Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
52.15 MB
2011-02-17 09:24:29
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
281
1706
Rövid leírás | Teljes leírás (738.33 KB)

Zala 1899 március

Politikai lap

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Huszonhatodik évfolyam. 18. szám.
l»rlinl4H| i
Ttrakti éptln Flioktl rilftp k»»;?-ktraMMkn.
T lurkoaUlvtl irUkuai lakat «»p«»-kitt 4. i, 4—I irt ktii.
fát ln^MndO • l«p •■•IImi rrnt"
fallllw Mllln kkaMMat
IIMItklflMl. VinwhMp«ui i Mlh >»nr»'
kmak«4*M.
ZALA
Politikai lap.
Mtgjalwik NAGY KANIZSÁN^tenkint kétszer: vasároap t csütörtökön.
iLórtamn íui
ifm *m II >iim II fel -li TUém » ktrna il irt - k> l«OiMm I >««i II Irt tu li
MjriltUr pMlm 10 kl^ár.
riiihumi, HIMUI» Hrtutni't
'tuUnéi riaM ft»f !«••■ tm» Idtillii i»»l«i»lik.
Séi»«»wlM MwM Ml l»m Imi Ml Ihuiii M
|0« mm in W knjaár
Nagy-Kanizsa, löHO.
Felelős uerkesztl: SZALAY SÁNDOR.
Csütörtök marcziu8 2.
Az uj minisztérium. «
Egy pillantás az uj kabinet Összeállítására önkéntelenül azokra a művészekre emlékeztet, a kik a sirógycrmek képéből néhány vonással a nevető gyermek képét csinálják meg. Az uj kabinet hat tagja — és miután az uj igazságügyi miniszter, Plósz Sándor, a lelépd kabinetben államtitkár volt — mondhatjuk: az uj kabinetnek hét tagja a lelépő minisztériumból van véve és csupán két uj névvel találkozunk abban. De annak ábrázata mégis egészen más. Ha ezt kfllOnben nem vennők is észre, az ellenzék megváltoztatott magatartása kellene, hogy rögtön megtanítson reá bennünket Ez különben könnyen érthető. Az uj miniszterelnök kidomborodó személyisége kell, hogy az ő saját egyéniségének szignaturáját nyomja reá kabinetjére; az, hogy a szakminiszterek többé vagy kevésbé jelentékenyek-é, mindegy. Széli Kálmán predesztinálva van rá. hogy az ország sorsát vezesse. Deák Ferenc szemei előtt és hagyományaiban nagyranőve, fiatalos lángbuzgalommal adta magát gazdasági problémák tanulmányozására oly korban,mikor ez t tér Magyarországon még majdnem egészen műveleten volt. Mint pénzügyminiszter és mint a pénzügyi bizottság elnöke, megismerte a állam belső gépezetét, mint csak kevesen, és mint egy kimagasló és előkelő részvénytársaság elnökének alkalma volt mélyen betekinteni a nemzetközi, gazdasági üzembe, a mi nagy mértékben kiszélesítette az uj miniszterelnök ítéletét és koncepcióját Széli Kálmán ötvenhatodik életévében van, tehát a legszebb férfikorban és igy a legnagyobb várakozássaltekinthetünk miniszterelnökségedé.
A kereskedelemügyi minisztérium valamikor az unalom bureauja, már több év óta a legfontosabb minisztériumok egyikévé lett; mert ipar és kereskedelem hatalmas fontosságra emelkedtek és mert az államigazgatás termékenyítőleg, vagy rombolólag hathat reájuk. E minisztérium uj vezetője
Hegedűs Sándor előkelő országgyűlési képviselő. Talán legjobban jellemezzük őt, midőn azt mondjuk, hogy ő Széli munkatársa. A pénzügyi bizottságban évek sora óta előadó s azokban az intézetekben, melyeknek Széli elnöke volt, ő igazgató-tanácsos volt. Magas képességét általánosan elismerik s nem lett volna könnyű dolog a kereskedelemügyi tárca számára alkalmasabb vagy csak egyenlőértékümás férfiút is találni.
Lukács László mint pénzügyi miniszter ugy a bel-, mint a külföldön eléggé ismert és méltatott első rendű kapacitás pénzügyi dolgokban, és bizonynyal legjellemzőbb az hogy még az ellenzék sem tett kifogást az ő hivatalban maradása ellen, dacára annak, hogy őt taitják az annyira megtámadott »ischli klauzula* szerzőjének.
Hogy a már felsorolt tárcákon kivül olyan földmivelő államban, mint Magyarország, a földmivelésügyi minisztérium érdemel legellbb figyelembe vételt, az nem szorul különös bizonyításra, valamint az sem hogy nincs ember Magyarországon, a ki e minisztérium vezetésének uj betöltésekor másra gondolt mint dr. Darányi Ignácn e tárca eddigi céltudatos vezetőjére. Darányi nem elégszik meg csak a nagy koncepciók keresztülvitelével, melyek budgetje keretében lehetségesek, hanem mint kis ügyekben is mester vált be, a mennyiben mindenütt gyorsan beavatkozik, a hol segítségre van szükség.
Dr. Wlassics Gyula. Vájjon a 19 század végén méltó helyet foglalhat-e el az európai művelt államok sorában valamely ország, ha a tudomány és művészet terén nem teljesili, a mit teljesíteni szükséges ? Bizonnyal nem I Négy év óta oly erős kézzel vezette Wlasics kultuszminiszter céltudatos működése Magyarországnak az ő tárcája keretébe tartozó ügyeit, hogy a nemret minden osztályának elismeréssel és bizalommal kell iránta viselkednie. Az országban nem létezik hírlap, a mely hasábos cikkeket nem szentelt volna az ő működésének.
Legutóbb az ellenzéki „Nemzeti Iskola" vezéreik kjében ezt olvastuk :
Hogy a kabinet tagjainak nagy rétté megmarad, est helyei politikának találjuk; a hirtelen való gyökeres váltázás uj bonyodalmakat szülhet vala 1 erre éppenséggel nme* szükségünk, A mi minket űlet, mi, kik mm-denek fliWtt a nemzeti kulturát szolgáljuk éránk mértéke ifzermt. annak eppett Örülünk, hogy Wlassics Gyula marad 1 nem ül más az ő székébe. Egyeseknek, tesúleteknék lehetnék vannak is sérelmei, de egy elvitázhatlan: hogy Wlasstcs e négy év alatt egymaga többet lendített a tanitásdg és tanárság erMezi és anyagi érdekein, mint ösizes elődei együtt véve ; oly sok iidrtis re/oimot létesített e annyi nak kezdője, megindítója, hogy már a megkezdett retormolcmeg jeneklése miatt is őszintén Jájlaltvk volnatávozását.
Ismetjük jól a tanári és tanítói ktiezéU ményt Wlanirs személyét illetőleg, s tudjuk hogy az 6 távozása őszinte fájdalmat okozott volna. A magyarázat igen egyszerű: egy miniszter sem állott még oly k&zel a tanítók tanárok szivéhez mint 0. Hiszen igat, hagy minden ember sebét 0 sem gyógyította be kell ismernünk, hogy az erre való kétzég nem hiányzik nála. Erről mi is tanúságét tehetünk, mi, kiknek ezer meg ezer alkalmunk volt egyeseknek sérelmét wrvozoHztni t külffntísen meggyőződni arról, hogy H Vamot nem az az ember, kit az egyenes beszéd, az őszinte tárgyilagos kritika bontana, kicsinyes „csak azért sem" makarskodásra, boszus megtorlásra inditana; nem nézi, honnét jtto, az igaz szó, csak azt, hogy igazán igaz-e. Ezért becsüljük mi őt e támogatjuk és támadjuk aszerint, amint támogatásra vagy támadásra szolgál, abb an ai erős meggyőződésben, hogy őt érdemes támogatni, de érdemes ha kell támadni ii, mert egyénisége biztosíték arra, hogy vele széniben a támadás rendszerint csak jót eredményez a kiknek. Ez róla a mi négy esztendős tapasztalatunk. Ezért ürülünk ás ő maradásán.1'
TORONTÁLI SZŐNYEG GYÁR RÉSZVÉNY TARSASAG.
Egyedüli Hagyar ufinyi'gK.vár. l/Ag-ji. kézzel osomósott szmlrna szőnyegeket, terem-, etalon-, ebédifi-, baló-, boudúir- ás uriszob&k részére mindenféle PvOoZ.11. nagyság és stilben, bármely raji ezerint: hollandi futóazönyegeket, keleti (koramani) függönyöket, torontáli szerb szőnyegeket (Tyllln), terítik, függönyök, dlvánttvetők stb. részérő. 892-20
KT- Fffraktár: B1TDAPENT, VI. kertit*!, Aa4ráiiayat 4. stáa
0««m ft'lmrtlt raktár inlndenitemH. 1 «liynmk»ék« »*|* cfck'fcktt,». ■ o|c»6bh fajtája ulaytpk, függönyök, terítik, takarók, ablakvédUk uili ét lópokrica
Nagy-Kanizsa csütörtök
Zala 18. szám (» lap.)
Báró Fejérváry Géza nemcsak a honvédség intézménye körül szerzett magának hervadhatatlan érdemeket, hanem államférfiúi képességének is ismétellen adta bizonyítékait, ugy, hogy sokan őt sejtették az uj miniszterelnöknek. Báró Fejérváry a legfőbb hadúr teljes bisatmának Örvend és disze, erős támasza^ minden kabinetnek, melyhez tartozik.
Plósz Sándor igazságügyi miniszter. Az ország minden politikusa, aki az utolsó hónapok parlamenti eseményeit figyelemmel és kellő komolysággal kisérte, akkor, mikor Plósz Sándor államtitkár a képviselőházban korszakalkotó beszédét tartotta nyugodt lélekkel rögtön megjósolhatta, hogy az igazságügyi minisztériumban történő változás esetén kell, hogy az a magas műveltségű államférfiú és jogász szemeitessék ki erre a fontos állásra. Nemcsak kitfinő jogász ő, hanem kitűnő debat-ter is.
Báró Cseh Ervin horvát- sziavon miniszter az előde által hátrahagyott szakadékba oly "^körülmények közt ugrott bele, a mikor elhatározásával nagy bátorságot és nagy kötelességtudást tanúsított. Bizonyára politikai hiba lett volna, ezt a férfiút meg nem nyerni az uj kabinet számára
„Last, but no> least" — Grót Széchenyi Manó, a király személye körüli miniszter gyors tempóban magára vonta az egész nemzet figyelmét és bizalmát, a mennyiben az ö működésével, melyet mint médium a király és nemzet kőzi fejt ki, szembetűnő módon észrevetettjs magát, őszinte, hazafias, megbizhaló és e mellett diplomatikus okossággal megáldott tolmácsa lenni ural kodója és nemzete érzelmeinek: a legmaga-
sabb misszió, melyet teljesíteni államlérfiu kijelölve leh:t és gróf Széchényi Manó férfiasan töltötte be. legutóbb is e missziót.
Ez az uj magyar minisztérium, egyenkint és a maga egészében nemcsak hivatott de rátermett is arra, hogy hazánkat a bo-láthatlan veszedelmekkel fenyegető parlamenti zavarokból nyugodt alkotmányos kerékvágásba vezesse.
i Ez a minisztérium mutatkozott bej szerdán a képviselőházban, élén Kálmánnal, azzal a nagykaliberü állam férfiúval, kit a „hasa bölcse" Andrássy Gyulával állitolt egy vonalba, midőn kettejőkrőJ~azt mondotta, hogy sem tehetségűkben, sem jellemökben nem csalódott.
A nagykanizsai izr. hitközség közgyűlése-
Február hó 26-án Gelsei Onlmnnn Vi nn i kir. Unic«o», hitközségi clnlik elnöklete alatt tartotta a nsgykauix«ai izr, hitközség éri rendin közgyűléséi. Ax elnöki mvgayiló uán Barla Lajoi hitközségi titkár felolvadta a lefolyt évről ixóló jelenté-ét. Exeu nagyszabású muoka; ugy tartnlmilaií, mint formailag valóságot re mekmQ. Hívebben, szebben éa gondosabb m, még nem iamertették • hitközség tevékenységét •« i belysftét uiiot ezen jelentéiben, melyben a lefolyt év minden mozzanata érdemileg méltatva lelt. -
Mingyári a jelentél kezdete rendkívül nagy | hatáot lett a kilzgvUlés tagjára. Királynénk el hunytáról éi annak emlékének megörökitéiéröl köKöi lendülettel tett jelentéit a titkár. A bit- j kösaég fájó érzőimének jeayxökönyvileg adott; kifejeaéit; dicsőült királynénk le ki üdvéért gyásxiitentiixteletet tartott; u Felségéhez koro-aái királyunkhoz, hódoló reazvétfeliritot iutó- f lett, a királyné emlékére 1000 frlos "lapitvanyi | tel', melynek kamataiból uorgalmu éa jó ma-' gaviieleltt tanulók juialmaxtatnak. A hitközség, tóváhbá haiáMUtilxg kimondta, hogy a helyben' felállítandó Ertiébti-lcirályné uoborboi hoz-1 iájáruL -
Kegyelettel ealékezett meg a jelentéi £t-
1899. ruárczius hó 2 án
doftky Annin él dr. Srniili Náodor elflljáróiági tagok elhnnyUróL —
A templomótalakitóninak Ugye állandóm log-lalkoxtaija az elöljáróságot. Ax iiiet>tiazl«<«t magaazloaxágári nagy gond fordíttatott Dr. Neumann Ede fiirabi a lefolyt érbeu 36 templomi szónoklatot tartott.
Az elQljÁróság kiváló ?outiját faniniéttlintSt gondozása képrale. Elismeréssel adózik a hít-község a Nagyk uixsai Takarékpénztár Rkzthiy-Dinaságnak, mely évrM évre ba hálós támogs-tasb ni reazeaiti a hitköz*ég kultnrálía intézményéit, I nemkUlOiibeít hz Irr. jótékony S&ryyUtntk, mély ! ugyancsak anyagi támo.ataelMn r^iZMiti a bit-I közién iskoláit, de rz irányban a közönség | áldozatkészsége ii szépen oyiiváunlt,** meanyiben la lefolyt cvben ax iskola'dlaprtt 763 Irt 06 krajcárt adományoztak, mely ütawvgul az itkali-alip jelenleg 94<<7 frt 90 kr.
A hitközség által fentorlott iskolákban jelenleg 638 növeadek van, még p<uli>r ~ax elemi Baiikoábaa 185 ax eleini leányiako álau 134, a polgári fin iskolábio 123 éa » felnő keraake-drlmi i kólában fM.Hitoktatá'biu niáa Unintése-tek 356 tanalója ré-xeallt.
Az ulapilcányok a lefolyt évben a kÖvelk»xő alapítványokkal gyarapodtak: Blatt Pál alapit-vúnya 5160 Irt Sehert Alber< alapítványa I0Ű0 Irt; Kramer Mónié emlékére Utau alapítvány lOOO (rt. dr Stnkiü Nándor emlékére lelett alapítvány ttlOO írt; lUryír Herta <Hánok-Szt tiyorgy) __ éde< anyja emlékére 70 forint alapítványt telt.
Jótékony célokra a hitközség és a vele kapcsolatban lévő bumaniiáriua intézményekre a lefolyt évben 11.777 frt 16 kr. lordiiot; azonkívül 884 tanulónak 8818 fri tandíja' engedlek el.
A budapesti magyar i»r, Utmi él flUdmimUii egylet a lefoyt evbeti 360 irtot szavazott mag egy helybeli kezdó iparos részére, <a minthogy ezen Segély évről évre kiadatik, félhivjii erra a hitközségi eiOliáitMig és a közönség figyelmét,
Az évi zárazáinadaa 2861 Irt 42 lelsaleggel záródott, mely örvendetes körülményt a közgyűlés szívesen veti tudomásai.
Tanügyi célokra a hitjtBzség 23502 (rt 44 krl. fordított, melynek ellenében 16151 Irt 88 kr. be* vétele volt, a hiány: 7440 frt 66 hittösségi iáéból fedeztetett.
A pénztari lorgalom a kivetkező volt: btoHii 86426 Irt 67 kiadói 84860 frt 82 az év végévé maradt pénzár-kéaalet 1564 Irt 85 kr.
Az éri UltügtlSirdnyiat mintegy 40000 for in
A hitközségnek 1808-végén 662 helybeli éa 94 vidéki, Összesen 646 adóffatS tagja volt, kik -nek adója meghaladja a 14000 forintot*
TÁRCA.
Irta: Korityl Berti.
. 1
(A alt tfj kis ashlsjts aalll-)
A tó lankái partján íztUettem. Zizegő nád, meg káka vontak izirmaim fölé hllvfla meny-nyesetet i kéklő tárxaim között a vízparton oly kedves volt az élit.
Körülöltem a vízi liliom terjeizté vastag indáit ; a mocsári rózaa oly bOixkén tekintett rám a ló lima tíizta tükréről.
A nyári nap améiitö, perzselő sugaraival mm férkőxbite t hozzám, ciak a viiben megtörött halavány csillogás jutott il illatos kelyhemig,
A vizek lakóiba kedve* békák, azeliden suhantak el melletlem'; kicsinyke lábuk megkímélt a rombolástól ; i szeszélyesen keringőző izUakölő enyelgve közelgett: olt illegette — billegette himei szárnyait, de látva biztoi helyzetemet, viSnavonult liliomjii körébe.
uly boldog volt az életem i olyan rövid I •
Szép nyári dé alán volt, oly édeien susogod a izéllő a bólintgató nád lölöll.
Nyugalmunkat egyezerre megzavarta . az a hüixke gögős lárma, a mit a föld urai, az emberek bestédnek neveznek.
A víz népei, i virgonc békák, l&rge kii halak Ijtdlen ugráltak a biztos mélyiégbe, i a kecses aútakötö is tovább libbent a meaaae vix--tikon.—
Féltem.—
Földbe gyökereutt lábaim kizárták a menekülést, i kék lejemet a kaka zöldje mögé voulam.
Hasztalan voll.
A jövő percben már felfezdezlek i elszakítva a kedvei parttól, tanaimmal együtt egy tfju lorró kezében haldokoltunk.
Az llju gyönyörködve néaett ránk, uinte meg-bociátotiuk e bámu álért a kimelitlen eröszakot.
Illatunk letizetl a zsarnoknak, csodálva nézte kelyheink üde kékjét.
Szépen összefoglalt, köiibénk üde htti leveleket helyiset) éi ixép szavukkal melyek bennünket ii meghatottak felajánlott egy bájoa angyalkának.
Szóaake Iflrtöa kii médi volt. Aranyoi híja imádindó rendetlenségben hullott arra a ixép fehér homlokra, i nagy beizédei nemeiben, — minta önmagunk képét láttuk volna visizatükrözni.
Pici cieresznye-ajkán duzzogó moioly ült, i puha kacsója némi haboiáisal — tartózkodva emelt ki minket az ifjú kezéből
Olyan izép volt ei a baba.
, Szinte újra életittnk arra a gondolatra, hogy talán olt lógunk illatozni, márvány fehér keblén, dobogó izivecikéje lölöll, A legszebb meghálál, mel yet megérhetünk I
De jaj, az öröm korán volt. A kii kició hirtelen visszalökte az ajándékot, s mi lehulltunk a kemény göröngyök közé, renditlenfll—megalázva megsemmisítve...
8 a kii íaány ajkairól hallottuk a gunyo< kacajt ; az ilju szemeiben láttuk még a sértett ön érzetet, a lealázott szeretet fájó érzetét megvillanni, i azután eltűntek mind; elhangzott a szó,
1
i mi a izáraz rögök között egymásra hajtva kek fejecskénket, vártuk ax elmúlást, ax örököl her-vadái pillanatának bekővetkexeaet
Mikor teljöll aa eaernyi csillag, a ax eati axél elhozta a mezők illato- balzsamját t — mikor minden néma volt, csak a nád Sóhajtott, suttogott felénk búcsúztatót: — végperceinkben azt kérdeztük egymástól, hogy mit vétettünk mi annak az angyalareu leánynak, akinek nemeiben saját képünket véltük vNzalűkrözödni ? I
II.
(A MrMt satnya Upka puuu.)
Tarka-birka narancs-myrtua virágokkal ékes völgyben láttam meg először a világot.
Szárnyaimnak gyönyörű színét megirigyelték még a virágok ia.
Mikor röpködni keidlem, hogy elfogjanak 4a magukhoz édesgessenek, illatár vonolt végig a virágok között i órőmrezgéa fogta el aa! a virágot, melyet ajkaimmal érintettem.
A narancsvirágot világnak királya én voltam éi nem akadt oly virágnál, mely nekem nem hódolt volna.
A legillatosabb virág levelei között aludtam, ' a legszebb virág harmatos kelyhéböl oltottam szomjamat.
Egy napon a szél egy tövisei bokorba dobott epgem, a estemben szárnyaim egyike eltörött...
Most egX tövises bokorban vagyok betegen tehetetlenül I
Vájjon álom-e élőbben! torsom ? Vagy a mo- tani álomi t Az élet álom. Ax ifjúság agy kellemes ábránd, A ki oly gyorsan ébred let — a rut való-ságra, — mint én: — oh de boldogtalan aat
Zala 18. stám (8. lap.)
1899. raárczius bú 3 in
SépoHdfr mozgalom. A hitközség kebelebea löttelelt 3i házasság halálozás felbontatott 23 házasság; a születések száma 88, a hslálo-sások száma 69.
A hitközség ügyei 1 rendes, 2 rendkívüli 26 eiüljaráM ülésben nyerlek elintezé«t. Azonkívül számos ssskosziályi ülést és értekeiletet lartoiiak. A 28 elöljárósági Ölésben ¥07 határozat hozatott.
A hitközségi iktatóba érkezett 806 ügydarab (mind elintéztetett), elküldetett 976 űgyd*rab; a Ulkésti hivatalhoz érkezeti §V0 ügydarab (mind elintezve*, elküldetett 606 ügy darab; a tanintéze lek igazgatóságához erkezett 139 Qgydarab, mely elintézési nyert, elküld eteti 604 Qgydarab.
A jelentés és zárszámadások tudomásul vétele után megállapították a külinégvetért, miután as elnök a váloszlás msgejtésén bizottságot küldőit ki és a kösgyűlést március hó 6éig — mikor ií, a válassiis ereeménye kihirdetve lest — felfüggesztette
Hetlón lebruár 27-én adták le a hitközségi tagok szavazataikat. A válá»ztás iránt rendkivui nagy volt ai érdeklődés, mert hu rom elflljárósági lag helye volt betöltendő; azonkívül válasstá alá kerüllek a sorrend szerint kilépő elűljáróságí tagok.
Leadalott 243 azavazalot.
Megválasztottak elüljarósagi tagoknak 3 évre Bot Lipót (906azavazattal), Lflwinger Ignác 203 dí. Rothschild Samu 198, Ulau Lajos 186, Ro h-schild Albert 186. Uachracb Qyula 161, Wittenberg Ignác 169 (uj), Stern I Mór 166, Hirsche! Ede 162; 2 évre : Loewy Ödön 186 (qj), Strem Vilmos 184 (qj>. Ezek ulán legtöbb szavazatót kaplak ; dr. Bród Tivadar 133. dr. Ollop Mór 91, Oeeierreicher Bernit 7H.
Számtiztgálikká m«gfkluzlaltnk: Heltai József, BeckIMiksa, Strem Tivadar, WeissSamu és 8attler Jósad.
alkalmából, mi által minden pártviszály megszűnt, — Wlassics Qyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, kinek személye legközelebb áll bozráns, á képviselőtestület részéről üdvőzőlleseék. A közgyűlés ezen inditványtis elfogadta. (Bizony pedig nagyon jó lett volna ezt az indítványt úgy módosítani, hogy az uj miniazterelnök személyében az egész kormány üdvötölteseék.) A polgármester jónak látta as emelvényt gyorsan elhagyni, nehogy még qjabb indítvány veszélyének legyen kitéve.
A megejtett bizottsági választások eredmenye a kővel kező:
Pint Agyi bizottság tagjai :
Qutmann Vilmos, Plihál Ferenc, Vidor Samu, Eperjesy Sándor. Dr. Lóké Emil, Remete Géza, Elek Lipói, dr. Rothschild Samu, Schwarz Gusztáv, Belus Laj"s, dr. Rothschild Jakab, dr. Bencsik Ferenc, Gaál György, Grflnbut Alfréd. Mfhalec József, . Rosenleld Adolf, Tripammer Gyula, Beltelheim Siegtrid, Miltényi Sándor, Lówinger lanác. Viola József, Halpben Mór, Cápán Ádám, Knausz László, Hlrschel Kde.
Legelő- és srdS gazdasági bizottság tagjai :
Gutmann Vilmos, Plihál Ferenc, Kállovics László pelva ilju. Ábrahám Károly, Sebestvén Lajos, Hertelendy Béla, Pállfy Lajos, Varga Lajos, Kranic Józsei, Gáspár Ferenc, Mibalec Jó->sel, Plánder György, Knausz László, ilj. Steszlin Ferenc, Szmodic* László, Simoncsics Antal, Schmidt Frigyes, Sommer Sándor, Takács József, öreg Fesselbofer József, ifj. Hegedűs Lássló, Szedlmayer László, Linzer Béls, Stern Sándor, Goldbammer Karoly.
SziitkázépitS bizottság tagjai:
Dr. Tripammer Rezső Gutmann Vilmos, dr.l Kreisler József. Grűnhut Henrik, dr. Ollop Mór, dr. Neusidler Amál, dr. Tuboly Gjula, Oszterhu-ber LáS'ló, Mikns Géza, dr. Neumann Ede dr. i Szekeres József, Ebenspanger l.eo, Rapoch Gyula,! dr Löke Emil, Keller Mátyás.
Ffigi/mnáiiumi bizottság tagjai:
Tripammer Rezaó, Hertelendy Béla. dr. Pachinger Alalos, dr, Bencik Ferenc, Hirschel Ede, Ebenspanger Leo.
Iskolaszéki bizottság tagjai:
Mikos Géza, dr. Mayer Ferenc, dr. Tripammer vaalata, h«gy a fögymnasiumi bizottságba 4 tag! Rezső, Elek Lipót, Remete Gézs, Tóth Lássló, helyett 6 választassák, továbbá, hogy az alispán dr. Neusidler *ntal,Szalay L^jos, Unger Ulmann rendelete folytán a képviselő tes ület keheiéből Elek, Nith Norbert, Simon Gábor, Eperjesy Sáo-pénztár-vizsgáló bizottság és az esküdtek össze- dor, Grűnbut Henrik, Varga Lajos, Faics Lajos, írásához két tagu bizottság létesiltessék. öreg Steszlin Ferenc, ifj. Hegedűs Lássló, dr.
A válassiás megejtésere két bizottság ktllde-1 Benczik Ferenc, dr Ráts Kálmán, Mwy AdoU,
. A város házából.
Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete, február hó 27-sn délután Vécsey Zsigmond polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, mely iránt a városi a yák rendkívül elénk érdeklődést tanúsítottak | megjelent 130 városi képviselő.
A tárgysorozat egyedüli tárgyal a« egyes bizottságok tagjainak megvalaszlssa képezte, melynek megejiése •túli elfogadtatott a tanács abbeli ja
tett kL Az egyik bizottságnál a viriliaek, a másik bizottságnál a vála-zlott képviselők sdlák le szavszst lapjaikat.
Dr. Sckmarz Adoll v. képviselő azon indítványt
tette, hogy az egyes bizottságokra kölön adaiaanak György.
Rapoch Gyu'a, Bun Samu. Sebeslény Lajos, Plsnder György, Réti Lajos, öreg Hegedűs László, dr, Hauxer-János, Prágsr Béla, Ploasser Ignác, Hoflmann Mór, dr. Rothacbild Jakab Knortzer
be a szavázallapok, mely — amint később bebizonyult— nagyon helyet indi!vány< — a többség' nem logadla el és így 18 bizottságra egyszerre' tórtéot a szavazás.
Ezen tömeges cédula-leadásnál megtörtént,; hogy egyik vároei képviselő tévedésből-e, avagy szándékosan, azt nem tudjuk — a< egyes bíso't-1 aágok helyett 12 szavazatlapot adott be kizárólagosan a számvizsgáló bizottságra, s így a virilisek
Ipariskolai telüg y sIS-bisottság tagjai:
Grűnhut Henrik, Hlalkó János, dr. Rolschild Jakab, Miltényi Sándor, (ioldhammer Károly, Bun Samu, Keller Ignác, Sallelr Lajos Sedlmsyer László, Varga János, 8s«u Jósiel, Hslvax gyes.
Ssámvistgdlá bizottság tagjai: Réti Lajos, Knortzer György, Szsíay Lajos,
Fri-
!SSSs R«"iU Jó'ssil, 8,olcer . GussV iy . Hegedűs
statálni, hogy 62 szavazó 63 szavazatot adott be. Mivel azonban a feles 11 szsvssal a választás eredményét nem alterálta, olnóklő polgármester ezen bizottságot is megválssztottnsk jelenlel e ki.
Bsinits József a számvizsgáló bízottság meg-Választóit lapja azon indítványt telte, hoiiy aj számvizsgáló bizottság megválasztásánál lenlorgó] szabálytalanság miatt ezen bizottságra uj szavazás rendeltessék el, ellenesetben ő a bizottsági tag ságról lemond. As indítványt azonban nem 'ogad-tftk el, mert az előfordult szsbálytalanság ellenére I is a többség kétségtelenül megállapítható volt.
Már 6 óra is elmúlt, midőn a választás eredményét kihirdették, és a polgármester as ülést bezárt a.
Mikos Géza klr. táblabíró, v. képviselő az elnök ebbeli enunciácfója dacára is erősen ragaszkodott ahhoz, hogy azólni kíván és a po|gár< mester kénytelen volt a közgyűlést y- melynek tagjai száma ez idő szerint már lespadott 30-ra, — -újból megnyitani és akkor Mikos azt az indítványt tette, hogy az uj kormány kineveztetése
jászló, Sínger Samu, Szedlmayer Lássló, Lendvsi Samu, Bun Samu.
KSzsgissségügyi bizottság tagjai:
Or. Ssabó Zsigmond, dr. Pachinger Alajos, Kállovics László bábos, dr. Neumsnn Ede, Práger Béla, dr. Szekeres Jó«ef, dr. Blau Simon, Maár Nándor, Hűtter Lajos, Bun Samu, Récsey György, dr. Gerö Józsei, Belus Lajos, Seregély Dezső, Nilh Norbert, dr. Rátz Kálmán, dr. Ssigethy Kálmán, dr. S'olcer Henrik, dr Mayer Ferenc, dr. Ollop Mór, Reick Gyula, dr. Bartha Gyu'a, Stepanek Albert, dr. Goda Lipót, Bartos Géza.
Kisdednevelési ügyre felügyeli bizottság tagjai:
Eperjesy Sándor, Plihál Ferenc, Blau Lajos, Vsrga Lajos, dr. Rothschild Jakab.
Pénztárvusgáló bizottság tagjai:
" Ilj. Fesselhoffcr Lajos, Eperjesy Gábor, Varga Lqjos, Fisehel Lsjos.
Kórházi bizottság tagjai: —
Mikos Géza, dr. Ollop Mór, dr. Szabó Zag. mond, Tóth Liaaló, Eperjesy Gábor, dr Schwartz Adoll, Tripammer Gyula, Reiotca Ujos, dr. Hátz Kálmán, dr. Saigethy Károly, Rothacbild Albert, Hertelendy Béla.
8z*gé*yigyt bizottság tagja*:
Szegő Gyula, Loewy Odón, Halphen Mór, Pukmano Láts'ó, Scbertz Richárd, Saalay Sándor Halvax Frigyes, Ata Vendel Weias Tivadar, Knp-pel József.
ÉpiUti bizottság tagjai:
Gutmann Vilmos, Mikos Géza, Szívós Imre Knortzer György, Vidor Samu, Eperjesy Sándor, dr. Löke Emil, Plosszer Ignác, Ucgtr Ullmann Elek, Morandini Román, Kiss Ferus József, Ebe*-spanger Leo, Pállfy Alajoa, Stern Sándor, Hir-ebei Ede, Aczöl Pál, Sotnmer Náthás, Saller Lajos, Varga Jánoe, dr. Ssigethy Károly, Kranie József, Halvax Frigye*. Kállovics ptlva László ilj. Sartorí Oszkár, Krippel József.
Jogüggi bizottság tagjai '■
Remete Géza, Tóth Lászlói Simon Gábor, Góaonv Sándor, dr. Schwarz AdoH, dr. Friad Ödön, dr. Brod Tivadar, Rapoch Gyula, dr Haa-ser János, dr Tuboly Gyülá.
ViUamtlltHírzt bizottság tagjai:
Plihál Ferenc, (ioldhammer Károly, Szalny Lajos, Eperjesy Gábor, Varga Lajos, Bogenrider Józsei. ilj. Fesselbofler Jóssal, Unger Ullmaaa Elek, Somner Náthán. Elek Ernő, ifj. Hegedts László, dr. Brdd Tivadar, Saller Lajos, ím Fa-rus József, dr. Dlck Józsei.
Árvaszéki pótilatkik:
Saalay Le|jost Grűnhut Fűlőp, Lówinger Igoác, dr. Friad Odón, dr. Ollop Mór, dr. Tripammer Rezső, Varga Lajos, dr. Fábián Zsigmond, Ifj. Samu Jó<aef, ifj. Feaaelholler Józsei.
NgwfdijbszM sálasstmditf tagja*
Plihál Ferenc, dr. Löke Emil, Faics Lajoa, | Reinilz Jóssef.
Hittag-.
ifj. Kesselholler Józsei.
lisküdtekft Ősttsird bitottság tagjai.
Viola Józsei, Ebenspanger Leo.
Tollf uttában
— Hajós-káték. -
A magyar parlamenti körökbe* két érdekre bsjóa-káté forog késről késre.
As egyiket s<erkeestetta és kisata a aemsetl párt. Ebből a következőket adjak mutatóul:
— Mire vár aa okos hajós, ba hajója nem mozdul ?
— Aa okos hajós, ha ba|ója nem mozdul, •■élre vár.
— Ks mit oeinál, he s ásói ■sgindsl ?
— Ha a szél megiadal, megindul ö is a bajóval.
— Milyen irányban ?
— >a«l.irányban.
— Milyen most a szél irdiiy a tnágyar potiuka tengerén ?
— A magyar politika tengerén a szél-Irány most kedvesö.
— Mit tees as okas teogrrész, ka a tsél-br&y kedvező í
— Az okos tengi- rész, ba a szél-irány kedvező, kifeszíti a vitorlákat és kisaáll a nyílt tengerre.
~r Es mit tees a neazetipárti b^jóe ?
— A nesisetipárti hajós bevonja a vitorlákat és beevet a „l.ojd Uiub' öbölbe, ahol most állsndósn kedvező axél uralkodik.
A másik kátéi szerkesztette és kiadta a
Zala 18. szám (4. lap)
negyvsanyolcss éi függetleaségi párt Ebből a következők* adjak matsióal:
— Mi állott be most a magyar politika teage-rén ?
— A magyar politika tengerén moat azél-Itréalal állott b«.
J- Mit esinál Ilyenkor a függetlenségi ten-geréas?
— Kifeszíti a vitorlákat azél •!!•■
— Es mit csinál, 'ka a szél-vihar a tengeren éri?
— Bevonja vitorláit és rábízza a hu jót a hullámokra.
— Mire vigyáz csupán ?
kedden választolta meg második orvosát; hét szavazattal egy ellenében Hajót Soma dr. lett a győztes.
A Kaszinó vagyona könyvekben és bútorokban meghaladja a 1600 írt értéket.
A lisztujitás is megtörténvén, eredménye ez:
— ttcf'ljreffyifltek kétfjt'ém*. A nagy- i Elnök : Dr. Csempesz Kálmán. Alelnök: Kovách kani'sai segélyegylet- szövetkezet február hó 26 én Fülöp Titkár: Tóth Béla. Háznagy: Szikossy Vidor Samu szóvetkezeti elnök elnöklete alatt Aladár. Pénztáros: Frrytág (Jéz*. Könyvtáros: tarlutia évi rendé* közgyü ését. Eien intézetnek Wesel Manó. Választmányi rendes tagok . 1808. év vénével 8 évtárso itta volt. Az tSgSii Oyem Sándor. Tamás Adám, Schmidl János, tv üsletemlminye 29880 frt 32 kr volt; az előbbi Kapossy Antal is OnUrrúektr József. Póttagok : sletévek eredménye 31846 ír 34 kr. Törzs- Ktulir Oiza it Bayer htdor. Számvizsgálók: Cri-| betétek összege: 646064 Irt 60 kr; kiadott ha Qábor < Jánosi Jóst*t. A t ülés végén Freytag nyilt kölcsönök összege 627301 írt. - Az egyes év Géza inditványára dr. Cssmptsz Kálmán kaszinói ! társulatok ttzleteredménye 50 krajcáros llzletré- elnöknek Wsstl Manó kaszinói könyvtárosnak szeftkint a következőeg os<lik meg: 1893-ik — mivel a királyné arcképenek megörökítése évtáraulat (6 év) 36 (rt 46, 1894-ik évtársulat nagyrészben az ö érdemük - jegyzőkönyvi kö-(6 ér) 23 fr öl, 1896-ffc évtársufot (4 év) 14 fr szünetel szavaztak.
— A néppárt asveise.
67, 1896-ik évtársulat (3 év) 7 frt 96, 1897-ik I — A néppárt asví ése. Siorbanti Béla — Csupán arrii vigyáz, hogy *zél-lM«aérb« I évtársulat (2 év) 3 irt 39, 1898-ik évtára«Iat gazdasági váudorUnitó a filldmivelésügyi minist
11 ev) 81 krajciir. — A Dd-salai Takarékpénz-1 teriurn mevbizásából a mull héten Oáborjahásán tárral egyesült önsegélyző szövetkezet február bó gazdasági felolvasást sksrt tartani. Sokan meg 26-án Lperiesy Sándor auyaintézeti elnök elnök- Jelenlek
ne jaeaon a hajó.
... Ea ha mégis bele jnt ? -- Lelkét ss elemek is'enének
kegyelmébe
nem száll.
Mindakét jellemző is.
ajtulja és meghal de hatvanhetéé meniő»bárkába>| 189ri iki év il/Jeteredinénye 26962 frt 27 kr. — |
Az év végével fená'Mt hat évtársulat törza betétének összege 4939*0 Irt 60, kiadott kölcsö-
de nem szert, hogy okuljanak, hanem lése alatt taríá meg évi reudea közgyűlését. Aíjbogy a felolvasna! megakadályozzák. Legelőször
káté e ég érdekes
HÍREK.
tiltakoztak a minisztérium prntektortága ellen, lök nem szorulnak semmiféle oktatásra éa a kor* ! máay kegyeit uem akarják igénybe venni. .. , j nők összege : 423636 frt. Az egyes évlársnlatok | Slcrobanek minden telietaégét felhasználta, hogy 88 llzluleredménye w krajcáros üzletrészek után a szép szavakkal a félrevezetett népet lecsillapít-! kö-etkez^tg na lik meg: 1*93 ik évb. (6 év) hassa,d« a néppárt dieeőa ki«>lvelt növendékeinél 6-20: 1894-ik évi. (5 ér) 4 fr32, 1896-ik évijüket lülekre lalaluk Marái. Néhányan roeg-aiv-|(4 év) 2 fr 77, IftöS ik évi (3 év)I fr 67 Tétlék már t.eazédét, de * fdkolon poaok izgat iaára ; 1897-ik évt. (2 év) 69 krsjctr, 1898-ik éviáisolat még nagyobb erővel iőrt ki a tiltakozá-, söt'most
' mar késekkel, aljas szitkokkal rohantak « tanító
, ~Z K«J«fr»'•«»» FÍ*M Adoll a Schwars'(l ^ ||0rvlz»K* at. Vármegyénket is n.sgával felé, bogy a aép szuverenitásának érvényt sx»rez-ÍLI'SÍE. SÍLÜÍ•> Ar, nem b.rta kivonni uiagát a bűnös zenek. A tanító s-ereuesére elmenekült a fddfl. """*" """"" " """ ' * l-Btelmekiiól. kényleien volt vele.Ha helyén maradt | bödön tömeg elől. Mikor megtudták hogy SzijdrtÓ-
lelkiiamerete, rég elbukik, igy később hátdj tartózkodik átüzentek > •zora sédbetieknekt leit ailánynyá De végre meg- b»gy üssék agyon a tunitiíl, de Skrobanek itt hornyán ás mestersége, meg sem kezdte isniiasaiL — Milyen szörnyűködve
maim Janka kisasszonyt, Kellermann Lipót pol gartumunk leányát. — Armulh (Juszlav keresk. B
utazó eljegyezte Kálin Berta kiaaaszonyt, Kuhn becsület Mór szabómester leányát.
— Há<awt(. Orün/ild Károly Fehérvár— Csurgóról I. hó 6-án tartja esküvőjét Üeutxh Frida
/Ilink
nélkül mindenfelé
erélyesen Igyekeznek érvényt szerezni mindeutl't í olvassa s nyagati ember azokat a veszedelmes utle-
i r a, r it --7 . : : t , iá törvénreknek. — Zalavármegyeben moat java-1 iráaokat a legsötétebb Afrikától. Milyenszánakozás kisasszonynyal, Deútsh Lipót magánzó leányával! b<1 viZKj,á,|ik a jó M rogn (llamis) borpiai. A 1 ssl tekint az ember formájára is.bolt vadakra, kik Hagy-Kanizsan. . [megyei közigazgatáai bi<ottság ngyánft a járási | vad táncot lejtve, koncolják fe « uiissio áriasokat.
— öééth Lola hangversenye. AI fö«íolgal.iráknak, polKánnestereknek éa rendőr-: Sajnáljuk azt a tultara nclklli vad töiurget, nagykanizsai kerukedó ifjak egylete, mely kapitányuknak meghagyta, hogy tartsanak bor de mentségei is ta ilunk ezek részére. Vájjon minden körülmények közt figyelemmel van | vizsgúlntot. hatáskörűiben járjanak el axigorn^u jerre az esetre, mey semmiben sem ktttömbözik közönség kivániáeára és ennek lehetőleg » mindezekről i^yeuek jelentést a vármegyének, az afrikai vadakétól, miben keresatok 1
eleget tenni kedves kötelességének tartja,' MmmMpM-* «"*« * Wf*,"^* S"- le<áltbb
i s..............-s okfalasbgyt miniszter hrety Jolán, gamcsat állami azt hangoztatni.
aeutsé-szeretj&k
. . ... . . - . 7 .. ........w—., — —R----- A néppárt Szónbán bicskával
ismét jelét adta körültekintő figyelmének és e|emi jHku [anjl(inő| „ bnksui allami iskolához 1 s»abdxlódzik > kulturán és tapsolnak is Un a a nagyközönség iránti előzékenységének. —j helyezle ét; - FtMné-Némethy Ilona oki tani- nagyok e bhez az e-etbe/, hiszen a nép akor-
j tónőt pedig a ganicsai állami elemi-iskolához máuy élleu tiltakozott csupán. Btszke lehet a rendes tanítónővé nevest ki.— ' )néppárt az ö nevelési renilazeréw.
A zalu»Ker«zft(i pénzOityigazR >tóaág Kftutry — UJ IskatsszíU L»l»ayía. A letenyéi , , . tieza keszthelyi lakóai, ki íőgymnáziumot végesett, rom. kuih iskolánál mult heten volt az iskola-
egy hangverseny megtartására megnyerni, i a keszthelyi adóhivatalhoz díjtalan gyakornokká szék menváiasziáBa. A választás egészen Lnhmet A hangverseny napjául március 4-ike volt nevezte ki. Ferenc esperes-plébánosnak, az iakolaazék
kitűzve és mint tudjuk a hangverseny iránt j — ftéprisesléol aosualuua vár**Nak- egyházi e nőkének e« tíonúdy Jauos segedtel-
' is. Folyó ev február havaban született 66 késznek gusztusa szerint történt — Az iskolai
A kereskedő ifjak önképző egyletének tudvalevőleg sikerült Beeth Lolát, a bécsi udvari opera elsőrangú művésznőjét
gyermek és pedi/: törvényes 27 fiu és 34 leány, ügyek laza kezelése miatt sok keünneilettsege házaaságon kivül 4 fiu és 1 leánv, ikrek egy volt »s egyházi elnök urnák as iskolaszékben
emberekkel, néhány érdemes községi ni es polgáremberrel; azért hát irtó háborút indított ellenük s mind kibuktatla őket az iskolaszékből. — Úeválasztatta helyettük káplán-összes hónapjai közt a legkevesebb napot | nyál s pár neki va.ó caeades polgárembert. j foglalja magaban, a nőnem &OJ>al szaporodott, i Moat már ezekkel kénye-kedve szerint korma-a mely körülmény ligyelemre méltó esemény.' nyoshaija as iskolát. De a közönség epenseggd
közeirül és távolról rendkívül nagy volt az érdeklődés. De az utóbbi, időben városunkban oly nagy mérvben grasszál az influenza, j e^r^HzttletTek'és' mindkeTiö' Itrtmy.' - Ugya"^ lévő uií i hogy számosan azzal a kérelemmel járultak I «reu időben 66 halaleiet fordult elő es pedig 38 elüljáróvit a kereskedő ifjak egylete vezetősége elé, lineinü és 2ü nőnemű; halva s öletett 2 (in. bogy ejtse módját, hogy a hangverseny ^n elmúlt hóban — dacára, hogy ax év lehetőleg elhalasztassék. Az egylet vezető-1 ^^ hón"Wai köit a lfl«kBVeiiebb sége tudva azt, hogy ily nagy művészi élvezetet, csak vajmi ritkán szerezhet I Házussugkölésce:ja(>ól 7^'psr jelentkezel!; házas-; nincs megelégedve a va asztáasa', mert elvárták a közönségnek, szerencsét próbált a művész- ságot pediy 22 pár kötött. Vegyes házasság egy t volna az e»peres urtol. Img, az intelligensebb nőnél és megkérte, hogy a hangversenyt M,,rb«n költetett és pedig ev. rel. férB és r. I otz ályból
___lí T. ________rrírjkath.nő. Itagokai: i
fiaoxluél kii'gjiilrn, l.eleajta. i A let-nyei Kaszinó lebruár -ü-úii tartotta évi , rendes kósüyülesét — Est megelőzte a rendfcivil nagy művésznő oly kedves volt, hogy a j li diszgyüles, mely alkalommal Ólom Géza előbb I talán annél is kevesebb a kvalifikációja rendezőség kérelmének megfelelőleg a hangversenyt március hó 11 én, szombaton foya megtartani.
— Orvos « á aszlás A kerületi btltyut/tíysv i elnü-,
március hó nén tartsa meg, mert nemi szeretné, ha a közönségnek csak egy része is megfosztatnék a műélvezettől. A
a diszgyülést megnyitotta s igen lelkes pénztárnál annyira leiszaporodott a taglétszám, I szavakban emlékezett meg bollLr királyné-asszo-hogy a pénztár egy orvosa nem teleibetelt megInyunkrói. A szóioki fordulatokban gazdag be-minden tekintetben nehéz feladatának és igy mind | szed nagy hatást keltett. obb:tn szükségessé vált egy ujabb orvosi állás : etöltése. A kerületi betegsegélyző. pénztár
la valognlol' volna bekes természetű agokat; mert az meg sem járja, hogy a letenyei rom. kath. iskolaszéknek egy olyan polgár-ember n világi elnöke, ki revét alig tudja aláírni; a főgondnoka pedig egy másik polgár-ember, kinek
De bi-
letenyei jelen eg csurgói takarékpénztári lőköny-1zunk Hidassy Kornél megyés püspöknek tapin-ve ő akád*inicus, festő állal lestett bold. Erzsébet ^ tatosságábart s a letenyei viaasonyokra is királyné életnagyságú képének volt ünnepies leleple-1 kiterjedő informállságában, s hisszük, hogy a zése. — Dr. Csempesz Kálmán ügyved, kaszinói | választási meglógja semmisíteni. _ (B. <■■)
— Tilt X.-Ma Jiihal^*M. Febr. 27-én reg-| gel 8 órakor n Slcublies örökötök gazdasagában I vigyázatlanságból lüz ütött ki—Ugyanis az egyik cselédasszony lüzes hamut öntött ki as ólak
As évi rendes közgyűlésen dr. 'Csempesz Kál-|közé Nebány perc alatt az egész hidas-sor |mán kaazinói elnök, a lelolyt évről számolt be. | lángban állott. Erös északi szél dacára azonban
a bécsi cs. kir. opera elsőrangú rnűyósznójének
Beeth Lola
— 1899. március hó jl-ikén, a kereskedő ifjak egyletében.
Nagy-Kanijuta csütörtök
Zala 18. szám. (S lap.)
1199. márcaius hó t-áa
a tür nem terjedhetett. A községi lakóvok és a cselédség derekasan hozzálátott 11 oltáshoz. A kár jelentéktelen. — Ugyancsak e napon dAli órákban pedig HM Károlynak a községen kivíll álló iiérQv kertjében a kaiul gyulsdl meg s e-ak nagy erőfeszítéssel tudták a nagyobb bajnak elejét venni. A kár néhány 100 frtra rug.
— I'ngyuitáil mlTelkrielalaiilléM, A paosui gazdakör Kollir István alaórtijki nagybirtokos, » gazdakör alelnök* állal lebr. U0 d, u. I órára egybehívta a járáa kisgazdáit es iparosait logyasztísi szövetkezet alakítására. — A pacsai vendéglő nagyterme ez alkalommal kicsinynek bizonyult, oly nagy számban jelentek
horgonya termelésénél mutatkozik akadály, egy szóval olyan a helyzet, hogy anaál rosnahbat már el aem képzelhetünk. Szabad-e ilyen körülmények kB/ÖU a szerencsés véletlentől várói helyzetBok. javulását ? Nénhetjük-e tétlenül a pusatitó elemek munkájá' ? Az> hisszük : e kér-déare minden józanul gondolkodó gazda egyértelműen tagadó választ ad. Éberségre s a lega nagyobb elentállás kifejtésére vagyunk utalva-hogy ennek alapjáo legalább néni eg megoldhassak azt h kérdést: hogyan gazdálkodjunk ? Lapunk ai&k keretéhea nem terjeszkedhetünk ki mindazon kérdések lejtegeté-ére, melyek az ok-zerü gis-dálkodáasa ó*sxelüggé<hen vannak ; itt csak főbb
Ha az elmondottakon kívül ■* nőréoyek tenyéssidije alatti ápolásról wm leledfceaAak ■e«, akkor senki mm vádolhat bminlnket aual, hogy nem iparkodtunk aaembe szállani atoa ne» késségekkel. melyek bennünket a nó'éayUraiiée terén kísérhetnek.
meg az igen életre való eszme megvalósitásáru. vonasaibsn utalbatonk azon elvekre, melyek a Ott voltak a kisgazdák közölt a járás nagybiilo- gazdálkodás jövedHlmezfls»gére, termeseink loko kosai: Clmmt Lipót, Orunner Lajos, GninnerUásárs és biztosítáaára befolyást gyakorolhatnak, Ernő, lirunner Károly, ilj. Kajkrf Lajos, Bakó | Kezdjük a talaj niüveésévil. Mit tapa«zta ut k Gyula, ATydry Kálmán. (Inger János, Baranyai) \ e tekintetben fóldiníveseínkuél ? Azt, hogy az Ödön, BM Károly és Ellényi János, — továbbá u talaimUvelis, a melyet Ok* foganatosítanak, a jária. főbírája gyulai Oail Miklós, kik mind- tulajdonképpen nem is míve és, hanem csak olyan annyian a szép eszme lelkes támogatni. Koller | művelésféle. Kimennek a szántófóldre égy régi István üdvözlé a jelenvoltakat s lelkes szavakkal iro oga ekeféle e«tkö/»el, azzal megkarcolják tömörülésre s összetartásra buzdítván, ecsetelte a I kisa<* a Mdet a azt gondoljak, hogy ez/.el eleget kisgazdák helyzetét s ajánlotta a jelenlevőknek, tettek a jónak. Ilyen la ajmüveléosel ma már hogy alakítsanak (ogyasztási szövetkezetet. A nem boldogulhatuhk. Jó volt a/ tatán évtizedek-jelenlevők lelks«en hozzárultak az indítványhoz. I kel ss elő t, de ma nit sem ér. Első és tőkellék, Elnökül KolUr Istvánt választották meg, ki meg-! hogy azer*s<űnk be exy oly ekét, melyet a köszönvén a bizalmat, azt elfogadta s a gyűlést j száutások küömbözö nemeinél egyará t sikerrel megnyitoMnak nyilvánította. Felkérte Grunner j hasznalhatnnk. I yen n Sncekr. Kzz-1 bi<ios<n 1 Lajost, a gazdakör jegyzőjét, hogy olvassa fel a és nyugodtan dolaozbatunk, a tökéle'e«en ssabá-fogy. szöveikeaetre vonatkozó szabályzatot. Az lyo'batjuk azt ugy melyebb. mint sekélyebb abban fogla'tak megmagyarázása után a jelenlevők szautáara. Ezen u'ólihí eredmény egyike a lig-kijelentették. hogy lelállilani óhajtják a szövetke nagyobb elöntőknek, mert a növény duulésének letet a kérik az ivek kibocsátását. Rövid idő exy lő előleltéteie *>, hoity a részére adaadó múlva 200-nél löbb üzletrész volt jegyezve; így : szántások különböző mélyásOek legyenek, pl. tehát az elnök a fogy. szövetkezetet megalakultnak i ő<ziek alá feltörjük a tarlót wkelyen, majd jelentette ki. Azután igazgatósági tagokat adunk egy mély *«ántá*t s kózve.ilen a vetés
választottak. — A uyOiéstaz elnök bezárván, bemutatta a je'enlevőknek Tim Antall, a tapolcai vincellér isk. igazgatóját, ki a gazdakör kérésére kijött, s az ö kedves modorával és szép előadásával a szőlők feluji'ásnröl tartott előadást. — Végül megéljeuezték. A gyűlés s az előadás az elnök, az igazg. tagok este ért véget
előtt egy középmély szántást. Tavasziaknál ezen munká'ntokat hasonlóképpen végezzük azzal, a kü'ömbséggel, bo.'y ha kora tavas'i növényt terme ünk, p1. árpát, zabol, akkor a vatő'száiilás elmarad, t helyette o«ak tty fonást vagy esetleg exiirpátort hasmálunlt, ba ellenben késő tavaszi sa tanár éltetésével késő I veteményröl van azó pL burgonyáról,, akkor a Iszántás ismétlése elkerülhetetlen. Jó termesre'
— Jloziá léa) Itépek. A .Polgári Egylet* |csakis ükkor számíthatunk, ba földünket jól nagytermében estéről-estere nagy számú közönség | munkáljuk meg, inert a tőidben levő nyers jön össze, hogy az igen szépen sikerült mozgi- növényi tápanyagénak akkor alakul hat át (elve-
fényképekben gyönyörködhessék. A műsor a leg szebb a legváltozatosabb felvételekből,* van mindig egybeállítva. A pBütekl előadás bevételeit u áz iiMZgató teljesen a >városi szegényeknek' aunlitla löl és erre az estére leliceteleinek leg" saebb sorozatát lógja bemutatni. A közönség, mely eddig élénk érdeklődést tanúsított a mozgó •wy mi»'k tenyeaő is, mely betnlyá-át érvénye fényképek iránt, az estére még nagyobb számmal s ez : a trágya. Jól tudjuk, hogy a növény
hetö Upiáíekká a műveié* utján a nyárs tápanyagokhoz (érhető levegő, meli gség es nedves-ég behatása következtében.
De a talaj meamüvplé<e egyedül még nem elég biztosíték a termés sikeréhe/. Van még
fogja ezt (elkeresni, mert ezzel a saját élvezetén kivül a szegény ügyön is lendít.
- itlalegéauégAgyl kliutiiaiA«. Zala. vármegye területén az állatok között uralkodó betegségek statisztikája tebruár végén: Veszettség; Bzalapa 1 udvar. Hertésvész: Alsó-Lendva 1 ú, Bak 1 u. Ualxa 1 u., Uyertyáuios, 1 u„ Haláp 1 u., Keszthely I u , Lenti 3 u., \ Nauy Hali 7 u.. Vókala 10 u., Ssécsi-Szigel I u
Tófej 1 u.. Zala-Szent Iv-'n I u., Z.-Erdőd 6 u., ^k az jsiá|j»tragyái Zsittkóc 1 udvar, összesen 14 község.
IM-tea írtat kereshetnek haveata, latellieas, Jé kessélf képMséigtl klré ■nklihslá arak Bővebbet me|t«ákalil trvétkrnl mefkerésésre R. A. Pécs peste-
mUa le.
Kiterjedt UslelkVrrrl1 klré fttlser, r«-vlá és ■•rtmfcergt ára kereskedés előadta feltételek Mellett bármikar eladé l'ta • kladé hivatalban
épp ugy él, mint bármely más szerves lény, akár as ember, akár az állat Eletet csak ugy tarthatja leni', ba lap láplaléko1. E égendő táplálék nélkül életmCkbdése megakad, fejlód^éb n hátramarad, elc-en«vesz, maid elhal. Ep eaert szükseges növényeinK részére az eléskamrm megtölteni, >zük*eses annál is íoLább, mert a folytonos termeláarel mindig eUelveazüuk abból egy keveset. Erre a megtöltésre 111a már nem< baa*nalhsi|uk, hanem a
műtrágyákat is, vagyis azokat, melyeket tőbi nyíre mesterséges utón, gyárilag állítanak elő. Az az eredmény, melyet u műtrágyákkal az ország külömbiúő rétiem ma már elértek, bátran feljognsit bennünket annak kijelentedére, hogy műtrágyák nélkül gazdálkodni ugystólván nem is lehet. Aki ismeri,- aki tiaztábnn van aa istálló trágya hatásával, eaak aa tudja igazán kellőleg mer egeini a műtrágyák haa/.nálatánuk jogonult-aágat. A műtrágyákban egy oly anyagot birnnk. melyből bármikor, bármennyit éa bármilyent a I növények szükségletének, kívánalmainak meglc-j le ően adhatunk ; s a mig egyiészről ez egy igen nrgy előnyéül hozható fel, addig másrészről aa is tény, hogy műtrágyákkal, ha azokat helyesen okszerűén alkalmazzuk, pl. istállóirágya hiánya-A mai nehéz gazdasági viszonyok között, inak pótlására, azzal kapcsolatban oly eredménye-amidőn a gazda nap»nap mellett a legválságosabb ket érhetünk el, minőket az iatállótrágyáaak belyzebe sodortalik, nem könnyű leiadat, ugy egymagábaui alkalmazásával soha. A termelés dálkodni, hogy ama példabeszéd „jut is, marad is", sikerének harmadik tényezője a vetés. Jó vető érvényre jua»on; sőt mi több, ha a minden oldalról mag s a vetésnek teljes keresztülvitele az, a uyakuk köze zuduló csapások nem Ionnak enyhülni, melyre kellő ügyeimet kell fordítani. Gondoskod-csakhamar eljő az idö, midőn kimondhatjuk, hoxy junk időnként a vetőmag változtatásáról mert a iiazda jövedelmi forrása teljesea meg van ha évről-évre mindig csak ugyanazon magol
használjuk szaporításra, igen természetes, hogy az urtód mindig silányabb less. Vetőmagul mindig a tetimeny legjavát használjak (el, ezt alapos tsztás s rostálással készítsük elő a vetcsre.
Közgazda s á g.
Hogyan Kiwdálkodjuttk?
semmisítve. Iu a sertésvész üti fel tanyaiát, amott n marhaállományt tizedeli meg valamely ragályos betegség, utajU a gabonafélék számtalan ellenségeivel keli haicot (olyiatnunk, ismét a
A negfifyolt kapisaivéayik hcrrraeMr,
Igei gyakran megtör énik aa az eaet, hogy a fagy akkor kösiöat már be, miéőa gazdáiak még tavában a kapás növények belakaríláaával foglalkoznak éa ezá tal nagyobb meonywéfl répa — néha még burgonya la — rothadás következtései) elpusztul, hacsak gyors beiakaritáa és okszerű eltartás állal nem mentjlk meg a megtámadott gumókat vagy yyokereket.
Csekélyebb fokú hideget ugyan stég elbír a répa minden kár nélkül, mindaddig mig a földben áll és ngyanezen helyzetben ismét felenged, ha azonban a höcsökkenés következtében a sejtszövet annyira mexrAltozoti, hogy a répa a feleugedói utál elveszíti keménységét külseje pedig olyan módon megváltozik, hogy hósa ezivaosos és lágy .Jeaz, süiétebb Bzint S üvegea külsőt mutat, ez annak a jele, missenni nemso kára beáll a rothadás, ikkor a répa takarmány értékinek megtartására a gyakorlatban egyedüli kivihető módszer annak Mvirmelén E célból az illető uóváiyi részeket oly módos kell el-rakni, hogy a berakásnál lehető kivés levegőt zárjunk vele együtt el, is eltartás alatt pedig a külső levegő ne ferbessen boszi. Igen célszerű •z említett esetekben s répái (elaprózni is gondosan rétegenként a verembe betiporni.
Ha igen nagy mennyiségű répa bevermeléséröl van szó, a melyei .ehetőiig gyo«*at ki II eltesai, akkor nem győzzük ast répávágó gépekkel felaprózni, hanem vagy éleasiélü ánovul vagy különleges vagy S ataKU vaaokkil ötazihu'iuk ast és lábbal letiporjál.
Hogy az eltarts* ztlts levegő bejuthatáaáta leliet.őaeglioz képeat megakadályozzuk, kalA ala-| ku vermet kell vslasstinunk éa annak helyet I kell gondoskodnunk. Ott hol falisott vermek állanak rendelkezésűnkre, mindeneseire Mosat | részesítjük előnyben, a Iiglöbb esetben azonban I megfe dő vermekrőt kell gondo-il^odnuiik. Híg I hibátlan egészséges répák szamára ■ vermeket | laposra vagy ciekély melyaévűri készítjük, »d-diií hibás — tehát megfagyott — répákná] oél« szerübbnek bizonyu t sóikat egy bizonyos mélységűre készi>eni.
As illető istallök kö/.e'éhen ex y elyan helyet válásásunk ki, melyhez a répát könnyen odassál-llthat.uk és a melynek VKiembooeájió kötött altalaja vau és oly mélyre késs tjük a vermei amint azt a talajvíz állasa megengedi I. 6—i ii'. szelesre i* és 0. 6—1. 5—í méter mélyre, Li vermek hoasausaga a répa menyiségétől iQsg. Habár elméletileg n lehe o legmélyebb vermek a répa e<tartására a ^egmegtelelőbbek, mégis I gyakorlati ssempon bói figyelembe kill vinni, | hoiiv íkin mely vermek készítése igen nehéz munka ; sa ilyenektől bajos >> répát leleietís céljából ssalli sní, továbbá, hogy ■ verem tir-tnlma i* ü lepedik, miáltal a verem mélyebb lehet, mint a körülölte levő földssinej ezáltal aa esővi* bejutá-át a verembe elöaegitjűk és annak tar'slms a megrom'ásmk lesz kitéve.
Mindezekből az következik, hogy . tuUagos mélyre u vermit készíttetni nem tinácsoe. A vermek oldalfalait függőlegesre kéuittiiiljük, nehogy a tartalom ülepedése a kalmáyal üregek keletki.snek.
Ha a verem megtöltésénél annyira jutotiaak hogy annak tartalma a földssinénél valamivé manasabb, akko mielötl tovább raknók a bevermelendő takarmányt, deszkából kerítést készítünk a verem körül és onk asulán folytatjuk a megtöltést. Kevésbé mé'y vermeknél, a töld szine lőlött 30-60 cm-ayire már 'keskeny ebre vesszük sskjukst éa végre, keskeny éllel bezárjak.
, Hogy a lelitetés alkalmával tisztán szedhessük kl a takarmányt a belejesett vermet egy réteg szalmával befedjük és azntáa egy réteg földdel megterheljük. A verem megtöltése előtt is eé szerü a kitisztított és leeimitott verem lenekére szalmát rakni, nehogy a benne levő takarmány a fenékről éa aa oldalról esetleg lehulló tőiddel keveredhessék.
A veremre rekott földnek célja, hogy gye*
\
Nagy-Kanntaa, < BUldrUt*
réial ■ l»»egll htjuléié' intgikailtlyoaaa, m tártait *l(|tiidA nyomifi fa|l»nn ki, liogy ■ lokiailna IttlttU ItWI lak«r*éuyl mIIAimm <kaeee««jlolja, Ktokbél íi a ltt|ijííl«((fli réteganíim Iwlftgrtiiyilsiiii ín i»gi«l»fl rAlagét n*d«M anyai*
faj MmiUai, IIb ii verea Wrtilaa fl«aaetti#p-ulli, tu/y annrtk kAvitkiatában a Wldlakaróban rtíjihilniioii kaiaikaanak, ii aalyaknek, a Itölftiné* léHll goniioikodBl kell a már wnlilslt okokból.
A léfcaréUak á|»oláM
A Itkerméay, alak (dl ludjuk oly anyagát képeit l gae'lttAgaak, aely etikul M lw)y9HH I aea ifi tt<haid. Ha n|n«i elég Ittkm'oiilinyitNk, nem lankaiunk t'egaaddélltlol. ennek blényébaoj padig kevéa itni) m tréiya i kAwlkeimitiyéll I raMi a | (ifinél, Donéra •mi igeaatgnak, lllélM tok helyen nem HQknt tonldaee a iiíWííií! nyM* lik leraoléntvtl, IllflWfl Kiflii *|miI»«**»i, aeri ■ii iiliíib, httgjf * ní»éitytk awttgy le jily kt»éa I IgényOek, llt)|lf kpoléere egytltalta nea atorulaak
IMIg a tltilun eem így III, llaeoalltiaak Mik | nmi kii oly léberéai, aelynek egyike gomlomifl elAkéetiiall, Jrtl fliegiíirtvéll, loullótrtiftval ék wt'ré|y*««i t>llklülUftl»)li« karolt • teayt«iide|o elali réfiliMíNl aegaanktltahan réeietttll, aénlki puilg í*ak ui)*akn|y aegkapartetoil, Irágytaetlan fóidbea leraaellélelt itMttltMI ■•a réttttllialeil, tnnjfl aegltt|nk akkor, hogy ally jbitkony httlae van a kalyM allvelteaek * a gondba épóléanak. Néaittk lakét, miben áll a kvyaa aBveléa éa épo'éa, Vatta olött a laia|i taMyen kall aej«itnlanl. aarl a léhára gyAkert a talaj mtlyehb •éitgaíbt itriod. gondoakadol ] kall a fflOiItmolíl Itpanyagktaaleirtll renlnt iattU IAira|ya, rtaaiat fiwaloreav- la ktll dua mQirt* iytk alkelaaaéaéval; aalyt kall helyernl a volő-aag mlndeégért, aev*aele«»n arra, bogy aa llaila gyoaaeetee, egtetaégea, oairaképee ét kBl0nl)«ea arenkainvaieo le»yeo.
K tekintetben a vetOaegviMfáló elinaltok aajiy ae|lti«é**r« vanaak a teraeliaak, aaeonyl* ban f vleaiélaloket a gatdék rétiére ingjon telieeitik, Uiyallttak továbbá arra, bugy aaany-nytbea a védAnOvéayek nagyon aOrtt állán Melleit ktanyenkipneelalkelnek.' lágyon gondnak a roaaaul veitrehüitoit vattibOl aaármaié hiányos foltok helyek kÚavitéaéra Illetőleg a taölyeh pétlélagna Davaltaara.
Té«olltaaak al a «a<éa kOi&ti oiOfordulA gyoaokai addig, inig nagyon al nem katalaa-•odnak, igy na<a>ataaaa aa aaatot, aAakalélékat, ptpao»ot, a kttloaéaaa aa araakti, mély atg arankameniea vatAaag haaaaélata inalltll (a tallépkat akkor, ha pl. a aiomaaéd birtahoa a a*g aagatlamiUaéi nem alagandé gonddal 1*1-
taailaiia. Arait* alkalaéval a laUkarull boglyé-iát na hagyjak aokélg a tarléa, mert koaaaabb ideig larlé ot>maradé* a lóhere további Wjlodt-dtatra hat httrtnyoaaa.
Mtaodik faataadOben kora tavaaaaal, mihelyt ■ vegaticii) aegangadl,fogaaoljak mag a lóheréit, kogy a itl (olyan.tn ni*ietl>apedall éa magktr gaaédeU ulait ai tltal aegiaaitauk a lavagOnak ; a talajba valé terkAiéaét elówoiditiuk ■ a lóhere dlailtaét alAaegiiittk.
Ina etek aioa munkélatok, melyek aegélytvol módunkban éli lakaraéayterateOnkal megköt-•aareani a e<ael gaidaatg^uk egéai menettt ho-lyaeabb írényba terelni.
IsnrkMitől ttionattk
HlvAaMl, A „Koi'diiyt BtriUm" almit work Uitne let m Korányt BarUkoa InUaltk, lianam <|; rtra-lrúhoa, akit a ml Mfaa nimkaUniink nép keitwiifat dalra (akuitmuk • „Ktnlii/i HrrMof clmlt verabau kltniiyltatt wrat a utvln j aailt uoabu al iia tartottunk ktiltara-iraiaNMk.
\I|||>H, Kgy Ma taráimul kirtak. Pár nap ninlva lantot truk a lia tollát Uaalak yatomi a|tBltt*t.
- Hi a. Kérjük MlvaakaiUtk a tadUU aakat fotyUtot I i t. ptkltnyt mgglndUottuk, Míg nyomott aulai alatt «!■ ■aty, tilia acymr-ntiaaar almatad: Elilwu aa uattm •aak intltdiitaaatk mg(raktomMnl egy tovataiito| iial a ki-•diklialata'tl.
Ijaptulajdonoa fa kiadó;
r i N r ii K i. r t L A r.
Zala 18. aaiklll, (0. )

1MV9 mArcziu* M 2 ft XXXXK.
„NKMZCTI" balaaat bliloalló réaivénytéruaég
FÓÜQYNÓKSÉQE.
Jk. „UElvíZETI" lí- laiol it üiptlisKlíl ÉiFlsjfMf
fóügynökaégt
ar ^ o ír • ic jk. i>r x z m jL ít
i > kAiblrré laail, hogy
KejtMŰuly, Hilmeg, Tapolcea., A.-Lendva.> L»tét>//«, Z. Hmi.-Oróth, CaaJbrtxxjdtk., JPacaa, Nova üm Kla-Komárom
mtékhelylyel
keiületi ügynökségeket szervez.
l«fltkláaMk küldjék aJánlaUlkat CILdCM HKH DlCNKH ralaa alatt NAQY-KANiZSAfU.
inoleum rr-""
■ PADLÚZOMÁHCZ mind'a ^
t Nlnoa többé rtfadói nobapadló I Linóleum " padlóiománoi égy éra alatt kaményro aaárad, j Ifytínyörll fényt «aa éa alérhatlan tartóaaáfu. p|T ToMniór ftwgUtrtént, Itflgy in SlMtMtAdtar Mia Uao lenm hilyall uliniatekat kaptak a vtvAk, A0*lmtktapk MMt a t iri* uinmant, hegy mindig ét aaakh WwaaUdtar Mta Uaatoaaaat Mr)aa « — l—mg vídj«gy|yal.
♦ * ♦ LAKK- É8 FESTÉKGYÁR EISENSTADTER TESTVÉREK. Bécs
íTa«3r-lCemlzeeua Icapliató;
NEU és KLl&IN és STREM és KLEIN
arakaAl.
Tan. védve.

