderejű veszprémi Ütközet után meg volt nyerve a kereszténységnek a magyar nemset zöme. Elbujdoslak a táltosok sűrű erdőknek hozzáférhetetlen rejtekeibe s templomok és monostorok épültek a asent fa és iorrás mellé, a bol még caak az imént áldozat-oliáraik p rologtak.
Nagy érdeklődéssel karolta fel a magyarok megténlésének ügyét s német császárság, nyilván
asoa eaámitta által veaérelve, hogy a vallási befolyás közvetítésével kl fogta terjessthetoi a szomszéd államra politikai félaőbbeégét is. Hajótörést aseaved tt a terve Istvánnak államférfiéi Mloaeséséa. As'rík vezetés- ala't követségei küldőit Rómába, egyház. la*ésked«aeiaek snge rösitétéi a a fűzgatlu magyar állam jalvényeül koronát kérni aa egvkáa lejétől II. SylvesU.-aévea a francis tterbert ült ekkor a pápai ssékan. Korának egyik legnagyobb tuiióea és a pápai világuralom eassaéjloek lánglaikü bajnoké Mint ilyen, tersaéasetsean egesz kázaéggsi ra> gadta mag aa alkalmat, Magyarország egyházi és politikai öanállóeáginak e' ismerésével vstai gátat a oaáasári ba alom tarjeukedéséask. Nagy saivesaéggei fogadta a magyar követekel, az egyházi ügyekbsn is csaknem példáilaaul azélea baulumkörrel éa sok kiváltsággal ruházta fel a magyar állam lejét s koro iát küldött neki, felső részét a montani magyar koronának, a nemzet e nagy illamjugi jelentőségre emelkedett sz nt Hymbo'umának, királylyá koronázta litvánt e diadémmel (1000. ang. tó.) a magyar egyház elaö főpapja, Aatrlk. Meglett ekként pecsételve a magyar nemzetnek s a polgárisodé* uján . előbbre haladt Európának frigye s mint lüggstlen lállam'eal lépett be a kéresztény magyar király* ság ás európai néposaiád kötelékébe.
Teljes mértékbea igénybe vette István a ! pápai bulla által rtfá rubix'»t nagy balalomkört, I saiát belátása szerint szabályozta az egyház belső életviszonyait, még a böitök megtartását 1 h •■ vasárnapok megfilését is. D t vÍMont h'idoll a kor szellemének, a többi álUm ikban uralkodó felfogásnak, a nemset p di'iksi életében elsőrangú |tényezővé tette az egyházat a midőn a nemzetségeknek első megtelepedésük szerinti kösös birtokását egyéni földtulajdmná alakito ti át, aa adományul nyert birtokok tulajdonosaivá tette a püspökségeket éi apátságokat is. Kéltség kivül azon gondolat vezérelte, hogy az uj álam-rendnek épen oly erőteljes, mint megbízható támaszt adjon bennük. S nem h cs ilatkozott; a nany birtok a a sséles körii politikai belolyás mindenkor a magyar állam javára dasau kama< tozó tőke vo I a magyar egyház kezei közfltt, melynek főpapjai i*em csupin a korona taná-e^óban töítüt'ék mél óau ha aa első magyar király által számukra kijelölt helyet, hanem fsgyverrel is védték a hazát s nem egy hősi halait is szenvade't a osatamezila. . Hatalmas betűkkel ira meg István n nem Ali éléi álul kifqjlesaiett magyar alkotmány el só körvonalait as államrendbea, melyet a lölbontott régi törzsszervezet romjiiu éle'be léptetett. Megszüntető s törzsfők és lörzsgyülé-sek hatóságát, a nemset minden tagja közvetlenül s királyi hatalomnak lön alárendelve, a királyságban, mint központban egyesüli a nemzeti élet minden szála. De ss eként megerősített fejedelmi skarat esetleges túlkapásai ellen továbbra is lennmarad'ak a korlálof, melyek már a vezérek korának lege>je óta védelmét nynjto'tak a nemzetnek. A kiráyi lanársbm összegyűlt nagyok meghallgatásához volt kötve a törvényhosö bs'alom gyakorlásé s a régi nemzetgyűlés jogai a atékesfehérvári lörvényns I pókra évenként egybehívott neinsetra szállottak ál. Se as egyik, se a másik tes'fllet nem volt asoaban képviseleti alapokra fektetve ; ezeknek első nyomaivil csak a tizenharmadik század végén, az utolsó Árpái királyok alatt találkozunk. Megszorítva a vármegyei, ispánságok felállítása által e reformok dacára fenmaradt a nemzetiségi szervezel lovábbrs is: mint P<uler Gyula kiemeli, megtartották u nemzetségek fejei, legtekintélyesebb férfiéi továbbra > la a nemzetségi köte ékben gyakorolt befolyású* kai s a nem nemsetiségi szervesetre csakis' Kálmán királynak as a tőrvénye helyeate fi a sirkövet, melylyel aynodalia törvényszékeket állitöli fel, hogy ne forduljanak a nemesek minden ügyben a király bíróságához.
Am a magyar királyság eliö szervezése sokkal mélyebbea belevágott mégis a nemsel Ősi szokásaibs, semhogy eilentálás uéikQI végre leit volna hajtható. Távol a királyi hatalom székhelyétol, Erdély béroei közt ftlötte lel faiét a politikai a vallási reaktió. Gyula vezérnek hssoa-nevő unokaöcscse szívós bajnoka a pogány val-Iásnak s ősi Intésményeknek' fegyverrel kísérletié meg ,aaok viwaállitását a magyarországi réatakbeu is. Jjegyöztéf '9tv4tt badai; Erdélybe melyet osaknem független hatalommal kormányosuk addig a bódítóTuhutum utódai, király-
főt szlviselőt, vajdát küldött István s támataai^ as uj politikai reedaeku ország lsgi<élsA v dt-keis, a mai Itagy-Ssaksa tsjékáa teiepitetU sseg egy réasái a aémstaégask.
A kiaesek, melyeket é győzelem s a besenyők éa bolgárok fejedelmeivel ■ ivott birok juttattak l«tván kezeibe, nagy egy kád építkezésekre tőnek sseetslve. A székaanMrvári bamlíka áll esek sorában első hslyea, első, kosaia időkőn át egyetlen példaaya ss emléksterl épitéasetnsk hssánk-ban. Hartvik, a< *l«ő magyar király életirója, a ki aaját ssémsivel lattá még est a bazilikát Ki!máa alatl, e'ragad:atá-aái emlékesik aug mozaikokktl díszített sseotályéről, mlrváiiy padozatáról, drágakövekkel a aranynyal é« ezüsttel díszített oltárairól Több ízban átépitéi István utódai, tűzvész nuastiiá el Róbert Károly időében nsgy mozaik képsorát s lángok sméaretták fel s török hódoltság slatt, de mégis megmaradt bslőle annyi, hogy aa ujabb ásatások napfényre hozta romok alapján meglehetős izaba'ossággal meghatározhatta a n övezetes építmény erede tt alakját tudós régészünk Hen-zlmann.
(Folytatása kévatktaik.)
Szerkesztői üzenetek.
B. Kérdezett helyről nem érzetett semmi, A sikerüli nótát jövő számunkban hozzuk,
Tabal/ Vletar csak MyltfaDm Qu -ohotte sséimalom hareát, mi mosolygaiik éa ss á-nakosoak felelte \
* * ^
m

ernemu
mosását és vasalását
• következő Arak mfllett vállalom el:
férfl Ing......S krsje r
b6I .......5 ,,
kézelő (párja) . ... t „
ftllér .......S „
lepedő......9 „
törülköző .....» „
zsebkendő.....I „
Uoaéaa éa paslss klmit|élli |
Kívánatra sajil kitaálákaaMal a vaaaliat augátt-káaakj u ia tlvállaltaL
Varga Gyaláaé.
Magy Hanliiáa Huayady atea
I —I
jMagy KaalasAa Huayaéy atra Mi
a a e e e e g
t
A aa^paéa aaaltoára, tükálatailtiiérs ás feotarUiára tar kltUObb, lel|eitm ártalatUaa, vsgjrUnta áa ■airatntaa káaaitaáajr a
l^arfflt-CxéxsL*.
- Hatása asglssi.
H Pár nap alatt aalutat szeplőt, aáJIMtet,
0 pürssnist, pattanást, bfiratkát iaMseeer) áa +J minden máa bűrbajt Klalmltja a ráaozokal áa
8 hlmlflhelysket, m*§ koroa aoáatkaA ia lés, 5 bájos srozszlat ktlaaáaéa.
3 Dr, Motaa|*ll át MoUjer hlrnavea tanárok aa 3 tnaou levő ráneaokat mnatage által tSataái ti • Erre kiválóan alkalmas t Xargtt-Criatt, Ba aa arciot aaptakáat Mtrfit-Cráaaaal amiHmi, Ő ntminak a awpttk, májfoltok éietyábawitlw-2 tátlaaaáfok tuatk tt, hanem a ránctok, hlmlö-
9 helyek ás tgyáb randeilanesaíjek, malyekat Oreg-9 aés, (oadok, btltgtáf atb. okoatak.
S Óvtzer a nap áa isál btloljráaa tllea. í Nappal Is ktttaálkalé. Nsgy tégely I IH, E kiesi W kr
1 Margit hölgypor S0 kr. Marsitazappsa SS kr. Margit fogpép (Zahoputa) 50 fer.
e Rossttor hajregeaerator as áa tojnak «m-M detl talaál adja vtaaaa I frt. B Hajsllkltt bármily hajat araaynékárt fett 1 60 kr. át 1 frt.
¥ Tanoohlaln ponads legjobb hajápoló áa aS-S vssstt SS áa 60 kr.
1 Világoivárl Belws bajuszpedrő illlian, aaáp £ bajma asvtlásán SS áa Sö kr.
FÖLDEK KELEUM
| Aráé, Deák fttiM ateu 12 Bal- áa kátkaai gyógyaanánl áa kygiaaüna kft-táatsemeágak, kBtsaarik, toilette cikkek raktára.
Telefsa III. száa. 195-10 Baktár aloéea gyégyaasrtárbaa. ' » sfrte MIM reaéaiaáayifc kirmaatvi kWSiSsiá
Nagy-Xaniss* csütörtök
Zala 68 aaém (6. lap.)
'Szenvedő fiatal férfiak
ha mag akarnak szabadulni gyötrő bajuktól, éa kelta metlen betegségüket alaposan mag akarják gyógyl tani, használjanak kizárólagos n
Santal Egger-t.
mely rövid használat után meglepő sikert biztosit mindkét nemnél a régi csőfolyást megszünteti. 1 üveg ára 1 frt 60 kr., bérmentre 1 frt 70 kr., 3 üveg (egy kúrára elegendő) 4 frt 60 kr bérmentve.
óváS! Tudományosan elismert lény, hogy a Santal hatása ezen betegségeknél megbecsülhetetlen. Óvakodjunk tehát a drágább, de értéktelen idegen hangzású készítményektől.
'50—4°
Fő- és szétküldés! raktár: GYÓGYftIEBTÁB n „NÁDORHOZ"
SUBAFMT. TL kartUat Vtosl-kBrat 17. nia.
1899. anguazlüs hó ti én
giofteoeooec** et*oí*íoet*
l Fabevásárlás. í
I x Több ezer gyertyánfára {
W úgyszintén több ezer kfrla, karkéeza és vaé-kérte fára 12 czolnál vastagabb' törzsekben, azonnali O készpénzfizetés ellen vevők vagyunk. Ese leg kisebb meny I M nyiségre is. Erdő tulajdonosok vagy közvetítők szivesked-X jenek levélileg fordulni
$ Hugó Weisz és Társa
W tU«MMÍHt|kM TXXXSVÁX,
jr E czégnél alkalmazást nyerhet tfbb évre mint fe hgyetö vagy tu >expedilor<, olyan egyén, aki keaény(aftzletb«D ea erdömoatában A járatos. 238 6
Hirdetesek
felvétetnek e lap kiadóhivatalában.
BB'BB 13181BS1 1H
xxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Meghívás.
A NAGY-KANIZSAI SEGÉLYEGYLET SZÖVETKEZET
ÁLTAL
1899. évi sieptembsr hó 13-án d. o. ÍO órakor
SAJÁT HELYISÉGÉBEN TARTANDÓ
közgyűlésre
a szöveti ezeti tagok tisztelettel meghivslnak.
TÁRGYSOROZAT: az alapszabályok módosítása
NAGY KANIZSA, 1899. évi augusztus hó 19-én
AZ IGAZGATÓSÁG.
Nyomatott Finchel frülöp laptulaidonosuál Nagy-Kanizsán 1899,
Huszonhatodik évfolyam 69. szám.
* hnkwrtlill. VáratMtépáUt rinM rn.p Uitv
iirok^WUi
A wikwllnl éritkttti itkti u|mi-ktat i 1. ♦—I M k*tt
Ut laMaaaM » lap míIImü rInért matkaaé Biidtii kSaleaia;.
KiaáéklTtUl Várttkáiipáltt: fíttM FiUóf klnjv-
ZALA
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön.
ziörrarri* áiái:
Kfása ém 11 korotz (S fit — kf. NM*n S ktrtM il IM — kr Ntrj-tdirrt I kamu* (1 frt 60 kr,
NjriKMr pattant IS ki^ér.
BMntliil, rzluial a KI
nnlMk ftttM rtltp Uir ktdttábt lallailift
SárataUiln letelek eaak taMrt Ml hcaétakaak tl.
■ar** «*■ án m kittit
Nagy-Kanizsa. IöW).
fstelés szerkeszti: lulár láaltr Szerkssitétárs: WUrimt Lmjum.
Vasárnap, augusztus 27,
Az iskolaév kezdetén. *
Vége a szünidőnek! A tanuló ifjúság szomorúan konstatálja, hogy nemsokára újra a padok közé szorul és újra hozzá kell majd látnia a tanuláshoz. Szomorú tény ez előttük, de legalább vigasztalja éket az a tudat, hogy mi sem tart érőkké. Lehet azonban, hogy már megunták a vakáció tétlenségét és örömmel üdvözlik ismét a falakat, melyek között jövendő létjoguk alapkövét rakják le... Ugy legyen!
Örömmel ragadjuk meg a kiniílkozö aktualitást, hogy ismét az iskoláztatásról írhatunk egyet-mást Ámbár ez oly tárgya a megvitatásnak, hogy ahhoz nem szükséges az alkalomszerűség, miután mindig kívánatos róla beszélni.
Tehát elértünk megint az időpont* hoz, mikor a magyar s.ülők amúgy ia gondterhes fejüket neki adják a gondolkozásnak, hogy ugyanis, mitévők legyenek a gyermekeik további neve lése tekintetében? Ez annyira fontos kérdési nemcsak az egyes érdekeltek,
de a nagy társadalom előtt is, hogy minden komoly gondolkodó jól teszi, ha hozzászól, mert csak ez uton tisztulnak az eszmék.
Miért tartjuk mi oly fontosnak? vájjon tanittatják-e a legifjabb Magyar-orságot, vagy oly kereset-ágra küldik,! ahol nem az ész, de az erő és izom képezik a tényezőt? Azért, mivel az uj nemzedéknek rendkívül fontos sze-j rep fog jutni Magyarhon előre haladásában, fölvirágozásában.
Mostani műveltségi s társadalmi pozíciónk nem elég erős ós kifejlett I arra, hogy versenyre kelhessünk Európa! nagy nemzeteivél. Ennek elérése a jövő j nemzedéknek van kitűzve célul. Ha az| ifjúság elég tudással és értelemmel fogj rendelkezni, hogy erre képes legyen, I ugy akkor kétség kivül nagyot lendül] hazánk sorsa, ha pedig eredménytelen- j séget volnánk kénytelenek tapasztalni, .bizony akkor az a kevés előrehaladottságunk is kárba vész, a mélylyel mostanában — hála Isten! — bírunk.
Ebből látható, hogy nem csekély
feladat vár a jövő nemzedékre, amely* nek tagjai a jelenlegi gyermekifjak. Épen azért meg kell gondolni minden lépésünket, mit a gyermeknevelés érdekében teszünk; félre kell dobni minden előítéletet vagy családi hagyományt, csakhogy mi sem álljon útjában aa ifjúság neveltetésének. Gondoljunk arra, hogy nekünk lépéet kell tartanunk • müveit nagyvilággal, különben visszamaradunk — elveszünk. Nem akarjuk ezzel azt állítani, hogy minden egyei ifja a tudománynak éljen, akár módjár ban van, akár nem; akár van hozzá tehetsége, vagy nem! Ellenkezőleg; aa nem is volaa helyes, ha minden iskola tömve volna, ennek rovására pedig aa ipar és kereskedelem művelói nem jufc* nának elégséges tanonchoz. Az arány* nak nem aaabad megdőlni, a hajlamot pedig bűn elnyomni Különösen a szülőkre hárul a legnagyobb felelőeeég, ha a gyermek jövőjét készítik elő.
Némelyik gyermeket a kényszerűség, a szülői szűk látókör hajtja oly pá* lyára, a melyre nem termett rá Mái
TÁRCA. Sablónok az életből.
Irts: Vajdai Szabó látván.
Ha az ember leszámol önmagával s koronkini megcsinálja lelkének bilanazait, megharagudván a romantikára is, egy nagy csomó' szamárságot éget el.
Vannak ott virágok, váltók, legyezők, párbaj* Jegyzökönyvek, arcképek, számlak, szőke és vörös hajak különféle arnyalatai. Romok, egykori ezépeéges, vagy kellemesen törtenetek — romjai...
... Eiénk-elénk rebben egy-egy hangulat a multakból, édes emlékek tépelt losslányai, aranyos idők vakiló sugarai, melyekben — örökké -dőzsölni szeretnénk.
De el kell muiniokl...
Az élet, -ea élet t Fagyos lehelete megcsspja arcunkat és letörli róls a kedv pírját és meg-asántjs barázdákkal lelkünket...
Nagyot sóhsj unk : nehéz aa élet!
Ha tovább nem bírjuk, akkor elhaló ajkunkon ellebben a gúlához követ hordó pór sóhaja:
... Az élet fáj csak, már nem fáj soká! I.
Ismeretlen érzések kerazska
örülsz a <avassnaki a nélkül, hogy tndnád mfért ? Lepartttyázod n madarat és szilaj jó kedv fog el a rombolás munkájánál.
Szép az elet, de nem lehet benne meghatározni, hogy hol szép és meddig szép. De ezeket az ös ösz'önöket elnyomja a nevelés, a szülei ház, a templom ée az iskola. Elalusznak maguktól.
Elolvastam >Monte CrtstóU unalmas latin órák alstt és boldog vol'am. Szereltem volna hőstetteket véghez vinni, de csak ugy, bogy egy pisze orra kts leány lássa, a ki — hosszú lonstbsn viselte s hsjtt
Itt vesztettem el nyugalmamat őrökre. Itt keadödik a küzdés. Itt veit át as é'et szigorú kezei köaé.
Meit megjeleni az el«ő nö, a ki nekem, mint férüunak sorsa leendett...
igaz, ez a kisassszony elemi iskolába járt, és bsbakkal játszott akkoriban, sőt—sajnos-nem viszonozta érzelmeimet, mint szerettem volna.
Itt a kalandok, a vágyak korszaka.
ismeretlen hurok kezdtek el bennem rezegni, soha nem hallett hangokon szólalván meg.
Jön egy másik leány. Egy bizonyos Roaaa nfcvü úrhölgy, kinek hárman essngtüuk kaséért De a kisasszony mind a hármunkat egy torma a szeretett s egylormán togadla el hódolatnak ssimbólumát a — krumplicukrot
Elhatároztuk, hogy zárdába vonulunk mind a hárman.
Apró bolondságok éa (utó bárányfaibók kisé rik sz embert további pályáján. Egy-két mélyebb benyomás, ds ut is belepi a por éa egy torma less nz egész lélek színezete. Vágyak támadnak a függetlenségért a a szabadság előnyomuló, tolakodó érzelmei erőstbb vibsrokst támasztanak a fiatal lélekbea.
De ezeket gondosan elkú'ják és beáll a visz-szahatá* szemoru ideje; a ÍÜggés keserű tudata leeqjt bennünket ée néha rakoncátlanság, vagy könnyelműség alakjában tör eő, az eliojtoil, lenyügzött szabadságszeretet.
Szöjjük az álmokat amik soha meg nem njhoé* nak : ifjúság színes, tarka álmait Édes almok I... Közietek boldog ss ember igazán. TI vagytok a teljesség és a béke, melyekből éltünk nyaráig táplálkozunk...
Am az álmok elroeidnak, a hangok elhalnak a képek lakúinak és a por rakodik, rakodik feltartóatathatlanul éa szürkevéggé teszi az édes munkával megépített emlékeket.
WEISZ JAQUES
butorraktárában Nagy-Kanizsán.
Készletben tartatnak mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom óuénaet, barokk, roeeoco NtylH, gySngyhásul berakott stb.
háló- ebédlő ós sálon szoba bútorok,
továbbá mindenféle más bútorzatok, melyek a legelőnyösebben és legmérsékeltebb árak mellett kaphatók. Képei/árjegyzék kívánatra lujsyeu kflldetlk.
N»cy-Kmixa> vasárnap
Zala <9. szám (•. lap)
1899. augusztus hó 27 én
ernbor mag teljesen a fiu akaratára ▼agy szeazólyére biaaa: mi legyen be* lŐle? Mind hibás eljárás ea, a melyek1 nek károt következményei vannak. Legjobb, ha as arany kOséputat választjuk A mit agy értelmezünk, ha az apa enged a fiu hajlamának, de egyszers mind ellenőrzi is azt és szabályozza, helyez útra tereli. A gyermek s a szülő tehát sohase oeelekedjék pálya-válasstás .dolgában külön-külön a maga esze szerint, hanem együtt, közösen határozzanak. Azért is jó ez, mert ha például az apa szigorúan ráparancsol fiára, hogy es vagy amaz legyen, mindenesetre erőszakolt lesz az a pálya Mind kontár az a mesterember, kereskedő vagy diplomás férfi, a kit a kénytelenség vitt útjára. Ezzel szemben persze azt sem helyeselhetjük, ha a fiu bizonytalan, váltakozó kedve után választja meg pályáját A tapasztalatlan .