§
„Stefánia Szálloda"
Bécsbon
II. Bezirk Taborstrasse 12. szám.
(a teraénytéiada aaellett)
több mint száz szoba
Újonnan éa divatosan a legnagyobb kényelemmel berendezve, villamosan világítva, legjobb fekvés (10 percnyire a Stefania-plaUtól). A lóvaaut és timskocsik megállóhelye minden irányban. Fardflk éa vízvezeték a házban — Szoba áralc villamos világítással és kiszolgálássá! tzemélyenkint 1-ső emelet frt i.8a, Il ik
emelet frt 1.60.,' Ill ik emelet frt 1.40 Ai utaió kereakedők agy lat ugjainak ármársékléa
KitQnfl tisztelettel
Witzmann Károly.
HKv


N««v K«ni»i-u Hunionok
Zala im tmáiii. (T l«|>.|
IHÍIÍ), mArrjtua HA t án
EXCELSIOR KINEMATOGRA.F
Num-KmiiImáii a ,,1*t> I kAf í Kk y I n(' iiittíjtoriiiólíoii.
Ma otUtMMn,
MArmlH* M MM Ml II Arakor
C
lavton & Shuttleworth ®
^wKS gípíjrirowi <ö Budapest m^*'
ilul i l»g)((MnyMi|!)lí h*k MA*U «j4üHM»«t /
R§nd#e ndlyáPAk tn$i($l(i JlíBvik ilórA vlllhatök. PAnilirnytUl tilt 7 Arikor, ktidilt I értkor
Péntnkun 'mUrozlut hó 3-án
*>»!• M árukár
Jótékony előadás
Udf* * VÁrwil <mfl
inelyi'ft i ii, ét kAiAntAg lAma^ta, IMayalAiM kéri
Az Igflzg&t6iág.
Hirdetések
felvétetnek e lap kiadóhivatalában
Nagy-Kanizsán.
Loflomobll Aa gdrcaéplóiíép-kénletak "^'C^UX*
■>MM !•»«««» >«í»i»in|Mik UMwí M.jliu mUt, kMk«t>M4k. twlli- k
tniíMvoí, •■ÍHM^trtjdli, boronM.
| „Columbla-Orül"
liWlftM Mmttaip*, IIIIIIITMI tttwrtgtk, b mkort*fa ,
>CL tmr*m. >HI ■«<■■>.
1 Jr* ifftuMi wM'itiÉ

HMlrM ff'lM'll'fk kM 96O0 i'l t^MHlN
bM>i»t.
Lincoln! tBrmyirunh « »UAa l«cn«|yobb lernmntilt'
Bámulatos olcsó árak.
jl cd
L-
ts o
N </)
Q) _J
Alul Írottak bátorkodunk a t. cz. közönség szíves tudomására hozni, hogy a tulhalmozott norinbergi, rövid, női és férfi, szabászati, ruha-diszkellékkek, csipkék és szallagok, nap-és esöernyökből álló raktárunkat, mig ezekből raktárunk tul-halmozva lesz, eredeti gyári árakon alul is árusítjuk, miért is a t közönség szives látogatását kéljük.
Tisztelettel
Kasztl Testvérek
Nagy-Kanizsán.
Bf
® co
N D)>
Co, 3 0> *r
1
Bámulatos olcsó árak.
NaffY-Kiniiftft, CatttörM
Zala 18 ttám <8. lap.)
1 mávczuia 2 in
KKXKXKXXXXXKKKXXAXKXXXXXXX
1 Bérbeadás. j
* Ai ollárl uradalomhoz tartozó Z*la<»I«tvAiidoBi j
S Szöpötki vasút illomis mellett — Turbinát vizi mOmalom fi
H 4 pár köre, Ganz-féle hengerrel, hozzá tartozó épületek jg
jg kel, azántó és rétf&ldekkel l é. október hó 1-tfll jg
8 kiadó. H
A U-Uludl határban lévő kisfaludi vasút állomás y
K mellett- Pozvai vtzimümalotn 2 pár kőre és Ganz-féle jp
K hengerrel hozzá tartozó épületekkel, szántó és rét földek- K
X kel 1 é. aprllifi S4-től több évre haszonbérbe kiadó. X
8
Bővebbet Szily Dezső urnái X
f| Oltárban (Zalamegye) M
ftXttXttXKXXXXXKKXXKXXXXXXXXX
Homoki szolotelepitoknok igen fontos.
A czég 17 év óta áll fenn X tt."
elteiedt § kire, a mennyiben m* már sok nemre éa vadonc* esimetét saáltit Horvát-SíUvoaoraság, Boaaaia, Oaah-, Morvaonaág, ftsliciia, Bukovina, 8tájeroreaág, Alsó- éa Felst-Ansatria, valamint Saerbia, Balgária, Románia áa Nématoraág réaaéra. N«nn* faállománya antul 800,000 drb.; vadones-állománya 8 millió, a cség évenként 4600-, 5000 rendelőnek kaid ssállitmányokst. A gyümőlcala-iakola teljem a homoktalajon létedként " homoki szőlőtelepitőknek kincses
iaza
aair, mert mint tadva van, a homoktalajból kikerült fa a homokföldben éppen agy, mint as agyagos, köveceee talajban, aemk81öabea a lapoa éa magaa (begyee) fekvésnél mindig biatoaabban arad meg éa fejlődik, mint as, maly agyagot iaaaplarakodása vagy túlságosa* kövérített tulajban állíttatik elő, A gythaAlce-fafak boldogalt Btrtoiki Máté maaökováceháai hírneves talapéról válik, ügj ■lltiAiriki, valixiit ttfrpa oaamaUk megrendelhetők körit tilt, ■uvif Int baraoak kajnlfbirank, oaeraaanye, meggy, laaponya birs dió éa oparbÓl Al r=>2-8—4 évaa, gaadsg gyökerű, fajhiteles, igen aaép eték darabja aaok srössége aaariat 16 krtól 40 kríg. A 4—6 évaa igen erös koronái aorták drbja 46-60 kr. Nagybani vételnél aa árak külön meg'állapodáe tárgyát képeaik. Fentirt gyümölcsfajokból tábUftrités folytán l-f—1-4 évaa aalajtaaatt minő-eégt aaematék ia kaphatók, eriaség saerint 8-6-7—10-16 krért, melyek gnadag nrökémtttkaél togva főként nagybani talapitéaekbei olcaóaágak folytán igen ajánlatos. Fenti minöeégtt csemeték vadonoaai ia bármily asámbsá éa arflaaégbaa megrendelhetők fentlrt caégaél. A gaadag gyökériattt vadonaaok 1000-e ások eröaaéga aaeriat 6 írt 81 krtól 19 frtig terjed. Nagyobb vételnél 6-10—161/, engedmény; — Uvél-caim
62
Tewék árjegyzéket kérni
PserhoferJ. vértisztitó labdacsai,
aaelött ,41laláaaa laMaaaakM aóv alatt; maiy atóbbi aavat telje* joggá1 megérdemlik, mivel eaakagyaa alig létaalk betegség, melyben eaaa labdacsok re ad 4a hatáeakat eieraaaraaea ba aam blaonyitottAk volna
fcvtiaedsk óta aaaa labdaoaok általáaoe elterjedtnek örvendenek Aa atif vu oealád. malyban aaaa kitiiő báaieaerból kéaiJat nem vaina található SsámtaJaa arvoe által aaaa labdaoaok báaieaaril ajáaltatoak éa a|Aal8tftak mindaa aly b^jok-■ál, Mtlytk a roaaa eaéentéeból éa aaékrnkadéabdl erednek; miit apa aa varak, m^j bajok, kóllka. vértolaiáaok, aranyér, bóltétíaaaéf a kaaonló betagaégakaéL Tértiaatíté tqlafdonsÁgukriál fogva kltttnö hatáaeal vannak a vérssegéaység éa aa abból eredd bajoknál la: igy aápkórnAJ, idegeaaégból aaármaaó fejfájásoknál atb. Kata vértiaatitó lab-daoaok oly köaayaa hatnak, hogy a legcsekélyebb fájdalmakat sem okoasák éa annak folytán még a leggyengébb egyéaek, de aaég gyaraak által ia mindaa aggodalom nélkül le bavahatfk.
laaa vértiaatitó labdicaok eaakia a Pierhofar J.-féli, as „Araay Uradalmi almá"-liaz címzett gyógysiertárban, Baoabaa, L, SJagarstraaaa 15. ti. «. kéaaittat-aak valódi minöaégben a agy 16 ásom labdacsot tartalmasó doboa ára 21 kr. Kgj csomag, malyban 9 dobaa tártai mai tatlk, 1 frt 6 krba kerti; aa öaaaag elftaataa bak Al* | déaéaól bérmeataa kttldóaaal együtt 1 aaomag 1 Irt Ki kr, I caoaaaf 8 frt 80 kr. t csomag 8 frt 16 kr, 4 csomag 4 frt 40 kr., 6 csomag 6 frt 80 kr. éa 10 csomag 8 frt 80 krba kerül
NB Hagy elterjedésük követkeitében aaaa iabjacsok a lagk lléafé'ébk na vak éa alakok alatt atáaoatataak; aaaak követkentében kéretik csakis Paarhofar J.-tél vértiaatitó labdacsokat követelni éa eaakia aaok tekinthetők valódiaknak, melyek haaaaálati ataaltáaa a Paarhofer 1. névaláírással fekete aainbaa éa mindaa agyea doboa fadala agyaaaaoa aláírással vörös eaiabaa vaii ellátva.
A aaámtalaa hálairatból, malyat a labdaoaok fogyásától a legkűlönböaöbb éa lafno* haaabb batagaégök atáa agéaaségAk viaaaaayaréaa lolyláa hoaaAak intéatak, aaaa helyen ceakia néhányat amlitAaí aaoa saegjegysisael, hagy min^aakl, a ki eaaa labdacsokat agyaaér kaaauálta, mag vagyaak gyöaMva, hogy a sokat tovább fogja ajánlani.
Köln 1898 Aprít 80.
TI s»telt Peerhofer ur í Legyen oly ssivee óe küldjön nekem ismét 16 tekereeet ss On felül, hatatlan vérileatitólabdaoedból utAnvétell«I.Ko-
da es utoa le legmélyebb köixtinetemet. | aeeei ceodahatáeáért. Maradok te^es tisztelettel
Pawlletlk Ferenc. Köln, Lindantbal.
Hnrsehe. Földalk mellett. t887.eaept. 18.
Tekintetes nr i Ieten akarata volt, hogy aa Ön labdacsai keaeim klisé kerfljtek, melyeknek he-tAeát eaennel megiromi Ko gyermekágyban| meghfiilum olyannyira, hogy eetnmi munkát eem voltam többé a^pea /•-gesM ée bisonyára mára boltik * t \. Uiék, ha aa Ön ceodálatra méltó labdaeiii engem nem mentet'*k volna meg* As latén áUtya meg önt eaért eaei* Nagy Uljeal-mam van, hogy esen labdaoaok engem te töké-nteeen kJ fognak gyógyítani, amint már mások-ek Is egéeseégül fieeaanyeréeére eegiteégAI
t Teréa.
nagál lak.
—— Kőidet
Béea-UJbely, 1887. nov. 8. M'lyea tiaatelt art A legforróbb köeaönetnmet mondom eaennel önnek 80 éves nagynéném nevében. Aa Illető 6 évaa át eeeuveaett gyomor araiban ée viskórságban, már életét is meganta
melyről egyébként la le mondott, midAa «élat leaél agy dobost kapott as ön kitűnő vérti—illó labdecanlbél a aaoknak állandó haneaálale folytán tökéleteeen kigyógyult. I Lagfllhh llsxtelettel WeiaeseWal JoMk
gkheagraberamt. OAbl m. 1888' náre. 81. ! Tekintetéé ar Alulírott lemótelten kér 4 ceo magot aa ón valóban basanoe éa kktel labda caaiból. KI aam maiaeethakNn legnagyobb nlia meráeemet kilejeuni eaaa labdacsok érték* «la ée aaokat, ahol esa alkalmam nyittk, a menve doknek legmelegebben fogom ajáaian!, Kaa bálidratom loieiéeeiarlnü kiwnáláaari ónt eaaa ael fnlbatalmasom. Teljee tlestelattal Haha IgaAaa.
Onewkderl. K»lbaak mellett, AaUéeia. 1888 okaéknr T. ar- Felkérem, ninmiat ea da vértiaatitó labdaceaiból egy enotnagot 8 dobiinaal kftUeoi MÜveekec^ék. Ueakis aa ön ceodálatoe lehdaenal aak köaxönhetem, hogy egy gyomor bej tóí. maly iD(ia 6 éven át gyötört, naageeahndaltam. Knam labdaceok nálam eohaeem fngaak kifogyni a midőn legforróbb küeaöaeteaaet kifejetam. vngyak tlevtalflttel Ivkki Aaaa.
B&rnbard-fele alpesi filiom. Tannockinin kajkeaocs. T.V'r,M6i
O.-tól Bragaaabaa, «/t &veg 8 frt 80 kr., él 8vag 1 frt 40 kr. '/« üveg 70 kr.
legjobb sner mindaa köesvényee éa oaaaoaj bajok, a. m. geriacagybántnlom, tagaaag-gatáa, iaoblaa. migrnine, idagaa fogfájás, főfájás, fillaiaggatáa atb. allaa 1 frt 80 krj Paarhéfar l-UH. agy ttvog 60 kr.
FamhaWcam p,írl,of«r ^«.8ok év óta
dJJUaUoall t fagyoe tagokra éa mladaa idült nabra, mint lagbiatoaabb aaar elia-1 köcsöggel 40 kr., béna. 66 kr.
„Stolrti lolapraeparatfliol ™
gyomor- éa bélbatagaégakaél.
Kóla* m te
liter 86 kr
aora óta valaamanyt kainöveaató aaar kinőtt ar vonok által a legjobbnak elismerve. Kgy elegáns nsgysaalencével 8 frt
Általános tapasz, éa aaaráa által okoaott
sebeknél, makgaa dagaaatakaál, njjkukac, aabaa vagy gyaladt-mell, vagy más ily ba-jóknál mint kitűnő aaar 16a kipróbálva. 1 tégely 60 kr. Bérmaatva 76 kr.
Altalifii MM
roaaa aa^aatéa mladaa kÖvetkeaaUayai, «. m. föi^jáa, saédttléa, gyomorgörcs, gyoeaor-hév, aranyér, dagaláa atb. allaa. 1 aaomag ára 1 flrt.
Kaaa itt feleorolt késaltméayakaa klvttl aa Mátrák lapokban hirdetett öaeiee bal- éa külföldi gyógyaaaréaaeti kftlöalegaeaégek rak táró a vannak éa a késaiatban natan nem Ptarktfar 1-töl kitttaöjlavök gyorsan éa olcaóa megaaereatatnak. — UUlJffl'Uúlfiúlll, aaar golyva ellen. 1 Postán megrendelések a leggyorsabban eaa-ftvag 40 kr., bérmaatva 06 kr. köaöltatnak, ha a péaaösaaag előre k81<iaUk;
Plol floohnió (PrM <«6ppok) Paarhafar nftty°bb »a«r«»daléaak utánvétellel küVdet-bluruoullGla 1-töl, megrontott gyomor, M*
rosan sméentéaéa miadennemtt alteati baJokL.,... . . .___>. ... _ .
vua.n v.4«iM*r i im. M JViléditkaak oatk aiok takiatheték, malyak a £ hUimr' 1 H haazaálatl ataaltáaa a Ptarbafar aav
1 .... Allrátttl aa mladaa agyas doboz fedele
Pttrbaftr U61, agy Wtaláno- tgyagg,,. aliráaul v«r6a ulaba» van san ismert kitttuo káaiaaar ellátva,
rekedteég, görcsös kökögéa atb.
Égy ttvagaaaka 60 kr., 8 8vag Védve védjegy által. Védjegy atániAaa sai
hnrnt, allaa.
bérmaatva l frt 60 kr.
goraaa büntettetik.
Pserhofer J
WÓgy83$ré*3 zum „goldtntn Reichtipfo
l Bécs Singerstrasse 15.
Nyomatott Pi^bel Fülöp laptulajdonöHuál Na?v-Kanii«an 1899. í
Huszonhatodik évfolyam. 19. szám.
-
ll.[lHltll.|
TiléaU* tplUt Flickrf Mtíp kékv kérakaSékékn.
f iurtmllwl értekani Mm aipu-Int 1 1 4—k «r» ktal
ié* mii hM 1 Uti imIIwi hmmi •nM'ifW aludt.* rtiM>«Ht
Utltkliiu: 1 MMíUtfikl#l: íiidM i <>«;»•
ii>w>i4iii
ZALA
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap t csitértékéa.
BkOffMW iUI mi ta Mw (4 In - m
fétén* • kéfMé fl ti ■ M I Iliin il M kik.
»)W> pmnik* S* krsfcSt.
SIMaMknk .ktMMMal
iii>m| haM fMf k*»-
|k WWKlI tKWW Mik NMI k«*4É
Ml Ü
*M Se knH<
Nagy-Kanizsa. 1699.
Felelős szerkesztő; SZALAY SÁNDOR.
Vasárnap, martini*
Széli Kálmán és a monarchia hatalmi állása.
A jóleső meleg pátoezhitása alatt, | titelylyH Széli Kálmán miniszterelnök szer-i ■dai progra'mmbeszédét tartolta, a stlrQn; megtelt képviselőház a beszéd ama részére fordította legfőbb érdeklődéséi, mely a béke müvére vonatkozott. Természetes jelenség ez, mert még azok ia, kik mindéit pakli-' lástól idegenkednek s jobbnak tartották volna a kimerfllésig folytatni a kigyuladt viszályt, hogy vagy győzzenek, vagy eleseitek : az uj belyietre való tekintettel szintén Mm tehettek egyebet, mint hogy a legvégsőig lolytatMt harc rémségeire s minden lehetséges következményére gondoltak. Es mert szemeik elé állították eteket az eshetőségeket: azért volt az érdeklődé* nálunk ia legétóretíb a miniszterelnök ama fejtegetései iráni, melyek közvetlen vagy ~ költetett vonatkozásában voltak a kompromisszummal.
Ámde «inl korán kincs kimerítve ennek a fundamentális nyilatkozatnak méltatása.
Eltekintve attól, hogy a miniszterelnök | programmbeszédének katonai baiandii4*e a belpolitika és a kormányzás minden ágá- > ink kiépítéséfc vonatkoaó pontjait ról nyilatkozott és külCnféle tereken törvény hozást akciókat helyezett kilátásba, fejtege
Ea végre a mi, velőnk atAvetsdgea Ausztriát illeti, azt kiaszik, hogy Seéfl Kálmán székfoglalása a Lajtán tnt nemesük megelégedést, hanem biiwyw mértékbe* reményeket ia Fog * elleni, melyek mm
lései a monarchia htfalmi állása szempont jából ia a legnagyobb figyelembevételt érdemlik meg,
Hogy Széli miniszterelnök Andrássy! szen jogosulatlanok Gyula gróf Oröxét, a Németoreiággal való Azt a aaomoru lapaaiulatot ke'teii ; szövetséget ápolni fonja, illetve a magi i szereznünk, — hogy Ausztria roxikoM i hatáskörében hármas szövetség fentartáaára belpolitikai zavarai m* állapodtak meg j fog törekedni, és hogy hO, őszinte és oda- határainkon, hanem nálunk is olyan kavaró* 'adó munkatársa lesz a külügyminiszternek,lkat idéztek ell, melyekre eenkiiera vok [gróf Qoluchovsky Ageuornnk: ezt alig kell előkészülve, A kölcsónhaii* a n»on«n Hta j külön hangsúlyoznunk. két állama közt oly élénken nyilvánult,
Alkotmányunk helyreállítása óta egyet hogy odaát K itt ia, mindm ok mag vt* km egyszer fordult elő. hogy kormányéi «ur». kogy élértk figfelem ihredyen • hm.
I nökdnk éa a közös külügyminiszter kön aafcl területén történő dolgok ir*n» összeütközés történt. E pontban nekünk Nem Kikelik, kigy * mí wSMgunk magyaroknak tr&diciónk van, melyet minden megszünletéee Ausztriában ia ne ébieaa-miniszterelnök a lehetőség határáig ilMtft* I iMé Ml azt u élénk vágyat, hogy on tg
komoly klsét letet tagyaeek a belpultuha* helyzet orvoaláaéra.
letb«m tart
A közös hadügyminiszter miniszterelnO-kütik közt is igen szívélyesnek Ígérkezik a viszony. Báró Krieghammer bitonynyal nagy örömmel olvaata miniszterelnökünk
A magyar mmwtwekiflknek nlnea agyén joga osztrák vtearonyokkn aantknéin, 4a kát meglehet•« neki i illant, avagy vietan*
TÁRCA.
Megházasodom!
Irtn Stampay Mihio*
Nem ia4anOnOk olysnek-* mint 4n, 4* é» "fctsoajro*** iwtom n»m vk||Oi nlyan mtnl OnOk. A* flnflk n*r*>m», pl. amlnl s nlmewrnv*tok« bét wvkuikin, kdftnti M|lb«t kMdOdOtt »• < (snaagban v«g*0doii, as 4n »k»™im#m tsrsana-kan kmdodoii i ai*)d mosi a bojtben v«g*Adik, l*ne**e*tk*... hkiMkk||il K| m*fi« wak motog a 1414! As kffseer hát sikérült a UUkklnWI Kykltkág terv* s ihsa **iélyty*l, I4pre aianiiim j 4« m*g hogy**; sstais M*lf tröltiék, ha valaki kiaksraa bn»M» *ub*dii*al.
Oh I as a »4ao, óh I as a kflkenyM*ma mOmS* IvAtiy l*l|***n elvaltok *»*em*t, Oa ,0"-e, AUee-e a lé|M«bb ?
Másnap lahas 4l*ab*e Sugárdiékhoz kajtattam. — Ofömmcl fogadtak. AHe* ttimtölyitöli Is.
— Oh I tslObea Örvendek nagysád, hogy Hf pompás haagalalben találom; utmlsm sémiimén tílli ksnaoa.
— m On, hogy Inti magát a láne alán? . k4nl4 hsitthkás aMsol|lfaL
— IMdnssn . *t(i*l*n bn'éwi1 Ah! mak lagasp 'udikm m«a, a thea Mltlyaa, mily Mn hatása van a láiteitnk I
• VsMhsnf ,
—. tin n*ir*M; és isnapM oly álale* tuiéa tttriéni »i»fimb»n és trskluwlnilfn, kon hosf...na ns Igan, hogy alig i«m»r«k Oems-gamri.
— Itt ha.„ha «• nagysaarO, takai aaaylra átalakult 4s ayyaii hngyanr . h*mé Alias pej' kukán kaesgva
— Akt Allee kfgyad tshai aam art rnsg,.. nem akar magartsnl most »»m ?. n>kglmw Igsasan s gyöngédén atsaragadiain kaeM Alice
4a aam tudok kfll flt eyalven é4as saa/akat •ttltogai,- 4a kit htawn w*iy ékirslueaikl í|«i, sa hoaet> Hl* I*, hagy m*gk*r4J*M i 'náns i sa*r*tal V,., akar-a ti n III l*l***ftei w* nl
AHea. 4gy Ui**tk, Istitél ksoagal akart »•• valntr*, 4a sst Mu*m; a knmnty p*ro*kbee sslv* dobogamra killgatv*, Irsült ***m*ii • aiptralra gyflng<d*M m«g**arttá kezamst,.
» Ah I Allcti hat aaarei f.... vsldhaa Mwvit ..,.< támm ,., nundmem .... rebagiam t keh* lemre ölslttim.
— Hsarttkoi I seUngU hslkaa,..., 4a<n.. de most hal be*a*IJ«n * hwtntval Is .,
— Kn tdéMtn éa mlndtnna..........„.,.,,,...
Hm I ments mak laáafe talamtl 4n k) >ang ayeivan basMlni, aa a htm M4kl*lvi ***ta •*ay I..
• a
a
tl***4li«ni a msmátsl lat Te4)ab. mit Moedelt t, Hok*i; **gyee le ke-kai; parnaa k*vasat, tg»a kevesei **et agy aeet| agy Ntvt4ka **M Ait **oe4a, hury „ hegy, na 4*** i«ll*ka*, flnftjt eatn ki»aa»*t*> ra; vggr* aasa oly I ni*s hagf I»*eé4 aayeaa* ae*4*n «aa*4i MtagynlM a kraethn. A M a* hagy LMÉMMÉgt Ugy* aikggfhkwiaiik * hai4i«anit htrtOl í Nmm magam la t éa ha> eaaa la 41 kall •mm. — Hteeey KMM4I hKlaat velaa, haef ntég 4a la a saarattas baieodlajeah gMklálika álljak,
No Igsalk at'la*| aaaa wr ngja laee.,., m a •k*t«kerdi **0**k« Aliee..... Nem ledme aeOb olyanok a tnfat mv 4**e a*** MWM«m a •U*aa*k a vtlagMk Mái kajával, bmmM m4r tg**4e awghs»a*ndtmi.
a •
*
A Mr groma aliarjaA. — A dn*e* il|*gy. *4*l kartyaa h0sak4n htwi»M4t: Htiggrdl Aliee [4* llflkkltfvl Daee* )agye**k. A gv«l*t*eta bs-loewséaM* jfllt; agyai **m heet*ii»ai DM.
Hagy i* aa t M w ír agy aaaiaeie* ttgkklslvl | holmi 4raalg4* lev*>H*i olvasni, mikor hasasadat ké**ai
Iciiibitu U viragi4 kltlltil elkk helyéi lugleija »JL BavAeérlAeiiaf *»g\oe •jinls'o* o**kl* r»»k«
Hmf ts«eru,u elu«,« s4*i bnuiialni, nrko»» nk* M^kálytkb értigi visel k«p|u*k. (5) Kapható: Roeenfeld A. és fia «* Marton « Huheif o4gekn4l 1 "
N«*M**k M.gy*r-omágflii l*ftll*r> jcdlahk
Ferenc Jézsel keserű vizet
Plllis-itaufe Ragasz, Doboz és Üvegekben
Arssy • írtét énn-il iikkMSr ea yti *v M* k«kn*rt l»|t«rt*iikk n UMMktv* laaÉirowA nnriin)k|
tlrlll éd4*| *k rkgMilá>tr* n le«aJAnUI«*nMk Kapható Alt Aa Böhm oegnél ■•gj-Esaisnáss.
Zala 19. szám (*. lap)
1*99. mitcsKM M t^i
Nagy-Kanizsa, vasárnap
tarthatja-e magát, hogy az osztrák politiku-1 nagyon ►űrgös volna a dolga. De ugyan, kinek j hatuá egy fotográfus ■ *iha mm taiuii i>ij—é-
sokkal való gyakori érintkezések alkalmával j,ehet kür*öi • dolga, mikor az ünneplő nep akarja i ben mutatkozó parlamentet. —
barátságos indulattal propagandát ne esi-11me«ftlli'a1ni- f k,4l,4s h,"«I,k: S a larka pillanvó* kalapok aló! k.rs.1,
... —4 . u.. » . — Eijen Szeli Kálmán I szonyok próbálják kikutat ni az »pro |*kaaienáka(.
naJion az ottani válság megszüntetése ér- . .. , ' ; .. ! "
. • A kiáltás végigfut az ajkakon, mint sugár az Akad egy és más. Mm' valami uim bogárka
aekeben. ^ | a[)|a|(0)C0n s 8 pirosktpü ember bizony minden; kat, gyorsan gombostűre szúrják őket a karzati
-Ausztria németjei elvárják ezt tőié, a ajeiaége dacára is megáll s hálásan hajlong a. megjegyzések, szlávok meg nem vehetik neki rossz néven,1 nép előtt. S nyilván őt magát is elkapja a tavaszi Még röpködnek a pikáns megjegyzések. pedig mert a szándék bizonyára soha nem fog hangulat, meri ahogy a kalapját könnyen megemeli, a< öreg Madarász api m«r morzsolja a« aktákat arra célozni fibgy bármelyik pártnak árt- " édw '*í*'uln pirós lotijai mutatkoznak a hun- és pörgeti le gyorsan a bejelentéseket. Haramtik
hasson, hanem hogy a monarchia érejtt ** «"•» res ia kishegy .li,f.gy-,k|.u is m^Qii a tol.-.
.. . ,, . , _ iszép piros rózsáit. S a tavaszi hsngulat most már hogy a jegyzőkönyv (elolvasása Után valami
emelje és az alkotmányosságot erősítse ln is ert,lti ki l4gy kárjai kölű, Aho|r beTszélbali legény suttog totált .m adjak be
A pro'grammbeszéd erre vonatkozólag; megy a lörvényhátha • tt akar menni azon a hány módosítást a j«sjtókti»|vhi\i V A« apó
természetesen nem foglalhat njagában di- folyosón, ahol meg csak, az imént próbálta a mosolyog. Már eltűnt a haragja a érti, hogy Mem
nkt nyilatkozatot, de a Deák hagyománya- katasztrófa nyomán fakadt sebeket kötözgetni: igen juthat ki aa érdeklődi abői a jegyzőkönyvnek,
ihoz való ragaszkodás hangsúlyozása annyit mosl m4r C,UP» ragyogó arc, csupa egészségben mikor minden lélek as uj kormány bevmtulá*át
~ ' fAUl~li LA__n_____.. i _ L . . . „i.I- — _L._____L.. ... ...A... A-
mégis mond, hogy az ausztriai állapotok a miniszterelnöknek nem közönbösek, sőt inkább Magyarország érdekei után Ausztria érdekei állnak hozzá legközelebb, mert a monarchia hatalomteljessége két fonásból folyik* Magyarországból 'és Ausztriából.
föléledt teremles köszónli. Csapzott lombok élednek várja. Elvégre,azember pmbét <•» mikor Mái u< igy, mikor diadaluiai melegével KUhan ál rajtuk pár szegeződik st ü*ee-jU>ntk, ulotjar* Madarait
Országgyűlés.
Máiciut I.
Mintha a katssslrót ■ helyén valami n»gy *ava»zi ünnepséget rendeznének. Még füstölög n Ielnyújtott 'örvények tok gerendája, nines belapiiszlva a sok hassdék ; de a nép már tavasai rivalgással
a nap. tt nemcsak neki szól at ünneplés. Kusza kiáltásokból, az arcok felírású bői és közvetlen | kitörésekből >ugartik «lo, mint száz és atáa lün-döklö traneparenl: Éljen a király I As ünnep leszi, vaty a mé yt^gi-s hala: de ugy tetsaik, hogy még soha-eiu hz re t« k igy a királyi.
A ragyogó örvényben pedig, mely a knkeny folyosókon szakadatlan kavarog, egymagában ödöng as öaz Madaráét József Olcsó etmeaaégek tapadnak a sarkahos, mintha azért butulna, hogy a tavasz elviaai az ö püuköadi elnökséget. De eten csak mosolyog as apó.
Az apó is kap éljeuzó-it. S mintha csak ezt várta volna, mosl uiár keresztül ön magát a hullámzó csoportokon a bwict a ta> üesterembe. A másik percben végig berreg a folyosókon u
Otönlik az ünnepségre s ii Sándor-utca rtble vissz hangzik as örOmlöl, mialatt fogatok kergetik a I villamos csengő szava s ömlik beleié a tarka logatokat s mosolygó arcok kOasöniik e-ymáat a {tábor a völgybe, az üvegtető alá. Micsoda hatat'
verőfényben. A Muzeum kertjén a fák megbont' toltak s egyik pereröl a másikra emhergyüinöl
mas áradat I A karzatokról egyeseire szás üvegcső szegeződik neki, de csuda volna, ha a soka-esőket boánakt at ágaik aainle leszakadnak a sok I dalomban csak egy is megisláluá, akit keres. A gyerek és suhanc alatt. Természetet cseréltek a Hamupipőke manóira lesz ill s>ükség, a kik öt rendőrök is; eszükbe se jut, bogy az embergo-1perc alatt külön tudták szeméziii a kölest a Ion-1 molysu >t a Hudnay Nagy Sándor kardjával csvtől. Mert most öesse vannak keverve és a kettévágják, hanem ellenkezőleg maguk is kivan-; karúiról csak lottokat lehet látni, nem euib*re-' esian állnak a növekedő gombolyagba. Hiába, a kel. S ahogy Madarasa apó tromb>tát csinál a levegőben u-sik ss ünnepi hangulat s a katasst- i kezéből a azon keresztül harsogja a völg^ be, j rófa helyén lágy zsongással Indul a nagy tavaui | hogy mindenki foglalja el a helyét: a káosz még ünnepség. , it hamarosan bonlakosik., Itt egy hoessu sáv M csak asuláu jön a Btell Ka mte programja
As egyik fogatból klssállegypirosképüember, helyeskedik el, ott egy vékony asslag kanyarogj MegmoadulaHás, ehogy «s ui wii.iaaiarolnőfc, A kezében pakaamétst szorongat. Ugy lest, mintha jobbra a tis perc múlva mar körülbelül le is kap-; aaolasra emelkedik. A hangjai ltok, a moaduia-
apó it oldalt hajlik a «aes, hogy hwa t már a háznagy as uj minisztereket.
Fül, IQI a terem levegője, a percmulató sütök-caél, ugrik egyet-egye', a karzaton aa asszonyok hevesebben forgatják a legyezőt.
No most. Valahol a szélsőjobbon egy magános éljen pattan ki, A második sorban már ua»a visszhangozzák, aa ötödikben már dófgéeat erősödik s a hogj Csátossy lláU (ürgén oamatja aa utat aa uj kormányáéi, lamalyik különbed nitga is megcsinálja ma d aa útját) mar aa égést per* lantént tapsol és éljenta. Megmozdul a karaai te, a női kalap 'kon a sok toll ís madár mintha agy* Merre a szárnyát bontogatna. De taták as eg*»s karaatl erké'y is hintásta wagé1, vagy caak as izzó levegő remegése okotaa a dáal, Aa em» ber alig gtöal ligyetut, meri (ektte tttrnep őb*a most hetyeskednek el a mimaaiervk ■ s«ét Kálmán uiár liatiogaija is a szemüvegét (Há isten at országnak is erdeke talán, bojy Híáll at első perctől lógva - tisztán Iámon.)
Megint él|*naV's haraant M Ha»tl Kállaié,i átadja aa aluöhaéguek a váltusásri vonatkoeó királyi kezira ot, 8 útikor * jegyző olvasta belő • ho«yau szólítja a király »ősaintéN kedvelt hl* vünkt-aek aa uj kormányetnököl, ve^nr' vígig lat a parlamenti masnkön a leikesult kiállás i
--Éljen a király I
Bht pokolba is.....hitt ast sem tudom hol én lolylon a városban lutkoztam; egtik boltból pens^te sukinruba uteoa
á fejem; annyi a dobom — Ad akla ve ők
ki, a mánkba be ; óttteváaarollam mindent, a
l.y ni . mo«l pedig előre: sietek nagybácsim- miről tudtam, hogy Allcmsk örömet ssereslie-|
boa, a pOspökhös; engedélyt kell sseresni. hogy még nagyböjtben megtarthassuk a lakodalma1, valamint arra is, bogy saetlag ne kelljen még esküvőm napján Is, holmiféle olajba . .vajba ..ajba ...ártott mártott frtneiskauusnak való busmen-tee lalalókat nyeldesnem, mert hát az Ily télékel én igen nagyon...nem ssscelsm.
Mii t*«yek V v Mit I.., Megvan t Egy
BOkklalvt uakallara
Elutaztam. — Minden sikerült.
Mégis csak jó kinek püspök a nagybáosija.,. könnyen megy mioden.
Meg van ss engedély Is i csupán a lakodalom van halra;. azután ...én. mint Hükkfalvi Dénea büszkén lépegethetek a nőm által hímzett rózsa papucsokban...
Hm...hm papucs; .. csalafinta egy Jószág ez mégis csak; na majd vigyárok, nehogy as a szeleburdi Alico valahogyan egészen belebúj-teseoe.
Esi mégsem sseretném.
Elvégre papucsbősoek lenni nem a legpoe tikusabb kitüntetés.
lek; lulbusgóságoinban, — uram bocaá'l — mi'g csak adnak ssalon ruhái I
gyermekbölc-öl is vrllem.
Hhl pedig nem ludoui, Alice majd megdicsér e érte ?
De igy van, mikor agy magrögsót! agglegényből letl sssrelmes bolondra biaaák a bavásárlási .
E naplói uulán megkeadődött a nagy késsü-lödés. Ácsokat, auialoeokat, kömiveseket, piktorokat, kertészeket s tudja a jó ég milyen ..okai ,. aket nem hordattam öaate, bogy ősi Bükk-falvi fészkünket széppé, költőivé varázsolják.
Amig esek otthon késsülődtek a munkával,
Mindenütt sikerült a dolgom l csak assal ss átkosotl szabóval nem birtam sehogy dűlőre jutni. Hol szűkre, hol potyögösro stábla a ssakm-ru-hamet i hol as ujja volt rövid, hol meg éppen hoattu. Otszevcsztem vele tisaser, kibékültem vele ugyanannyiszor, bogy osak iende»en megotináljs bassialan volt. Végre gondolatom támadt.. Hátha Igy slksrül I Elhívtam sörözni.. megittam vele a brudsnaltot és kllisstiein előre a ruha arat.
A sört megitta.. a brudsrsaltot eltéledte . a pénzt elköltötte .. ée a ruhát.. mai napig sem csinálta meg.
Aaulán tessék megbásasodnl, mikor iú szalon ruhám sines még; pedig már csak néhány nap választ el a lakodalomtól.
Ej; valamit 4 mégis csak kell teniiem I,— Vonalra ültem...... a rohantam Pestre.. ruhát
vennii. Ott meg at e malőr ért, hogy régi cimboráimmal lalálki íztam, leiüleltek; es mulattunk három éjjel, bárom nap; alaposén eibucauz-is'tak a legényélettöl...
Moet azután tessék megházasodni, mikor se
Bemente* a iegeisfl tsleibe, á erősen hang-sulyosva, hogy msshásaeodom, megrendelieM • ruhát.
—• Holnapután ott less, moudá aa üaietiulaj* donosnsgy hajlongások kOsőtl. ... ..
Oh I osakhogy megless I I...
Egy nap iaéf, és magsaüotsm agglegény lenni Megházasodom.
Minden késsen vö t már, aa őei laaaaá regi lényben állt { öröm volt benne leani
Csak Alico hiányzóit meg, hogy • tqljes boldogság tanyát Ossón tenne, se .. és a pisil saa-lon njHa, a melyben a boldogságot meg kellett easresnt.
Hah I.. ha el sem küldi 7 I As órára nástem. — Még van remény i moet jön a póaitt.
Magam rohantam a hivatalba... Képzeljük; egy Uvél jött; egy hitvány rongy levél, aa is Pestről... az is tőle.., retboototiam .Oh! vág* nlocs t alon ruha:... kiütött t sztrájk... aem dolgozi.sk .. u átkoeotlak I
Mist megtebeeU ordas ssedve, rohantam hasa
NHgy-kamzw, v<sir>iap
tál figyelik . Mintha aj ember volna. S már aa el-ö p°rcben szembeötlik, hogy nem ismer sürgő seb'h leladilot, mint jó messzire tolni maga mögül a — miniszteri széket. Feszélyezi. S nem nyugszik mig a háznagy egeszen ki nem húzza I alóla a piros bársonyszéket. (I'ercel Dezső vala j hol hátul babonás <n rázza a lejét, hoiy akadhat miniszitr, akii les'élyes n bársonyszék. No már c<akugysn uj korszak ez !) Más impressziók is! Minlhs ez az uj kormányéinnk nbm is a mai retorika szerint beszelne. Valami csodalatos p:'« tosz em-li szavait s s stavai is választékosabbak.
Az emberiek uay tetszik, hogy egy régi, szebb ikola eszméi s a szebb iskola lormái ta köszöntik. tj a parlamentet ez az em -Ikedettebb 'tónus megkapja, magával ragadja. Szívesen megy a pátosz után, örömmel hallgatja az eszmék árnyalá-sábsn zsongó muzsikul, átengedi magát az uj hangulatoknak s ugy érzi, hogy a tetszetős programmol is tetszetősebbnek találja ebben a színes előadásba >.
Komoly eszmék, jelentős tervek és ünnepi ígéretek — sz egész parisment hálásan köszönti őket a programból. S n m lérközik az ismerkedéshez tréfa vagy akár csak parlamenti elméske« dés sem. Minden part leszü len ligyel s minden párt tis'telellel bajija meg lobogóját.
Tapsol Széli K.luun hatalmas programm-jának, csatlakozik hozzá Horánszky Nándor, meg* adja n»ki a tiszteletet Kossuth Ferenc, ezt leszi Monár apát is^a végin megnyilatkozik Polónyi Géza — ss magyar parlament históriai napja elmu'ik.
Oupa szépség tolt és harmónia, ami egy kicsit régén esett meg a parhment tl'éseive'.
Huhz perccel kés'ibb a lörendek márványcsar-nokáhan nem kisebb ünnepségek közt történt meg az uj kormány bemutatkozása.
Az álcán p*<lig összever "dölt a nép s tavaszi hsngulaibsn ünnepelt:
— Éljen a király! Kljén Szili Kálmán!
S most es a kiállás megy tovább, városrólvárosra, messzi ki az országba....
U\. 19 sxnm 3 lap.'
Az ü és e'ej4n még azzal a lel lem el len hangulattar kellett megküzdenie, a mit a küszöbön álió elnökválasztás okozott. Mikor az elnök a ne-mes-ócsai választás eredményét bejelentet le, keserű közbeszólások hallalszollak:
— Szép maiidul um!
— Ez még a lUnffy-éra a'alli !
Nagyobb felháborodást okozott az a nagy
korleskedés, a mii egypáran Perczel Dezső melleit végbeviltek. Boldognak boldogtalannak osztogatták, a-nevével ellátott cédulakai, sőt egy nagy csomót azokból a Ház as'talara helyeztek el. Percz-I Béni meg olyan határozotsággal .Olt le az urna melle, mintha soha nem akarna onnan eltávozni. Mindez a balold ilon nagy zsivajgási okozott, mig végre Bolgár Ferenc szól kért a házszabályokhoz és megkérdezte aselnökőt, akar-e iutezkedni, hogy a terem közepén a titkos szavazás nlait senki se lehessen a szavazókon kivöl és hogy szoka' a cédulákat ki helyezte a H <z asztalára ?
Madarász jóizü válaszában megnyugtatta Bol-é-t lölkérte a képviselőkéi, hogy távozzanak a középről. Perczel Dininek kimutatta a helyét I a jegyzői szeken, a ki jónak lát'a az utasitáshos képest azonnal elfoglalni. Nagy derültséget kellett áz elnöknek e< az enunciációjfc
— Hiszen tudják, kérem, hogy a titkos szavazás sohasem volt titkos!
A szsvazás ezután rendben folyt le ésered-nénye sz lett, hogy Percei Dezső kspott 256 sza-llán az alelnükö választása as előre lálhalti
1899. márcsrat $*$«■
— Abcug I
Más, meg erósebb kilakadisok is ha lalisaot-tak, lullmrsogva a többség éljeaeil:
— Es a paktum szégyene!
Pereid Dezső halálsápadtan íliott > helyén. Mikor a zaj elcseodeaed-tt, küzdve at.tilo* gódottsággal, mondta d bsssédét. Többek közölt pártat lanságol is ígért.
— Majd meglátjuk 1
_Eddig nem mutatta ki! — hallatszott.
Akkor arat'a as igazán szírből a jó ró, meleg éjjeneket, a mikor beszéde regm megemlékeg zeti Madarász Józsefről, a ki három havi elnök-lésével annyira válságos viszonyát k >zón érdemelte ki a haza háláját. Indítványozta, hogy iránta érzett háláját, köszönetet a Ház igtam jegyzökönyvébe.
Es sorban (elemelkedtek a pártok vezérei, hogy hozzájárul anak aa inditványboa. Szeli Kálmán I szónoki melegségfl szavai után Kosauth Ferenci, mnjd a nemze i part részérói Horánszky Nándor, | a néppárt i evében pedig gr. Zichy Aladár Ityez-I ték ki az elismerés', a bála érzéseit aa 3rtg ar jelleme, olyhQsége, nemes pártatlansága iránt. Ai utolsó szónok utan pedig aa sgasz liAi hosszú dörgedelmes é jenzéssel Ünnepelte ast a lérfU a _ kit épp«n as elnöki azéken szeretett meg leg* joblmn.
Mej[csappinl érdiklódea mellett lolyt le eaa-
Hkrc. 3.
vazalol, Szi'ágyi Dez«ő pedig 74-et. Sói még Pulszky Ágostra is leadott valamelyik mnleztózus bará ja egy s>avazatot, a mire lésbe tört ki az egész Ház.
Madarász Józsefnek, a 86 éves aggas yán-nak, a ki három hónapon k-resztül, a legnehezebb viszonyok között, t'irheietlen energiával vezette a 11 iz l tuácskosssait, elnöki szerepe ezzel veget ért. Ilucsut vett hál a képviselőháztól. Búcsúbeszéde az ő fiatalos, ideális, hazsflss lel k-?t tükrözte vissza és rendkívül mély benyomást lelt nz egész házra. Mikor elhagyta helyét, az egész Ház szeretettel, melegséggel tapsolt és él-* j jenzett neki.
Egészen másnemű je'enet következett akkor, a mikor Perczel Dezső lekete diszmagysrban el<
ménfúyel. Magvalaaa*otitk D.tnlel Gábort 833 Tallinn Bé át 220 szavazat fal Szenti ványt Árpád harsogó neve-167 és Kubinyi Gáza 8 azaviaata ellenében,
így most már a Hát knnstituálva' lóvén, az elnök proponálhatta, hogy holnapra lássa ki nspirendre a Ház az tndemnitinek még éwáabír ben megaaakitott tárgyalását.
Elfogadjuk t — volt rá miaden oldalról • válasz.
■ár«. a.
Madarász utolsó einöki szereplése szalmával is ízen pontos voll. Alig mult tíz óra n mikor megnyitotta az
Káímíh a szentgotthárdi. Plósz Sándor a bajai I éljenzett, de a baloldalról felli ingzo'.t az a szó
A képviselőház megasavista ma a kormánynak az indemnityt, és igy egypár nap múltra, a mikor már a fílrontliház is elfogadja tti a tör*' rényjávaslatoi és a király ie sseateeitl, vrge lre< a lörvéayenkivBlI állapotnak. Ks a nap
ülést és bejelentette, hogy Széli jloglulla az elnöki székei. A kormánypárt most isle,"m4"ye
és Hegedűs Sándor a kolozsvári első kerületi. mandátumaikról lemondottak.
a melyikkel házelnököl Magyarországon :
még nem üdvözöltek
bezárkózva szobámba tril azni,a mit eppen t«m£\
Az ősi BOktfalvi hangulat kilő t rajtam
oly hangnemben kezdtem nem lehet hangjegyekre
Esik volt, mire magamhoz térlem.
Mit legyek ? Uh egek!
Hol vegyek mos! hamarjában szalo°iruhát ? A régit, az ócskát csak nem vehe'em lel? Mit ssólna Alice és a világ?
Hasztalan törtem lejemet a megoldáson, lefeküdtem tehát.
Mikor ekflvöm reggelén felébredlem s újra gondolkodni kezdtem nebez verejtekcseppek hullása kftzőtl... egyszerre örömmel rohantam a ruha azekrényhez.
Meg vagyok mentve I
Nem kell szalon ruha t
Egy óra múlva ké«zen voltam a vőlegény toalettel; felöl tém a milleniumi felvonulásra készil-teteit díszmagyar , ruhámat... Ügy tetszettem mar gamnak; — oly szép, oly less voltam benne. — Most már igazán megházasodom.
Kél óra múlva 8ugárdiéknál voltam. Díszmagyar ruhám, kócsagtollas kucsmám ugylátssott élénk hatást tett t. násznépre ; szinte dagad' s kehlem os örömtől, a büszkeségtől..
De egyskerre csak lá'om, hogy férfi rokonaim markukat szkjukra szorítják, s különös hangakkordokat hallatva a dohányzó terembe siettek... egyre reám pislgnlgslva.
Ez még nz öröm mámorában is vérig sértett . nem hiába vsgyok hsragos lobbanékony anyagból gyúrva.
Ülánnuk mellem.
— Hé . hi ..bt brrrOűhhhűaa .. kacaglak ismét a könnyüvérüek.
— 8aenncsétlenek, mit kacagtok rajiam ? kérdém keményen.
— Mit ?.. hrrOObhűbű .. jer c«ak ide a tükör elé, fordulj neki háttal, igy, most pedig nész hatr« szólt egyik rokonom.
Hátra neslem. Hah I ég, föld, s pokol! klál-tám kétségbeesve, mikor díszruhám háliájékan egy kerek... egy egérrágta kerek lyukat pillánlol-ta>n meg
As hitlem menten összezsugorít a lapos guts.
Mikor gondolataimat sem ssedtem .össze smeg fepeiéstő, mikora szalonba hivtak, hot Alice teljes díszben várt a höigyekkel az eeküvöre készen, ugy éreztem magam, mintha veeztöhelyre mennék
Oh, lesz msjd ott is kacaj, ha éssrsvessik as egérrágts lyukat...
Nem tudom uraim, önök olyanok-e mint én, de én, as egérrágta kerek luk hatása miatt, — mint egykor Józsue szavaira a nap,— megálltam mereven a Szalon küszöbén, egy lapodlat sem merve előbbre menni. 8 képzeljek, pechem kösött felememben szinte bsmba kérdő tekintettel bámultam as egybegyűltekre, el is feledve, hogy ezek mind csak szért jöttek ide, meri hal: megházasodom.
I
Az II és egy kis jelenettel kezdődön, A jegyzőkönyv hitelesítésénél Máll Znrskái Zoltán éa «IAa<D*, hogy tegnap *s alelnOk-választásnál egy rzavsaatnl, mely fla|ári Gézára éa — Baaiy Dezsőre esett, as elaók • ballgalolt. Meg* i« sevsite aat a képviselői, a kinek rs ts ersdetl rs támadt, Hlsskovirk Sándor >zemélyében. Psresal Dezső eln tk sssal mea tegalte sugál, hogy eddig sem voll szokásban a-lndusok nevelt eauneláial a kikre a ssavssst esett, A agy olvasta Atí a »savasas eredaieayét, a Mint aat a jagyslh kezébe adták.
Egy cso>nó visszavonás kOvstkeaett ssoat, de nem a ásónak átko* értelmébea. A aiinisiirrsl-uök vlvaavoata kiegyeséai provlsóriasiról szóló törvényjavaslatot, és helyébe sMUikat terjeaetatt be, a Széli-féle f>raalával. A pénsugyaiaiss'er meg a horvát peotiigyi egyesmeay wegkoswab-biiá«áról asóló jsvaslatol «onl» vissza éa pótolta egy ajszarkeaetl másikkal.
Moal ■egkesdődött ss indemaity általános tárgyalása, a melynek kát ssóaoka toll: Koasath Fereaez és Rakovazkt István. Mindegyik a ssaga pártja nevében rdvidca kijelentette, hogy a fti-hatalmazáat elvi bkokból nam azavazaa awf. A szavazásnál uár a nemzeti pírt W á koraány-párttal tartott, és igy a javaslatot roppaat többség szavazta meg.
Nagyobb hullámokat vetélt a részletes tárgya lás alkalmával a pénzügyminiszternek a 3-ik paragrafusnál benynjlott módositváaya, mely a lörvéayeukivtlli állapotra szóó fiilmentési tártai*
NmvKhMMM, vaȇnia|<
/«■»!* 10. eiitiii, (4. lapj
aula Al llliiliik III irra Wrikidall, bogy! éffdliUlma ntm ndotl ityttlélyt jdludtrv adriait | nép a lllltféiiyanklvllll t|lu|Mll IH«C !'» H""',l« »••» " WKlíUlHlt, hl«i«uk unitival ii adórégriliijláiiikkil w*g ni rubis
Imik, aáiriiil, kagy a kik mlitig idót iaai
iMlllk, kteaUnlntl kaiaal.il Hl klllj»M lllllalllb, airl biiMii atlóliilawil num i ni.ii.iK mi. ki miii l'« III il iukHMKlálH Hlil II államik, hogy • iar*ényinklvllll kurwAniAsárl * Áll «i»Mi»*iiyi agg miii idji,
IIlvh Irinyit |i«iii»nii jMiiliiukil idtib ii* Hm»(.*« iwi», l'iiiír Hnliy Mmif, Mibíkiviy (lén. Miin llitriiuliyl* iiiagligidu It IIAIago* IiIihidIMI l volt fc-iiiiiáiiyWI
l<ukái>i UhIa (iémiigy*tliii»n*f.i ki.«»il*i*ii kaailtikkil iiiatnni akkiiil liitirudl m«g * aaga álUipnin|át, kugy liMitidlg, i alg * folbatilMiiid Jivaalai niihiih»riirc mm aaaki* lilli, ItMí'liifl kamllnl Ifin Hlmi Maiiul, ijfl m malin llltlliifl IIMIHikiiél l kéiaillliiil kamilul viatiaaaöltg janit iilnnjillll kill iiitNllial. Ilvai i MlllinblH Kliillolll ll n |ií«lll<yl Imi A linkül | 4i ki aégi* «iidluk «dilid klaaililiol kamatot,akkor il tltid!*, I Hilulk inagrapiti-*i«iri k^llaado i*g4lk*ii>l ayi|l*itli
A lll« t|)i»b«ég > irri ii »éa*«i li állni**1! Jü»»«I linkül ll Viliit* >U Váll.ilitllaitll fogadta al • piaiQgyiulalitlar módmllványAl,
I Iiohj m«k a< alönllank mwilaléhb aeglitDAik. Kgy kii altiadá* nagy un alig — ugybiMittk mik il mai.
A lírmitll |iirl IVInailána A ntmiill párt uraiágo* ériak«»lpién,(m*ly*n •IhMlroftéli g pArt mlMiláaét A* u szabid* ölvöp^lllíft való hunli/mián' folimtgyéhdl a
krtvntknirtk voltak rémi | KvlUr látván íöld ! MltokM Alid Maikról, M Vtmc ügyvé< ' AiliV I «nilvAriÍI, lUurédy I J|(M Ifllllblrtükoa N.üöflrbőfől, XfafUr Kálmán közjegyző (lAbiornyáról és Lauhhuimii' Gusztáv ! t'toj^uy'd Alid-Undviról.
Mi'g)Wiiia A iiagykanliasl K«r*ik*dil-Ilii IJtt l'áffflmi* iHilili imriiluü hó IV In
»a»iirna|i ililiiiin 4 Arikor a aK«r« katlő lijllk OilM'IMl) Kg\ l< u* liiilylsAgtíliflii Ififljii nndii ivl kliíiijfllli!!H«|, malin i iiiunkaailók, valamint I MiIimIIiHI ligi.k ifiKglilvilnik. Tirgfioriiul l I. lg Igilóaivl jillwili'll I liilolyl mól, V, A 'alUl Vlüö Hlll iiraiiiiiHiliMik alólaiJtiaaUu, inalywk * *lgok iillnl a iKaiaakwlfl lljak Kgjflalllian< bála-klmMIik II Klniu aUliink h ai Igargalóalglml
aurrmid iirllll kilépi) m Ih aiak IUUII, liiMliti! a vilaulull líirnaiif. vilimlnt a IHUgyilO bluMiatg magvilaaiiiaa 4 Na ani in*
HÍREK
- Ülár(i||i4 I4uhAm« h ími/ni to mMmH ktr igaiualdaAga f hd |.An ctűlOrtdkOii délutiu 4 érakor .SWiyf Lnjtw aliHnOk oinűklo o alatt Ignigalfaigi QlAat larlo.( a viitMhüi lanicalorinéban Ai t|ló» kiiiról igoaan, a mnKiui 15*lktl Qntp* aég rviid«Ré«év*l fuglalkoiotl, ónnak a
IMM márcKÍua \i6 óén
- Malik ttraltaaa llégi paaa»K, hogy a kofák érdwnm kaiatja annyira «Uuiwrodott vároaunkban, hogy inaliolnap c««fc kofáitól ri-wlrolhat a fogyaaató. Ciak hatlváaónM napon lahat a Uirmaldktől ránárnlnl, hétlidxnapon a kulák dominálják a piacot, a olyan hl hatatlan Arakai kérnak, hogy a kO/,Oiia<lg felhábo-rndAaa ta|jaitii Jogot. MAr rég Ígérik nálunk u iMvAaArlaal ixaiiAlyrindalitat, nwlylyil a kofák (ulkajiAaalt ala|x>Mn mag lihfttni kúrálni, da iiaak Ígérik. Hiaralndk ogyiwar mAr lAlni ast la hogy van, i hogy a kofAk klltncdra aldtt na vwArolhaaaanak
HiwUMgl ilalluOka Nagy Kani-mii kOabliumiágl illai»ola t» a vároai randűraég tavikaiiyaaga a lahrulr bávában' A rtndír ka-pllduMtagHiU /il/tbnifUll 7 l.llnt /l, JW vliaa,, 101 klhagAa, daMoaan IJW büniotindfl i:a«l«kmény. Kradminyiaan nyomoilaldi ISO «»l, trodmlny-lilinUI iiyomoalalolt 9 <wt Klnyomoalatott 140 Uttaa,DiákbólIII (*rll H ÍV nO LalaHóda'latolt: IKI agyon. Aa onuainllyiat lavakanyaéga: 84 Oriiaw Hl jároOr-üiolgáal, 8 váaér lailigy'it HM, g4 órai HhüII 6gy«l»l, Él viiamí Ugyolai, 2li Itiiovciloin l* inutolvAiiy Ugyalol. tt lolonvki-urat, 8 ia milly IiiiJiwiiI ii 48 h«lyaalni aiaml* Hlavaialaiiral Mig a . I'ohárl r-gylfli"
irölbfliwB
llk*«1|«haii űni Malilok mallnl oroignaik a
S&SS^ffi niBváaaaloak oaufoll, lad*r, ma/iUlin komédia, ad
° ""*" dig fAnn a iiagylüreínlíW wnfbh aorok gyttayOr-
-,-n— „u t kódnak i motgó fénykénét ben. Mar tObb labea
y ffll'J 'P,"!1^"* '■"',w'tttlyp:.tw>." ■■,HVT 'Illünk Kanlwáa wwgóféoykrpakrl, de lyru A ktoll éli kipailk a a naiu UlloMOll mutt* iUl,tttU ,UlU yAIloamioM l.lvéulikbeo kmlók | b) a pmiiariiaí hliioaliott legük, klvove tJ |I0M Vll„ ^„.j, A kní0nl,*t mAltányoloi
Ilonban a g»ak..rmikok*lt linoiM|okat i iiokal, ,, d,w , Tt||H|„ d«rék igaagalója
akik nini bírunk ónálló kiraaettal. if|„ M',rildl ,ll|(Mt| f,(>ílB kl „ hiláját,
— I)rl IoAm/ Ung/I lá.i«w«an, Htomba- kogy awlreai (My/nyrifNiJiejaiilo te 1*1 " |iéalek rali
Ion raggal ii.gy ttüitaáaliil k*ll*lt * váro*ban baválall, A| n' Ig*<'*s4p*n *ik>rtilt,» naka nok
rgy fiáinl| *H|i url l*luy boraanló Ongyilkua- u«akn*in t*l|aawi moglaítak. Ka alkalommal lel-
(ágának kire, kl * b'iálo«m*ü rgylk legr*lla> vli*l*iu*k lagaaabb Mimaatal inain la ba a kina>
oetiailib talmit b*(aaáll* li*tal éillltt klollá«*ra, mologralo*. A »«flii*t*kben aa ónk. tüio ló *»o«-
llcteg v.ill anpgényk*, aiógyalai (Üli Kaoouiar*, kar JatiuHI a*»p<o * mauoyibrn a aaegonyok ja
d* idil I ld««baj* riibaaiiaMM pinoaolta leniét i vára iAinoltak, lemondtak Ak la a k uorár iór<il,
tépdaal* Italai lelkét. A aiUrayl balál iu«g*ubt ■ iigy*iiul4 a villamo* vállalat t* lotiyeo
dl rnta inoat MiiidaiiN, — Htombaion ragnál a a O'gál allt m oalo aa áramol. Teainive,
programmal allitolták ÖMie. Al ünepaég«kI P givonalalnpáriáMaHaaifllvága-b-u a nagy hogy a* dy jólikonyaág eim alatt bír
mint ntirttten évbenei idén i* iiHgyaiabáiunak tarveiik. A kflr dalovii három aiámot fognak énekelni, llorvdih UlvAn áll anyakönyvvé retö eliiavalja a „ '/klflni magyar"* dr Kitt lírnö tanár Ünliopl bcatédet mond Ai Qoiiepaégat a „Polgári egylet1, nagyter-mélwi tartják mag délután 4 órakor. A kO.*An«ég ciak belépd jegy gyei vehat réait ai Qnnepaégen. IWIépdjegyeket 1. rendőr kapitányom „/WMji.hmí/" (I ?) annak idején kapni