d. s. 9—12-ig és d. u. 8 -5-ig. 3 ín (vssárnsp) esak d. e. 9—12-ig.
Ezeket megslösőleg sug. hó tO és 8l-én a Mvéteti, javitó ea pótló vissgálatok. A (elvétel asabályai a követkesök:
1. A növendék esQlfli vagy essk megbisottjai kíséretében jelen Ikesi* ss igazgatóságnál a itt felmutatja as eldbbi tanévről szóló iskolai biao-nyitiánysi, továbbá kcresz'elö leveléé, illetőleg születési bizonyítványát, végre orvosi bisonyitvá nyst arról, hogy mikor volt utolján heotlva s milyen eredménynysl. Aa I. osztályba csak olyan növendékek vétetnek fel, kik eletök 9 évét már betöltötték ée vagy a népiskola IV. oastá-lyáról érvényes bisonyitványt mutatnak föl, vagy felvéteti vissgán igazoljak, bogy az emiitett osztály tananyagához mért képzettséggel bírnak.
2 Fölsőbb osztályba c«ak azon tanuló léphet, ki a megelőző osztályban minden rendes tantárgyból — nem számltvu ide a tornázást és a szépírást — legalább ia elégséges osztályzatot nyert. II. Javító vizsgálatra booaátlatnnk: I. Olyan egy tantárgyból bukott és legalább
Ali. z köz polgári Kii ós leányiskola "
A nagykanizsai áll. i Uu. polg fiu~k Msgr-Ukolában az 1899—900 tanévi beiratások szeptember hó 1., 9. és 4. napjain tartatnak ás padig d. a 8 órától 19-ig a fiu, d. u. 9 órától 8 ig,a leányiskolái tanulókkal.
A beiratáaok el-ő napján, sgy a flu, mint a leányiskolában előaynyel bírnak a helybeli szőlők I. osztályba menendő gyermekei.
A javitó éa felvételi vizsgálatok a bciraláao-kat Beg-lőzőleg auguaztus hó 30-aa isrtataak a fiu-éa 31-én a leányiskolái laoa.'ókkal, miadtg á e. 8—19-ig.
A tanulóknak személyesen, szőlei vagy esak helyettesei kiaéreteben kelt jelentkeznie az ifas-gatóságnal s előmutatni: a) kereszt levelet vagy azületési bizonyítványát ; b) mull taoéri iskolai bizonyítványát; c) helybeli lakása ejmél ntoa, házazám stbj; d) bimlőolláxi bisooyitványai.
Llj tanulók keresztlevél vágy ssülatési bizonyítvány nélkül egyáltalán nem vebe ők fel, As I. osztályba felvétetnék ason 9 évek
ssabalysserü erkölo i jegygyei bíró tsnulók, ki- Ml M,
kel em s tanári ki/ télele Iefrgo.il/mely 4 0M^4' e«,'fhb tS^1"!^
körülmény ss iskolsi bizonyítványban jelesve van «ír «no.k h inyaban ke lő ekJkapzett-
9. A két tantárgyból bukottak közöl azok, .
kik erre a <ankerOleli kir. főigazgatódtól enge- ^jíftJTw líVíS* LS dél't nyertek beiratási dijat és 16 art as orss. tanttói nyugdíj*
P—k, UUUrii. iOMt K mii ?12£ tTot^l
, . . , , „. . . t A betegség igasolására halósági vagy batóaá- ' '
inas akar lenni; ha pedig süteményt |ilig „^erősített, orvosi hisonyitvauyt kell e Wl i6 Ju, , . . . „ .... .. ______.
majszol, ügy legfőbb vágya hogy ouk- kérvenyhn melléke ni. A pótló vizsgálat csak
rász legyen. E főerőit példák komi- tK'l ",aV,W*! ^oz-bimczva beiratir nyújtandók be az
IV. A gymnáaium V. outályaba lépő tanuló. »BM«a,ús4«,,oz- .__. .
szülője, vagy gyámja a bwratás alkalmával köte- tyaspawsqj.
teiee az osztályfőnök előtt kijelenteni, vaijon fia, illetőleg gyánoi(ja as 1890. évi XXX. t.-c értelmében a görög nyelvel, avagy az ezt pólló Az ipariakolai lelCgyelő-bizottaágaak e< évi tantárgyakat logja-e tanulni. méjus hónapban hosott határozata a«erint a nagy-
V. Tandíj lejében egész évre 10 lórinI és a kanizsai városi alaófoku ipariskolánál a tanoncok rajztanár nyuidijára 90 kr. fizetendő. Esen kivöl beirása szeptember bó 1-től—ll-ig, a kóznspo-aann tanulók, kik elö-zőr lépnek az intézetbe, kon esti 7—9 in, ünnep es vasárnapokon d. a 19 frt 10 krt lő vételi dijat, - as ének-zenetanár 9-től— 19-ig és d. u. 9-'öi—4 óráig n városi köa-
kusak, mégis: ki tagadhatja?
Bizony: a gyermekekért sokat fő a szülők feje; különöeen a szegényeké. De azért ne riadjanak vissza az iskoláztatás költségeitől, a pénzáldozattól, mert bármily nagy legyen is az összeg, melyet gyermekük kiképzésére fordítottak, a későbbi idők folyamán százszorosan visszatérül az nekik.
Sikerdüs esztendőt kívánunk az ifjúságnak, kitartást a szülőknek.
H-M MmmM.
A fógymnázium,
A jövő tanévre a beírások uz uj .Középiskolai Rendtartás" értelmében — szeptember három első napján történnek; nfégpediglen 1-én és 9*áo
Alaófoku Ipariskola.
Iiuteletdijának fedezésére minden beirt lenu ó — szegények kivételével — -1 Irtot, régre ím éri értesítő és ifj. könyvtár cimen szintén 1 frtot fizet.
Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, bogy olyan szállásadóktól, kiknél a főügyeletet elégtelennek tartja, as ifjak megbiabatóbb helyre vitessenek.
VII. A tanulók' óvakodjanak elrongyolod, pisakos éa régibb kiadású iskolai könyvek beaser-sósétól. . .
Kelt N.-Ktuizsán, 1899. sug. 94-én.
a> igazgatóság,
ponti népiskola 9-ik fiu osztályahelyiségében le
Aa előadások szeptember bó 19-án (kedden) este k'sdödnek és— a városi tanács mind alaófoku iparhatóaásnak 1899 ik évi jnliue hó 7-áa kelt 98ll-ik számú végsése szeriül — A-tól-8 óráig tarlainak.
A kőmivea éa ács tanulók 5 hónapos téli tanfolyamába h beírató* f é. október hó 18, 16 ás 17-én esti 6-től—8 óráig a már lentebb jelzett helyiségben tönénik. Ezen tanfolyamhoz tartóénak még a cserepes, kéményseprő, kőlaragó, mázoló, szobafestő, lazekaa és kályháa inasok. — Ezeknek előadása i október bó 18-án (csütörtökön) esti 6-tól—6 óráig tartatnak.
II.
Poézis
A
Gondolom: kék volt a sseme és a haja sötét szóké, vsgy gesztenyés nem is tudombizonyosan. A görögből jöttek a ssekuodák éa termett a Vers bőven. A szőke sngysl nevetelt, mindig nevetett.
En ss busnllsm, hanem titokban megcsókolom s kezét és ráleptem a lábára, hogy szerelmem ébrenlétéről és ái sndóságáról biztosítsam.
A szülők kétségbe eslek, a tanárok a lejüket csóválták, a szerkesztők káromkodtak...
Tisztelt szülők, léire a gonddal,, tanár urak kérünk barátságos arcot, szerkeaztő urak csen-desebben: ez a szerelem, az első, komoly szerelem és hü csatlósa a — poézis...
Tessék meggbn^oltti a dolgot: Helén haja Igen nép és a fiatul ember igen szerelmes. A heves érzelmeket egy versben kell kiönteni és es nem is nagy hiba! Astán Helén olvessa, kóretn jól megfontolni, mit jelent es s
Helén olvssea...
Jönnek a versek, a próza, néhány táps bátorító kezekből, jóakaró mosolyok, és néhány szerkesztői kézszorítás..
Astán a hurok elpattannak; a lant összetörik. A legnagyobb csapás az életben.
As ideál elveszett, hütlea tett...,
III.
Helén férjhez megy.
Nem várhst egy nyolcadik gymnásistára, mikor egy fiakáliai kapót'. A világ megrendült, al föld is megingott. A katona-bandák, mintha gyászindulót fujnánsk. A betű, a könyv, as újság unalmassá lesz. A kávéházban roas< a levegő. A természel fonák, az emberek lurcaák. De a kirakatokból elökacérkodik egy szép kileno milliméteres buldog revolver.
Nehéa álmok, fáradságos nappslok, bsjhássott izgalmak következnek. Egy név mindenütt: UtlM két nevető kék szem és egy örökké esengő vidám kacagás.
A világ folyik tovbb és nem tud semmil a mély sebről. Az elet vásári lármájában nem hal-iatssik a gyöuge sóhaj...
As idő meg hullajt egy-egy cseppet a vérsö férfi kehre...
IV.
Lóhaaágok.
Egy elhsló hsng a távolból, régi dal a múltból t ez HM»\ Eszembe se jut aa egész kopott törtéoet, Qsakxla látom, vagy az urával talál* kozom.
Mert Kató igen ügyes leány,fekete, igasl race.
Kató után a többi éa a sok unatkaii asszony: kalandvágyó, kőnoyOvértt asszonyok.
Hosszú idö aa ifjúságtól a férfi korig ás aa mind tele éa tela szerelemmel. Kapod a levél ea ket; együgyű kezek irják, vagy ra(Tináit agyvelő oomponálja össze a kuszáit sorokat...
Es éressük e napoknak méaót mind hab iig és as utunkba hintett virágok illata koporsónkba is slkiser és bsnn marad..
Az Igazi.
Aa élet sürsavaroe sokadalmán kereestt hatolva, megállapodunk egy ponton, hpl letörődnek az élet tepasztalalai — <yyáw fiUaofiává.
Ea subja meg jövő ösvényünket és páiyankat.
Fáj a szivünk a muliakirt — talán, — ds edsstt lélekkel törünk előre.
As iránytű lebeg; nyugat-kelet felé hajladozik, de egysaerre csak megáll — északon.
Klem tudom: barna vagy szőke-ei oagy, erő* asszony-e, vagy gyenge leány, de köasledik aa idők teljessége, a hol megjelenik aa >yasi(> a kit nem hívtunk ugyan, delit van, mert igy kell történnie...
Akarod? nem akarod? Döota sorsod föl ÓH. Ott áll előtted éa hívogat nézésével. Talán caábá> tóan mosolyog, vagy kéröisg tekint reád. Vár... Menjek?.. Maradjak?
Jövő sorsod as — sassoay, a Sphynx pedig reád tapad oaodáiatoa, sserelmes nézésével..
N«gf'Ktniltt vasárnap
Zala 69. szám (t lap.)
1899. augusztus hó 27-éo
Elén kitűző't időben köteles minden iparos alkalmazásban , j lé vő tanoncát mág azon esetben is beíratni, ha próbaidőben van, vagy vidéken dolgozik. A később felfogadott tanoncok a feliogadás alán nyomban beiratandrik.
A tanonc köteles a beiratásnál kereszteld lévaiéi, illetőleg születési bizonyítványát előmutatni.
A beiratáaokról eliésett tanonc a szabályzat 21-ik szakaszának rendelkezem azerint köteles mulasztása okát mestereiöl hozol bizonyitvány-nyal igszoni
Az alsöloku iparhatóságnak mull november hó 12-én kelt végzése szerím minden iparost** iiOqc már beiraláskor köteles előre lefizetni az egész tanévré járó 2 Irinyi tandijat, ellenkező eselben köteles a landijeleogedése iráni kérvényét magav.l hozni s azl az igazgatónak bemutatni.
Egyebekben az ipartörvény 6?., 82., és 169. {5-ait ajánljuk az inasiartó ipsrosmerter urak komoly Agyelmébe.
At igazgatóiig.
A megyei tanítótestület
közgyűlése.
(
A »Zalamegyei Általános Tanítótestület* ez évi közgyülrsét — melyet már lapunkban előre is jeleztünk — aug. 24-tkén tartotta meg Tapol. c*n, as ottsni polgári iskola tornatermében. E közgyűlésre megyénk tanítói közöl körülbelül kétszázan jelentek meg, kik legnagyobb részt már aug. 28-ikán megérkeztek Tapolcara, hogy résztvegyenek a közgyűlést előkészítő értekezleten.
Az érkező tanítókat s tsp ileaí vasúti állomé* aon Ridl Gusztáv polgári-iskolai igazgató és Fi-Uki Alajos polg. iskolai tanár várták és gondos-kod ak a*okuak elszállásolásáról.
Az előérlekealetet aug. 28-ikán^ d u. 6 órakor tartották meg; ulánna pedig a Trattaer-féle Balaion-ezállóba vonultak tamerkedési eslélyre. As ismerkedési estélyen megjelent Qlasur Sándor Tapolca város bírája ia, ki végtelenül lekötelező szereletreméltósátával az idegen tanítókra nézve ia valóságos édes otthonná varázsolta a kedves várost. Vele karöltve működőit az ismerkedési estély hangulatának emelésén Ytutagk Já-noa tapolcai tanár, aki kartárai szeretetének nyil-vánitáaával^bizonyára leledbe'ellen emiékel irt a Tapolcán gyüléaezetl lanitóaág lekébe.
Aug. 24*íkén reggelre a vendégszerető, kedves városi lől obogózták, hogy ily módon is üdvözöljék a komoly munkára egybegyűlt megyei tanítóságot.
Ra gel 8 órakor az egybegyű l tanítók a tapolcai rom. kath. temp ombn vonultak, hol ünne* pies „Feni Banete" előzte meg a nagygyűlést.
Miae után a polgári iskola tornatermébe vonallak, hol 9 óra után megkezdődött a közgyűlés. A közgyűlésre megjelent dr. Bumaka Kálmán kir. tanacsost, tanfelügyelő i«. Tapolca város képviseletében ott volt OÜőztr Sándor városbíró, továbbá dr. Mányoky liyula ügyvéd, Széktly Emil Oszt. löszolgabiró, Straun Antal káplán, két káplán társávsl, dr. Singtr Bernát főrabbi, Orün-btrger Bernát izr. iökánlor, átFitehtr Gyula, ízr. hitközségi elnök. Strámss Zsigmond, i(j. Sohwar* Zsigmond, Pbilák kidőlt s a t.
A kösgyűlés megnyitása előtt Oltutr Sándor városbiró lelkes beszéddel üdvözölte a tanitok.it, melyet Seo/ay Sándor tantestületi elnök köszöni meg, viszont üdvözölvén a városbírói és a közgyűlésre megjelent vendégeket.
A kölcsönős üdvözlések után a tantestületi elnök a közgyűlést a következő beszéddel nyi< totla meg.
Hüytn tiutüt Kózgyülh!
A tanítói közgyűléseknek egyik magasabb célja az, hogy megteremtsék, fentartsák és lej-leszszék a testületi közszellemet.
E célnak nagy fontosságai be fogja látni mindenki, aki ludija, bogy mi, akikei az emelkedettebb vélemény a haladás ösvényvágóinak tart, egész nemzedékek gondolat- és érzelemvilágára kiterjedő hatásunkkal a nemaettárxada-lomra éa hazánkra nézve valóban gyakorlati, üdvös eredményt csak ugy erhetün; el, ha mnnkáló erőnkkel valamely közős-szellemet teremtő és biztosító eszmény köré tömörülünk.
A. tuuitóaág testületi közszelleme ugyanis nem a lani'ól éa nevelési eljárás azonosságá-
ban, egyöntetűségében nyilatkozik meg, hanem annak ai eszménynek közösségében, mrfy a tealülati tagok működésének minden mozzana. ián és az összműködés hatalmasabb erő-koncentrációin egyaránt átragyog.
E|z a köz«ze'lemet teremtöeszményaionban nem lámád elénk csodásjelenségü lüz-oszlbp gyanánt, hogy vezessen bennünket is — min' vándorló Izraelt a pusztában — az igéretfőld (elé, hanem a közös munkát végezők, a kö«öa célért küsdők belső világában érvényesülni szokott lélektani örök törvények szerint kibontakozik a tanítóságnak együttérsö, együitgondolkozó lelkéből akkor, mikor az általánosabb jellegű nemzeti és társadalmi törekvéseknek, a kor életének érverését figyelve, magasztos hivatásához közös erővei irányozó eszmét keres.
Az irányozó eszme keresésének egy-egy ' mozzanata minden tanítói közgyűlés. As lehat a maija.
Kedvea Kartársak I
Ha nyugodtan, elfogulatlanul bíráló lélekkel figyeljük az emberi nemzettársadalmi törekvések mai hullámzását, meg kell látnunk, „meg kell éreznünk a korszellem elbajolását az örök igazságokon nyugvó eszményektől. Tudniillik kél, egymással ellentétben álló lörekvest látunk hatalmasabb erővel kibontakozni. Egyletül aa emberi szellem szabad szárnyalásának, az emberiség örök eszméi érvényesülésének elnyomását; másfélül az egyéni szabadságnak, az egyenlőségnek kiküzdcsére irányul', s eszközökben sem válogató törekvést, mely as emberi fejlődés kereteiben lerméezeiszenltu! kia* lakúit társadalmi rend szétrombolására céloz.
Az emberiség sorsán aggódó szere'eilet csüngő lelek elborultan nézi ennek a kel irány* nak tigymáa ellen homlokot szegező, kérlelhetetlen küzdelmét, meri szinte'lehetet ennek Iái szik a közöilüa tátongó ür áthidalása.
Pedig nem lehetetlen!
A/ áthidalás, a sziveknek egyesilése nekünk, az értelmi világosság éa a szeretet szerény apostolainak jutott feladatul.
Mi tudüuk, hogy az aurea mediocritsa, az arany középút e szélaő irányok között van. Mi tudjuk, hogy a társadalmi törekvéseknek eme maa-más. irány leié nyomuló bullamai közölt is szilárdan á I az igazság arányosztopa, melyet hazugságokkal megostrom-'lni igen, de megdönteni nem lehet soha. fia bensőnkben él a tudat, hogy ez oszlop köröd aa erkölcsi vi ag egyensúlyi biztosító eszmék békés, erőszak-nélklli diadaláért küzdökjgi vagyunk,. a nemzetnek, a haladásnak hivatott munkásai. — Nekünk kéli az igazság arany-oszlopára fölépíteni a hidszárnyakat; nedűnk kell működésünk szellemével szilárd,^egyesítő pontra vezetni a szélsőségeken tévedezőket; az emberi tAraada om aránytalan tagozódás in, elválasztó űrjein át a a mi működésünk szellemének kell fölaliitania az összekötő arany-hidal.
Azon a részen, hol a motdulni nem akaró, a hagyományokhoz mereven ragaszkodó konzervativizmus sötétsége tekodte meg a lelkeket: a tisztán látást biztosító értelmi világosság ara* nyából; azon a reszen pedig, hol a meease-jövő kibontakozásának megsejtett szelleme a fennálló rend elleni lazadásra izgatta s a loko-zatos evolucio bölcseságének karjaiból kiragadta :t lelkeket: a türelmes ezerelet aranyá-ból nékünk kell késsitgetni a hidazárnyak j láncszemeit, és igy a mi működésűnk szellemével kiépített hidszárnyakon át majd—ha nagy idő multán ia — megtalálja a nemsettársadalom, megtalálji az emberfaég az egyetemes haladás hagy hullámverései közölt is as igazaágnak mindeneket egyesítő őrök oszlopát.
A mai korban, mikor az egymás ellen torlódó Különböző társadalmi áramlatok kavargáséban küzdő ereje gyöngeséget érezve, a; lankadó individuum ügyit a közösségnek ólaimat, támogatási Ígérő crő-egyeie néhez siet tömörülni : nagyon is időszerű dolog ; ná unk, a mi vallásilag és fajilag heterogen elemekből álló hazánkban pedig életbe vágó fonio ságu nemzeti feladat: az események plsde-stáljara emelni a válaszfalakat leomasz ó, aa aránytalan táraadalmi tagozódást nivelláló ember* ijzeretelet.
Ugy hiszem, kedves Kartársak, mindnyájunkat azza> a miigasztos pedagógiai elvvel bocsátottak ki a képző intézet talai kőzd! is szent
hivatásonk küzdőterére, hogy a szeretet legye* legtöbb nevelést eesköiünk. Es pedig ast&ieeti, hogy neceak szeretettel, hanem aaereáatre ia neveljünk. Igen.
Mert Magyarországnak sokat emlegetett éa a magyar tanítóságtól reméli aasodsaori meg hódítását csak agy lejeibetjlk be, ha a ase-reletnek mindeneket egyesítő erejevei apostolkodunk éa nemzetünk különböző vallási, laji és társadalmi elemeinek be esőbb egyesítését már a népoktatás szentélyeiben megkezdjék; ha a fejlődő nemzedékekben nemcsak lelkes, áldozatra késs hazafiakat, hanem egynséat szerető testvéreket is nevelünk ennek a mi sokai síén védett, drága hazánk nak; ha már az iskola falai kőzött a baaaaaeretet asent tüzének tofytouoe szitása mellett szakadatlanul élesztgetve a testvéri szeretet szikrait, alapozó mankaaai leszünk a hazafeontarto nemzeti egység eszméjének.
Igen I A kriszusi értelemben veit általános emberszeretet legyen működésünk minden vonalán közszellemet teremtő e-zménylnk. Es lebegjen előtiüns szakadatlanul! Ka éljen szivünk minden dobbanásában. Es legyen iraayoso essményünk i t, a közös működés munka keretében es künn, apostoli müködesaak szentélyében: as iskolában is. És ha a tanítóság egész egyetemének működését ennek as eszménynek Istenhez emelő lénye, melege balja ál, akkor — a mi működésűnk szelleme lógja megajáa* dékozni az emberiségei aszal, — aminek ki* vívásához a leghatalmasabb fejedelem akarata is gyöngének bizonyalt: — a vilagbekével.
Azért tebat valahányszor munkára izzó agygyal, föltjaoti szívvel, a közöa azellem lenn* lartá-ának és élesztésének gondolatával varmegyénknek maa-más kiváló pontján ujri meg Újra egybegyűlünk: legyen minden ily gyülekezési hely a mi legendás Táborhegyünk, hol a haza- éa emberszeretet és a népoktatás ügye iránti lelkesedés lényében megdtcaöúlten, mindig ihletesebb, mindig lángolóbb apostoli letekkel szálljunk ki nagy nemzeti feladatunk magasztos, szent, békés küzdelmére!
Mai munkálkodásunkra ia ily érleiembea kérve a mindenható Ur Adásai, a ZaJavár* megyei Alt. Tanítótestület közgyűlését megnyitom.
A megnyílott közgyűlés első mozzanatául as elnök melegen üdvözölte dr Rtutietkm Kálmán kir. tanfelügyelő, mint a megyei tanítóság lelkes vesérét. Az Üdvözlő -zavakra a kir. tanfelügyelő a következő, rendkívül nagy hatást keltett bes<e4-. de. válaszolt:
JU*Ifit hölgyek h urak I
Tizenötödször állok ma sainlk elé, hogy mint Zalavarmegye királyi Isufelügyaulj , a megyei allalái'os tanítótestületei, évi uagygyá* léae alkalmából üdvözüljem.
Sokasoros örömmel üdvözlöm metropolisé* ban a telső Buhitorimelléknek, mely ii>s>a magyarságánál, értelmi képességével, aa elemek es pása dacára, sjyik gyöngye a Ouuan'ulaak, De üdvözlöm éiinak a kerek iiseaöt esztendőnek a óimén is, melyet a gondviselés é szép és nagy vármegye tanügyének szolgálatában ellökenem engedett,
Ezen idő a alt aokazor éa sokat eaóKank, értekeztünk lelkesedve, megilletődve.
Oe ha még nem is roekadoahal pirosló gyümölcstől a ia koronája — kérdem kihajtott-é már aa elveteti mag lombja ? I
Érdemes volt e élnünk, hogy aa ésll szél ne scórja szét nyomtalanul porainkat?...
Szóbeszéd, álomkép vagy igaa lelkek aaö-vetsége volt-e a tizeiiöl év előtti szent eljut* tároaás, hogy ennek a vármegyének tanügyét a. testi és lelki erők őanseaégevtl fogjak elő*, mozdítani. ? 1
Kezdjük nyugatról éa délről — tisztelt hölgyek és urak I
Es aa úgynevezett nemzetiségi vidéke Za* lavárniegyenek, mely ben tizenöt év elöli saáa* husaeaer borvat éa vend^lakoe szellemi veseUM Közt egy egeaz légió nem Magyarországban képeaiielt lanitót s egy ayitett kaput tálalta* Stájer és Horvátország felé. Tanuóképaö lo-lététünk pedig mások kegyelméből, bérhelyiségben tengette napjait
Ma ez a tág éa veszélyes kapu meg vai rakva állami iskolákkal; a magyar nyelvi oktató képességgel nem birö öregeink közt
Nagy-Kanizsa vasárnap
Zala 69 azám. (4 lap)
1899. anguaztut hó 27-éo
■iomo agara uuim u<euce<Doianyi n épült palotájába költoaött s határasé'en, I ■ál minden Magyarországba jövőnek, no kí aat a uaasstai kiírttal akarná, alóaa
már aaak an kOzd még aanival; egyéb oan-aaiiatgí lakóiatokban padig tlW) mint hatvan ajooao asarveswt állásban, joréaabao általuk ■arak itja tanítók larjcaatik a Magyar mü-ilHéK
Taaitdkápaadéak a gasdaeágl aaakoktatáa miodsn ágára alkalau tiasakátboldayi talkaa * '""»"![■ iatel-
aogr a alóaaör ia
keltarájába kellene döfni* gyilkos fegyverét, mert aiár Jfurakőzt ia hanti a jaiaaó: ayel rébao H a aémsst I
Csáktornya, Parlak, StrídA, Alaó-Lendva asftvataéaébsn batalaaa védbáatvái a magyarságnak; legújabb óraiaméi, a áráraváaárbelvi állami i>kolát aár azepttaberiyn ad|nk át raadaliatéaáoak.
Alig lait ktaded védelmünk törvényébe ik-| iáira, máris kóaal bei ven különböző fokosain intézatbea ayarnak ápoláat ki«dadaiok.
Mint a laté tla egeti ét Ad a lalkakti a aiant akarat, bogy gyermekeinkben biatoaitsuk a basa jövtjét, a szülői tii* bteakeségéi, bol- < dogatgát a a mi ogyéni Al«*ttak lolyiatását.
OklatáaOgyünk egyik lagí.m'uaabb ágaaatát a laáayok ne»eléatt mindig kiváló figyelembe! ápoltam, aaart asásasnr ia kmáialam agy nagy goadolkoaó kljalantéaé', bogy amilyenek aa anyák, olyan laaa aa smhsclsu,
A ss a-sgsrsstgi, keeathelyi, nagykanizsai f*i«í leányiskolák álalakiiUttak polgári leáay-takolákká, Stmtgan küsségi fataó laáayiakolt, K*satbelyea róm. kath. polgári ieáayiakola aylttaioti. Zala-Apáii, Légrád. Nagy-Kapornak saersstaanökra bista leáoyiutöieleeaii.
Caákloraváa nemrég Dr. Wlaaaics üvula Miaíatsr ur ö Ezellemiaja jalanlétébao adatott ál randeltetéaének a polgári laányiako'a epülete, Maraköt laandó anyainak, istenfélő erköl-caainek, a drága hátát — ha kell — várta nueágig szerető honleányainak valóban fényes esarooka.
Államosításaink aoha nem aérteitek -örvé-ayea érdekekei sem fajoknál, eem felekesetek néi; minden actiónak társadalmi, lóldrajal köapoatokhoi lűzftti művelődáei, vagy aa ieko-lalantarló aaját jósaántából kiiuda ó nemzetiségi indok volt alapja.
Valóbaa ssép smléke marad a néhány asataodóoek a mi e térea a mtgassbb jellegé népoktaláai tanintésetak fajlesaiése körül Kirí ént
Allamoeltia'ott a bsiatoo-lüredi Erzsébet szeretetbe*, * polgsri fiaiskolává slakiioit lapbloái felső népiskola, as alaó-lendvai polgári fiuiakola, a eaáklornyai polgári fiúiskola, a polgári lakolává alakított keszthelyi leleö leányiskola; újból nyittatott a eaáklornyai állami polgári leányiskola.
A folyamaiban levő tárgyalásokai mellőzve állami elemi iskolák központjai közül csak Zala-Egerssegre, Znhi-Szimi-Grfttr», Bakaára kívánok rámutatni; épp isy Nsgy-Ksnusárs, melynek összes községi elemi iskolái jauuár hó elsejéi vétetnek álsmi kezelésbe.
0tzdasági Ismétlő iskolák lokozalosan faj-leasietoek' aa állami elemi iskolák maiiéit, de agyéb, illsgü iskolák Isatártói is érdeklődéssel fogadják ss nj intézményt.
Háln iskolatsn artóinuk nemes vetélkedé-aéaek, esen tizenöt év a Isit már egy millió forintot halad meg az iakolai épitkezesek értéke.
Az iskolák állandó államsegélye évi száztízezer forint; az 1893 evi XXVI. törvényoikk éneimében e napig mintegy 86 ezer torint évi eegély van tanitói fizetések kiegészítene ét évölödős pótlék óimén folyóvá téve.
A vármegye összes tanintézeteiben tényleg iskolázó 85 690 tanköteles) 691 lanitó látja el,
De nam akarok én ma siatisstikai adatokat csoportosítani,
Tudom jól, bogy még vannak türbetlen iakolahelyiségek e tanitói lakások, vannak szegény es pontatlanul kiszolgáltatott fizetések, taltómött iskolák, megnem torolt iskolamu-laeatások s a tanító- hiány miatt betöltetlenül mart ll álláaok: de tudom azt Is, hogy a történeti igazság agyaránt kérle hatlen a lelett a mii tehettUnkvolna, de tenni elmulasztottunk, valamint a lelett, s mit tenni akartunk, de a viszonyok miatt tenni nem bírtunk.
S ba mégla a közoktatáai kormány áldó* zatkésaége, boldogalt elődeim hagyománya,
buzgóaága s t vármeiya laiitólaak nemes ■nnkája laodüleibe hoata Zaiavarmagya nép-oklaiáa ügyét: magamask osztályrészül e<ak annak igaa beiaoaoresét kérem, hogy soha sem voltam kormáayoa. ki kedvező viztk daszsdt vitorlái alatt gyljiftgsli a dic-őség tök jét, hanem derű l csillaguknál vagy viharban tgyaolő munkásai éa raiougáattl remegtem asén a drága kmeaért, mai at a gond ríaa lés pályám hajójába helyeseit.
8 ba a kólté aaariat nem mindég azt hatatjuk, s mi belőlünk hiányaik, hanem aeghs* eeüjük egymásban azt, ami banaüik mag'so, ugy nyugodt lélekkel állok isiiéi hajóm kormány ári, hogy as Öaö- régi rzgaszk'idaaáaak fánys mells'i parira evezzek I Legyen vsünk letet á dáasl
A ssjosso megtapsolt, megéljsasett gyönyörű beássd ulán Portám Antal tantestületi lójtgyzö fs'olvsata as elnök évi jelentését, melyei helyeslőleg vettek tudomásai.
üoffMM Mór nagykanizsai lag ,Az nf nép iakolai taniláslervjavusla' etikai vonatkozásai11 cimü, körülbelül agy éráig tartó, valóban tartal mss és msgat színvonalú felolvasását nagy érdeklődéssel hallgatták meg s végül s kiváló munkáért neki jegyzőkönyvi köszönetet szavazlak.
Nóták Mihály, sslssgsrsze:i 'ag a »Ta>itók Há«s* érdekében búzd toll egy lelkashangu felolvasással, arra hiván fal végül a tanítóságot, hogy 26 Irtot részes jegyekel írj inak alá a .Tanitói Háza* javán. — A közgyűlés Mtuctty Károly, a iMuraközi Tmiiókör* elnöke, felszólalás ulán az elöértskszlet megállapításához képest e határozta, hogy az árvaházi alapra eddig begyült öss-sssgből keteser forintot a Tanítók Háza r-szér-kiutal, — mivel már egy régebbi közgyűlési hs-lárosal szerint az az alap úgyis erre a célra szenteltelett; — azonkívül fe hívja a járási köröket, hogy a részes jegyek jegvez tetősét illeőleg a saját hatáskörükben járja ak el.
Brannsr Lajos hodosáni tag szabad előtdást tartott a tanítói nyugdíj örvény revíziójáról a tanítók szolgálali idejének leszá'liiástra való tekintettel. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Mineuy Káró y as előadó indítványaihoz pótló | indítványt tsrjssteti be; a közgyüléa padig alha-tarozta, bogy az előadást a pitló indítvány nyal együtt m-morandum alakjában terjeszti tsl a •Magyarországi Tanítók Országos Bizottaágá*>hos.1
KirUu Jósssf nagykanizaai tag a névmagya | rositásról tartott zamatoz magyarsággal és jótsttj humorral megirt felolvasást, melyben a tanitó-ságot a névmagyarosításra buzdította.
Éoadfi Miklós nagykanizsai tag az évsáró vizsgálatok eltörléséről olvasott tel s minden I körülményre kiterjeszkedő, alapos tárgyalás utáni végül az évzáró vizsgalatok eltörlését s ezek helyett évzáró isko'si ünnepsége* behozatalát { indítványozta. Jísacuy Károly es FtUki A .ajos lelsziilalásn után a közgyűlés a ,Muraközi Tanítókor* amit * megállapodását fbgsdla a, hogy e tárgyban a hely*s megold s a szakfelügyelet behozalalától varja.
8um$utf Imre, geisei tagnak ,Az izkolakötes-lezetlség éi a gasda<agi ismétlői iskolák" cimü felolvasását általány tetszéssel logadiák s elht-lároztál* hogy indítványait az Országos Bizott-sághoz terjesztik tol.
A továbbiak során kimo id a a közgyüléa, bogr :
1.) sA Muraközi Tanilókőr* állami lanitóinak 1886-tól 1896-ig terjedő időről fenmaradi lagaagi dij-hátrálékát törli.
2.) Ar alsólendvsi járás állami es községi tanítói a zalaegerazegi járási körhöz, a zalaszent-gróli állami tanítók a sümegi járáskörhös, a drávaváá^rhelyi tanítók a Muraközi Tanitókörböz, a le-'enyai járás tanitói (a közelség szerint) részben a nagykiinizsai -járási, részben a Muraközi Tanilókörhttz-cNflÜtőiisanak.
8} Cutká Alajos, a keszthelyi járási kör alnöze, indítványához képest a központi pénztár — amennyiben viszonyai engedik — a' járási körök pénztárát segélyesze.
1] A kántortanítók nyugdíj-ügyének méltányosabb rendezéteiárnyában az Orszt^os Bizottsághoz fölír.
ö.j Közgyűlési meghívóit és a kII(gyűlések lelolyását ftitnariető raferalumát a Néptanítók Lapjában Közli s ennek toganatositáaával a tantestületi főjegyzőt bízza meg.
6] A főjegyző évi tisztelet dfját 4 drb. 10 koronás aranyban állapítja meg
7] As évi közgyűlési mindig jalias ttatféa, leheióleg tnntk első batábsc tartja mag.
8] Követ «ező iéví közgyöléaet Sflmegaa tartja éa Parlakol ia felveszi a közgyűlési hstysfc aor-rsodjébe.
V] Zaiavármegye hösigSsgstási biaotlaágát magk-re i, hogy a közgyűlésekre utazó tanítók favar»éa napidíjaira vooatkoaó korábbi rssKhlttét megojitani xzireakedjék, oly honáailáaatl hogy a megyében mttkődő óaazsa kóaaágí éa áslakaasü tanítók necsak a jártai, banem a megyei köt-gyfliésre menale kor ia mesfsielő fuvar-és napidíjat kapjanak.
10.J Tapolca varosának ás a tapolcai tanítóknak a az íves fogadtstásért jegyzőkönyvi köszönetet mond.
Ezek u án as elnök a kősgyü éat baraksas* lette.
A déli fél-egy óráig minden megalakítás nélkül folyt, tartalmú és élénk közgyűlés a tán Iám-ebéd volt s Tratlner-féle Baialoo-ttálió b* yiségében, mely alatt felkös'őntöket mondtak: BaaUy tiándor, tan testületi elnök: a királyra ; dr. Butrietka Kálmán : dr. Wlssslcs Gyula miniszterre ;öüw«rSándor: dr. Russicsks Kálmánra; Mtnaey Károly: a tantestületi elnökre; Krém* L jos: Tapolca vároa birájára, elöljáróságára és közönség re; Kertéit Jósssf: a jelen volt van* déga-re; üoffmnn Mór d'. R .ssicska Kálmánra; dr. Btutietita Kaimba: a laiiíéstületi elnökre éa a tantestületre, majd később a távollevő Ley Józ-el p'ébánoara és Glazsr Sándor városbiróra , dr. Fiicker Gyula, isr. hitközségi etaök a tani-•ókra; Ftítky Alajos: a tantestület veterán ét iljn tsgjsira.
HÍREK.
— Táv*lé pasi*. 4a lév MUast Ats Vendel m. kir. posta- aa táv. főtisztet, ki kösal három évtizaduu át hivatalnokoskodott Nagy-Kanizsán, hivatalifSnüki minőségben Szegzárdra helyezték ét. Ez alkalomból a távozó kollega tiM.ieletére a posta- és távírda tisztek f. hó 33-án este bnesulakomát tartottak aa Arany Szarvú -sál oda éttermében. A távozó fötísai — ki 'áram képviselő — nemcsak barátai szeretetéi, hanem a város közönségének osdalián becsülését éa éa tiszteletet ia bírta. Á'a Vendel f. hé 27-én hagyja al varoaunkat.
— Ksiély. A nagykanizaai Általán* Műnkét képző Egyesület dalárdája ma vasárnap este a Polgári Egylet nagytermében estét rendez. Esaa es ély megtartására a dalárda lolksa tagjait, kik a tavaszi éa nyári esték agy jelentékeny réaié a dal mivelésére lordi'ottá., azon körülmény ö»zlönzé, hogy bsbiaouyitsak miszerint a dal rda I vezető tanára Uoek János va aiainl a<ját maguk
ko aoly munkát végezlek. Néhány havi aaorga-IlomaaK er-dmányit fogja az ifinság bemutatni. Bwid agy dilárdi kiképiéaéra, deelegaadő arra, hogy bizonyítékul szolgáljon arra nézva, hogy a {dalárda Uoek Jsnoa szakavatott vezetősége alatt b'lyea uton haladt és biaonyára célt ér, ha a fáradhatailau buagalmu karmestert, Hock Jánost hivatása el nem szólítaná körünkből. Az estély műsora a kóvatkeaő:
1. Erktl Ferenc i Hymnm. Énekli a dalárda.
2. PttSfi: Gazdálkodási nheteim. Szavalja : Ttrassoties Béla egy. tag.
8. Htrmts •A völgyi rótta. Énekli a dalárda.
4. Hock: A magyar ábránd. Zongorán előadja a szer/ő.
6. Magyar népdalok. Énekli a dalárda.
6. Agai Adolt: Episod FtíSfí éUUM. Felolvassa Bévétt Lajos egyl. titkár.
7. Bartai Ede: Nemzeti ima. Éuekll a dalárda.
A hangversenyt lánc követi,
Kezdete pontban eati 8{ órakor Helyárak s Páholy 3 irt, családjegy (8 a<e«élyrs) 1 irt, földszinti ülőhely 60 kr; karzati állóhely 90 kr. Jegyek előre válthatók: Alt é< Bőhm, Koha L. Ij ijos és Asslalos Béla arak flx'e ében.
— Tsaiplsa avatás Baresea ,á harcai iar. hittelakeaetak áidozatkesaágéböi létrejött aj templom fölavatása folyó hó 9l-éa nagy ünnepségek közt meni végbe. A Pécsi Napló tsrjadai-maa cikkben számol be'esen Ünnepségről, melynek egyik kimagasló részletét Karltchmarof/ Laoa nagykanizaai isr. lőkántor ás u iittai taaploaai énekkar köatsmüködéaa képezte. Erről i Pécsi Napló a köveikezőleg amiékezik msg: »Higy
1
Nagy-Ksniasa vasárnap
Zala 69 oána. (9. lap.)
1899. augusztus W 87 én
«inél aegkspóbb legvea a felavatási Qnnepély |krt. Horváth Antal 1 frt, N. N. 1 irt 60 Nagy-Kanizaárél aeghivtás a lafaevaaabb vidéki Mantoaoö Jaaka, Eperjesy Gábor 9—9 tökantort, KartseKmarotf Laont a aagykaniaaai =■ 8 In 60 t>r, énekkarral. J&iart harmóniában búgott a Pollik
krt, irt..
Mikaa orgoniaia által kaaalt kitűnően aikarlit orgona... atb.» Msjd igy fó'ylátja laptárannk: .A nagy k na ím i lőkáator aUvem a javából, XlOhaladott kora dacára, — már 41 év éta él etea hivatásának, —megtartotta tömör, bariton bangjáaak Ddeaégét Nem kiabál, hanem énekel liooai árnyalással, balk recitátióval, majd dörgd erővel harsogja tol a kórua éa orgona tortáját. Igen érdekea saüvéasi esyéttisétí, akii joggal éa méltán leltek kartársai sorában első helyre. Meg ia becsülik Rántásán eai a verseay nélküli dst nokot, a ti lelki ábitat mellett műélvezetet ia aseraett a fölavaló ünnepség kőzOnségének — Tisstalt laptársunk esen elismerd nyilai koza-tát aanál aaiveaebbea reprodukáljuk, mert annak igasáréi teljeaea meg vágynak gydzOdve.
— KlaaatatA*. Sseat istTán napján a lelsfl tsaplom javára rendeaett népünnepélyhez ssives adományokkal boasájáraltak
1. A nerencujdtikba: Kobn L Lajos dlaamü, Laog Mik«a 1 kendé, Weiss éa Lednlsaky 9 csibak, lrmler Jrts«»f nyakkeedOk, Bsréay Jéseef uyakek, Milholer Ödön ayakék, Halpben Mór legveiö, Hamburg Mikaa iaggomb. Alt és BOhm több dissitrgy, Fántl testvérek kötény, QOrtlsr Ágoston kestyük, Krsasa és Farkas levélpapír, Pollik Ignác k«ad<t, Srhwars Ipáé t kalap, Frank Vilaoa 1 kalap, Melnrr Jsksb liqueur* aierviee, Roeenleld Adolf és Aa több szobadísz, Katifmsnn Mér 1 ttvsg eogaae, Weiser J. 0. 1 vasaié, Tóth latváa 2 flveg bor, Bogenrieder Józsefre kávé eserviee, Kasstl testvérek asoba-diss, Kleia Jósset ssebkendOk, Schwartz é< Tan-ber 1 üveg liqueur, Scher' Lujia ütöd a I kép, Bueznyák Jánosné t kenyérkoaar, WitUnger Amalné oukráas diasmü, Marton éa Huber 1 Iveg liqueur, Fisobel Laio* - lavélpspir, Janda Károly 6 cserép virág, Fessel bofer Jéseef i üveg liqueur, Lányi Pal 6 üveg bor, Dr. Rosenberg Mór 9 drb. dobos, Dr. Pollák Ernő 1 vajtartó, Dr. Ollop Mór 1 legyet6, Reick Gyula-1 dobos púder, N. M. 9 virágváza, Uelus Lajos paffod! fogpor, Práter Béla azappsn, N. N ssivsrszipka, Bosenfeld J. kUtönféle. Böhm Emil különféle, Gutb N. 9 gyertyatartó, ifj, W»jdiis József 9 dobos levélpapír. Asztalos Béla i virágdisa Kobn és Liebtsehein 1 fejkendő, Klein Illéené kenyértartó, Rothschild Saasuné cukortartó Kovátané 9 vlrágvása, Sebável Jánoané hajkenőoa, Bl'» M a«i 8 n«fg K"örtzer GyOrgyne
2 fagylaltos tányér, Blamensebeín Vilmossá különféle, (üriinbui Henrikaé 9 darab v&aa, Reichenfeld Gyuiáné névjegytartó, N. N. kendé, Morandininé 1 virágváaa, Borosné 1 virágviaa. Viola Adolf téssta kossora, Darás Málvin 8 drb. tárgy, Darás Vilma 1 dobos késeld, Vörös Eudrétté 2 drb., Lázár Jézsefné 2 drb., Neu Albertné virágtartó, Steinita Károlyné szivar-
— El vmstatt pé
Mreaar A reaáOr-
ítUUfiMtUtk t Tripammer Gyula 1 frt 80 kr, Simon Gábor, M. N. Eperjesy Gábor l-l trt, ifj. Wajdita Jóssel, Dr. Frana Rudolf 80-80 kr., Virányi Jósaet 60 kr., Babics Lajos 40 kr., Frans Lajos, Köbler Gyula, Gottlieb Vilmos, Focht Jakab 80-80 kr, Szüea József 10 kr. Oaszesea : 8 irt 60 kr.