iil kttMÍáli*u agy rumwoll, vám aól alakul daabll ilOadaaukból eddig mindig raak eaakelyka vetlek ion a melón baladó fllidalv***k, Ny na- o**i*g Jutott a mtégények Javara, annál inegle* bm értatlle'ték irrél « randörnégat, a hol ép nőbb, iánál dteaératremeltóbb, hogy a t- Ijeaen akkor i*l*m*tiék lm. kogy fVoMmnik Júlia, Knyti Idegen ntmtrimégH lg<aga.ó tájai killtaégtit a«m U|lói ttv*«k*raüktad »ógorai.Je pi*i*k*o **te iiánilbilta f d éa Uy egy jeleutékctiy ó««>ige nliiiniit kintiról 4* iiói* fiétn tiláiják aakol a adott át 11 r.>kapilánynak. — A mozgó (eavkfpek vároabao, lélflek hogy talán 0 gyllkoaaá-' «««k még kévén Ideig ei/.iiek l*iki ók. Ma vágót kllvttcll al. Oyitiu)<>» a'apoi volt a va*a<l aArnap két tlőadá* lr*t; dél* áu éa ral*, l.ulaap váglayon talált nAl ballábau iKi/i/mii/h Jaltára | héllOn el e leaa as ttlolió előadáa Ulje*> u nj, tlaaieriek, «•» A *Mr*iiu*éile* ba*a éva* l'ány. edd.g még Itt be n*m ma aluil f«|\ételekkel.
, «a,h ii"in rég jót' nővére, Koge LipAtlié látoga
lehet majd juaár* Orihovi.an^l.Hégota ld<gbajh>iu »*uvédett;
orvnaa ajánlóit* neki a levegflvá toaáai, il* 1 aja influenza járvány sok I ■•m,'"gy Jolikra fordali voln* III} tót napról ... . 1 ' . naiira v*aiad*lm***bb mlrvaktt Alllttt, ugv hogy városunkban; az Ur.L^ M m „„.,,„ Id'g-
mAsodiil)en kénytnlan | gvrtgyA»ali.a vitt*. A* atóbbi napok hm alig miatt elhalaastani. A iMii iaskodott, Ortlmm*! tapmiallis, hogy a
— bnr. Az kellemetlenléget oko nőegyiet most már szokásos saurjait e legközelebbi éa egyúttal az utolsó zsúr ez éviién f. . hó 19-én, az izr. nőegylet köi« gyDlésének napján lesz, mely alkalomra tgan gazdag mQsort állítanak Össze.
— ka|tráj t Somon* KmmM I K sokat kg rö n*« móiölt *gy ailatiy sai.garájtM trupp réitozik, *i**l az Ilim rl *é\ vei akarják * között-cgai félr* vasalói. Nem vavyiink jiárátai aa Ilyen vándoré alant ir> pp.iknuk, a melyek a művészet oég*rj* gliilt oüiipáu vlaaantaiiitó trá-gánlgokbaa uta<aak, a 1 bgluroiibb, hogy a je< linlrg itt tartózkodó aengtrájuapkvai noha nem találkoituok l'*üt*n a Hottiiia yxirl«UB *>inp.<d-ián. Ka *i á Ii Ilink ép o|y hamis, oilot aa éa< -kuk. A imgarnjoa nriaiad'>ua*k mUvéaitl* a |AI vatlázoit lábikrakuau rejlikt ei *< ö e«tkózUk, Flilafketlió ritewi o'ini vi-snak vévhe* a pódiumon, nem érli'ui milyen nyelvi n bvaaélneV, mari a niiivar eZilvogot úgy ejtik kl, mint iliogy lat így valukalTar. oielikedol mag. A ioa illittk I lukabb la vannak viiköivr, mint ralöltöivi, Nem valmd wép látványon.ig N01, nluri agllkségttnk aa ilyen Mfi\éi«*lr*. — Ugy l.a íjuk, hogy a* a tánaait1, naly íreriián játaa.i'l elóaaöi' a • rolgári Eg)lat" 4iVeitl|lliin huia'iioaabh ideig akar iti tart' ak' dnl, Hz rn oaéri. 1 köiönirgllak nem iga* áhitadk ulámiok : ait bahiaoayi'otia addig la tzaal, bo.y a .Polgári Kavl"1' Itkianj* aao kAwa jiépei őmiatta rnk. Tudjuk, aailákisltak oly 11 n iái'tre i«, mikor a tökipliáay ilyén link*
raáuy kedv* ví**i*t-r, nem mélyed oly a>ót-laaal aunooroan magába, miut annak (lö'te l'éutekan dalutla viiláo.au baaiélgelelt U ui.rO-(rtvrl éa iókadv*l fi gl*|koaotl ki'il munkiijával. Kata bél óra l*lé arra kért* nővéreit, b. gy ö kl mégy a vonalhoz, mert a U4e*i gyorav. nattal •gy jó barátnője uhuik kereazlttl Kaniuáo, itiraioa vele heizAltij. Kngiiné *e o akirt ugyan biléogyéznl, hogy egyadttl, minden kilétet nélkül muuj->n kl- d* *rr* I* talált meutíéget : azt valiaiolta, hogy ogylk barátnőjével megy ki. kit az anyja gardlruz. Eíite várták a kiiai>< •zoiyt a vaoaorákoi, rto lilnbii, óra ór* aiáa mulolt. nem jtl>t. Kuglid rom aejtelinektöl zak latva k*int*tie mlndtulalá a Városban, de séliol lauki sum Iádon felviláguaiiáit adni róla. Keggsl tl találták meg a pásti útvonalon »zélroncMilt fajiéi, fémen. Hogy ««yik vonat gázolt kereaz tttl r*|'i, még eddig nem tudják; leltet, hogy 1 né(itek eatl, mely már kilaao órakor érkaietl kauiuára. A fiatal, izép leáay előre azzal nándakkal ment el basáiról, hogy Uugyilkos laaz. Gvy kis l*v«l*i Sttlállak nái. utslybaa gyógylibatatlau bajara bivalkosik. A tilllio volót gyűrni táreáiábi rejteti*, itiegia találták eze-kat séHétlen álapoibao. A vonat li^tszaggatta a leány f*iél, oatk ugy kis loatláuy tirljitta válla-kon, egyik lábát egé-zeu eltónte a. töriatöl 1 nébány lépaar* magákkal cipelték a kerekek. A bu lát as isTMlkt* temető hullaházába azálli-tollák.
V*aalllérl4«al. A liuiiaká- véiahn m-lv minden anihcr éh lebes tóbbé-kevéaliéasierepiil, a mit l napokban kitignraata Oohhlein Jakab kaloo*ai laniiót. Kaluo-Ao i*aya> valt >tl, Ha* odra ipariodoli * bár jegye második osztályra híóío t a aaUfiillság köv*lk*aléh«u beültették agy eU.i oaatalya kooxlhá, a hol b«riua*»e Ukiütoifl ű urai talali. tíotdtltin kivati* a „Néptanítóklapjd»i abban UU*i«»z*lt, d* o*akhaa«r letmte.
— Oii taait. f — s/ó t koi/á a bardt*áao< Idegin
— Fájdalom aa vaayok
— Hál gyűlöli a pá'yiiál ? aa Nam gyOlöai j aaer*teiu. D* aokazor indu-
laiua vagyok * fal*öbb**g réndelbezéáalra. Nem iiuierlk azok a népnktntás iiQkiéglita', a kik a korwanv raad**i*kat ad|ák.
— Ugyan
|— Nibo* máskép. Nem I * 1 jak mefl öli (aitn a falusi la!ólukat
Iialiogv nem látják, ailrt vannak ott a tttlmiKter laoAeauaai.
— Hagyja el kérem azokat a tan*o*o<>ika'. Egy embor van, a ki a kó*ok'ata-llgyi iá. <-.<ra a tanítók •nmpontjáhól odavaló ember lentin"
Kivánoai vagyok véleményér*
— Ki* térült a aoalauiáHaati'kár, Ztiltimki/ Mihály.
A harltalaos id-a*n mmth* mosolygott viliin a k*lno<ai tüoldatain Jtkaboa a kl aitlu kifej* te la: niibeu latja ö a taaitót ia*mp. njából kiválóan irra Ismédnek ZViliivuky MihAyi.
Eközben Sug*dre értek, toldatéin Jakabnak foUttnt a harátaagd* iilag*an*k rendUvitt nagy ismerete a köaokla áidgy torén, odafordú t boáik, meri aa tovább ulaiott.
— Kihez van aaereucilm ?
Kn Zal inwky Mihály államtitkár vagyok.
Talleau I
l
Zala 19. s«ám (5 lap)
-a A Keh Pénteken este történt a kinema-tografus pénztára előtt a 'Polgári Egylet*-ben. Vagy húszan szorongtak a pénztár előtt, egyszerre csak egy kövér hölgy rémülve ki&ltott fel:
— Jesszus!...
— Nos, mi az ?
— Megloptak, tolvaj! Üres a zsebem., pedig a mikor eljöttem hazulról, beletettem a pénztárczámat, biztosan emlékszem ..
Nagy pánik. Kétkedve, kutatva néztek egymásra a tolongók.
Végre megszólal egyttr, a ki a jajgató hölgy mellett állt :J
— Nem szíveskednék talán a saját zsebében kotorászni? Az enyém üres, jól tudomás akkor veszi csak észre rémüldözve a kövér hölgy, hogy a ruhája ránczai közt kotorászva, a mellette álló ur zsebébe légedt a keze. Pirulva hebegte:
— Bocsánat.
— Vásár. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a Zalavármegye területéhez tartozó Ligrád községben a f. évi márczius 12-re eső országos vásár ez évben kivételesen márczius 13-án tartassék meg.
— mindenki llgytlaiékt. A legterjed-e£b betegség s esetés küszvéay, tuely ne nciak miit lab-vsgy késfájás, hanem igen sok esetben niiot há - és fejfájás szokott jelentkezni. Sok gyógyító Sier yaii, mely e bántalmakat enyhíti, de kevéés ami gyógyítja. A vagyonosabbak gyógyfürdőket szoktak leikeresni, mi uagyon sok eeetb"u bíábavalösak bizonyul, mert a beteg-siji nem enged, hanem gyakrsn még súlyosodik is. Nagyou fontos t hál, hogy miadsnki figyelmét (elhívjuk a/.ou páratlan kitűnő esas és köszvény ellsni kenőcsre, melyei Zoltán Béla gyógyszerész udvari szállító vyögy szertára Budapesten hozott lorgalomi>a, üvegenkinl I írtért s a melynek kitűnő és páratlan hatásáról e«er és ezer aálanyi-latkosat tes< tanúságot. így pl. csak a legiróbbi uspokbsn Lafícár ezredes Karoly vár sból, Zseado-vics Jótsef p'ébánoe F. Dobsa, Dsun Kapy Karóim groiaö Mődliug, Keglavich grót O-Z'atár, Dabravieky honvéd őrnagy Kloelerneahurg, Márkolsch báró Bec< Hofnaun A. Possega, Pfelfer József, az osztrák-magyar lmok béesí felügyelője és még izámo<an fejezték ki meleg hálájukat és köszönetüket e kiváló ken'<e ért, mely őket réiii ciui és kő«« éoyes bajuktól néhány nap alitt megszabadította.
— Há:swS|l rdiHilitek. A szerelmesek kőzött nem egy akad olyan, aki a választó ul a törvény tilalma folytán nem veheti el Az ilyenek bizonyos esetekben vagy a királytól vagy az igszságügyminisztertől kéretnek engedelyt még pedig elég sok es-tb-n eredménynyel. Ezt bizonyítja a következő kimutatás is. A király az akadalyok alól tölineutést adott a mult év lolyama alatt 7 kér ényezönek. Ezek között 71 olysnvolt, aki testvére leszárm 'Sójával akart házasságra lépni, három pedig»i>tyan, akit háza-ságlörésmi-atti tilalom akadalyozott abban, hogy ideáljával törvényesen egybekeljen. Az igazságűgyminiszter, ugyancsak tavaly, több mint négyeser szerelmet pár Utt boldoggá az akadály a löt való leimentés sel. Olyannak, akit a lörvény fejletlen volta mi at* tiltott el a férjhesmenéslől, 2828-nek adott engedélyt. Unokstestvérek házasságát 1043 esetben segítette elő, a szerelmes özvegyasszonyok közül pedig 828-at mentett föl a várokozás alól. Vájjon eme négyezer házaspár közül hány gondol hálával a távozó igazságűgyminissterre ?
— A< 0»»ir. Bleaal Blzloaft* Rési •ésfláriaiSg, mely Bécsben i997-n»gyiparo->ok áltálé nillió korona teljesen befizetett alaptőkével a okult, működését Magyarországra is kiterjesztette és „Üaztr. Elemi Biztosító Rész vénytárssság Magyarországi Fiókigazgatóságs1' cég alatt Bedapeaten (V. Sas utca 14 I képviselőséget létesített, melysek isgjii dr. Mstleknvils Sándor ur vs'. beit. titk. tauáesos, a társaság ígszgstó tanácsosa stb. ét Sebestyéu Henrik ur. Az aj képviselőség működését megkezdte éa egye-h tűzbistosiiáii tgásatot oaltíváljs. A társaság
lőre i
hivatásának tartja, hogy ngy a gazdaközönség mint a gyárak, iparosok és kereskedők érdekeit a biztosítás térés a lehető leghatásosabban' fel karolja, mit ngv mérsékelt dijak kiszsbás vei, mint a károk lelté'elénél szem elölt briandó ki'ogáeta'an n.éltányoasággal annál is inkább elérni vél, minthogy a társaság e tekinte ben biztosító vállsla ló-kai szemben semmiféle töt lezettségbm nem áll.
t:
Anyakönyvi hírek.
A smu'l hét halottjai
HorvMIi Ferunc Ifja rk. 4 évit, trvasékl íilv. ás.
Horváth Emibot Dsv. Mtlsl Ujríriya* rk. Sl - évaa fold.
TtrOk Unté rk. 14 ivat n>pa
Sásvárt Jisatf rk 7li ívm fSIdaivM.
Wler Ferano rk 80 ivat 48|49 hoaviil (ustsloi.)
Pap Ilona rk. I ivsti sspas loinya.
áadrt Katalin Div. Kovács Istviani rk. 70 ivás várasi
•segis;.
Nrata Qjrftrfjr rk. W ives vassU sapaaánoa.
Flntir Anna férj. Ontlgör OySrmi rk. 7ii ivea, vaasti
♦lj.ll Sr a«|a.
CSARNOK.
A nffkérdéitrAl.
Ina : Kozma Qyula.
Ama i-agy kullurmozgslmak közölt, melyek ugy hazánkat, mint uz egész művelt világot hanyatló századunk a konyatún foglalkoztatják, első rangú helyet foglal el az u n. nőkérdés..
Ilii megbízható mértéke lenne az ügy iránti meleg érdeklődésnek az a sok szóbeszéd, melyei erről a Ihémáról világnak eresztettek : akkor a nökérdésnek n gyon jól kellenu állania. Ámde alig lalalko unk tisztázatlanabb vszmekörrel, több ellentmondással, mint épen e kérdés vitalásái ál.
Ez a kérdés, mini az emberiség lejlődésl egé-1 széből kiszakiiott rész, ma főleg ket irányban logalkozratja az elméket; t. i. a uök társadalmi állásának megvilágítása és tisztázása, — és a uök szellemi kiképzése tekinleteböl Ez utóbbinál nspjainkbsn már nem i< leplezik, hogy nem kevesebb' t akarnak elérni, mint a teljes nöemau-cipációt, a nőnek a férfival leendő teljes egyen* jogusitását.
Az önállóságot, melyre egykoron az élet küzdelmeiben szüksége enue a nőnek, főleg küllöldőn, de nálunk is szórványosan kezdik alárendelt kérdésnek tekinteni Az utóbbi evekben megtartott nemzetközi női kongresszusok szóvivői már nemcsak kérik, de nyíltan követelik a teljes jogegyenlőséget. Ezt igazolják a Berlinben es Brü> szélben tartott kongresszusok lárgyslásai. Hazánkban as ezredéves ünnepségek alkalmával meg-lailot* tanügyi kongrexatus nőnevelési szakosztálya ha nyíltan nem is, de leplezetlen — határozatai meghozásában — ugyan ily eszmék tavaszi fuvalmát sejteti.
Örömmel konstatálom, hogy nálunk a legszélsőbb elemek sem ragadtattak el magukat annyira, hogy a nőknek a legszélesebb 'körű egyenjogusi-sának nyílt sürgetésével előb izakodtak volnt. Annyi tény, hogy a női társada'om lejlesztéséről nálunk is leltellenül gondoskodni kell; a nők számára ujabb keresel forrásokat nyituia társadalomnak és á'lamnak egyaránt kötelessége; különben veszélyedet'e lenne az elhikai alap Főleg a társaduimi ,l< vékenysegnek nyilik itt tág tere. A társadalom a maga akciójával sokkal eredményesebben buzgólkodhalik,-keze sokkal szabadabb, egyéni erőkilejtesének lehetősége nincs oly korlátozásoknak kitéve, mint az államé. A lírsadnlom egészen uj Ikolásokal létesíthet, míg az allamol a tényleges slatulumok — legalább átmenetileg — mégis korlátozzak A társadalom a sociologiai kérdéseknek melegágya, — as állam a már kiforrt eszméknek istápolója kell hogy legyen.
Napjainkban oly jelenségeit mutatkoznak, a melyek bizonyos aggodalomra adnak okot a nő első és örök hivatásának betöltéséi illetőleg. A társadalom l ölelességé résen á Ini és korlátozni azon áramlatokat, amelyek inkább csak az emancipáció igényeit sodorták lelénk, de nem az nn-nak alapját képezd műveltséget
Most, midőn leányaink előtt az egyelem knpui is megnyiltak, nem elég sBfian a szűk körben keresni I az önállósítás', amely eddig a tanítónői, távírói, vasúti, poslatiszli — és kereskedelmi szakma némply teendőiben, meg a kézimunka terén volt biz'osilva, hanem a tudományos pályákon is igyekeznünk kell számukra biztos jövőt, existentiái teremteni. A keresetlonások szaporítása nem céloz mást, mint azt, hogy a nők lérj és vagyon nélkül is megélhessenek, még pedig társadalmi állásuk méltóságának megőrzésére1, de nőiességük zománcának megsértése és női méltó ságuk megalálása nélkül.
A kereselforrás szaporításának s így a nőkérdés egaklualisabb tényezőjének fölvetését legin-kába szorgalmazza a nők túlnyomó száma nemcsak nálunk, de az egéaz művelt világban. A
slat szuka megdönthetetlen számai ast igaao'ják, hogy egész Európában 1000 férfira 1094 nő; külön Angliában 1060, Németországban 1031, Franciaországban 1007, Magyarországon 1006 nő esik Általában Európának minden államában aat látjuk, bogy a nők száma nagyobb a férfiakénál, kivételt csupán néhány kisebb déli állani képes. [Szerbia, Törők-, Olasz-: és Görögoreaág. Ezek az arányok még rosszsbbak a nagy városokban, mint azt az 1880-iki népszámlálás következő adatai illusztrálják: Boroszlóban 1181, Kőniags-liergben 1154, Londonban 11*3. msjosi Frankfurtban 1108, Berlinben 1091. Prágában 1087, Triesztben 1066, ti rácban 1086, Drezdában 1083, Briinben 1082, Bécsben 1061, Budapesten 1066, Hamburgban 1062, Parisban 1060, Krskoban 1039, | Kö'oben 1024, Lipcsében 1016 nő esik 1000 férfiura.
Hazánkban a polgári házasságról szóló törvény szerint jogos házasságot köthető nők ssáma körülbelül féi millióval több, mini a férfiaké. Ausztriában as arány valamivel kedvezőbb.
Tekintve, hogy hazánkban a nők 18 éves, a férfiak 24 éves koruk előtt ritkán kötnek hásas-ságl Irigyet, meg kedvezőtlenebb viszonyokkal találkozunk, mert az 1890. évi népszámlálás szeri ni nálunk majdnem egy millióval több 18 éven felüli nő van, mini 24 éves kora férfi.
Ebes járul még na, bogy a házasságkötések | ssáma kedvezőtlen közgazdasági viszonyaink következében évről évre logy 1881-töl 1886 ig 1000 lakosra a házasságkötéseknek állag 10.17 }-ja, 1886—90'ig mar csak 891 |-a esett.
Jóllehet a statisztika ast ia kimutatja, hogy tényleg több fiu, mint leánygyermek születik, ed mert izsrnge korban a fiúgyermekek halandósága nagyobb a leányokénál, s mert a férfinemel résunt a hadiszolgálat, részint a terhesebb munka ás életküzdelem, r<szint a kivándorlások, aránytalanul apasz ják: könnyen érthető a két nem ssám-arányában mutatkozó különbség.
S mert az idézett számadatok nagyon is komoly intöjelek, az emberszeretet magasztos eszmeuyének szt Igálata teszi kötelességünkké, I hogy telemeljűk szavunkat s közremunkáljunk ' a nőkérdés megoldásának , helyes irányításában, hogy anyagi és szellemi nőink legjavával törekedjünk e kérdés mielőbbi tisztázására.
Előre is kijelentem, bogy esottal nem smandé-kozom a nökerdéssel más, mint általános sasi pontból loglalkosni. A női társadalom relormá-lasára a részletekre kiierjedöleg ügyet vetni a mi viszooyjúnk közölt még nem lehet; ennek még' nem érkezett el az ideje. Addifc, amíg a reform alapelvei sí csenek lisztásva, a részletekbe menni különben sem lehetséges; legalább eredményivé-rólsg nem. A nag\ lontosságu kérdés megoldása máskű önben is inersékletre és a talaj kellő elökéssitésv.re int. A gyors munka egész társadalmunk alapjainak megingatására és a női socializ-mus korai felburánsására vessthetne.
De Urtsunkj egy kis sorrendet I Vizsgá juk első sorban a nő társadalmi helysetét és a nő-emancipáció jogo ultságát.
Egy rege szerinr latén a világ teremtésekor, jobbjabsn a morált, baljában a politikát tartá, a emezt a férfinak ad'a, amazzal pedig a nőt boldogította. A lérfil politikára, a i ót a politizáló térti erkölcsösiléeére és szeliditésére rendelte a Teremtő. A ferli területeket hódit, basát és há-zst alapit, a nő a mega'kolotl hasa és hástáj erkölcseit alkotja; amannak munkatere aa állam emesé a c alád s a társadalom: egyszóval: a lérli politizál, a nő pedig morálisát és humanizál.
A férfi hivatása főbenjáró; a nöé szenl, Aa anyaság a maga felseges voltában, a viág egyik legszebb látvanys. As anya elölt meghajolnak a költök, müvéssek, tudósok, államférfiak, hadvezérek és uralkodók. Homér, Shakaspaera, Arany, Pelöli sokszorosan megéneklik aa anya szeretelet, Ráluel ecsetjével ha'halallanitja a szenl család boldogságát, Prnxiteles és Mlchel Angelt köbe vésik az anyai szív lájdalmát (Niobe, Pista) ~ Napoleon azt tnrtja, hogy as anyák gyógyítják meg a beteg társada mai. Gr. Széchenyi István, anyjának szentelt soraiban mondja; »Te oktattál, tanácsoltál, te plántaltad szivembe a jót, melyben vagyok a lessen: a le munkád.< Br. Wesselényi Miklós anyjának haláláról közölt gyászjelentésében igy szól: ,E felejthetetlen jó anyám, dajkám gyermekségem ápol ja, il usávomnak ész és érsés tényével világilO csillaga! Édes enyhítője a térti gyötrő gondjainak s küzdő szenvedéseinek, ezen
l
Nagy-Kanizsa vasárnap
Zala 19. szám (• lap.)
legigazabb leghívebb oktatóm. barátom elhunyt.* i koldus, kilengeti életet, de mindig ébes. Borzasztó A kegyelet eien megnyilatkotasai bizonyára a szívnek ehsége, betöllhellen, semmivel sem
szollcmi i rejlik virógos kei; jébeii
az anyák nemesebb érzésére lénysugarainak a családi é el való elhíntéséré emlékeztetnek.
Anyának lenni nemcsak nagy és szipleladst, hanem áldA- a társadalomra, Legtermészetesebb helye a nőnek a csa'édi szentélyben »an. Nemzeti jövőnk alapjai is a csaliul I őrében, ban lormálódnnk ki. A műveli saenlelyének papnője, ez erkölcsök élő törvénykönyve, élettársának tanác.saaója, vifaezlnlú ba-rálja, a gyermekek őrző angyala, nz anyagi jóiéi takarékpénztára; ő a család központja, rltetö napja; balöle sugárzik ki a boldogság a csaliul mindenik tagjára.
A nő, — u csekély kivételektől eltekintve — j ba nem in kormányoz áramokat, nem vi-el bíborul, nem kői bükül és nom szolgáltat (legalubl nálunk meg nem) igazságot; nagy hatalom leiéle' menyese; mini egy földi gondviselés igazgatja a ni kis világunknak, a családnak látható élei* mlködesét s kormányozza a társadalmuk nagy világa etaméuyainek léllialallan folyásét, meri adja azoknak a politizáló államférfiaknak az első benyomásokai, a harcoló katonák sziveben ö kelti lel először a hazaszeretet szent IQsei, süt a mi löbb: mar akk' r, u mikor se nem hitves se nem any?, elkezd azabalyokat és törvényeket dik látni a szokásokra és erkölcsökre, Kii uiiitőn ké sőbb bilves és anya lesz, gyermekei elkebe szövi be iBndérujjakkal azoknak hz idegrendszeribe, s irja be véraudszerébo. Még ez sem elég, meri azután is gyermekei nevelkedésének oüész larinms alatt ö az e'ső orgánumé, az első tolmácsa ások aak u erkölcsi elvekiek, melyeknek a leendő ember és polgár ösztönévé kell lenniök
A mondottakból következik, hogy a nők jelleme határozza meg azt a hódolatot, melylyel az erösebb nem adózik nekik s hogy a társadalom kijegeee-sedéaében, az érzelmek fönkellaégében és tiszta ságában dőnlő szerep julolt osztályrészükül. •
Ezek uláu meggyőző érveléssel n utalja ki, hogy a házas élat a nők ei k' oaiségenek alapja, s hogy az anyai liazt méltó betöltéséhez a lelki műveltségnek, szivjóságnak éa világos értelemnek mekkora haimoniaja ssükséges. E iléli azokat, lik a modern felfogásnak hódolva — az anyai tisztel elévültnek, lomtárba valónak tartjuk s a nő hí-vatáaát Is a társadalmi szereplésben vélik feltalálni. Ellenben ki/ejti, bogy u nyomasztó közgazdasági viszonyok teremte lek meg a helyzetet, mely a nőket is az egyéni munka érvényesítésére sarkalja. A nőemancipéció mozgalmait a különböző országokban elért sikerek felemiilésével világítja meg; érdekes történelmi visszapillau'ésban mutatja be a magyar nők jogait és örömmel üdvözli snokat a merész úttörőket, akik részint az •alma matert kapuit megoyi oltnk, részint életpályákat jelöltek ki a nők számira. Reámutat az 'pari és kereskedelmi térre, mely a nök számára kimerít-hetetlen n unkakört bizlosil és vázolja az önálló, a kereső nő tarsudalmi jogosultaagai, de elhibá-zottnak tart minden olyan mozgalmai, mely a nőknek politikai szereplést, a politikai jojok gyakorlásában a férfiakkal egyenlösitésQkel célozna. Végül njomalékoaan hangsúlyozz*, hogy nem elég csupán s magaaubb iskoláztatásban reszeaülö nők önállóailásaról gondoskodni, de feltétlenül szükséges a n unkisosstély leányainak is megfe-e|S életpályái biztosítani, mert különben a agvassedelmesebli tésadalmi forradalomnak nézünk elébe' Majd frivolnak bélyegez minden oly felfogási, mely sz emancipált nöt egyes excentrikusok után nevetséges s inben kívánja feli Öntetni, szavait így végzi:
„A természet n-m egyénekkel, hanem tömé gekkel számol. A nő általános hivatását semmi-. Féle nőemancipéció nem nutlifikálbatja, mert a kenyérkereső nő nemének mindig csak egyedei11 fogja képviselni. A hegyről bármennyi porszem gurul alá, azért még mindig hegy marad. A j természet törvényeit sz egyenlőségre törekvésnek semmiféle fnvalma megváltoztatni nem tudja, méri azok öröktől lógva vannak és örökké lesznek. A nöt sem változtathatja meg lényeben semmiféle szabadalom. Lehetséges e rea erőszakolnunk a virágra, hogy ne nyíljék, ba a tavasz csókját érzi, vagy a növényre, hogy rügy eil-vissza fojtsa? Bárhova rejtsOk a növényt, megérzi a tavaszt, ki log hajtani, mert élni akar,— ez rendeltetése j vag) tönkre megy, elpusztul.
A nó is csak vegetál, ha természetellenes viszonyban kell élnie — önmagara utalva, a a szerel m napsugara nélkül. Olyan, mint a
csillapítható eh*«
A nőkre nézve nagy jótétemény, hogy szelte, műket löbb irányban kiképezhetik s ha ugy kívánja u helyzet, önállók lehelnak, de ro szul ismeri a női természetet az, a ki azt hiszi, hogy hogy a tmiulás és tudás n bölcseség báját a jüvö anyák- mt^c orbitanii, vagy elvonná lulojdonkipeni liivá-1 nősen pedig lelkű uő hátiItása'őlr {táplálkozás. A
1899 márc 5 én
I Olaszország pellagra» v.dikeit is. A tudós ku'alók hazánkban csak 3 vármegyéi jártak be éa mégis mái 88 községben 80 pallaprás beteget talalut. Olaszországban százezerre becsülik a peliagras hetedek s ámát, a padovai tarló nányban pl. az utolsó decenniumban volt 13,834 pellagrabeteg kik közüi 2663, tt bát V7*5 apásatok lett elmebeteg A pellagra oka a nép nyomora, a rossz, kölö-i tnlnyomólag tengerivel való psllagra ellen- való védekezés
Tudomány, hírnév, ambíció, mind ez csak tehát elsősorban gazdasági kérdés » a röpirat pótlék, alamizsnája a ki nem elégített női szívnek,' amikor ismerteti A Indós kutatók érdekea jelea-szórakozásl nyújthat és laén vigaszt, de kárpót- leseit és szól a szerzőnek személyes tapasztalást sohasem. A hírneves nő magános piedesz-1 iáiról, egyúttal kiterjed a magyar agrárpolitika tálján irigyelni lógja a fecskepárt, mely kastélyán' azon uj leladi'aira, ameyek nemcsak a föld mi-
ve és jövedelmezőségét, de a föidmivelönép kenyerét, életmódját , vannak hiraiva kedvezőbben belolyo-olni. A röpirat kapható nz Eggenborger-féle könyvkereskedésédésőben. Ara I korona.
n. k 'alára rakja egszerO kis leszel, irigyeli a galambot, mely sietve i-zedi össze az eleséget, liogy visszaszállhason oda, hol párjának édesen hívó, dédelgető turbékolását hallja. Büszke, ön-erz les lehet egy n'i ludomáuyos pályáján, tahin az elégöli nyugalmat is megismeri idővel, de boldog csak akkor, hu nem önmagáé, hanem azé, akit azeret!*
Közgazdaság,
Ax ébté|c Arültjvl.
NYJLTTÉK. Henneberg-selyem 45 krtól
114 frt 14 krlg vtUrukul — eiak akkor valódi, ba kta-| Vetlen gyáraimból rondái tatnak, — fokoto, bhtria színes, — a legdivatosabb tailvia, asln iá mintázatban. Privát-fa-A magyar födmivelttiiétmek egy uj boUgsé-! oaaiUuk poubér éa »aaiiu«i, vataatat káiia
nev*l, a poliszával fogl. Ikozik lenti ofm alatt Buroeg Karoly, eny mo-t me,jelent röpiratában. A pel agi'M 18U8«bin iép-ti lel nagy mértékben az érdél y részi ea a kele 1 un gyár országi vármegyékben, mint ►zouvrti i redmenye az agrárkrízisnek é< « nép fokozódó nyomorának. — A belügyminiszter egy dr. Niedei imiin Gyula min. tanác-'os vezetése alatt működő szakértő bizottsággal tanú má y«a(a'la a kérdést, smely bizottság magyarországi tanul uiányuljs után bejárta
aaállitva, — aalaMkkal padlf klleeaek,
raatafartal Itial
HENNEBERG 6. selyemgyárai
(ea. éa klr. udvari aiitliU) ZOriekbaa. (I Magyar :eveleiée. Svájcba Utaioroa levélbélyeg ra|teata*4é(
r i
Lap tulajdonos éa kiadó: t C II K L rtlA
r.
KLYTHIA
szépítésére és finomítására
a bőr ápolására
Púder
LtgaKkaUkk aiWsékl. Ml — Fehér, Nmhíi. éi
■ Uraal|« PI'OEK. aárgm —
dobot ára : forml 40 kmiedr. ) _
I Utánvéttel vaty az
I-;-=-
|öeszen elAleue* hat 01-
I lene iiinn tii.'ifelik
vnigrileg aaalyaált «■ ajánlva Dr. Pohl J. J. Ce. Klr. taaár áltat Béeabea. KII»Mer4 lei elek a légjobh körökből minden dobozhoz mellékelve vannak. 0
TAÜSSIG GOTTLIEB
klr. attarl totlatla-napiioa m lllalmruár técabo. Faraktár: ItM'N. I. WoIImíIo *.
Kaphalt a Itglébb lUstazei** oázjatfrkrrrake*
d^abea éa gyt|)aierttrbaa. H.-Kaataata i Ali éa
HA hm Keleti II M«r éa Krelkter tijala eégekaaél.
o3 Richter-féle Horgony-Pain-Expeller

n
Linimentum Capsíoi oompos.
hirnovoa hizlazar ollontillt az idS mogpróbálánának, mórt már több mint 30 tv éta aaocbizhatá, lamaoaltlapltá Mimiiéiként alkalmaztatlk klaiviayníl, oaizaát, tagazagaatiaaál éa aiagbliliieknil aa orvosok által bodi)rzailléaekn> is mindig gyakrabbau rondoltotik. A valódi Horgony-Paia-bpeltm, gyakorta Horgony- Linlmont atnovezéa alatt, nom tttkoa izor, hanem Igazi népszerű káztazar, melynek egy aáitartáaban Mm kellene hiányozni. 40 kr., 70 kr. is 1 frt ilvogopkónti árban majdnem minden gyógyszertárban kóazlotbon van; flraktár: Tlrtk Jitaaf gyógysierészhél Budapesten. Bováaárláa alkalmával Igen iratosak legyünk, meit ttbb ItlsobbórtókS utánzat van forgalomban, KI aeai akar magkároeo'dnl, a» minden egyea üvegot „IJorgony" védjogy ia Riontor ozégjogyzóa nélkül mint nem valtdtt ntaaltaa viasn.
Riohter F. Ad. és társa, <aáaa. éa kir. udvari azállitók, Rudolstadt (Thttringia),
BáL3acL"ccla-tos szépségéét
lehel eléuui a dr. Spllser-féle HÁMIA keuűeaearl, amely mér egy tégely haaználalánál elhalvftnyitja a szeplő- és méjloltokat, állandó használata pedig teljesen eltávolítja. A Púder" és „HAH* as»pgian'<<nal haszna va pedig megóvja az arc bársonyos kliséjét a
késő öregségig. 82—18
Goyorkovich János Mária 0ógyszertáráhaa Eszet, felfflw
eredeti csomagokban-. Raktár Tlrlk Jáaaef gyógyszerésznél Budapesten és miuden nagyobb gyógysz'rlárbsn. Egy tégely 35 kr. Postán legkevesebb három tégelylyel köldök utánvéttel. Bővebb letailágosiléssalj ingyen és bérmentve.
Kapható:
N«lO-KHIIIKHH VrtH'lfMH))
Zala 19. ssam (7. I«p.)
1889. márosius Ijó fi én
EÍCCELSIOR KINEMATOGRAF
Naíy-KiiHl/.HAn a „l'olK&ri Ky 1«l' mticyiormOlioti VaiiáruHp nárw. hó 5-éu é« hóliVu 0-án
Utolsó előadás. rendkívüli nagy műsorral.
ltok ajdnaaággal.
44 KÉP 44
leszállított helyarak.
Páholy 2 frt, '/.drtnik 40 kr, Űlőheh 20 hr., Állóhely, 15 kr., Kanat 10 kr. Jegyek előre válthatók délután 2—5 óráig. Pénztérnyltáa este 7 órakor, kaidat* 8 órakor.
Vasárnap délután 'I, 4 órakor Utolsó családi előadás.
Pénxtárnyltit fél 3 órakor. Kazdata fél 4 órakor A nagyérdemű kOaOnalguak ía a helyi noiiúnak etulon mond köaiOnt-Ict h(tc>W pArtlogiaátirt éa a aréinot latogalAaOrt
Az igazgatóság.
Homoki siölotelopitöknok i;e& fontos.
A czég 17 év óta áll fenn
t most már aa.
_____oraaigoa kivU( |.
altajadt * irr a mounylbaa ma már ttok DOB' i is vailonoz ea»tastét atállit Hónál. 8alavonorsaáz, Butinla, GmIi-, Kor torsiig, Qalioiaa, Bukovina, Stájorormig Alsó- i. Velsfi-Aiisatriv valamint Saarbla, Bulgária, Románia it Ntmelorsiág résíéro. Nome«ía állománya ezbtUl 600,0.0 ilrli.; vadonu-Mlománya 8 millió, a ctig iveakiat 4500—, BOOO rendolünok küld szállítmányokat. A gyümölcsfaiskola teljcuen komok-talajoa Itta-
mSt " homoki szőlőtelepitőknek kincses
linvn aair, mert mint tailvi van, a homoktalajból kikarttlt fa a homokfiudbtn í éppen ngy, mint aa agyagos, kövecses tilajbaa, nemkMOnben a lapos ás
magas (bögyös) fekvésnél mindig biaiosaliban arad meg és f»jllidlk, mint aa, moly agyagos iataplsrakodáta vagy túlságosan kfivéritott tslijban állíttatik alt a gyUmfilot-fa|ok boldogalt Baraozkl Vité motOkoviciliáit hlrnovos telepéről valók. Ugy magasdareka valamint törpe oaameUk magrandalhatók kört* alma. aallva, önl baraoik kajasln-baraoak, oaaraasaye, neggy, laaponya Mra dió éa eperből At I- í-l-4 i»i, gaadtg artkert, ra|kitalaa, igen flip oaamsták darabja aaok srfissige aaariat 15 krtól 40 krlg. A 4-fi évaa igen aifia koronás sorfák drbja 46-50 kr. Nagybani vételnél aa árak kHifin magállapodás tárgyát képaalk. Fentirt g) Qmfilcsfajokból táblalrités folytán 1-1—1-4 évaa aalajtaaatt minőségű caematik la kaphatók, arfiaség aaariat 2-5- 7—10—15 krért, malyak gsadag gyükiratilkjiél lógva ifiként nagybani lalapltéaakbsa olcsóságok folytán Igán ^ánlatos. Fant! mlntségit csemeték vadonoasl la bármily aaámbaa éa trfisaigbta megrendelhetők a feut'rt oaégaii. A gaadag gyfikiraatfi vadonotok lOOU-a aaok erfisságt aaariat Ptrt 81 krtót 19 frt lg terjed. Nagyobb vételnél IP-IO—16°/0 ongedminy. — Levil-calm :
62
IXXXXXXXXXX XXXXXXA XXXXXXXXX
| Bérbeadás. *
J Az ollári uradalomhoz tartozó Knla-Iilvándou It
j 5 Szöpötki vasút Állomás mellett — Turbinát vizi mümalom 5 4-pár kóré, Ganz-féle hengerrel, hozzá tartozó épületek- 3
ig kel, szántó éa rét földek kel f. é. október hó l-t«| 2
X g
X A klnlaludi határban lévő kisfaludi vasút állomás jf j X mellett- Pozvai ví/imUmalom 2 pár kóré és Ganz-féle 9 X hengerrel hozzá tartozó épQletekkel, szántó és rét földek- X X kel f. é. MpriliN 5Í 4-töl tóbb évre haszonbérbe kiadó. X
a K
X Bővebbet Szily Dezső urnái X
II Oltárban (Zalamegye) X
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
„NEMZETI' ba eset biztoaitó részvénytársaság
FÓÜQYNÖKSÉQE.
„ILT ZE^ZilSTX" élet- baleset és Dípbiziiuiiáii részvéojlársasáf
főügynöksége IN" .A. O- T■ TSZ-A- 3ST12 S A. közhírré teszi, hogy
Keszthely, Sümeg, Tapolcza, A.-Lendva.< LeLenye, Z. Szt. Qróth, Csabrendeh, Pclcscl, Novcl éa Kis-Komárom.
ttxéh h el yl y el
keiületi ügynökségeket szervez.
_Reflektánsok küldjék ajánlataikat
~|g GLÓCKS IC 1> i: BJ KH nlK alatt NAQf-KAN ZSARA
II Tria-ék árjogyiékrt kérni I!
t
BERLET HIRDETMÉNY, **
A Slavoniában, Verócze megyében fekvó voóini uradalom bérbe adja a tulajdonát képező GoleniC és Lugovih pusztákat, melyek a következőkből állanak és pedig:
290 kat. hold 1207 [_j0 szántóföld 84 3
118 „ „ 948 „ rét
66 „ „ 499 „ legelő
9 „ „ 1387 „ gyümölcsös és konyhakert 3 „ „ 1280 „ szőllő
13 „ „ 1003 „ udvar és egyéb terméketlen
<
területből, 1809. wptensber hó 15-tűi kezdődőleg ÍO évre.
A felsorolt területeken kivül még legelőnek 84 kat hold 1277 és szántóföldnek 97 kat. hold 132 erdőterület kerül letárolásra és igy a bérlet 181 kat. hold 1404 öllel meg fog nagyobbodni.
GoleniC puszta a szükséges gazdasági épületekkel és a bérlő számára szolgáló- lakással el van látva, míg Lugovih pusztán uj gazdasági épületek építtetnek. — A bérlet tárgyát képező gazdaságok Slatina állomástól mintegy 7, illetve q kilométernyi távolságban feküsznek.
A közelebbi bérletfeltételek az uradalmi erdőigazgatóságnál »
VOCIN-tal (MaVOÉta) betekinthetők.
Nagy-Kaniaaa vmárnap
' l
Zala 10 87,4-0. (8 lap.)
1899. márczius hó A Ah
A i • 1 a ö
SZEGEDI gözmüfostö és vegyészeti
rnhatlsztlté-gyár
£iólc-"a.zl©te
November lift 27-^a mennyi I
itt helyben, Deák Ferencz-tér Nagykanizsai Takarékpénztár épliletében Vosits-féle házban.
Női-, férfi-, gyermek és egyenruha
bitén éa Yajjrl lliatlléaa, mlpko rinlirtk, végirak. b>l«riilialak, Mmi/ |iiléa
priaaltat tlb
Siolld kiszolgálási Jutányos árak I
Tiaatalattal
U48-6 BUIIKN Jrt/.HHI NagyKaalsa
Hírilla)' raln : Hnrc«, W«r*»tl FAttilát éa |jrér Nirg»4, Riaat Ufttrsylér 8. Fttt tnlitik: —
N>*g»4ea Béatjt-atoaa IH aa é> Tini UJot-kírut 48 aaéw Vldékai kao-Hailaw, Haponár, rén, IIAdmriU-VAaArla*!/, Vrnrn
M) év ót* ci éa klr. tanírok éa orroltok állal a fogak épafgbeu tartáaára miililan aaij éa (oglMf, hf-fijia allaa. awéjtraf Ida-.ágéra att. a Irt Itgjob lagliatáaoiabb aaé" fia
Foffor i>S kr1 Anatlierfn azé|paaxta Oragdulio'okbau 70 kr. cwaaafokbaa Ifi kr.; fogp'.om frt I.-, Illat.* nSvénjraKapjian I4rti« táialaaaigok aib allaa 30 kr. Kapbat-'J) minden íji y«»rlirban, drogneriikban lllit«ark«niakadéabaa éa a lönklirban
TUihlar KudolfnAI
kiérd, gyégyawiéae
Bécs. I., Krugarstrassa 8

fifi^E Kneipp ^ I
A Gartenlaube
cz. német nyelvO legelőkelőbb folyó irat 1899. évfolyamát a kedvelt elbeszélő : <iii»M|c!iol>r li „Oas Schweigen im Walde 'cz. legújabb érdekfeszítő regénye nyitja meg.
Megrendelhető: Flschel Fülöp könyv-kereskedeaeben, Nagy-Kanizsán <tt pedig heti kiadasbnn, i.rgyedévenkint Irt. 1.20 h -vi 30 kros Ittzutekbeu (14 lűiet) és kétheti lg kros lüzetekben (28 lllzet egy évlolysm.
mr Malatriajszáa kjfiaaln iéranlte illálil. 3a
gyümölcs- utifasor é* diszfák, legjobb fajok, szép erős törzsek. Készlet sok ezer példányban. Dissbokrok. Olcsó árak. Kérjen árjegyzéket.
Meyne János,
fakkaU-til^éaaaa. a ni Nnproii —
Fluma I
vtagaf/ia/na mÁmá i
/
0 Ö Ö í>

Évek éti kitünö pótléknak bizonyult a babkávéhoz. — Ideg-, ezív ée gyomorbajoknál, vérszegénységnél orvosilag ajánlva. Legkedveltebb kávéital s családok százezreinél.
Fontos ugy as imporl, mint az exporteureknek
Blum Adolf és Popper
szállítók, Fluma Hamburg, B4ei, Hudaptul, Tetteken fll-c, Auscha.
Ajánljak saját téres Fium»i bellöld raktáraikat olcsó díjtételekhez bármilélo árak beraktáro-zásáfa
Az egyedali szállítócég Fi miben, amely saját raktárok fölött rendelkezik. Elvámolások, behajózások gfizösre és vitorlásra a megbizliatóhban eszközöltetnek.
Nemzetközi szállitmányok megbatározott "díjtételekhez.
F« világosimé postafordultával ada ik :
Blum Adolf és Popper
iiaAIIIMk riusar
80-10
Nagy-Kanizsa vasárnap
Zala 19. sz&rn. (9 lap.)
.1899. március hő 4-4fl
8546|899 80—lj
'HJR-DET&CBlTTr.
Ezennt 1 közhirré tétetik, miszerint a nméltóságu löldmivelésügyi m. kir. minisztérium rendelete folylán a nagykanizsai (edeztetési állomáson felállított állami mének] első fedezéseért minden kaucza után a következő dijak fizetendők, u. m.
Törzs
könyv NEVE APJA ANYJA Színe és jegyi i Dij szám
297 Goodlellov Goodlrllov Döticasler Sötét gesztenye 2
I _____
813 Győztes Nónitts Győztes Nonius Sárga 3
945 Kis Znmbor Tur'ozo Arany Világús sarga 2
885 Urambátyám Urambátyám Nurt Starr Világos pej 3
130 Zobnaticza Turioso Gidrán Világos sárga 2
El AKAR
EGY ÉVES ÖNKÉNTES
LENNI?
Mladasoa ifjak, kik u olflirt Málékat aaa Téf«4 tik, •ISMéikltaiglkra é* ftiftétkasééékré raM téktaU aélkkl ■afaaaraiiaUk aa rgyitt* lak^atéél Jogot Aki nár »or éléit éttat, alkbatl; atWM ér kOxtcudS. Programnwt ingyen ia ttrwatrt kéld
lichtblau albert
S kétééé lateiet ae»all|a DESKEC2ENSE a
f Felügyelő: MAYHR ADOLF1 a. <t kir Inap. KURZUS KEZDŐDIK U \ 1
Vk.
6*
q Kipróbált és csalhatatlan azer
hajkihullás,
fejkorpa,
i
X
385 6
kopaszodás
I I e n az
tMIegjeg'yzSö. A fedetlelési j»gy elCmu tatása négyszeri ingyen ulóledezletúsre jogosít sxsbadsAgaban éli a lenyrsstóuek hénainzori sikertelen lod»ztetf» után inés tnént vélsustani, mely alkalommal csakis azon ösuzeget tartozik pótolni m. ly-lyel az ujonan vAls«stott mén dija netéo magasabb, mint az előbbié. Al.dez-
letési allomts NAGY-KANIZSÁN, a VÁSÁRTÉREN, a KÖZKÓRHÁZ SZOM -'r WJééas Méteétln^s tejét pblt|a .«<a..'i —^ SZÉDSÁUAhAn levő kaonai FfcRHEI.YEN van telléllilvs és miuden kai.cza
uttn EGY Irt pótdíj lúetendő.
Agticalvns
NAGY-KANIZSÁN, IfcflS. FEBRUÁR 26.
A YAROSITANÁCS.
&
áa éSsék ééép téléi ad,
■ gyenssksksél Is slttrssts kaszsátatá. I
ftr(Jr 8 kétééé. I Svag Urnulv* kSUaUk.
Főszét küldés: KanlU Ödön
gyúgyiárilnlt Ba aaaa üjarmal
r MléSié irtutérkés kapkalé % -(■
5
>tV
Bámulatos olcsó árak.
8 'Cö
N , (0 <D —I
Alulírottak bátorkodunk a t. cz. közönség szives tudomására hozni, hogy a tulhalmozott norinbergi, rövid, női és
A
férfi, szabászati, ruha-diszkellékkek, csipkék és szallagok, nap-és esőernyökből álló raktárunkat, mig ezekből raktárunk tul-
halmozva lesz, eredeti gyári árakon alul is árusítjuk, miért is
———_____---
a t közönség szives látogatását kérjük, t
Tisztelettel
Kasztl Testvérek
Nagy-Kanizsán.
52
c
CD cn
N
Bx
o
3
xr
Bám u latos olcsó... árak.
Zulu 19. síim. 10 l«p.)
1898. mivtiua hó 6-In
A NAGY-KANIZSAI
BANKEGYESÜLET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1899. márczius ll-éfi d. u. 3 érakor
SAJÁT HELYISÉGÉBEN
huszonötödik évi
rendes
Közgyűlését
tartja, melyre a t. cz. részvényesek tisztelettel meghivatnak.
A közgyűlés tárgyai-
a) Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések.
b] Az 1898-iki mérleg feletti határozat és az osztalék megállapítása.
c) Az igazgató tanácsból az alapszabályok 18. §-a értelmében jelonleg sorrendszerint kilépő, Karczag Béla és Sommer Sándor urak helyébe az igazgató-tanács inditványa folytának egy uj igazgatósági-tanácsos megválasztása-
d) A felügyelő-bizottság megválasztása - és
e) Egyéb — alapszabályszerftleg bejelentett inditványok tárgyalása.
Azon tisztelt részvényesek, kik a közgyűlésen szavazati jogukat érvényesíteni óhajtják, felhívatnak, miszerint az alapszabályok 33. §-ához képest még le nem járt szelvényeikkel ellátott részvényeiket a közgyűlést megelőzőleg legalább 8 nappal előbb az egyesületi pénztárnál letéteményezzék.
Kelt Nagy-Kanizsán, 1899. február 25.'"
Az igazgató-tanács,
Huszonhatodik évfolyam. 20. szám.
lurkMitéi^l í Tároakia-éptlat PiMk«l rilOp kJiyr-karasktdésébas.
értaktsal Uh«t npii-kiai d. a. 4—6 óra kést
ét latésaado a lap sMllaai ru»«ri vtaatkoaA aiadaa kAslaaéaf.
Kiadóhivatal: Varaaktaéptlal: Fischtl Pttlői tftayv* t«r«ak«dm ^
Z A^LA..
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KAN4ZSÁH hetenkint Hétszer: vasárnap s csütörtökön.
XLÓFUKTI8I Ilii Kfén lm II koraaa ff fri - w Félém I karaaa (• Irt - *? H«py«dé?ff I koraaa (1 Irt S> ki
Njilttér patitsora 10 krajcár
Kltflaatésak, valaiáimi a blrd#t*»«» • «nnatkoaók Fiaekal flSty k«a> ka? kadlaéb* iatéawadi&k.
Béna«atatl«a lataiai oaak iaam Écat Wl fogadtak ai.
IfjN waim in 10 toajaái
Nagy-Kanizsa. Ití99.
Felelős szerkesztő: CALAY SÁNDOR.
Csütörtök, márcziusö.
bizalom hatása.
A visszaélés, melyet a beszéddel napról-
észre, melyeknek sajtóközegei az uj kor* mányprogrammról nyilatkoznak Felvetik mégis a kérdést, mint lehessen összeegyeztetni, hogy törvény, jog és igazság legye* js nek a kormányzási maximák, ha másrészt
hangulat, mintegy varázsütésre egészen megváltozott.
........ * a . > A bizalom .és arokonszenv mindenünnen
napra, lépésről-lépésre elkövetnek, nagyon ^
lenyomta a szó értékét és különösen a po- * '
litikai beszédek vesztették el majdnem Még a függetlenségi és a néppárt egész értéküket melyeknek sem nyerni, sem veszteni való- egységes nemzeti állam eszméje vörös
Ha valaki teljes tüdővel beszél, rögtöni nem volt, Mujt éspasztor-sippal cserélte fonálként vonul végig az egész belpolitikán?
felmerül a gyanú, hogy a mellhangokat a!« » haditArogatót & * öröm nyilvánítások K«J ezek az urak hamar megfogják kapni
hasából hozza ki, melyet mások költségére párosokból és megyékből kezdtek tömege) a választ.
akar hizlalni ;sen érkezni, mintha' Bánffy miniszter-1 Az emberi fogalmak nem engedik ma-
Azok száma, a kik a meggyőződés sohasem létezett volna éa mintha soha I gukat egészen emancipálni áltól az áiiái-melegítő tüze és' az üres ^athos hideg lángja «ondo,t volna arra, hogy az I ponttól, melyet az ember elloglaL A magyar
közt különbséget tudnak tenni, rendszerint c«*n*ék e,lcn megsemmisítő hadjáratot vi- állameszme álláspontja pedi* az egysége, nagvon csekély és még nem is. épen a *clÍen '.nemzeti állam és ez az álláspont addig,a m.g
a leglap^sztalatlanabbak azok, kik e meg- De nemcsak ez Egyes a pártokon ki- magyar minisztériumok fognak létezni, különböztetésről mit sem akarnak tudni. vfll álló képviselők belépése a szabadelvű| megmásíthatatlan marad.
Szemfényvesztés, — szól a hirtelen ité- pártba, k 'ztük olyan kettőé, a kik ezelőtt j Ezt az álláspontot ebben az országban let Es valóban a teljesítmények egész so- szélsőbalhoz tartoztak, majdnem többet! mindenkinek el kell ismernie, s elkeli log-ra kell hozzá, hogy az ilyen itélet ugy mond, mint a diszidensek és a feloszlott!lalnia s ebből az álláspontból fognak Széli egyeseknél, mint a tömegnél korrigál- nemzeti párt híveinek tömeges belépése, [kormányzása alatt törvény, jog és igazság tassék. Széli Kálmán kormánypolitikájának, aj^erint mindenkinek egyenlő mértékkel
Annál meg kapóbb *ehát, hogy Széli általa proklamáft irányiak kényszerítő ha-[mérni. Kálmán miniszterelnök program mbeszéde talma mindenfelé' gyakorolja csalhatatlan! Csakhamar tudatára fognak ébredni a oly nagy és intenzív hatást keltett hatását és senkisem képes magát kivonni I nemzetiségek annak, hogy ha az államnak
Midőn először a szabadelvű páftkörböl, alóla. | megadják, a mi az államé, egész jól érez
azután a képviselőházból kifelé beszélt, a Még a nemzetiségeknél is ezt v.sszük hetik magukat s ápolhatják külön nemzeti-
TÁRCA.
Megházasodtam.
! ktize ; « miért ne: megtehetem, hisz megháza-! I sodinm.
Alice és én odáig voltunk; u váltakozó festői I ! Irtják teljesen U-I.ö öllek; pláne u tenger .. óh. u 1 jtenger na. eleinte az. is,... de azután, szinte i e* aaikiA megutáltuk Képzeljék, mind a keltan beleestünk;
Irta Stampay Miklós. ......(.j meg ne ijedjenek, hisz nem a vizbe,...
Csakhogy sikerült; ahUzinte megkönnyeb-!C8nk a hetegaegbe.
böltem, higyjék el, magam sem tudom hogyan ' *** vo":
történt, de megtörtént... Ad ak'a az egéc-rágta Három uapon ál egyikünk jobban nyögött, díszruhával; igy ni 1 nein kell többé, , mint a untaik. Sz.inte beledagadtak az ereim.
Nincs mar X Bükk falvy családtagok között i Azután iesx--k ily állapotban uászutazáshoz agglegény; én, az utolsó, is megházasodtam. illő küllői nívóra emelkedni a leieknek.
Alicét, mint hitei oldalbordámat... approp *! piún<* az én lelkemnek, akt úgyis csak a föld mint rajongásig szeretett nőmet mu alhatom már túrán elméleteit h a gabonatőzsde reterádáit nyelte be önöknek. | falta inindig. Ez a három nap bizony csupa
Mily boldogság, mily édes öröm is nős ember- nyi^d cnelö prózai hangulattal volt tele, mehnek n®l| len • I ; hatása alatt — ugy magamban — megesküdtem
Hrrr.. sinte meg borsódzik a hátam közepe,j minden veencei szentekre, hogy soha többet ha rid.'g a««!eí,'énykoromra gondolok. | nem iugom őket látogatásommal megzavarni
intenem ^mennyi szeretel, mennyied-s meleg- kc.ietteljes nyuga mukl a-t, csak az egyszer sse-s*g ve** most körül ahhoz képest. I badils ui.ik nuv tuinde i gonosztól oh a tengeri
De ne csodálkozzanak rajta ; Iiipz most éljük í betegségi ól * a mézeshetek el Ugy-e, örökké lartanak ezek?. Azt hiszem, meglüpdiák a szép szút hiti 3 öröltlté■ napi kinhdás utan végre én is, Alice is talpra
* * I birtunk állani.
* Első dolgunk.....űz volt, hogy Velencéi is, a
Lakodalmunk után ősi szokás szerint, mi is tengert is hátunk mJiuö't hagytuk. Me#is csak nászúira mentünk. Utunk a tengeren is átveze-'jobb a szilárd száraz Ididrtn, -- ahol a iiállun lett, .meri hát Velencéi is (elvettük a programm j és intluenzán kívül tilig érheti az emhert más
baj, mint esetleg egy csendes gu*sütés... £z meg csak nem is fáj.
Fiúméba erve, mhúny osatriga lenyelése után vonatra (Ütünk; aza/. én nem., csak A tco . a felesegem ..
Oh. as a vonat,az a rebellis vonat! KepitU jek : lekéstem.
Pedig csak két percre szaladtam be a r«»liu-r icióha egy pohár sör bvkebeleseiie cei ától, mivel ^ szebb hasába köllösötl oaslrig^lamilia átkozottul mcgsson\jazutl.
Egy eles tikity . s a vonal elrobogott; elvitte Alicet is
Mint a sóbálványny* váltosoll Ló h teleaege, oly sómízQ érzelmekkel bitmul am a robogó vonat után
Na, majd szépet mondanak otthon lelölem. ha Alice nélkülem er hasa a boldog t i'isiutró . Lesz mosás, még szapu'as is! D* ugy jar, a) í meg-Itázasodik.
Mivel a bajon már ujjy a leslaur eiaba m« nlem. indulásai Az idó cíQtése folytait; m a lÜrOxuit.
Keserű, nagy* n kesttU volt a sör; anyösotn ; leckeadusara gondoltain ; oh I már anyósom is ■ volt • hisz megházasodtam
Ve^re engem is robogva vitt a vonat. Válta* kozo érzelmek k< - tt leplem másnap reggel ösi tesztünk küszöbei .
sem sfgiibettera. ujii várva a másik vonat s/empont.}álwl tovább
Beeth Lola
a bécsi cs. kir. opera elsőrangú művésznőjének
1899. március hó U-ikén, a kereskedő ifjak egyleteben.

Nagy-Kantssa, csütörtök
Zala 20. Baáni (9 lap)
1896. márczius hó S»én
azok értékes támaszpontot nem nyújtanának axra nézve, hogy mit lehet az jtj embertől várni. Egyik küldöttségnek Hegedűs est mondta : „ Velem ne ceremániázzanak, hanem bármikor forduljanak hozzám a legnagyobb bizalommal, akár as igazgató ur, akár az elnök
Charles Limouain aaabadkOalve* éa •oooiuga'
légi javaikat. Annak a közmondásnak az igazságáról is hamar megfognak győzöd ni, hogy ba kttten csinálják ugyanazt,az ered mény nem ugyanaz.
A hang, mdylyel a kérdést felvetik, bizonyítja különben, hogy a nemzetiségek is igen behatóan foglalkoznak az uj miniszterelnök programmjival és Széli szavait bizalommal akaijákjögadni.
Honnan jön a szónak ez a divatból «■ , __ . . t,, „ . -----
_ . ...... , . szónoka ama várakozásokat, melyeket az «/ ®,nd®n "íján, éhség és fagy
ajdnem egészen kiment magas becs- keMlemH~ 'JSSL Hllk^^J^rT'^^^
Teljésen elfogadom a társadalomnak segélyakcióra való kötelezettségének elvét, iioetui még tovább megyek s ast vélem, hogy a segélynyújtás csak első forma, osak expedtens éa hogy a kezdés iga>i megoldása esakís a bixtoajtáa ur utján és rendkívül fogok örülni, ha köz-1 <rh*tö hwétellen .felvetettem ezen kér-
érdekü munkásságukat etímozdÜhátöm. Itt e1^1'P«%o1? ho1 ' »U-
, ,,,„.> y , . . , , | ser fi ire« tanának hodo nak, a ugyanakkor o<y
falak közt én a hasznos munkásságnak aka- j e„„| lép,e!„ e|/>| meiy|yei elleneink sohasem
rok élni, a nagy politikát nem itt kell esi- mernek dacolni, a mely elő. ha osak lehet, esftk.
nálni"- Egy másik küldöttségnek, melynek >ek. As érv a kővetkező: Egy emberi May, egy
man _
,, . - ~ KeresKeaeiemuqm miniszter muieoaese/nez tüz- ír......".r í __.17*1.7L; " .
lése> > , • i i t. i .i. ' i ha segélyéi* nem lő vaUki: szabad-e öt a társa-
, . ._„. . ... riek, 0X01 indokolta, hogy utalt a tevékeny- dalomnak elveszni hagyni?
Kifolyása ez a becsületes akarat, reális tfyre, melyet a miniszter a lefolyt 3 évtized! y Qk |p| M <|fMk ^^ w
tehetség és igaz őszinteség ama ritlA össz- akit gyakorlati és elméleti téren kifejtett, ezt Lgiia^'céljiböl, b."y VémVr buta, ^d.lun, hangjának, mely Síéll Kálmán szavaiban fdelte: „Semper idem! Mindig ugyanaz könnyelmű volt, mégis felvetem újra a kérdést és cselekedeteiben megnyilatkozik maradok." A küldöttségek tagjai nem győzik szabad-e öt a táisadalomnnkt életem hljján, segély
őt dicsérettel elhalmozni s különösen (uí De,k01 • re»sni h.gyni? Ha valaki iyea at*v«-
--emelik ki, hol),, a miniszter az ő *'™>"nA "TT.!"'
' ,. • , - . barbarismuasal vádolható *« mindenki agy veie-
(—) MII Kálmán minixztere'nök ™d*<Sban manazt a polgári egyszerűséget kednék, hogy az illető ?a által ugy a magasabb a hét eletén Bécsben tartózkodott hoqi/ báró ** szeretetreméltó előzékenységet tamsitja, a j erkölcs, mint a torvenyssaMa kötele»séjtekel
Bánffy Dezső volt miniszterelnök eskületéte- mely neki Mi9 ü ohJ sok "'égsértotle. Es ha e ktfleleMé.ek ieljeai<éeél
i • r,. . ... ,. , opTTfii elvanuk az egyéntől, mennyivel inkább követ*.-
tMi KöZDen,ar,on. üaró Báuffynak magyar , \ . . .. . m bem ez as öss«éséglöl ? Vajinn merne-e valaki
fifydvarmesterré történt kinevezését politikai. [-J i liemxetl partink belé- „lentkesni, aU kotu»kbsn ,>ae vratía*-! prak-körtityen Szül Kálmán mesteri sakkhuzásá- péne. A volt nemieti párt egyik tagja a, lámáim nem átallana és aki kl(ot«íitené, hogy a nJt tekintik, aki mmdent meotesz hoqy a pártnak a szalxulelvll körbe történt beléfiésé-, lermé-aaut uiOkod*aeaek l.ef jezeseben nem belpolitikai békét a zavaroktól meg,h!,a. Báró ríl alábbi nyilatkozatot tette, mell, nyilat- L^^'íiJ^'Xa*0 "^elTké'rÜ Bánffy azok után, a mik történtek. kényteUn Mzat hasábos tudositásoknál is jellemzőbb.- j vaU«a.dt; s H.s(.'>D.^tek..ny.
lett volna a képviselőházban különállást el- J'szintén be kell vallanom, — mond,a az(Hágról. a valláeo* k»n\ö<QlttMegrö' beeiélnek. foglalni és több mint valószínű, hogy egy uj iHető képviselő —• fogadtatásunk messze li« elOnyörfiieusaég uem kőtelező ; vaon«k taa<>k éÜenzéki párt vonzó- és közép pontját képezte IJelühmdta várakozásunkat. Azt hittük, hoty 's vannak olyanok, a kiknek tár Uj a »»i»ök volna, ha az aktív politikától vissza n « szalMn párt tagjai egyszerűen bele fi*,- "«''«nar-.ikst .Ipus.iulni laiar -eg « - éldoMik vonul Midőn most báróBánfhjnak /Öudmr-Uak nyugodni a változott helyzetbe; de hogy. ^ HaTs^íkltrÍL"IJÍ mesterré való kinevezése egyrészt az orvoslás 'az „Isten-hozott' oly szívélyes és őszinte gyakran tragikus lordűlntot venne a dolog. Igv müvét és a pacifikálást előmozdította, más-1 legyen, a milyen tényleg volt, azt nem re van es Ghmában, a hol telo-slasi>ak induló részt báró Bánffi, a királyi ketpjntk olyan ; mélttík. Külsősét,ek állal nem engedem magam omberi boneaieka kutyákéival egjtttt aa nu«é-
meisze látható bizonyítékát kapta, a mely elámittatni s hiszem maífdhiről, hogy képest** aaélkH. bogy vaJ,kl erre «ak
,. ,,_,, .. 9 1 ' 3 \___V _ t< .___, .j" , . . . j* _ 1 , hedontene is. vau-e a Jaie-er laire'-nek c«ak
teljesen kárpótolhatta mgyok a doU,ok fenekére hatolni, de mond- „gv k0vet% lM)|, ,4i.n,
(—) Fogad"nok Hegedil» mi- hat<m: a tn!Ja'tta'á* »tm *** csinált, hanem megtörténjék? T lsn asl lel-lik err*. h««v -nUutemél Régi szokás, hoqy ha a mi-1 valóban szívélyes, minőt hosszú távollét era> s dolga. L-gyen ! Aa ember érső lény, era«a niszteriumok vezetésében változás történik, utdn visszatérő testvérnek készítünk.
azok a testületek, melyek az illető miniszte- j ~ - -
rium Ügykörébe esnek, annak főnőkénél1 A cTonpnuiinu
tisztelegnek. Ez a szokás első sorban a jőI " aAOyöliyuyj.
modor törvényeiből ered ugyan, de e mellett I Az 1897-iki párisi nemzetközi soclologn^
az a cél,a, hogy az uj miniszter jóakaratát kongree.zm slkalma>al vita tárgyávft lett .Ky ha s/ftmialan munkás munka nékt, vaxym a
u — _ini__i___i/ előadás, mely a társadalomnak aegé yakeú ra v>l<> -fiiksáirna lélfenlartási easkösök hiiltn á1h mit
megsssresze. De ez egyedül nem lenne elég n(H||| B 'J^ ,„c,al< ^„^n, y Ké dolog t^i a. egy ke, vagy
arro, hogy a nyilvánosságot az ily fogada- ,ktr peaiit a tar»a<lalmi orgaaiamas elmei.lel...| 'elUssilnak, rabolnan es pa«stilau«k, vagy m-a-tokról szóló tudósítással foglalkoztassál!, ha knveue<zeuek azok. E vita tolyamán lelssnl»<t | adással h« nak meg. As elsi eaenxo nem iia<l-
I néUQI nem vulna sem család, sem kasa.
Sőt vannak esetek, hol n köteles eeg*(yny vitá* | kérdé-e néinosak érzés dolgá, hanem potulkáyá vaiiy suoionomitvá válik. Sa aa orsaaghaa éhinai'g öt ki, mini nétdsul Indiában, ha I ipari, penaügyi es kereskedelmi válság ált he :
— Hát Atics bot van ? — kérdé anyám meglepetve.
— Ah l hát nincs iltbon ?
— Mi......i......i......ncs ? kérdem s majdnem
haíyaii estem ijed emben.
— Dénes, az 'istenért, mi történt veletek ? beszélj — szó t snyám megremO ve, rosszst sejtve.
Elbeazéltem.
A valaazt nem írom ide ; óh, ha anyám is ily leckében részesít már, milyen lenekkor az anyó somé?... '
Nem tudom, tnök olyanok-e mint én, de én Újra 'Vonalra öltem es rohantam, azt sem tudom hová, Alice utan.
Leszálltain minden állomáson kétdesösködve Alice után.
A válasz mindig az volt: — Sajnáljuk, nem tudunk felöle semmit Pes're értem; ott tudiam meg a főnöktől, ki jó barátom, hngy Alícéval beszélt s hogy éppen az előző vonsttsl meni hsza.
Hazai... öh, csakhogy haza ment ... rebegtem örömmel.
De hogyan kerüli Pestre? Bizonyára a sok sírás között elszenderedett; szegény Aice, szegény elveszett kis leleségem...
Na, jóvá leszek mindent; csakhogy hazament, haza!
A váróéba rohantam; vettem egy gyönyörű arany nyakeket.
Ez teljesen e simiija majd az elleutéteket; eljesen.
Délután meglehetős erzelmt hullámzások közölt végre en is haza leié tartottam.
Ml yen lesz majd a viszontlátás I.. Milyen! Hazaértem. Alicét még sem találtam Otthon. Anyám odáig vol> a kétaégbeeaéstöl és a haragtól; magam is; mindkettőnkben felpezadüit a régi haragos Uükkfalvi ver és hangulat. De bál hol van? hisz hazajött
— Hátha anyjánál van ? rebegtem reménykedve.
— Ab 1 szaladj, nézd meg - szólt anyám a már tuszkolt ki az ajtón.
Nem tudom uraim, önök olyanok-e mint en, de én szívesebben estem volna újra a gyötrő tengeri betegségbe, csak anyósom elé ne kelleti volna lépnem.
Hm, de ezen is kérésziül kellelt esnem, hisz megházasodtam.
Negyedóra múlva tajtékzó paripákon rohantam | anyósomhoz Alice után.
Végre odaértem.
A viszontlátás, a meglepetés várakozáson [leiüli volt.
I Alice csakugyan ott volt.
— Ah, Alice 1 édes, elveszett menyasszonyom* — rebegtem örömmel s kitárva reszkető karjaimat, átakariam ölelni.
— Uram | megtiltom önnek, bogy igy szó il-son ; vegye tudomásul, bogy én nem akarok az ön neje lenni, ön ugy látunk, többre becsüji az osztrigát meg a sört, mini nejét 1... asólt keményen Alice.
— As... oszt...rí. gát . asö...ö.. ört ? hebegtem meglepetve. v
— Igen I A többit ugy le tudis.
— De Alice ., édes . hias... én... igen . hias én teljesen ártatlan vagyok a dologban . a vonat, a' a rebellis vonal mindennek aa oka .. hias en lorrón, őrülten szeretem ; Alice... édes.. mindenem... bocsáss meg — rebegtem s kél nedves köny gördült le arcomon.
Kínos szünet állott be; de ugy vettem ésare, hogy as a kél könycsepp megindította Alicet ..
Síeltem a hatást kiaknázni.
- Alioe.. édesem .. nézd .. es is hl onylija, hogy végtelenül szeretlek. Pesten vettem tegnap, hová keresni mentelek — azöllam érzelgős, reaa-ketö hangon s elővettem a gyötiyörttaraay nyakéket
Egy pillanat a nyakékre, és Alice szivéről lepattant a ksmény jég-kéreg.
Észrevettem. Hogy a hatás még frappansabh legysn, hirtelen térdeimre ereaskedve, esdöleg szóltam i
— Alioe édesem.., ugy>o, nem válsz el tőlem f ugy-e, szeretsz '
Alice néhány pillsnatig ingadozva tekintett reám; majd mosoly vonul* át ajkain s édesen mondá kiengesztelődve:
- Te gonosz, le rossz Dénes, hát csakugyan kerestél ?
— Mindenüti... ahl mindenütt... csakhogy I végre megtaláltalak t — szóltam örötúinel éa át-1 karoltam a kia válni akaró íeleséget.
1
N»gy-Kanizsa csütörtök
Zala 20. szám (S lap.)
1899 márc. 9 én
nak vissaa a rablástól mAI a gyilkolástól sem, nem átallanak a máséhos nyúlni Ss eksor legyőzetnek és megbüntettetnek, ba csak ők nem kerülnek felül, ami azonban nem valé«sintt. Ebből szülén s t&rssdslom tagjait — asokal kiknek fsntartásárs s krízis nincs befolyással, a gazdag osztályt, a melytől semmiféle ooniribntiót s szegényekkel szemben nem Tárunk szért, hogy' semmiféle aprioristikus jogot meg ne sértsünk — s társsdalom gazdagabb osztályát teh'át, salyoasbb károsítás éri esáltal, mint bogyba társadalmi segélynyújtást gyakorolt volna. A gyűlöletről nem is szilva, mely az osztályok kösti küzdelem és legyőzetée által támad.
Asonban tegyük fel, bogy a szerencsétlenek minden lázadás nélkül, csendesen meghalnak, mint est s hinduk is teszik, ekkor azutsn a krízis végestével ujrs szükség leez munkásokra, a kik a földművelést és ss ipart végsiz, de asnk, kiket elpusztulni hsgytsk, nem lesznek többé és skkor biánysik s munkaerő.
Ennélfogva hivatásos kötslsssége minden embernek, ki nyilvános érdskek iránt fogékonysággal bir, ki a krisistöl meg vsn védve, vagy ksvéabé ssenved aistts, hogy a szükséges intézkedést megtegye annak megtkadályosásárs, hogy a társadalom Ínségbe jutott tagjait a láza dáa vagy halál ellen megóvja.
Azok, kik a kötelee segélynyújtást kritisálni akarják, rendesen Aniliára es a szegényedére utalnak. Ások kik est peldánsk felhozzák, ren desen nem ismerik ez utóbbinak hiz'oricumat. Angliában eselőtt ssámoa községi, vagyis parókiába birtok léteteti, a szegényeknek |Ognkban állott ezen birtokon néhány sssrvasmarhál legel-tetni s a haszonból, melyet ezek bajtollak, tartottak fönn magukat. Erzeébet uralkodáss álan jogot nyerlek a lordok e területek birtokba vételére, melyeket aztán jószágakbos csatoltak és kerítéssel veitek körül. Ezen okból neveslék el at ily eljárásrs feljogosító törvényt, Ecclosure Aets-nak, vagy bekeritési törvényeknek. De kár* pótlás céljából elbatsrosták, hogy a paroehiák melyeknek fő adóiitetői s lordok voltak, tartósnak, a stegéayek fentartásáról gondoskodni. 16-ik század végéig saámtalnn ilyen bekeritési engedélyt azavatolt meg a törvéayhozáa és paroehiák minden birtoks s lordok kesébe ke rttlt. Később asián a lordok ugy egyeskedtek hogy bár a birtokokat megtartották, a ssegény adóterheit a bérlök, polgárság éa a nem e*é-aten stegény munkások — mely oeslályok idő-k ötben alakullak — vállaira róttak. E históriai
A jég teljesen meg volt törve... Egy édes, egy boldog csók őrökre leiolvaaztilta szl.
Óh, aa a nyakék... óh, az a két könycsepp!
Altce épp a tükör elé állva, illesztgette hófehér nyakára áa arenyéket, mikor telnyilik as ajtó és
......ás nagy méreggel ront be a legmagasabb
lórum: a rettegett anyóe.
Ah 1 mi lett most; bizony még mindent el ront. Félelmemben szinte a sarokba húzódtam.
Alice megmentett a villámcsapástól.
Móeolyogva sietett s haragos anyés elé
— Mama... édes msma... nézzen ide... ugy-e szép,... ugy-e gyöayőrü e nyakék ?... Dénes vette,
' az én aranyos, kedves Déneeem... Ugy-e, nem
haragszik rísá mama sem ?... Ugy-e ?...... Hisz
mindenül! keresett... nem ő volt a hibás... óh I az s vonat......
*
A villámhárító pompásan végeste müvét. Még csak dörgés sem hallatszott.
— Na, gyere ide te rossz gyerek — szólt és megölelt ö is.
Oly boldog, oly nagyon boldog voltam, mikor anyósom megöleli.
Diadalmasan vittem haza Alicét
Anyám öröme határtalan volt.
Es sz ősi Bükkfalvi fészekben tanyát ütött as gazi boldogság.
Minden megváltozott; magam ia; mintha csak a legjobb, a legszelídebb anyagból lennék gyúrva. Olyan vagyok, mint a ma ssületett báráay..........
......Nem tudom uraim, önök olyanok-e mint
én, de én ugy estéken oly türelmesen gombolyitom a pamutot, a mivel Alice ssámomra már himesi a családi papucsot
Ej, hisz ea is kell: megházasodtam.
folyamatból következik, hogy az olyan köteles segélynyújtás, mint ss Angliában létezik, nem uiajdonképeni könyörületesség, bsnem cakis fizetése égy olyan járuléknak, mslysek jogos tulajdonoséi: a szegények. •
Úgyszintén a acbweizi oantonokban is létezik kötelező segélynyújtás; még pedig jársdékszerü As ottani községek némelyike birtok tulajdonosa ; birtok hasznot hajt és e haszon eUő sorban szegények fentsrtásárs fnrdiitatik s cssk ha ez megtörtént* osstjás ssét s megmeredt gyümölcsöt, néhs teriaéazeihen is, a polgárok köpött. Ezen okból saOkaége*, hogy a/, ki schweizi polgár skar lenni, elössür is egy község polgárává váljék; Igy többé kevésbé drágán kell esen .polgárságot* megvásárolnia a szerint, hogy milyen gazdag a község. Ugyanezen okból, több eantonba olyaa törvényt ^élesítettek, mely a szegényeknek egymáskösl vsló házastágát megtiltja, azon indokolással, bogy a születendő gyermekek s községi terheket sulyo-abbitanák. Ha egy hajadon as anyástgra meghatározott kort el nem érve, ujabb szegény po'gart hosna a eil&grn, ekkor a hajadont igyekeznek egy kevésbé gazdak községben férjbei adni, még pedig ugy, hogy a befogadáshoz ssüksegea bosomsnyt leli* setik, sigy után megssabsdulnsk töle, a gyermektől s a még czületeiidOktOl. — De látbogylegyen is e«, Sebweisbee a kOteleaö segélynyújtás nem könyörületesség, etceskis egy járadék lörleetiéee, melynek tntaidonoesi s azegenyek, habár mindenképpen azon vannak, bogy ezeket ettől megfoszssák.
Asonban térjünk most ál a tiszta és egyszerű kötelesé segélynyújtásra, vagyis a társadalmi könyörületességre. Ez a rendaser a kényaser jellegével bir, tebát nem at igati könyörületesség. Egy nemzeti vagy községi összeség rendesen nincs birtokában sa alkalmat aegédeszkötöknek ; mindstoe pénz, a melylyel bsrmmemü kisdásai-nak fedezése céljából rendelkezik, ss adókból, ssóvsi polgárainak köteles hoszáiárulássibói származik. A kötelszö segélynyuj'ást lehat as jellemsii hogy egyes polgáruk fi/elni kénysterül-nek, bogy másokon segiieni lehessen. Ez még méliányoa volna, ba ezek sz adéköteleaek a gazdagok aorábél kerülnének ki, akik annak a társadalmi statusnak a javait elvesik, malyotk a többiek es áldozatai; de a legtöbb esetben as adósók maguk is asük körülményék közt ém«k. A ssegényadó a legszerényebb sniol adofiaetőkre nézve nagyon terkee. Abban az sselben, ba a segélynyújtás költaénil mini sz áltaiánoa adónak pótlékait hajtják ba, maguk a támogatásra szoruló szegények is járulnak saját támogstásukra.
Igaz, hogy mindsn szerencséilen ember sajnálatra méltó már csak stéri is, mert sterencsét> lsn ; mégis, hs ezen nyomor bármi y mértékben gondatlsnságának vagy rossz magaviseletének eredménye, nyomasztó tz adófizetőre nésve, aki nehés munkájából csak ssegény esen Ind meigélni ba arra kéaytzerfll, hogy aa éleifentartaera ssüktégee esskösöket magá'ói megvonja és asokal olysn emberek támogatására fordítsa, a kik maguk at okai sserenctétleneégüknek.
As ilyen esetben axtán a hitioaitáa elve interveniál. Vajjoa miért ne folyamodjék a társadalom, a mely társadalom a szegények töntsr-tására szükséget pénz', ha kell, kéoyaser utján ie behajtja, miértae folyamodjék ugyanazon ess-köshös, hogy ss emberek elszegényedéséi mag akadályosaa f
A ssegéayekei három csoportba oestiok: aggok, gyermekek és felnOttek. As aggok, agy a férfiak mint a nők. régi munkások, kik aanks-képességök ideje alatt se® tehettek félre semmit, vsgy kikel balsors lldösött, agy hogy minden-megtsksritott pénzük* elvesztettek. A gyermekek vsgy árvák, vsgy elhsgyatottak, vsgypedig na gyoa ssegény és soktagn családhoz tsrtosók, vsgy ösvsgvek gyermekei. A telnöttek, korse manks képtelenné lett emberek, Osvsgyek, sok gyermekkel bíró apák, végre semmittevők, vtgyt bsltort áldozatai.
Az aggokat illetőleg, egyezerü a kérdés. Miért nem kötelesték eteket hogy munksképeesé-gük ideje slstt későbbi időpontrs pénzt félretegyenek? Erre est lehet felelni, hogy sokan est nem lehették. Van bizonyos httár a saját akaratból ée a kénysseritvs adott kösl. Különben is a mnnkabéy a Rikárdó törvény sseriat, mindig egyenlő a munkás ssorosaa vett szükségletével. Ha tehát s korbistositás ssiniéa ssükséges kisdás volna, a mnnkabér est is msgában loglátná. Másrésst pedig, taldlna as ipsrtökéleiesedés
elég utat és módot a korbisioaitáaa számájrp. A frsneia kamara elé terjeszteti tBrvaayiavaalathos mely as aggkor biitoeiláaát quaai kötelezővé testi, Aadaflrét egy figyelemre ssá'tá indokolást csatolt — Mig a javaslat eaak fél kOlelesetiségröl szól, addig s fenti indokotáe a felbalmosás és a löké prodakivitáaáaak aódmerén alapszik Ba a jsvaslat a teljes kötelezettséget tsr almianá, agy jóval sgysserkbbé leimé a dolgot, mert akkor teljesen elegendő volna es sggok élstfsatartására ttükséget segedforráet, a munkaképes neinsedéktől bebsjtaoi; as eképfea egybegyűlt összeg a túlélő családtagoknak as a.'gkorban nem ssolgál segélyesésül, hanem járadékképpen jut. A gyermeket illetőleg ie egysseril a kérdés. A gyermekek jövendőbeli mnnkáaai, jövendő prodaenv t-gjai a tátaadaiomaak, es ató-bbi életfen tartás ésfejlődés céljából előleget adna aekik, mig ezt vitess tarják téríteni, meg pedig oly formáé, bogy most már ők is hozzájárulnak a a társadalmi terhekhez.
-Végül, h mi a felnőtteket illeti, ezeknél a biztosítás egyformán alkalmazható ugy a chomage (mankabiány) mint betegséggel és nehéz eaaladi terhekkel szemben. Ezután inég csak a semmit tevők éa a bűnökbe* e merültek maradnak hátra kiket a munkára kéayezehtaai ebetae.
A biztosítási rendszer által a szerencsetleaek nem maradnának elhagyatva éa mégsem esnének terhére a többi szerencséi leenek, la|doaképea velük aseesbta aégük ninesee.
Valaki erre esi mondhatná, hogy ea a rend* szer nem tartosik as iliam működésé köréből-Én az ellenkezőjét alítom. Mert micsoda is aa ailamnak lulajdouképenl funkoiéja ? Bizonyára a knieleső bistiMiláa. As allam jótáláat nyújt pol-gárainak idegen betöret ellen ée eszel szembea tőlük háromszoros adót igenyel: pénzt, tzolgá Istot s bekében, ée vért a habomban. Aa állass biztoeitia a polgárokat tolvajok ea gyilkoaok e-len, azáltal, hogy rendőrséget, bíróságot, börtönt őröket és hóhérokat tart ssolgálatábaa és ezért isméi osak kötelee boBiájsrulasi kivan. Ide tartozik még as ejabhsui javított nyilváaoe oktatáa ia — mert mi más a köteles és ingyenes elesei oktatás, mint biztosítás tadatlan-ág ailen, mely nek diját a polgárok köteletek fi/elni
S igy az állam, ha a kötelező bitioeitásé szerezné a nyomor éa a nyomor által okonaál elpasslulás ellen, nemlépne kt saerepáörébtL 8M ellenkezőleg : ctak kitarjeeateoé működését, a midőn feni kifejtett alapetvéaek ejabh kiterjeee-tését gyakorolja.
a kiknek tani köteleseit-
Polgári házasság éstz állami anyakönyvvezető'.
Már három éve, bogy Magyarországon as 1894. évi XXXI. t. e. rendelketéee sserint érvényes hásasságui csak as erre jogosított polgári tisztviselő előtt lehet kötni; ezen báron év lelorgása alatt több mint szááeser házasság köt-tteletl meg s most hivatkozott törvény alapján léhát a magyar állam polgárainak oly tekintélyes száma, mely métlán megérdemli, hogy ugy azok, mint a törvény, melynek érvénye alatt a házasság, mint a légion1 osabb élethivatás megterem letett — figyelemre méltattassák és liastetstben tartassák.
Érvényben levő összes köziörvényeink as állampolgárok öessssége boldogilására, a kötbia-lonság megteremtésére, a jogvédelem buteeilásá re hivatvák beleié, tt egységéé megyar állam megullárditását célozták és bistoeitják kifelé, melyek ssigoruan végrehajtva, valóban as állna tekintélyének megóvása végett ssükségsseh.
Nem akarunk aneak bírálatába bocsájtkoznl, hogy a házasságról szóló 1894. XXXI t. e. mily hordsrövel bir, bogy annak a késő jövőben mily sserep jat köseletünkben, mert hiss arra a valóban helyes leleletel megadni talán időeUMtl is volna -, annyit aronban már mosl kénytelenek vagyunk constatálm, hogy megteremtette vallás különbség nélkül as összes honpolgáraágra ném az egyöntetűségét, lerombolta a uj, nemzetiség és valláikűlönbségek kösött feonáHott azon erős válaszfalat, mely évezredeken át büinceekbnn tartotta a ssabad sksratot, esen legszebb, legfontosabb ée legdrágább emberi tulajdont. — Lehullott a bilincs esen törvény ékbe lépése folytán, ss emberi akarat legsseaiebb nyilvánulása kereeztfllviteléről.
1
Nagy-Kamu* csütörtök
Zola 20 'színi (4. I«p!
1899. mftroziua bt) 9 én
A házasságról azrtló fent említett törvény teremtette meg közöttünk azt a családi, valamint társadalmi közéletönkbe behaló egyetértést és egyeqjogtuságol, mely az álladalom, as egységes állam e nagy család gyarapításának egyik feltétlen szükséges eszköze; és ha mindesen intézkedésekkel szemben akadnak egyesek, a kik e messzemenő, talán mondhatnók ideális szándék megvalósításával ellentétbe helyezik magukat, a kik a rég elavult simplex, vallási meggyőződésükre való hiva'kozassal egyébb minden okos elfogadhtió ok nélkül akarnak ezen lelfogással szemben egész nyílt demontsrálióval élni' és hatni, — mondhatnók, luok nem tekinthetők oly bazaÁaknak, kiknek hazafisága iránt bennün* I kétség nem támad; hogy kik ezen férfiak — megmondom — ez a római katholikus pipság. *
Krisztus urunk, kine* mondásai és jövende-; lései korát kétezer évvel meuhaladlák, semmi e etre sem tanilott bennünket arra, hogy fgy rossz, vagy jobb jóvőben embertársaink közőt' a békéilenséget, a laj - vagy vallási gyűlő elet
Magyarországon ezen magasztos megbixnlásnak, ha joüban nem, de kiélésitőlcg mindez ideig meg is lelelt, — azt a lezajlott 3 év eredménye fényesen igazolja. — Nem állitjnk. hogy imitt amott ne 'ordullfck volna elő oly mozzanatok, I melyek az évszázadok a att megszokott, csupán az egyházi házasságkötés mellett való megnyilatkozásban nyilvánullak, de hogy az ily megnyilal-I kozások nem öltöttek veszedelme* nagy arányokat : az . részben az állami' anyaköiiyvveietők türelmességében, törvénytudása és .-nnak tisz teleiben tárásában leli magys rázatát — másrészt pedix a magyar állampolgárok egeszéé-
— HArelaa fduaa LégrMsi A Szilvágyi Gyula, légrádi ev. lelkész nY"SíiJÖk«ége a'alt megalakult „Dalo^-kör" mire, bó l6-«a énekké«, szónoklat' és szavalattfl;l öss/.ekö!ött hazafi is ünnepélyt rendez, a helybeli na yvendénlő termében, kesde'e 8 órakor. Műsor : I.) Nemzeti ima Énekli a „Dalos Jcílr, "2.^ Ünnepi bés'éd, Tartja Szilvágyi Gyula. 3) Szavalat. E'óadj* Friedfejd Klementin m. a, 4>. Kossuth gyás/dal, Papp t».-tól. Énekli a „Dalos-kör .* 5) Március 16-én, Abrany-K.-till, szavalja Majcen Ferenc. 6) A mi mártírunk. (Rajz éH ból). Ina é-t felolvass i Haüer J. 7). Kuruc-nóták, Ka dy Gy. átírása előadja a
ges"jogérzék I eredményezte; mert ha tudjuk azt, I .Dalos-kör". 8). Nemzeti dal. Petífi'öl. S>avilj4 hogy ezen ty intézménynév még ma is mennyi j Hitler Gvfi'ö ur. 9). Hymau«, Kolc-eitul. Elő®
ellensége van, ha tudjuk azt, hngy nz ellen kü- adja Iönösen azok, kikre a köznép — hivatásinál fogva — sokai adni tartozik, lehet mondani nyíltat) minden idő , módot és alkalmat felhasználva I hal&rozolt állást'fogljllnnk, - akkor csakugyan, be kell látnunk, hogy az annyi ügy. s-bajos dolgokkai megbízott állami anyakőiiyvvézetőiiek ne-1 héz a helyzete — Iveliéz már azért is, mert ép I szítsuk ; sőt ellenkezőleg: a lűrelmességet, azjpen azon alakokkal kéli neki önkényielen is- össze-emberbaráliszeretetei,vagyunk hiva vugyarapítani ütközésbe jönni, kikre nemcsak táisadalmi lekin-
és istápolni. — fii mégis mit tapasztalunk mai viaszonysink közölt? azt, hogy a nagy Mester balhatatlan tanainak szószólói, a katholikus papság (tisztelet a kivételnek !j igyekezik minden erejéből arra, hogy ar egyenetlenséget a faj- és a külömhöző,vállá* lelekezelek közötti gyűlöletet, ezen megnem bocsátható magatartása által szi-lani, láncra lobbantani törekszik. A nagy és számos taggal bíró (útfeleknél a nemes intentió szülte magasztos törvény negligálásává! igyekszik reg elavult, semmi gyakorlati alappal, nem biró felfogásait érvényre juttatui.
AZ államhatalmat omnipotenliának ismerjük, melynek — szerintünk — nem lehel és nem subád mis céljának lenni, mint az emberiség, az állam és egyesek bold giissa, és ezen szent eszme keresztülvitele körül az állam joggal megkívánhatja, hogy annak minden egyes tagja annak létesítése körüli nagy munkában nemcsak negál íve, hanem aktív is tevékenyen közreműködjék.
Már most, ha az n.Iámhoz, mely tulajdonképpen nem más, mint a mi édes hazánk, mindnyájunknak Iliinek, odaadónuk és lankadatlnn fiaknak Hl lennünk, minden egyes tagjától hűséget, odssdo szeretetet es fáradhallan tevékenységet követelhet, miért ne kívánhatná és ne
tel beiben számítania kelldekikkel u iocális viszonyoknál lógva hogy — ngy mondjuk - összeköttet és-beu áll.
Nem magyarázhatjuk m"g, ho;y » legelterjedtebb katholikus váltás htrönrelrieikipáiiziora, ki hivatásánál lógva, de tnlau egy.-b inlenliAból kifolyó'ax sem mulasztja el hívei között a leleba ráli szereletel hirdetni, a családokban ésn társadalmi életbea előlorduld dillerenliák megszüntetése céljából tehetségéi és tevekenysé^el minden alkalommal kifejteni, — miért igyekszik egy már életbe lép'e rlt tör ény miati macának es egyúttal annak uz állami anyakönyvvezeőneu az ugy is sok gondot és fáradtságot igénylő mun-aja közi nehézségeket támaszt mi ?
Azok, kikel a sors moslohaságit a még sok tanítást igénylő alacsonyabb m'-prélegbe sodort, talán ugy szolgálhatnak linzijüket |egh ihntósab-ban, ha előbb közösen, szeretettel es egyelorté»-sel a küzdelmes pályán egymást lámogaiiv'k, ho»y az együttműködés és béke egyilérlés altat is példányképül szolgálnának azoknak, kiknek tnni-• tása és vezetése reájuk bízatod, vagy mivel arra ! váll.-ilkozlak ?
I De sajnos, talán általában elmondhatjuk, hogy a katholikus leikeaz és az állami an\»könyvve' izetií, kevés kivételei, ha más alakban nein is, de
követelheiiié, hogy a kalholiku> papság, m-ly a, . .... ,, . , ..<»..,,...„ ,
•irsadalombin oly számat levő szerepet jaHiik,1""*1 dolgában ellentétben allannk egymással es; virágcsokrok, babérkoszorú, vinhrko. .rak ndőköljék ? 1,11 eredményezi, hogy közöttük az egymás | ,„, a7 0rkeMI6rbó,. alk ^őzle elvenni
jirá' ti kölcsönös bizalom is hiányzik. Mennyivel : tovább volnánk a haladás terén ha ez megfordítva volna.
Nem akarunk jelen soraink megírása és nyíl I vánosságra való hozatala által érdemeket szerezni, sem nem vezetett Wnnüiiket ezen cikk megszer-keszlésénél a fel'üneai viszket egség, csak éppen j annak megvilágítását céloztuk hogy hiszen nem nz a közérdek szolgálása, a kötelezellxégek elje-
— szintén ezen erényekben tündököljék
És mégis mi tapasztunk ? azt, hogy éppen >t kaibo'i.kus pap-ag üuyekezik a fejlődés eme |e(halóaal>b nyilvánulásával szemben oppozlciöt kifejieni; nem átaljak eme ka-zt egyes tagjai meg azt sem, hogy a mar érvényben levő lent hivat kozott törvény yel szemben nyíltan az elén agitálnak; a különben békés polgárokat eme törvény negligálsaára, a legszentebb meggyőződésre hivatkozással — buzdítják, sőt megkövetelik, való hogy azt a gyakoriali éietbsn is alkalmazni igye keizenek.
Nem áll módunkban ann k meg/ílágitáaa tárgyában bővebben nyilatkozni, hogy a jóhiszemű polgárság ezen félrevezetése mit eredményez; annyit azonban előre is jelenthetünk, hogy ugy az állami elet megszilárdi ása, mint a tár-adalmi együttérzés megteremtése ellen qualitikálhalatlan merénylet, bazaflatlan cselekmény különösen azoktól, kiktől a baza érdekéből méltán m«xki-/ vánhtanók, hogy ne csak meghajoljanak a szente silelt törvények elölt, hanem azon kevésbé felvilágosodott honfitársaink kőzött, — kik éppen helyzetüknél fogva nem juthattak a műveltség megkivái ható színvonalára és igy a békellenség és összeferhellenségre úgyis hajlandósággal bírnak, az egyetértést, a hsza- és felebarátunk-' iránti szeretetei iatápoljá; meri az állam megszilárdi iá*ának egyedüli teltétele, polgárai összeségének, ha másért nem, a hazáért való tántoríthatatlan összetartása.
A háza«s^gjogról szóló 1894. évi XXXI. I. c. végrehajtása iiz egész. Magyarország tarűletén } részben a községi- és körjegyzőktől nyeri megoldását, kik tudjuk, hogy vagy 2—12 község alkotta anyakönyvi kerület kiji
Oa es-kör." A veuyes kárban kímremü-ködnek : Drsskovich Jolán k, a, Friedfetd Kle-menlin k.Miller (lyőfíiné urn3. Sti vágyi Örzsa k. a., Szilvágiy Sárika k. a. «>b.
— IIa <4l«i»iU Za'avárm-gy jajyiől k .rárak egyik- érdemes tag Areay Lajos t >p.iíc.ii
I jegyzö, ki husx'inhst éven át («Mdhata |an l'ievékenyseg'.; I viselte ltlken községének ügveit, ja mu't héten, Al éves korában i-rökra l<*hnn\ta l szemei t A közsz-rctetnek örvendő derék t*rfin lialá a a környéken ál'aláiio-i részvétet keltett. Tap.dca képviselőtestülete líHün rysazjele lést ad-ti ki. — Ozv. Vt*ri film ui'ie I. bó 7-én életének 6CJ. evében meghalt Letenyén A megboldogultban Hollman Mór igazgató, és Cttm/MU Kálmán dr. leienyeí ügyvéd I ipuhk munkatársinak neje édes anyját vesztette el.
— Hlrleria halAl. Héttőn reggel iigiriíu jelenni ja szódott ie a fő>utcán. Smik J^noa honvéd számvevő őrme.iier ép a varosliáz épület e-őtt ni>w el, egyszerre c ik meg tántorodott, b<udá-Ciiolvn lett meg uebaiiy lépés', a tan étellel>-nül ferfilt el a földön. A .saiotsejjére si-iiő emberek hiába elesz rg-t ék, S > ik szörnye b ili. H ilaát srivnzélhüiés oko"-<
' — Huhatcdl IrénrAf. A mi kedves Midinknek, Hukstedl Irénnek, legutóbb ju'alnmj t éka volt a soproni színházban, melyről oltani laptársaink igen szép méltatással emlékeznek meg.
A „ Sopron % igy ír :
• Hukstedl Irén. színtársulatunk megkedvelt tagja", jutalomjátszotl Oflenbach oreretjeben : ..ur-phtus a pokolban. • Dus viráy- és koszortHijándék jellemezte azt az erzelm-t, melylyul a közönség Hukstedl iránt viseJetik. Rokonszenvének a* ilju, lörekvő színésznő iránt virügözQnnet adott külső kllejezés'. Az első felvonásban valóságos virág-özőnbeu úszott a színpad előtere: szebbnél szebb IÉ|p kerüllek jel az orkeszierböl; alig gyöate elvenni azokat ■ I jutalmazol!. Krköfósi sikere léhát e részbe n tökéletes voM. Éneke és játéka ia megérdemelte a csaknem niinden énekszáma után felhangzó tapsol, ügyeknzele e< buzgalma i listneresel. <
A ,Soproki Napié* a julaloinjátekról ezeket irja :
| „Orpheus begeddmüvéaa nem bírta magával , vinni feleségéi £uridikét, inert Jupiter lultninana villámazórasaira a tilalom ellenére Lóth leleaége-
sitese, ha az a kihelyezett állami anyakönyvvezető j kent hátratekintett. Euridi'e (Huksted Íren) lehat es az a róm. knlh. plébános, pap, egymás tekintélyének lerombolásán fáradozik, ha — u polgárságnál már ugy is meghibbumii készülődő biza -lom csöksentéaére 'öreksiik, hunom, hogy ba a dolgok termés/etes foyásáuak és köveielmenyenek megteleöleg egymást nehéz hivutasukbau szeretettel, bizalommal támugaiják
Kámán Lajos
HIRE
— Hartloa 15 én! A nagykanizsai fő gymnázium itjusága március 16<én hazafias ünnepélyt rendez a lőnymuázium nagytermében a következő műsorral: 1. Hazadnak rendületlenül. Énekli sz Ifjnság énekkara. 2. Nemzeti dal felőlitől. Szavalja Krátky látván, 1. A> o. i. Ünnepi beszed Mondja Ripoch Aladár, 8. o. I 4 Talpra
ott maradt az isienek és istennők lAr-aságába'n; ahol p dig nagy becaüléanek részese volt, mert Jupiter istentől kezdve Stiz Jankóig, Pluto skarlátpiros inasáig, mind rabjául szegődtek szépségének bajainak, hololt a Stix Jankó se kőzönsegea Jankó, meri— amint énekli — a lőldöa fejedelem volt, arkádiai király. Egy szóval: az ^Orfeusz a pokolban*, Olfenbaeh opereijében BiVuttdt Irén, a jutalmazott, bájos és kedves Euridikt volt. Ea az ifjú művésznő nemünk elő I bontogatta azár-nyát és szívesen konstatáljuk haladását. Szerepel' nek, gondos betanulására vall alakítása; a játéka immár biztos egyetemben azép hangjával énekével, melynek kristálytiazla a trillája, gyöngyöző a színezése. Elismerésül, buzdításul sok szép virágot, koszorút kapott. Az egyikre egy levél is volt lüzve, melynek bélelete alkalmasint hozzájárult, hogy emelje benelieiumát."
— itub ó«j llkow nlkkawlé ' Sok esz tendsi fegyházi rabság alán lUztesaéiiea kenyérhez
magyarl Énekli nz ifjúság énekkara. 5 Március jaioi.emner élt vissza föuöksi bizalmával, a kik
16-ke Ábrányi Emiltöt. Szavalja Süle Antal. i> o. t. 6. Ünnepi beszéd Felöli halálánsk Utveneves agy nagy községekben I fordulója alkalmából. Mondja Molnár Ernő. 8. o.
körjeuyzőseg, illetve11. 7. Kuruolnóták. Énekli az iljuság énekkara. 8. székhelyen igyekeznek, Szentelt nyomok. (A segesvári csntasikon) Várady
lelmlséggkliö'. képest azon missióhak megfelelni, I Antaltól. Szavalja Weiszberger Béla 7. o t. 9. mely ezen törvényből kilolyólag reájok nehezedik, j Isten áld meg a magyart. Énekli az ijlaság enek* És hogy a községi- és közjegyzők testülete s éles1 kara. Kezdete d e. 10 és tél órakor.
nem ismerték .alkalmazottjak maliját, megbíztak a jómódura, intelligens eaiberbeu. a kiben végre a fölébredt a bűnös bajiam éa rutai megeaalta őket, elsikkasztotta ■ kezelésére bizott pénzűkét és*megszökötl azzal.
Tizenkét évi fegyházat Ilit rablógyilkost alkalmazlak inkasazáuaul llirach és Franok vasöntöde és gépgyárosok. Spitakopf Károlyunk htv*
f
K&*y-Kanisaa csütörtök
Zala 20. s«ám. ff lap.)
1898. mi Mim hó í-4a
ják a rovott ma tn embert, a ki 4 évvel ezeöttl került tiozzájak, mint pénzbeszedő. Igen meg-kedvelték a lómevjalenásü embert ét t legnagyobb öaasegeket huták rá, i meylyel Spitzkopf .mindenkor leikiisn ereteaen számolt el. A pénzi e-szedŐI azonban legutóbb nem ^uent hivatalába, minden bi/almMkinaig nélkül Tárták; — na.; gondolván — bogy talán beteg._ E'maradáaánsk
kereai a jövőben Zalái. Elhisszük, bogy Somogyban nem mindenki ott keresi, de nem azért, mert nem illenénk bele arravalóságunkkal a keretbe. Egy kis tévedésből keresnek másul'. Megtörténik elvegre az ilyeami a legjobb nevelésű úrral is.— Hisz ha a Somogybán megtörtént vad dubajko-dásokat mi ia ugy számon tartanék, mint szeretetreméltó laptársunk a zalaiakat ug^ai-Ö fonnu
1 ú,. Bak In, Qaaa 1 udvn Gyertyámon I Haláp 1 udvar, Keszthely ! u„ LeniJJ Pókafa 10 Szecai-Sziget 1 udvar, Téé*j I
advar, Zaia-Sft.-Iván l a, /.-Erdőd 6 a, kéo 1 u, ősszegen 13 koiaég
kél napig -emmilelentőaéget nem tulajdonítottak, I tájuk szerint nekünk Somogyvármegyét egyálta-miu B»-m levél érkezeti Spitzkopftól, melyet a pénz* Ián nem is szabadna már a nagy földgömbön ke*
TANÜGY
beazedö így kezd el:
„Könyea szemekkel nyúlok tollért, bogy az en gemet ért sorscsapásról önöket érteaitsem. Mmthi egy a tok nehezedne reám..."
S elmondja tovább hogy a magyar államva-í 7VMvr"'böl; sutáktól a múlt évben cégje javára 8920 Irtot! vett föl. A -pénz — ugy mondja levelében nem tudja hová let^elveaztette, vagy ellopták tőle ; — szóval a pénz eltUnt a A nem tudott nzzalelslánioi I niElŐzör azt gondolta, hogy őszintén bevn Ija, majd pedig az öngyilkosság zoudolatával foglalkozott. Utóbb azután azt gondolta, bogy taán pótolni tudja t-zetésébő', de e< nem ment A hiányt köl-j-
resnünk. Nem mi irtuk, biz isten ennyi guoynyal nem bántanák meg soha szomszédunkat, de, mikor az iskolákban emigyen tanítottak a k»a iskolás linkat So»i ogyvármegyére az „Iskolai XiaJ
És Somogy vá-inegy«i Vágjon utoljára Jfiref tutfomáHifml-Sem nagy $tt az i|»vi. álmát kürtéi, ralivát Eleget ehelftS; D* a tudowi nyitót* Kevmt vehetnie,
caöaökkel éa máshonnan föl ve t pénzekkel pótolt
Otolta lognllA
egy esztendeig végre már igy sem hold' szöknie kellett, hogy igy talán megmenekül a büntetéseiül; de ígéri, hogy a hiányzó Összeget részletekben vissza fogj t fizet ni, csak föl ue jelent-ék, '
Főnökei a levél vételekor gondolkodóin estek : följelentsék-e Spirzkofol, VAky Tárják be,hogy kor mi bir £ kezik tőle, - végre is följelentették.
l'gyii c«»k kellemetlen meglepetés érte 6ket, mi-a rendőrség bttnUgyi osztályáuál arról érteaültek bogy megbizotijok, a ki ilyen bosszú ideje volt
* Kedv* s laptársunknak megüzenjük. ha ugyan méj kivrtncíii erre, hát' istennek mi meglehetünk elegedve varmegyénk népének intelligenciájával. Kívánjuk: jusson el Somogy is mielőbb arra a pontra. — Hogy miért uem választónak meg Jókait a kanizsai kerületben képviselőnek? íme 20 óv mulian azt is kisütötte szeretetre mel-ló laptarsunk. Lhy n szürke cz az anekdota, a mintha már hallót unk volna egy néhány azor, bot 'Somogyra, hol Hevesre, hol más megyékre al*í kaluiuzvuVEj, ej, bizza csak az anekdólnzás' kedves laptarsunk, „Borsszem Jankóek"-ra, ott1
■ár szolgálatokban — l2 évet ült uiár fegyház sokkal jobban erteuek as ilyesmihez.
ban, mev bUutetést a nagykanizsai kir. törvényszék szabta rá ki, miot egy rablógyi<kos«ág értelmi szerzőjére.
A rendőrség a legmesszebbmenő intézkedő-sekel£rcndeltc el a rablógyilkos sikkss/tó kéire-keritelére.
Spitzkpff 40—45 év körül vau. alacsony, zömök termett), arca kerek, nrcazine egészséges, haja fellttnöea göndör, fekete* szakálla borotvált; ^baju-za fekete. EltOaéseknr elegáns, hosszú fekete télikabát volt rajts. préntgallérral, fekete kemény kalap, de rendesen cilindt rben jár. Vsslag üvegll azemttveget hord, mert feltűnőn
azemttveget
rötidiáló. A szökevény Győrött jelentkezett az1 elhamvasztotta az erdőt; a kár körülbelül a már onnan Budapeatre szál-
— Örökbe hJiiii oil lányka. Gyóuyörü egészséges bogárfekete szemű, báromeves lánykát vezottek szerkesztőségünkbe, hogy ajánljuk örökbe fo^adara az o'yau jó bácsiknak és néniknek, akiket Isten nem áldott meg gyermekkel, a szivök pedig óvárog egy ilyen artatlan terem-(va utáu, aki némileg megédesítene kedves csevegésével elelők egyhangusa^át. Akik bővebb értesülést óhajtanak, forduljanak apunk szerkeaztö-ségehez.
- • Erdőégés Kerka-Szont-Mihályía község határúban levő Sárdi vágásban mull csütörtökön MŰ támadt, mely 154 kai. holdnyi területen
ÜÉI Ül 4000
tfyyéazségaél, s már onnan Budapestre szál-j foriut. A tüz ugy keletkezett, hogy erdei munka-litották. sok az erdőőr felügyelete alatt huiiadékaoy >got
ÖMzeomlolt ház Bda'ineon II'ebz égettek, m közben n tüz az erdő sürü »;s aaans Béla kereskedő «-ti>ele>* báaát javíttatta. Itüvébe csapott, a hol oly gyorsasággal terjedt, Két kisebb szobából aknrt egyet, de a fa kivételi hogy csakhamar az egész erdő terület lángtengerro nem sikerült, mert műnk* kö bén mi en»*»etleti; természetes, hogy at oltási kiaérletek siker-óssseooloil és két munkást maga alá teme ett. A lezuhanó falak a alt a födszinti padmaly is beszakadt és »z al»o helységben ím rzörnytt pusz* tnant vitt véghez. Weis* üzleta h bnomlsa iilatt vagy 20.000 Irt kárt szenvedett, 0ss*et0i t bunoe
lelenek maradtak
Klnenioio^rsf. A rendkívüli érdeklő des a hétlöi utolsó elóadásnal oly annyira fokozódott, hogy a közönség egy jó resze kényteieu volt a pénztár ól visszafordulni, mert a nagyteremben mar nem jutóit hely. A hétfői sorozatban Hogy kitl a mozgólény képekkel vagy tiz igen szépen sikerült M Al ~ ui felvételt mutatóit be a kmematogralus. Kozki-ivánatra az igazgató móg lart néhány előadást a Kedres | héten. Pénteken, az mb ton és vasárnap. A tel-Kapotvdr* ugy látszik előszeretet- vételek között az előadásokon bemutatja a király varmegyénkkel és nem mulasztja [és Kossuth Lajos életnagyságú képeit is.
— Ujabb vlvMáay • eaMaallvaeiek •IMIIIIfiüáaaAl. Egyre nagyobb arányokban
mi c*ak törékeny, h isznavehetet-a többf portékát is. fe'.előaség, még tddig uem á apl<
a .Kape^vár'-aak
Btnd eai a lenné tette terhel ezért a tották meg.
— t#enet laptnrsank a « tel fdglalkoiik
el soba az alkalmat, hogy kegyes szerelettel éa azelid jóasággal meg ne cirógasson benüukel.
— Hivata oa -1 „JUUimcjM Alt. Tmlt Él ma lir cinékéai.
145/899 az.
A „z»luB«iQr«l Alt TMÜétastakr nlisniyt fkiéd kin TtkUlsÉsn RtnéMtaa
Igen tba^eit Elnök Ur!
Zalamegye Tekintetei Kir. Taafe tgvetfieéfi » járási körökkel való közlés eéljából áíkttldie hozzám a Nm. vallás és kő okt m. kir MtnMer ur«ak 31,830 sráma, valamennyi kir, taiifkt-ügye őséghez in'ézett, követketA rendeletét:
„Az 1890 évben FWnmtbee tartott semiet-közi gyermekvédő kongreeaas a le/kösaisM konvre^zas ö«az- jövetele helyéül Badapeattt jelöld ki, E határozatot Budapest s»ekeat'övárv»i tanácsa és kösgyti éee örömmel vévén tadoamsal, aMf* al ikitntta a ko' gretszae-aiőkéaaitO bizottságot.
Az előkévzitő bizottság a kongresszus idejét 1899. ev szepte mber hava második telére t&ife ki* A kiskorunk nevelésének éa ápolásának éréi-kében a -aakealővárosban tarandó kongreassuaaak magam is aagy jelentőséget talaidonlt<4.
Célont as, hogy es üe«se)üvetel alapján C külföld azakeaberei alaposan megisme rkedWee-nek a magyar társadalom emberb »r ti éa gyaiv mekvjwiö mit köd esővel éa bogy e koagna«aea példát adó és lelkesítő finnep legyen.
Könyvekben, röpira'okbaa, élö szóval eaáa* dékoziu a kottgreaazoa ismertein 1 a kasai laté* kenyaéget, es a gyermekvédelem minden afyea kérdései szafcér'tik fogják megvitauii és a nagy közön-ég oktiUeára aaakkiálkitá«t fognak renda^m.
Oltajtandónak tartom, hagy a k«Mi*rt*ft*aaon a a vele kapcsolatosan rende4eadA 'aa«kkiáltUáaoa a gyermekvedelem üiyével foglalkozó kO'egak el«ö sorban a kiadedovók éa taoitók. kiknek részvéte i dUa az egész lairaagi díj fetéra I fH 60 krra asálllttatott le, minél aaámoMibkia asg jelenjenek, hogy nyerendő tapasztalataikat mök5-desök körében kamatostatk^snák.
Felhívom ez okból a lűr. taalalttcvaéiaégai, hogy a tankerttlata larlletéa lavl t nltó,- lói* tóu(i-, és ovónöképeadák tanárt testülete-, tovább*, a tuiitók és kísdedovóoők me eg érdeklödésébe a szó alatii koagreas us éa kiállítás ügyét ajánlja s neveseiteket a magjsleuéara buzdítsa,
Meg kell azonban jegyeznem, bogy a rés** vételi dijak fedezésére ae)nálatomra — fedezel hiánya uiiátt segél\cugedélyeaéeét kilálá*ha aan belyo/hetam.1*
A legutóbb tartott központ válás tmányi ülés* ben ugyan m\r foglalkoztunk a kérdéssel s arra az i. t. Kluök nrnak mogkuldött jegyaőköayvben a járási körök fl/yelmét Is í^lklvtak, mindamellett a >ek. kir. faaNagyelÖeéc óhajára a N.bh Miniszter uruak leiratát ia aöiiöna. kérve L t Elnök árat, hogy est a tavaazi kösgvttlésau megtárgyalni és erről engem a kősgyülési J-gy-aökönyv utján értesíteni sa«vaakadjék«
A „Mftgyarországi Tsnitók Országos Bízott-
Igazán, az ember sohasem tudhatja, merre rej- fejlőd k, Sartory Oszkár helybeli cemeutáru gyara tőzik'egy egy jó barátja. Lapunk ulján értesült a me>y nemes tk a Dunántulon lett híressé nemcaak gdéor/aMzaí n p oktalan vad eljárásáról,jarányaiban, nemossk üzleti kiterjedésében lesz '• követ*eső meghívót küldötte botzáai a a melyet mi magunk eléggé elítéltünk. Skrobanek egyre nauyobb, hatalmasabb, hanem az előállttá- Alt TaaitótesUtlet* képviselői
Bela vándortanító üldözéaét örömmel használta ' sok, a gyártások különfalo változásaiban sem is-
fel ismét kedves Isptársunk a »Kaposvár," hogy kegyesen megcirógathassa Zalamegyét, Milyen szörnyűködve kapta elő nagy dobverőjét, bogy
merik itt a megállapodást egyre ujabb a ujabb, I a lektötéletesebb, módo/atokat keresik melyek a cementlemezek gyártását minél nagyobb aikerrel
világgá kürtölje a vármegyében uralkodó sötét segiiik elő. — Egyik legújabb vívmánya, a állapotokat. Levette rólunk kedves laptársunk a keresztvizét, megfosztott bennünket haragos kis tollával minden jó tulajdonságunktól Nálunk civilizáció, a tanitóaág, a közigazgatás csak su-vikss, legalább kedvea laptársunk a „Kd/wswfr" szemeben es. £s míndast azért kapkodta el tőlünk szeretetreméltó laptársunk, mert Gáborja-házán néhány felheccelt pór meg akarta támadni a vándortanítót. - Tartsunk egy kis állomáat 1 Kegyes laptársunk ebből a kivételes, egyetlen
MegMvö.
Magyarorasági Tanítók OrazAgoa Bil *ttaAfa
tavaszi közgyűlését*
tata. aaáretaa ké tS ás ss^-Milrl4Ha i
a Sartory léle gyárnak a mintás lémlényü lapok előálllláaa melyre szabadalmat is kapott. As iy módszerrel elöá Ütött lapoknak azép fémfényük van, mely hasznalat közben fokozódik s idővel márványszerüvé válik. 7- Ezen lapok teljesen pótolják ss úgynevezett mettlachi lapokat melyek sokkal drágábbak is, Egy utolérhetetlen előnyök abban ia rejlik, hogy mig a mettlachi lapok elkopnak addig ezek megtartják eredeti alakjukat j ^MaMi" k#W*bdl é- jóságuk még csak hosszú hsssnálat után tű is.
a éraltav tsrtji » Vl. kar. »• 1 kém ilm>
•á|ii«k«ls UnatvnMiH ess Aaáeás^ttí SMikili villMaa* vsssl SSröaJI illiskásttSI bslrs, 1 MsmM^MmI vUW-•m Tuti bsia»k*nie»f SlleeáeéWI j*ibkrs ss Mkola 4»l. mm msm*I míii lobgfu l«»a) irn • i/tlém mgui Jak a lsgsgy«stil«t»k m tríioipUk képvIssliMt És «a V, ktksiésd isfslst, agy-
eseiből az egész vármegyékre következtet, sőt nik ki igazán Ezen ujabb módosítás mindesetre többet tesz: állit, éa olyannak tüntet föl ben- még nagyobb lendületet fog adni a Sartory féle nflnket a fáj lakná
világ elölt, mintha valóságos barbar cementarugfárnak
egész Zalát. Nono, es egy kicsit sok
AllattféaanégttKyl klmatatás Zala-
Jó uram,v ez egy kissé nagyon is merész túlzás, vármegye területen uralkodó állati beiegségek vuuw.
Kedves laptársunk, nem is „Isurópa" mappáján kimu'atáss március 7-én. 8erté$véi» : Alsó-Lendva | ^ 6. Ptnsttri j«l«»u«
TSfiraki
1. ElnOki MgnjrlU.
I A ayigrfiltSrrénjr rtvíaióis. 8Uk4>: Mmhw 8. A ..Tsaltók Háta' Elfedj*. Jéua DáuM. 4 ás Qtsa. Bls, saélsssbk almra tsktoléN DSadis: Karáaa DáatsL
Nagy-Kanisaa, oütörtök
I. IadltTi«jok
7 VilMée. (Yétaaataaéé 17 i|M(atéUiáoeoi)
A kik kaévaeataHa tmil alaaéal J«K)r*t klvianak, mivaaka4|eaak í sin k« M-te KaJ6« Ulkály. ||t, kinti (I., Autia-a. lakata)lanttal lapoajtUatkeeai.
Mayaal, 1IN. airaiaa U l-ia.
Kariéiai UiMtal i
Luk in VmM, Hajit Mihály,
iiatk. tltkir.
A mint ttulnl méltAststlk : megyei tanl'étsa-tUletUnk mindegyik járási kön ogy-ogykénvlHelrtt küldhet u „Orsságos lllxollaág" alapfiabslyaiban megállapított módon.
A közlőitekkel kapcsolatosan még arra kérem 1.t JElntlk irat, hogy amennyiből) n lávául kOi-gyttléaeo k téglának valamelyike olyan lslol*s-aaat tartana, mely aktaalitásánél vagy a pedagógiai Irodalom szempontjából magaaabb axinvoual&nAI lógva atéleaebb ktlrll érdeklfldéöro mél'ói — ati-veskedjék arról engem értesíteni, bogy a telni-vssást a megyei kösgyfl>és lárgysornxatábs esetleg fölvehessen). Méltóslsssék estin kirttl fölsiólilsni a járást kör laijsit, hogy sem óhaJt-« valamelyik lelolvaaá-t vagy szabad előadást tartam a Tiipoloára kije/Olt közgyűlését). Hs jslsnt-kexfl akad, méllóxUliék neve1, lakhelyét isgyxö-kOnyvbe foglaltatni, hogy aa Illető tagtárs-mi axnlan küxvstetleell érinlkesbeeeem s felolvasta vagy sssbsd-slösdás tárgyában.
Legbensőbb üdvösUttal vagyok Nagy-Karnisén, 1890. márc g
Hajtőid ksrtárss: Staiay tolndor *. h.
aneyal taataatSM alatk.
Zala to. Mám. (0. lap.;
dotáláaok állal li.7ll.lt88-03 frira emalják A konsoreialis üslateknél elért nyereségek klSzül eaak ssok vétettek tekiniaibe, melyek már tel-Ifbonvollloti U/leiekbAl erednek,
As áinliilst torán k«dve<Abb volt as eredmény, mely a'onban réssbes ellenen yoaistotl ss állni, hogy a (óváron! kősraklársk jrivlldelme ss 1807. évi roaaa terméa folytan caökksnl.
1889 márcsius hó 9 én lurkmtli fluut
..MrajB«lkail la." A tikataigat a kakéUétt vankll aU( nem bírálhatják ant; nrt augtSittafk, kon taha M-(aa antaak la Iraak roaaa vavaat. Tiwik bokildaai valiai pribal dolgoaatot la.
NY1LTTÉR.
PÉNZÜGY.
A BadaMtli Baakijeallel folyó hó 6-én lartotta Rsdó Kálmán belső titkos tanáosos elaokleie slatt rendes közgyűlését, mely as igssgstó»ág javaslatainak roeglelelőleg olhaid-rosta, bogy a 488,404-18 frtol tevő tissts nyore- j séfből s 4 ík stsmn Hxelvény fl frijával (-BJ) bsváltasaek e. u különbölő Isirások éa javadal-1 msiások ntau fennmaradó 88.008,52 frt uj számlára vitessék át. Aa elnöklő igaagatóvág i sloök köall a köagylléaael, hogy as ntésel veastéaéis egy s baaksxakban legjobb birtt eröl, Franki Jósssf urat sikerfiit megnyerni s sron reményének ad kilejeséei, bogy ss uj igazgató a vállalat prosperálását aj és ssilérd pályán lógja veaetai.A kösgyfilé* végül megsdta a folmaotvé-nyekei és kOesAnetei saavssoti a vesetöaégaak fársdoaássiért és sikereiért.
A HlaklrtelieMk traaágn lllákltsl-tmtéeete a mait ssatendőben is folytatta rtr. vendstss, rendes és áilsadó lejlődését és ama nsbetség dacára, mely a sáloglevelek slhslyesé-aével állt etemben, hivatásának teljesen meg tudott felelni, ■ síit a f. hó 6.-én Biltó litván belső titkos tanácsos elnöklete alatt tartóit kfiz-gyülés örvendetes indomásnl vett. As igaagstóság indítványa értelartbea eihstárosta s köigyüléa, bogy a 178.564-34 forintra rngo tiaita nyereségből aa alapsssbélyok által megengedett legma-gssabb 6{-oa kamstosstalák Ssetiessék, a kfiön-bösö jutalékok után lönnsursdó 106.80191 frt a tartalékslspboa osatoltasaák. A válsaitásoknál igazgatósági tagok latlek: Fejér Miklós, dr Isuédy Kálmán, dr. Phsfsieh Frigyes ; felügyelő bisodsági tagok: Oaigóesy Károly, Bhorer Viktor dr. Rúdnyánaaky Béla és Ivánka Osskár.
A Hagjar IcaaAasltalö áa jMmavállé-baak, aaérlego Mait évi axAmadáaait oly aredaénTnyel sálja Is es a bsnkintéaei melyre s faladata magaslalán álló igaagatóaág és a kitűnő tissiviselői ksr joggal büsskslehéi, dacára annak bogy a nagy Ötletekben majdnem teljes hiáay volt, s a lefolyt eexiendő általában igen kedve, sói len volt, u igazgatóságnak mégis módiéban láss, Aogy a megexlöső étinél 60.407 44 lorinital nagyobbb tiasia nyereséggel lépjen s lüxgyülée «iá annyiban t. j., i mennyiben s ayereeégelő-irásoktól eltekintünk és csak a ksreeetbe hoiott fiauegeket veeesfik tekintetbe. Klllönléle leirások uián 1^98,063-70 frtot Uti s tissta nyereség, a mi 8-6 esásalékos kamatosáénak felel msg. Hogy saigoni asolidiiáau folytán as intését bel- éa külföldön minő bisalomnsk és ksdveliségnek örvend, as legjobban kitűnik a fokosolt Osasfor-(•lomból, mily 1897-lel uemben 115 millió fttal (-71) alapítsák meg és a tartalékot oj
Közgazdaság.
A llieg aierepe a mező (aidaaágbsn
A» orsség egyes vidékein nagy kiterjedésű •óaegtslepekttt találunk a né kQ1, bogy sanak érlékeeiiésére gondolnánk, a a legtöbb helyen a löaeg'atajokat a guzdasng azon régiének tekintik, mint a melyre gondot fordítani annál kevéfbé érdemea, mert rónán mlnö'égü asalmáaál egyebet alig terem. Qasdainknak esen tösegt«< I lepek hes'navehetetlenségs iránt nyilvánuló előítélete haiároaotian ksro«, mert a kfitfóldl gssdák példái sléggé igsaniják azt, hogy a tösegtelrpeksl a gaad<ság sgjnk renfsbiUsebb alkatrészévé Ishst tenni. Jövedelmei eaolgál-laihai as réS'tni ss áétal, áogy felhsaiaaljua magái s tóssgst kiak.illaáa által gasdaaagfés ipari oélokra, réaalni aa által, hogy a tösegta-iaji termflképeaeé 'eaaslik
A mi as elsdt lllstf, leghelyesebb ha a tdsegból almot kéazitttnk kési éilaljaink réesárs, mart a insag mini alom egyeeni magában mindazon kallói-ekei, melyeket a jó almosé anyagtól megkivánunk. Alkalmas arrs, bogy s ssilárd ürüté^kel jól ösatekeveihetó legyen srra, I hogy a hig ürüléket s as snnyira értékéé am-1 moniakot magába exivja, srra, hogy sz állatok-nak jö, puha, egéssaégas fekhelyet nyújtson, s i hogy aa Istállók levegőjét állandóan . tisztán | tartsa a eaálial állataink egéznégét ne veaié-lyexteeee,
Magénak a töaegalomnak kéaailéae nagyon! egyszerű, csekély költséggel járó s ep azért íe« | lene ajánlható. Bassersttnk egy tóaegá<o gé pei, melynek segélyével a Iőseget kiaknáxhaijuk a nélkül, hogy kényszerítve lennénk elöbh s vizet mélyre lesülysssleni; u kiásott tő/eget astán egy félszerbe honijuk kiasáritas céljából, majd a' tőasgssaiistógép segélyével minél tökéletesebben' széttépjük, a szétiépett tőségét megrostáljuk a töaegkorpa altávoliiáaa céljából s a viaisamaradó .nyagot alomnak használjuk
fcgy körülbelül 800 frtoa lösegáaógéppal naponként 100 - 190 métermásaa tőaeget lehet kiaknáxni, a melynek aiétaaaggatásáhoa sgy 80 frtos gép kéinspi munkát véges. A lősagalom pedig mélermássáaként 1—9 frttal ériékéailheiö. A asitan kereagtül hulló tösegkorpát vagy tőieg-port ssintéa igen jól hsssaálbatjak tel a gaada> •égbsu olyképen, bogy a lakhásak árnyékaxekjeinek tanaiméval owiakeverjük a saáltal egy könnyen keselhetö és axagtalsa trágyát kássitüok. A irágyakésiitéa uen neméhsa nincs ssükaégfink semmi különöe berendezésre; nem kell egyebet teoai mint as árnyékesékbe nsponkáot aanvi tösegport ssórni, mint s mennyi aa árnyéksaékM naponkint bslsksrülő ürülék íaHiiváaára elegendő. De a töseg nemcsak mint fi osó anysg érdemli meg s /elhasználást, illetve mint trágyaasar, hanem értékesiihelő a tőaegterület aövéay termelési szempontból is különösen széna előállítására.
As sljáráa a köveikeső leend :
A tőxegterületel ellepő fisát akkéat ssabá-lyostuk, bogy a vis tőxeg felszíne alatt 50—100 centiméternyire álljon; vagyis s felesleges vizet elvesetjük ssilipekksl bíró csatornák segélyéval, s saükséges víznek átfolyását pedig megakadá lyosiuk a ssilipek elzárásával. Kiutan a lőaeg felületét fslsaántiuk, műtrágyákkal és ped'C foasiorsav és kálidns irágyákkal megfrágyánuk a fümagvakkal bevetjük. A lőiegterületek ilysn mttvelése mellett módankbaa áll oly kaaaálót létaaiteni, mely as igényéket teljesen kielégítheti. As elmondottak eléggé igssolják a tísegierttletek hsasnositbatáaát s különösen ui, hogy mily jelentékeny jövedelemtől toeáija meg magát a gsaxda azxvl, hogy töztgielepeit parlagon hagyj neverai.
i „NEMZETI" UUi r. I
reséráiyalkiége
(CSENQERI-UTCZA 1. SZAM.) *
a helybeli piaozra
ügyes löügynökót
keres. Klönybsn réssesülnek, kik e szakmában már működtek.
ísMm évi általán 1000 toriit-
Kik pályázni óhajtanak, asiveskedjsaek ajánlataikat a fonti csimhss nyújts ni.
Laptolajdonoa éa kiadó:
vihchbl r ( l o r,
Hirdetések:
flem f
Fteael
Fontos ugy ss import, mint az export eureknek
Blum Adolf ós Popper
szállítók, Fiume. Htmbmry, Bkt, BudaptM, Tetteken aj É, Aüscáe.
Ajánlják a^át téres Fiumei bellöld raktáraikat olcsó dijtéte-lekbes bármiiéle árak beraktáro-sására 1
As egyedüli ssállilóeég Vimé* ben, amely saját raktárok lölölt rendelkezik. Elvámolások, beha-jósások gőzösre és vitorláéra a megbixhatóhban eazköxölletnek
Nemzetköti asállitmányok mag-bataroxott díjtételekhez
Fa világoaitáa poatatordultával ada ik:
Blum Adolf ós Popper
aaálllték riaaar
10-to
gyümölcs- utifasor ét díszfák, legjobb fajok, szép erős törzsek. Készlet sok ezer példányban. Disz bokrok. Olcsó árak. Kérjen árjegyzéket.
Meyne János,
43— >4
Seprőm.
í
Nagy-Kamsaa caütörtöt
Zala 20 azám. (7 lap.)
1899. mircsiw hó -Mo
„NEMZETI* balaaat-blztoaKÓ részvénytársaság FÓÜGYNÖKSÉGE.
.ü. „UEMZETI" élet- baleset és aepbiztositási részvénytarsasaa
, fóügynöksóge N1 -A. a-T • 2C -A. ÜT X Z Q A. ÍT közhírré taazl, hogy
Keszthely, Sümeg, Tapolcza, A.-Lendva, Letenye, Z.Szt.-Qróth, Csabrendeh, Pcuc&a, Nova éa Kis-Kometrom
székhelyivel keiületi ügynökségeket szervez.
Baflaktinaok küldjék ajánlataikat GL6CKNGB DfiNEH eslm alatt * naoy-kanizsAra
Iíérlet hirdetmény?
A Slavoniában, Verőcze megyében fekvő vofiini uradalom bérbe adja a tulajdonát képező GoleniC és Lugovih pusztákat, melyek a következőkből állanak és pedig :
290 kat. hold 1207
118 „ „ 948
66 „ „ 499
9 >. 1. '387 3 „
>3 11 1. I0°3
> szántóföld
84-3
rét
legelő
gyümölcsös és konyhakert szőllő
udvar és egyéb terméketlen
területből, 1899. nzrptemlirr hó 15-tÓl kezdődőleg ÍO évre.
A felsorolt területeken kivtll még legelőnek 84 kat. hold 1277 Q> és szántóföldnek 97 kat. hold 132 Q? erdőterület kerül letárolásra és igy a bérlet 181 kat. hold 1404 öllel meg fog nagyobbodni.
GoleniC puszta a szükséges gazdasági épületekkel és a bérlő számára szolgáló lakással el van látva, mig Lugovih pusztán uj gazdasági épületek építtetnek. — A bérlet tárgyát képező gazdaságok Slatina állomástól mintegy 7, illetve 9 kilométernyi távolságban feküsznek.
A közelebbi bérletfeltételek az uradalmi erdőigazgatóságnál
a vociN-ban (Slavoniában) betekinthetők.
_J
XX»XXXXXXXXXXXXXX*XXXXXXXXX
X X X X X
Bérbeadás.
Az Oll&rl uradalomhoz tartozó Zala-latvándou
H Szöpötki vasút állomás mellett — Turbinát vizi mümalom H 4 pár kőre, Ganz-féle hengerrel, hozzá tartozó épületekig kel, szántó és rétföldekkel f. é. október h« l-t« x kiadó.
X A kiataludi határban lévő kisfaludi vasút állomás
X mellett- Pozvai vizimümalom 2 pár kőre és Ganz-féle y X hengerrel hozzá tartozó épületekkel, szántó és rét földek- X x kel i. é. aprilli 94-tői több évre haszonbérbe kiadó. X
* Bővebbet Szily Dezső urnái »>X
^ Ollárban (Zalamegye) X
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
EXCELSIOR KINEMATOGRAF.
A „POLUÍBl EGYLET" aagyteraiébaa naqy-kanizsAn.
Pénteken f hó 10. szombaton f, hó 11. és vasárnap 12-én
E N TE 0 ó K A 14 OK
Utolsó Ellte előadások
uj képekkel.
Többek közt bemulatiatnak:
ö Felsége I. Ferencz József KOSSUTH LAJOS stb.
Vasárnap f hó 12-én délután fél 4 órakor HT UTOIÜÓ l'HALÍDl ELÖADÍM. 'H
Jegyek az aatl előadásokra előre válthatók d. u. 2—6-lg MÉRNÉKELT HELYAKAK Páholy 2 frt, Zdrtsi/k 40 kr, Ülőhely 20 kr., Állóhely 16 kr , Karzat 10 kr. A n. érd. közönség! »si«es lá>o|ataaát kéri TISZTELETTEL
Az igazgatóság.
Homoki szoloielepitoknek igen fosta
A czég 17 év óta áll fenn klTlI„
IfUtajadt lr«, a mounyibun ma mar sok ü«mta 4a vadonc* ea*.a»Ut ssállit Horvát-Balavonortaág, Boaaaia, Caalt*, Morv»or»aág, Üaliciaa, Bukovina, Stájaromif, álad* a" eleö-Ansstria, valamint Sterbla, Bulgária, Románia és Ntmatoraaág rámára. Nasaait* álománya aauttal 500,0(0 drh.; vadooca-álloaáaya 0 millió. a aaág ávaakáni 4500— 6000 readetönak küld aaállitaán jókat A styUmÖlcafa-Ukola Utyoaaa homok talajon Wu-
§laktot a" homoki szőlőtelepitőknek kincses
Um „In uér , mart mint tudva ni, a liuiuoktal íjból klkartlt f» a lionokfúldbim ZAíaifc ct éppen ugy, mint eá agyagos, Mvaoaaa ulajbaa, aaakeloaban • Upok éa magán ghegyoa) falevélnél mindig biatoaabbaa and alag éa fajlSdtk, tniat aa, mely azya(o iaaapiorakodáan vagy lulaágoaan kövéritalt tal Jban állíttatik alt. A gykaala*-fa|ok boldogalt Bereoxkl Vité ■oaSkováoaltáal ktraarw tal-pértl valék. D(y macaaderaku. valamint tttrpe oaomotek Bi(naétUaték kérte al»a, aslíVa, 6lll baraoak kajnla-éaraoik, oMraauyi, Mm, laipaaja birs dió éa a perből Aa l-S-s-i évaa, gaadag gyekért, hjkJMaa, i|u aaép oeaaaték darabja aaok arOaaéga aaariat 15 krtdl 40 krl(. A 4-4 ám Igeit aila karmái aorták drbja 45-60 kr. Nagybani vételnél aa árak kSISa mgátlapedáa tárgyát képaaik. Fantirt (}tnilca fajok bél táblatritte folytán 1—S—8—4 évaa aalajtaaatt mln5-aégt éumoték la kaphatók, artaiég teóriát I—5-7—10— IS krért, aalyak gaadag gyfikémtttknél lógva tbkéat nagytant taiapitéaakkaa oloaéaágak folytán ipa íjénlatoa. Fonti minőségi! oaamoték vadoacaai la bármily alánban áa arflaaégbea mgnndalkatSk a foatlrt oaégaél. A gudag gytkéraaM vadoaoaok lOOU-a aaok írluáge laariat 5 frt 85 krMI IS felig torjeil. Nagyobb vétőinél 5-IO—1I*/, angodmény. — Larét-catm:
MÉM \M fittClíl 68
-!-! Teaaék Irjecyzéket Mru.i l ! H
N.p-Kma., gQWfWt _ ; . m I* "W___"»•
. A NAGY-KANIZSAI
BANKEGYESÜLET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1819. márczius H-n í u. 3 érakor
SAJÁT HELYISEGÉBEN
huszonötödik évi
rendes
Közgyűlését
tartja, melyre a t. cz. részvényesek tisztelettel meghívatnak.
A közgyűlés tárgyai • r
a) Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések.
b) Az 1898-iki mérleg feletti határozat és az osztalék megállapítása-
c) Az igazgató-tanácsból az alapszabályok 18. §-a értelmében jelenleg sorrendszerint kilépd, Karczag Béla és Sommer Sándor urak helyébe az igazgató-tanács indítványa folytál csak egy uj igaZgatósági-tanácsos megválasztása-
d) A felügyelő-bizottság megválasztása - és
e) Egyéb - alapszabályszerüleg bejelentett indítványok tárgyalása.
Azon tisztelt részvényesek, kik a közgyűlésen szavazati jogukat érvényesíteni óhajtják, felhívatnak, miszerint az alapszabályok 83.§-ához képest még le nem járt szelvényeikkel, ellátott részvényeiké! a közgyűlést megelőzőleg legalább <S nappal előbb az egyesületi pénztárnál Íetóteményez/.i'k-
Kelt Nagy-Kanizsán, 1899. február £5.
As igazgató-tanács.
Nyomatott Fwohel Fülöp laplulaidofaoauál Nagy-Kamuán 1899.
Huszonhatodik évfolyam. 21. szám.
iMrkMltiMf : Tinakiftptlat rtaek.l ritip kSayr-kafaakadiaiba*.
1 iMrkaaUnl Artakeani lakat aapaa-ktat 4. 1. 4—* irt kön
ia raUundó a lap aaallaai hm"' iflHttoM minden kiaia«aaj.
nutkimai Vkraakiaipllat: finW Hl*t «ia,f-karaakadta.
ZALA
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KANIZSÁN, hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön.
Nagy-Kanizsa. Iö99.
Felelős szerkesztő: SZÁLÁT