A tskeverssuynél nyírinek ■ 1. Erdflay Bálint 9. Kuli Karoly, 8. Viola Jésaef 4 Nóvák kapitányság. Frigyes, 6. Ilerendica Ferenc, 6, Dedováoz Béla, | T> ri<|M 7. Frans Lajos.
A világvostdnál iijnytrUttk: Fiaebl Anna és Kollarics Rozika.
▼éraara varia. Folyó hé 26-án d. e. 10 érakor Sehlssinysr Sándor bánokasentgyörgyi bérié nyolc kocsisa gabonát szállított Nagy-Ka nizsára. A kocsisok kflaül egy Lmgtfd József neveseid as u. n. »Imrehegy mellett agy ostornyelet akarván metszeni magSoak, miközben lovai as árok felé siettek, — utánuk ment, bogy őket sz útra terelje. Erre kirokant begykapuból Marki József aevS hegyőr — lopáai asándékot gondolván, uiána rohant az illaté kocsisnak éa jobb karját a nála levO baliával ugy Ossssvagdalta, hogy a vér patakzó>t szegény kocsis kezéből. Az ügyet meg szaap délután bejeleoietiék a nagykaniisai főbírói hivatalnál.
- EIgásalt K/erasek«k. Csü öriökőo délután egy saállité jól megrakott kocsija a Tak.pém.-utca és Deák-Fereno tér aarkán elgázolt egy kis leáaykát; egy órával késObb aCs-ngery-uteában egy byciclista tiport la egy leánykát. Mindkét esetben osak gyenge séráléat szenvedtek a kis gyermekek éa mint beigazolva van, si algásoláaért aem a kocsist, sem a kerékpárost nem térbéli felelősség, hanem asoa góadatlaa szülőket, kik gyermekekre nineseuek kellő felügyelettel.
— Válásul báabea. Mind nagyobb arányokat Olt azon szerencsétlenség szama, a melyek vadáaaat közben — még a gyakorlott vadáizt ia — érik. Egy következményeiben s»Ívre oditö esetről veaaünk most Zeuiárél hírt Rezani Aurél, a város köi<s«reietben álló
kapitányság a kővetkező hirdetményt taam küáaé: Folyó bó 94-én a váras beltaráieiéa váreaits
yó no s*-ea a gőilflrdő és Csengery atoákoa át a sörgyárig egy vidéki uradalmi kocsis a bevá«bláa végett rá bisott 93 frt 80 kr. káazpésst aev asél sárral ellátott kis fsketa bOrtáreával élvsaata*. Fakívsták a megtaláló, bogy azt iskiattflei as el'esető aso-rult aayagi helyzetére — mágiaetfl jutalom mellett a rendőrkapitáayi hivatalnál sdja át. Nagy-Kanissáa 1899. aagosatas 96. A
áuihsai I
----_ teája* aSMaSa
■lv«»H a Haééymiláia
Anyakönyvi Nrak-
Hálasságet kMMáak.
Brit Oy4rtrlSí«lrs« — *»fj UsOmL
M*1m íiroly éw (S.-Sss.-Süáa) — lMjrst IWteh arr
BartaUa lársIraánL
MuM hét halottjai:
raiap Qjtrtj ik. M éves kataa*,
Bervith Utas, rk. IS hm, F a t, lkai
t— Int in. TmmMs iámm* ik. IS «ns Wéw
ShM Oyait rk, I ké—yse. —ki—l Om.
Ealmás Islváa rk. H trm, Sksiuz.
Blbs Juk* rk 1 kéMyss, imrrli^tll a*.
Ima uuils art. WmUrnimik ti ésss Miiaivsa.
Wém Havik tar. U hm, ánOá.
Dul KstsUa ik. IS évw aMütvss Man-
Törvényszék.
- Véqtárgyalások és ttá'stWrásáések. —
1899. M auyutxtui ko JO-éa (sasrrfa). Sikkasztás vétsége miatt vádolt Matatias
miatt Mari *
taa elleni ügybss
György né ajül: Megla végtárgyalás.
Lopás büuteUevel vádolt Öreg Xeaga Jóssal a ts» ellesi ügyben vegurgyalaa.
Hatéság elaai erőszak bünte'téve! térbeli Stekely István é* neje alleoi ügyben Ítélethirdetés.
rendőrkapitánya, a kit élete virágában szalitott ki bit vese karjai késül és apró gyermekei mellől halál, asintén vadászat közben esett á dozatául egy szerencsétlen véletleunek. Kocsiról leezálltábaa akadt meg töltött fegyvere és a aerétak testebe. fúródván, néhány órsi kínok után halálát okosiák. A .,Nemzeti" Baiesetbmositáai Résavéoytáraaaág, a mely intéaeinél osak betek eiOtt bistositutta magát Resani 40.000 koronára, a karjelentés vétele után rögtön kifisette a azomorunágba ejtett oaaládnsk a teljes biztosítási Ősiségét Most, a midOo annyi idegen ellem furakodik miodisn téren országunkba, szinte jólead érzéssel konstatáljuk, hogy a .Nemaeti" as aa intését,
1899, 6* uepUmterki 1-4s (péntek).
Magánlaksértés büntette és ktenyü testi sértés vétsége aaiatt vádolt Nésseth György (Kasdics) a taa elleni ügyben vegtSrgyalas.
Felmenő ágbeli rokonoa e köv«'«ti kéneyt teati sértés vétsége miatt vádolt i/ja Nuger Jáaea elleni ügyben végtárgyalás.
KÖZGAZDASÁG
A fafraaaftalatr«l. As üzlet továbbra is lanyha maradt éss mai tSasde ismét 6 krajcárra
oellulose-gyárigsagatónak a Reaany életéhez i ntlan, aj árut 6f. 10 körül jegvezünk. Árpáért
osskaem téliesen hasonló szere loaéilenségénél (a mely esetekben a „Nemzeti" 86.900 koronát fizetett ki) meggyőződnünk, bogy a (Nemzeti4 mint elsőrangú magyar intésat léayesen igazolja a belé helyesett bizalmat
— Feláinsetések klaaalaláaa. A» Általános MunkáskipzS EgyuÜot folyó hó 90-án tartott ünnepélye alkalmából lelBlüaettak: D brovios Milán, Frank Vilaoa, Heffer Gyula 1—1 furintot: Samueiy Pál, Neufeld Ödön, N. N., Fiachel Ernő 30-30 krt; Blaysr Jó^et 90 krt; Fülez N, Biieri Farano, Horváth N., Bougemond N., B. A, N. N., N. N., N. N, 10 —10 krl. összes felü Hzetéa 5 frt 90 kr. Aa'aives felü fizetőknek köszönetet, mond a rendesőség. — Az ünnepély bevitele 182 frt 70 kr., kiadása 79 foriot 98 kr., tissta jövedelmi 102 forint 79 kr. volt
minőség szerint 6 frt 80 kr—7 frtig.
__________________a (Nemaett" as aa intései, a .
szipka, Sterbeczky 1 azervice, GrzfT Istvánné mely előzékeny eljárásival a közönség bizalmi i olcsóbban jegysett. Busát sürgősen kínainak, á virágtartó, Bayer éjjelilámpá;, ösv. Buchvaler maga leié vsnxza. Csak a közelmultbra volt I vételkedv korlátolt, helyben 8 Irt ü krig jegyez. Károlyné 6 drb. diaziárgy, Ozv. Uataiek ^ndrásné, alkalmunk Ssentmiklóssy Kálmán miskolci Itossbau az iránysat szintén lanyha. Miaéség 6 drb. disziárgy, Szabady 4 drb. diaztárgy, ozv. I árvaszéki ülnöknek éa Vauvert Nila tordai | szerint 6 frt kr kteOtl jegyez. Zab in rZi-Wágner Miklósáé 2 haobrocska, Krampaiios Teréz 4 drb. tárgy, DezaO Béláné 8 nyakken A, Wilde Ferencné tObb diaziárgy, , Güriner Ká-rolyni 2 drb. diaatérgy, Kataner Edéné 'J tárgy, Kovács Károlyné 4 drb, Palkó Zaigmondné, 1 tintatartó, Csizmadia Vilma 4 drb. diastargy, Dobrovits Milán 1 legyező, Mauthner Józaelné 1 drb. kézimunka.
II. A néptomboldhos : Rotbmann Lajos 1 kas méb, ozv. Somogyi Gynláné (Palin) 2 pár kakas, Birck Uszkár (S. Szi.-Miklés) 1 kecske, Linzer Béla 1 asamár. Krauss Ignáo 1 kakas éa tyúk, Takáca Jóssel I pár gerliée. Reiaita Lajos 9 pár garlioe, ifj. Bentzik Mihály 1 pár galamb, Névtelen I pár galamb, Lahuaaák Gáspár 1 vadréce, Nóvák Frigyes 1 pár nyul, Ugor Antal 1 pár nyal.
Késspénsben adakostak. Hajek Jósaefné, Treiber Lujsa, Huszár Sándorné. N. N. 60-60
CSARNOK. Xí-xi nóta.*)
A „Qtatk" kipMJéeak dallsaára.
Nemrégiben e lapokban egy kis „hecc* vala Megjelent itt —versbe szedve— >promenád dala* Hisz olvasta, ki akarta, úgyis iamerik Lám, most ennek a szerzőjét is ,ki/erselik.'
Cauf, csúf, csakugyan
A csufolkodás,
Mely nem lát benne tréfát,
.') Vátassol s .Sttal UaHay'-taa asgjslsat isimül
Tankönyvek Flsc
iskolai iró és rajzszerek
az Ö88ZM tanintézetek réezére
Fiséból FQIöd ^mm*
-mmmbmmbmbmm kaséatáá
IVagy Kaatlaaán.
Nagy-Kamssa vuárnap
Zala 69. aiftm (0, lap)
1899. augusztus bó Í7-4u
Hanam .megrovást I". Olysn komolyan Ssukinm Tani Est nam ia caalakaai XI—xi—xi, J[
A .Közlönybe* ontja bűjét agy vtrtftrsgó, Cnpja • sorok íróját a nagy haragvó, •fránya kánya* lett belőlem. Disin citn bitón y Aaaal vádol: a jó kedvel én elpáklizom.
Caip—onp—onpjatok
Csak zenebonái
Miattam U ottan
Télen nyáron ál.
Olyan komolyan
Senki sem veui
Ezt nem ia cnlekui *
XI—xi—xi
Vígan szóin ott a nóta holdu éjjelen Bevádolnak: a csalogányt onnan kiverem. Dehogy verem I távol legyen tólem e gyanú, Mert nitt 6n is ott hallgattam, lodja több tana.
Csel—csal—csalogány Hej csak csicseregj, Egynehány ifjú lány Haragot feledi I Olyan komolyan Seakisem veszi . Est nem is cselekni Xi—xi—xi.
Avagy padig tán nem tetszik >haule-volée" kűrben, Hogy „exclu*lv< mulatságjuk' lapba' közöltem ? Egy kis „heccéri11 mennyi gáncs érti S megsértődték ők
Promenádi tómvendégek, iljsk, lányok, nők.
Caip—csép—csipkedni Mindenkit lehet As ember elszenvedi 8 rajta jót nevet! Olyan komolyan Ssnkisem veui Ezl nem is cnlekui:
áms kérdésére pedig, vajon kési manka hajtja*s tett gyermekére. Hogy elhárítsak aljából a leg-a malmot vagy gép? — Munka is, gép is — Inehezebb akadályt, felbéreli sonosttevó alt.l
váiasiolá a ssersstes, — nem vsltmtly állat ereje, hansm a kés mannája mozgatja a malmot, Mirs után igy sóhaj tol t tel a püspök: Csudálatos dolog, mikéut táplálkozik ss emberi nemzedék ;ba művé-net által nem gylmolittatnék, hogyan gyömé u . ember s munkát I De boldog esen oő is, ki másnak hatalma alá rendelve szolgálatát morgás aélkfil, oly jó kedvvel, énekelve végziz
A veszprémi völgyben, Giulla királyné ud-varának közelében görög nő zárdát építtetett István | ss ország előkelőbb culádsbisk leányait itt nevelték, itt tanították himsésre, szövésre; slkslmssint innen kerfilt ki a Qinllacsula, a mostani koronázási palást szép keleti mivű ssö-vete is. Ipolyi valósainQnek tartja, hogy a mooie-casiaoi s monrealei bencés monostorok mouik-mUvészeinek nálunk és pedig Pannonhalmán, melylyel folytonos összeköttetésben voltak, iskolájuk is lehetett, s hogy eanek mesterei alkották a székesfehérvári bazilikának s a szintén e korban éplllt o-budai monostori egyháznak dini-téuit.
Xí—xi—JcL-
Az első magyar király.
1 Irta : Dr. MOL^AH ANTAL.
(Folytatás.)
Négy lüníyos, három bajojn, egyik rövid olda-lán félkörű »égréazasel - apsts — ellátott nagy épfi'et volt, úgymond, kettős jelleggel aa egybUéval h sz erődéve1, amavval ő elrendezésében as utóbbival sarktornyaiban. Félre nem ismerhetni ugyan kora — román bazilikai styljéi, de négy tornyos tárdaszerü alak<ats mógis egkülöubözteti ama kornak külföldi alkotásaitól s eredeti csaknem önálló mljtítéggst ruhszza fel, a milyet némi tulbntgóttggtl a mazyár négy tornyos egyházak ktt öa magyar egyluiépitézzsú iskolájának nevez Hsnstlmann. Ssent Is van bazilikájának, aa első magtar királyok földi marid ványai nyughelyének mintájára épültek később a pécsi, nagyvárgjli esztergomi s más asékengyhásak.
Görög s olus művestak vezeiték István egyházi építkezéséit s mint Thuróoty xróaikajábsn feljegyezve találjak, nasy figyelemmel szokta a király megviaagáini vajon elág ezilárdal-e s díszesen épülnek e a templomok. Legt bbsiör iskolák is vslioak azok mellett, e korban egyedüli terjesztői a közművelődésnek a magyar nép kötőit Bizonyos Walthw styáaái feljegyzi es egyik króaikás, miként oly bMgósággal oktatá Gellért püspöt oiaaádi itkolájabtn a rábízott ifjúságot, hogy a vidékbsli ne uet urak is "csoportosan küldték boszi gyermekeiket. Evvel a Wallher atyával *erdös, tertés'enyéss'ésre a'kal-maa vidékre, jtazván keresztül a ptttpök mint egykora szerzetes legenda. írójánál olvassuk, .egy kis községbsn szállt mag éji nyugalomra. Éjféltájban csodálkozva balla folytonos zórgést mely egy kési malom működéséből származóit, a minő müusrt ö még Soha nem látott. A zörgés mellett énekhang is emelkedett egy nőtől, ki e malmot haj'tá. Csoda kozva moadá a püspök Walthtraek: hallod-e a magyarok dalát r mind a ketten lelkaeogának az ének szövegsnek tartalma M«tt A atár ágyban tekvt olvasgató püspök, midőn as éneket még hango<tbbra hallá emelkedni, mondá Waliberask; Mondd me< nekem, mlfé'e dallam e>, mely engam olvasátombzn szünetelni kényszerít ? E<, válutolá Walther, egy vers dallams et s nö,kiénekel, gazdánknak szolgálója ki urának gsboaéját őrli. A pűtpök
Negyedfél évtized uralkodása terhei nehezedlek immár az első magyar királynak vállaira. Egyetlen IU volt cuk éleiben, Imre herceg, reménytelin ifjúvá nevelve fel Gellért püspök, egy velencei palrioiu osalád sarjadéka által, ki a nent földre atutábin Magyarorsságnsk vette alját, a király lelaaóliUsara azonban itt msradt Csanád főpapjává neveztetett ki. A krónikás feljegyezte, uogy a midőn ellogtalá püspöki széket, a csauádi lakosok közül mintegy százan különféle drágaságokat, igen sok ssőnyeget, u ussonyok pedig aranygyűrűket s nyakláncokat ajándékostak neki. Fejedelmi növendéke, imre bugó támaaza volt atyjának a magyar keress-tény egyház megalapításában. Uralkodó társul maga mellé kénült emelni öt sz sgg király s a görög császárok hasonló tárgya müvunek példájára egybeloglatá a helyes uralkodás alapelveit fiához intézett aiyai intelmeiben, Szalay László mondás ként azon kevés emlékeknek egyikében elyeket az iilö nem irigyelt meg tőlünk, i melyek a gyengéd atyát, t a dicső lérfiut egész ntiidségebeu t egész nagyságában láttatják velünk. íme u intelmeknek néhány poatja:
.Hsrtg* gőg és irigység nélkül uralkodjál békén, alázattal, szelidsé.'gel, ha e tanácsomat követed, királynak fogsz" mondatai s szerettetni l fogú valamennyi vitézektől, ha as urakat s fflU urakat lenézed, ha gőgös, irigy, dalófaló Intess a vitézek ereje királyi méltóságodnak tompaságává fog válni s országod idegenekre fog szállít-1 tatnl. Valahányszor itélelhozás végett valamely főben járó büntettet elődbe kerül ne heveskedjél i ne bou teamagad ítéletet, hí nem bizd meg vele ss illetékes bírákat; Ítéljenek ők telette a törvény értelmiben. Ha pedig olyaij. Ügy kerül' elődbe, mely felett magadntk
megfosztották láiásá ól t ba lásától a nyitra-«o-borhegyi kolottorbu tartózkodó Vaau t, mire a másik bárom Árpád bercez feQff<j dőajterentt mene külésis jelöltjének érdekébea semmi e.zkösi ől viasza nem rettenő udvari paratz árataysi ellen.
A teáiben-lélekben megtört király, tehetetlen nskös immár a p.'irtnsk kezei kösStt, nem ellenezte , hogy as ö nevében Pétert ajáj'ják nléd jánsk. Da még ne>o ürítette ki egénea a keserűség poharat; m9grővidité<ére különben is megsiámlalt napjainak összeesküvés támadt as udvari leslőrök kötőit, a kiknek Péter volt a parancsnokuk. ÍJJoek idején gyilkos szándokkal király hálólermeoe lopózott be aa egyik ösue-(sküvő; ds a rettegés megz«ibasstá -sentség telén merényletre emelt karját, földre ejte a tőrt, térdre vetette a tájra feíébrtdt a királynak tekintete, vallomást tett az összeesküvőkről s kegyelmet nyert
Am igy is elérte célját u ármány ; e störn ü hálátionság uok részéről, a kiket leginkább áruztott el kegyeivel, súlyos fordulatot adóit István betegségének. Még egvzer maga köré gyűjtötte egyhasi és világi nagyjait leikökre kötötte bacsuss<vaiban a haza es as egyház agyé-s sz 1038-ik évnek, Buldogssuoay ünnepén .Egek királynéja, vedd oltalmad alá ezen egyhazat, e hont s kedves népemet* u'olsó fejsóbajiá-sávéi kisdia nagy lelké'.
laerksailil Izeaetek
Valslta aasrksaaliak tag. K-I kés m.girksssii 1. a á vara raass.
,tstr tinta, afárl éj|elea" e. rsrs s kMMi Mkt-latnak latolt matatja, 4a asirt még a UallfcsMatf márUkit s.m Üt ■«(.
a. Uj Budapest Ssirsoss látják. I L pátéáayt megindítottak.
kire. A költeményeket, mtliolyt sorra kortlaok, kSsáljlk, „Kertemről.4 Kieoáojtk. MlolSbb kiaálai fogjuk, Űd Salat I
Tlv|4a. Kuzléaát lofkóadabb ■.fkndjtk. Oévtalat I
NYlLTTÉR. Selyem damászt 75 krtöl
é frt SS krlg aitsroakiat — valami at fokoto, Már áa aalasa ■aaaaharg-ael/aaa t> krWI 14 trt t>6 k i( aáto raaklat, — a Isgdlvatojatib siörés. sala ás mlatáaaihaa rriitlígirtuUksak psatabár is váaasauaen, nla> ■lat káakoa saáUiltva, — silsltkat psálf pnlaftt,
ialláral UMutL
HENNEBEBO O. aalyamfyáral
(cs. is kir. ad vari aaálllté) KOrtahkaa.) (I) Magyar tavalsaás. Svájeba kitsatna lavílb4tysg npiSuM.
türelemmel s köaf^rület'el hozz iléleiet Valamint külöaféle tartományokból jönnek a letelepedők, agy különféle nyelveket és szokásokat, tanulságot dolgokat és fegyvereket hotaak magukkal, melyek a királyi udvart dutesitik e dicsőitik, a hü hatsimuságokat pedig rettenik ; azért bánj velők tiuintégne >, hogy veled t nálsd örömettebb tartózkodjanak, mint másutt."