SI.ÓÍIZKTISl 1U1 l|ta im II koreu (6 frl * «i Filém I kör*a* it Irt — kr Xac.vMtitrt I korosa (I In fiO ki
Myilttér pattan 10 kra^aár
KlflAaatiaak, .aiuatat a ktriataa*. a tnr.atkoaik Piackai Fkii| kta aaraa kadia&t WtiwadAk.
Birai.ntatlaa lavatat aai
Ml h««laat at
IfjM nka in M krejeár
Vasárnap, márczius 12.
Nincs párturalom.
A számbeli erő, melylyel a szabadelvű
pirt ez idő szerint bir, azt az aggodalmat,,^ pngnmm köl keltette -az ellenzéki sajtóban, hogy Széli
sít, u menny ben ez az örökség fedeződött az 0 programjával.
A/, országgyűlés uiiiulkéi házában ki-
miniszterelnököt.
se-rími más, és u párl megtartása érdeké-Kálmán miniszterelnök a tulhatamas párt L miuden6SHtrt! kevesebbel kell tennie nyomása alatt ténykedése körül első sor-|an(mk a ko|.mftaynilk,,aeIynek „/ám0, hi,e ban nem az or-zág, hanem a párt érdekét fogja szem előtt tartani.
van, mnt annak, melynek többsége oly kicsiny, hogy folyton e miatt kell ag-Nem tudjuk: vájjon ezek az aggodalmak
.komolyan vannak-e gondolva, vagy csak pillanatnyi, zsurnalisztika) impulzus kifeje-
KUlönben egy pilluttlás az uj többség-
zésének kell őket tartani, melyeket a pilla-1összeállítására röglön megmutatja, hogy
nat szül s a pillanat elnyel; dea.r luíl|..k, kormány c-ak addig ál szilárd alapon, a
hogy igazi ok nem létezik a kii jezett ag- ,ni# H8>4t l4bán 4I1' 9aíiU nmével néx< godálomra. a.tj >i fejével gondoUoilik. Mindazon esetek
u. . , ,-„ _ , ..., ben, mel vekben országos érdekeket akar I —-
Mindenek előtt nem szabad feledni, ' _ ... , „ . „
ifluiozd tani, "lögötie ie.-»z a/, egész par>; a nagykanizsai szegenyUgyhoz
hogy reá -emmiféle klllön befolyással halai nem leliel.
Valamint annak idején nem tekintette öncélnak szakminiszteri állását, ugy most a kormánypártot színién csak a kormány céljainak elérésére szolgáló eszköznek tartja, hogy az ország érdekei a lehető legjobban megóvassanak és előmozd Itassanak
Hogy a közvéleményt ez a meggyőiő-<lés hatotta ál, azt legjobban bizonyítják a napról napra szaporodó üdvözlő leli rátok melyek az ország minden részébői érkeznek a iníni»zte>elnökhöz s olyan bizalomrd tanúskodnak, mely < legszebb ajandéfc egy akcióba lépő allamíérfiunak.
előtt nem szabad feledni, hogy nem valamely párt maradt a helyzet ara, midón Bánffy báró lemondott, hanem Széli Kálmán uralkodott a helyzet felett és az ő kinevezése nem azért történt, mert egy pátt bizalmát bírta, hanem azért, mert az Összes országgyűlési pártok bizalommal voltak iránta.
A volt kormánytól Is a párttól, mely azt támogat la, az örökséget annyiban vette
mig abban a pillanatban, melyben part r-dekek szo'gálatára ( lelnék kiséri-t, azonnal akadnának elégnde lenek és párttöredékek képződnének.
Széli Kálmán nem az az ember, a ki a veszedelmei o-ak akkor veszi észre, mikori az már közvetlenül előtte áll; s azt a kijelentést sem kellene oly gyorsan elfel-jtem
Igen tisztelt Szerkesztő ITrl
A legutóbb megejtett városi képviselőtestületi bizottság-választások alkalmából el terjesztett téves hírekkel szemben, az igazság érdekében kötelességemnek tartom a következőke. közzé tenni, éa bátorkodom kérni, legyen szives becses lapjában ennek helyet adni.
A városi szegényügyi bizottságnak el-
TÁRCA. Hogy lettem én Kneippistává.
Itta: Petrovioe László.
A« löM-ik év nyartt családommal egy&l' Kohtuch stájerországi fürdőben töl Ottem. £n magam caek szórakozásból mentein oda. Nem volt temmiiéle betegségem, miitön oda mentem. Élet-vidámaq töltöttem ott egy darabig az idői, mikor egyezer csak azon szerencsétlen gondulatom lá> madl, bogy ha mar Rohilachon kill öm a pénzt, te it baunálom aa oltani kurSI éa habar arra egyáltalán ttüktégem nem volt ii, elkezdtem inni e mi-le* ásvány vitet éa naponkint meleg lürdöt ia •ettem.
álig eeínaltam ezt egy hétig, mikorra a kivtll-bel&l haazn&lt meleg ásványvíz egész testemet annyira etbágyasztotta, bogy c-ak ugy stéde legtem.
Testem elgyengülésével egyidejűleg rendkívül izgétött lettem éa eyyuUal oly nehéz légzésem támadt, hogy sokszor a megínláa veszélyében láttám ■agamat.
Tanácsolták, hogy maaairoztaaaam magamat.
Megtettem éa még rosszabbul lettem, mert akkor m<í oly vértoluláaaim Umadtak, bogy mar a gutuütéatől Urti >ttam.
Megdöbbenve ezen jelenségektől, elmenekültem Rohitschból es elmentem Ctrkveuica enger türdöbe. Azt hittem, hogy a hü von és sós tengervíz majd megedzi elpuhult t * emel éa b jómtól megszabadulok. Meg akkor nem tud am azt, hógy h lulzassal a legjobb dolog ia kárára válik az embernek es naponkint kelszer tUrödtem a tengerben ea pedig — azon téves hitben hogy a halaa annál jobb leás — mindig jó hnaaiu ideig.
A túlzás lolvtán a rossz eredmény »• ni maradi el. Idegessegem, iWliez lel-kzéaem lokxtódolt, erős szív dobogósaim támadlak é< étvágyainál is elvesztei'em, mire t»ljea -n eUyengül ein.
Kél hónapi távollét után hazajöttem Budapestre ég nyomban orvoshoz fordultam At orvoa ide gesaegel és tüdőtágulás állapított m«-g es valami-1 télé mérget rendel). En azonban ebben a diag nózi bnn nem nyugodtam meg, meri szívláidsl-makal is tapasztal am és ait véltem, hogy »ziv-b jom ia van. A második orvot, akii megkérdettem, valóban ki is mondotta rám, hogy szlvbil-leutyü'bajliíin szenvedek es uz Is rendelt más mérget. Ezután meg egymásután húrom orvos mondott ki szívbetegnek, azonban etek már nem I szívbillentyűmet hibáit itták, hanem, az egyik sziviúgulás1, a másik szivelzslrosodást,n harmadik j pedig •'/.ivgyeiii'eséget mondó I.
Megrémültem és elveszettnek hitlem magamat, mikor eszembe jutott, hogy vau nekem egy ú
ismerőaöm. Dr Benczúr Denea, aki mint magántanár a budapesti egyetemen a *zivtant adja elő. Magamhoz ' érettem ől.
Megvizsgált ulaposan ét akkor a köveikesJ meglepő kijelentés! lelte elöltem.
— Ked.'es ügyvéd url Nemcsak mint orvot kő Öm e egész orv»si reputációmat, hanem úgyis mint lérll becsületszavamat adom önnek arra, hogy önnek aeminiléle szívbetegsége ninesen.
Meg it magyarázta nekem Dr Bencaur aat, hogy >ollegai mi módon tévedhetlek ebben, hogy nalain négyfel? •livbajt it tálaltak. A többi Magyarán1 mar elmosólott emlékezetemből, de egyre még emlékezem.
— Nézetein sterin> — igy szólott Dr. Benczúr, önnek at a bttja, hoity b laejében rendkívül tok gáz vau. Ezek a gázok a tettének tőn-ében levő össze, szerveket föltoló leszillk, ennek kOvetkez-tébeu az egyéb bolső szervek egészen a szívhez nyomódtak. At őaszenyomntt belső szervek a mell kopogtatása alkalmával ugyanazt a hangot adjak, mint a szív és így at *ii kollégám, a kopogtatás alkaimaval egyéb bel-ö szerveket le a szívhez inrlozónak vélt; minthogy pedig ea eaet> ben a szívnek veit rész igen nagy terjedfll-mel niu atoll kimondotta, bogy szivlágiilás van jelen.
Képzelhető, hogy Dr. Beueiur azon diagnózisa, hogy szívbajom nincs, engem igen megörvendez leteti ét miután att tanácsolta, hogy valamely
S Ferenc Jézsel
ben már rég it-merl lény, hogy a
keserűvíz
^alamemivi hasonló yi/ol tártos hashajtó hat a-a es emiilesre uieiló kellemes izénél l< gvu már kis adag. ban ia tetemesen! felülmúlja Kérjünk háiámzoi-'au Ferenci Jáurf KéseiDv zet [8]
Kapható: Roeenfeld A. *s fia és Marton es Huber cégeknél
QRAPHIC JROGEP
a egjobb, legegyszerűbb, legtartósabb ée legkőnyebben kezelhető. Ara 65 lrt_ tgy léüveiett dobozban. - Kizárólagos képviselet éa lórmktár:
Fiaohel Fii öp könyvkereakedéaében H Kwliián.
MC Proapaetsual a>lvaaea uel|alak '7H
l
Nagy-Kan nsa, vasárnap
Zala 21. mám (1 lap)
nökévó ez elölt három évvel Knváts Károly biró ur választatott meg; megbetegedési idejéig ő a legnagyobb szorgalommal tanulmányozta az ügyet. A szomszéd városok hatóságaitól szegény-ügyi alapszabály, zatokat szerzett be e célból s megkészítette a nagykanizsai szegényügyi alapszabályzat tervezetét. A bizottság átirt a majdnem düledező szegényház felépítése ügyében, melyre vonatkozólag az épitéazeti bizottság javaslatot adott be a városi tai ácshoz, melyben a jövendő szegényház (elépítését a jelenlegi ház telkén éa helyén felépitendőnek véli, annál is inkább, mert a telek a város érdekében gyümölcsözőbben, hasznosabban nem értékesíthető és helyesebben: máira nem fordítható.
Kováts Károly ur nézete és véleménye az volt, hogy a szegényügy rendezésének költségére vettessék ki szegény-pótadó, melyet azonban csak azon adózók fizetnének, kiknek egyenes állami adója a ao forintot meghaladja £ tekintetből a városi adóhivatalnak kimutatása is megvan a szegényügyi iratok kőzött Ezenkívül terveztetett a közönségnék önkéntea adakozásra való felhívása is.
Ezen előmunkálatokat találtam, midőn Kováts biró ur megbetegedése után csekélységem választatott meg a szegényügyi bizottság elnökévé.
Az ügyet áttanulmányozván, szükségem volt a város által törvényileg gondozandó szegények létszámának teljes kimutatására, e végből városunk igen tisztelt főkapitányához fordultam, kinek kimutatása szerint 8i koldulásra jogosított szegény van, ezenkívül segélyez a város 71 egyént, rendes heti segélylyel, mint nagykanizaai illetőségűt. A tőrvény érteimébői tartozik vároaunk gondoskodni a gyógyithatlan betegek eltartása és ápolásáról, mert ha a beteg a kórházban gyógyithatlanná vált, községi ápolásba adandó, a törvény szigora szavai szerint.
Hogy mennyire szükséges a szegényház megépítése, többek körött l.gjobban bizonyítja szegény Matkovics Józsrf, egykori adófizetőit éves elaggott polgár esete, ki tü-dőhurutban szenvedett. Ez egy év alatt a kórház igazgatósága által kieazk'izOlt minisz-
teri engedélylyel, megszakítással 6 hónapig ápoltatott a kórházban, midőn pedig törvény azerint ápoltatósa tovább nem történhetett, a kórház igazgatósága az érdekében ia ép ugy, mint minden hasonló esetben a városi tanácshoz fordult a község ápolásba való átvétel miatt —- Hogy mi okból: nem tudom, de ez nem teljesült. — ugy, hogy később Matkovits elhagyatott ságában kétségbe esve, öngyilkossággal vetett véget életének.
Mindezek figyelembe vétele után azt voltam bátor a volt szegényügyi bizottság nak előterjeszteni, hogy a városi szegényház legalább négy nagy teremmel, ezen-laivQl pár elkülönített szobával gyógyíthatatlan betegek részére és egyéb mellékhelyiségekkel építtessék fel, adassék a paulai szent Vincéről nevezett szerzetes nők gondozása alá, mert ez mindenütt a legcélszerűbbnek bizonyult, (mert két nővér volna szüséges; ezek fizetése és ellátása, — ha ez a kórház kötelékében történnék, — fejenkint évenkint csak 84 frt tehát Összesen 168 Írtba kerülne) ezen kívül kellene egy férfi : házmester-féle, ki teendőit lakhatás fejében fizetés nélkOl is végezhetné. Az aggok szintén foglalkoz* hatnának külőnbőző kézimunkával, kertéaz kedéssel sth, láttassanak el felső és a legszükségesebb alsó ruházatul, élelmezésük! a kórházi árak szerint; naponkint fejenkint 25 krba kerülne
Mindezek eszközlésére kellene először az építéshez és felszereléshez körülbelül tizenötezer forint, a fenntartásra évenkint kellene a bent le vők száma szerint 3—4000 fit; ezenkívül a külső segélyzendők részére 12,000 frt volna szükséges.
E költség fedezése most már vagy ugy eszközöltetnék, mint azt a bizottság rólt ^ sza^SS JöZOT, érdemes elnöke proponálta, hogy a 20 frton b
felül adózók fizeasenek szegényügyi pótadót, vagy pedig mint azt a bizottság 1898. november 22-iki ülésében indítványozta, hogy az öaazea adózókra vettessék ki a pótadó; — ennek foganatosítása természetesen, már a bizottság hatáskörén kívül áll Ez volna a tervezet rövid vázlata
Ezen segélyezéseken kivül még elég feladat m nid a városunkban működő két jótékony nőegyletnek.
18í>b. márcaias hó 11 «„
Az 1898. november íjaikén felvett bizottsági ülés jegyzőkönyvét alábbiakban van szerencsém közölni
Dr. Sttktrts Jáutf.
Jegyzfkfayv,
felvéve Nagy-Kanizsán a városi szegényügyi bizottságnak 1898. november 21-én tartott Iléseben.
Jelen voltak:
Dr. Szakeres József, elnök, Ats Vendel, Rsffay latrán, Deák Péter főkapitány, Bláu Lajos, Tboaka Endre b. tagok, Áls József bisoltaégi jt%f*6. T Á R6 Y: A városi szegényház építése a a szegények segélyezésének rendeset*.
VÉLEMÉNY.
Tekintettel a szegényügynek rendezetlen állapotára, mégis tekintve, hogy a szegények háza düledezett, veszélyes, de a szegények befogadására s azoknak eihalyeaésére'nem alkalmas, szüksége mu átkozik annak, hogy egy legalább 85—40 szegény befogadására alkalmas, legalább 1a négy termet éa a tafiksegét mellékbe yiséiieket ifíagáb m toglaló szegényház építtessék, mely a lati azámilás szerint aa fláaats buiornt, tehernemO és tgyatafitk bessméaé-vel 16.«00 frtot igényel.
Ezen kivül a bent elhelyezendő aggok ellá lására, ha azok az Irgalmas nővérek által kezeltetnek.évi 3000 forintot; mégis a városban levfl és közaegélyre szorult szegények heti ét havi segélyezése 12.000 frtot venne igéayhe, miért ii megkeresi a szegé lyttgyl bizottság a t. városi tanácsol, hogy ezen költségeknek mi médon leendő beszerzése iránt tzabályrendele-tileg intézkedni szíveskedjék.
A szegén)ügyi bizottság a szegény-adó behozatalai véleményezi olyképen, hogy aa évi állami adóra bizonyát hany.d szagén y-adó vettetnék ki a szedetnék be közadók módjára. TPbb tárgy nem lévén, az elnök aa filét be-rekeszlelte. Látta:
ats Józscr h itrai.
Országgyűlés.
■arclat A.
Elmultak a béka méaet napjai. Mintha a tegnapi asüiielaa nap lett volna a határjelző, aa már az ellenzék megadta a savát-borsát a vitának ; volt érdtktt szavast* éa jutott sajot j«l»o*t is De tsérttz Bltt layelejé volt éljansta; Peresei
gyomor- ea belsp-ciá iatahoz lorduljak, elmentem Btcabe, bogv Ozar tanárral btaztljem meg hajóin <1 Nem akartam asunban, hogy a nagyon el-logl<lt lanar v>-lem a siokotl rendeleti órtbtn lucaibeleg módjára bánjon ti, Ktért a szallo-daba kérettem ól, a hol lakiam éa hogy még alaposabban legyen bajom megállapítva éa a gyógymód előírva, ugyanakkora odtktretttm a nagyhi-rfl Nothnagei tanárt ia.
Ezl, már o-olva az elAzményeken, azért ia jónak lállam megtenni, mert attól tartottam, hogy ha blIIO.i viz galnak meg, majd mindenik mást moiid. ugy mint előbbi orvoeaim, et tkkor majd I azt sem tudom, mit legyek.
Uzer e- Nothntgei azu áu együttesen a aposan meg ia vizsgálták.
Mikor kérd-stek bajom felől, elmondtam, hogy minden lestreezemnek van valami hibáia; elmondottam) hogy szédüléseim. vértólu ássim vannak, agynyomast, l&lzugast érzek, rosszul hallok, látó kepeaaegem elgyengült szemem elöli mindig lekite pomokal látok, laájamból kel emenen bilz arad 1, nehéz a legsetem, sót sokszor lulisdozasi ruh»mom i» van; aranyér, sz vlajaa ea hrha szívdobogás kínoz; ha eazem egész teaiemen ki> os le-zöl séget erzek jo< b karom és jobb lab m ailendóa» isibtdi, mi den csekelyseg ugy lelizgai, hogy alig birok megnyugodni; au nyiia giengenek t-rzeui mugamat, hogy lia csak pafr pil.atialig beszelek, tüdőm tejesen kilarad ea ki-p e en vag<ok a beszedet folytatni, nem tudok olt irányba menn, a merre akarok; mindig mozogni érzem a tőidet magam akti; (oly1011 óu
gyilko-sági ttamékkel tépalódóm et iiúoden cae-kélység eltrzekenyii ugy, hogy néht tiró gór-cseim is yannak.
A tudót tanár urak ezeket hallva, a lejemel mtgkopogttUák ét t mellemen ét háltmon való bail|atódtái állal kikérne lék beltó szerveimet, ótsstvistsa gyúrtak a gyomromat, haaamat, lábaim ktltpááaa által észlelték ide g«m reflez motgátát, kióltrllek a nyelvemel, ve-letni aaarlak velem mely lelegaelel, mit azonban perttt nem birttm, tsóval öaueviaaia vizs.aitak minden porcikámat to abban állapodtak meg, | hogy idegbajom van, est pedig fQlbeiegstgem okozza; menjtk al azért dr. Polilzer lauarnos, majd az a lültmet meggyógyítja ea tkkor megszűnik «z idegbtjom it.
Elmenlem tstán Dr. Poli serkei, aki az orrú mon keresztül szalmaszállprma kutasaokal dugott az Ettalák-caóvemŐé, meg gummilabdával levegői tolt bele, beszelt hozzám különbőzé diatancziaból ea szavalt ismételnem kelleti. Egyazóval ez a professzor is jól elgyötört, mire végül kimondotta hogy\ labirlntbus betegségem van, * mellet py ocarpin (méreg) belecskendésekkel kell gtógyi-tant, miután alubrynlhma lej központjában leven, oda másként mint pylocarpinnal való izzaszláa utján lerni 1 em lehel.
\ A pylocarpino* recepttel a zsebemben haza akartam jónn>, amikor figyelmeztettek arra,hogy ha Nothnagei é* Qz.r nálam id gbajf konslalái lak, jólenne talán Dr. Banedikl prof- sszorral ia beszelnem, a ki idegbajokban, az elsó specialista, jfii nem lesz meg a beleg ember az enézsége
visssiszerzéseért. Elmentem ahhoz ia Magviaagált Nincsen aa nr ifilén*. t<mmi kilőni* bája mon dá, Benedikt, hanem ön egyszerűen nturaathoni kos (ideggyenge). Ne járjon a (űlorvosokkoz, hanem csináljon egy villamos kúrát ét talán menjen el valamely hidagvizgyógyinttsrtbe.
Akkor már baliotlam valamit a Kne<pp-kura-rol, hát megkérdeztem t proetttor urat, hogy jónak találná-e, ha WOrisholaab* marnék hidegvíz kúrára.
Ez a kérdésem ugy halott a professzor arra, mintha vipera csipl* volna meg. Elówör vissza-ngrott, aztan nekem uzrott, hogy miként képzelhetek' én oly vadat, hogy ő engem gyógykezelés vegeit egy ostoba hlusl plébAno»hoz küldjön.
En kát viaazajó lein mag int Bud .pestre, a legnagyobb ketaegben arra nea e, hogy hat mii is tegyek most már tulajdonképen, a (ölemet gyógyitassam e pilocui pinual vagi az idegbajomat villanyozással. Voltam aztán idehaza ia néhány prolestzornál, t kik bromot, digi ulixt, nuz vo-micál, araensavaa vizel t- lOl-b effeie öugyiiko-soknak való dolgokat rendeltek. Volt még annyi essem, hogy nem vettem be ezeket, de annyi mar nem volt, hogy a becai prolesszoroi nak tel ne üjek.
Elkezdtem magamban ugyania tépelődni, hogy ba három olyan hirea prolttator, mini Nothnagei, Uaer és Polilzer egybehangzóan azt állítják, hogy minden bajomi ak Ifilbetegaegam az oka, akkor -z bizonyára ugy ia vau. raazan am tehát Magamat arra ta elmen'em egy jóhirbwn álló k*4a-
Nagy.KftaWia vasárnap
Zala 21 uám. (S lap.)
|9f9. mircztua M 12 én
Dezső helyet', ki a napirenden levő Rakovaaky-Ogybea még mint belügyminiszter állán foglaU, az ülés első leltben Dániel Gábor slslnök ült aa elnöki uékba. Első asereplését éljenzéssel Qdvö-zölte a jobboldal; mikor aaután bemutatta Uánffj főudvarmester! kinevezését, a jobboldalról iimél éljeneztek ; mikor padt| a roll miniszterelnök na k
• Mandátumról való lamondáaát terjeaaietta alO, aa allaoatk éljenzett Aa helyeselt.
~ A hsngoa bevezető ulán a maimaradt obstruk« cirtu törmelék aUakaritáaáo dolgoitsk. Elővették
• január elajén jött mlnisiterelnöki átiratot, mely a kvóta Ügyében való királyi dóntáaról szól. Kossuth Ferenc rö/lden, Polónyi Géza hossza-aabban mondták ugyanaat, a mit akkor: hogy a döntés alkolmányallaaaa, mart előbb nam tár-lyalták u országgyűlések. Megayugtat4|kijelentést kértek, hogy aa nam log precedenst képeim.
Sméli Kálmán mlni«terelnök külön-köllin falait ■ág mindegyiküknek, a mig egyfelűl klmu «U«, hogy a történtekben a kvótatör vény tartalma ellen ▼aló vétséget nam követlek el, aááataiöi a jövfi kvótatár|yaláira, a törvény betüjéhei éa saelle-méhex való aaigoru ragaaakodásra vo alkoaólag olyan meggyőző erejű kijelentéseket tait, hogy eaakkel megolégedhetett mindenki. Siéll miniszterelnök két felszólaláeál >ajoa helyesléssel kiiérte a aaabadaivQ párt a aa ellenzéki* ia uemme>láthatóan erőa batáal lati. Pichlar megjegyzései után a Háa ludomáaul vatta a királyi dónttal.
Sokkal érdekesebb volt a aacenériája a Rs-kovssky-léle mentelmi ügy tárgyaláaának. Emlé-kaaalea, hogy aa obatrakoió alatt milyan port vert 101 a dolog. A mentelmi biaotiaág lóbbaéga a rendőrkapitány eljárásában nam látta a menteim) jognak aéralmél, de a jelentésről nagy éá havaa vita indult a Háaban; aaámoa képviselő aaólt a biaotiaág mellett 4* ellen, maga Chorin Ferenc biaoitaági elnök a kisebbség különvéleményéhez caatlakoaolt. Aatin jöttek köabe máa ügyek, |öt> a bóka a ma vették elö újra a dolgot. A kormánypártról Kubinyi Árpád indítványt nyt^l be, hogy adják viiaaa aa egéea ügyet a bizottsághoz, álla-pitaa mag újból a tényálláat. Ez ellen a uélaö jobbon (alaaólalt tiajári Ödön. Aaért hogy létrejött a béke, — mondotta — nem váltoahattak meg a bízottaig által akkoriban halyaaao konata-tált tények i Kubinyi javaalalával aseaben a biaotiaág jelentéiének tudomásulvételét kívánja
MiulAn Ruaálh Ferenc, Olay Lajos, Ivánka Oszkár a Kubinyl-lele javaalat mellett aaóltak, Schmidt tiyula előadó pedig a maga biaollaágának jelen-léiél védte : szavazásra! kardit a dolog
ía ekkor történt aa, A mit ai ellenaék a nap aaanaáoiójénak minöaltatt. Kubinyi javai'ata mellett fölállva szavazott aa agAai HAa, oaak a jobboldal agy réaaa maradt ttlve, Oajiry indítványát pártolva.
— Mag kall olvaani a iiavaaatokat I kiáltotta maglapatten aa allanaék.
— Ellenpróbál kérünk! hangsoltakaa iigatolt kiáltások.
Aa ellenpróbán kitQnt, hogy mindöaaaa 60— 60-an voltak, a kik a kérdésről külön áiláapontot log-lallak el. A mentelmi agyat tehát újra tárgyalja a biaotiaág —• eat aa eredményt örömmel vette | aa allanaék. fis aaután a lolyoaón nagyban kezdték tárgyalni a szsvazásl.
—*Ez a Tiaaa-pArt alaö tüntetése I igy msgys-rái'ák a dolgot éa örvendtek, hogy >vereség* lett a vége aa »élaö lalvonuláanak.<
— 8aó alnoa iQnlaléaröl I vetették ellen a kormánypártiak. A mentelmi ügyml előre kimondták, hogy aa nem párlkérdéa> tehát ki-ki izavaaoll letaaéee aaarint. A mai klaebbaég nagyréaat azok-ból áll, kik már a maitkor ebben aa Qgyben álláat foglaltak vagy (elnóla lak, tehát ma nem oálolhaltak önmagukra.
Harmadik tárgya aa Qléinek a kiagyeaéai proviaóriumjavaalat volt. Koesuth Ferenc éa Komjáthy Kóla mondott itt houaabb beiiédel; a laggetlanaégiek álláspontját védték általános ügyelem költ. Komjáthy emellett kissé megcsip-kedle a volt namaeli párt áttéréséi Tovább a javaalat tárgyalásában ma nam jutottak, mert Kubik Bélának, meg Pichlar (íyöaönek interpellációja tölt a nemeg'ócsai választásról. A rendes válasatási visszaéléseket'sorolták (öl, a ekösben egy pár zajos jelenetben támadtak Perczel Dezső, a volt belflgyminiuter ellen, ki ekkor már as elnöki mékben Olt. De a haragvókat lefegyverezte az uj belügyminiszter, Saéil Ká'mán, ki as interpellá-lóknak aaounal (elalve, Ígérte as esetleg történt vissiaéléaek meglorláaál. Erre egéazen megszelídült a sajongó aaélaöbal. A kél interpelláló éa aa egész háa tudomásul vette az qj kormányhoz intézett etsö interpellációra ssóló válaaal.
MareMt t.
A függetlenségi párt jó erősen nskikóazöit, viszi a vilit, hol sok szóval, hol sok erővel olyan módon, bogy a kiegyezési provizórium ál-taláooo tárgyalást a Háa aaá nem fejezhette be. Kevés visel aavart gróf Uenyovssky Sándornak rövid, a még kevesebbet Polcoer Jenőnek hoesn beszéde. De már a harmadik fOggetleneégi szónok, Bsrtha Ödön, agyancaak haragosan, tdjaa fegyverzettel lépett a porondra. Barta a függetlenségiek ama réaaócea tartozik, mely az ofaai* rukciót a a namaeli párttal való ssővstsóget helytelenítette, a mely a béketárgyalások tói fcduf zogva távol maradt. Moet ők lettek a fűggetleo-légiek •harciaa* csoportjs éa Barta Odöc — kí» nek tudását szónoki Ogyességét különben sohasem lehetett elvltatai — már a béketárgyalás óta aa eiaő éles ellenzéki bezéddel ajándékozta meg a Házat. Támadta a miniszterelnököt, a miért a provizlórium jsvsslathoz megokolás nincs éa lejtageila, hogy ebben a javallatban aa őniBó vámterület hlval mit sem nyertek, de az oeatrAk II Hl való viasaaéléet segiljflk elő vele. Eae(> lett a oemzeti párt áttérését, mint tagnap Komjáthy — Barta ia saalirizáJia, azután padig a -kvótáról tudakolta Saéil vél eményét, Horánszky álláspontját. Mart a kvóta Agybea nem köti a szélsőbalt kompromiaszum, nagy harcot log tódítani ebben a kérdésben.
Tetszés kiaérta a szélsőbalon a beasádet — de rövidéletű letaaée; mart nyombán felállott Saéil Kálmán miniszterelnök éa megfelelve a felhozott kifogásokra, igen nagy hatása, zajos tetaséslöl kísért beeaédet mondott. Nem terjeae-kedett ki a kiegyezés nagy kérdéeeire aa ind-I dentáüa alkalommal, de újból a vámköafoség rendüleilen hívének vallotta magát — amíg a törvény aaarint a közösség fentaitható. Megokolta, miért nem fogadható el Kossuth határosat i javaslata, mely aa önálló vámterületet mindjárt létesíteni kiránja; aaulán Barta ellen fordult éa remekül, roppant haláat keltve csillogtatta hatah maa vitáaó fegyvereit. Biaony sorra leolvadtak Barta kifogásai; a legzajosabb haláat Saéil beszédének be lejeső része keltette, melyben rá matatott, hogy javaslata bevezetéssért éppen iűgget-lenségi ember panaszkodhatnék legkevésbé; I hosszú tetszés, éljenzés, taps ia haagaott a be-
pesti fQlorvoshos, aki után mindennap Politaer módjára piszkálta, lujlalla aa eusatah csövemet és minden másodnap bőröm alá tecakandeale a a pilocarpint
Es egy erős méreg, a melynek aa a hatása van, hogy. az embert mintegy máalélóráig borzasstó módon megizzaszt js
Egy embert, a ki a lábán nam igen bírt már megállani, még ily erös maiztátok által ia fyőngitsni borzasstó képtelenség; msg is volt a hstá<s, mert tizaaeri befecskendezés ulán annyira jutottam, hogy senki Ifibbé nem biaou lelépülé-■emben; én magam legkavéabé.
Ekkor eszembe jutott Benadikt tanár mondása. Megpróbáltam a villanyosán', de csak egyszer, mart igen el lévén gyengOlve, a legcsekélyebb áram is oly borzasztóan felizgatott, hogy majd megőrültem, végre megpróbáltam a vizku-t iát agy itteni tanár rendelése szerint, aki 18 R. fokos vízzel lepedő ledörzsölést és fOrdés közben 24 fokról 26 fokra lesrállitandó féltardöket ren. deli ugyancsak ledörzsöléssel.
Ezek a ledOrzsölések — miután drasztikusan alkalmaaták — oly vértoluláiokat idézlek elő testemben, hogy képtelen voltam ezt a kúrát folytatni; igy aztán kifogytam miuden előirt korából. Nem tudtam mit tegyek. Nem bíztam már senkiben, mert minden orvos, akihez fordultam, mást mondott és azon kúrák közOl, a melyek lanáasoltak, egy sem tett jól.
Végső kétségbeesésemben Bencdikt tsnár leszólása dacára megint Kneipp jutott ai eszembe. Megtudtam, hogy Budapesten ii van Kneipp-egye^ sülét" és hogy annak Dr. Szalltay Gyula az elnöke, yzl hiltem, hogy ez az ur orvos. Érte küldtem,
a mikor kisült, hogy ö nem medicinae, hanem philoeollae doljjor, ellenben a Kneipp-egyesület orvo«a Dr. Rsuer Antal, a Margit-szigeti főhercegi fürdő-orvos. Végre tehát megtaláltam aa emberemet.
Elkezdett kezelni. Hidegvizea, de dörzsölés nélküli réuleges testmosásokon kezdte és mezítláb járást, vizes kövöa és hidegvízben t— 2 percig való járást irt elő. Fulladozáai rohamaimat forró borogatásokkal meg édes köményes meleg tajitsUssal asüntette msg. Eaen egyszerű eszközökkel caakhamar odáig jutaltott, hogy erőimet gyarapodni éreztem és állapotom elviselhetővé kezdett válni. Ekkor megszereztem Kneipp könyveit, utóbb pedig a természetes gyógymódot tárgyaló egyéb müveket is éa szskadatlanul azokat tanuimanyoatam és ssjátaágos, hogy mig egy barom soros hirlspi közlemény elolvasása a ltg» mértékben felizgslott és szivem elsiorulását idéale elö, a természetes gyógykönyveket minden ártalom nélkül egész nsp képes voltam olvuni. Igy aztán valóságos Kneipporvossá lettem, ugy, hogy később már egészen magam kezeltem magamat és csak néha fordultam tanácsokért Dr. Bauerhéz.
Állapotom lassan ugyan, de észrevehetöleg folytonosan javult, ugy, hogy végre 1895. ev nyarán elég erősnek éreztem magmai arra, hogy Kneipphex Wörisholenbe kiutazzam. Ezt meg ts teltem.
Midőn Kncippifek és Ur. Baumgarten wöris-holeni főorvosnak élményeimet elmondtam, meg-Hbotránkoztak eddigi orvosaim eljárásán. Kijelen. Téllék, hogy nekem egyáltalán semmi néven' nevezendő szervi bajom nincsen, hanem egysze-
rűen ideggyönge neunethenikua vagyok. Kifejtették előttem, hogy aa idaggyönge embernek nemcsak idegei gyengék, hanem az egész teste aa, lakát összes szervei ia gyengék. Ezért van aaután, hogy ha aa ideggyen geség nagy fokú, tniaden aaerv tökéletlenül működik, tehát az agy elfárad, a látó, halló, emésztő képasaég csökken, a tüdő elgyengOléae miatt ■ lélegses éa beássd nebéaaé válik, a vérkeringés szabálytalanná le»s éa saivdobogás vagy padig s szív mükődéaéoak ellassulAsa következik be, a belek ia alig miliődnek, a végből viaaereiben vérpangáa, aranyér keletkezik stb., egyaaóval ősuea bajaimat as ideggyengeség okosts, a mely részleges bajok múló természetűek éa a mint a test megerősödik, aa összes ily mellékjelenaégek mindennemű helyi kezelés nélkül önmaguktól megszűnnek. Megmondták, aaután, hogy testem megerősítésére egyedül alkalmas esakös a természetes egyszerű életmód és a hideg víz.
Méreggel as emberi testet erősíteni nem lehet mert a méreg aa emberi szervezetre romboló hatással van.
Ezeket a bölcs sznvakat azután én jól az emlékezetembe véstem és azóta ezek szarint éltem és gyógykezeld in önmagamat és hála s jó Kneipp apő böica útmutatásainak, ha elmondhatom magamról azt, amit talán senki sem mond* hat-el olyan, akit ideggyengesög ellen mérgekkel kezellek, hogy teljesen erös, egészséges vagyok. Miután ezt kizárólag a természetes kúrának köszönhetem, annak hive vagyok és maradok mindhalálig és azt mit minden más fölött álló legkitűnőbb gyógymódot másoknak is legjobb meggyőződéssel és a légmelegeben ajánlom.
A
Nagy-Kanizsa, vasárnap
'Zala 21. ssáro. (4. lapj
széd nyomán, nemesik a szabadelvű párton, d« • néppárton ia. Ráadaaul még ftlggetlenaégi elv« (áriától, Polónyi (iéiálól ia oaak kiiogáaainak cálolatát a • provizóriumnak függetlenségi szem-pootból való dicséretét hallhatta Barta Ödön, ki még két isben saált nembe rövid lelssólalással a cálolatoknak. A részletekhez ajánlott módositá-aaival Polónyi újra (elszólallalta Bséll miniss-terslnököt, ki esutlal ia iényeaen, közmegnyug-vásrs és nagy hatáaaal védte s ajánlotta a ja-vaalatot.
Hsrciaa IOí
Az Ausztriával létesilsndó gazdssági provizóriumot ma a képviselőház letárgyalta. Kolozsvári-Kis István volt s vita utplsit szónoka. Ötletes bessédével nem .csak derültséget keltett, de let>-lést is sratott. A javaslat réazleteiben váltott liánul fogadtatott al.
Vita nélkül járult a Ház a horvát pénzügyi agyezményhes. »
A városok és kOuégek logyasztási adó ter-méazatü jövedelmeinek kárpótlásáról szóló javas-latot Komjáthy Béla bírálta meg élesen: Rámulatott a javslalban rejlő korles célzatra. Ennek az érvnek meggyöngítésére törekedett Lukács László pénzügyminiszter, a ki a javaslal változatlan elfogadását kérte. A részleteknél Radoca Jánosnak kél, a tővárosrs vonatkozó módosítását fogadta el s Ház, mely a mai ülésben még egy csomó zárszámadási is jóváhagyott.
H I R E K.
— Nzeeeé'yi hlr. Duhócky (íésa mioisiteri titkár. azis<uaagügymiuÍ8Jit*rmoKbixáiáhól szerdán Nagy-Kanizsán tartózkodóit éa aa esküdtbíróság megalakít ása ügyében ssükaéges intéi-kedéssket megtette
— Már elun 15. A nagykanizsai/strő Icerttk-itkola UnképzB kört március 16-én délelőtt 10 órakor nyilvános dissüléat tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Hymnus. Énekli az lljus- énekkar. 2. .Talpra magyar l« Petőfitől, ■zavalja Schlesinger Hugó. 3. A márc. IB.-iki események jelentőségének méltatnia, Wiríh Imre
által. 4. „Március 15. Jskab Ödöntől, azavalj* I színházra. Dták Péter julius Kraúu Aladár. 6. Szózat. Énekli az ifj. énekkar, akar játszani. Rossz idő, lüriőn van ilyenkor
— ElJaajraée. Steiner József a helybeli mindenki, ez okozta Somogyi Karoly bukását most Hirschler és Steiner cég beltagja, eljegyezte aoAm | három éve Ö is ilyen időben játszott. Halmai
Lajos apri,lis —májusra ígérkezik, de az ö nyári társulata igen gyengén van szervezve, mely isméi nem elégtlen-) ki a közönség szórakozását. Tiuai Dezső májúi — juniusban szándékozik
alsófoku ipariskolák ügyéi adta elő, Előterjesztései igen élénk és magas ssinvonalu vita alapjául szolgálták s végül a szakosztály teljesen aaok szellemében állapodott meg. SzéplehelségU földink után dr. Vtridy Károly székesfővárosi tanfelügyelő foglalta el as elfladói székrt és az amerikai népoktatás mai állapotát ismertette
— Aa lzr. jétékaai alegylet kii (jrlllése. A nsgyksnizsai ízr. jótékony NStgylM március hó 19 én vasárnap délután 3 órakor a hitközség tanácstermében larlja évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyíló éa jelenlés. 2. A pénstárlorgalmi és vagyonkimutatás előterjesztése és a számvizsgáló bizottság jelenlese. 3. Alelnök, pénztárnok, vala mint az alapszabályok azerint 10 választmányi tag, névleg : Blumensehein Vilmosné, Fischer Sán« dorné, Qrünhnt Alfredné, LStry Adolfné, Rapoch Gyuláné, Bosenberg Izraelné, dr. Rothschild Samnné Sdurtt Kichardne, dr. Schmrtz Adolfné éa Slrém Vilmosné úrnők helyett mások, vagy ezek újbóli megválasztása 3 évre ; továbbá Ebenspangtr Li-pólné urnö elhunyt választmányi lag helyeit uj válaszmányi Ing válaaztása 2 évre. 4. Háromtagú I számviisitáló bizottság megválasztása. 5. Netáni I indítványok.
— Halul évaiiuuk , A zavaros kellemetlen emlékek még egyre ill kísértének. Soha olyan szinlszeson, mint az utóbbi, aoha olyan társulat' mint az volt. A kényszerűség ránk erőstakolla es meglehetős sötét képeket log lötkelleni Fekele társulata még idők multával is. Üres ház, de még üresebb, siányabb előadások, ezerszeres nagyi- \ tón keressiiil is csak egy cseppnyi jót tudtunk i volna fölfedezni bennök. Nekik meg kellemetlenebb' lehetett; a közönség csak műélvezetre volt éhes; a társulat anyagi gondokkal küzdött. Ili senki j sem felelős ezert.Semmiből teremteni lehetetlenség, legkisebb iskolás liu is tudja, csak Fekele ur nem birtu megérteni. — Az ilyesmi alig fog mégegyszer ismétlődni, mar csak azért sem, mert ilyen társulat hihetőleg nem I og többé engedélyt kapni a játszósra Most bárom igazgató kérvénye fekszik a rendőrkapitánynál: Dták Péteré, Halmai Lajoés és Tiszai Dezsőé, Stalkai Lajos, ugylátszik gyenge em ékezőtebelségünben bizakodott, ő is folyamodott az őszi szezonra A reményei azon-{ bsn ilyenkor tavasz idején sem hajlanak bimbóba j többé nálank Nagy-Kanizsán. A három ujabb kérvényező közöl leginkább Túuat Dezső,' az uj pécsi direklor számithat a kanizsai
augusztusban
[Kardos) Laura kísasszonvt helyben
— HalAlesA*. ilitzky Lipót magánzó, folyó hó 9-én életének 70-ik évében elhnnyi Nagy-Kanizsán. A ki a azélütöll öreg urat iskolautoai háza előtt ü dögélni iáils, bisonyárs nem aejtette, előadásokat tartani. Ut as időben nincsen akadály bogy a megtört öreg ur egykoron eazményi szép és Tiszai az ország első rangú igazgatói közöli férfin volt, kinek idegen létére is könnyű volt s loglait helyei, sőt mig több: Tiszaiban állandó nagytekintélyű Horschstaky család büszkeségét igazgatót nyerhetne évekre Nagy Kanizsa. Tavasz városunk lsgszebh leányát: Horsthtlzky Lujzát jszal, virágvasárnapiéi kezdve egész iuniuiig játsz meghódítania. A fiatal pár valódi menujei bo- halna mindig, sőt (iszszel is inielőlts bevonulnia dogságban élt, pár év alait már néhány angyal!téli állomásara, Pécsre. Tiszai hihetőleg ltnlatón-ia környezte őket. Egyszerre boldogságuk telié.; Füredet is meg lógja nyerni és igy as egész év ben, szélhűdés érte a fiatal lérjet, mely leljeeen ki volna töltve és ezrei egy rég vajúdó kérdést SMgtörie őt A eaeretö hitves most még nagyoib oldanánk meg, a pki'kaniszsai azinikerület kér-izere'eitel caüngö't térjén éa angyali türelemmé', deaél. Mindeneseire jó volna ebbon as érdemben rajongó ssereteliel ntgyvtn éven át ápolts és In kellő lépéseket magúnak a direktornak legelő-goudozta ót éa midőn e következeit a nagybeteg I szőr meglenni, hogy azlán a hatóságok is érint, részére a megváltás órája, sokszor jajvesséklva < kesésbe léphessenek ez ügyben Eszel nemcsak kérte ai orvosokat, mentsék meg férjét, bosaxab-! a vidéki színészeten lendítenénk egy kevesei, de bilsák meg életét. Le a kalappal a hitvesi | biztosítanék magunknak azt, hogy mindig előkel ö hüáég és szeretet mintaképe előtt! — Az el-'jó társulat játszana nálunk, hnnyiai pénteken délután nagy részvéttel helyes* I — Városi bl>.oltsá(ok megala-lék örök nyugalomra. kuláan. A városi bizottságok közül három,
— Daráa Jlálvln, csütörtöKön délulán Vécsty Zsigmond pol-
Orömmel olvassuk a „Magyarország című! gácmester elnöklete alatt megtartota alakulö napilapban, hogy Darás Málvin, ki pár év ö|é3ét._ A pénzigyx bizottság elnöke; Pltkál előtt még a nagykanizsai tanítótestületnek, FerenCj a|e)nöke Euk Ljpót |eU; az iskola-volt igen tehetséges, emelkedett szellemű sték elnöke . Eperjesy s4(ldor alelnöke dr.
Betűzik Ferenc, jegyzője: Hoffmantt Mór; dondnoka: SimonGábor; az építészeti bizottság elnöke: Eperjesy Sándor, alelnöke Szomkter Náthán. A többi bizottság e napokban színién megalakul.
— A Hnukáak«pa« Egyesület dalárdája. Mini szívesen haljuk: a nagykanizsai
— a székesfővárosi tanítótestületben is kivivta már a megérdemelt pozíciót. A magyar tanítók kaszinójának tanügyi szakosztálya ugyanis marc. 9-ikén Ember Károly elnöklése alatt ülést tartott, melyen Darás Malvin, mint referens szerepelt. A jövő iskolai évben a leányok azámára felállítandó
1899 már csini hé lléa
Áltatám MutúcitUpa Egyesület kebelében alakuló dalárdába oly tömegesen jsJenlkeitek a kők aőoaég minden rétegéből a felvételre, hogy a dalárda megalakuláaa teljesen butnattva vaa A dalárda vezetésére — mint annak idején megír-lak — sikerűit Hoek Jánost, a kiváló zenetanárt éa azakavatott énekmestert megnyerni, ki ia a kellő anyaggal rendelkezve^ bizonyára magas ni-, vóra lógja a dalárdát enelni.
— Aa llslaé aaar. Nagyasabáaa és igea érdekesnek ígérkező less az lar. Nőegylet folyó bó 10-én tartaadó utolsó saurja. Ezen aaar nem délatán, hanem ette fog megtarialni. Uilop Imre mint főrendeaő állítja össze a műsort, mely körülmény m á maga ia bisioeiiékot nyújt arra nezve, hogy a közönség kitűnően fog mulatni* Az egyébb él vezetéki ől pedig a nőegylet uzsónna bizottságának ö-aara tagjai fognak gondoskodni, — A zanr vig aecordja lánc lesz cgányieoe melleit.
— A uépb eiiyha k*r*b«l. a nagykanizsai Szegények Tápintézele (Népkonyha) ma vasárnap délután 3 órakor a népkonyha helyiségében választmányi ülést tart, melyben határozói fog a népkonyha bezárása és egy ujabb! néptombola rendezése ügyében.
— lakolni fiat. Több szülőtől érke-zett szerkesztőségünkbe panaszos levél, melyben arra kémek bennünket, hogy szólaljunk föl az ellen a füst ellen, mely ji polgári leányiskola termeit majdnem mindennap betölti és pedig oly mértékben, hogy lehetet* len azokban előadást tartani. Ugy látszik : a tulajdonképeni baj nem is a füstölő kályhákban van, mert azok egészen jók; hanem valószínűleg a kémények, a füstvezető csövek körül van valami nagyon alapos hiba. A szülők és tanárok egyre-másra mennek
az igazgatóhoz: 'as igazgató jelentéseket test iskolaszéki iskolaszéknek; az iskolaszék küldi a hivatalos átiratokat a a városi tanácsnak; ez meg kiküldi egyre-másra a városi mérnököt; a városi mérnök minden alkalommal szakértői szemlét tart és konstatálja, hogy semmiféle hiba sem födözhető fel. Azok az iróniával étikent | kályhák pedig csak kllzetkezetesen füstölög-nek tovább ; a tanárok, tanítványok köhög* ! nek fuldokolva, amig bírják és ha már nem I bírják, akkor hazamennek és sóhajtva gon-1 dóinak az olyan iskolai termekre, ahol több 1 a tüz és kevesebb a füst. — Mindezt meg* lehetősen keserű humorral mondják al a hozzánk érkezett panaszos levelek. Valóban itt volna az ideje, hagy ennek a mizériának egyszer már véget vetnének. Valahol csak akad az Osztrák és Magyar-monarchiában egy olyan szakértő, aki megtudja állapítani hogy egy másik szakértőnek hol és miben | mondott csütörtököt a szakértelme ? Meg kell hát egy igazi szakértővel vizsgáltatni a ! dolgot is azután haladéktalanul intézkedni, ' mert az kissé mégis csak lurcsa állapot, ha < egy 'skoiában csak akkor lehet zavartalanul | előadást tartani, mikor a kályhák nem méltóztatnak füstölni.
— T»a. Hahóion I. hó 6-án délután (él 4 j órakor addig ismeretlen okból IUncm liyórgy pajtája kigyuladt a csakhamar atcaapotl Póczak
| László istállójára. A nagy szélben nem tellett bele i egy félóra, n egé*i utca agy lángtenger volt. Mentéiről alig lehetett szó. Lengett összesen 11 i lakóház a melléképületekkel, s as összes takar mány és ualmakéaslet; mintegy 12 drb. sertés lés s<áinlalan baromfi, gabona éa élelmiszer. rEmberben csak anayiban tettkárt, hogy egy szegény beteges ssszony arca sulyo«an megégett mart, betegsége miatt a rohamosan.terjedő lüzböl nem tudott eléggé gyoraan menekülni. Az összes kár körülbelül 7— 8000 Irt; az épületek legnagyobb része biztosítva volt.
— Bar-telva|. Szerdán éjjel Briher Isivan I a Kaszinói vendéglős pincéjéből egy 97 literes
panaszkodni egyre-másra gondnoknak, egyre-másra
Nagy-Kanizsa vasárnap
Zala 21. szám (5 lap.)
bordó finom muskotály bort loptak eL A tolvajt, agfiátaaik, megzavarták munkája közben vagy artr kifogyott u időkből, mert még egy bödön zairt ia előkészített a pince lépcsőjére, de ait ■ar ott hagyta. A loptira másnap reggel aaon-aal rájöttek. A tolvaj nem lehetett egéazen idegen a hátban, erra enged következtetni legalább siaden jel. Nem a pince lakatját vert* le, ha-4 nem as ajtó vaakapcsát leaiitelte ki, ea csak azt bizonyítja, hogy a jó madár előre eltégeate a legaeheaabb munkát. Nappal mégtágitotta a kapcsot ia igy éjjel könnyen vágeaie munkáját. A rendőrség meginditotia a nyomozást.
— Klacaaatagral. Ma véget érnek aaok a aaép előadások, melyekben oly sok ideig gyönyörködöd a köziin-ég. A kinemstogralos egy nagy sorozat uj (elvételt kapott tegnapelőtt költök a< ober-nmmergaui passaió játékokról egéis aor lelvételt, de eaeket maid májusban lógja bemntatni, mikor ismét viaszajön. Ma két előadást tart még: délután és este; az összes képekből a legszebb műsort állította össze ea alkalomra.
— lllrdetaaéay. Nagy-Kanizaa város rendőr* kapitányi hivatala részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a mult bó 20 án reggeli órákban a kinizsi utcában 2 arany gyűrd lett találva. Felbivaiik a tulajdonos, azoknak hivatalomnál leendő átvételére. Nagy-Kaniaaáa 1699 aárcius hó 9-én. Deák Péter s. k. rendöt főkapitány.
— Kiytéáll lilato* nyAgynere a csuz éa kőazvénynek a liirez Zoltán-télé Johnsen ke-iiöes, mely már néhány napi haainálat után a legmakacsabb csuz és köszvényes .bántalmakat ia meggyógyítja. Kapható Uvegenkint 1 írtért az egyedüli készítőnél, Zoltán Béla udvari szállító gyógyszertárában Budapesten.
— GyaraaaSiahkel éa nőkkel babkávét itatni évek óla orvosok és gyógytudóaoz álul rövid idő előtt ismét egy ismert ludós állal Bécs-ben, azok egészségi és testi ereje elleni vétkezésnek állíttatott. Még sok családban lolytatják azon szokást, hogy a napot ezen idegizgaló itallal kezdik meg es azt többszőrösen délután ismét az asztalra hozzák. Caoda-e tehát igy, ha a jóbbmódu családokban, ahol a gyermekek ezenkívül szellemileg és a szegényebb családokban a hol a nők testileg túlvannak erőltetve, a sápkórban szenvedők. vérszegények, idegesek és gyengék száma mindig jobban növekszik? Es mégis módjábsnáll mindenkinek ezen ártalmas szokás beszüntetése, ■mely többnyire csak tudatlanságból folytatlalik. Ahol a szülök érek hosszán át való megszokotlág következtében a babkávéról nem akarnak mindjárt egészen lemondani, ott ennek keverése által a Kathreiner-léle Kneipp-malátakávéval, eleinte egy harmadig, később félig, a kávéital linomult jóitlés mellett egézségileg majdnem ártalmatlanná tebető. Gyermekeknek azonban egészen a tizenötödik évig, nevezetesen leányoknak és betegeknek vagy gyengébb személyeknek, ne tajnáljuk a kis táradnágot, a Kathreiner-léle maláta-kávét bab-kávé nélkül, és pedig |ó erősen, elkészíteni. As ize é» az illata ugyanolyan, mint a babkávéé tápláló erejű éa egészéges, és minél tovább issza as ember, annál löbket kíván belőle. Valódian mindenüit az eredeti csomagokban kapható, mindazonáltal őrizkedjünk minden csekelyértékü hami-sitáslól és különösen a nyitottan kimért árutól, amely gyakran hamisan >nyílott Kalhreiner-kávé<-nak neveztetik, de a legcsekélyebb köze sincs ezen valódi maláta-kávéhos.
— KI akar enyávaa önkéntes lannl ? Bizonyára van olvasóink kösőlt akárhány listai ember ki aaaak Idején találmányit félbehagyta a igy ad éves lerbes katonai szolgálat aak néz elébe .Debrecenben már évek óta aikereson működik a kitűnő hírnévnek örvendő Liohtblan Albert- féle katonai előkészítő iskola (félügyelt Mayer Adolf ei. és kir. őrnagy) melyken ason ifjak, kik még •or altatt nom állottak, foglkozásnkra és rlő-készültiégükre való tekintet nélkül megszerezhetik ai egyéves önkéntest' jogot. Felvll ágofilás, és prospektust kézséggel küld az igargatóeág.
41-8
W Karcatcllk ear Ste les ha Mas bírlak ■wpételrr. ájáalaUk „lala" rlai. alatS • klaáéklvalaláta kllltaáik. ' 87-1
▲ nll hét kalatljal
PiaUr Aaaa tev. Isváta Jlaaifal, rá. évaa alvaa.
Wehlaath Xalláana tar. II évaa blriokoa U>i;i Bóaa M 4et, halva eat lelett la |>rah Vo|ko»iee JW, ik. 19 évaa, Ualw Mfid danlal Mária, r,kl|iMtn, flMaivaa laáaya. Mihálae Katalia, rk. 1 ée Hl Int, lóldaivaa laáaya. Horváth Mirtoa rk. 71 trm, holdas, (Oroeatoayból) Saaik Iatvéark. 41 tvea ksnvééSraaaler. Cbaaha Jiana rk. II évaa takata aigéay. Katona Magéolaa rk, 8 kóaapoa, fSidaivaa laáaya. Baaadloa Kilmio, rk. M évaa, naeakalaaUaa Horvátk Jéaoa, rk, SI évaa, caordéa, (Mat-k^kr-ét) Nana Jóaaef, rk. 80 évaa, aapaa. (Neaee-Bakk-rlI Strok Mikéi; rk n évaa, aapaa (Lépid^ól) Horvátk Boaélia térj. Takála Jéaaefeé rk. 17 évaa vaaatt Lórdár mj#.
Mitaki Lipót lar. tar. 70 évaa aafáaaó.
Horrili Ida av, ref. 8 hónapot, Urna. írnok laáaya.
8aaff Jóaaaf, rk. 1 kóupoa Mdaivee la.
Frucit Kálaáa rk. 18 évaa, eaahóaagéd.
Harvitk Károly rk. II évaa. vaaati gyakornok.
latal Vara férj. VBrSa Jéaaafhé rk. 84 évaa Hidalna
neje (Galambokról )
IPARÜGY.
Anyakönyvi hirek.
■alt hall háaaaaágkétéaak ; OrtakU Károly - Doataek Fridivel.
A Salgótarjáni kőszén bányi részvénytársaság, legfontosabb vállataink egyike, a mai nappal egy nagy lépést leit a további fej-lődéskez.
Elhatározta ugyanis a dr. Chorín Fereaoi országgvüléai képviselő elnöklete a'att tartott közgyűlés a társaság eéUndatos igazgatóaátának javaalata folytán, hogy az alaptőké 3,80>.000 írttal felemeltessék 7,000.000 frlra, mi által ■ ég szereztetnek ai eszközök a folyamatban levő traaszakciók éa várakozások részér*, melyek a társaság hatáskörét kiszélesítik és jövadelmeső-ségét emelik. E végből ki fognak bocsátani 88.000 drb 100 írtról szélé résavéuyl, melyekből 32.000 drbot 100 frtoa névértéken, 5$ lo lyó kamat éa 1 Irt költség hozzássámitásával a részvényesek rendelkezésére bocsátanak ugy, hogy minden régi részvényre egy új esik, míg a maradék (1000 drb. réazvény értékesítése as igazgatóságra biza'ik.
Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy a 495.66199 frtot tevő kOIOnbSső leírások után f«n-maradó 1,237 51574 frt lissta nyereségből rósz-vényenkint 32 frt osztalék fizettessék n 213,515 74 frt uj számlára fizessék át. Az igazgátóság a nyugdíjalapnak 16.00) friot, a salgó« tarjáni táraládának 8.000 frtot, a pelrozsényinek 2.000 Irtot jutatott. A széntermelés mennyisége tavaly 14,246.9894. vol', eladatolt 14,181 655 q. Szükség esetén a termelést könnyen fel lehet 18 millió q.-re emelni. A kilépő igazgatósági tagokat 6 évre újból megválasztották és dr. Saánthó Mihály részvényes indítványára az összes Innk-cionáriu'oknak köszönetet szsvazlak.
Danubius-Sohvaniohan-Hartmann egyesült hajú- és gépgyár réazvtag 1.1. március hó 19-én lar ja közgyűlését. Az elért tiszta nyereség 24 000.27 Irtot tear.
A Paatl Molnárok éa Sütők gözmalml rész-vénytársaságs Mig löbb előkelő gőzmalom a uehéz viszonyok lolyián vesztességgsl dolgozott a mnlt évben, örOmmel konstatáljuk, hogy az általanq-aau kedvelt es asolid s e flreláló igazgatásáról ismert Pesti molnárok és sütök gözmalmi rési-venytársnági 1898, december bó 31,-én lesári mérlegében is aránylag tekintélyes liizta nyereséget képes felmulatni. A „Peater Corrospontlena' a mérlegből kiemeli, hogy a vngyon mérleg 3-99 millió Irt végösszoggel záródik és a rendelkezésre álló nyereség 1026575 Irtot lesz.
Az Erzsébet gőzmalom társaaág, szintén a legkedvesebb és legjobbbirü malomvállaiatok egyike, mull évi ssámadássil 100.981 19 frt liasta nyereséggel zárta le a f. hó 28.-án lartja közgyűlését, mely elé ast a javaslatot fogja terjeszteni az igazgatóság, hogy aa osztalék 12 frtban állapilassék meg éa 5.476 frt uj számlára írassék.
PÉNZÜGY.
A Magyar Ipar-éákaraakadelml bank részvénytársaság igazgatótanácsa folyó hó 7.-én tartott ülésében megállapította as 1898. üsletév zárszámadását. E zárszámadás szerint a bruttó-nyereség az 1897, évi átboasttal együtt 1.279.763-92 frtot a tiszta nyereség 836,766 68 irtot tes', a mi s részvénytőke 835 azázalékos kamaioiáiának felel meg. Az 1897. ttzlelév
1899 március. IÍhÍO
eredményével azemban aa 1888. évi iyenaéf> többlet 67Í47-41 frtot taaa ki Mwjmaaaái, hogy ama haszonból, melyet a romániai psttolt-um-vállalat eredményez, semmi sinos a Bárlagba állítva hanem későbbi elszámolásnak tartatott feaa. Az igaigatö-tanács az 1899. aárMs 80.-áa tartandó kö»gyűlésneK javasolni lagja, hogy áz alapszabályazerü jnialékok levonása ás a nyugdijalap dotálása atáa 600,000frt íordlitaasék részvényenként 6 forintot (8 saázalék) teví osz-lalékrs; 50.000 frt a tartalékalapra, a fennmaradó 148.807 10 irt pedig vitessék át a folyó üzleté* számlájára. A tartalékalap ezzel 860000 írtra, vágyia a résevénytöke 8'S ssázalékara emelkedett. Végül aa jgazgaté-uaáea Szécsi jPál igavgató-helyetteat igazgatóvá nevezte ki,
A .Pannónia" magyar viszontbittoaftó Mázat a mult év sjUtmadásait némi vaastsaaaal zárta le, mely veszteség 16240*29 frtot taaa u. I Ez as bradmény annyiban nsaa jön várallaoul, a ' ennyiben a számtalan elemi csapásnak okvetlen | kedvezőtlenül kellett befolyásolnia as állati eredményi. A részvényesek annak daoára aam fognak üres kézzel távoani, mintán aa eléra'áU igazgatás olyan nyereménytartalékot teremtett mely majdnem eléri a részvénytőke magasaágát a melynek as a rendeltetése hogy állandó jelleget ■djnn ai oaitalákaak.
Aa Altalánoa waggon köos&nzd ás a Nemzetközi waggonkSloaöntfl róuvénytársa-sagok I. é. április 8,-án tartják köagyűléalket, a midőn nz igazgatóság Indítványozni togja, hogy as osztalék rá-svéayaakéat 89 Írtban állapíttat-lék meg. A két társaság vezérigiggatóját, Har-tanaiéin Sándor kir, tanácwst az atolaá igaaga* tósági ülésben as általános waggonköleeAaaS részvénytársaság atelnökávé válaaztoUák.
% -Magyar takarékpénztárak kOzpoati jal-zálogbankja mint réazványtáraaaáQ* igaagatá-sága t. ho 9-én tartott ülésében állapította aag aa 1898. év mérlegét Aa elmu t év liatts nyeresége az előtő évről áthozott 3609 frt 18 kmf együtt. 102.722 frt 60 kr Forgalomban volt aa I intézet kibocsatmáayailél zálloglevél M,ál9,960 frt. kózsdgi kőtelező: 5,017.860 frt A ju'alék számla üasííege szemben aa alöiö évi 157.1154 frt 47 krral 110.185 Irt. 31 kr. k „Peslar ! Correspodena" jelentése aaeriat aa iga<g*táaag 'azon javaslatot tarjeaati a L á. április hó 99-áa megtartandó közgyűlés elé, hogy as alapaaabály-szerű jutalékok levgnáaa éa a nyugdíjalap do-l'inlása után 106.000 Irt fizetések ai a réaaráay svknok 5J§ oista'ék gyanánt, 10,000 Irt a tar-|talékaUpboa eaatoltasaék éa 5185 frt M kr a j uj i/ámlára vitessek ál.
IRODALOM.
— A akaM a/ali laaaláaéra éMaláaaaaa kad<all IMilor Adolf-féla Ufélaaan'aii oktatás karauulik lavltstl éa tskélotuaa áUlol(oaolt kladéaábaa, fkzataa alakbaa taéal mar a l.»m|wl R. (Wwllaaar F. éa Fial) kSejikanakaéée kluéaábaa. A aéaaM ayalv gyakorlati aafy aauaéfaa valta antlnéayaal a alráa Mkarjéaaé fiyalvklayvakat, aalyak mladon raadaaar aélksl kénaltva, aaak MagnaliaalUk aaaak aaakálát, akt a nyelvet ala^átlUsf akarja. Bééar .Isvalal* annyiban klUakSaaak aawktél, hogy a T0naaatat-u*(aa> aohald-lélo nédaaart kOvatta, vllé|oa éa kSaayá példákká aaolgélnak éa katátsk kéaayl > aaml lakat BMftaaala aaacaak a graamatlkát, haaan aal la, hagy kall uiaetS baaaélnl. E ■iléaaar fataalagaaaé te. al a ayalvMitart és minden toklatatbau aaabatoa éa augblgbaté, Aa a) kiadás |óvel tarjadalaMaakb aa etsbktakaét éa bogy aiaéiakl kű»-ayaa boa l álalkeaaaa, fáaataaklat la kapható. Bgy-at/ Mae l éra S0 kr á flaetak akar agyanklnt, akár T-'i fkatto* való eHáaetéaeol aaereakeUk aag. Itééet káayv* heaan
Íyakorlat ttaprébé|ét állta Uag, aaért a| klawaU la aria-aaklnak, aki a aéaaet nyel vet iskélataaaa alaálátltasl akarja aalegaa ajáa(jak
— gaaaaa Miau a télaaáakéa Urlataa-[ dea karaaaiei Irta laivóe Béla, A aacyaavá Naaaea
ceadálataa atkaéaáuak legérdaheaehk rénutal vaaaak a kotatbaa laaiarlatva a a eaéregke Ictatott kémlaa aaép | képpel aég érdakeaebhé, voaaébbé lére. Blaoayár* agylh* laaa ea a kéayreaake a toknak, a Melyek as olvasé kéaSa-eéi mindaa rétegébaa aalvea fogad taliira Utal aak, mert vilólian otym, hogy a hl haaéha vaaat alig tad)a kddtf letenni, mlg aa eiéaael al aaa olvasta. ISaana értheti, •amatőr, magyaros atllliaa hstóaéaea alkalaaaaé taaal arra, hogy egyatlea IQaaégi éa aépkényetérMI aa hláayeaaéh. Nagy aMayéra szolgál a rendkívüli el aaa át te, l L aaak W kr. Aa érdemee mnakát a Fraaklla-Táiaalal a Vaaimapl Uayvtérbaa (8). ftaet) adta hl. Kapható a klaáéklraalataél valamint miauén kSnyvárnwál le.
— Jaaaia* a héaMI Baaaaéeléa traéaW mmlaj aa a manka, amely uoat bagyta al a Miéiaahaa a eajWt. UJ. Léayal Séadaraé, Üayal Sándor aa. káfvkaU aa|e akinek magjalenéaa aa Iradalamhaa méltó teltaaéet kahan aa alatt a cim alatt aagybaaal mlvetlrt A Jóeolie a kéM a kéa vaaáaalhét vaa la k0velkia1il>aate« a «lw». Jiltaaie. a goadalhadiara, aaéval u eahan*. HUa a kéa — ^al a aaaha uentje aoudja — alaéaa idlhaaaaarfa ahaáakm
Nagy-Kanizata, vasárnap
WW, ■ÉlUlei Tf-én
színt mutasson. Ha nyílt, őszinte vagy, az emberek gorombának tartanak; ha eiti'koiod hibidat, erényeiddel ékeskedel csak, akkor csalódnak benned az emberek, da becsapsz okvetlen mindenkit vele, mart a Iá izzat félrevezet... Éppen es korunk gyengéje, hogy a látszatért föláldoz minden', a kockára tees. Mint az egyzzert tótén .vagy nyerünk, vagy veaztflnk ; mindig bizik az ember."
Csillogni igen, ha van, ha nincs: miből; mig végre lápra kerül azagény talár ifjú avagy leány. Házasság után aztán minden kiderül, hogy hamis baaaiiHblwtat. As egén uiki , foga, meg a haja is, éa a szeme és a szive is. SioaofUmáival olyan akaaotllaa halaaa, akár n. ™íl „i. „-.-ti, .
,i________ a. ui.li.,I De egyik aem volt nagyobb színész a másiknál;
a művészetig vitték, mert a csalódás mérlegén aa egyensúlyt fenntartani: a mai kor ereje.
Van egy jóbarálod, bízol benne feltétienfll, tűzbe mennél érte, mert őszintén, szeret; meg-) kertit a kdaj-vpiarrm. fuaaiaa | osztja veled gondol alját (De miért ?) Hogy a tiedet J -**"-"' ""*""* 1 ellease a kitudja észjárásodat.; hogy na tégy ura többé gondolataidnak; - mert titkod ha van, csak addig a tied, mig meghitten ki nem bénél-led; — ha keltő mdja, többé nem a>, mert agy röpke pillanatban, bogy agy máaik bizalmat kinyerd, elárulod a legféltettebb dolgot.. Ugy-e bár, ijy hát ne legyünk őszinték ? Oh! igen, de meraéke'jűk ait is, mint a lel-háborodást szemberek megbiahatatlansága felelt... Mert a midőn ludatára jövünk annak, hogy leghívebb barátunk sem őszinte, a párbaj bármely nemét válaazlva — készek volnáak leszámolni,— pedig legyünk nyugodtak, — ne haragudjunk rá; a hibát magunkban keressék, miért blzluak — miért hittünk...
Nem mondom, hogy kiöld szivsdből aa em*
vek, a ráfiakat! a klavetfti as aabar a as lg, a aid a aa alvilági tatkak Mailt á tadaaáaya ta rtgi i ikilérank a a Ukarak, akik alaatikaa érelkhlatti taaa-kért ra|eegtak. aár kajéaaáa aackacaelták aa irUkU. la a ■a tárgya a aaly al( a frenologia, a grapMtagia, a áai-lg—la a aéa aüaatiku taéeatajrrt fa taitalaaa frappáa-aaa eredeti, aaatlaaa Matekét 8aévat otyaa „ckaí d'oaavrar aa agéM kit*, aelyat Ián caak as iaUa aeeglaoaodett kMItaagaesiaak aaabadaa a kaatba aéal . . . áa a mét " tlyljtl tg. Uayai Siadorot u aayagét hldalgaaaa > elragadó ás atvaat aakaaar hypertraaaaeeaeati, lia Maiz kSatl caakagy aaikiáaaak a aeráa otlelk, -aMaaaak aagjegyeteak, as édaea graaltaaa aóhajok, aatyaka aét Waaaalyae » aaaaeaji Utak aiaéaa varáaaa Néha-kW kaaiaááa valaa koaolykodáaa, ét átlallaiaágkaa a ■iggjliHlilnak Baaa kaévai " aaak H7 rtft, araayee diaao, la négia Iekellatk6aaye brlaeaeli celpke. KUtoieea aa a aagy aikar, a aaly al Hulla a Makit ataS kteyval aár aegjahatM alai órá-kaa a aapiaajtóbea M vatta, tájékoatablt ad érttkéról. á Jéaaiáa a kéaból a aaaasitióa mtthö* ailtd gonddal a réay ayal a Sarka ta Paüik bedapeatl ktayvkiadó ctg Ma (TL, áadráayattt.a,) kar
napiroa, aSvtaaá kiviteti, aaina, atiliaált címlappal, nagy Palakbaa Kapható aiaéaa kaaai kiajrvkaraakadtakaa 1 frt kaM Ina,
— agjlplaai éa «lll|liat| á laloaáay itgite kara a girtg alvattatf agylpteai elaaelt AaareMeiagiai Mpatatviaaet tertn aaa igaa talált rekeaaágot éa a ayt-kologia (Vállár) a a pUloaopkia (kivált Bttli la Glaéiaeh) aaaál tíbbeL á gtetgtk I. FunalUk ideiében kesétek Egyiptomba vándordiát á bílca aralkodi aaivaaaa fogadta a jSvevtnyeket, éa gondoaü ngy talapttatta la lkat, kogy a ■ilaa eivtiaaaaaa aa agyipleaiaktil. á atp gyűlöletül forda' al a Maiáld jövavényektíl. Tieatátálaa faja taraattaaak tekintette a kalitot, kinek Maallkea fartíiéi nélkül élni aaa lakat áa alatti atp a világért aaa akart agy Itt aaal a gIrtaikkal, aaa kaaaaálla II íjakat, haakaikaL áa alt-kaM biaaayoa lialataaal takiatattak a gyerak-oreaág catl-aaap, Maayaial Iáira, kikaak iaaá aákáay aaáaad elit atf barbárok valtak, áaaál aagyobb Uaatalettol takiatattak a haayatttalbaa la aagy Igyipt nara aa ttalaMa górogík. Heasájak aiaaltak, iataaaikat aa la kaltwa iataoeitöl eaár,
Oh! oh! nUgtaiitóh"... SzaUwtaüég hiányában ők axanvadnek, mig a szerényebb .tdbicM-mék> a aiellemtöf szikráznak a minden gondolatuk talpra aaatt...
Kiviláglik a gyémánt ha aárba Upoaaák la Fölleled. Értéke nem eaőkkaa. Nézd a bokoralján elbuvó ibolyát elára^a illata, aki érdeklőé*, bizonyán felkeresi...
Gyerünk Xék ozsonáján, lesz egy bélig beszélni valónk. Ezt azokról ú elmondják, a kihat saarfe-lett becsalnak éa aaarMaak. ABaadóaág, őszinteség nem létezik, vagy, kihalt aa emberekből, vagy lappang bennük, a ■ azt felfedezi, boldogul ée boldogitai tud.
IVhM,
NYJLTTÉR. Henneberg-selyem 45 krtól
lé Hét krif allieiakial — tak ikW vsttéi, ka'liC vatiaa pántakti raadallataak, — hkata, taMrta aalwa tagélvataaabb WMa, asln la alaliaathaa
litva, — ilaiafchal aa«| kitárnak.
paaaheéaMaal

taaat aaaikadlk kaaai. á atal K(yiptoa aSlyad, agy nl tllrtaanatg. a a túrtieet lajtAjia aaaabatalilkeaaak aaa-aakán. Kgyik laMt aagy, viallva, aggva, a aáaik Uja arfkaa atal ftltalt. Lavaaal Makadoai hátáról a tarhat, a viaai magával ragadaáayát a aagaaba, a alvlaal Ideál fclá Egy atp Ufaaága jalaa mag altttlak, mely magába at-vaaxtja a régi Hat tanalaágalt aradminyatl, a a klatrtatak kalytka lép, agy aj, aagy alvtaaat, a világ lagatai, lagaa-atriaNa
A háláink a klcierölédénéről ir — igán talpaa — I Nagy Ktpaa Világtörténat aoat aegjaiaat 15-ik tlaata. A árit II aagykltatbaa laas. álarcait Haarlk agyetaal taaár ■aknall IC kOtei ára S frt. Kapkatt rtaaletfiaetiare la. yiaataaklat fc aadalaa, agy kttaa agy Aaat. Kgy llaal áis 10 kr Kapható a Kévat Tatvirak írod. lak IL T.-ail la aiaéaa kaaai Uayvkanakadtabaa.
A kíaoktotáaBgyl minintar a atval as Saiaaa ia-hffta^.fc Bagfllalra ajtalotla.
— Kyraa. Kyrei; tlata agylk lagasabb lapja a kalati lir-ténalaianik. As art,éaa éaIQaaág diadala. Kaadataa— gyáraikkor' — aaata a eaaéta, mint minden ókori Mai A aallatt aok rokanatgot maist a klaBbbt aagy embarak pá-IjdUival. Bsagtay aoraban asltatatl, atyja rabit volt, aayfa kaeaktkat Irsttt Mladan aagy birodah a alapiló Uyaa ; Xbáldaábaa Harglaa, Lydlábaa Oyga, aok tpaa kitaU gyar-aak: Eomoln.. Miaea. Kyroa tlata agy agtas élet példája, lalaail a awgaal. Egysaarl MraycaatMa aallalik, igtay, Waall, la art aaa a kilrsa, alat a aaa. Irlra kap, a aaáraya at, aagu atakan jár, Ml aaáa aaa MvalMti, Már-aya a aap klrtlyl ftaytMa ragyog 8 aitnUaaadva, elaggva aagkal aaaaékaa. rajtáit Uaakébaa Salrki tolla baiölli rakája. laa lyraa tlata — 8000 tv ntáa iaa újra Kyroa lla<a, a Rapolaaa aoraábaa. OnaáfaMI MéiUtt, agta világ-iaa vall aag. 8 aidla aaáa tva Mrábaa lilái kiváate barátait, aár mint hatattak valtak. 71a {lette aag lkai ■haltuk aaUMa alpaaatatlak, aial a raataystg, a I árváa. agyaéli, aMmyaaaaaltaa haldoklik kopár Haaktkaa, BaMlaaMa, vagy 8aaat liaaáa. Da jla a lagaada a tgka ragadja.
B Maya lalkaattt aagy Hat UrttaaUl aoadja al — Uk-WIM-l Vagy Képaa TltágUrttaal Ilik ftsele. i | araakái dnagasdsg, raaak kiviteli képak éiaaiUk. Kgy kl-lat ira 3 frt (II Utat teás.) RlealtUUatiara la kapható, ytaatanktat la aagjatea, atndan aaombatoa égy fltsat Kgy flast ár 30 kr, kaakaU a kiadóknál, ntval Teatvérak írod. bt B. T. a aiaéaa kaaai ktajrvkaraakedlebea.
áa a ravalfeaa aegeaUlall al aMgraalal-éa kapkalt rtaabal riMp haayvhaeaa kliatkia Hacr KaalaaSa.
sékeld, mert kevesebb lesz csalódásod. — Pl. néhány család ssenvedélyeaen összetart; azonban I egyikben jobban ki van fejlődve a gőg, mint a másikban; as a szerényebbet már béta mögött mérlegeli. Ha vizittel nála, s nem telélja hon; csak a jóképű háziúr jön elibük hosszúszárú czibukjával, s gyengéden biztatgatja az érkezetteket a leszállásra, ez felelet
— Köszönjük Pista bátyám, da csak visszamegyünk, ha a hölgyek hon nincsenek.
Ei kigördül a fényes fogai as udvarbői,... Már a rácsos kapunál összesúgnak :
— De jó, bogy ithon aem voltak, legalább le-róttuk a vizitel, ugy is olyan unalmas náluk.*
Pedig találkoaáskor de másként mutatják 1 „Édes angyalom annyos tubicám" ott szebbnél azebb megszó'iléeok járják.
HBNNEBERG G. ielytmfjárii
(aa a kir. aévari aattM) BéUrfMMwa, II Magyar tmtiali Svájeti* kWaaara tavtlbtlyaf ragaaalaadl
Mlatoan |é baHkUla éa la-■aeréaala, klkt«l at IM rlylé-lége alatt al a aaa kaaaaakaltaai, tagadják aa a laa bnnaaat
Dr. Fromaier Józmí,
volt pacial járái orvoa, Laptuiajdonoi éa kiadót
riioill r { l * r.
Hirdetések:

C S A R N O
Am életből,
K
Nem mindig boldogtalan as, a ki lir, i nem mindig boldog, kinek íjkán mosoly játszadozik.
Palástolni a valóságot: az élet azinjátokn. — Ne hidd, hogy ninca izinézz elég. Tán sok jobban oda íUenék a színpadra, mint az, ki hivatásból, kenyérkeresetből lép oda, s mutatja mindazt, mit ő nem érez, s a mit a darab diktál; éi minél hívebben játszik, annál nagyobb az érdem, a a babér elmandhatlan.
Jaj annak, aki nem lermclt arra, hogy minden
BÉRLET HIRDETMÉNY,
A Slavoniában, Verőcze megyében fekvő votíni uradalom bérbe adja a tulajdonát képezd Goleníf éa Lugpvih pusztákat, melyek a következőkből állanak és pedig:
190 118 66 9 3 >3
kaL
hold
1J07 04« 499 »3«7 1280 1003
c*
szántólöld rét
legelő
gyümölcsös éa 820110
udvar éa egyéb terméketlen
területből, lNtM». Mepteaber bé IO évre.
A felsorolt területeken ktvQl még legeidnek 84 kai hold j 1277 n* és szántóföldnek 97 kai hold 132 Q* erdőterület kerül lötarolásra éa igy a bérlet 181 kat. hold 1404 Q* öllel meg fog nagyobbodni.
Goleniö puszta a szükséges gazdasági épületekkel ás a bérlő számára szolgáló lakással el van litva, tnig Lugovih pusztán uj gazdasági épületek építtetnek. — A bérlet tárgyát Itépező gazdaságok Slatina állomástól mintegy 7, illetve 9 kilométernyi távolságban féküaznek.
A közelebbi bérletfeltételek az uradalmi erdőigazgatóságnál
v
vociN-iai (ihmM) betekinthetök.
50 t* tt> ta. éa kir. taaiiok éa or »o • ■ok itlal i fogak ipaigbaa Urtliir> ■iudaa tiáj- ia togbaj, fog-fájü álla*, aaaájinf oda-_ágira itb. BÚR tagjakj lagiiatiaaaakb • i rit aa

o„
Fogpor 68 kr.
Anatkaria aailpuala Iragdoboíokkau 70 kr, caomagokbu U kr., fogyta* M 1 Illatul attiayaaappan Mrtlw tilalaaaigak «b alias 80 kr. KaakaUf ailadan gjó jaartirku, dr°g«»rU«l>kn, ItUtasarkeroakadiaban ia a Mrakiirkaa
TBthier Kadoiriml
UM piumin
•áoe. L, Kragaretraaee 6
♦J — M
gyümölcs- utifaaor és díszfák, legjobb fajok, j szép erős törzsek. Készlet sok ezer példányban. Diszbokrok. Olcsó árak. Kéljen ár-jegyzéket.
Meyne János,
Makala-tila|4taat. bb SnpriiH mmm
fímt I
Flaaa !
Fontos ugy aa Import, mini bz exporleureknok
Blum Adolf és Popper
sz«llltófc. Fiume Hamburg, Met. liudopttt, Ttltehtn n\É, Aiueha.
Ajánlják sajit téres Flom-I bellöld raktáraikat nlcaá dljlete lekbez bármiféle arak berektáro
£ láaára
Aa egyedOll aiAllilóeág Kimé-ben, emel; saját raktárok tóiott raixMkatik. Klrim-linok, beha-jéaatok gOtöara ee vitorlásra « megbízhatóbban easkötőlittnek. a Nemaetkötl ttállllmanyok mag-baUrozotl díjtételekhez
Fa vllágoeiiat postafordultává) adaik:
Blum Adolf és Popper
•MlllUk riaaia
10-10
SéLZSCLTXlSLtOS szópsóg'et
lebet eléuui a *r (pllirr-tflr MÁMA kcnáSeatwei, amely már egy tágely használeláoál elhalványítja • szeplő- és niájloltokat, állandó használata pedig teljesen eltávolítja. A „Mm* Pudar" és „Mfárt* *B>|i|tM"-D«l hsazua va pedig megóvja az arc bársonyos kl aepM a
keső öregségi*. IS—lt
apható: Govorkovich János Maria ufejmrttóUi M, fddTlrir
eredeti csomagokban Rak tár Tlrlk iiaarf gyógyszerésznél Budapesten éa minden aagjokk gyógyszertárban. Egy tégely 36 kr Postán legkevesebb három tegetylyel köldök oiánvettel. Bővebb lekílágositással, ingyen és beraaeatve.
ÁüfcáÍLÁÁ*ÁA*ÍLA41-
Richter-féle Horgony-Pain-Expeller
Linimentum Capsici oompoa.
Km kinwraa htówor nllntillt at Mi a»»||in>kiliaii>ak. tnorl mir tMk mtot 10 iv Ma i ft|faliawatHaptti kt daraiitakr at atkatautitlk köménynél, caurn.it. tagaiaifatiaail ia a* át u örvösök illat Mórui>l<«*ki* is mmdig grakrakkaa laadalMik 1 muMi Horgony-ivya-bpallar, gyakorta Horgony- Ununabt -laataaaa alatt, oam Mfcw aaat.kaaaa tpal aipatari kiilusr, méljmok agy Wtartiaban sara kaiba* kiiayaaai 40 kr, 70 kr it I H Uvagonkinii irbaa niqdnum minden tyogynatürtaa kaaatajkai tan; flraktkr TMk Mtaaf gyigyauréaaaal Budaptitta Beriaárlia állalmira! im iratosak tanaik, M több kisebbmáktt alánul van hnaloak**. Kl aaa akar ■afiara—eal. aa M4a* agyas üvepst „Horgony" véüiogy ia Uiehter mannya** aaikal mint aaa aeMM aMaMaa Ttaua. I Riohter p. Ad. éa társa. aaiu ia Ur s4vmí aatiliM, Rudolatadt rTkti^a)
A Gartentaube
ci. német nyelvű legelőkelőbb folyó
ír«t 1809, évfolyamát a kedveit el-
beezéffl: Uitu«bor«r I- „Daa
Schweigen lm Walde" cz. legújabb
érdekfeezitö regénye nyitja meg.
Megrendelhető: Flsohol Fülöp könyv-kefttkedéteben, Nagy-Kanizsán és pedig heti kiadásban, negyedavenkint Irt ISO b vi 80 krae liftekben (14 tűzet) ét kélheti 16 krae (Özetekben (W taset egy évtolyem.
er imtriijuia kiiiutn ténatn UUeiii. -a
Mily elk- rü h-ta li-nül >aAkeé««e
a azöllölc peimetezéae
at almait evadban blaonyuli ke midőn rtekia * permeieaeit etnllnk nem mentek tOakre. E ének e tihxie er* legjobbnak bisonjult Mayfarth Fk- 4i tárta o itkaial ■aiello
flnmükOdó
SYPHONIA
söilővessaS és növényp«raitN0J«,
iely at oldatni atlvattyazáa nálktli Önműködően e nnvények M ptnatüii. K-en penna ernkliől mar Mttli eser vált IteaenálallMa ée —St— dtc«érfl kliaa) IIvAay imiiat « kiiUuő voltát Vat&mattityj egyék M4 rende/enei saemticn. I—te
Alira *a leire* rendelknésr* áll
NIYFAKTH m. ée táneáaál
■nigaaiaaigt |iN|iNk, kUlBnlejfMíjl gyár boraajtók t pSaltaa irtékatHétl gépik Hűin
Béea, II1, Taboratraaae N. alám irjfff^tft n uin fliwwl [tywtt k a^láÉl tiXniwt.
EXCELSIOR KINEMATÜGRAF
A ,,1'OMJÍKI BOVLKT" aa|/leria«kea
naoy-kanizsAn. Ma vasárnap marcz. 12-én
KkTK II éHáNOR
BUCSU ELÖADAS
uj képekkel.
mt" Tflbbak köti bemutalialnik
ő Felsége I. Ferencz József KOSSUTH LAJOj stb.
Vasárnap 1 hó Í2«*n délután fái 4 órakor A I TOIJIO CH4LAUI KLÖAüáN. ^Wm Jegyek u eatl nlőadáaokra előre válthatók d u 8 6-ig N fiKMÍSM t. LT H»XV tllK Páholy V Irt, Zárkáik 40 kr', Ülőiül,j 20 kr., AllÓhdy I is kr , Karnt 10 kr.
A n. erd. kö/öw-g ativea lá'Ogatását 'kárt
TlhZTCLETTEL
Az igazgatóság.
Na<y-K*oit*» vasárnap
-Znla, 21. stám 7 i«pu
1898, taáenee bó 1t-ia
Nagy-Kanna* vasárnap
Zala XI Mám (S. lap.)
llff. Mám HM hé 1> éa
JVCeghivó.
A Nagy-Kanizsai Kerületi Betegsególyzó Pénztár
ÜL 4?! IUÍ9S lisgjiléiti
1899. évi márczius hó 19-én vasárnap délután 3 órakor, határozatképtelenség esetén mára. 26-áa ugyancsak dfltáa ) Aakor a nagykanizsai városház nagytermében tartja meg, melyre a megválasztott közgyűlési kiküldöttek oaefelettel negkivtftnak Nagy-Kaninán, 1899. évi máraias hó i-én. *
AZ ICAMQATÓBÁQ.
A KÖZGYŰLÉS TÁMOYAI: V As igazgatóság jelentése 1898. évrőL 4. Felügyelő-bizottság jelentés*.
a. Mait évi k&sgyfllési jegyzőkönyv felolvasása. 5. Az igazgatóság, Celigyeló-bisettság, választott hWság mcgvéiurtása
3. Zárszámadások, pénztári kimutstások elóteijesztése. 6 Egyéb indítványok.
betligw Indítványok oaek ugy tárgyalhatók. ha s kfagyüléet nrgiltt&n I oapp*J elébb liéabna >nn)Wlit
összes bevétel 1891-ban 14574 írt 431 kr. .898. évben gyógykeseltetatt 1)0)
ösaces kiadás 1898-ban 12890 . 654 , t!6< cacdm.
Vagyonmérleg 189adeci.31. 6504 „ 32 , A tagok ssáma 189& évi flii—hn hó 31-ék f7#.
VAOYON.
Mérleg 1898- évi deczember hó 31-ig.
TtMCH
I I Pénztári maradvány 1898. decz. 31-én ;
cheque 1511 irt 47 kr.
kéizpénz 212 frt 31 kr. *7*3 7*
a Járulék követelések
nók 290 frt 18 kr.
férfiak 4425 frt 85 kr.
tanoncaok 1366 frt 96 kr. 6082 99
3 Leltár ioVt-nak levonásával .... 281 43
4 Megítélt pénzbüntetések..... «55 —
5 Ezek után járulékok....... 390 68
6 Tartalékalap
1895-ben 280 frt 10 kr.
1896-ban 961 frt 12 kr.
1897-ben 1219 frt 16 kr.
1898-ban 1279 frt 91 kr. 3740 29
7 Könyvek és nyomtatványok .... 200 —
8 Előre fizetett házbér....... «5 —
9 Kötszerek.......... 17 07
10 Visszaítélt kórházi és eljárási költségek 51 92
t 12768 16
1 1 '
\
Nagykanizsai várad tanács kölcsöne . 409
Kórházi költség . . ..........4Í4 10
Gyógyszerészeknek..............13$ 71
25',-nak leírása a járylékkflvateMtMl . ifa* 74
Tartalékalap 1895—46—97-»4* évre 374* 19
Egyenleg mint vagyon......6504 ja

Nagy-Kaninán, 1898. decxember hó 31-én. Dobrovies Milán Halvax rrigyes fNn hm
ML pMtMi
Ezen mérleg általunk a főkönyvekkel öaacehaaonlittatván, minden tételben helyesnek találtok Schapriagtr Moll Darázsdy Ferescz Moraaéisl Roaáa rischei áfftar
YMéky Jáaas
Mttfy k. Uf
UlOfjr b Uf
rhcbd Lajos
MU0. b (ML
Kaaaaavks Pál
rW«C7 b lt|.
Betegségi és segélyezési kimutatás 1898* évről.
Ima k pipuÉi
Táppénzben
Gyógyszer
K 6 r k á « I
e II á t á e h s n | niSHIikia
Olt hetegek
Orvotok tlsetteel
»5»5
185
1621 1680
54
napok I azáma!
7337S 3ao9
7»*
'397 45
egyán napok I
"5
*379| 1617
>4
»9
80
Tea etkesésl réeiesllt
ÍJ
>7°
1898. évben az összes gyógykezelt betegek száma 1303 egyén 1862 esetben, melyből 133 nő, 144 -ft1f**ag 4a ioaé tké
Nyomatott fi-onal Fülöp iaptnlmdonouiál Nacy-Kawasan 18M.
Huszonhatodik évfolyam. 22. szám.
taa^kMHttMf : Yiraakáa-ipliet Hsakat fllíp Mayt-kmMWbn.
á uarkaasttvel irtokuai lakat aapaa-kiat d. a. 4—4 in k6at.
.éa latéaaaM a lap awllaaii raaaart .aaaikaaé aiaMk kMasaa;
KladSfelvatal: Várakaaéptlat: Fiicktt >*Mt «<>»;». kaaakaétaa.
ZALA
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasarnap s csütörtökön.
iLurnurrKau IUI Unió avra II Inai iC frt - a» PMim < kewaa (I irt — »r StK»tdétr» I korcaa jl frt W kt
Mjtlttk patttsa* 10 klójáét.
UltMiteak, .alaaűat a Mréaiéaatie imlkMtt Fiackal Ftlíp Ma» < l«» kriiiltl iiitciM.
Nf«HMln iayatat caak i—a*t k.Hi Ml fofadsaa al
|0M mim ára le knj*4r
Nagy-Kanizsa, 1899.
Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR.
Csütörtök, mArczius 16.
Negyvennyolc Unnepelése-
Bánffy Dezső báró a boldogult minisztef-elnök, hogy 1848-nak ötvenéves jubileumi ünnepsége miatt ama bizonyos magasabb bécsi köröknek haragos ráncokba ne szök j jék a homlokuk, felfedezte, hogy talajdon-1 képpen a magyar nemzetnek nem is; március lS^kén, hanem április 11-ikén kell megünnepelni 1848 vívmányait.
1348 március 15-ikén tudniillik csak fiatal gyerköcök, alig pelyhedző állu egyetemi hallgatók, lázas agyú poéta gyerekek, hóbortos uj'ágirók csináltak valami ulcai mozgalmat, erösebb fajta tüntetést Igaz,' hogy ennek a mozgalomnak szele csodálatos gyorsaaággal is erővel végigsuhant az egész hazán és fölébresztette nz alvó milliókat; de hát azért az semmi; az nem az igazi.
Az 1848-adiki események sarkpontja tulajdonképpen április 11-ike, amikor tudniillik a március 16-ikén hangoztatott és kivánt pontokat, mint szentesitett törvényeket, kihirdették. A nemzetnek tehát ezt a napot illik és dukál ünnepelni.
Ez volt a hivatalos (elfogás tavaly és az úgynevezett hivatalos Magyarország
részéről testté is válott vala az ige ameny-nyiben az illetéken szakminiszterek utján azt az intézkedést foganatosították, hogy ugy az egyeá hatóságok, hivatalok, valamint a tanulóifjúság april 11-ikén ünnepelte meg az 1Q48 iki események ötvenedik évfordulóját.
Nagyon mondvacsinált bágyatag ünneplés volt az! A hivatalból szónokolók ajkáról itt is, ott is lecsatlant aa igazság s a haza íias önérzet keserűsége.
Nagy-Kanizsán is volt ilyen april U-iki | hivatalos ünnepelés; részt is vett abban a I hivatalos Magyarországnak itt székelő része. Hanem azért MtA Norbert, szentlt-rencrendil tartományíöaök fölemelt fővel és kigyúlt arccal dörögte el az oltár elé állitolt kated-(ráról, hogy „meg lehet ugyan ünnepelni ma is, más napon is I84S évfordulóját, He március lyikének emlékét a nemet távéból azért kiszakítani nem lehet."
Ezt mondta körülbelül az akkori egyházi szónok és igaza volt neki is, igaza volt mind azoknak, akik március lö-ikének elsikkasztási szándékát egyenesen a nemzet
kegyelete ellen irányítóit merényletnek tekintették.
Ha már épen igy kívánja az a miniszteri rendelet, ám ünnepeljék meg hivatalosan > hatóságok ús meg as iskolák is április Ilikét ; de azért hazafias önérzettel és köte-lességludAssnl szegezzen homlokot minden hivatott tényező annak a törekvésnek, mely 1848 emlékét egyedül ennek a napnak keretébe akarja szorítani
Örömmel tapasztaltuk már tavaly ia, hogy az „Iroda'mi és MÚ vészeli Kör" valamint az egyes iskolák lélekemelő kegyelettel ünnepelték március 15-ikél, azt a napot, melynek emléke csakugyan *xéttéph«trtlen aranyszálakkal szövődött be as egéu j nemzet szivébe örömmel tapawtsllok ugyanest az idén is. As ^Irodalmi és Művészeti Kör", a fögyinnasium, as isr kereskedelmi iskola Ünnepségeket rendeztek . a községi elemi iskola szünetelt. Annál különösebbnek tartjuk azonban, hogy «-gy-két lanintézetben nem ünnepséget hanem rendes előadási tartottak.
A miniszteri rendelet tudniillik ast mondja, hogy minden évben april 11 tk*a
TÁRCA. Az ibolyáról.
Irta: Korányi Barta.
I gcsen nevelt virágnál hiányzik zz >elsfi ibolya* l varázsa és poezise, mely a tavasz megérkezésének eső hírnöke.
A növényzet megváltoztatja egy egy vidék jellegét, de bizooyos, hogy a környezd és elrendezés is jelentékenyen emeli a növényvilág eszhetíkai hatását.
Fonnyadt a hóvirág, a dombalja a primulák Ugy viszonylik ahoz, mint a foglalat a drága-csengetyüítől sárgul; nézzünk a bokor alá, talán zőhöz.
ott a csalit alatt, a zöld tű között megtaláljuk "ol érvényesülheine szebben pld. a búzavirág kedves vendégünket: as ibolyát is, sötét kék színe, mint sz érett kalazzok arany-
Nem xosalódtimk. tyét lehajtva, sserényen I hullámai között, vagy a csipkerózza, mely zöld meghúzódva, megleltük a kékes virágot; nem is indáival besaövia kopár szirteket, életet és kelle-egyedül, hanem egy kis társaságban. Keressünk met kölcsönösre azoknak, s épen a rideg, köves csak tovább és nemsokára egész csokor lesz a talajnak köszönheti ssépsége magasabb jelentő-kezünkben. "égét-
De nam, még nem vagyunk ennyire ; előbb A vizi rózsa mintegy megtestesült rege merül szednünk kell. tel a titokteljea habokból; félig elveszti varázsát.
Az ibolya-szedés láradzággal jár. Megérdemli, | mihelyt a vízitündérek birodalmából kizzakitlaiolt! nagyon kedves kis virág, a természetnek valósá- A rege és költészet kiváló előszeretettel log-gos hamupipőkéje. lalkozik a növényekkel, azokat bizonyos jelentő-
Mtnden bája mellett az egyszerűségre vzn kárhoztatva, s ki tudja, hogy e báj egy része nem-é éppen abban a szerénységben rejlik.
Valami csodálatos varázst gyakorol a szerényen meghúzódó kis ibolya, midőn az üde, tavaszi
séggel és érzésekkel ruházva fel. Az ibolya élö példái szolgáltai erre.
Tudjuk, hogy a lirai költészet, különösen pedig a tavaszi dsloz'ibolyaillattal vannak tele.
A megiljult föld újjászületésének jelvényeűl
pázsiton elöazőr megjelenik. Örülünk ugyan az I tekintetlék az ibolyát már a görög piélftk is, de üvegházi ibolyának M, melylyel a mai műkerté- ennek teljes ellentéleül egyúttal a halál jelképé-
szel léi közepén meglep, mialatt a kemény fagy jégvirágokat rajzol ablakainkra, de a mestersé-
nek iá
Fogadjuk el napjainkig is fenmaradt barátsá-
gosabb jele* tőségéi, mely a vidám görögöknél ia elterjedtebb leheteti, mert aa athéniek k-dvesc virága az ibolya voll, s oly nagy ma myisagbea tenyésztették hogy es állal aa istenek városa iboíyallla'u: Ibolyával koszorúzott melléknevet nyert.
Mellékesen megjegyezve, délen az ibolya sokkal pompásabban illatoaia, mint nálunk; s mig a I szellő éjjelenkint az örök saép mftrványromok éa | ozOftllevelfl ulnjlák koronái felott hahatatlaa | múltról regél, as Ibolyák mosolyogva és csevegve ! tekintenek fel a csillagokhoz.
A szép görög nők utódai az .Ibolyasaemfl* Istennőnek, Athénének ssenleli löldiln aa ibolya virágait kelleme* illata csemege készítéséhez használják.
A középkor elején is a tavasa hírnökének tekintetlek as ibolyát. Auaatriában a Bsbonbaeget uralkodása idejében a krónikások egy fen kiat tartatni azokon tavasai ünnepről te-asek említést, I melynek jelentősége az első ibolya volt. AH 1 Bécs környékén aa első ibolyái megpillantotta, azonnnl jelentést te t a hercegnek, ki egész udvarától környezve, kilovagolt* hol aatan s legszebb leány szakitolta le sz ibolyái. E kedvelt virággal sok rege-monda ia van összeköttet étben/
A mi aa ibolya tulajdonkénen! háziját illeti, arra halároaon letelel nem adható.
Európa caaknem ninden Iáján tenyészik már | legrégibb időtől lo, >11.
Bel- és külföldi képes folyóiratok, hírlapok, szaklapok ifjúsági- ós divatlapok
s^MHi minden kolön dij felszámítása nélkül mmtmrnmm
előfizethetőkés megrendelhetők Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán.
Nagy Kanizsa olltörlok fc*— 1 ..........—— 11
kell iskolai ünnepséget rendezni, Ezzel azonban a miniszteri rendelet azt éppenséggel nem mondja, hogy március 15-ike most már kitöröltessék az iskolai director urak emlékezetéből. Vagy a szellemölő belükhöz való ragaszkodás nagy buzgalma közben nem érzik, hogy tanintezetök szellemének éppenséggel nem válnék kárára, ha a paragrafusok közé néha-néha egy kis hazafias lelkesedén is vinnének be. A hazafias lelkesedés ugyanis olyan dolog, amit paragrafusos eljárással ébreszteni •nem lehel.
Zala 22 szám I*. lap.)
énekkar szép összhangban énekelte a Himnuszt, fkMuinytr Hugó pedig kellő hévvel elszavalta a Talpra magyar-t. A március ló-iki események jelentőségéi Wjrth Imre méltatta, ki dolgozatával megmutatta, hogy nagy előszeretettel foglalkozott eszel. Március 16. cirnü verset Jakab Odóntöl Krauu Aladár adta elö. A ssOk keretben lefolyó uép ünnepélyt az ifi, énekkar a Szózat eléneklé sével zárla be. —' Az énekkar ssabaios előadása a vezet(1 énektanár: Sterneck Zsigmond dicsérelére válik, az ünnepély általános sikere pedig Kárpáti Manó tanár érdeme.
fSgymiuuiuniunk az idén is sikerü l ünnepét szentelt márc. 15-ike emlékének, előkelő nagyszámú közönség részvétele mellett. Az ünnepségei a Szózat eléneklésével az ifjúság énekkara nyitotta meg. Erre egy kis I A) osztálybeli tanú ó Krátky István sikerüli szsvslsla a Nemzeti dal következeit. As ünnepi beszédet Rapoch Aladár 8 oszt. t, mondotta, ül lelkes szavakkal méltatta a nagy
1889. marcziua 18-án.
a takarékpénztárak a nép erejéből fakadtak s összenőttek a néppel.
Magyar takarékpénztári részvényt Magyarország határain kivül csak szórványosan lehet találni, és ha akad is egy, annak birtokosa vagy egy hazáról elszakadt magyar, vagy egy barátja Magyarországnak, a ki köztünk élt valamikor, vagy rokonai vannak itt A takarékpénztárakat tehát nemzeti intézménynek kell tartanunk, a mely jellegük az által is nyilvánul, hogy a vidéki nemesség, a földbirtokos-osztály és a hivatalnokság sohasem vonakodott valamely helyi takarékpénztár igazgatóságába belépni, mig ipari, vagy más kereskedelmi vállalatokkal nem akartak szorosabb érintkezésbe jfinni
Takarékpénztáraink keletkezési története és tovább fejlődése érthetővé teszi, hogy
Március 15.
nap jelentőségéi. A Talpra magyar eléneklése után . , ., . L
NagyKanizsán március l.Vikét szépen Qnne- güle Antal6 oszt.I. Ábrányi Emilnek egyik legszebb igazgatásuk felépítése nem telel meg sok pellek meg. A házakét fellobogúzták; a bolti ki- márciusi dulát szavalta. A gyakorló iskola elnöke j esetben a korszerű .szigorúan kereskedelmi rakatok egy részéi feldíszítenék s ba egyebekben Molnár Ernő 8 oszl. t. mondotta ezután n má-| fogalmaknak.
sodik ünnepi beszédet Pelőfl halálának 50 éves i Kezdetben bizony sok pontban patri-lordulójn alkalmából. Majd két kuruc nóta ének-j h4lj |és ttnJkodott mely késöbb lésben gyönyörködött a közönség. Ezt kftvett* . ,, x ,,
Weiszberger Bála 7 oszt. lan. hatásos szavalala: természetesen, a viszonyok általános vál-Szenlelt nyomok. (A segesvári esatasikon.) Várady; tozásával, kénytelen volt szigorúbb szerve-Aulaitól, Az ünnepség legszebb befejesése a lögym< | zetnek engedni. Szükség volt ez, melyet násiumi igazgató, ignsíf honlUüztöl áthatott beszéde i azonban egyes intézeteknél nem vettek volt, mely után a lelkes éljenzés csak akkor szűnt d dő mértékben számbjL A következ-meg, mikor az énekkar a Himnus akkordjaiba .» , ,. , , . ... ... ,
kezdeti. menyek elég sajnosak voltak. Visszaélések
( • # 'fordultak elő, melyek katasztrófákhoz ve
nem öltött is az Onnepléa oly nagy méretet, mint tavaly, az ötvenedik évforduló alkuiméval, azért minden mozzanatából a linztilias lelkesedés jól ható melege sugárzott.
Az egyes ünnepségekrr>| a következő tudósi-ásókban számolunk be:
A nagykanizsai Irodalmi i* MMiuiti Kör a Polgári-Egylet nagytermében larlá meg ünnepélyét, mely ez alkalomból zsafolásig megtelt. A szép Oauepélyen társadalmunk minden rétege impozáua uimban vett reszt. Az ünnepély a Himutisz elének lésével kezdődött. Ezután Horváth 1. litván elszavalta a „Talpra Magyart'' és szavalatával nagy hatást kelteti. Az énekkar, mely már a Himnusz eléneklé-ével ia nagy tetszést aratott a Kossuth nóta és Egri György „Napnyugatról" cimü dalával teljesen felvillanyozta a kőzőnaéget. Az -utóbbi dal Hock János zenetanár átiratában került bemutatóra. Ur. Kiss Ernő az Iroda'mi szakosztály elnöke voll az ünnepi s'ónok, ki is ebbeli felsdslának igen kaiá«o«*n felelt meg és mé'tán kiérdemelte a kílzilnség sttrüu felhangzó tetszés nyilvánításait Záradékul az énekkar a Nemzeti zászló-t Hűbér Károly tél, énekelte az amúgy is már lelkes hangú latot még inkább fokozva.
A nagykanizsai /ilMtrttkedelmi itk.önkiptikUrt március 16-én délelőtt 10 órakor diszülést tartott, melyen átanintézet összes növendékei résztvettek. A díszülés a következő lefolyású volt. Az iljusági
A VI- VII. kerületben.
A kiskanizsai Polgári OlcaiókSr tekintettel arra, hogy a' tagok nagy része hétköznapokon elfoglalva van, hazafias ünnepélyét vnsirnap f. hó 19-én, a következőleg tartja meg. Délelölt 10 órakor ünnepi islenitisztelet lesz alkalmi szónok* lattal, melyet az oltani lelkész íart. Az egyleti tagok az egylet helyiségéből testületileg zászló alatt, zeneszóval vonulnak a templomba. Este 8 érakor lArsasvacsora lesz. Vendégeket szívesen Iái a rendezőség.
Takarékpénztárak reformja.
A magyar korona területén, a kis hitelszövetkezetektől eltekintve, mintegy négyszáz takarékpénztár van, melyek mindany. nyian kis kezdetből jutottak többé-kevésbbé nagy fontossághoz a tpaguk hatáskörében.
zettek, és ha ezek nem is voltak képesek komolyan megingatni a szilárd gyökeret vert bizalmat, melylyel a közönség a takarékpénztárak iránt viseltetelt, mégis jogosultnak kellett venni, hogy reformokat követeltek.
Az előfordult visszaélések száma aránylag (sekély ugyan, de ama körülménynél fogva, hogy még egy kisebb takarékpénztárnak is igen nagy érdekeltségi köre van, egy-egy oly eset mindig aránytalanul na-gyobb feltűnést keltett mint bármely másnemű vállalat bukása. Erre kell viaszavezetni, hogy a kis-celli és az újvidéki takarékpénztárak eseteiről az egész országban, sőt határainkon tul„v* oly sokat beszéltek és hogy a reformok már ismert követelése hangosabb, mint azelőtt volt. - De legtöbb-
Ellentétben a nagy bankokkal, melyek több- ször veszedelmes dolog, ha általános rendsza nyire idegen tőke segélyével keletkeztek,! bályokat létesítenek oly eseménye"
Ahová azonban a tudás nem (ér, oll a hitrege ioglalja el a tért.
y Így a göriigOknél Atlasznak egyik leánya wpollélól üldöztetvén, ibolyává változott. Egy hasonlóan kedves regét beszél el Herder.
A világ teremtésekor a kopár sziklákat csupán fü borította, mikor az alázatosság elülteié az ibolyát, s így ez sokáig mint neki szentelt virág volt iameretes.
Franciaországban a troubadourok korában szerepelt az ibolya 1324-ben a »Toulausei bél Troubadour> állal rendezett köllői versenyen egy arany ibolya voll az első jutalom.
I. és II. Napoleon kél nejének éleiében is az ibolya jelsé sokszor változásukat. Az első a sokai szenvedett Beauharnais Josephine, szenvedélyes virágkedvelő vo t különös kedvence az ibolya maradt Napoleon minden évben meg szokta lepni kedvenc virága első példányával.
Egy tavaszi napon, midőn ismét magjelent az ártatlan ajándékkal, alig szivta be a császárné a csokor édes illalát, e kiállással ejtette ki kezéből:
— ,Sire! az ibolyáknak halott-szaguk van.
8 valóban, ezek voltak az utolsó virágok, melyeket lérjétől kapott. Néhány hónappal később Napoleon nem volt már az élők kőzött.
Midőn 111. Napoleon Montije Eugéniát először látta, u' ibolyával volt ékesítve s e pillanat határozott vállozatlelji's sorsa telelt.
Szó|hatunk véye valamit nz ibolya illatáról ia Valamint a dalkőltészetbeu az ibo'ya minden virág kötött elvilázhatallanul az első helyet Ioglalja el a rózsa mellett, cp ugy illata is az athé-
niek óta napjainkig a legkedveltebb a rózsáé mellett. Találmányokban gazdag korunk jól érti: miként kell az' illékony virágillatot számtalan sseaz- és üvegcsébe bekötni.
De nemcsak az ember kedveli illalát, hanem maga a természel is gyönyörködni látszott müvében, midőn az ibolyába belé lehelte az elbűvölő, illatot, meri sokszorositaul igyekezett azt.
Egy kardliliom — iris llorentina — gyökerébe is beleoltotla, mely mint ibolya gyökér árultatik a gyógytárakban, honnan iria vagy ibolya por név alatt a hölgyvilág illatszeres dobozaiba vándorol.
Van egy penészféle is, sz u. n, ibolya moha. Ez nedves helyeken, köveken képződik, azt a nép egyszerűen ibolyaköuek nevezi, feltűnő, átható ibolyaiilata miatt.
Az első csőd.
- Irta: Zalai Győző -
Nemrégiben egy gyenge pillanatomban különféle fogadásokra határoztam el magamat.
Ugyanis, hogy egy ülőhelyemben kilenc sprio-cernél többel nem iszom meg, azután a leendő feleségemnek (ha egyáltalában lesz) legalább 100 centiméternek kell lenni, továbbá vöröshaju asz-ssonynak nem kurizálok és végül a mi a legnagyobb lönnyelmüség volt, hogy nőkkel "szemben i mindig őszinte és szókimondó leszek.
Nem is képzeli a szíves olvns$, hogy micsoda llatália helyzetbe jutottam ez által.
Máanap találkozom á gráci nagynénémmel, a kinek őszintén megmondtam, hogy kár olyan nagyon puderozni magát, mert a ráncokat csak meglátják az arcán. Fogalmuk sincs a gyilkos pillantásról mit rám vetett, s amilyen emberismerő vagyok rögtőn tisztában vollam vele, hogy moai olyan ellenséget szereztem magamnak, aki még a balálom óráján sem fog megbocsátani.
De hogyan jártam a kis Szepasy Miéivel, akii a mamája minden áron fiatalítani akar, nehogy az ö korára következtessenek belőle. Mikor a regényekről beszéltünk, azt mondja Mioike: aa én mamám nem engedi nekem a regényolvaaáat mert az még nem baktisoknak való; persze én mindjárt őaünte voltam és azt teleltem, hogy 19 éves leányok már nem baktiaok.
Nem ia hivtak meg többet vacsorára, amit csak azért sajnálok, mert pompás sonkájuk és kitűnő ssakácsnéjuk van.
De hogy visszatérjek a mondani valimtt, ha én ezeket a logadalmakat nem tettem volna, milyen szépen lelrhaluám, hogy egy fényesen berendezett kávéházban ültünk, melynek közepén szökő kut volt, a falakon hires mesterek festményei voltak és a Irakko* pincérek már elfáradtak a pezsgős üvegek bonlogatásában.
Azonban őszinte ember lévén, hát bevallom, hogy egyik helybeli kávéházban voltunk, hol rettenetes léghuzat van és olyan füst, hogy bicskáival lehetne vágni. Mi pedig nem pezsgőt ittunk, hanem közönséges bu'eiiás bort, de hogy tisztán -e vagy vizzel: azt csak a pincérek tudnák mag-1 mondani.
Nagy-Kanizsa kc»Utttitö
Zala TI fixám (S lap.)
4 1899 március. 16 io
tartott igazgatósági ölés után értekezletté alakulva, behatóan foglalkoztak a takarékpénztári ügy reformjának napirenden levő közérdekű kérdésével.
közvetlen benyomása alatt, melyeket a jó-vőben akarnak megakadályozni. Ilyen esetekben fagyon messze mennek s a helyett ho^y gyógyítanának, az egészséges húsba metszenek és pedig főleg azért, mert a-ki ket segítségül hívtak, rendesen set értenek a dologhoz.
Örömmel kell tehát,üdvözölnünk, hogy I vétele mellett folyt le, jelenvoltak; a magyar takarékpénztárak központi jel- , _ . • j
zálogbankjában képviselt intézetek ragadták pénztár&e)nöke, Vass Károsa Szeged-
meg az orvoslás kezdeményezését, meri [.. . .. ,, immár szabad remélni, iiogy a létesítendő . P
reformok valódi haladást jelentenek, és hogy f6^, ^J mTaSfr 'Pf * kereskedelmi szükségtelen s ezért ártalmas intézkedés bankigazgatója, UitnerZs.gmond a közp.
jelz bank vezérigazgatója, Csépi- Dani a komáromi I takarékpénztár r. t. ügyésze,
Az értekezleten, mely gróf Tisza Islvdn édes keve-1 elnöklése és a pénzügyminiszter képviseletében dr. Susich miniszteri kiküldött rész-
szükségtelen nem történik.
Az első értekezlet, f. hó 9 én volt gróf Tisza István elnöklete alatt s azon a legelőkelőbb és legjobbnevü vidéki takarékpénztárak képviselői vettek részt s megállapították az alapelveket, melyek szerint a további akciót folytatni fogják.
Nagyon helyesen hangsúlyozták, hogy a hatóságok beavatkozása a minimumra korlátozandó, és ötvenéves munkaeredményeit nem szabad veszélyeztetni.
A figyelembe jövő javaslatoknak ez' a
ifj. Csorba Ede a somogymegyei takarék pénztár vezérigazgatója, Déghy Gyula az orosházi takarékpénztár vezérigazgatója, Dieballa György a székesfehérvári takarékpénztár igazgatósági tagja, Elek Lipót, a nagykanizsai takarékpénztár elnöke, Sári Antal a h.-m.-vásárhelyi takarékpénztár vezérigazgatója, dr. Freysinger Lajos a váci takarékpénztár felügyelő-bizottsági tagja, HannauerBéla a pápai takarékpénztár elnöke, lieinrich Sándor az Arad—csanádi
negatív része. Mint pozitív rendszabályok d pénztár vezérigazgatója, Heincz Hugó kilátásba vétettek: a tőkék megfelelő mobi-L 3elmeci takarékpénztár jogtanácsosa, litása és a mérlegek felülvizsgálata Huzellu Gyula, a nagyváradi tak. pénztár
Az utolsó pontban latszik a reform | igazgatósági tagja, Imre Miklós a hevesleglényegesebb garanciája. A végrehajtás megyei tpénztár elnöke, Ladits György a természetesen sok fejtörésbe log keralnt | békésmegyei tpénzt&r egyesQlet igazg. tagja, de végre is mindannyian előkelő szakfér-; LenKye| Anta| a tiszavidéki hitelintézet és
vet-
tpén;tár igazgatója, Radvány István a képesek misko1ci takarékegylet elnöke, Reusz József esztergomi tpénztár vezérigazgatója,
fiak azok, a kik az értekezleten részt tek s el lehet tőlük várni, hogy lesznek kitalálni a helyes módot
Teljes szívből kívánjuk hogy az akciót 1 m0S011yi Kuttner Sándor, a veszprémi a legjobb siker kísérje, mert az értekezlet ; tkp6nztár elnöke, Schillinger Rezső a ceglédi tagjai nemcsak a reájuk bízott intézetek i takarékpt. egyesület igazgatója, Schnell érdekeit képviselik, hanem nagy országos 1 Károly a brassó ált tkpénztár igazgatója, érdek felett is őrködnek és a külföld előtt 1 Stadler Sándor a kassai ukarékpzt igazga-megvédik jóhirünket és hitelünket, mely t(5ja, Sugár Sándor a sopronmegyei első felett nem lehet etfg féltékeny őiködní s tpénztár vezérigazgatója, dr. Szeless József melyet nem annyira törvényhozási rend- a kecskeméti takarékpénztár egyesületivezér-szabályokkal, mint inkább a gazdasági | igazgatója, pethői Szutréhy Lipót a Bajai tényezők becsületes törekvése által lehet tkpt vezérigazgatója, S/abó Imre ország-, megerősíteni. • gyűlési képviselő, dr. Csányi János a váci
A magyar takarékpénztárak központi tkpt. vezérig. Hoványi Géza a nagyváradi jelzálogbankjának igazgatóságában képviselt! tkpt. vezérig, dr. GroszvimmerSándor az vidéki pénzintézetek igazgatói a mult héten] soproni tkpt. titkára.
Gróf Tisza István röviden ismertetve a értekezlet célját, bemutatja a pénzügyminiszter képviseletében megjelent d r. Susich miniszteri fogalmazót, kinek kiküldése azon meleg érdeklődésnek folyománya, melylyel a kormány a szőnyegen levő kérdés fejleményeit kíséri.
Dr Susich felszólalásában kiemeli, hogy a pénzügyminiszter a gyakorlati téren működő kipróbált szaklérfiak nézetei és javaslatairól közvetlen forrásból óbajt tájékozást szerezni, s ezért kéri, hogy az értekezlet a fölvetett kérdésekkel szemben lehető kimerítően s leplezetlenül fejtse ki nézeteit.
Ezután Pósch Gyula, mint a központi jelzálogbank igazgatósági tagja fejtette ki a kérdésre vonatkozó nézeteit, amelyek kapcsán az értekezlet csaknem valamennyi tagjának élénk részvétele mellett igen beható eszmecsere fejlődött ki, melynek eredményeit gróf Tisza István elnök a kivetkezőkben foglalta össze:
Az értekezlet azon meggyőződésben van, hogy a magyar pénzintézetek zöme egészséges alapon nyugvó, helyes elvek alapján vezetett virágzó intézmény, mely a hatóság és közönség bizalmát teljes mértékben kiérdemli, s megrendszabályozásra nem szorul, másrészt azonban nem huny szemet azon tény előtt, miszerint, habár szórványosan, oly tünetek mutatkoztak, melyek egyes vidékek részvényes, sőt betevő közönségének érzékeny kárál eredményezték s a magyar pénzintézetekbe vetett bizalom megingatására vezethetnek.
Azon meggyőződésben van, hogy a mutatkozó visszaélések megakadályozása lehetséges és szükséges az egészséges alapon álló intézetek tevékenységének inegzsibbasz-j tása s ez intézetek károsítása nélkül s épen ez intézeteknek eminens hivatását képezi a felmerült reform-törekvésnek helyes mederbe | terelése és mielőbbi megvalósítása körüli közreműködés.
Ennélfogva bizottságot küld ki azon megbízással, hogy a r.form tartalmára és ,megvalósitási módjára vonatkozó concret javaslatot készítsen és tetjeszszen a legközelebb összehívandó értekezlet elé.
Vezérelvek gyanánt most kimondatik, hogy:
As asztalfőt a közszeretetben AUó dr. Hanier j ura, meg öt házibsráljt van, ez alatt padig olyan foglalta el, ( a hangulat már olyan lokon állt,]sok leány marad páriában, hogy kénytelenek • mikor a legvadabb toasztokat is ellehet mondani I lérlixkkal versenyt küldeni a létért.
otcíii kösmegbotránkozás nélkül, a ml nem is 1 iWlwUtoiWI, mikor a tArustg egy részét bánaton stalmj&zvegyek képezlek Gyengébbek kedveért meaffibn, hogy sialmaözvegyek alatt értendők aiiaS^Mranöllenaegi állapotban leledsO emberek.
Dr. Híjis barátunk a kasziros kisasszonynak udvarolt erősen és alapos a gyanúm, hogy nem a politikai helyzetet tárgyalták.
Ebben a kedélyes állapotban jön hozzám, társaságunk és a helybeli jogászkar egyik érdemekben megkopassodott tagja és elfoglalja a mellettem levő isékel, mijd a vállamra ütve kedélyesen mqndja: hej Öcsém, Öcsém, te ait hisied ugy-e, hogy van igaiság ezen a huocfut kerek világon ; pedig dehogy van, még annyi sincs a mennyi angol tudomány aMiliunak a fejében.
Nohát csak nem engedhetem, hogy egy isme-rOsOmet igy lesiólja valaki, válaszolni akartam, de ai érdemekben megkopassodott barátom akkor ■ár a harmadik ssomszédomat akarta kapacitálni, hogy eset igyék vele.
Hanem ei a gondolat aaután is tovább motoszkált a fejemben: igazság-e aa, hogy nincs igaiság és rájOtlem, hogy es már csakugyan nem igaiság.
Mert kérem szeretettel: bol van abban as igas-ság, hogy a mig vannak emberek a kiknek tiien-hét esetleg kevesebb vagy csak egy feleségük van addig nekünk nem jut egy sem.
Es vice vers* hány assiony van, akinek két
Kit a themát hánytuk, vetettük asután, mikor esiünkbe jutott Dr. Fried barátunknak a históriája, ami akkor, történt vele mikor még kezdO fiskális volt.
A sors igazságtalansága már olt kezdődött, mikor Uelédy Gyurka, aki a gymnásiumon épen hogy kérésziül csúszott és már lOispán lett, — Dr. Fried pedig, aki minden ositályba eminens volt, alig hogy megélt ai ügyvédi jövedelemből, mert bliony sokan vannak fiskálisok, a magyar embernek is keid megjOoni ai esi* és logy a pOrOskOdés irán'i kedve.
Hanem aiért ne gondolják ám hogy Dr. Fried elcsüggedt volna; legkevésbé. Várt, várt türelmesen majd megjön a< 0 ideje is egy jó zsíros úrbéri per, vagy egy csőd alakjában. Igen, egy csőd! Erről ábrándoiott 0 már régtOlJogva.
ülőre elgondolta magában; mint logdisseltgni neve a hivatalos lapban, tOmeggondnok ; Fried OdOn.
Hogy soká ne siaporitsam a siót, egy napin megjött ei is Dr. Fried épen egy végrehajtási kérvény togalmaiásába volt elmerülve, mikor benyitott a törvényszéki szolga a végzéssel.
Olvass*, olvassa, nem akar hinni a szemének pedig itt áll világosan.
„Grünblatt Jakab ssabónak a magyar sienl korona orsiágainak területén, Horvátország kivételével, bárhol található ingó és ingatlan vagyonára a csOd elrendeltetik, s csödbiróul
Csesinák Miklós törvényszéki biró tömeggondno-kul Dr. Fried Ödön ügyvád rendé'teleti ki.
Végre egy régi vágya teljesedésbe ment, hogy fognak irigykedni a kollegák a jó fogásért. Nagy Örömében éssre se vette, hogy egy alak lép be az ajtón alázntosan levett ka'appal.
— JA napot kívánok a teás liskális urnsk.
— Ki maga, mit akar?
— Kérem alásaa nasságos liskális ur én volnék a Grünblatt Jakab. ',
— Isten hozta barátom, no üljön le csak oda a székre, nem ide a dívánra, ne násse, hogy poros. Hát hogy is ál ai Qgy (irünblalt, beaéljen.
—As ügyünk igen szomorúan áll kérem alásaa, mert igy volt kérem, hogy én megvettem a posztói hitelben, aztán a legényeimmel ssépen lel-dolgoztuk zsinóros nadrágoknak, mándliknak meg prusslikoknak, ezekkel é'jártam a vásárokra, hanem persze vége van már a jó időknek, mikor 20-30 darabot eladtam egy vásarban, most alig hogy a költségei kiáruljuk, asatán meg a kalabriáara is (in" über die Well rossz idők jártak. As a kölni v.i ó Spitikopl bizonyos ismeri azt a rablót, ait a ganelot nasságos fiskális ur, -akinek a felésége koppaszlotl libákat árul« heti vásáron.
—Mi kötöm nekem a Spitzkopfhoz, beszéljen a in aga ügyeiről.
— Wie hajast semmi köie hozzá, nagyonis van, mert es a rabló, ei a isivány, es a Sobri Jóska mindig kifosstott a kaliberbenai tt companistájá-val a.félvállu Sí bersteinnel, tetszik tudni az a
Nagy-Kanizsa, csütörtök
Zala 22. szám. (4. lap.;
1899 márczius hó Ití-án
.k
i) t létező bajok sanálása első sorban inkább, mert akkor sz volt a jobbik téma a gu-autonom, társadalmi uton keresendő, s a nyolódásra. Mosf ax idők megváltoztak s ők iá-törvényhozási és hatósági beavatkozás, a madják egyedül a fúziót, de legkivált a nemzeti minimumra szorítandó; pártot.
j) a reform csak a magyar takarékpénz- Kár, hogy a függetlenségi pártnak olyan de-tárak történei mi|fejlődése alapján, félszázados rák tagjai, amilyen Komjáthy Béla is, meddő munka és rtkej^rQjtés eredményének koc-iévődésre fecsérlik sz erejüket s sr ellenzék ko-
káztatása nélkül eszközölhető
3) megfontolandó, mennyiben szükségesek bizonyos dispositiók a részvénytőke
levegőben s ba a szélsőbal bizonyos árnyalata még is próbálkozik vele, hogy a guoy ayilaiSóI is elszóljon néhányat: azok nem lógnak kárt tenni senkiben. Talán nem is valók egyébre, csak, hogy az sz árnyalat ki ne jöjjjSo a gyakorlatból.
Isrelas 14, A néz külső képén is meglátszott, hogy a mai nap el fog ütni a nemrég lefolyt ülések szürkeségétől. A karzatokon disses közönség, a főrendek karzalán feltűnő sok vendég, különösen számos püspök voll, kiket a mai autooóssai kon-
moly hivatásának teljesítését szinte átengedik néppártnak. . t -
így ez a mai nap körülbelül a néppártnak nagyságát, tartaléktőke-gyűjtés kötelezettsé- [jutott. Sőt mind a két árnyalatának is. Mert, hogy gét és a saját tőke és betétek közötti arányt etessünk faj'a, Asbóth János ur is szükségesnek
illetőleg. tartotta a maga álláspontjának kifejtését, amely í lerencia hozott fel a fővárosba.
, 4) garantiák keresendők az iránt, hogy természetesen egészen egyéni. Mint rendesen aj pader Rezső volt az első ssóook, kinek a betéteik csak oly activákban helyeztessenek I néppárti elveket tárta löl, de konzervatív köntös {beszédéből skeplicizmus ha látszott li. 0 nem el, melyek teljes biztonság, kockázatmentesség | b«ri s megjegyezte, hogy konzervatív párt nincs | hisz s rendszerváltozásban mindaddig, míg a ka-s mobilitás, illetve mobilisálhatóság szem-1 ugyail) je konzerysiiv pelitikusok sokan vannak 1 binetben is a régi emberek ülnek, pontjából i. betétek természete által kívánt sö „zok nevében beszél. Nem valóssinütlen ü,ána Kossuth Ferenc beszélt. Kesdetlől fogva magas mértéket megüssék, s hogy a vissz-. Monbani hog, az a sok konzervatív politikus ,ek6lölte nemc9ak pártjának, hanem a jobb-tezámitolás egészségtelen tulfejlesztése a nem igen fog „ Aabóth ur zászlója alá sietni oldal nagyreszének is élénk figyelmét Fejtegelé-betétek t»"onságát ne veszélyeztesse; | M parlamentnek ez a magányos vándorlója to-Lei me|yekkel a kormánypárt keretében beállott
£) biztosítandó a mérlegeknek alkalmas v4bb ,, mk egyedül togja járni az ő furcsa v41toxáí( méltal(a- he|ye8léssel találkoztak szakközeg általi alapos, szakszerű, minden! MráodokutjAi. visszaélést kizáró összeállítása és fölQlbi-| ráláss. Ezután
helyesléssel találkoztak as egykori -nemze i párt tagjainál. Majd tüzetes] bírálatba bocsátkozott az 1867-es alkotások mai állapotáról és kimutatta, bogy ebben a rendszerben csak az sz életrevsló, a mi átmenetet nyújt a függetlenségi programm megvalósítására. Esu-kritikával boncolgatta a a
Érdekesebb volt nála gróf Zichy János, aki
m ll i.- £t 1 i - • -teljes lojalitásául ismerte el legalább az uj kor-a szűkebb bizottság tagiaiva , .7. ... ., ..... . ,. nak jobbrs való hajlandóságát s ha meg is vonta
megválasztanak: . . . ■ , ,. f,
Gróf Tisza István, dr. Gervay Nándor>a'l,»Pp*ra pro!gramn! "^/vonalait, caak Vass Károly, Flittner Károly, Posch Gyula, azért 'elle> hogy va ani,vtel m*K°ko ia' m'érl •*» alapos, szakszert Leitner Zsigmond. He nrich SándorDr. | J,". V« kormánynak sem abudget pén.ügyi ré
Szeless József ifi Csorba Ede. Sueárl g Meglátszott rajla, hogy csak puszta I zárszámadások mindig arról tesznek tanubizony-Sándor Diebalia György és Hoványi Géza'köteleM*8el akar teljesíteni s - nem a régi lurorjságot, bogy a költségvetési előirányzatot nem ' ragadja az opponállásba S a kötelességet elég j tartják be, végül pedig az sdósók tnllerhelletés*
szépen teljesítette. Elegánsau és nyugodtan raj- j ellen loglalt állást.
Országgyűlés. |zolta meg az uj harc térképét, hogy merre leheti Kossuth után gróf Apponyi Alb-rtet hivta
'közös érintkezésre gondolni s hol választják el lö| szólásra a jegyző. A mióta a kormánypártba XArelan 13. áthidalhatalan szakadékok a néppártot a liberális j |epe(li e|ő>zi>r beszélt a Házban. Uj pártállásában Ha a paraszt szálmát árul, zokognak a me- tábortól. A rajz talán nem egészen tUkéletes, ig nl elismerés első szír a az előbbeni ellenzéki zők. Mert igen nagy akkr a paraszt szorultsiga. de jóhiszeműségét illik elismerni s s'inte kivána-1 bajtársnak, Kissuth Ferencnek ssótt. A lovagtat 8 aki a bud^etvitának ezt a mai el-ő napját los. bogy a néppárt kisebb katonái tartsák magu-j ti„xielgés után rátért beszédének tulajdonképpeni kritikai szemmel nézi, el fog szorulni a szive, kai a fiatal gról szavaihoz. Kár volna, ha tu) L, egyedüli céljára, hogy megmagyarássa a nemhogy mekkora >zegénységben tengődhetik az el- akarnák licitálni. Le(j pirt' belépesét a kormánypártba. Erre a lenzék, ha egyebet nenr is tud már támadni, csak | A budgelvitát Neményi Ambrus vezette be magyaráxa'ra Komjáthy tegnapi megjegyzései a — nemzeti pártot. Szerencsére, csak az első]az előadói emelvényről egy okos, higgadt be-1 kényszeritették. Apponyi kijelentette, hogy a nap les: j|jen szomorúan, amikor a független- jszéddel, mely n követendő közgazdasági politika 'nemzeti párt különállásának jogosultsága meg-ségl pártból még csak Komjithy Béla beszelt, aki alapelveit tejlegelte , a Hásnak élénk' érdeklődése szűnt Széli Kálmán programmbessédénék elhang-— a „ra/rfo* környezetében élő egyéb koriteusok- közben. Félemlítjük még gróf Henyovsiky Sándor Izása után. Ez a programra Széli Kálmán sxájá-kai együtt — mostanában nem ismer nagyobb 1 rövid beszédét, melyet a szélsőbal tetszéssel fo-1 ból éppen annyit jelent, mint bármely volt gyönyörűséget, min megpiszkálni mindazt, ami-1gadott. I nemzeti párti politikusssájából. Széli megérdemli nek s nemzet leginkább örvendezett. Nekik (áj| Egyébként csendesnek ígérkezik ez az egész 1 a személyes bizalmat és mert as 1867-iki alko-mostan a luzió, amelyet valaha ők sürgettek leg- j budgetvita. Fehér galambok röpködnek a békén I tán hamisítatlan, vállosatlan fentariását ígérte
kinek a felesége meg a nnsságos szolgabíró ur,, nék én magának valamit, mivel hogy sémiképen na iszen tetszik tudni már mit gondolok. sem megy a gésett, maid én próbálok sze
Dr. Éried ingerülten vágott közbe: Most már rencsét. a Silbersteint keveri bele ; bes'éljen csak a maga Tetszik tudni én jd ember vagyok nem aka-dolgáról. > rom senkinek a szerencsijét elrontani hál eladtam
-Sosoll ma Oatt hellen, hogy éppen azt teszem, D,ekí a műhelyt, mégis ittuk a makkhetesbe az mert az a két Rózsa Sándor, ezek a sipís- "("W** "í«" formán van is műhely de még ták elnyerték a pénzeme'.itztán meg a legenyek- >lnv*én
nek is csak küllőit fizetni, hát aztán mikor a . Uk4som al va" csak <Pe,n " !»n ben"« pesti bótosnok keltett >ona llzelni, nem volt so J?"" én 'ne« a Weségem született Butterstein pénz se posztó, pedig ölég szór plmasan dolgoztunk bzal1, roeg&ozödunk mert a kalabert se játszottuk magasan, 18 krajcár i ^S^'^MÜ^I^1^ volt n bukás, de hát vége u jóidőknek, higyje el
többit elvitte
liskalis ur, nem olyan ostoba állat a aznmár, amilyennek mondják.
A tömeggondnok ur azonban valószínűleg nem volt kíváncsi u csődtömeg minőségének további magyarázatára, mert (irünblatt ugy éreate mngá', mintha egy kéz a gallérja körül fogóznék, ö pedig másik percben as udvaron volt.
A törvényszéken a nagyságos elnök úrtól le-leié a hivatal szolgákig mindenki mosolygott, ax j iktató hasgörcaöket kapott, ax egyik bírónak pa-a dig a sok neveléstö luldoklási rohamai támadtak.
a nassigos liskalis ur, olyan ártatlan vagyok a dologban mint Szent Péter U felsége maga.
Dr. Fried dühösen Ütött az asztalra, hogy Grttnblatl ijedten ugrott tol a divánról.
— Hát hol vau a csődtömeg? Van talán boltja, műhelye vagy lakása.
— Aba wie, van is meg nem is. —Ember ne bolondozzon hát, beszéljen világos in'
a mit a
Hogy is ne az itteni törvényszéknek jutott a sze-Dr. Friednek olyan forma kedve támadt, mintha rencse, hosy a jogi téren unicum gyanánt ál tó szerelné (xrttubatt urat kipöndóriteni az ajtón.leset itt történt meg; egy csótdőmeg mely ál
sem több sem kevesebből mint egy eleven csacsiból mely enni kér és mely a hivataloe becslés szerint 3 Irt 20 krra becsültelett.
Igaz, hogy a tarloxások 1000 frtot tettek ki, de aa mellékes, a lödolog hogy a törvénynek eleg legyen téve ami ment axépen a maga ulján mintha ÍOO.OUO írtról 'lett volna szó. Mégis csak szép dolog ax a rend és igsxság.
Hal hónap alatt belejeslék as ügyet, a törvényszék mi)lt héten hotta meg a végzést mely-lyel > (irünblatt Jakab elleni c<öd a vagyon feloszlass lolytán megszüntettetík.
A csődtömeg pedig ezalatt selyem életet élt egy e célra kibérelt istállóban, a fogyasztotta sz illatoa ssénát. Hja ax ilyen tontos személyiségre gondot kell viselni, mert a lömeggondnok felelős érte.
Dr. Frid is megkapta a esödszümetési végzést; annak elolvasása után tetsóhsjtott: Még egy ilyen csőd és kénytelen lessek én is csököt mondani.
—; De hál van tán mégis valami tömegbe feltebet venni.
— Wie hajszt van, hogyne vona, nl is hoztam, kint van az udvaron, hozzá kötöttem egy Iához mert szeret kóborolni.
— (irünblatt meg van maga bolondulva?
— En bolond ? a nasságoe fiskális urnák essen ki mind a két szeme, ha nem igazat beszélek. Ha
— Micsoda egy geva lig ember a fiskális ur, .bát nem hiszi nézze meg ott áll ni. nem öleg világosnn mondtam, mándlikat meg a Az udvaron levő almaiához kötve busán álldo-nadrágokat kiárulluk. n pesti urak meg azt gált egy csacsi, hosszú füleit lekonyitva, mintha mondták, hogy addig nem creditírozna't, míg a tudatában volna az ö szomorú helyzetének, régi adósságot ki nem lüzet'em. | Dr. Fried dühében lelkacagolt, ilyet még a
Ilyen lormán aztán van ból, de nincs benne jogi praxis Vérbőct óta nem pipál; csődtömeg portéka, mikor aztán nem vót mit dolgozni, azt mely áll egy eleven szamárból, mondj 1 a legényem a Marci, taiáu tetszik is is- i — Ugy volt az kérem alássan, hogy evvel a de merni a tűzoltóknál s'ivallyus sarzsija van: rék állattal szoktam a hetivásárra a barátok te-
— Ismeri a uelzebub! ' rére kihúzatni a kocsira való mandlit, lajblit meg
— Nem lhnen sane neyyon jóra való gyerek, nadrágot, nagyon okos állat kérem alásan, már a zt mondja nékem Herr von (Irünblatt, monda- jtléíyet li ismerte, higyje el nekem a nasságos
1
Kagy-Kaniisa csütörtök
Zala 22. síim. 5 lap.)
1898. ni caios hó l«-án
meg, % mi a nemzeti párt programmja i*, megszűnt a nemzeti párt ellenzéki magatartáaának jogosultsága. De épen azért nem történt elvieladás * ss elvek valósítása változatlan maradt, legleljebb a megszűnt nemzeti párt topográfiái helyzete változott meg a Házban. Zajos éljenzés és helyeslés követte e szavakat, mely még foko-lódott, mikor Apponyi kijelentette, bogy minden utógondolat nélkül léptek ö és pártja a kormánypártba, hol »em kalún szövetséget, sem külön közösséget képezni nem fognak.
A szünet után, mely gróf Apponyi beasédét követte, Buzáth Ferenc be»zélt. Hangsúlyozta, hogf a néppárt továbbra is eddigi elveit vallja, s igy alapos cáfolattal azolgált az elterjedt hírekkel szemben, mimha a néppárt is a kormánypáni pa dókra vágyskozoa.
Most váratlanul szót kért Lukács László pénzügy miniszter, hogy a vita folyamán, nem pedig a végén vegyen részt abban. A kihozott pénzügyi megjegyzésekre reflektált elóször, elismerte az eddigi bírálat konciiiáns hangját és an nsk jogosultságát, de rámutatott arra, hogy a mióta ö vezeti az ország pénzügyeit, sohasem téveszti szem élfil a szükségen óvatosságot és takarékosságot. Kijelen'ette, hogy az ország rendkívüli intézkedések nélkül is fedezheti szükségle teit és hogy ipsrkodni log mindig a körülmények-nek megfelelő haladást érvényesíteni a költségvetésben. Ezek után megragadta as alkalmat, bogy vedekezzék az iscbli klauzula miatt mostanában ellene intézett támadásokkal szemben. Es itt azt a meglepő kijelentést tette, hogy Iscbl-ben semmiféle klauzula nem jött létre, ellenben augusztus lmvában Bécsben létesült az az ismeretes stipuláció, melyet neki tulajdonítanak. Hosszasan kifejtette, hogy ezeket a megállopodáso-
A novai járásban május 1. és 2-án. Polgári elnök: Dervsrics János m. b. tag. Polgári orvos: dr. Kovacsícs Ferenc járásorvos.
A pacsai járásban május, 4., 5. és 6-áa. Polgári e'nök: Szeatmihályi Dezső m. b. tag. Polgári orvos: dr. Háry István megyei L főorvos.
A ula-egerszegi járásban májns 8., 9. és 10-én. Polgári elnök: Csertán Károly alispán. Polgári orvos: dr. Háiy litván megyei I. főorvos.
Zala. Egerszeg városában májúi 12-én. Polgári elnök: Csertán Károly alispán. Polgári prvos: dr. Háry István m. t. főorvos.
A zala-szent-grótbi járásban május 15. éa 16-án. Polgári elnök : Bezerédy László m. h. tag. Polgári orvos: dr. Háry István megyei t. lő-orvoa.
A sümegi járásban május 18., 19,, és 20-án. Polgári elnök : Gyömörev János m. b. tag. Polgári orvos: Lukonich Gábor tb. főorvos.
A tapolcai járáaban május 23., 24., 25. és 26-án. Polgári elnök: báró Pntheány Géza m. b. tag. Polgári orvos: dr Háry István megyei t. iöorvos.
A keazthelyi járáaban május 29 , 30. és 81-én. Po'gári elnök: dr. Dessényi Árpád m. b. tag. Polgári orvos : dr. Háry István megyei t. főorvos.
A nagy-kanizsni járásban junius én. Polgári,etnök : Hertelendy Béla tag. Polgári orvos: dr. Háry Is'ván főorvos.
Nagy-Kanizsa városiban junius 6. éa 7-én. Polgári elnök: Csertán Károly alispán. Pol gári orvos: dr. Háry István m. t. főorvos.
Az állítás alá kerülő védkötelesek száma a vármegye területén : 4.062 az l-sö, 2.264 a ll-ik és 1.5*19 a III ik korosat ályból s igy összesen 7.895.
2., 3. és
megyei
megyei
HÍREK