Ugy volt megírva a tort könyvében, hogy ne vehesse hasznát Imre herceg at apai sseretet s at uralkodói bölesesteg su<alta a tanácsoknak. Kevéssel a megkoronázására kitűzött ntp előtt u, 1031 -ik évnek ötzéa súlyos beteglég törte meg ifjú éleiét A krónikások szerint otupán névleges házassfgaból Kreszcimir horvát lejededelem leányával nem született gyermek, az öez aps ei|vesztette koronájának örököaét.
Namctnk 11 szü'öi bánat, Ss aggodalom nem ze énsk jövője fölött is súlyosan ránehnedett hátralévő napjsira Kinek kezeira bízta a gondos ápolást igénylő uj állami és egyhtsi rendel, ki lesz képet fanntar-aai t tovább lejletzieai a mllvtt, a melynek ő volt alapvetője ? A nemzeti-alaptörvény Árpádnak családjához, a király nagy-bátyjának fiához Vun ho< a en-iek testvére, Tar Liszjó gytrtmektihez, Endréhez, Bélához és Leventéhez kötötte a választást: de annak őrölt kicasponcásal, az utóbbiak a pogány hitbet való ragaszkodásuk miatt nem nyajtottak elég biztosítékot Igtvánnak. Udvari foadorlatok, a királyné t külföldi környezetének hsfolyáta ráterelték figyel inéi 1 unokatictoiére, Péterre, Urtsolo Ottó velencei hucegaek, István egyik nővérétől ssüle
Nyllatkeiat.
Boldogult firjam néhai paoséri Rtttiy Aaril, Ztats v áros raadérkapitáaya, ki 1899. márslos U áa a .K.assU' balosat klatositi rásaviaytárzasáitsál balost oltsa biataltatta magat, 1899 áag. bi 8-án vadásnt kOabsa a ísgy vor aátst. leajolstiéao folytán olkslálaav m, a novoastt társasig a totjua kell bíráskodno d, blstositott Ouasgot; usa 40.000 komáát [togyrassaw ko-
ronát] askom a kárjolaaiás vétel, aláa rógúa kifiaotts.
A .Nsmaotl Bzlsast Blstosltá Skssviaytársaságaak* aaoa gyors is ailtányoo eljárása oolytáa ladittatva iraoa atgu ■at hálát tSsatai taaet ayilváalUal. Zaata, 1899. aagaaataa ká 114a.
0iv. paoaérl Rexany Aurélné
astl. Kaomabá Barta Dr. Hajdú Dezső Helaaler Ferenoz ttgyv.éd. \ gyigyzasrisa,
mint tuuk.

Fehérnemű 0
mosását és vasalását
a következő árak mellett vállalom el férfiing ....
n«i ., , . . .
késeld (párja) . . gallér „ , -lepedő
tőrülkőző . . w,
zsebkendő . . .


. . 8 kralé r . - 5 * . . »
.....I n
rostos ktuslfáti. , Ktvánaira saját kttaáUktaasl a vasalást magánházakban la oivállatoa.
' V«r*H GyuláBé. N»gy K»iiiaa*ii Hnnjaéj atra 41
1
Nagy-Kaiwa vasárnap
Zala 89 szám (7. lap.)
1899. augusztus hé 97 én
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXlXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXHM
X amÁIIA 8
n Mi-a MŰTRÁOYA, KÉNSAV Aa VEGYI IPAR 'RÉSZVÉNYTÁRSASÁG B
8 VEZÉRKÉPVISELŐSÉGE
S mJmmi MEL,S és PINTÉR Szombathely, um^^r I
ÍSÜPERFOSZFATOK
állati és ásványi eredetűek.
» lifB^Miüim, a íecJobba* káváit 4a a la*oloa<ibb fonfaruru tsáfyaasatek aűadaa talajra ilhlamt MT* Tartalmáénak 10—80J viaben oldható loszf.trsavut. Vegytanaimért ssavatolank.
Tekiat«it«l • aaátráfrák |}<n laléaén • %m mo >mrtl|Wl|ln,
K
x £ sn-éUkcŰLlözlxetlesn. a-z őszi Tretóse3szan.él. _
S Kétannyi mennyiségű cilrátban oldható foes. GwA11A4|»áfftra IrAm*W%«#4i n4 me'T mindenütt ? X fonaml eem pótolható. Ajánlónk továbbá ö*WAlWtt nOUipUSlUUl, kitűnően berák. 1
X esesMsttst, Cklitulétroatt. mulü ié|t«ytri|yát, kálMt, kalaltat, klllalean sritrégyákat. kasát te ktláutt afvéayek alá, KMpItált triiyt ée uiferfeedkt 1 x gypeiet keréeek trá«yá|áai ée u latáitttréiya keazervátteára; takafáafieiet stk. 1
X MELIS és PINTÉR, Szombatnely. Széli Kálmán utcza 7* szám *
H M. kir. álluHvaaalNk gépgyárának,MellehárFerenci ea. ét kir. esak. veUfépiyáráasb. Bleker 2 jf Kudelf e». éa klr.'azab. ekcgjrárának klaárélagM képrlteii«éxe.
X Tejgazdasági gépek és eszkőzök, gazdasági magvak, összes gazdasági szükségleti czikkek. 2
Zsákok, ponyvák, olajok, zsiradékok elárusitása
XXXXXXXXXXttXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXtt*

14880|ö99.
KERÉKPÁR RAKTAR
UNGER DLLMAM ELEK
TMkifttktiéirtta \AGY-K4.\IZK4V
a világhírű || Premier helical" kerékpárok
—-i_ Wkáantaslits te raktára._ '
Kitűnő járású és solid szerkezetű
^UTIGÉPEK felszereléssel együtt UO frttöl felfelé.
HbadeniieBal kerékpár nlkatréazek tfái válaeitékkaa.
áijtnukek lapea éa brrarat . .
UOOCXXXXK***
Fabevásárlás. g
Több ezer gyertyánfára
úgyszintén tőbb eaer kőris, barkécza és vsd-körtefArn 12 czolnál vastagabb törzsekben, azonnali készpénzfizetés tllen vevők vagyunk. Esetleg kisebb meny-nyiségre is. Erdő tulajdonosok vagy. közvetítők szíveskedjenek levélileg fordulni
Hugó Weisz és Társa
fákareskadé oaéfkaa TEKEavAa, E őségnél aikalmaaást nyerhet tóbb évre mint fe.'hgyelff vagy »azpedhor<, olyan egyén, aki keménylatuletben és erdfimunkában járatoe. 988-6
I RWUWUtWWWUtif
980—1. íj
§ HIRDETMÉNY.
Q Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa ezennel köz-Q hírré teszi, bogy a v. alsó- és felső erdőn, valamint sí Q alsé-nyiresen található ez évi gobacatermés az 1999. évi Q szeptember hő 2-án d e. 10 érakor a városház nagy-W termében tartandó nyilvános szóbeli árverésen el* adatik.
Bánatpénzül az árverés megkezdése előtt 19 frt a kiküldött bizottság kezéhez leteendő.
A feltételek a hivatalos érák alatt a v. levéltárban betek inthetök. 0 Nagy-Kanizsán, 1899. augusxtns hé 25-én.
n A városi tanács, f í
rtXXXXXXXXXXXXX KXX1XXXXXXXX1!
Hirdetések
felvétetnek é lap kiadóhivatalában.
Nagy-Kanizsán.
Kftgy K*nix»a vasárnap
Zala 69. asám. (H lap)
1899. augusztus bó 27 én
Padlózatok mázolásához
0. FRITZE Borostyánkő-olaj lakíesték {ffi^4-
0. FRITZE Borostyánkő olaj lakfesték —t™* mm/In »i»«« j4éAii4a -atuta.
0. FRITZE Borostyánkő ohy lakfesté* ifítSttŐ ZSSBl&ti ~1
irhát haaiaálilban a Irgolnább,
B—10
RAKTÁRAK NAGY-KANIZSÁN:
ABC 4a KLfilS lö»ierkereakedésében - FIALOVITB LAJOM butorraktárában.
Köszönetnyilvánítás.
4 rntéfi SALVATOR LIPÓT föbarozaf udvar maatan hivatala.
lltaláaea áthatOit-kj ár. ó -tmárí la alrátyt rtaaáp Halrator Lipét Kíkerra.* rMMlUHÜ mug na ||<(|SV« u aabtttttlppal bAlalt cal pékkel. 6 Irntp ktataabb gyalof klráadaláaoa kataaálta • oslpAkat ia áratta, kogy lábal a*a fáradtak Uj alít iái klaéaaágta elplkail. XflldOk egy pár vadáaa*alptt, hogy taaak a ■latá|ára Mimik aáalkat tabaaltalpbálátatl, agyinaaaál a olpán-■41 • tatát klléják 14*.
■Imik hair • faSáaanlpIfc 4a aly Ják Inutk, ■(ffplrlik, a MlM* aif|Mrl*k valtak a aaa>
iMMMiU
Zágráb, INS. Jallat hó 84a. K R A H L, banárkapltáay
Sujinnitl volt ■InlntanMko, t kfluIgMKtláti hiidaág olníiko, * kévatka •lkat Ifja:
Itatta Doktor art
At aebaatbeMtt ralpék kllfinitkntk bltonyulltk, nttinUn ó« pnháo járak mutn mlodto IkklaituB. Mgy hogy — tat lilaaam — Mbbajom atmmt tovább orro.iut aam tgényal.
Stlvta taaáaaát kll«0iil
ITébmih. 1887, évi taptembar lT-áq. Ttataü klra
I1S—60 WEKEBLE SÁNDOR
óvjuk láb'iiiikfit hidegtől, nedvenségtöl és "meghűl éntől.
Hlnci tSbbé lábfájás I
8am tjfukBiaw, sam Izzsdás láb, sam bórkaménytdéa, sam w libdaqanat, aam lábéqét.
BSvM idti vtariái atán m fMaayabbBl a járáaa taaak, kl nlpS|t 4r Héfjrea-fáls, aaeféas vtláfaa aaabadalaaaaott aabaettalsbé- ÍV; 1 láaeal látja el.
UtiirisUriáp 1 M a© kr, «gjwrl 00 kr, h«MkUlp 40 kr., 1 j
gyermekeknek tele. ■
\ As atbttttaipbálá* kltliSaágát legjobbat bl«onylt|a, bocy a ea. 4a khr> 81 klala kaéatruath 4a a aa. kir. ktavédaé(a«k tddla I ss aaa >4r aaáUlttatatt.
Saátheldáa oaakia itlavéttal, van a péaa ulálagta baktldtaa aetlatt M Falvi lágoti látok, proapactaaok ia ktatöoatajilváaiUaok Itgj".
BC VlataaMadékaak aaacMsK árrairdarar. H fi Általáaoa Aabeatáru-gyAr betéti tárttta|
BUDAPEST, VI., Szlv-utoxa 18.
E|yeéM elánialté raktár ia kápvlielattlak Macr-Sáanlaaáa i
FRANK VILMOS |
férfi- és gyermek-ruha, czlpő és kalap raktárában. Bi Dél zalai Takarékpénztár épület.
nmM^mMwmFm^wmm 1
I '96 Mllltaalaai klAllltátra araay trdaiakaraaat éa aülaeaiaal aagy áraaaMi.
1897. Klabtrt naaaatkéai veUgáptanaayta tlaS élj : Allataal araaférvataiH. Lávái ataaatktai vitigepvenenyeu ntgy Satart | alaS dij: araayértttmtl.
1898. HédanSviaárkalyi vetilgépvarMnyea alti dij; traayéraaaatl. Maiaaviaérhtlyi klAllltéaoa tW dll: trtnyéraataai.
Weisej C.
gazdasági gépgyára
Üfagy-Kaalxaán.
Ajánlja:
HAdTAaaassÁe legnjabbés
LKOJOKK ..TETÓGÉPÉT,
aaabaá. kiváltható kapattak-lyékkal állatott
alk 4a kesTM lalaJkat eparáat alkalaaaa
Xaia-Drill
lerveMsépét, Parfnr+a" °|M< '«•■ H. "tígápát;
továbbá aaab. ,jlOI lOl/ttt kaatttt, tibb klállltáaoa tltS di||al kiUaMtM Saak-rtadtJtrü aeséMtéH, koraaált. JárfáayaK. uáaa«y«|tSi1. raatáit. trtaaratt, éarálét, auoaka éa répavágilt, kukorloia-Morzaolólt át mtndtBfált gudatági jápait.
BUvAllal ataloat éa viivtMttk btrtaániNktl
„Piaiét ir." rsz kézi-toló répalap és töitoptd* i 10 írt-
Aijtsyték tanra 4a kánatatve.
177—SO
Mörathon
csea ki tűn 6 doháay keverék mindenütt kaphnté.
Gyári raktár : Weber és Tsa Bpest VIII. Erzsébet-körut 19.
HAGY-HA1II ISÍSI
Í MARKDREITER L. urnái.
A Mllralkaa" rlptákea ■rjhodllott altdtt dokáayiát, aert a dakáayiátt l|tt tfáutá-Seeeé taait, • ilaatia halálát eWetrtl éa anuekáa tttiáktt aéUtlHihetatiaaaa válik SS7
Nyomatott Fiscbel F^lflp laptttlajdonosuál Nagy-Kaoisitán 1899.
X
Huszonhatodik évfolyam 70. szám.
(MTtaBtMf Ttinkti tr*tf fiakkal fttap k»a»»-koroakaétaákoa
á mmiInI ártokooal tokot >ipu km 4. 1. 4-4 m ktot
Ma IiIíimM 1 lap satUsal ráooáro mitbii aludta k8»l«»Jn)', n
Kiadóhivatal VlntMatpitot: Kitrhtl FtUf kínyr-kartsksdíts,
ZALA
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön.
ELŐFIZETÉSI JükáZ "" Zfáos ém IS karaaa (6 frt - kr mén* S Juaaaa il ín — kr. S«W>*n* S korona (1 frt 6» kr.
XriltUr putsaai 10 kngair
EISa*rít«ek, roloaist a MtMaka voaitkoiík Plaahai FSJSp klaj ikiia MWb Utésoaddk,
Séfaoatotln Urílek eaak i»»erík«sak-Mi te»»dt»uok al.
I|7N ma ara ka tortát
Nagy-Kanizsa. löMö.
Felőlit szerkeszti: Smalay Bémémw SltrksttMUri: Bnrui I*Jm.
Csfttörtök, augusztos 31.
Horvátországi magyarok mozgalma.
! a nemzetiségi kötelék fenntartásának, | szolgálatára. Eme nemzeti céljoknak al-
I mégörizésének nagy fontosságát. éréséhez és nagyfontoeaágn törekvósök-
Az ott élő magyarságnak intelligens |nek támogatásához sogitsógül hívják a
Körülbelül százötvenezer magyar része mosta kivándoroltaknak szoro- a kivándorolt magyarok az anya-or-
él Horvát-8zlavonországban. El lehetsabb viszonyba foglalása céljából hitel- «ágbanélő testvéreket. Arrakernekugya-
képzelni, hogy milyen óriási küzdel-!szövetkezeteket szervez. Eddig nógyl nis, hogy minden nagyobb vároe vagyo-
mébe kerül ennek az oda vándorolt'hitelszövetkezetet szerveztek, az ötö- no9abb polgársága vá laljon magához
magyar nemzettörodéknok megőrizi dik alakulóban van. A nagyfontosságúf^árom ilyen nevelésbe adott fiat
legszentebb kínosét: a hazaszeretetetjmozgalom élén Sh'ansa farkas m, állam-
abban a folyton ellenünk kavargó po-jvaauti hivatalnok buzgólkodik. Mégl
litikai áramlatban, mely örömest első-1200 hitelszövetkezet vár megalakulásra, |
pörne mindent, ami magyar. s joggal remélhető,' hogy ezek a hitel-
Még azok, akik itt nőttek fel, az l szövetkezetek igazán őrös várai lesznek |
édes haza kenyerén s csak aztán ván- a magyar úllaineszmének.
doroltfflT ki, megküzdenek valahogy ez- A szövotkezetek annyi anyagi erő>| J
zel a magyar-elnyelésre törekvő áram vei még nem rendelkeznek, hogy isko-fl
lattal és megőrzik a szivökbegyöKerezetti Iákat állíthatnának fel: de a mozgalom .. """"" , ~~ - .... , . , , i . ... . itünk maga a tolni vas,
hazaszeretet szent, kitéphetetlen érzet- j vezetői nem is remenyolik, hogy a tar- . , . közlünk
* mét egész a sírig; de már az ott született j tomáuyi kormány ily iskoláknak fölálli-
ée ott fejlődött nemzedékek nagy ró- tását megengedné. Ezen a nehézségen Fölhivú*
szét magába szívja a horvát elem. Kü- tehát ugy kívánnak segíteni, hogy 2—:i| A szlavóniai magyarság megmentése H&nösen ki van téve a fölsziyódás, a gyermeket mindon hitelszövetkezet föl •[céljából az igts magyar férfiakhoz ét honled* beolvadás e veszedelmének a bevápdo- írievelteT SfagyarOTsy,iigban Ezek a tol '"yM", -
rolt magyarságnak az a része, mely a jesen magyar szellemben fölnevelt fiuk Az anyaországból való ZecSmloftárfölytán maga alacsonyabb műveltségi szinvo- lesznek azután hivatva a magyar állam- mintegy 150 ezer magyaréi Szlavón- ét nalán nem képes megérteni és átereznieszme és aízüvetkezet érdekeinek Horvát-országban legnagyobb részt po Unka
lés beosztás szerint sorban lássa el ebéddel és vacsorával. Lakásról ro-' házatról és könyvekről a szövetkezet I fog gondoskodni
A Nagy-Kanizsa városába küldött IjÖlhivás előttünk fekszik.
Midőn e szép nemzeties mozgalom* I nak pártolására közön ségünket hasa-ífias szívvel buzdítjuk, szóljon helyet-rás, melyet egész ter»
j jedelmébei
TARCA.
Elváláskor.
Elraokadtaa a lánykától asassár^, latra tudja: jilek-o majd «.sótw ! Ej ! ki tad|a T clfelrd-o, tajjr nml : Zlfoloda.a 6t aár tQbbi aoa lakat.
Hald itágos, amadoa est Tolt, taláksaoa, Utolján .(yttt rollnak n.a régen ;
Hó koholta pikoatottoa fojoawt, ---
Edoo tuváo ringattam ol niToBOl.
M lat a gjoogo kaiaat rtag t Ifváloa, Kát kiim y esitlaat meg tok Bt. taoaáboa ; Hősnők láttaa fotlrra o pár rsavat: Ha otrálok, értő ntroa a.gkaud.
Citte F. Alberik e. r. lám).
Elment.
Fiatal, kedves, nranros asszonyka volt. maga a_rőpködő vidámság. Azok küzdi a augárzó lelkek közül való; akik szellemességükkel, jókedvükkel egész nagy társaságokat képesek mulattatni.
Akik' meg-mégha multák ragyogó vidámságát, szikrázó elevenségét, azt mondták rí: könnyű "Tieki, mert valóságos paradicsom az elete.
A* is vo t.
Férjivel négy évi házassag után ia éppen olyan forrón szerelté- egymást, mini a menyekre nap jitti. Szerelmük nagyságul osak núvelte az a szőke, fürtű, kékszemű angyalka, aki minduntalan oda lurakodoit vöxejök, mikor egymáshoz simulva hallgatag vyőnyörüsegiH merültek ei a hazaa elet kod gaiigansk világába. Ez az aranyos l>is ,'itnkn, ez u kia c«ucsog& teremtés rolt az 6 patadicsomi szent csend|ókbek éttekló madárkája, i aki dalt csattogott arról a b»ldog»agról, ami az ó sziveiket betöltötte. 4— Egyszer valami jólékonycélu báit rendezlek a váiosbsn. A boldog pur remmiléle divatos mulat-isagért sem szoku ellmgynl az edes meleg feszset. | Egyik sem kívánkozott ki betűit*. Legfeljebb caa-ladi összejövetelekben vettek részt; néha-néha na^uk is volt egy.egy ilyen estély.
Mikor a jútekuuycelu bál meghívóját megkapták, mégis maga a vidám asszonyka mondta a térjenek:
— Ide talán mi is elmehetnénk, angyalom.
A férli nem sióit csak olt tapadt moeolygó i s :e ■ne sugarával aa elültük játszó kiz téremltisan.
A nő rögtön kitalálta Kondolatát.
— Iduskara gondoltál ? Talan addig ru lehe'ne ibizat a dadara ? Nsgton ragaszkodik bozaá.
A férfi beleegyezóleg ingatta tejét. —: A hogy gondolod, éd-aem.
H9K5-
ebbe
a mulat-
__________ ... _________ . |
Tankönyvek
Abbun állapodtak meg, bogy I ságba mégis eaak elmennek. I £l h mertek.
Az ismerősök valóságos rajongással vették I körül a »tlváno< malaisagon még sohasem • laton, bolilog_4jart-. Mulattatlak őket erősen.
A idrfit magukkal^ ragadtak a hasas emberek, I a nőt p. dig á nata -asszonyuk,
fcjfel fotu' k.'i-háront liatal ember sietett a férjhez, hogy rng«djé~* meg nejének a táncot, mert addig nem »kar táncolni.
A ferli lekuroit éa ejehez sietett, bogy csak í táncoljon, ha kedve van boaaa.
Ss. di ö gyors ketingót húztak éppen* A ki'Unit lai.coenőt kézból-kéabe kapták. Kigyalt arccal, pihegve QU le éppen, mikar I valaki a (erembe toppan éa tapintatlan szeteske* dé-sel jelenti, hoyy a K... utcában, a L, féle j hasban tflz Olött ki.