abszolúte nem érintették ez állal. A pénzfigymi-
miniszter ezen fejtegetéseit némán hallgatta a „ágykanizsai újságírók gárdájában, márc. Ház. ellenben le melegedett a jobboldal, mikor ; ,4.ik«n Péősrc távozott, hogy ott a vidéki Lakáén l-ászó önérzettel arra m (itatott, hogy napilapok egyik legtekintélyesebbjének: a
30 év óta az első kiegyezés ez, melyben Magyar* ország érdekei kellőképpen megvédelmezi cinek.
Ezt pedig ő készítette elő és terjesztette a Ház |ell folytassa újságírói működését, mint elé. Ez ss öntadst vigasztalja őt szókért s he- belső dolgozótárs. Habár mi Őbenne igazán
'zsfisllsn gyanúsításokért, melyeket eltűrt.
Mezfissy Béla, a mai nap u'olsó nónoks rop-1 vényesitésére egy oly kiválóan jeles psat ügyeaen polémiát a pénzügyminiszternek i napilapnál nyert tágabb teret si Iseb'l klauzulára vonatozó fejlegeléaeivtl, — '
majd pedig igen alaposan boncolta a miniuter elnök programmját, melynek megvalóaittsát! zönségünktől roppantul megakasatják az ositrák Állapotok Es állapotokról klmmstta, hogy azok sebogyitm felelnek meg Deák alkotásánsk és felvetette s
kérdést, lehet-e Auettriát psrlsmentáli* államnak: esik e város kedve* közönségétől megválnom, tskinteai, a mikor parlamentje már érek óta aem frakciónál.
Az illés végén Kossuth Fcrenc a Ház egyhangúlag elhatározta, márc. 16-én, nem tart ü'é«t.
indítványára bogy holnnp I
Ujoucozösi Mai 1899-jMvléi.
A (alanyai járásban április 6., 6. 7-én. Polgári elnök: dr. Tuboly GyuU megyei bísollságt lag. Polgári orvos: dr, Hsjós Sándor járási orvot.
A perlski járásban április 10., 12., 13. és léén. Polgári elnök: dr. Hauser János m. b. lag. Polgári orvos dr. Böhm Bidaey tb. löorvos.
A Csáktornyái járásban április 17., 18., 19., 20. és 21-én. Polgári elnöki dr. Tuboly Oyula m. b. lag. Polgári orvos: dr. főorvos.
Az slsó lendvai járásban* április 24., 26., rombolás szelleme távol állolt tőlem mindig.
26., 27. és-28-án. Polgári elnök hály m. b! lag. Polgári orvos járásorvos.
jságoa emlékezet ókban. Fiatal áveia k ; emléket közé fogom sorozni satadig azt s évet, melyet Nagy Kaaizaáa töltöttem.
Boldogság vslük 1
Nagy-Kanizsa, 1899, márc. 14-és.
SaJgó Sándor uigpii)
* 'heti Nejit, MW átlfmtérf.
— Xéisiagjarsillls Fitdttr Jea6~ Uh aitó a aagykanizsai izr. hitközség iakolájáaál ás kiskorú gyermekei Pál aa Andor vaaatáiaavtket Haláu-n magyarosították.
— IlalAlasAa. Adrién Jóaasf aemaavidi kürjegyiőt ismét mély gyáas érte. Mát eaak néhány kéttel eselőtt hanvt ét aere se a be Iáén egyetlen leányát Mdridi ia sírba vitte eorvaaatá betegsége, élete 19 ik élében. A mélyen aajtatt félj ea atya iráat ss égést vidéken általánsa részvél nyilvánul,
— Beeth Lala baagvsrssaya Végre ■eglörténl. F. hó ll-4a alkalmunk volt Ütai, hallani Bttlk Lola kisasaaonyt, a bécsi oa. kir. opera művésznőjét Nagy várakoaáaaai néztünk s művésznő fellépése elé és aúdőa végre maajeliat elöltünk az igéző izép primadonna, igazán ama tudtuk, mit bámuljnak inkább: saját kápráztató szépségét, avagy gyémántjait a T A tataaáa moraja éa virágzápor fogadta á bájos mtváaaaSt, ki azonban énekmflvészstévsl aem árt el akkora hálást, mint megjelenésévél. Btttk Lo'a nagyon, nagyon tetsaett, teljesen elbájolta a kOaOaaégeli'* alig hogy belépeti már ia qjMI kívánták 6t Maá, és a müvésaaö tarméaaatadta kedvességével ipar-
I kodolt, a közönség kiváacsiaágáaak megMeáai. A művésznő a Zsidónő opera ,0 viaasa jő* aagy áriáját és LohenfrinbőJ >Klsa álmát« eeekeíta, majd pedig több dallal iparkodott a hatást aaMiai, mi leginkább sikerült neki egy kedved ivet dal bemutatásával. — A müvéasaöt az ktaárta, a iki fogadia Ztrkerilt Lajos, a k«r»*kedo Ujak egyletének derék elnöke, több rendbili lemondás után -maga vállalkoaotl as ének-kiaáretre éa eh-Baosazó A Zala segédszerkesztője: Snhjii beli vállalkosása la teljes sikerrel járt — Hogy a
nüsor ne legyen hiányos, BÜun Emil (harmónium), Sttnmí Zsigmond igordoaka) ás fsteili Lajos (zongora) hármasban aaép összhangban előadták ,Shi«ri Marin tmcmjikt', Ütrmtb Zaigmoad aaaa-kivül úgyis mini a gordonka hivato>l kaaaMje, úgyis mint sierső sok és jól OMgérdeniell lappban részesült. — Mindensaetr* eliamera—I tartozunk a kartakedő iljak őnképaö agytetsaak,_ hogy áldoaalok árán la, alkalawl nyújtott köaöa-sigünknek, hogy Beeth Lolábaa aasmlől ssembea gyönyörködhetett. — A hangversenyt tánc kő* valta.
— A. vároal blsatlaácak meg. alaknláaM. Ujabban a kővetkező városi bizottságok alakultak meg: A Uftlé ia I trifá gmiasdgi iuottsdg, elnök, fltrttltmly Béla; az if>arishol<\i ftiúgytlű fiwtisdy, elnöke: Griinhtit I lenrik, alelnök ; Ktlltr Ignác, gondnok: AfiWtiyi Sándor, a /#f> iigyi liisoíltdg, elnök : Remek Géza, alelnök ; dr. Sckwtrz Adolf, jegyző: dr. IkdJ Tivadar, a kdrhni kitti tsdy, elnök; Miként Géza, alelnök: Tripantitur Gyula, jegyző; dr Srkwart Adolf, a kűsegéssségttgyi ki-znftsdg, elnök : dr. Szekeres József, alelnök ;
ssinhdsépitű kútUtdg, László, alelnök: dr. Tubtiy Gyula, jegyző: dr. Qllop Mór; kis-(üdncvcUsiitjyi btsetitdg, elnök Eptrjtty Sándor ! vülnmtHtnírtd bizottság, elnök l'*rgtt Lajos, alelnök StomtHtr Náthán, tsdmvizsgdld bizottságí elnök ,* Szalay Lajos, alelnök Knortzer György, jegyző: Réti Lajos. A szegényügy iránt a bizottsági, tagok részéről már az első alkalommal oly rendkívüli érdeklődés nyilvánult, bogy n bizottság meg aem alakulhatott. Az alakuló ülésen összesen csak két tag jelent meg, kik önmagukat megválasztani nem akarván, az alakulás elhalasztatott
— Aa atslaé aaar. Az Ur. JMkyng M-vaaárnap lolyó hó 19 éa este tartandó zsurján — mint értesülünk VUtp Imre
kat az osztrák átlapolok le'lék szükségessé. Magyarország alkotmánya s anyagi érdekei pídig' &f^ör uisáBÍrótán"unkVki Vzép reményekre miiaor ne legyen hianyoá
. zli.l A _ i__a__t I t té*é» ai i a a waa>aaal< /ainmAiui iaAN
jogosító tehetségével éveken át küzdött a
,,/Vtai A'op/o"-nuk szerkesztőségében, a kitűnő tollú szerkesztő: lsnkni L»jm mel-
ddlg hűséges és tehetséges dolgozótársat veszítettünk, mégis örülünk, hogy tehetsége ér-
vidéki
Eltávozott kedves alábbi sorokban búcsúzik
dolgozótársunk
el
ai
olvasókő-
I — 'Buinutü Most, hogy Hivatásom alsaóllt Nsgy-Ksnissáról (a a •/Vr»i .VdpAíi.aak leasek | dolgozótársa, csak most érzőin, milyen nehezemre
Ama meleg rokonszenv, melylyel e varos szeretetre | málló kösönsége engem mindig lámogaiott, csak lokózot a bucausás nchezségeii. Lelkemből mondok köszönetet mindazoknak, kik engem liivalA-aomjkösben csak legkisebb, de mindenesetre becses I dr, Blau Simon a szolgálataikkal bármikor I .imogutiak. elnök: Oitíerkuktt
Ha az elismerésre nem is lehelek mélló, de minden időben odaadó, őssinle munkatársa voltam kedves szerkesztőmnek és kollegáimnak és mindenben a közönség érdekeli lar'oliam mindenkor szem előtt.
A mi a mi mealenégűnk kellemetlen és ellen-sienvee oldslál illeti, erre magunk megtaláljuk a védekezés'. Gonosz mesterség ss újság* Írás, és lélelmes az ujságiró, mtrt mindent megtud. A kitől pedig felünk, azt nem szeretjük, és ez természetes. De nem mindenkinek kall félni, meri soha ujságiró meg nem bántotta a jól, a nagyol, a nemesi, a szépei; a mi azon lul esik, l Krssovetz Ignác tb. | azzal pedig nem törtidlk. Ea igy nyugodt lelki' I ismerettel tá|osom. Hs jót nem le teltem, de a
dr. Hajós Mi- Mindama jóbarátsimal és kedves ismeröeeimet, dr. Király Mór i kiklöl személyesen el nem bucsushsttsm, ez utón tgglet I köszön'öm. Kérem: lattsanak meg engem barát- utohó
Nagy Kanizsa ClU törtök
főrendezőn kívül, kl humoros kupiéivei fogja u közönséget mulattatni, tlo/rioht$r Kmmu és dr. Mnyt József l« közre működnek. Közkívánatra ismét bemulatja magát a nőegylet! mulatságán óriási tetszést aratott tiroli nécyes (dr. Halfochild Samuné, Vrogw Ilona, fífihm Rmll Aa Ollop Imre) A leniobbiek után ítélve, a kötöttség igen kelUuio estére eaámithat.
A HaakrgjeoüIM kttaufMién*. A nagykanizsai IfonktmMrt Muvény-jfíitamig I, hó íhén bü$k Lipót klr, kereskedelmi tanácsos, h« elnök elnöklétté alatt tartólt 85-évl fente kös* gyttlésben aa előirt MJÖ8 Irt 80 tiszta nyereség iglosa'ását Illetőleg a követkexő határozatot hoita: 8000 lorint 4*/f0a osztalék kiűzetésére lordittalik, 003 frt S0 kr. msradványképen uj számlára elő-iratlk. A Bsnkegreeülel részvénytökéje. '200 000 torint# tartalék alapja f 861)0 frt 10 kr,. a halé* tek összege 881746 Irt tK) ir; véltólAroAJa 8474A2 frt 48 kr: ledexeit folyóasAmlabell követeiéül 188877 írt Ü8 kr; értékpapir-Allomanya $849 Irt 80 kr. — Aa igazgató tanácsból kilépd Sommr .Sándor újból megyAlaflatalotl.
- A utjikaNjka kftrékftl. A tityénytk íámniéult (Nepkonyás) válaisimánya luíyó HA li'én tartóit ülésében elhaiAroite, liogy n népkonyhái « bét vécével ssombaton bssArJa. *■■] Ugyancsak ezen ülésében ellisiáro4ta, hogy iná*-ju* vagy junlus hóban itöffjf Héploínbúltll rendeli melyhez ni engedélyi a
Zala 22 hzám. (• lap.)
1899. mérczm bő 18 in
IRODALOM.
A t»«sillvlsU kémyvlAr Idökőeflaklat klaebb. aagyabb kOí«l«klifu fog aegjeleaal, ealsoi klAJIilá«baa I Maalatpi olwó árun. Terlalaét igyréast eredeti dlgoeatok teeetk, aelyek a heaai vlieonvokaas a poeltlv pblloaopkfa a politika aaeapoatjéból való ap,>redatlóját Uffyaasák, Mítréfiirél éa fftképpos a Oofflta Agoet Által leeaevélogatott
aéfaíj da mag aea adja magát A perveri bejAiktfee tatleatl vAltosatoa jeleneteinek aofAsbbaetAaa ayilt *# ** réti lelráea még PAriebas ia órtaa saaiséoét katlan, 4§ rífflnl a legkAeyeeebb isiért kritika mm vitathatta #1, bog/ Pierre Losvs ebben a k6a/?Abes ép al/ aeeter* a teiiuak, a eslflekneír a a flnom lé Jak tani anaiyoiosek, ütni aa Ap-kredite»bsii. Ka magyaráaaa mag kogjr Aa emaoav belead-iAaak a tAraaAaioa míádáa réUfébta oaatatiaa a»ara rtrft laklppfta i Oomta Ágost Altat laaMválagalott I MAf mU aat jaax«alk aat, bag^r a posaá* ragAa/ •»> „Faflilflata kOayvtar* tgym tonakélaak fordlÜiAt nyijijt, gyár farditAaAt dr. RAaaa Oőaa. aa Apfcr°dita ét FrévMt poala«, ktt ét aiagblakatA for4ltA«okbaa. I kAa/vfyttit«fliéi)/ Ofiaai ailvataak •Unasrt tolln fordftAja fégwU, al/ ariré--a mflvatt atanatak (red«laié>»fta M9gi*tfDt lag>tvAtobli aii< | aailag, bog/ aa andstioak atiad«a taépaéga eaorMtatlaaal
•CRIV
vakbél van AnatAllilva, i a kOfVtktaO aég/ aoroaatra] aaaUk i I. kAlléiaot é« aaépaiayéiMtak; g. aiad 'BdoaA* !i/sk| tt. fi)rléa»Uw, fiMdraJa él •••oirrok; 4. pkiloaopkta VlIíéH, IfBtllMll,
A NP(MltlvÍata k0ayvtArM-baa Baajalaaaadú uttrak tatjaa daiioroealét egyik ifgkDaalabbl rAait borttékáa kdalt.
A mI aa 1. fttastb«a aiaa|ataiil: Kimaall kaltara éa ' a/agali alvllíaatíA olwtt tAraaiaalaaiual a«aa/*t lllatl. abbaa i aaaraü a aiigfar aaatait aa/afl, aaallaail éa arkOlrií í«jlö* déaéaak aa líiéat tafbl/t altlaalaai folyamáé váalatoa rajtét adja. K réasbaiii aupraalatlótbaa a aaaratf ac/ré«it a póaitlv pblloaapkla afadiobbaa allaaaréara jntA alvalra, Hl ittéiréaar^l kAtlAldt tartéaaadéaa alatt «araatt aaaaél/aa tapaaatalatalra tAaavakadlk. Falfétlaiigl aattkaéfuaaé vélt, I kagy a altlainlaat Aaaapél/ak alatt éa atAa alkaataott | dlaaéHédak utAa. iUagalatlaaaí, lilifadtaa éi tiaAaltA« Hét*
karai a aMf/ar kfladaaéf alé. A kiállitAMbaa k Mtlö ragAay aiaaaa kOa/vaibaithu kapható 1 írtért
• raralbaa anaalHatl m* aagriaáil éa kapkaié FiaaMI PAUp kaa/rkaraa kadéaébai gagy-Kaafaaáa
Közgazdaság.
ÉrlMltésí
__________________________laMua ai oaaatiai nau i t v«n ^rino§ém a t. eiőlöter«e!ök
kll vagyak aaaala/ra a tAaylag lltaaA Állapotokat alada* aára bosol, hogy a tiisyaeltóiafii IG dmiv^léiQ g)i téraa, a réglak klraa aiioaéja alaplAat aoaea la Iptaa, A in. klr* f!lini*st«riuit klgdáaAban, „U mutat18 g kalyaa Aaliiaarat, a«y aa aayéal, atat a iiaaaatlétb«a munka megjelent, a as
ur korodért .alttlirott kir,
nAnaUgymlnlaalar «ar allHialallaMl aWadll aéaatalt, aölyak alaA alvaaéara . .ji. i a mI^i^ui. ^uj.am i talAn kaMaaatlanitl érlnUaak, da a tauaa léklaamlaag a
tt«g Uladta. - A népiotiibola, maly ttln^rt ^ huumit9t ^ Ztít^fi k^u
aa elao remltraéenél nagyon llttpeaeru letl# ex •ig^uiaalltaa. oiftkkaaar kibékíti aa alvaaét aaaal, aal a
alkalommal la keUAe oélt tog aiolgálni, tt meny- naaaatl Haladatul kBlOabaa taléa aértaaé A flaat lm
nyibon a léi IÖVt»delem aa ovódák javára leaa fi1?? klélltlAaa aullall raadklvll olraA: W kr. Kapkaté a
lurdltVH. Tombolajegyek már e napokban kap. kladA: névall.aA.él éa aladaa^a.yvkmakadé.baa.
' •' 1 r _ A ■--'--■-'---«-*- ai. m fku háiia
baiok loainek.
löesetl éa boráaggti* tnlügyelőnél is megren-delhető.
Egyvttal érteaitem a t. leíA-éax éa ta ni tó arakat, hogy ha e mmka iránt egyaserfl levélben, akár egy lavelaxó lapon, a íöídmiveléeQgYi m. k. ainiaaierinm agölöaseti-o^tiilyáboi tor-
— llitfgafgélyaA |»énzlArl StéigyMIéa. A nagykaniiiai Koreekedelmi Hetegsocélyinö Fénitár márolna hó 12-én, vuaárnap délután jlulplm Mór penitári elnök elnökléan alatt ineg* tartá rendee évi köagyűtéaél. Ai elnök knnalatál-vAn a köagyQléa határoxatképeaaégtt, na Qléat megnyitotta, mely után Hontnftld telolvnata nx igaagntóeág jelenténél
CeáWuraya IH99. márc. 12.
A lagbahUgabb aéa a f¥M kéiéa, mégia dalnak, ax nakik ingyen megkttldaioi fog. caak a magyar a aat aaaak aa áldott jé kadél/aak kfasoa-kaU, aaly drOaban, baliéailban aladlg aMgtalAlja a lélak arvoaaA|At A magyar aaarall a kdarvaaat, a |AI aaarkMatatt lapokat* a kagy oivaaA k(HMtaaégfliaat téjékoataaauk. agyik lagjabb éa lagoloaóbb aatiplrodalal ball lapadkra hívjuk tat flgyalmét — a „Kénoa Caalédl Upak'na maly évi u frt alMaatésért a lagtAbbat ■ ínapa Ja aavfl Író tollából aradt 1bbti kttattl. K aallatt anaak kl aa évi ti frtnyl al0«

Aaaléaaal aég kr. ca«iaa«olAal éa pAataaaállltAal köluégal
tiiljox titkár kkld aég aégy, aki a B frt fllévl alliAaatéabaa még 49 krt
ICxeu jo- °aat*l két, a aki a uagyadévl «IAgaatéabaa aég íaia krt
Nvarial n ínlnlvt Avhnn 114 Inu rAaaaaUll "altékal, aaaak agy r«géayt klld lagyaa é< Wraoutva a
len'e* Hxeriii n leioiyt evnen 114 iag re«*e»u ktah4MwtBl |]mup9»t*in V. Tadéaa.atra 14 «a. MautvAay.
orvom gyógykexeténbon, exok köxUl felgyógyult ^^ |igyta giaMbivatai.
99 tag. meghalt 1. ax év végével Apoláx alatt _ 4 vav^aa ampak aaxlákiaaap^a
maradt 14 tag; láppónit lag kapott öaaxeeen Idalg klAayoauk olyan aépi«rft köayvak, malyak
2H4 nnpon át; kórháxi ápolásban részesült 3 tag aalékéaak méltón éldaaaAaak éa aalyakliaa a aagy
lürdösegélyban 10 tag. -Kel|dentéa egy munka- 'f. ^é»*at.,a. ««®a a bjjaa j. T| 1 ,. , \ ■ ' ' 7 taZL • w 'Mgttntt i Magyar I4ayvtAr aaarkaatdiéga, alkar a kttaaA
adó ellen tétetett. A pénxtárnak 1808. janu tr aulaiba károm olyao munkát v.tt r«i, aaly kéiaéguu«Ai
1-én 210 tagja volt, évköxben belépett 88 tag, eaakkaaar al fog tarjadul é< aagybia fogja aaalal a gyor-
kilépett 100 tag; maradt derxomber hó Wkaputt ayn|uaéay népuarttaégét. K három ittx^
81 en 202 tag, kiknek havi járuléka átlag 95 MS ^
Ourman Dénaa klr. saSlfiaaatl é« boráaaati fategyall.
Rgy aáalk rlaatbaa Oraosa
aépoaari történatlrója Irta aag a nagy aap tArtéaalél. Ciaa: 1148 márciaa K>„ da féltár|a
a. . . A - • . . toiának Ábrányi Kailnak máraiaa Ift-ikl alkalmi éa aáa
forintra rug. A múlt évben letolyl járulék óaaxege NMbb haaafiaa varaalt foglalja agyba MárdnR dalok éa 11 no torint. — Ax igaxgatóeági jeleiltoat, vala- ogyéb koiuményak cla««. Namaa pátboaa, lobogó Ulkaaadéa mint xárxxámadáxokal a kölgyQton helyeslőleg avatják Abráayl baaatla< k4IUaéayalt UrAnk legkiválóbb tudomásul vette éa a telUgyelö bizottság jelentése ^^í^r!!^ J^17 \ wií?B:
1 . Z_____ . IT ... 1 " j7" aaly aMkroftu idn»át mag«MtaUa éa Még vagy karabia
•lapján axigaxgatóxágnaknlelmanlvényt megadta wSkaMnaabb. >aav»lá«r» klvAIAaa aik3aaa koluaény. — Megemlítésre méltó txoil két körülmény, hogy Hároiaa ta-lkl alkalmi ttaa«pélyakrAI AbrAayl lall veraei• a pénxtárnál járulék-hátralék nincs és hogy a *«k hliayoaniok «»m mbad. Ki
sxabáWsxerü tartalékalap nemcsak nxámbelíleg Í^ÍÍIS^S
. . A.r . ... . . . . • a aagy aap UIrtéBatét. t >«« van meg, hanem lakarAkpénxtárban kéaxpénxben t uirtéeell alöaméayakut la, hogy aatAu Iklat-lalkaaadéiaal gyttmölcsóxűleg van elhelyexve — A megejtett tciete!|e a magyar asabadóg aatletéel napjáé k lalblyaaál. Válasxlás alkalmával elnöknek újból IMpKtn Mór Igaaáa derék dolog volt, togy végre akadt Uktéaetlró, akt alelnöknek pedig Irmltr Jóxset vátaaxialott meg. klvea ée a Urtéaeit kritika tlaaU aéaApoatJáról Aa igazgatóságba választattak: (iut Arnold, Rothschild Samu, M'aisz Tivadar, DeuUch Mór, Kos«Hftld Lajos, Fjéőkw Antal, Monduchein Béla és Komor (iyula ; a félügyilő bUolltdgba: BÖhm Emil, JVch Lajo*, LA*»ló Vilmos, Rainer Miksa és frank Manó; á pál<mtott bíróságba : Schwarz (iusztáv, .lóuel, Stolar Zsigmond, és
Ftnym Ferenc. — A-kÖagyUléxt az igazgatósás megalakulása követte. Meg választattak: Rom/eíd Ujos titkárrá, Vtutoch Lajos pénztárnok ka és Quiá Arnold ellenőrré.
— üaaaorupótló adeaiAiiyok A t. h. 9-én elhunyt Mtltky Lipót iránti kegyi'ietnek jeléül kosxorutpótló adomány tejében adakozó tak: Weisx Matiska 2 frt. Fóliák Dezsőni 2 Irt Poliák Adel 2 irt. Weisimayer Qttiia 2 irt. Ollop Batti 2 tri. Mitaky JÓAsef d frt. Dobrin Antónia 2 írt — Összesen 15 frt.
A nkanizsai Cbevra Kadisa.
— Allategéaaégftgy. A- ragadozó állati betegségek állása Zalamegyeben: Sertésvéss
A tiiiWt ntötmUi fi kimM mi fpiiée!
A zemplénmegyei gasdaaági egyeeOlet, ielyó évi márc. bó 85-én Hátofgljaujhglyea
borkóstolóval egybekötött borvásárt rendez oly mludae | °élból, hogy ott a tokajhegyaljai bortermelők a aagy j pincéiben levő valódi tokai hegfiijai borokat, ée pedig mind a még igen jelentékeny régi aesu és szomorodni borkivitelüket, ssiad a fe'ujitott aaO-I ók termését, a magák hamisítatlan eredetiségé ben bemutathassa. Midőn tat a t közönség és kfllft-nftsen a borkereskedők tudomására hozom, egyúttal értesítem az érdeklődőket, hogv aa etet leges
bővebb lelvitAgositáe jkat, a zamp éa vármegyei gaadaaasi egyesület titkári hivatalától Sátora Íja* uj helyről, nyerhetnek.
Csáktornya 189U. márc. U.
Ourman DévtM-
klr. esSlóaaatl éa boiáeeatí fai agyai A
klvea éa a UrtéseM kritika tleata aéaApoatJáról vtt világot törléseinek amt ragyogó lapjára, melyre márciaa1 Ifi lka van Irve. Olvaaa al a kSa/veoakét mladeakl, akt 1 Igaaáa magiaméra) akarja. l)e olvaaaák et a 4Mtt ea évek legeadáe alakjának Koaauth UJoaaak JaUne U-lkl beaaédét ia, melyet a hadérü megeJéaUea ügyében tartott éa meg fogja belőle érteni mladeakl Koeaath aaéaokl sasvs eaadáa hatáeát. Baael a lieaaéddel fejeaAdik be a kis alkalmi ao-| roaat, melynek minden magyar ember aaatalán ott kell lennie nemeaak a mostani napokba a, de órök latnaégnl éa lalkeeltéaSl mindenkoron. Kgy-egy fttset ára 15 kr. Kiadta Lampel R (Wodianer V. éa fialt ea. éa kir. advari kóayv kareakedéea Budapest Aadráay-at 81, de megtaeraabfttük mlndea hasai kOayvkare^kedéebea la.
Aa aaaaamy beleadja. K oia alatt Jelent meg a badapaati Saoka éa Poliák cég kladáaában Pierre Lonya-nak, aa Aphrodité világkirS naeraöjének, lagnjabb aaenaá* ciée regénye a La femem «t le pasUa.
A mily keveeen iemerték uálnak aa Ankrodlte mejjele-aéae elStt Pierre Loayet, a eséleA aataraliamnaaak aat aa Ijiayával egyedül álló, meréaa úttörőjét, aasyira felaalegea ma már — mikor a hírhedt regéay magyar kiadáaát eaiate
CSARNOK.
JL esglkaiatlau ■ateriallzains.
(B. Mu) A HRejtelmes Világ" nem egyaiar mutatott ri oviit Őaainteaéggel, a tényeknek mindenben megtelelő kereset lea egyszerűséggel arra a sajátságon viselkedésre, arra as időnkint töl* merülő rrappana — **ért tagadhatatlan, — | jelenségekkel saemben éezlelhetŐ óvatos tojás* I táncra, arra aa igazin félaaeg, tarthatatlan álláspontra, melyet a nyilvanoeaág orgánumai nálunk a rohamosan mind nagyobb éa nagyobb tért bódító apirituaiiamuaaal szemben elfoglalnak s a melynek minden behatóbb megloatolás uél-kttl, kézzelfogható telületea^éggel oly gjrmkran kifejezést adnak, hogy — még maga a laikus
____________maga a
elkapkodta a köaöaeég - bővebben ajánlani Pierre Louye — nagyközönség sem tudja már, hogv voltakép-
!rts Stt : k.oa«on-, boMankodiéte
asampoatból tnl ia fogja aaérayaini aat, mert mig a meater 'OiöWe r
elaó müve aaámára u antik világból aMritato tárgyát, ad- De Ulán Téeiben igazságtalan vagyok, ha a Aüó-Lendva l u., Bak"í udvar, (Jyeriyámos 1 u., IJj*^4 rtkSllu a aUdSá- tekintetben a magaménak ia vallom s tökéletesen Sa!áP \ LA Öléc^h 1 u,> 1 lank által iaaert lypa." ortkitf meg. a ki* érkQMle^áa « ®*»«tet s meggyőződést, mert hisaen
/Ala-Szt.-lVán 1., A.-Kraod 5 UM Zslttkócz 1 n., UaikalUg osak ugy miat anyagilag ralaálja magát egy még alig öt év előtt én magam ia pálcát liSrtem összesen 9 község. lbá«mely jelestéktalea asokayáért. A regéay htee egy Diriii t spiritualizmus tólött és szemféayveaatéeaek,
Kereatmlliaagy tie^e k.i-.. vagy érzéki «ialódá?ak tartottam a. egéeaet
aaegaétclrc. AJAmlaSak ,,lala^ rlm. alatt ártlLtUu _ MOaiUi; mondja diakréteu a spanyol - a per i U" TO hogv akkoriban még nem oWaaiam n lep kladéhltalalába kftldrndek 87—81 vsraltáanak aiadea alképaelkaló (áaiaát átdobaó^ja kedve- kiváló belbecscael biró munkát a spéritualismil**
Nagy-Karnisa, ostttOrlük
ró(» H«m avval bfivibbin nrm foglalkoztatni1 mindennek d«e*r» arról ismerőseim körében alkalmilag aégii elitálölég nyilatkoitem. Moit iionben nyíltan ilitmirtm, hoiy mgy hibái ltiWütlom el, mert apnoluU alsón jogoiatink neaimi lelöl nőm kalegorioe Ítéletet mondani, a mihei nem értünk h a miről magunknak kelM logalma* nini MMreiittnk. Kn ugyanit aokat foglalkoztam a terméeaetiudotnányokkal, nemkülönben 11 «inb*riiág művelődésének t»rtéuelivil,
kővetkeiölig ttükiégképen materiilliitikui néie-1 táplálna » miik ellett magdi já'ixát kőiben blz-teknek hódoliain; Igen érthető toltál, hogy a Inul tani na Igyekezték. A nfllíat nem It említem, aplrltdiliimus iránt kezdetben egyáltalábaa nim mart hlixait mindannyian tudjuk, hogy i gyen-voltim képet lelkiiüliil. El volt ai oki, hogy j góbii nem valóságban telve vau i legkülbn-eiak elválva néha-néha olvntam valamit (előle böiőbh babonán intvgyőtOdii»ekkel. £» a lejtel-mludaddig, mig oiak a vélulen meg mm gyfi-|mekV Vájjon mik ar.ek ? Iinnnan tttrmainak? zött va'óuliágáról. Ai azonban mindenkor távol i Vagy ezek I* csak babonán ii/upu'lnak ? Padig volt tfilem, bogy holmi megvető, kloilnylö kili-! háuvttor beteljesednek! Titbbixör mint nem!
Zala 22. szám t7 lap)
At önként kinilko'ó iiámtilin példa közül tplnd öime Ii ciak egy-kettőt akarok ezúttal Inemllleni,
Hány olyan ember van, a ki például MJ-lkáu, vágy pénteki napon egyáltalában meg nem kezd Uj vállaliiot, vagy a világért »em indulna útra? Alig alig liiálko'ík olyan kártyán ember, — löt biiváit mondhatom, hogy tifán uinei la, — a ki, ápolja bár keblében a Isgerötahh hítitlm-éget, i játékot Illetőleg löbb»ktvtsilib előítéletei ne táplálna a ti/.ok ellen migiit já'ixát
jelétekkel lelt, vagy gúnyolódó, »iatiTlkua cikkekot írjak a ipirituailimu< ellen, mirt bitien I «lői>nr ii inhitem iiriottam Illendőink mátok ! meggyőződénél nevitiég tárgyává lenni, máaod-uor mert átlimertem, tőt érettem, bogy akkor, még nem li értettem hozná. 8 ont blbáitittim i mindig I hibáztatom ma ii n különben igin tl«itill karláriaknál, liogy inleden objektlvTiái mtllöteaévrl milliók mog|iyÖ>öd)*AI Iparkodnak minden áron nevolaAgnttHO tenni. Mért ókitirtlin
higgidt, nyugodt logikával bármit la mtg lehet | méa'tet kimeríthetetlen tirbáiában, tóimul ni, bárki áltít maliink luegoátoláíábi )m>-ciájtkoinl, de a jóian argumentumok helyeit a lutiy, i nevetiégeiiég leréte átcsapni ntm tu< lm'!, nem Illő.
A rendű, — nem dlUttáni, hanem — hivatásul ujtágirék nagyon kovás kivétellel egytől
Nagyon kevés ember van, a ki ólaiéban nem jtapvz'alt, vagy nem látó t volna inAr huonyoi egyig miiörialiiták, birlt ■ eit vajmi kövesen ji'enségeket, tüneményeké', a mi tel képtelen ismerik el, löt még keveiebben vallják be. Lep- természetes módon kímagyarátnl. At rröt'elkU' leaik adatpontjukat, a hol oatk lehal t a hol {!], a todományáhnn éa bö, néleikőrtt limereie-é« emlknritt|ónik,célraveietOnek,[op|)ortun«a- lti»ii atblvAknilíiU rendeden azt inon ja az ily nak tartják. Ea ásottban, legki véabé tem akadá- esetben : Ah! képielödM, hallucináció volt az lyoma meg őket abban, hogy ht valami meggyő- egén! Megrázkódott ugyan, de kiveri a WAhrtl illésükkel még távólril tem egyezik meg, de ba' t ha lehet, nem gondol rá lőliíié. Akinek azon-a knrtllmények ugy kívánják, a lölölt hallgatagon ban n természetit aa impresszióknak inkább at Aliiktól iiiBvéatetát ne gyakorolják, fedig eng d, a* ilyen etetekben gondolkozik; i kezd háuymor volna alkalmuk siti éiazáitále irány* egy kintié kételkednie maleri.ilít/tilus tudomány ban valamit bóbortaak, nevetiége* korlátoltág- cnallia'ailantágában ét H«iüns«erüleg it fólme nak mijőiltenl, a ml tényleg at it ? rQl lelkében az a Inda', hogy mégis csak létezik
Nem méltán kérdhetném-e s hol van Itti valami terméineifölötti dolog, vagy tünemény, a i jogalap ? mely nem alapulhat puizid képtelődésiu, vagy
Ámde nem akarom itt bővebben taglalni, i isemkápráiitoo t a melyeket u mindenható (!) pertraktalni, hogy ml telel meg inkább az ész- < tudomány csuk azért ve«t tagadásba, mert titrll gondolkodáinak. j egyrészt soha tem kutatta eredői ükei, má-réut
A mtlyellobb oeilá'yltot tartoió emberik Int- mert nem lóvén képei magyarAtainkut adni> nyomó rétae inkább u|tágot olvas, mlht tudó-1 — miután a* iiinert természettörvényekkel ellen-mányos könyvei, Ifiképen pedi< nálunk, mert keziii Iái zinak, — nehogy elismerni kényazartl jón bitzen mi mgy politikus nemzet vagyunk. Mi1 a gyengeséget, inkább letagadni a megtagadni sem tsrmészeteiebb kóvetkeimóny léhát,, aiat l-igyekealk. T)e a legtöbb ember igy ctik titokban, a<, hogy a legtöbben reudixerint ugy ii gon- magálvin gond lko*ik. Nyíltan bevallani dehogy dolkodnnk, miként m illető hírlap, i melyet t, merné! Ciak nem kompromittálhatja magát, I. olvasnak. Véleményüket, nézeteiket, ifit meg-{hogy a cébbeli materialisták ujjal mutassanak győzl'désükit, nem ritktm Swiei ítmereielke', rója. Ennyi lelkierőt a gyenge, erőtlen jetlem tudományukat It innen merítik. Mit jelem ea V' kíiej'nni már nem képet. Ily képen azntAn idővel Alt, hogy a nagyköiüntég vélemény- éa néaat- ta*sncskAn eltórlődik a je enaég, vagy tünemény csinálni s birlapok ; s mert ezeknek írói a xpiri- j élé.ik emléktzeie, ugy, hogy kétőbb még maga i tualiimutnak — a melyhez pudig még oitk nem | hallucinációnak minőiiti az egéizet, ha csak i it konyítanak, — minden legparányibb jó<an|jek'n-égek tlibiilir nem ismétlödnek.
1898, márcaiua hó 16 án.
emberek, a kit a laemélydket kóielabbről érintfi ét érdeklő eiemányeket rendesén etore meg szokták álmodni, a me'yek twtán rövidebb vagy boeazabb idfi leforgása után biaiaeaa be la te'jeeOlnek.
Hogyan akirjuk ext meglejteni ? Esek tagad* hatatlan tények. Hogyan magyarázta meg ezeket a tudomány ? Sebogyiem I Egyszerűen hallgatással siklik el lO'OUQk, mert a tényt magát már még sem meri kategoriue tagadásba veneí.
Minuesek a dolgok az alíogulailan elmét nQkiégképen gondolkodóvá kell, bogy tegyék a tenzlk it, mig végre tton eredményre jal, hogy bizony at a materiilla/likai tudomány nem csalhatatlan, mert biaten nemeaak ezeket, de ezekin kívül m^g igen-igen aok más tQneméayt •om képet a józan ée<t megayngiatö módon megfejteni. A modírn tudománynak csak arról van bizlos tudomása, csak arról tud felví ágo-HÍiást adni, a mit a laboratórium olvasztó-tégelyében feloldhat, vagy számokkal bebizonyiibat. Óé szubtilis erőkről, a legfinomabb anyagokról, a melyeket a reinrtákban lel nem fogha', de a melyek nem kevésbé léteinek és kétségkívül a szellem hatáskörébe tartoznak, beszámolni már nem képes. Ea az oka, hogy a spirituallsztikua tüneményeket éa jeleniégekit la nem léi esőnek tartja, Illetve lehetetlennek kvalifikálja, vagy a melyekről p idtg szédelgés éa éttéki csalódéinak deklarálja, ntrtnég niiin, Is álmodnak. Ldki és szellemi' éppen ugy, mint ciak nemrégiben ia — alig ' arök, a melyek a tudomány mai ke/detlegei j par évvel eislfitt, — a aaoaiaambuliimn<t, a tieinüie;évei lel nsm kutathitók s a«ámtanllig nOpnotizDUa/, meg a telepátiát. b« ttom binnnylt haiók. B
Ez a tokié e előítélet, ez a számtalan kttlön böiő asjlelem mind, mind igytöl-igyig azt biioayitja, még psdig kéixel fogható módon, hogy bizony a* emberek még lávolrol tem olyan álat'iaak hitetlenségükben, mint n hogyan ők a«t Mtüii'etnl méretnék a világ előtt. Uindezek olyan b»uiő, óntudatlan értétek, ii melyek mintegy megrúgják nekik, hogy uu legyenek innyira elbizakodottak tudásukban,, mirt vau ám még nagyon aok mindenféle titkot trfi a nagy ter
Szerkeaztöi üzenetek
,.M*rel» llaeBMMUtéB'* Mai klillkaU. BAaok-Mteat-UyOrgy, Ugy klaaetk: Jobbat It fafaak onnan kapai.
Lniptuliíjdonós ét kiádo: V I M «' II K I. V ti I. ű
f.
\k nélkül elenlábiiai, annak gyoriibb áJialá. nosabb elterjedése it lépten-nyomon akadályokba
De menjünk tovább ! Vannak — tagadhatatlanul, — Igen
élénk
ütköiik. Ki a kedvezőtlen ténykörülmény bizo« Almok, a melyek rendkívül erős benyomást lesz-nyit azonban ■ ltghangosabbin a spiritnaliiani n(>k a( almodéra, a ki rendeien aiokra lel ia
mellett, a mennyiben dacára a száz meg uáz véleménygyártó kapkodó erölködéiének, azért mégis a szó szoros értelmében rohamosan hódit a ini éktatanter azt igatolja, bogy igenig feltétlenül meggyőző erejűnek, tökéletesen megnyugtató tanainak keli lenni, meri különben teljes | lehetetlenség volna, hogy ilyen valóban nem kii nehézségek kötött hivei oly gyortan tudnak szaporodni.
Kétségtélen lény, bogy a maieriiliimui a műveltebb outály legnagyobb réstének kebléből kiölte a hitet. Divattá vált: temmiben sem j hinni, a mi tudományotnn bebiionyitva, nincs. Ez utóbbit bitonyot határokig - de oaakit bizonyos határokig, — helyeselni Is lébe', aa azonban már tökéleteeen éststerütleo, bogy egyszeri mind a bebiionyitoit tényeket it kétségbe vonjuk, ifit lehetetlenségnek deklaráljuk csak azért, mert a hivatalos, céhbeli tudomány még nem akcentálti azokat.
Nem telazhetjk-e tehát méltán különösnek, ha az áltslánoi hitetlenség daoára at emberek 1 egnajyobb része — müveit s műveletlen egyaránt, — mégis telve van babonás előítéletekkel t
szokott ébredni. Ezeknek ai álmoknak reade-en megvan a jelentőségük, sőt i legtöbbnylre be ii teljesedi) k. Ezt azután mór ciak nem lehet puszta véletlenségnek betudni,
A beteljesült Almokat lllelfileg végtelen meny-nyíségü példát lehetne felhozni. Igy vaumk
(16. szám. 1899. 90-1
Árverési hirdetmény.
Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX t. c. 102. §-a értelmében ezennel kfizhirrá leszi hogy a letenyei kir. járáibiróeág V.214.3 1898. az. végzése Által Doór Itlvin nagykiniztai lakóé végrehajtó javára Tamát Sándor borifai birtokoe lakóé ellen 100 Irt tőke, ennek 1896 szeptember bú tO napjától számítandó 5g kamatai és eddig feszesen 64 frt 31 kr. per és 1 Irt 16 kr. árverés kitd-zés kői ség követelés erejéig elrendelt kielégitéfi végrehajtás alkalmával bíróilag leiül is foglalt éi 864 frtra becsült vadász tegyver, sertések, házi-butor, óra, tükör, gyöm vicatartó, cukortartó, gyerlyatarló, stbből á ló ingóságok nyilvános árverésen eladalik.
Mely árverétnek a V. 214)4 1898 sz. kiküldetést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Borsián alperes la kásánál leendő eszközléaere MOS. évi atarelaa hé SO-lk eig|á-
ualt d. a. 10 ér^Ja határidőül kitttzetik s ahhoz a venni izándéko-zók ezennel oly mogjegyiéssel hivatnak meg, hogy ai érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. c. 1«7. S-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul it eladatni fognak.
Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. c. 108. g-ban megállapított feltételek szerint lesz kiüzetendő.
Kelt Lelenyén, 1899. évi marc. hó 5. napján.
SCHMIDT JÁNOS kir. bir. végrehajló.
IRDETESEK
felvétetnek e lap kiadóhivatalában NAGY-KAN IZSAN.