A holdeg pár ebben a házban lakolt. A szegény asszonyka felsikoltott és férjéhez I rohant. Aztán mindketten Őrületes sietséggel ksp-kedlak magukra vaUmii a a künn álldogáló bérkocsik egyikebe dobva magukat, hajialtok hat a. Hideg éjs aki -sel sivított át as n'etkon. A fiatal felhevült asszonyka a hanyagai <aa-Igára vetett felőllőhen, ami nem ia aa övé volt, — már fét-uion erősen megrázkódó t. De eb-|ben k pillanatban másra nem ia gondolt,-«atk I Iduskára.
iskolai író és rajzszerek
g^f az összes tanintézetek részére
FISCHEL FÜLÖP
kapkatak
NA«Y liANlMAX
Naey-Kanizsa c-ülürink
Zala 70. szám (S. lap)
1X99. augusztus hó 81 éa
Mintán anyagi erőnk míg nem elégséges iskolák felásására ét a horvát tartományi kormány ugy sem engedné meg: akként véltünk « bajon segíteni, Kogy minden magyar szövetkezet 2—3 magyar gyermeket as anyaországban fölneveltet, kik hivatva lesznek idővel át a magyar államaimét é» a szövetkezeti érdekeket intelligenciájukkal szolgálni. Ennélfogva azon alázatos és hazafias ltérés-ml jorduktnk Kanizsa város polgáraihoz és Ütő sorban a mozgó posta tekintete* Inra-talnokaihos, kik ts eszmét adták, hogy
mmArnlnének hetenkint egyezer ebédet és o|y lu|ajdonSág, mely a későbbi iérfikorban vsKserát adományozni egy-egy szegény m'a- megfizethetetlen gyár jutnak, ami által nemcsak igaz ham-1 mretetőknek szolgálnák, hanem SUttvonországban letelepedett érdekében megindítandó országos mak úttörői lesznek.
(Ili lel van sorolva as a bárom magyar Hu, kiknek részére u jóié eményl kérik Aa »rdekió-dők ezek nevét megtudhatják a mozgó póstu lszt> viselőitől.).
Lakéiról, ruháról és könyvekről alulírott fog gondoskodni
Kérésemet megújítva, üdvözlettel.
jogok, iskola és egyház nélkül, — cseléd zünk a magyar tanuló iljusághoz. Arról a gflnk, eszünk járása fejlődjék; továbbá, hogy asddra, Alulírott, kanizsai barátaim segitté viszonyról akarunk szólani, mely a fiatalság megszokjuk a kötelességtudást és szorgal-gével hozzáfogtam a magyarságnak kitel- h » Unilói' Hle,ve tanári kar k?z?" Ki ne venné hasznát e tulajdonaáfolr-
* .,, ,~7 , ... áll, jobban mondva: a melynek közöttük Inak a későbbi korban? Hiszen rajtuk alapul
mtketheeetekbe való megszervezéséhez és eddig ^„^ ke)|ene Al(a|ában ninC9 jfcen boldogulásunk az életben, velük szilárdul
a kanizsai, trujamt, piskorevcet és kopantcat okunk panaszkodás™, de az egyes példák, meg létjogunk
mSesAeseteket szerveztem meg, mig -a hrddi melyek egy intézetben, vagy csak egy osz-J Van a tanulóknak egy rossz éa igen szövetkezet alakuló félben van. Es további tályban mutatkoznak, elégségesek arra, hogy elteijedt hibájuk, a mely menthető ugyan 200 hitelzzöoetkesot vár megalakulóira, megszegj-k a lanitó munka kedvét s ez fiatalságukkal, a mely azonban mégis káros mely srtvetkezetek a magyar áümeszmének esetben nfe™sak a rendellenes tanuló ha- hatású rájuk nézve. Ez abban nyüvánul,
_ r , ^ nem arnak ártatlan társai is viselik a követ-
ar* várai Izendnek. kezményeket
Először is a tanuló tartsa legszentebb és legelső kötelességének a tanárai iránt való bizalma és engedelmességet. Ennek mindenképen hasznát ve zi. Mert a tanárok mindannyija tapasztalt, tudományos, önzetlen férfiú =s bizonyára nem áll érdekükben helytelen ösvényre terelni a kezük alá kerülő ifjakat. A mit különben a műveltsége és az oktatásban való jártassága után sem lehet róla fő tételezni. A tanuló pedig, ha meg-
szqkta az iskolai subordinációt, annak csak cainytevőkkel szemben s ez nem éppen akkor veszi igazán hasznát, ha kilép a? kellemes az utóbbiakra nézve, élet winpadára. Hisz ennek folytán szerény, Kicsiny, meggondolatlan pajkoakodás kötelességtudó emberré válik; ez pedig két rossz következményekkel jár Ugyekezzgiek
ezt mindnyájan elkerülni, legyenek magyar ifjakhoz méltóan, komolyak; tekintsék a
tt . , _ .. •» i . ,. . I tanárt második atyjoknak és alkalmazzák a Hogy a tanár őnz tlen jóakarattal tanít, ^gfc hl- nak h I vaui a Horvát azt gondolom, magyarázni sem szükséges. ' "
magyarság! Példának okáért: számtalanszor ismétli azt,
mozgalom- hogy tanuljanak Neki az egésuen mindegy eVMaelikUSOk mOZgatlM.
akar megfogadják sz«vát, akár ntm, Abból o
se kára, se haszna. Ha igen, akkor sem az - KaImiu elhalálozásával megttre-ed.it n ö javára szolgál az, hanem egyedül a tanulóéra. Soroljunk fel bármennyi példát is, mindegyikből csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vezető tanár tanácsai önzetlenek, vagyis jó szándékból fakadók. Már pedig érdek nélküli jó tanácsot minden vagyok hazafias józan gondolkozású ember örömmel követ.
Némelyik tanuló n mely szaktanár tárgya
hogy az ifjúság igen-igen szereti íölebb valóit kigúnyolni. Rendesen elkeresztelik a taoá-rokat, azonkívül utánozzák szokásait s beszédmódját, engedékenységét tréfára használják ki s még szigorúságát is ki játszák. Nem mondhatni, hogy ez a pajkoskodás rosszakaraton alapul, de ha rájön arra az illető tanár, ő biz annak veszi. Mi történik akkor, ha egy komoly, meglett férfiú kigúnyolva látja magát fiuktól, akik az ő vezetésére vannak utalva? Méltán megharagud-hátik és eszerint aztán érezteti haragját a s
kész szolgá/ ok: StrúxLsz Farkaa a. k
m. i. r kimtőlnok.
iránt ellenszenvvd viseltrtik, mondván; hogy annak ugy sem veszi hasznát az életben. Például, a k< ügyvédnek készül, esetleg --I megveti a fizikát, mert ez szerinte nem
Néhány szó a tansió tfJnságlK.z.j^^
Alkalmasnak találjuk a jelen időt arra, í annak gyakorlati hasznát is vegyük, hanem kogy egy-két megszívlelendő ta ácsot intéz-1 azért, hogy művelődjünk, hogy érteimisé-
dannaiali egyházkerület felügyelői .Ustságe. Most a hivek a következő felhívást teázik közzé.' Sz. re tett bitrokonaink 1 Szentmárioni Radó K<lmán v. b. t. t. ar (Snasv méltóságának váratlan elhunytával egyházkerületünk {előny lői állása elárvult és iegközelebh betoltesrn var. E válauiáa-al kapcsolatban tőbb je,.' nevét hangustatjek; azonban azon térlhs nevét, kit erdemet, eaen kitfiatatéare leamél'óbbá tessnek, eddigelé oszk elvétve hallottak em« legelni, sőt oly hirsk 'erjeaztemek róla, mintha ezen állást egé-zaéyi etem pontból nem volna képen avagy hajlandó elfogadni
Ezen tévhit eloaxIaUaa céljából, let^jb meggyőződésűnket köve'jttk, midőn benn*.kj', kelvea biirokoaaiok, li-zi élettel érteadCak, hogv, dr. 8ekreiner Karoly kir. 'anác-w < nr, egyházmegyénknek folyo hó 16-án Caavan lanott közgyűlése alkalmavnl férfias baláro* sottsággal kijelentette, ho/y aaon saetben, ka
Az a kis szőke ansyalka pedig olyan édesen szendergett hófehér párnsi kőzött, bogy lel sem ébredt a tűzi lármára.
Jeieniéklelen pince tűs volt az egéaz, amit ha-mar eloltottak.
Hanem a gvermekéért remegő aaezoíiyka lázas' borsoogáki érzett idegeiben. A bálba nem mentek | vieaaa.
Köhécselni kazdelt s majdnem mindennap | valami aajátságos emésztő, égető láat érzett egesz I testében.
Aa orroeok aggodalmasan vizsgálgatlak a napról-napra sorvadó szép asszonykái. Végre abban állapodlak meg, hoi:y a nálunk uralkodó' viharos tél akadályozza meg a gyógyulást; meojen ] a Riviérára.
A térjei lekötötte hivatala, nein kieérhetie el; as édee-anya kisérte as életeért remegő beteget.
A félj bánatosan, fázva húzódott meg édeai iéaskőkbeu e maga ele révedt tekintettel k*resie,| várta azt a hatalmas kezel, rnel* újra visazaadja annak paradicsomi boldogságát
A ki* három óva* Isnyka oda tipegett a aaerengö férfi élé. Még őt sem vette éesre. Csak mikor sngyali hangja megoendűlt:
— Apuska, hol a mama?
A férti lelUiőile komor tekintetét, maga boa vonta az ártatlan teremtéet a tompa hangon anndta; ,
— Elment, kicsikém
A kicaike ráemel e a lelhős homlokú férfira 0 koa szemeit ta komolyan kérdene!
— Elment? Hajadazol étle?
Az apa magnhoa azorilotla a csepp jószágot, bogy meg ne assa a .zeneiből 'egórdülő köny-nyttkei, és fürtjeit csókolva, moudla:
— Nem, dragam, nem I
A kicaike egy darabig jálszoll apja óraláncá vs, aauiáii negint csak lovAhb ludakolózolt:
— Miioj jön med msmus/ta?
— Majd nemsokára.
— Solal alezinw méd addid ?
A férfi melléből nebéa aób»j szakadt lel.
— Nagyoo sokat, drsgám, nagyon sokat I
— Mit boz msjd?
— Sok, sok mindent.
— Kabát ia?
— Azt ia.
— Hat méd?
— Kis koe-tt is a babának.
— Idazan ?
— Igasáo, igazán.
Erre aztán a kis ártatlan lélek kibonlakoaoti az i pa ölelő karjaiból, latolt a dada-nénihez a elmondta, hogy maid mi mindent hoz őneki a mama-ka.
A lérfi pedig leborult két karjára éa megtörten vonaglott a visszafojtott tájdalom karjaiban.
Egyszer távirat érkezett a Riviéráról. A férj, mikor ímegkapta, őrültként rohant ezobájába, magara -zárta az >jiót.
Mikor léjóra múlva onnan kilépett, — meg-
törten, sápsdlan, tájdafomdult arcoal, gyászruhában kereste kia leánykáját
Mindenki lud'a már a hszbao: ni történt ? Nem kérdeztek tőle semmit; mert tudták, hogy olyankor egyetlen szóval (el lehet eaakitani a fájdalmat ráró szivei.
A dada szemlMütve, fájdalmas arccal vezette hozz* a mosolygó lánykát.
Mikor aa apját e«éez (ekeiében látta, megállott éa nézegette.
— Mé|t vagy feleféban ?
A sápadt férfi ajkaiba harapott.
— Mamuskáért megyek. As ártatlan gyermek aroon kigyulndt aaöröm
fénye.
— Medhozodf
-Meg.
— Aitoj Dida aaejeti a pusztát
As apa fájdalma saeretattal ölelte magáboa egyetlen, ártatlan gyermekét, akiről tudta, hoay most már félig árva. Mikor ajkát annak mosolygó ajkára tapaaalotta, azt hitte, hogy eaaal a csókkal a szive aaekad meg.
Gyorsan letette öléből a kis lánykát, aztán kieietett, hogy megtegye a kéasflleteket aa utasáéra. ,
— •
Zivataros téli aap volt, mikor megint vliuan-érkeaelt utazásából.
Akkorra már fekete ruhácakát varrtak Itthoo á kicsikének ia. A dada néoi ia Idketébe -öltözőik
N«fY-Kaniisa oú'örtök
Zala 70. szám (8 lap.)
1899. auguaslna hó 81-
kl egybáskötaégek bisnlma aiemslyben összpontosulna, kötelességének fogj* i ártani egyházkerülete hívó null követni éa • lalügye-! MM ál ást elfogndja
Schteiner dr érdemeit e helyei1 résaleiesen r méltatni feleelegeenek (árijuk ugyan, de mégis kötelességünk kiemelni azon ifibb okokat éa körülményeket, a melyek jelöltségét ée tiiegvá. íasstáaát, eeyhéxkerüle ünk jól lellogott érde kében feltétlen aaükeéaeaté leesik.
Sohreiner Károly dr. egyházmegyénk és kerületünknek 83 év óta láradhatatlan szorgalma és vukitartásn munkása; ezen hossza működésének áldásos gyümölcsét eliö aorban eseo egyházmegye élveste, melynek 1 10 éven át jegyzője, 22 éven keresztül pedig | felügyelője volt; egyházkerületünk ugyaucak f 88 esztendeje választotta meg különböző biaottaágainak tagjává, jelesen pénzltg i bi-1 zot'ságának elnökévé, a mely minőfégében' egyháikerületttnk őszinte háláját és elismerését érdemelte ki.
Mint a fcaliekbő láthatjuk, Sohrei er dr. egyhsaeiyeiemüttk és egyházkerületünk belé-1 létének áe lőleg pénzügyi viaaonyainak legalaposabb ismerője, ki anyagi erőink s tehetségünk teljéé ismeretével, a kerület vezető férdai kö-L zött egyedül van hivatva, egyhftskerületünkuek a kőszegi leánynevelő intézet fe építése által aetán kétessé voltp.'iutlgyi egyensúlyát helyre-áliitani és mege'i árdiiani.
Egyházkerüleiünk különleges viszonyai feltétlenül megkívánják, hogy a világi elnöki tiszt-
Károly dr. tar mélye és érdemei mindnyájnak előtt ugyia i-mereieeek és tadink, hogy meg-! válasstáaa esetén egyházkerületünk vezetése a legilletékesebb kezakM log jntni.
elteket tartottak szükségesnek, kedves hí'-rokona nk, veletek közölni, bogy agyhaekerü-le ünk jól felfogott érdekéi sziveiteken hordva, bizalmatokkal ti is csoportosaljatok dr. Sohreiner Károly személye körül ea bistosiaátok hivő j társaink segélyével,, az esen egyházi főlisztségre í leghivatottabb iérfíu megvalaaatá*at
Is en áldását kérve reátok, maradnnk hit-1 rokoai szeretet'el és hazafias üdvöz e>tel Sopron, 1890. évi augusztus hó 85-én.
. Renner Henrik, a soproni felső ev. egyházmegye esperese, hegyeshalmi Fiacher Imre, a soproui felső ev. egyházmegye lelBgyelője. j Franz Vilmos, a soproni lelsö ev. egyházmegye egyházi főjegyzője. C'inrad Ltjoe, a soproni t lelsö ev. egyhásmegye világi főjegyzője. Scholu Udön, a soproni le'sö ev. egyházmegye egyházi jegyzője.
Dr. Zergényi Jenő, a soproni felső ev, egyházmegye világi jegyzője. Dr, Dukovits István, a soproni felső ev. egyházmegye tb. világi jegyzője.
HÍREK.
— Séistagyareaiit* Altmann Mór, a nagykauissai iar. polgárii-kola tanara a maga éa Jánoi nevű 14 éves fia nevét belügyminiszteri, ségra oly személység választanék, ki minden j engedélylyel .Alpár'n*. magyarosította, tekintetben függetlenül, ebből iolyólag idejét - Héa*«»*«, Hoek János, Kovásznára ki-mindenkoron kerületünk ügyeinek szentslhesso, neveset! állami iskolai tanító, aüg. 30«ikán d e. a at egyházkerület tanügyi intézményéi fo yio- 11 órakor kötött házasságot Horváth Szidónia nos fejlődését lehetőleg a helyszíneli állandó | kisasszonynyal, a nagykanizsai állami anyakönyvi (igynlemntel kísérhesse, hivatalnál. Polgári kötés ulán elutaztak. Egyházi
Sohreiner Károly dr. neve e tekintetben is kötésre a fővárosi plébánia-hivatalok egyikénél teljes biztosaáyot nyújt: harminc évi mükö jelentkeztek.
dése a tanügyi bisottságokban, keze-kedík a — (JJ képesdel Iga/gaté. Hornig Károly jO ében. br. veszprémi püspök a veszpr .mi angol kisssz-
Vanuak Scbreiner drnak a most felsoroltakon Usonyok zárdájaban leunálló róni. katb, tanitónő-kivttl még azámtalan egyéb érdemei ia, melye- képző intézel i* polgári leányiskola igazgaójává kai as agyhéa éa iakola terén szerzett; éppúgy S -anlhó László keszthelyi segédielké«st, oki. kö-létezaek még számos körülmények, melyek i zépitkolaí _ tanárt nevezte ki. As angol kisassza-
iegvélassl«tását egyházkerületünk érdekében 'feltétlen kívánatossá ea szükségessé te-aik; mindetek (átsorolásába azonban ezáltal ásón okból nem-hoeiá'kozu k mert hisz Sohreiner
uyok ezon mintaintézete aa igazgatóban egy lu dományosan képzelt férfiul nyer, aki úgyis mint pap, ngyis mint tsnitó mindenkor pétdánysaerű-leg töltötte be inagass os hivatáaál.
— llaUletái Kmunj Jenő nagykaokaai délivasali hiv italnok, *u yos bajának gy >gyilá»a végett aug. 16-án Becsbe ment. Ott aug 26-án az operáció »ta negyednapra meghalt. Hulláját Nagy-Kanizsára asáliito lék és aug 30-án d u. fel 6 érakor lellek öröknyugalomra aa isr. temetőbe, áa elhaay'ban Klein Jucsa, aa isr. iskola tanítónője, féljél gyásaoija.
Váróul kiigyllés Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete aug; 30 ikán d. ü. 3 órakor Lengyel Lajos h polgármester elnöklete mellett közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgyát a főgimnáziumi rajztanán állás betöltése képezte. Megválasztották; Kanőcty Jánost
— IakelMaéhl gyiléa. A nagy-kasiasai köss. iskolaszék aug. 28*án d. u. 6 órakor ülést tartolt Éptrjttt/ Sándor elnöklete mellett. Eaea a gyűlésen olvasták föl a vallás-és kflaoktatte-űgyi miniszternek rendeletét, melylyel SUcmg György elemiiskolai igargatónak saját kérelmére történt nyugdíjaztatási ügyében intézkedett olj-képpen, bogy 800 loriat Djugdijősszegéből 6101 az orss. tanítói nyugdíjalap, 180 frt pedig a városi pénztár terhére esik. A 42 évig működött igaiga tónak nyugalomba vooalásái as iskolaasék tudomásul vette, az elnök indítványéra hoesaat működéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott s jól kiérdemeli nyqgalomdijának élvezetéhez I hosszú életét kívánt Eként aa igazgatói állás I megüresedvén, as iskolaasék elhatározta, hogy azt ideiglenesen azonnal be fogja lőttaai. Aa ef-nők kijelentelte,hogy bármely név easülé-e nélkül
| elrendeli a titkos szavazási; kik! írjon latsaé* | se széria! egy nevel a szavazólapra, A Ül kos szavwzás megtörténvén, beadtak 22 saavasólapot | Ebből kapott Vtnemi Resaő tizenhetet, OtUn I István keltöt és inalat/ Sándor hármat. Ennél 1 fogva as elnök Vencsel Kezeót ideig enes igazga-I tóvá megválaastotuak jelentette ki Aa 0 osttálya eként vezető nélkül maradván, aa iskolaasék 'ugy intéakedett, bogy Lmtmer Józsefet meghttta ! a kőzp. 1L fiU'Osztály veae'ésével; esnek osztáljához a közp. 1. fiú-osztályhoz áthelyezte Oriim lIstvánt; az ö helyére pedig aa Eöorfts téri 1-aA ' fiúosztályhoz Áthelyezte Szafay Dénesi (Kia* I Kanizsáról) Szalay Dénes helyére uj la&Hdoi meghívta TiMd Boldizsár oki. tanítót, a székes-| fejérvári javító intéseitől. — Ugyancsak eaea aa
lawka panaszkodva futóit apjához.
— Apussla nésd a dada-ném, milyen csanya feiete juhát adott Didánat. Medmondom memuaz-tánal. Hol van ?
As apja karjaiba ragadta gyermekét és kitörő fájdalommal mondta:
— Nincs, nincs, nincs I Elment.
— Medint elment ? Messxe ment ?
— Nem messze, aem! — mondá a fuldokló férfi; letelte gyermekét és elrohant, hogy fajdalaiéi a magán ban kisírja.
A kis lánykát pedig magáhos szorltotls a köayesö dada-néni éa suttogott hozzá kedveskedő vigasztaló szsvakst:
— Majd meglátod a mamuskát drágám, majd meglátod. Mihelyt szépen süt a nap, ha nem lesz ilyen csanya idő, eiviaz hozzá téged is kicsikém el, el, a kedves apunk a. Addig majd as aranyos jé aamuska küld neked babát, baba kocsi', sok ssép mindent.
Visssameotek a gyermek-szobába.
Hát milyen csoda történt 1
Csakugyan ott volt egy szép babs-kocsi kék-huzattal, benne feküdt a gyönyörűséges kekszem] nagy baba.
0 yan boldog volt a kis bsba a nagy babával I Annak ia Dida leit a neve.
Égess nap azzal jálazadozott
Később azután a jo mama küldözgetett Aidának szép szekrények"!, amikbe a baba toalel-jeit lehe ett belerakni; gyönyörű nagy pamlagoi, amin 9 bsba heverhetett ha megunta a fekvést
a kocsiban,- meg nagy lofelazékeket is; éppen beléilteti azokba a nagy-baba.
Télen át sokat küldözgetett bizony s jó mama.
Mikor azután a livasssi nap melege elhozta a azép idői. Diduska oda tipegett egyszer a bánatába merült apáhot:
— A puszta vidd el most Didustál a taamus-Uhoz.
A térti ránézett a fekete-ruhás kia angyalkára.
— Elviszlek angyalom, el.
Aitán ki ia vitte magával a temetőbe, a családi sírbolthoz, a hová a fiatal elhunyt uszony teteméi (ették, mikur a Ri/irieráról hazaszállították.
— Itt lalit mamuazta?
— Itt
— Diduaata látni szejelné; beszélői széjetne vele,
r- — Nem lehel drágám, nem lehet.
Talán medha(ja, apuastám.
A térfi némán, fájdalmasan ingatta lejét
A kis angyál pedig közelebb, lépett a sírbolthoz, rátérdopelt s pici ajkat a köledcl egyik kis nyílása köteiébejllessive, elkezdte hangosau kiállani :
— Itt van Dida, mainusla I Gyeje basa 1 Nem 1511 több jálét. Csat te t-illesz 1
Az apa leroskadt kis leánya mellé, lázas égö homlokát oda szorította a sirbollfedél hideg kövéhez és kínosan; fájdalmasan nyögte az áriát* lan gyermek-ajk üiáii: — Csak le! Csak lel Egyedül caak le I
-9
Kertemből.
Holdvilágos eat volt, a es olyan sajátságos féojt veteti virágaimra, hogy aem tudtam asegktlfié-böztetni,: melyik as en kedvenc fakssiaa ; a kéket pirosnak, a lilát keknek latiaiu .. Elszomorítóit, mert megígértem kedves barátnőmnek, begy — bármenyire lokar vagyok virágaimra — mindegyikből szakitok egyet. As éuei> vonatul pedig már elulaitak.*'
Asl mondta as egyik: , Isten veled I éa messze messse elmegyek :*
Oly lorró vágy szállt meg,—- sserettea volna kisérm— mint ahogy bánata kíséri as embert, — bármerre megyeo, vele szálldogál as....
„Én elmegyek, mondta a másik, da viaaaalévek, ahol ol? boldog voltam, megnésem még aat a (anyát...*
Kendőiket lobogtatva tova tűnlek... Istenem 1.. milyen mulandó is as sa élei minden napkelet egy nappal öregít Igy lesfenek s gyermekek itjakká, a felnőnek öregekké, Elvonul aa ido (kegyetlen szokását nem tévesztve) visszahozhatatlanul; lova... elvias örömöt, bánatot egyaránt...
Ti boldogok, kik nem ismernek a küsdesl lanita <lok meg jóságra, mutasaálok meg, hogy keli érdemet aaeream, a boldogságom jóiéi re. lloonan van, hogy kényelmetek királyi, —> pénzetek számai sem tarjátok, a fáradság verítéke, nem gördül le arcotokon I — éllek as édes sem. mittevesben, pompabán éldelegte-, — nem tud.
az izraelita ünnepekre
tfT mindenfele beoaataiaal, fordltáaaal. klaUltáabaa éa kiklWtkw H
Melyem és xpot tMlárok, mtplárak és Ddvizll knrtyAk aair talutlrkkaa nakla
FISCHSL FÜLÖP könyvkereskedésében kaphatók Nagy-Ka&iziin.
Imakönyvet
1
Nagy-Kanizsa csütörtök
Zala 70 szám. (4 lap.)
ülésen intézkedtek rfr. Barlha Gyula polg. iskolai gondola'ok helyes interpretációját. Exl pedig igazgató helyettesítése Iráni ia, dkinék délvidéki! Hoek János mesteri vezetése mellett ia c«*k oda-
taréra ke lett mennie. A helyettesítéssel miután
Ht/lwtann Mór o. polg. iek. igazgató többoldalú eltoglsltsága miatt Waligurukf Antal meg.|
— gteraek Zslitmead
adó buzgalommal éa lelkes kilnriássai érhette el;
1899. angnaztuz bó 81-én
— Rnr«u->iereasd. A *Nsgykanisssi ált Munkásképző Egyesület" daloskara aug. 29-óa este 9 órakor faklyákkaf vonult tavozö" karmestere: Hoek János lakásához s ott bucsuaool kát dalt éoekelt el, az egyesület elnöke: Fixkti Lajos pedig megható szép búcsúbeszédei intezett
Hoek János kjülött is tű'lepett; hozzá. Hoek János mély meghatottsággal válaszoh
éa a dalos tar minden lagjivjtl kezel szőrit va, kijelénletle, bogy e rővM, de lelkes egyO'tmükó-ködést édes emlékül fogja 'megőrizni leikeben.
— Vian/at^rt Afrikából. Ká/mdu Oszkár, városunk széptehetségű szül<>ttj; a budapesti keleti kereskedelmi akadémia végzett növendéke, ki az állami nagy ösztöndijat nyerte el és a kereskedelemügyi mj-
, „. ... „ , „ . , niszter álul a tunissi és tri&olisxi kerezke-
kölleményél szavalta el. Hangverseny ■■'*" m
trranem vállalköehaíotl — j« munkásképző egyesület daloskara A közönség polg, iskolai tallért híztuk nagy ovációban réazesilelle a karmester mellett a daloskör tagjait Is. zeiie-mflvi'-zőnk, zongorán eljátszotta saját szerzeményű Magyar SÉ Klóf^SSS A művészi játék és a gyönyörű darab
üdüléséből haza érkezet; s ujrtt megnyitotta '»!°8 tnp«oi ra rugadla a közöns gw, - A bang-zene-iskoláját. A kitűnő szakoktatónak —ki bármely a*ne-iiulrumentum tanítására vállalkozik már is azép számban jelentkeztek tanítványai. A szülők — ugy latszik — egymást mege lőzve sietnek sz ő kt zéró bizni gyermekeiket ; mert tudják, hogy a jeles mester nysjusságaval és ked ességével szinte ugy lopja be növendékei lelkébe a zene-tanulé* iránti haj> Izmot és lelke>edésl. Mi el tslan ez aljjalommal a művész qj indulóját is többeu szerelnék megszerezni, zijelenijűk, hogy az lapunk ki dóhivala-Unan ia kapható.
— Bli«ll>Sgl Alt*. Varga Lajos a villám-ellenőrzó hiiottság elaő-e a btzoll-ágo' Myó brr 98-ikára egybehívta. Történetesen azonlmn
agjanazon időbe., as iskulassók is üésezetl, melyj, nj Be|fcö (.„| C,V(,lkó Fer„1)C okból a villám-ellenőrző bizottság niejat ttem*|
verseny Inrtulmussúgát emelte Rhfst Lajos egyesületi lilkár fölolvasása, aki Agai Adolf nyomán Felöli é~elének evyik i un kedves, po^'iku- epizódját elevenítette fel; továbbá Taravzooits Béla szavalat i, aki Petőfi „Gazdálkodási nézeteim" cl
ulán lánc
következeti. Szünórakor a dalos őr a városunkból távozó Hoek János zeneművészt nagy ovációin részesítette.. Tarastories Ui-la egy hozza irt bucsu-Lölleményt szavalt, a dalos-kar pedig egy al-a'mi bordalt énekeli. Iloek János meghatjtinn ~buCkU'i>lt el buzgó és ragaszkodó tniilvantaitól. A daloskör tagjai voltak i
jelentek meg kellő szainbsn, nucrl is az ii és folyó bó 81-re hala»ztntoti,
— A (tlkleraysl áll. lanllék^pté-latéaetbeu az uj tanév szept mber IMn ;.ezdö« dik. ó-én tartatnak a a javító vizsgálatok; 5- n leesnek a beiratások. A jövő tanévre 109 folyamodó közül felvélelett -ax első osztályba 92, a másodikba 94, a harmadikba 18, a negyedik e 14, összesen 81 lanitónövendek. A felvett növendékek közül 60-en az inlernalusban beperelnek el, a többi magánházaknál fog lakni. Az intézet kőatartáaán fog étkezni 70 növendék.
— Ilsagversriiy eoi. A .Nagy-Kanizsai Ált- Munkáskepzo Egyesület' aug. 27 ikén este fél-kilenckor hangversenyt rendezett a „Polgáti Egylet* nagy termében, bogy csak imént szervezeit egyesületi daloskarát bemutassa. A gzépeu látogatott hangverseny pompásan sikerült. A Hoek János senetsnár áltsl betanítóit daloskör 5 hónapi tanulás ulán bámttlalos eredményt mutatóit löl Olyan iskolázottsággá', olyan fegyelmező'leég*el
lépett a pódiumra, hogy—példau:—tzolgfilhal 'it plébános, tagoké pedig több ottani akós fog ki
volaa a szakavatott egyenekböl szervezett dal s-ksrok bármely i-ések is. Ax összhangok ét véuye-silése, a finom árnyalás, a zenei inlerpunkciók szigorú be'artftsa külön-külön és együtt biztosították az egyes ({arabokban kibontakozó zenei
Aszalai Gábor, Borsós Eichtier Sándor Fi«cbel Lajos, Fitos Imre, Frank Lajos, Horváth Gyula, Hemyevics Bertalan, Horváth György defter Gyula, Knmáno íls IMI, Krcskcs György. Kasiniller Károly, Klobo-za Lajos, Kohn Miksa, László Jenő. Metz Lajos, Mersils Kde, Molnár Gábor, Nikitschi-r György, Pollák Vilmos, Holt Sándor, Schless Márton, Simon György, Tasehner Károly, Tscheik Gusztáv, Vidcky János, Weisz Adol', Vclecz Ede, Perger linre, Weinstein Lipót.
A hangverseny i lkaiméval lelüllizellek ; Polc ét Ján< s 20 kr, Vidor Snmuné|l frt, Komor Gyula 60 ír. Halvaz Frigyes 1 irt, Frunz Lajos 60 kr, Bódis Béla 30 kr, Ettgel tiőverek 40 kr, Orosz-váry Gyula 60 kr.
— Í'J állami %Uotn. A drá>a-vA«árli-lyi r. lath községi iskoát a ministeriuin a közs gge1 kö>ö:t szerződés alapján! allnmositol ii. Az iskola Átvétele Ügyében aug 22-ón jeenl meg a helyszínen dr. Kuz ieska Kálmán kir. lanfc ügyelő és Kolbei'sclilag Béla főszolgabíró A kinevezendő á lami o ni gondnokság elnökévé Fi ipit* Lrji
nevezte ui. A most működő lutfiíoktil az- al am ál veszi Glád Ferenc kLéteévél, ki 3 ) évi szolgáiul ul-'iii nyugdíjba vonul. Egy uj 'tuiiói állasra, a ki a k •n'ort teendőket is logjh végezni, pályázat log hirdettetni. Ezenkívül egy tanítónői ulns is log szút veztetni.
játok mi a nyomor, a nélkülözés szenvedése, raj-' Most már netn l<*z kenyerünk, mert tf kere< dalma. isett nekünk, ruhánk S"m lesz, ennünk sem less,
Te szegény, ismersze boldogságot? van-e — édes anyuik is haldoklik, házi gazdánk'ii elegendő kenyered? van-e mezed mivel b'*ledj d]mondta: többi itleu nem lakbutlok .. csemetéidet? van-e bajiékod biztos ? Nem üz t-i a Szívom összo la s.irodotl ezen u kél el enléleu. végrehajtó, akkor boldog ragv ugy-e?? Jusziiciák hajlongó levelei oltnkaiják kedvenc
Hisz ezen kelléken kivül nem is vágysz vaníliámat, sietek eveglt nyujla i s kibon nkoz-
másrs... ugy e nem ?
As a bo dog, amig él^a kit szive boldogít. — Van neked is szived — akkor csak sze-szegenynek szeretni
iákat öntőzgeti k; tölret-
bsbár
ress - szeress la kin.
Kis kertemben szilt lenek s nagy r>bogásrs
— A grót - a grófI.! Csaknem tényt rükön emelik Is a hajlongó szolgák, -- a kasMy tejes fényben, n csillárok játszi fénynyet kedveskednek — s fényes teríték zamatos eleieket jelez... u selyem párna is készletben van, hogy muga'nat biztosítson,—mert sz I ső osztályú kupéban teljesen kimerült ő méltósága ..
B.-fejeztem a lózsaszeinzésl.
A kert ráesozstánál 'zokog egy iiuczka.
— Mi bajod gyermékem ? szólek.
— »Ehes vagyok "
—Ahl bátedes anyád nem iözött?
— Betegen fekszik meg is gyóntatták Nagyn i megijedtem, mert azt moudts: többé nem lesz cdes apsm.. s aztán ugy énekeltek — sokun jöttek.
Újra könyekre fasadt. -• Mondom :
— Hisz te nem vagy éhes, — hanem szu-moru.
' Azt mondja: # — Jgen, nyQlcsn sírtunk tegnap édes-ap'un házánál.
látni, — a midőn egy zord hang csendül meg-j-
— >A inugtár kulo- nincs a heyétt.<
Erre in ír leledem a küiönbözö bonyainjsoltat, mik szivemra oly végtelenül hatónak, — pír aráliát, veronikát, aspidisirát siet-úgh-n ntopos-ya, rohanok a kulcsról felvilágosilá-' adni, — s oh! faluin: mire kijutottam, u kis pulykák tanyáztuk kcrleinben a lniaroltak minden', csak a %órója maradt szegruy virsV'omnuk,
Oh I IsU'iiem, ha mar adtnl kn le', mi,írt nem adtál múaot, — s ba uiár azt is adtál, — bol maradt a kertész ?..
— Légy nyugodt Uleségem, elég kertész vs.<y te, majomé, szakácsné, vurrútiéja a családnak s liélt i saobaleáuy, s legtöbbször írnok.
— No<, igen: tan még valami lehetnék? .
— Ijenl az én mindenségatn, s/óti a térj .-. i.z is valami I
Kimentem kis virágházamba, bogonfáim közzé menekültem nz élet terheit feledni,
„Boldoysáfa földi cél,a mit kincs nem biztosit.
Csak az boldog a mig él, a kit szín boldogít.«
Vn cpdlm'a.
j delmi viszonyok tanulmányozására Afriklíia küldetett, ezen kü.detésének nagy sikerrel megfelelt és u havi* távollét után folyó bó 27-én szerencsésen ház érkezett Nagy-Kanizsára. Itthon csak néhány napi pihenőt Itart és azután Budapestre utazik, hogy a miniszternek szóbelileg is jelentést tegyen tapasztalatairól és tanulmányai eredményéről. Kálmán, ki jelenleg csak 19 eves, egy nagyobb munka kiadását tervezi. Bírjuk fiatal földink abbeli szíves ígéretét, hogy afrikai útjáról és ottani élményeiről legközelebb lapunkban is fog egyet-mást elmondani. Kálmán Afrikában a 11 havi ott lar> tózkodása alatt egyetlenegy honfitársával sem találkozott.
— I«k«la| Arte«l(é<«. A nagykantsaai áll. segélf. kőzs. ncpisk-ilnnal a beírások sz pt. 1-én k-zd'tdnek es artanak egész szept. 18-ig i-indenoap reggel 8—11 óráig éad-lután 2—6 ig a központi fiúiskolák kelyiaégében. Vasár és flnnepnspoa d.
beírások nem tartatnak.
Az I. osztályba csak azon t&nulók vét«tn 'k , lel, sík a 6. évet betöltötték, i letve kik 189S . évben születtek.
Eolbivom a t. szülőket, hogy gyermekeikkel | együtt jeleojene< meg a beirason s a tarH*- ' szülei«si evet jgnzoló kercsztlevrlüket t*Ü.r " magnkkal hozzák.
Tandii n helybeli tanulók részére évi'6 Irt a v.déki w magántanulóknak 5 Irt:-------
Ezenkívül mind n -sgyiis tanuló a beírás alkalmával tanítói nyugdij-és gyainalapra 16 kr . tartozik fizetni. 12-en tel 9 órakor .Venl-Sa»cts< tartatia, luigatauitátok ll-.tn ve<zik kezdőtüket.
Al ijweyeldadf.
— Aagyllkea |>*atatl«aá. Fo'yó hó érc virradóra jelentés érkezett a rendőrségbe', hogy a vasúti mély árukban n temetői hid közeié-li.iu egy eiuberi bu!ln fekssik, mdlyst valamelyik -jjelí'vonal elgázolt. Az.ügyeielas tisztviselő a vá rosi orvossal elment a helyszínére és ott egy uri ruhás ember hulláját találta, melynek egyik kar* ját és feiét a vonat korekei lesiették, ugy, bogy a test a sínen kivül a fej ós a kar a sinan belül teküdt. A zsebekben talált levelekből konstatálták, hogy a szerencsétlen öngyilkos Bubiét Lajoi helybeli s ületesű. kir. posta és távirdstisst; találtak tárcájában egy Irónmtl irt tevelet, melyben érzékenyen buosuzik szülőitől, lestvér^i ől; est ta ián néhány perccel sötét szándektnak végrehaj-lása o ötl irta és valami gyanúsítást hoz fel indokául nuniik, hogy az élettől megvál, mert nem tudja u szégyent elvUelui; esküvei mondja azon-ban, bogy ártatlan.—Hogy mil»le gyanú aa, erről még n fátyol nincs ial «bbeatve. — A szomorú végül éri csinos ós t«h)tst>ges ífju egyeden fia volt szülőinek ós sötét szándékát ssu < ísem sejtette. — Hulláját beszállították a atb. temstö huita'iásáb u
— TAiieaaeatar Koá-dg a< őss. finnek clőhirHÖkti#Wm/«W lleli táncmester, ki évek óta a kő .ms-'g nagy uiege tgedéeói'e ok'aija váro-sunkbin n táno>it, mar itl is ven. A tanoianlo-lyámi-t aaouban csak n jóvö hetekben nyitja meg, addig h szervezéssel foglalkozik,
— Gjllkoaaág;. Borzalmas eset tartja is gatotlaágban Tőtszmiimarton község békés lerme-stetü lakósságit. Ugyanis Vlasies István tótssent-márloni la-ós, jómódú gazdát e bó 26-án regge a pólai határban l-kvő azöl Oje melletti kaszálón meggyilkolva ta állák. — Aligha asazoayMajtem működőit őzre a dologban, mert nejét, siAL. Hedcrics Mariát ói a vele ~ állítólag — szereimi
Nagy-Kanis*a c*Ul0rtöc
viszonyt folyta tóit Mikovies György télazentmár-toqi paraszt legényt a csendőrség letartóztatta.
— Allata(éau*||Afjr. A ragadós állati betegségek állasa Zalavártn^gyóben a legutóbbi hivatalos kimutatftB aterint: Lépfene : Keszthely 1 udv., Z.-Apati 9 udvar, összesen 2 község 10 udvar, Tenyéazbénaság és hólyagos kiütés: Sormás 1 udv., Tormaföld 2 ud», összesen 2 község 3 udvar. Sertésorbánc: Udvarnoifl udvar. Sertésvéss: Akai 1 n. Alsó-Bagod 1 u, Alsó. Zsid 6 A.. Aodráshidalu., Av-Pahok 1 u., ^-zófö 1 u., B.-Magyaród 1 u., B.-Sa>.-G}örgy 1 udvar, Badaoanuy-Tomaj 1 u., Csapi 8 u., Döbréte 1 u„ Egyed-Uta 1 u., F.-Hahól 1 u, Ferencfalva-Mikéin 1 u., F.-Páhok 8 u., Gelae 1 u.. Gutor föid 1 udvar, Hegyt sd 1 u., Hosszúfalu 1 u., Keszthely 1 u., Köveakut 1 u., Kútfej 7 udvar; Miadszent-Kálla-Klsfalud 1 u„ Monostor«Apfiti 7 nn Medgyes 1 u, NagyKani»es t u., Nagy-Boldogaaazunyfalva 2 a., Peteaháza 1 u., P.-
Zalt 70 szám. (5. lap.)
1899. augusztus hó 31-én
Ederica 1 u„ Rétbát 1 a., Sármellék 10 u., Szent-András 1 Szeat-Kozmadombja
1 u., Rigyac I u., Sirhida a., Sümex 1 u, 8/abar 8 u., Szsnt Jakab 12 udvar, I u., Sxécsl-Szent-László 1
u., Széeai-Sziget 1 n„ Saeni-Cyörgyvár 9 udv., Szepetnek 9 u., Talján-Dörögd 6 udvar, Tót-Szerdahely 1 a., Zala-Egersae,; 1 u. Z.-Szántói 1 u„ összesen 45 köaség.
— Ip MksM MlkSzál h; vagjt két lak® láha |M UAajr U1|m sttátéos sUiiséMlk. — MvsMM • lap aisasklistslétssi
Az ifjúkor válságai.
— OMslMrth —
As oldaliznrás nagyon kovu fájdalom, mely mindig hirtelen lép 161 la a mell oldalába Mszkaltdik. Es a fájdalom Tatami sórüléinok vagy valamely karakterlas-tikaa betegiégnek nyllvánotiia. Gyakran a mell beteg-rifli.k r&fv a várreasteaigkea hawaii gyöngcilgnik a kivetkezni ínye. De mindeneseire a vér nagy gyöngesége okozza, mely hiányos kerUgásá.el mindeniUo zavart okos, A telei; embereknek tehát eteflbbin te erre kell tgyelnük és s tefiaULoeebb fársrfiiili áe vársjiti szert kell kaaaaál-■tok. A ;ok-pilulákaik Uyea enetekbm otodátatee a hálásuk. PUi i Jaaka Í8 Ivss varrtai 8ekorbt-Clalrvelx-baa (Vieaae, awillMtMtip SrSmm t Ir aekaak arról a batáaráJ, ■Slyet a Piak-PUaUeal árt eL
— Hat ív óu, irji levsUhes. kevee oldalsaarás, idegbaj te há*tá|ss Unsott Ugy eaen fedtest mint s mártír ás eo> - hamm tadlsm slsdsl Sármll attoa, klháaytsm, ás Tágra „gédját, aa*' a tej.t bírtam el. Már kuaytra elgyeagttltem él kiaw-rtU Ta, kegy orvosom attól tartelt, hogy sorvadást kapok. Aa Jivtl hevee isirdobogáaliaa le nagy fejfájásban eaea-vstlem. Hureetaémri ebbea as idabea Plak-pilolákat kesdtea ia»dal, melyek tfiktlete-eea kslrreállttottak. Most friss ragyok, róssál aroesial, semmi bejem tiaee ás maakáaiat ieaát folytatom. Ez a magbeeiSlbeiot-lea eaer a-111 eisesa áleteiMt Is •gáoságsmit, mert lilábbal már a ilrbaa Tollam.
Caak Tár helyreáliltáis a Plak-pitalák által, idáata olt est . s Táltoeást Is el« te fog)a ldáaol lest a xáltssást mindama bslec-e gekaál, mslyeksek oka a gyOege, kig sár, mii fi páldáal: vlnsecáayeáf, sárguág gyBegieág, resmetiames, ágylktájái stk. A Plat-pllelák kapkaték Migyaronaágou a tegtebh gyágyeziitárbaa. Egy dobos ára 1 frt 76 kr. áe hat doboa iát. Htgyaroriaágl Ifiraktár: TMk lélssf gyógyazertará Wa, Bodip.it, lirály-ile* 11
KÖZGAZDASÁG
— A gabmuaflaletrSl A földmivelési mi* aiasiériumnak kedvezőilen terméabecaQléae köveikestében az árak 9 nap óla eme kednek Buza j 8 f. 80-40, roza 6 f. 30-40. Árpa lanyha 6 I. 60-101 6 f. 60 ig. Babból már caekély mennyiség piacra jOtt; a minőség szép, tiszta, fehér, ára 6 I. 79, ub 6 Irt, uj bükköny 6 irt.
CSARNOK.
Márienbadi levél.
Irta: Tivján.
Asgasatas ké It-áa
Kobol, zakatol, száguld velünk a béosi gyorsvonat Msrieabsd felé.
issonyu torróság; nyolcan egy fülkében, elül,
hátul, alul — podgyász, akatulya és igy lesz es 9 és léi érán át.
Kilenc és télóra I Borzasztó; egy egész örökkévalóság I
Pedig a kisebb álhtnásóknak caak fittyet hányunk, oda-se nekik löiöt hatni is elhasyunk, mig egyet mentis/le ütik egy peren* i időre, I i A vonat száguld, igaz; de a mi óráink, haj f a/ok mind elromlottak, mind késnek. Húszkor fa kiveszi az ember egy óra alaii a zs-béből a amellett jobbröl is, bn rél is kérdezősködik, hogy hány as éra ? Fájdalom, a többi is — késik ..
Három órai sléltaaa után caik Gmünd leié kezdenek a bágyadt, fáradt utasok egy kis él tet mutatni, mert olt az ebéd-stáció, iile'öleg »z ebéd tölrakás helye
Ugyancsak Gfünd elOtt egy helyűit, miniba félelmesebb n, nauyobb zakatolással iramodnék mozdonyuns, harázosan pollen v-t ki a fekete eürü füstöt, mintegy figvelmezielesü : „Né/zet-á szegény utasok, (bátran mondhatná: hermn- k) ez az h hely, a hol m <a> egy éve kel koll-gám karambolázott I Most is ba akarom, egyet túrom—és—vé etek van 1 — Elete1 ek a kezemben van, tehát türelem; ön szaladok ahogy tudnk."
Aa ut, a vidék unalmas, — egybansu minden vál'Ozntiwág nelkü vnló.
Csak délután 8 érit felé — Piisen és Mari-eubad közt — ke<d a táj egy kis vá tozsios*.<goi nyújtani. Persze ne'tt olyat, mint Bodonliácbtól —Drezdáig aSllch-ische—Scbw is; vagy Boden-bacb,- Dux-Brüx,- Kar abad közt a Bomi-che Sohweiz.
Nodo azért mégis mo/wulód ak as einb-rek; az it tudat, bogy közeledünk Miiricnhiidh»z, u életre kehi a mar'yronat; p-d ghái mi yen m-s-aae vagyunk mégl
Mily-n lusták a zsebóra). I A k-;zek alá osfingnek tuind. Egyike máai a uekMurálja magú', bogy moat már csak saert aem engedi át magát az aléltaágn-ik 1
Né/, néz, erőltetett szemmel, erőlködik s a homokbuckám is ráuioudji, hogy swildroman-
tiaohi — csakhogy valamit.....ndjon es másokat
is oda e-öd'taen ; de haaziiii in, ói pere, tíz perc a helyére aompoyng, bogy egy i-ia szunyóka lássál ismét agyonüasön egy félórácskái.
Félornoská1, ds a moly idő egy napnsk tüni'i fOl. Még boldogok, a kik egi-egy -arok-belyet nyer ek, d-t ajOlibi? Szundi álás kü<ben ma|d jobbra, majd balra biccen i lejt>e a sz i »-a mely után a mindent kiegyenli'ő •pardonok" légióik jOn. «uh kérem; semmi aem történt I"
Milyen ia az ember! A mikor megvan a drága eMftzaége, ligywembe aem veszi. Bezzeg na beállt a baj, sopánkodik, szenved, kOlii a penst es elmesy — akar egy tvakiatróc ban a viláu vegére is, hogy újra, megtalálta. — Végre caakusyan elragadó táj kövei kesék, mintegy előhirnö»e a bájos cé pon'nsk, Marien-badnak.
_ Egyben azonban sOiéi felhók tornyosulnak éa dörOg, villám ik,
— Nohieteu I szép időben !rk esünk odal — kiáltják öasae-vies^a. — Csak legalább Ukáaom volnál — kiálek lói avgódva.
— MitF Önnek laka-a sincs? térdé csudál kom egy brünni Laodes-Gsnchta-Ruiba-Wiilws.
Na dann kann ea llmen ahOtt ergehen I...
Hát nem olvasta n lapokban, hogy kéiss*z vendég nem kapóit iaká'i ?
— Erre ig izán nem ia gondoltam! — Dohát, ilyenkor augusztusban ? — telelem kedvetlenül.
, — Jii, ja I — A kuranxtok egyrés/.e a köseli fa vakban, másrAsss Pilsen, éa Egerben lakik, caak inni va fürödni mennek be.
— Hiaz már a aaiaon vége leié járunk?
— J.i kérem — • a nyári uaay esőzés! A velszi herceg 1
— Persze, peraze... No majd valahogyan cssk lesnünk I
— Gewiaa, Gewiss..
Elszomorodtam annáiisintábh, mert úgyis irtózatos fejlájas gyötöri és már alig vártam, hogv lepibeobraaek,
Végre megérkeztünk; az ,eeő még folyton sabogod, h'deg szél fajt; Iáztam, dideregtem. As~lIlamáson nagy sereg omnibusz, fiáker és magánfogai r várakozott es a roppant nép tolnli íifVgondtaíanul ki ebben, ki abban as alksl-matoaaágbaa helyezkedeft el. Boldogok I Ezeknek van ifkáfak I.. Caak éa voltam olyan alba* gyoit hasátlan, asas: lakáatsiaa.
Végig kérdeztem 16—20 Loodient H- éa egyéb
Karlsbadban, pedig berjndesve, bogy
szegéay Ma, yaror-v.gy legalább egy
ott áe-orgót lakásért. Nmcs. — Aliea vergabeaí — Vésre egy Moltke arcú aranysapkás Londie-aer magsziot éa olyan valami utánozhatatfaa li'yinál", leereszkedő hangon odaveté: „Na 11 Bei una is noch a klana Zimmer !*
Há ás pillantáaaal ngr t'am be az oanibasnak csulolt rozoga ka-ztltba, erös ss|adékkal, hogy hat ökörrel sem hagyom magamatelkuzai as éa ,klan< Zimmeremtől,"
Végre szobámba voltam, megalkud'aak heti 10 frt. béréri és te aa agyba s fölsem kellem masnap délig.
Azóta csalogatnak szebb szobába, áe és báláa vagyok a- nem bagyoa el aaáras, szellős csendes kia l<komst.
ilyen ur még úgysem voltam aoba, bogy minden reggel 6 órakor egyházi áriával keltsenek föl.
A Curiapeüe első darabja ugyaais mindig e^y-egv Cboral. — Tehát itt vagyok a azép kies Mari-nbadlian.
A vizek syógyhstáaáról mit azó|jak? Ebbea nem ér ek; c ak azt tud >m, hogy iszom, •ázom a Kreazbrunnt a megszakadásig éa amellett jél érzem magamai, n m iáj semmim. Kitűnő ásvAnyyiürdö a Moor fürdő.
Ezek ia olcaoiibsk mint olyan o'imfontal vannak bámulatos |
öb csak adna a jé Isten •zngimk is egv Ksrslb-idot, tfysN Kid*g KarlsbadoL Rémítő summa u a pénz, h mit egy ilyen tárdön hagynak. Haaseasr csak á 300 Ir. az hat millió 1 Karistwábaa tizenkét milliói Wieabadenben 10.000 vendégével barmion
milliói
De bAt ki költ caak háromssás fonalat ? 1 Éiyik magyar lapban olvasom, — éa a lap eaud ilk isik rajta, — hogy e<y följegyzés szerint evenkiat harminc millió forintot hoznak Európába az amerisai fürdő vendégek.
Nos, én fogadok avval a lappal, hagy sz a kicsmy és szegény Magyarország ia éventa több mint tizenO< milliót kOlt el kü tö di fürdOkön.
Ugye, hát akkor miért vagyok éa ia itt?
Azért kérem szépen, mert MurieabSA- éa Karlsbadhoz gyógy basonié fürdőink igás gyengék. Másuk meg szert vannak kint, mert mist pl. itt is egy borjú colteleta — 70 kr., Bslatouflrsdes pedig: 90 kr.
Node hogy tárgyamhoz visszatérjek, beszéljünk egv ki-se a für Oéletröl ia.
Mondanom sem kell, hogy aúadsnsak danára, n«m volna ám ea a fürdő már oly tultOaőtt, ha a vetíti herceg itt nem volaa.
ö as a mp, i mely kOrül zsibojg a tlrdő közönség éa forog a lordok, tadyk ée ktlüaféla sírik légiója.
E ho 11-én érkezett meg és a Hold Wetmar* ba szal ott. .Megérkezésekor több száz kíváncsi állta el a'szálloda elöl ti teret, a mi arra indította a feaaéges urat, bogy a polgármesterrel szemben megü'közéaének adjon kifejezést, lévén 0 nem ujkapu. Majd megnéaheii, aki akarja. Ilyen értelemben Sgyelinastették a köaönaéget a helyi lapok.
Igaza van a vslssintk. azóta ki akarja, egy nap azáaszor ia láthatja, folyton itt járkál kóaOt-tünk, akár egy spiazbürger.
Igen Adéha embernek látásik, saisdeafpéa, mind n uiaaterkéitség nélkül I Van itt vagy 90— 30 igen ejaEélfl lord, generália éa megteleld misterek éa ladyk, ezeknek hol egyikével, hol I másikával jár tói slá. A társalgás egaasea fesztelen kös'ük j hozzá szegődnek, majd gyenge kalapbioeentéásel ottbagyjáa, mintha mind egyen-ransaak volnának. Hja as aagiiaa nem görbál | ám annyira mint egynémely asittya magyar, a Üknek a esivük dobogását is lábat ballaal, ba agy ilyen nagyurr.il beszélnek. (Hej de jé volaa, na
Íll. gróf Featetioa Tasziló egyaaháayaaor vala-smelyik magyar fürdőbe édaagetaé sat a heroageL)
Az aagol bO jyej JegtObbje piros v. s»ő«e de van kÖsOttük néhány bogárúeml is, mint .például a telssi herceg nővére. Igsn saép fekete asszony. . Ruhasatuk a lehető legegyszerűbb i a hölgyekan kevés kivétellel aötétaa kés zövetruha van, semmi diszitéssel, Semmi disz és mégis as elaO pillantásra látni rajtak, hogy — aagyon előkelő népség, ás ángol hölgyek saoabaa — ugyláiaaík — éveik számával esépü ask, mert a fiatalok, nagyon áe nagyon soványak. Némelyiknek a molettocsk'a mamája ŐssHajssakú daeára saebb mint a — leánya. hál Isgatabb aa itt
Nagy-j£anissa csütörtök
Zala 70. szam (0. lap)
lbííT). augusztus M 31 -én
jalr levl) saépszámu snglius hölgyeknél egyáltalán nem UUom a sokat hallod a a különféle sportok által edz*it magas, erős, eaontns alakokat; aö< a fiatalabb a-szonyok a lányok kia sovány, filigrán teremtések, ö maga a .divatkirály a ttlui kir-ctg ti* aap óla jár egy éa ugyanazon *gy«serfl sötétszürke zákó öltönyben; sárga magaa sarkú cipó, egyszerű meggyfs bo', sőtélbarnás íiiliil beütött divalkalap, többnyire rózaa-ain ing, le-hajlott kettős ga tér, kék fehér petyes uyakkendő éa — — semmi keztyO.
Sz kálim már egéss ezüstös; testalkata jó középnagyságú, meglehető* hízott, menése nehéz kea de mégis erőteljes, teste súlyát föltűnően mindig as előbb lévő lábra vívón át.
Így sétál ö fól la húszszor harmincszor a pro-menádon, akár hideg, skár aső; ő sem fölöltő', sam esernyőt, sem kestyül nem vesz. Hs igpn hűvös van, ffilksjij* kis kabstjáaak a gallérját.
Az egyik délutánon a Wümor felé sétálván, lat'am. amint őfensége ott siestázott a ház előtt as utón egy aogol társasággal: azivar a n/iijáLah, két lába szétvetve a mindkél keze a nadrág zsebben. — Igy szerelem én hz — ungolt! Ugyancsak a táraaaágábau láttam egy meztelen képű ápgliusf, a kit azelőtt való nap reggel asyancsak megtréfált s.y szász atyafi. Mentünk a sorban n Kreuzbrunn vize fe'é, előttem egy jóképű dudorá-zó száel, ő elölte egy mágus, roppant komoy, borotvál! angol,
A forrásnál, hogy hogysem, valami hölgy meglökte a szász bácsit s e* vi-zont leiinötte egy kissé az angolnsk cipőig ér5 lÖI'íltöjót. A ►Zá-Z elkiáltja a szokásos bocsánatkérő „P.irdont'' de az ánglius nem reagál, hanem odnmorogj i: „Dummkopl !!• A szász egy pilíiinaira elpirul majd föllalália magá', megrázza a bámuló angol kesét es bemutatja magát; „Mem Narne ist Mflller As angoi haragosan né ve lovább ment; mi azonban jót nevettünk az e-elen. A szász még tovább w magyarázta, hogy :'
— Na ja: fr bematatja magát Dummkopl ; Ed Műller vagyok! —
Akar Sapbirlöl lannlia az ip-e, akár nem. mindenesetre okosan vágta ki magát. Egy m:igy.<r ember hasonló helyzetben vagy üt, vagy — duellál I Végül még megjegyzem, bosy a lűrdözOk leglarmáaahb népé n — — csehek | Ezeket csak tgynímtly magyar hölgy mnlja főiül, mint a kik nam tódnak letenni arról a csúnya bugáitokéiról hogy azt bizzík: város fúrdö, vendéglő, kávéház, minden az övék I
Amikor ilyen ftfektáló Midimet hallom, akaratlanul ia elpirulok, mert egyszerű ember lét«mr> s^égyeiilem, bogy még e őkeiőségeink között is annyiaa vannak a kik nem ismerik a müveit népek közt szokásos s kót-lező ériu>keze*t.
Node nem nnlafom tovább Tekinteiea S/er- Kell Nagykanizsán, a kir. tvszék mint Jkvi keistő nrat, már nnnái is inkább sem, men-most j hatóságnál 1899. évi július hó 11. napján.
jot essembé, bosy orvoso » eltiltotta az iráat.
kir.
Laplulajdofios és kisdó: FISCHEL ríJLŐ
GÓZONY,
tintki tljtrubiró
BlrétUask.
4600/tk. 99. azám. 262—1
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvényszék Ikvi. osztálya i részéről közhírré tétetik, hogy a nagykanizsai
4501/tk. 1899. szám 261—1
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osz« tálys részéről közhírré letetik, hogy s nagykanizsai segélyegylet szövetkezet végrehajtatónak Tass Simon végrehajtást szeuvedő periaki lakós elleni
______ 800 frt tőke, ennek 1898. évi március hó 1-tői
segélyegylet szövetkezet v^reliajatótiak, Tass járó 7{ •/, kamatai, ugy a lejárt kamatok Gizella, férj. Bnrics Malyásné kiráii es kiskora 7J } kamatai, 42 Irt 46 kr. per, 18 Irt 46 Tass Jsnka képviselelében Tass Simon perlaki kr. végrehajtás kérelmi, 13 frt 16 kr. jelenlegi 'akós végrehajtást szenvedők elleni 800 frt tőke, és a meg felmerülendő költségek iránti ve.-re-ennek 1898. évi május hó MÖliáró7ií kamatai, hajtási ügyében a fennt nevezeti kir. törvényszék ugy a l-járt kamatok 7* { kamatai, 40 frt per J terű eléhez tartóz - a ukanizsai 634a sz. íjkvben frt 96 kr. végrehajtás kérelmi, 13 frt 16 kr. LL 335. hrsz. ingatlannak (ház udvar és kertnek) jelenlegi és a még felm-rűlendő kftllségek iránti fass Simont- illető s 1787 Inra becsült feleresze végrehajtási ügyében a fennt neveze i kir. törvény- soqq x„i ujl *»
szek területéhez tartozó a nagykanizsai 6840. si. J 1899 é« Októher hé 38. napját! Ikvben -f 886. hrsz. alatt felveti 47. sz. hu, <* • órakor
udvar éa kerlnsk Tass Gizella és kkora Tass j ezen tkvi halóság hivatalos helyiségében Rspoch
Jankái illető s 1770 frtra becsült % része 1MM évi aktéber hé 9 lk aapjáa , d e. IO érab*r
ezen tkvi hatóság hivatalos helyiségében Ripoch Gyula felperesi ügyvéd vagy helyetlese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni log. Kikiáltási ár a teiit'ebh kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 101,-ál keszpénzben vsgy óvadékképp papírban a kiküldött kezehez letenni.
| Gyula felpsrcsi ügyvéd vsgy helyette** Közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltás' tr a lenni bb kitett becsár.
Árverezni kivánók tartoznak n becsár 10%-át készpénzben vagy óvad*kképes papírban a kiÜQl-dötl kezéhez letenni.
Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint tkvi halóságnál, 1899. évi juiius hó 11. napjan.
OÓZONY, kir. ts<ékf a bíró.
KLYTH1A
szépítésére és finomítására
a bőr ápolására'
Pud e
r*
•m. _
4
fj/y dobot áru :
® I /trínl 20 krajcár. • -_
q tánvéttel vagv az Aösazeg "Wleges lieidil-^ rigait utiiti kuliirt'k.
W Le(tl4kal«kk »IMa*kl. Mű éa iSraalc* N UU — Fohér, róaaaaaia. éa sárga —
vegyileg aaaijsáll aa ajánlva Dr. Pohl J. J. Oa Kir. lanir álul Klutia Kllaius-rA lesrlrk a lecjobb ki.riM>b»l minden (lnln'zímz mellékel ve vannak.
taüssig gottlieb:
kir. a4vart lalleUe-saa^saa ia Ulalawr-iyú Béaatoa. 2 Firaktár: l:K« I. Wallaaita S. X
Maphalé a leglébb lllalazer- iíj4sjaierUf.e«ke- 3
dinben gyág)szertárban. K.-Kaalsasa t Ali
.BAham, Kelrll 91 Mor Kreiner Ojula eégeliaél 0
ií^aásijí Hilási Sqijji :őnyeremény: 50000 korona-
\ értékben
éa löbb, kiaebb nagyobb nyeremény, öaszesen
1006 nyerem. 100.000 kor. értékben. Egy sorsjegy ára 20 krajcár.
Az összes nyereményeket kívánatra 20'/, levonással azonna k't'p'-ii'beii bevallja Bndapsmleii a »Hermiea« Magyar Alta> lános Váltóüzlet Részvénytársaság, V., Dorottya-utca 8 , vagy Msegedeu: a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank.
Ezen pénzintézetek a nyerő kívánságár* készek az
50.000 korona értékű fóayereaiényt
egy hasonértékü szegedi mintaszerűen
berendezett tanyai gazdasággal is be
^ cserélni.
Huxá* SZEGEDEN, a kiáll i fán utol tó napján 1899. nept. 10-én este 0 árakor.
Sorsjegyek kaphatók bank- és váltóüsletekben, az összes deAny tőzsdékben éa egyéb elárusító bélyeken.
Viszontelárusltók forduljanak a kiállítást randazö
Álff
no-4
BUDAPEaT, IX, Öllöt ut a&
Kéjrt*uiL
/^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXe^
Vadászterületek
®0 bérbeadása.

hold mező éa erdő, k. hold, Óz, fácán,
A pesti központi papnövelde tulajdonát képezd kiskomáromi uradalom vadászterületei f. é. szeptem-X ber hó 1-töl,N esetleg 16-től három, — vagy hat X egymásután következő évre az alább jelölt aorrend-X ben külön-külön bérbe fognak adatni. X. 1.) Vadászterület: Csönte, Tölöa, Behiják, Karos V puszták és az Alsó erdő 4582 kat hold, Őz, nyul, v fogoly és fácán állománynyal. O 2.) Miháld községben 567 O nyul és fogoly állománynyal. Q 3.) Csaliti erdő éamezö 1131 Q fogoly és nyul állománynyal.
Q 4.) Kápolna puszta mező és erdő 1367 k. hold. X Q nyul, fácán és fogoly állománynyál. ö Bérelni szándékozók 'felhívatnák, hogy Írásbeli, > Q zárt ajánlataikat ezen'hirdetés megjelenésétől számított X 10 nap lefolyása alatt alulírott erdőhivatalba nyújt- V sák be. A bérleti feltételek ugyanott é* a kiskomá V romi erdőgondnoksági irodában megtudhatók. V
Esztergom, 1899. augusztus 28-án. y
Az esztergomi fdkáptalan Erdöhivatala. >
:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx5
Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonoauál Nagy-Kámzsán 1899.