Zala 22 szám (8. lap.)
fllMt!
Fiamé I
Fontos ugy az import, mint az exporteureknek
Blum Adolf és Popper
szállítók, Fiume Hamburg, Hfcs, Budapest, Tetteken a\É, A uscha.
Ajánlják saját téres Fiumei bellöld raktáraikat oles£ díjtételekhez bármiféle áruk beraktáro-zására
te Az egyedüli szállítócég Fiiné* ben, ameJv saját raktárok fölött rendelkezik. KI vámolások, beha«-józúsok gözösre és vitorlásra a megbizhatóhban eszkőzöllelnek.
Nemzetközi szállítmányok meg-haUrozott díjtételekhez.
Fe világosim* postafordultával ada ik :
Blum Adolf és Popper
naállllék Fliinae*
00-10
trS .' im

„ATTILA" kerékpárok
92-2
világhírűek.
M
Európáinak le|(tikéletfsebk é* legfinomabb (yáríMánja.
Fizetőképes vidéki képviselők kerestetnek. Gyárak: Drezda Berlin. Hatnom, Teplitz.
Ajánlatok: a magyarországi vezérképviseióséghez BFDAPEST, VIII., Jánef-kfral M.
Attila kerékpárművek Krctschmar E. ós társa.
43 —14
gyümölcs- utifasor és díszfák, legjobb fajok, szép erős törzsek. Készlet sok ezer példányban. Diszbokrok. Olcsó árak. Kérjen ár-jegyzéket.
meyne janos,
faiekola-tulajdonoi Hoproii —-

Homoki ssalaiBlapitfikaek igoa fontos.
c
layton & Shuttleworth <g>.
' me^udksáfi gépgyirosok <Ö HudapOSt ******
63. SS.
által a legjutányoaabb árak mellett ajánhatnak:
Locomobil és gőzcséplőgép-készletek
továbbá Jáffány-ceéplflííépck. lóhereoaépt6k. tUíiltó rótták. konkolyoxók. kasiAJÓ- te aratAgópek. tzOnnnyojtAk. boronák.
„ColiiMi-Drtü"
Itfjote torv*tA.ép«k, szs'eskavAgAk. rApavAgAfc, ktikoriozn-morxtolAk, darálók. örlö-malmok, Ofyetemet aexéi-ekék.
I- te S-vesA ekék át minden csyéb cn/dasátrl Képek. /*
R/nlttft Arjrgr*4kek kivé-untrp lm gyem ét bérmt nive küUrtmtk.
Lincolni törzagyárunk a világ legnagyobb locomobil- éa caéplflgép-gy&ra.
A czég 17 év óta áll fenn
ellteiedt a kin, a mennyiben ma oaár aok mbn te wdeoti est metál oaállit Horvát* tfalavonorenág. Bosnnln, fteeh*, Mor> sorosig, üalietas, Bukovina, ftiájerereoáf áleA *o Felsü-Anitstrie. valamint Snerbia, Belgárts. Románia te TTjmiterwéf rteáért. IVemeefa álománya eanttal 5QO.ÖCO drb.; vadoacn-áltemánya 8 millió a eaég értekéit 4*00— S000 rendelőnek kíild Raállltmányokat. ▲ gy A stfleeta-Iskola teljesen bomok-UUjoa léte
'*nkta!" homoki szőlőtelepitőknek kincses
Ház'fi. ' w,rt minl van, a homoktalajból k| karóit fa a bornakAMbea
llctX cl éppon ngjr, mint aa Agyagos, kAveeoeo telajbaa, aomkaitaboa a lapos te mngaa * hegyei) fek véénél mindig Watooabbaa ered meg én fsjlódik, mint aa. mely agyago ieaap lerakodása végy tnlaágoaaa kAvéritett tel jbaa állttutik ill A gjttmAlcs-fajok boldogan B.r.oaki Máté ooetAkovácehiai kira.voo telenárAl valók. ügy íigaoáiroka. valamint tlrae oawiiák ■egroatelkétái kSrte alaa. mlfva, öoxl baraoak. kajaiin-baraoik. osereainye, Boggy, laipaaya. birs dió te eperből Aa T—S—1—4 évee, gaadag gyókort, faikitefoe, igen aaép oaeaoeták darabja aaok erAeeáge eaoriat 15 krtál 40 krtg. A 4 -ró éve. igen érte koronái Murink drbja 45-50 kr. Nagybani vétóinál aa árak kklta megállapodás tárgyát képesik. Fent irt gyAmülootyokból táblaAritéo folytán l-g—S—4 óvee aolojteaott miaö-aágl oeomoték la kaphatók, orteoág aserint 1-4-7-10-15 krárt, molyok gaadag gvókérsetrikuél. togvn főként nagybani telepitáoekkea olcsóságok folytán ige. ajánlaton, mti míoöaégu csemeték vndonosai ia bármily enámbaa te erdőségben mograadolkotlk a fentirt caágnél. A gaadag gyókéraota vndonaaok 1000-e aaok eriooégs assrist 6 frs 81 krtál 19 frtig terjed. Nagyobb vételnél 5-10-11% engedmény. - LevéWcsim
62
nm
!! Tennék árJegyxékel kérni
Nyomalo(t Finchel Fülöp laptulajdonosnál Na?y-Kanisaán 1899.
Huszonhatodik évfolyam. 23. szám.
Itirktiitiaif : Yiraakla4ptl«l Vlaakal Mllp kiay . karaakadiaibaa.
■irtmMnl artakaaai lak.t aapaa-kiat 1 t. 4—4 trm kin
14a íaiaa*a44 I laa aaallaai ru«"
IWIMI BIMM kktwM]-
Kladakl >»U1! Vfettkiaáptlat; f'iicktl Wh kí«y».
nrwi^m.
ZALA
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer; vasárnap t csütörtökön.
lutrnarM IUI l|w mi II k*waa tl IR * H rtum k>*«M ti art — »r l«;>Mm I k«ut II M Mii
Nyllltir
10
DUmUmI xlMIMtkMMM't »ue«M FIkM m>> Ma • Hl* liimll ml»allt
Ka aM*M*te» laaaM aaak iaatart kakaá M NHaii a.
in ke toaja**
Nagy-Kanizsa. loííO.
Felelős szerkesztő: SZAUY SÁNDOR.
Vasárnap, raárczius 19.
Fekete himlő Nagy-Kanizsán.
Jót tudjuk, hogy sokan vannak, kiknek I véleménye szerint — ha egy-egy veszedelmesebb természetű ragály-eset fordul elő, — egyszerűen agyon kell hallgatni, nehogy j a különben is könnyen rémeket l&tó közönség rémületbe essék. A mi szerény véleményünk szerint azonban nem ez a sajtó feladata. Ellenkezőleg: ugy véljflk, hogy minden ilyen esetben éppen a sajtónak jut feladatiul a rendesen j rosszul informált közönséget alaposan tájékoztatni s egyúttal benne az óvatosság iránti éberséget fölkelteni
Nagy-Kanizsán is az a rémhir kelt szárnyra márc. t6-án, hogy egy feketehimlős beteget szállítottak a járványkórházba. Erre — nagyon természetesen — rémületbe estek a gyöngébb idegzetű emberek a a rémülettől magas fokra csigázott fan-tazia rémesebbnél rémesebb meséket termelt, s ezekkel csak lottózta a rémületet.
Kötelességünknek tartjuk j| tehát első sorban is a közönség megnyugtatására, másod-sorban pedig az ilyen ragályos be tegségi esetekkel szemben eljárni hivatottak
okulására a tényt a maga valódiságában ugy halljuk, hogy a járvány-barakkban tiz megismertetni, év óta lakó ápolónő (aki pedig a ragályos
•Történt, hogy a Haba-féle tégligyár ütegek esetleges ápolása lejében élvem egy munkása erős lázzal megbetegedett " ingyen-lakáat) most, tiz év óla ekó-A meghívott kezelő-orvos a magas fokú láz b-n bevÍM ******* lemondott a
mellett mutatkozó erős derékfájást nagyon szamaritánust dicsőségről a ott hagyta a gyanús szimptomának ismerte fel és jelen- r*®"**
tette a rendőrkapitányságnak, hogy igen Mindez azonban már a hatóság dolga, nagy valószínűség szerint fekete-himlő fog Hisszük, hogy a hatóság meg a fogja a I a betegnél kifejlődni, s ajánlotta, hogy beteggel szemben tenni köteleaaégét; mmt szálli tassák be a kórházba, mivel majd olt ahogy teljes erélylyel tnUzkwiait a ragály | a gyártelepen, hol egy szűk szobában négy elterjedésének mrggátláaa érdekében is. család is lakik, nagyon veszélyes követkei- A Haba-féle téglagyártelcpct kőrűlzí-|ményekkel járhat a betegség kifejlődése. rolta a ott a legnagyobb szigorral éa pon-I E jelentésre az orvosnak a rendőrkapi- j toaajkggal foganatoaiiutja a tutőtlenitéat. tányságnál azt válaszolták, ho^y. mig aj A közönség nyugodt Wwt; onnan, a j fekete-himlő megállapítva nincs, nem lehet j *»*>* a ragály lozke volt, lem kall vwrfly-kórházba szállítani. Később azonban mégis ">1 tartania.
beszállították; de a városi közkórházban a Hanem annál nagyobb a rémület azok I beteget hatósági sürgetésre sem vették tel jban a lakosokban, akik ott laknak a járván)-a ragályos betegek számára épített külön barak közvetlen szomszédságában Akkor l épületbe, s újra visszavitték (az akkor már í>, mikor att a barakot Mii luották, risMtt kétségtelenül himlős betegetj lakására. Majd 8 - 10 évvrl, annak kVüWts puutt. mezősok huzavona után kivitték az úgynevezettIaég volt; dr- azóta cgéei utcasor épült ott, járvány-kórházba, s mikor e sorokat írjuk- a a házakban gyermekea családok laknak, már ott ápolják; ha ugyan ápolják; mert Ennek igy ttom lett volna szabad meg*
TÁRCA.
A rákfalvi bUvész-király.
Irtai StampeyMlklóa.
L
Egy unalmas léli napon, a mint nagy lligma-tiknsan pölákeltem ceibukomnak flnánc-orrt még nem latolt azüzdohányai, ajtómon arisztokratikus kopogást hallok. _
Hm I gondoltam magamban, hitelezőim szoktak Ily kimért taktusban kopogni; ugyan melyik jöhei megint vtilbe?
Mindegy, bérmelyik Is: annyi bizonyos, hogy szép szavakba göngyölgetett Igéralnél egyabet nem visz el mostan.
Hatba nem el*g*zik meg ezzel éa gorombáa-kodik?
t Mehet 1I... ordítom majd fülébe konduktora akkordban. B ba es sem hsssnll? mert hit erre Is el kell ám készülve lenni t| Na, hál akkor megyek én ée rázárom farkaaordltó garson ssobám
ajtaját ée ott hagyom kínlódni Örökké...... vagy
estig.
Iljra kopogtatlak.
— Szabadi — kiáltottam mindestéle Jelenetre elkészülve.
Orömtmben, hogy nem a hitelezőim egyik
szörnyetege lépett be, már a'köszönés után megkínáltam a beépőt agy illatos havannával......
akarom inongiinl égy kriminális kurta szivarral
Mig ő a szivar kilQnóaégét Málta ta színpad »s fejbólingatáaokkal s külőnféta aretzom ránga od-aáaokkal, addig én meggyőzni ügyakasiam öt arról, hogy a kurta-ozlvarok rövidségük mellett la elég hosasnsk arra nézve, hogy az ember tüdejének vér-iaatscskéit gyorsabb mosgásra Ingereljék.
Ily kedélyea bevezetée után bemutatkoztunk | egymásnak.
— Ahl valóbaa ? Kegyed blvéas?
— Igen, .. Igea......; még psdig a büvéasek
királya!
— Királya..?
— Ugy van I... Méllóstassék oaak ezekéi elolvasni: eiek mind grótok es hercegek eliameró nyilatkozatai — szólt egy papircsomót falam nyajiva a t szájában levő kúria-szivart hamuiul, t tizestül elnyelte.
— Ah, megbolondult ön, hogy szivart nyel le? — kiáliám negijedve.
— Diliogy mélléslaasék cipőjét levetni; d > gyorsan, mert..
levetettem; cipőben.
— Ón vslóban bűvész királyi — azOliam el ismsröleg.
kurta sahar olt lüstfllgOtt
— Kemvnyiem — wtóll 0 — aaa aa »egh»k | gátja szerény kérésemet.
— Hogyne; blMt én különben la nagy kedve-lőjo vagyok minden müvésiatmk. Mondja i miben legelők aaolnalaiara ?
— Előadást óhajtanék llákfalván tartani, agy I művészi előadást, ha kel ló pártfogásban mellőz-I tatnak a helybe i igau Hallett arak reaaaattaai
— Legyen inrggyhttdve kttwaa ur pardon, bűvész-király ur t miudeni mag lógok inam, hogy
' aiOadaaall anyagi siker koronássá
Kljoluniesuimii a bdvassktraly mély meghaj lás-al fogadta.
— Örvendek, hogy már etflra Is bizalmat I nyertem uraságod részéről, -r aaoli mosolyogva;
— aa lelbatortl arra, hogy é otősdasumra bérlet-| jegygyei mar előre ia megkínáljam, a mit remény* j lem, a művessel Iram isplalt rokonszenvéből kl-| lolyólag ia kagyra Iims ellogadnl,
Teljes nmarággni mondott szavaira agy araa-lem magamul, imiiilin tli göröngyökön állnék. Kj, kar Is volt • kuiiitdlW kitulylioa ily htaalmasnak lennem; már péuzt i» kir... a meg aligimimriot Mit tegyek V„ <Wi*a arany aa ezfiM ktuaaea kei darab huszfllleris,.. Ma marul m zilált peba* ügyi vlasonyaimat, biatoaan asi tartja magában; aa la caak koldus | hu ti< tn árulom ei aa meg sem veszem meg a 4 darab bcrleljigyil, nielyi ak I foí '"' az ara, |i,-< mondhatja, hogy tnűVrszi Ízlés ii, mellel) la u, ucig vagyok,.
Karókpárosok elri ébcl
Biitlnpastl kerékpár UalHen lelha^yása folytán
uj és használt cs. fes kir. szabadalmazott férfi- és női kerékpárok
mije n készlrl tarl, nálam bámulatos olrsé áron kaphatók
A kerekek naponta áálalétt, ■ fötáran levő divat Uxlatamban magtaklothatok *
TÍM,He,,el _•_ KÚWMm K
I
Nagy-Kanizsa vasárnap
tOrténnie; mert mihelyt ott a legelső ház építésére az engedélyt megadták, azonnal intézkedni kellett volna a járvány-baraknak oly telepre szállítása iránt, ahol megint teljesen elkülönítetten állt volná.
Abban a veszedelmes szomszédságban nagyon is megokolt a lakósok rémülete. De mi hisszflk, hogy a ragály elfojtására minden (ftás irányban teljes erélylyel és szigorúsággal intézkedő hatóságunk itt is minden lehetOt megtesz a lakosok és a kőzOnség megnyugtatására.
Zala 23. szám (S lap.)
sikerült ez. Folyó hó 13 án jegyezték a buzit: márciusra 10148—1060 frton, ápri-lisre 9*0— 9.82 frton, márciusra 956—9.58 frton, Októberre 8.51—853 frton.
A tőzsde rablólovagjai.
A budapesti gabonatőzsdén néhány nap óla rendkívüli izgatottság uralkodik.
A lisztéit és nem tsztelt börzelátogató urak már hosszabb IdO óla két ellenséges táborra szakadtak.
Kezdetben nem kellelt <» dolog va'aiiu különös Ügyeimet, inert n r nde-. tünetek közé tartozik, söt szükségesnek tekintik, hogy két párt: egy haussti- és egy baisse-párt legyen a tözsd. n, hogy egyoldalú kihágások elO ne forduljanak.
Altalán véve csak természetes, hogy a
1199 március. 19-^a
let intésményének sérelme nélkül, mily intézmény szüksége-ség. —
A rablőlovagokal a iözsdén t« ki k*B irtani; a legitim üzletel mioden segédesakö-M&s években a nagy ár-különbözet Izeivei együtt, melyek közé a harftruM-magyarázalót a haláridőkben lehetett meg- üzlet is tartozik, a leghalhalóaabbaa timo találni. Ha a tolyók be vannak fagyva, az galm kell.
utak járhatallanok, akkor természetes az --——
ok, hogy csekély készletek melleit az árak Országgyűlés,
hirtelen felszöknek, mert a folyó szükségletet csak nehezen lehet fedezni, mig négy; ■érrtaa M vagy hat héttel később már egészen más őt beszéddel gyar podott a költségvetés általáaoa
nézetet valamely urti ertéke lelett tnegosz lanak és hogy u spekulacó egy rész* azt' Í«v0_ aralásra is kiletjedhel
viszonyokat lehet várni. Az idén azonban mi sem akadályozza a szállítást és ax árakat mesterségesen csavariák fel, a mi különben abból is látható, hogy a budapesti piac paritása idegen piacokkal ilterilva látszik.
Az a (hál' Isten még mindig számos) közönség, mely nem „ad" és nem „vesz," köaönynyel nézhetné a börzeháboru. végét, sőt gyönyörködhetnék a baisse-párt vergödé-én. Csakhogy nem olyan esettel van dolgunk, melynek közönyös szemlélői maradhatnánk.
A magas árak előmozdítják a behozatali minden oldalról a előrelátható, hogy bekövetkező a reákció, melynek folytán mind azok a gazdák, kiknek még kés/knk van, szintén kárt fognak szenvedni. SOI még a • visszahatás,
vitája, mely befejezéséhez ma aem jutott, kár szemlátomást csökken *s iránta való érdeklődéi napról-napra. Már csak a Ház legki valóbb aaéaa-kai tudnak akkora érdeklődést kelleni, hogy ba-szédeik alatt megtelnek a padok «iadea párton, éa benépesedik a karút. így volt aa ma grői Tisza István beszéde alatt, a melyei méltán mondhatni nemcsak a mai ülés, de aa egeaz tulajdonképpeni kóliaégretéai vita egyik lagaeva-seteaebb eseményének.
Koppant érdeklődés és ktváocaiaáa lord alt minden Oldalról gról Tisza István lelszöluUsa W« Előre jelezték azon a napon, mikor Apponyi beszéli, a as megerősítette hitükben aaokai, kik az uj párlalakuíáaokrdl való ■yilalkoaatokat (talán polémiái is) vártak. Mikor déltájban szólásra állt, a terem, mely égést délelőtt tátongott z az Oreaaédől, íziben megtel'. Télé volt a karzat is, aagy hó'gyk i'zönség jött el, aa aiaőki emel-vénynyel szemben pedig a atfaissiaretnőknél | <rl kell s ennek lolyláu elad, inig mások ellen-j A tOzsdelátogalók egyrésze orvoslás [szent-gotihardi küldöttség logtalta «l a wókaoro-ben áremelkedési varnak m ennek folytán i végett beadvány! intézett a tőzsdetanácshoz, tát. Egészen olyan volt a Hu k<pe. a vesznek. Amennyiben ez a kiindulási pont • rLesz-e foganat itt? előre nem lehet meg- beszéilol mvgelözö bangulai, mintha érdeke* jajuk az alkudozásoknak, semmi nyomós okot! raondani; de akár igen, akar nem; aa lenetekre, elenzeki lajongáMtkra lenns ki-
lartju, hogy az ár tuimagas, lehal eani«!».mi w,án na«Ton 80n08Z ^'apot lenne.
sem lehel elh ne lelhozm.
j Ugy olyan, hogy reá kell vezetni a keres- jsbMés,
Az illetők megfizetik u mulatság árát,; kedelmügyi miniszter figyelmét. Még ha De gról Tisza István benéda mindem! >iem vagy pedig zsebre vágják a helyzet helyes ta akarna is hunyni a* szemét, mit külön- b-n kellemes meglepetést hozott. Caak aa elejéa felfogás ikak jutáim il » ezze' az ügy „lova-! ben Hegedűsről nem lehet leltenni, ax ag- j «ólt egéa e» röviden arról, a mi pedig a többi giasan" el van intézve. ráriusok figyelmestelni fogiák 01, hogy el uóiok bealédének iu nyomó rétiét Ultit: a< tg
Ámde ezúttal nem ily egyszerű a dolog, ne szalaszsza az alkalmas id6t, hogy valamit pArtvlazonvokról. De már aa a róvtd bevaantéa Az egész ügy t. t. nem b csületes, mert * legyen ia tapintatna éa koacilién* formájával allaiama
hatisse-ra spekulálók „korrigálni akarták a Valóságos szerencse, hogy épen most jé hatást tat. KOlőnöa irdiksaaégst kÖjoiOriötiMI szerencsét." Ringet alakitultak és a baisse- oly kiltlnO nemielgazda kezében van a a felszólalásnak aa aa al-merée* mely lyol a re spekulálókat, mint a lözsde tájékán | kereskedelmi tárca, mint Hegedűs Sándor, azónok Apponyi Albán seddt nyila huzatának szokják mondani, einzwikkolták, jó ma Különben félni kellene, hogy a fürdővel ] adózott.
gyáránt kutyaszorítóba kergették. jegyűit a gyermeket ia kiöntik, mig Hege- De ne visszafelé nézzünk - moada eea-
Ha egy pillantást vettünk a határidő- düsröl bislon felteheljük, hogy ő majd caak tát. — hanem eióraiekioive, a jövőben kereaattka buza jegyzéseire, láthatjuk, mily mértékben a visszaélésekkel fog elbánni a határidő üz- itrt az együttmaködMre I
(íondolatom támadt.
— Hogyne, megve-iem mind a 4 bérletjegyet, az ön személye éa inöviazeie teljes garanciát ayujl aa előadás elkerekez, — azóltam kedélyes] moHulylyal — de szivaakedj-k a bérlet legyek el délután elhozni, mivel jelenleg aprópenzzel nem rendelkezem
— Oh I kérem . ez nem baj, caak öreg egyen, —- szólt látszólagos gunymoaolylyai.
Ez bántott; ez a komédiás-király úgyis kételkedik szavaimban. Nem törődve a következményekkel, lakonikus m, aztrazon klrdém :
— Kel tud váltani tíz lorinlot? s Íróasztalom Dákjába nyúltam, mintha iiö akarnám venni.
— Ne teaaék kérem táradni... n jegyek jelenleg ugy sincsenek nálam, majd deuián elhozom, szíves engede'mével.
— Hm, bm... Furcsa, mikor egy bflvéazkirály-aak sincs pénze.
Kisompolygott,
Na, majd leaz rá találjon itthon
gondom, hogy délután ne II.
Másnap óriási litogrsllroaoil p'akálok hirdették Rákfalva tiaziell publikumának, bogy este s fogadó nagytermébeo szenzációs bttvéai-eütály leaz, mely. nek leg'erdekeaebb pontja: a azellemóriás mutatványai
Mint hallottam, majdnem minden lehetős gazda, az intelittencía pláne mind, megvették már előre a 4 eitélyre szóló bérleijegyeket. Már
ez az Aaaieg a kilelt ugy OO lorinlot. Hát meg a többi, amit az este szed majd be ? Egées vsgyon leaz; m«rt hát Rákialván még a kondáa urjiis szeret gyönyörködni a komédinlólókben,
En a magam részéről nem julkaitam bérletjegyhez, mivel - s est igon sajnalnm — a bflvlas ur mindig oly nkor kereseil, a mikor orvosi readeletböt napi .aUni il vlgeaiem.
As elöadlaok iránt roppant nagy volt as érdekűidé-.
Örülhetett Is a bűvész urI De hogy ia na!
Ai érdeklődési ár magával ragadott. Kj, mégli oaik elmegyek in is I De hiigyan ? Utolsú hilyen csak nem állhatok; as első helyre meg nem Q hetek, mert az egy korona.
Azután meg aórre ia csak kell valami. Hm I de hogyan kerül mindez ki a két huasAIUreeböl f
Volt egy összedrótozott regi korsóm; még a dédOreganyám hassnálta valamikor; mini oaaládi ereklyét, híveik őriztem, bár lagaraat aem ért.
Elviltim becsomagolva a falu érdemekben dáa nótáriusáhos: a régiségeket gyűjtő Hazai bácsihoz, — hi-i tetszik öt már Ismerni — hátha megveszi, miat római régiséget, jó pénzen ?
Rövid bevezetés után előadtam iöveleiem okát...
Megnézte a korsót, még pápaazemen keresztül ia.
— Ah! remek példány, valódi római hamvveder I Eladja ?
— Hogyne; mit ád érte?
— Négy lorinlot.
Kéaa aa alku 1 — szóltam, éa aaébrevágva a pénsi, elballagtam.
Útközben aaoa tűnődtem: ugyan hány krajcárért vette a kő-oraót dédanyám a gsloooaertöl, ha olyan nagyon hasonlít a htímvvederhiz ?
Di! e< mellékes; M as, hogy éa ia e'aaahetak a hlveaa aaiélyre.
Néhány kriminália kurta-aaivari aaabra vagva, elégéit moaolylyal indultam eae a fogadóba.
A terem ziu'olásig megtelt. Rákmlva publl-kumanak mioden árnyalata zépvlielve volt
Valahogy odafurakodtam aa elaö halyhei, a pódium közelébe, a molyen egy Igéttytálan asztalka volt aeak, raj a néhány pohár, taódáa Üveg, a ha jól emlékszem! égy oógyaaögA bádog-eae'eaor. Más semmi. ,
Hm .. hm .. azután caak ezzel fog bennáeket múlaltatni aa a btivéaz-klrály ? Hát a aael em óriüs, ugyan hol fevja jeleneteit produkálni T
KOlőnöa, különös .. eebogyaem fért a lejembe, hogyan lehel Itt egy nagyiéért, agy szenzációs mlivéiz-eslélyt még remélni a ..
Na, majd elválik ..
Ili
Hét órakor megjelent a bűvész hirály a pódiumon i rövid beaséd után hirtelen elnyelt bárom darab égő szivart.
— Ezf már IáU ml mormogtam ingerülten.
A publikum mindamellett zajosan tapsolt.
A bűvész elégülten mosolygott, éa bozy még lásson valamit a tapsoló publikum, elnyelt acf szódás üveget is.
Ntfy-K*ni«»» vasárnap
Zala
29 szám. (S lap.)
r
1899. rnárczius M ÍM*
És ezután nagyszabású költségvetési bessádbe és jóindulattal fogj* bírálni, aiet • hogy sal togat). A Isgssigorubb tárgyilagosságai kritisAlt,1 Koajfcthy az 0 eödjivel sseabea tette, de értsen kriiiiák, különösen as Államvasutak1 a néppárttal ssemben h.tárosotta. kijelentette pénzügyi rendszerét birálta behatóan és a
nagyobb komolysággal. As ellenzék kezdetben kétkedéssel, némelykor erőltetett iróniával fogsdta a szónokot, lassan-lassan azonban Tisza István legnagyobb személyes ellenieleit is lefegyverezte ugy, hogy később — as ellensék már egész öezintin fakadt sűrű helyeslésre. Lendületes, erőteljes siavakkal tolmácsolta a szónok Sséll miniszterelnökhöz való teljes bizalmát, s beszédét azzal végeste, hogy al kell jOnnie ss orsságra üdvös uj koraiaknak, mely mtg termi a béke rég óhaj'ott gyümölcseit. Zajos helyesléssel fogadta a jobboldal a másfélórás beszédnek ezt a részét. As elsők között, kik gróf Tiszának gratuláltak, volt Sséll Kálmán miniszterelnök.
Gróf Tisza István elötl Mslcer Vilmos százz képviselő s Farkas János, meg Major 'Ferenci néppártiak beszéltek. Melcer beszéde, melyben, a szászoknak az qj kormáynyal szemben való ismeretes álláspontját okolja meg, s nemzetiség kérdést szász szempontból tárgyalta. As utolsó szónok Rakovszky István volt, ki hirdette,' bogy s néppárt as uj kormány alatt tovább harcol elveiért, bár enyhébb fegyverekkel, mint eddig.
M*re 1T
A befejesé<ébes közelgő költségvetési viiának ■a négy szónoka volt Kettő as ellensék, kettő a kormánypárt risairől szólalt fal. As ellenzék siónokai Móesy Antal néppárti és Piehler Győző függetlenségi-párti voltaik, nig a kormánypárt padjairól B aakovics Ferenc és — Széli Kalm.in misisiUrelnOk siólaltak fel. A nap eseménye a mininztereluOk beszéde volt, ki mai szereplésével tannjelét szolgáltatta annak, hogy a miniszterelnöki székből is elhangozhatnak niy beaiédek, melyeknek legnagyobb réssévei egyetérthet ai ellenzék is.
Sséll beszéde bevezető swsiban elismerést és köaiOaetel mondott ai ellenieknek, a eddigi vitában oly tárgyilagos éa méltányos vol>. A hang, melytyel minden biisdltssi fogja arra, hogy kitartással és Igyske zetiel megfeleljen ss ország érdekeinek, untán as egyes szónokok hitegetéseivel foglalkozott. Különítsen behatóan polemizált Kos-nth Ferenccel kinek érVeléiét resspekfálja és tiszteletben tartja, mert azok ép oly hsiafisIMteDeiók áltsl vannnk sugalmazva, mint as 0 felfogása;de eppeu azért, ka kapacitálni nem Is tudja a fltggeilenaégi pártot az 1887-ikl slap elismerésére, ennek as alapnak hasaflassági >s*mpontból aiistén pektálást kér.
Nagy derültséget keltett, a mikor Komjáthy Bélával' foglalkozva, annak a reményének adott kilsjezést, kogy Komjáthy öt is hsaonló jóakarat-
Széli, hogy as egyházpolitikai alkotások épség ben tartisébos ragaszkodik és esseágdbán sínes
s reviziot nyilt kérdésnek higyaL
Nagy eliamereásel nyilitkosott a mini«<ter-elnök gyót Apponyi Albert korreet és térfiaa beszédéről. Nyomatékosai!. kaagsalyosta Sséll, hogy Apponyi és táisaiask támogatására síi-mit is bogy esekaek tássogatását tekinti addigi működése egyik aagyeredaéayetl. Epp ily nyomatékosan alakította viasza ait a gyannsi-tást, hogy a nemzeti párt belépése valamely titkos megállaprdis eredmeuye leoss.
A beszed befejező réssébea ssinte köliOi magaslatra emelkedett föl a miniszterelnök. Lendü etes ssavakban egyűttauakálkodásn hivta fel as egésa Házat, hogy sgyüitesea vessék el azt a magot, melyből gazdagon termő kalászok takadnak majd ki.
* A beszédet a< egész Ház nagy figyelemmel hallgatta, sok helyen élénk helyesléssel kisirts sst as ellensék is, a végén pedig taps is éjjen zds hangzott fel mioden oldalról.
As ülés elején Blsskovios Ferenes kritizálta a költségvetést tőleg gasdasági sseinpootból.
Móesy Antal a keresztény tanok érvényesítés* mellett kardoskodott.
Picbler Győző erős, metsző szatírával támadta meg Tina Istvánt tegnapi b«*zédeért, a ki megtagadta maliját, cs*rb«nhsgyta barátjait csakhogy msgint kílátáaa nyíljék a hatalomra.
A miniszterelnök felszólalása elölt mik Ko«»ath Ferenes lelslt személyes kérdéiben Tisza István grófnak. Kij-lentette, hogy nem tételes! fsl azt Ti«*» letvánró, hogy ast hihetni, mistha s Hás báraslyik tagja n*si isdsá, mit fU*tOnk a közöt költségekből.
Az értelmi evolucio. ('
Irta : Kaa tMsaael.
Átmegyünk basánk inte'lectuáli* svolutiójára s ss e téren létező állapotot s a tspasztslhstó hiányokat vesszük szemügyre. Itt lehetetlen aszal a vallom issal nem kezdenünk, bogy elmsremiért as | doltságunk as európai Nyugat ss*reoesé**bb or-azágal mögött még sokkal ssembelünObb, s oldalról tslál>oiik, I nehezebben is hozható helyre ss értelmi fejlődés tarén, mint ss snysgin.
' Elvitathatatlan lény első sorban, hogy as ezact, helyesebben az abstraol tudományok m«galkotá«a s fejlesztése körül, mely Copernicus, de löleg a XVII. ssásad eleje, s Bagó és Descartes lile ren>>vatio óta foglalkoztatja a nyugati Európa sselleml élltejét; mi magyarok ugyssólván semmi ránt nem vettünk Ezzel nem ast aksrjuk mondani. bogy nemstlünk ss sgyss tudományokban res-1 jeles tudósokat nem produkált volna, sőt kész isiggel elismerjük, bogy pL a mull században Hall Miksa s a j-lenben Nagy Károly s mások
*) MalaiaUal a .PnlUvM* KIa/vtár' I. rsutibel.
.éljen" és tspsvlhar hangzott
FalrengstO ama
En nem tapaoUam, mert láttam, hogy a szódás üveg fogantyúja kikaadikált kabátja alól.
— Svindli! — mormogtam magamban é* kezdtem ss 60 krt sajnálni.
Es slighs Ind mást, mint nyelni, nyalni is nyelni.
— Uraim is hölgyeim I — szólt a büvéss* király — most következik a legérdekesebb, s legszenzációsabb produkció t a szellem-óriás mu> tatványs, s ki jó msgsm vagyok; s erre ugy mosolygott, bogy szája szélei a lülelt Is elérték. — A legelső mutatványom ss less, hogy a terem ajtajának kulcslyukán át, OnOk kösötl meg fog jelenni ss in szellemem.
~ Meg ám, bs bejön ss ajtón,l..*, kíáltá oda egy kOdmőnOs atyafi
— Korántsem I Miltóstsssék u ajlól belülről besárnl és hs letssik, meg is lámssstsnl.
— Ugy már értőm I... szólt ss elObbi atyafi.
A büvéss kiment; s hogy minél többen lássák
s nagyszerű jelenetet, még s folyosón őgyelgőket is a terembe lusskolla mind egy ssálig.
As sjtót bezárták. Es még kevés. A ködmö-nös atyafiak odalámasstották hátukat s ugyancsak szorították az sjtót.
— Ns, hát most jöjjQn-b* as a mennydörgő* ssellem I mormogták elégülten.
Vártunk soká, nsgyon soká. Nem történt semmi.
Végre a publikum türelmetlenkedni, sajongnl kesdstt.
— Hot a bűvész-király t — Hol a szellemóriás?!
— Megszökött 1t - ordít 1 be valaki elktse redettsn a folyosóról.
— MegszíkOII ???... Hah I utána I... a gas, s csaló., a svindli .. El kslllógniI — klállolták a kOdmOnO* atyafiak, s mindent lOrve, susvs,|**iJ'li(ink rohantak kifelé.
Ölhették már s nyomát. Ilyen nem történt még Ráklalván. Hasa ballagtam; Uiy örültem, hogy n*m vettem bérletjegy*!; szinte, boldogan gyújtottam rá a kriminális rövid-szivarra.
A kupak'lanács pedig másnap a következőket
iglatla a prolokollomba :..............................
.................... »és soha többi Ráktalvában az
szellemidézis meg nem engedtetik.*
teljesen koruk ludoaanyásak ssinvonalán álltak, s vannak kik most t* állnak. Csak sasN kivannak constatálni, bogy as abarael tudományok megteremtői a több előmozdítói sorában bongni ink közül egy sem szerepe!. E tekintetben tehát szerencsésebbek pl. a spanyoloknál, vagy a szláv népeknél: holott aránylag sokkal kisebb országok, minők Hollandia, Svájc ia S»eóoraa*e. a tudó* mányos evolutió terén oly kiváló aesrspst vittek. Ép oly eltűnő csekély hozadékunk a művészeti renaissance s a philosophia s industriális elsőpen dfl nagy alkotások mezején. Sietünk ho»sálenni, hogy e sajnos jelenség a korviszonyokban Mi magyarázatát s nem ióh'ató fel eseerekáayaeke-pen nemzetünknek. A törők élleo) önvédelmi harcok, as ftnfen tartásért folytatott küzdelmek s as erre irányult kizárólagos praeoccupatiók elegendő magyarázatául, mentségéül szolgálnak e tüneménynek: majd a kimerülés s késObh a centralisáló, jobban ostlrákosiló befolyások elleni visszahatás éreztette belblyásái. Csak tpm a lényt kívántak konstatálni rideg valóságában, bármely rosszul e=<lk Is a nemzeti önhittségnek * üres diosöségvsgyunknak.
Másik, nem kevésbé lantos kérdés az, hogy ba már a tudományok megteremtése kftrttl ve* zérlő avagy csak saámbavehstö szarepet nem játszottunk is, mennyiben sikerült aasiailáInunk es egyebütt kidolgozott tudományos. ssatheUkai és phikwophsikus eredményeket. Más szóval van e a tudományos keeiettasg terén, ha nem is egészen eredeti, de legalább szervas, organikus evolutiónk ? Kétségtelen, hogy ujabban nagy ia dicséretes erőleszitéseket t* zünk a végett, hogy a műit századok mulasztásait helyrepótoljuk ; de I sajnos, híjával vagyunk a szerves lejli'idésitek, mely ss igazi, helyes tudományosság nélkülöhe-1 telten leltétele. Ehhez járul m«f, hogy s htaayek póttt-ában nem egészen helyes ólon járunk. hr»> deli, kősvatlenflt as ókori, zörögrómathos ksp« csolódő tudományos evolutió hiányában ugyanis aa egyedüli helyes el ss európai Nyugat ssta*o> j nalái elérni; a kidolgozol! tudományos doctrina I alsajátitáss mellotl a szigora lOHittslmi módszer [ Mit értsünk történelmi módszer átall ? Ast, hogy stricte as er*d*tl fejlődést kell nyomon kóv» ni, azaz aa egyes tudomáay-asakokst történelmi egymásutánjukban, lehetőleg as eradeli forrásukban kell lanulmanyosnt. Igy a Mtb«mtiM4iir»> nomiai tudományokat VliMe, Cavaliéri, F»re<*i, Descartes, Roberval, Leiimia, Newton, « 11 er-nouitli-k. Lamrauge, Kepler, (Islilcl, Huyghens, Eultr, Clairanl, d' Atembert müveiben t a nhyai-co-cheoitsi tudományokat: Torriosl'l, Boyle, Maríotts, Pascal, Saussure, tlalvinl, Volta, Lavot-sier, Prlaatley, Bergmann, Mcheeie, tSertholIír;' Dsvy, Dalion; a biológiáikat: Harvey, llottrhsve, Stahl, Hnller, Harlhea, Hichai. Gall is Uroussaia mánkéban; a sooiologiat: ttaulesqtilru, Róbert-snn, Huine, Turgot Gibbon, Göndöreit és Comte-ban.
Ámde kéidjük. talán néhány speciális szaktudós I son kívül, loglalkoaik** nálunk s művellek nagyobb zöme * tudományok reg lerakod, kipróbált posttlv alapjaival s ezek meg'flremlötinek müvei-vei; Ismerik s csak névről ia? Nem>a ast látjuk, hogy hlvatoil s luvailsn rgyarsm a legujabb, szükségképen más^diharmatSrangu jevItáMakal, tilbbi-kevikbó verifikált >aonsatiös< találmányokkal, egyes spa-iaUa .divatos" tudományokkal, helyesebben appllcatlókkal toglalkoslk, a régi tudósokra pedig souverain lenézéssel tekint le modernsége magaalatáról. Ezen as utoe Igazi la-dományos élet ná unk gyökerei verni soha sea fog. Legfölebb többi«keyisbi ügyes akadémiai irtekezis-gyárlókiil lógunk produkálni; In utilnta snalya pedig n tudományokban is, mint sok a** téren, parvenukksnt viselkedünk a a külszíni M a lényeg nilkű1, á kősvallen praktikus nlkalmuzÁsi*al, a gy ikorlattal való klaareia* gos s egyoldalú prasoocupailó azonnal aawhe tűnik as ismereteket terjssziő egyletek progrsmm-jslban, a hivatalból ln*Utuáll ipariskolai s egyéb cursusnkon * as ugviiovmett felsőbb népneveiéi eőadúHokon. Esek tu »den legcsukélyebli dlvátos-jsviiásről uzonnnl milomüsl vesznek, de a tudo-a/ínyok Örlikké igaz elveit s n levezetés szerves léi cölslát egéssrn elhanyagolják, mert nem elismerik.
A helyes tudományosságnak két eleme van, Ezek: maga as snyag, a természeti törvények ismerete is a módszer. Vagyis a minden egyes tudomány linyeg«t tevrt törvények Összesege egyfelől másfelöl e törvények helyes levezetései
Nagy -fíiniKM vtsárnap
Zala 23 szám (4. lap.)
18Ö9, márczíua 19 én
öassefággéeök kimutatása, mely a tanulónak ész-lejlesstő methodut gyanánt nolgál a maly nélkül a tudás oaapáo emlékezetgyakorló taagoláaaá lajul. Közoktatásunk gyarlóságát (őleg a módsssr helytelensége tessi.
Ehhez járni még a lényeges tévedés, helyesebben bal vélemény, mely ssinlén nem gyükeresik másban mini as igasi tudományos evolutio igno rálásábsn. Mindenben I. i. a németek nyomdokain járunk, éket fogadtuk kisánWsgos szellemi vedreinkül; ami nem Németorsságból jön, arra ne vetünk ügyet, sióval mindent sz 0 szemüvegű v.i keresztül látunk. Ámde a német tudományosság éppen ugyansbbsn a hibában ssenved, mint s mienk t. i. csak igen kevés ágbsn eredeti és szerves ss evolutiója, azért kevés kivétellel nem épil tovább as egysser acquirált pozitív alapokon, hanem csűrt csavarj, homályos és felhős metaphysikai légsörben mozog, s a mi ennek elkerülhellen következménye: ép oly alaptalan, mint értelmetlen egyéni s nemzeti önhittségben a lelfuvakodottságban telszelkedik. Egyik jellemző sajátosaága e fonák szellemnek, hogy sainden professzor ugy adj* elő tudományéi, minha ő tslál's volna tel s elődeinek milsem kősiőnne, holott talán agy szemernyivel sem toldotta meg a készen átvett anyagot. Ezt a hülye pedantiz-must azután mi magyarok kézpénz gyanánt fogadjuk el s térdet fqet hajtunk a germán univerzális felsőbbség előU, nemcsak, hanem ast minden metsphysiksi tévelyeivel s ab-normitáasival együtt tüskén<bokron keresztül követni iparkodunk. Cssk egy plllántást kell vetni ákár szegényes tudományos irodalmunkra, akár ga'daeon burjánzó tankönyv-termelésünkre s azonnal szembe tűnik, hogy a német elmosódott hal-vánv copiák szolgai utasóí vsgvunk.
Egy más téren, a szépművészeti productio terén jobbsa sikerűit emancipálni magunkat a né-met-eullus s imitatio mételye alól. Oka ennek talán ez, hogy e téren ők magok is — as egy zenét kivéve, melyben örök szép remekműveket teremtettek — elég szegénvek. 8 bár irodalmára-Ink körében s Niehelung-, Fausl- és Heine-kultus meglehetősen grasaál, ujabb művészeink s költőink aiészben lie!yesebb inspiratiot követnek, jobb min
6.) A Tollúin Ede-féle 1000 htot Om-tőndij-alapitvány tárgyában, Zalavdrmegye törvényhatósági közgyűlése jóváhagyásának bejelentése.
7.) Tanácsi előterjesztés as állami borét husfogyasztási add megváltása tárgyában.
8.) Az 1898 évi július 20-án Jelvett fél-évet pinztárvizsgálázról jeloett jegyzőkönyv előterjesztése.
9) A v. nyugdíj-választmány végzése, nyugdíjaztatása
gyobb s nagyobb elsprózás szükségét hirdetik. Ep a lehelytelen a termelő munkásság munkafeloes-lás ellen bangostatott beiytelenilés; mert mióta az mberiség ipari szervezete létrejött, mindenütt és mindenkor es a két elem : egyfelől a munkaadó, vállalkozó, a tervező mérnök, és másfelől a végrehajtó, a munkás, mesterember, mint két különálló szerv létezése konstatálható s igy isi lesz ez mindenha; mert e természeti elkülönítés megfelel a theoria és praxis, az abstract és con-cret közli sarkalatos külömbségnek.
Ellenben a szellemi (értelmi s morális) javakat, az emberi evolutio történetének tanúsága j PUmzzer Ignácz v. mérnök szerint, a hovatovább nagyobb körökben valódif- iráMi fa^me tárgyában.
fusio jellemzi. Ez az egyedüli helyes értelemben . 77,__i .'f ._____•._____
való demokratizálás keíségbevonhatlan lény. Lá<-1, 10\\ gfc*^ Jenő gymnasiumi rajztanár suk röviden mire lanit bennünket az emberiség lemondásának előterjesztése. evo'utioja n sze lemi kincsek lekintetébeu. Az! 11.) A v. pénzügyi bizottság véleménye, antik görög-római világban, az ertelmi s civikua \az altófoku kereskedelmi iskola 1898 és polytheismus korában, a tudományos, eslhetikai 189g (vieni segélyezése tárgyában. és morális kuliura csak nsgyon ssük népretegben ,0 . . ,... .f, , i,- / •
volt honos a szabad állampolgárok bizonyos! 12 \ £ "Mkivető bizottságba két bizalnu élilje körében, míg s nagy néptömeg, a rabszolgák . férfiú kiküldése.
a nők nem, a még a szegényebb sorsú mester-1 13.) A ménló-ístáüáépités ületőhg átala-emberek is e'enyésző csekély számbsn vették' ki i kitási munkálatokból tanácsi előterjesztés abból részüket A középkori, cstholicofeudális U\ Á katonai kórház udvarán egy szín-civilizációban jelentékeoy heladás mutatkozik. A \ . • »..„• ,,,
katbolikus egytiaz, az akkori legmagassbb isme- , . „.
reteket—theologiai s me'spbisikus mezl.eu ugyan | A házbéradó összeírásánál felmerült
—lelki oktatás, cstechisálás utján, mi"d nagyobb napi és pótdijak iránti tanácsi javaslat.
s sséleaebb körökben terjesztette, vulgarizálta. Ebhez hatékony tényező gyanánt járult a rabszolgaság fokozatos eltörlése vsgy legalább nagy fokban való enyhítése (a jobbágyi állapot), továbbá a nők emancipaliója és szociális és normslis niveu-uk tetemes felemelése. Mindé tényező együtt-eredményezte a modern nyelvek kiaakulása ntán a tulajdonképeni népköltészetnek eddig páratlan, spontán fellendülései s középkorban, melynek snalogiáját ax antik világban hiába keressük (Chsnsons de (ieste, Román da chévalerie, Trou-vérek s Troubadurok, Meistersánger, Minsterels, bárdok igricek s hegedősök.) A középkor vége óta beállt bomlási korszakol a nagy francia forradalomig, s az attól máig tartó transit'ót tölösleges
16.) A törvénghatósági útadónál megállapított hiány ésaz eddigi eljárás bejelentése^
H I & E K.
— Hyuaen : Amselberg Jóxsef, kereskedő, Szentgyörgyyárról ma tartja esküvőjét Dentaoh Jakab helybeli veadéglőe leányával Regina kisasssonysi.
— A keraegpiisiásl advsrból. Vaanry Kolos bibóros hercegprímás a húsvéti Annepeket Budapesten fogja tölteni. A nagyheti éjtatosságot s tő városban teljesíti ée maga fogj 4 végezni a lábmosás szertartásit nagycsütörtökön a koro*
é szempontból bővebben jellemezni. Mind gyer- I n4jMj templomban. Ugyanitt fog pontifikálni kasvét
....... mek tudja, hogy a tudományok minden sorban „«„:i„ — -____: T .
Iák után is indulnsk. E részbeli productiónkról |MÓl, helyeztettek positiv alapra, valamint hogy SSÜ^J^t T Tí lílLrf azonban, a mennyiben történelmi visszatekintés , „formáció «ülte viUk mennyire általánositouik húsvét atá. dr. Kohl MUárd
tárgys lehet, hatunk.
e helyen bővebben nem foglalkoz- |u értelmi kuliurát; a toleráncia
A
Megjegyezzük még, mivel e tárgyra visszatérni nincs szándékunk, hogy namteti szellemünknek a coneret iránti hajlama s bizonyom korlátolt józan» I ságánál lógva. szerencs&ien e kerültük az ó-göröt ontologia nyomain halad "> s vsty kétezer évvel megkéseli német Fichte-Hegel-Schelliog-léle m«la-phisykát Nem hiányoslak ugyan egyes philoso-phusok, kik a tranecendentálls ideatlsmui, helyes-sebbben ideologix meddt tereit cu^ti válták, de hatást szerencsére e transcendenlália felhőn yar-gatás közönségünkre nem produkált.
Eddigelé az in'ellectuXlis .tulományoi, eslhetikai, philoxophiai kultura mibenlétéről altalában szóllun't, tekintet n Ükül n-mak népünk egres rétegeiben, osztályaiban való elterjed légéről. E részben egy alapvető axi imáról kell m-*gemlé-késnünk. 3 ex ax, hogy sz értelmiség vivmtnyai vagyis a szellemi kultura, az emberiségnek osztály-, nem-, éa korkütftmbség nélkül kóxkincsévé kell bogy váljék. Lényeges ellen'él van e tekintetben egvtelől az anyagi javak : földbir ok, tőke, vagyon Ipari (elszerelések slb., s a szellemi javak : 'u-domáeyos, pbi'ozophiai i"meretek, eszmék, költői s művészeti képzettség, morális kultura között. As előbbiek ugyanis e aociologiai elv értelmében ^mindennemű vagyon socialis eredetű, de egyéni | elbirtoklás (approprialioi alá kell hogy essék": a társadalom bi<onydfr osztályaiban (gazdák, gyá-osok, kereskedők bankárok) központosulnak. A 'ivilizáció általáno-i és kétségbevonhatatlan ten-®eutiájn, bogy a vagyon, lölbbirtok, gyárak, tőkék hovatovább kevesebb és kevesebb számú kezekben concenlrálódnak. (Sőt a collectivismus sze
, , .,. pápai prelálussal Balaton-Flredre mexv. Onnan a tolerancia, a felvilágos* ^ k(Jz ^ időre visszatér Bupapestre dottság a szellemi emanc.páció, a terméssel kul- , J(oatoMbb egyh4li Ugyek ellntéxáso végett
Akkor vatóesinűleg püspöki tanaeskoxás is leex
tusa a a művészetek kedvelés mennyire terjedt Elx egyetemes és egyenletes haladás egy tőlünk talán nem nagyon távol esó jövöben éri msjdan el tetőpontját, midőn as abstract tudományok coordinatiójában alapuló philosophiai synlhesis más ssóvat a Positivismus egy Önnálló szervezetet teremtend a tudományos eszthetiksi és morális művelődés rendszer* alakban való miveléaére, lerjésxtésíre: a tanító, tanáciló éa békilő philo-
sophus- vagy pipi oszlályban. De es áilslános, juk „„y^juk H^tmann Ignác ur
az emberiséget érdeklő probléma, melynek fesse- f(lf 6 h6 deUnak W-ik. boldog
getése e dolgozat körén kívül esik. E rövid, d« bázasaágSoak 88. évében boa-aa aaenvedéa uUn szükséges kitérés után térjünk vissza a hassi ;obblit(£ „„nderült. A megboldogult bűit telemei
a fővárosban. Pünkösdkor a hercegprímás ees'ja ki a bérmálás szentségét Badapestea.
— H*lal«aa«. Nasy-Kamxsa egyik becsület ea munkás potgárának haláláról érteeil a kó-vetkeaö gyá»siei«ntés :
Osv. Hartmann Ignácoé szül. Steiner Fran-oiska és as alulirt rokonság tájdalomtól megtört ssivvel jelenti, bogy forrón szeretett térje, Illetve
in'ellectuttis kultura eszközei s állspolának vázolására .
(FotjrtaUia kSvalkastk.)
A /i í ; házából.
V&poa kSa«yHI6a. —
bnt az állam kezelésébe kell átmenniök.) Ezt a "ndentiát minden' figyelmes észje'ő a históriai lBolutio egész folyamán -végig kísérheti, tehát a av mészeti törvény eviden iájival jelentkező tény-terel van dolgunk, mely ellen tehát a prolestatio nyt sem használ, ép oly kevéssé a modern aoci-■nistáké, helyetebben collectívistáké, kik minden a'iz vagyont egy abstract aVIeclivítás : az állam közén akarnának központositani, mint a nemzet Czijaaági írók1, kik a laisser-aller s a mind na
Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú város képviselőtestület 1899 évi március hó 20-án délután 3 órakor a városház nagytermében közgyűlést tart a köoUkező tárgysorozattal:
l.) Dr. Wtansics Gyula v. b. t. tanácsot vallás éi k iio'eiatá'll )yi ~ m. kir. miniiter köszönő leirata a váras kösönsége üdvözlő feliratára.
2) Siibilyrun hlet a köivájó hídról, húsod iáiról, a htiskiinírésről, az ezzel kapcsolatos köz-és állategészségügyi intézkedésről, a vágóhídi felügyelőről, vágóhídi állatorvosról, a közoágóhidt siibá'yokról.
3.) Szabályrendelet a kémínystprő ipirról.
4.) S'/ihályrenielet a borbély ügyről
Ő,)t Tanácsi előterjesztés a lciiuezetuám szedési jog meghosszabbítása iránti kérvényezés elrendelése tárgyában.
folyó hó 10>én, vasárnap délelőtt 10 órakor fggnak a helybeli izraelita leTetŐba i OrÖk nyugalomra telelni. Nagy-Kanizsán, 1899, évi március bó 17. napján. Aldáe emlékére I Kemény Jenő, Or. Kemény Fülöp, Kemény Simon, Kemény Ármin, Hartmann Malvin gyermekei; Kemény Jenőné sxül. Klein Julnsa, Kemény Fülöpné szül. Kohn Friderika, Kaméry Simonná s<ü. Hartmunu Antónia menyei. Keméoy Imre, Kemény Qábor, Kemény Kálmán, Kemény Itma. Kemény György, Kemény Margit, Kemény Lili, Kemény Andor unokái.
— UJ péaslatéietl elalk A nagykanizsai Bankegyesület részvénytársaság igazgatótanácsa legutóbb tartott alakuló ülésében elnökül egyhangúlag Elek Lipót kir. ker. tanácsost, az intézőt eddigi helyettes elnökét választotta meg Karcag Béla a távozás miatt visszalépett elnök, helyébe.
— Hárelas Masa Légrádea. Szakkörben, de áthatva a fenséges nemzeti kultusz szent ihletségétől, ünnepelte március 15-két Légrád lelkes közönsége. Az egésznek összbenyomása nagyon jó volt Minden egyes piécet zugó tapsvihar jutalmazott, a mely jutalom, a legszebb erkölcsi dotáció. 8 és fél órakor a Dalos-kör rákezdett a
Nagy-Kantaae, vasárnap
Zala IS. Mám (A lap)
Ittuk. márcsiu* bó l»é<».
Nemzeti Imára. Ezt Stüvdfyi Gyula lendültos ünnepi beszéde követte. Az elnök meleg szavakban, lelkesedén ól reezkető hangon méltatta a fenségen nap jelentőségét-Minden izava gyújtó tQi, lobogó lelkesedés volt.. • Szónoklatát hatalmai élyen honorálta. — Utána FritdftU Klemin k. a. lépett a pódiumra éa elszavalta szépen, érzelmesen, temperamentumosán, Kiify B. »A aiabad-aágról" c, költeményét. A jelenlevők lelkesen tapsoltak a tehetségei, szép földinek, A programmnik kétségtelenül, lesjobban ki* emelkedő, élesen kidomborodó uáma Mihltr Győiő fenomenális szavalata volt, A Talpra magyart dörögte. H atalmas organuma, ügyes könnyed mozdulatai, graciózut tagl|jt/ie művészi színvonalra emelték szavalatát. — A Dalos kör alaposan megállta helyét, Azonban legsikerültebbnek a Koaiuth-gyáaidal elő-adáaa mondható, — At ünnepélyt barátsá goa, csendes muri követte és akkor történt meg az a világraszóló csoda, hogy a ,haute volée' összeolvadt, öuieforrolt az alsóbb ueztály képviselőiv el. A társasig hajnalban oszlott szét,
— Aa Isr. alsnylit klrfMt Az Ur. fól/koHy »%;//«( ma vasárnap délután 8 éa léi érakor a hitközség tanácstermében larlja rendes évi köagyüléiét. — Esti H érakor bangvereenynyil és llnoosl egybekötött uur less s Caalnó disz-termében. A belépti d(j ez alkalommal, tekintettel ason körülményre, hogv essn estély egyúttal a ssokáaos Uttop eeMyt la pótolja, továbbá, hogv minden belépd megkapja a duaan leiszereit buf-felhes díjmentesen utalványát — 1 forint less.
— HuLxtedt IrénrAI. A fiatal művésznő, a mi kedves földink, legutóbb
Jóssal fölintik a tanfolyam vesetfil. A jelöllek névleg: Pintek flyala, Nemee Árpád, /WAo/iky Uéla, Hoie István, Volk János, Varga Oyula, Németh Jinö részben jeles, részben jó sorozsllal nyerlek aegédllssti képesítési
— Nslaéuet ErteaUléallnk aaerint Halmay Imre a nagybecskereki színtársulat Igazgatója, Nagy-Heeekerek polgármestere ajánlatára megkapta városunkban a ható-aági engedélyt lolyó évi áprllla — május hónapokra.
— rekete klaal* Ragy-Kaaliiáa. Máre. lA-ikás as a hir járta ba váramiakat, bogy a Qaba-féla téglagyártelepről egv pellagráa beteget ssállltottak ajarváuy-bagakba. Nemeokára azután kiderült, hogv a beszállított beteg muo-kái nem is pellagráoaa, hanem fekete-hím Ifiben van. líltől még nagyobb lati a rémület. Sokan már as egéas gyártelep megfertőzéséről, 6—8 betegről beszéltek. KOsöaségüak megnyugtatása oéllánól, de egyúttal as Ilyen esetekben tapasztalható létováaáinak és teljes kéesílellenaégnek feltüntetés* a igy as Intézkedésre kötelezettek okaása végett Is mai vezércikkünkben részlete sen loglalkossak aszal ss esettel, Annyit azonban Itt la bangostallank, hogy aa óvatosaágra van, de a rémületre nlooa semmi ok.
— Bal*«a*gél;a« péaitár kligyl-j lía. A nagykanissal kerületi betegsegélsyö pénztár III. évi rendes közgyűlését máro. ltt-lkén délután 8 érakor tarja meg a nagykanizsai város-lila nagytermében. Ha ekkor a megválasztott kiküldőnek nemjelennek meg határozatképes szám. bsn, akkor mára. Höán délután len a kösgyülé*. A közgyűlés tárgyat i Igazgatósági Jelanlés ; zárszámadások ; pénztári kimutatások előterjesztése; lelűgyelö bizottsági jelentés; ez igasgslóeág válaaz-tott niróeág magvátaalása.
— Ptlállwléaek klMlaláw. A KerukedS ifjak Onkipzti tyyltie március 11-én megtartott esstélyén folülflzeltek: Zerkovitz Lajos,
olyan szereppel lépett a soproni közönség E'** Ernő 10-10 Irt. Böhm Emil, Zerkovitz
„tA «,«I„|J»ínnlrmtivínvniAr i.||M.n Oszkár 6-6 Irt. Trlpsmmer Oyula 1 Irt. Blau elé, melyben énekművészeit teljesen érvé- M K,ull 1(ldor ^-40 kr. összesen 81 frt
nyésithstte. „llolfmann mesét-"ben mtnt Hü kr, m,|y adományokért ezúton mond kőszöne-
Olimpia szerepelt. Akik e darabot ismerik, tudhatják, hogy az majdnem teljesen opera-szerű, s abban Olimpia szerepe még egy Komáromi Mariskának is teljea
tet a rendezőség.
— VI dalárda. A nagykanizsai AltaUnoe UmhUkipi! Eyyesület keblében alakuló dalárda
művészi hétfőn folyó hó zO-án eate larlja első összejőve
_m :_*_..tr Lnn„ z,.,z„„_ ____ telét. A dalárdába való filvétalra eddig 64-an
erejét fc«nyh> hogy azt érvényre juttathassa. |jelflnlkffllflk. T«IJM elismeréssel kell sdősnunk sz Hogy HunUat Irén ebben a szerepben a,
soproni közönség előtt is oly fe nominálisán megállta helyét, megint csak azt a régi véleményünket igazolja, hogyrő határozotttan operai tehetség s előbb vagy utóbb de okvetlenül operai csillagul tog ragyogni a a magyar színművészet egén.
Szerepléséről a .Soproni Napit« est írja:
Holímann Meséiben hétfőn as volt a helyzet wignsturájs, hogy meaemondáa közben berekedt a meaamondó tenorista, de aaért a mese mégis szép volt t. az Olimpiáról eaóló, mert Hukitedt
isr. hitközség iskolaszékének abbeli slösékenysé-geért, melylyel a dalárda laniláaára egy tantermel átengedni szíveskedett, — mely leltével jóval előbbre vitte a dalárda ügyét, a dalárda-tájjal nem lesznek abban a kényszerhelyzetben, hogy valamely nyilvános helyiségben kelljen gyakorló óráikat megtartani.
— J4 bar*l«k Künn a várros u'oáin, a lardén egymásmellé rakott alacsony házak sötét sorából loptam ezt a kis ssint. Emberek jártak as utcán, sölét arcú, szomorú, fáradt emberek. Mindenütt szürkeség, u épületeken, az udvarokon, , az alcákban. Fonyadt arcú, vézna kia gyerek
Irén (Olimpia) a hangjánál yol' és csengett a-Ljrt egyik düledező kapu előtt, Egy izál tarka asoprtpja, tnvolázott a trillája oly édesen, oly | ingacaka ladte teáiét, az ia szakadozott voh, czu hogy megejtene a szivünket | p, rongy. Sárgás arcán nagy loltokat hagylak ar
bálra as
tisztán, olv szépen, _ _______
• az éneke nyomán fakadt tapsnsk sspora, a j elmoraÁólt köoyek. Féíve iékingeteit
lámpa elé hlváa nem is volt a rendes konvencionális jellegű, hanem meleg, bent őség teljes, as érzelem hiv tolmácsolása osztenlalive. A héttői Olimpia előtt, a bájolón szép énektudás elölt mi is megbsjolunk a tollal.
As „ődtnbnryer Zeitung" gv ir: Bukittdt Irén Hoffman neséiben valóban elVagadö, kedves is kitűnő automata volt, mert ez este játékávslté* énekével a szó szoios értelmében elbűvölte a közönséget.
— legMllattl vlzagak. A m. kir. posta éa távirda hivatalnál lolyó hó 18-16-ig tartolták meg a segédtiszti vizsgát A vizsgáló bizottság tagjai voltak: falvi Ignác póata- és távirda tanácsos Pécsről, Haha* László . titkár Pécsről, Stowmer Náthán felügyelő, Aet Vendel es Benedek
udvsrba. Horisfl, öblös bsng vad ssiikokat ssórt a kis Bura. As apja volt. Nyomorék, összetört munkls ember.
— Oiok töjj ba, kitekerem a nyakadat U latlyu. Ne bömbölj ugy, mart ssétbasitom a koponyádat. No, elhaligalsa már? Nem jőss ide azonnal ?
S a kis fiu hálrs tekingetve igyekezett menekülni baragoa, vad apja elől. Remegett kicsi sziva, és nagyokat oauklott, ahogy sírt. Az apja megfenyegette még egyezer öklével; aztán betör-a házba. £a a kis fiu sirt, sírt, a gyenge lestét átmelegítette as édes napsugár. Kék kis üvegda-rab fénylet a csatorna szélén. Felvette, azon át nézte az eget és elfeledte az űtlegekel, el az apját, a rettenetee fenyegetést, leszorította egyik
szamát, a másik elé odanyomta a kék kia l*ea-darabot Halvány, boldog moeoly játszódott iá-pad! vértelen ajakán, Örült és gyönyörködött.
Egyszerre osak agy kocoa azörtt, piszkos ca-futou kis kulya termett mellett. Bizalma aaa, farkcsóválva hozzádőrgőlőzdőtt; meleg, piroa nyelvével magnyaldoaia sovány lábasAráf Erre Ijedten rezzeni össze a kis gyerek. Csak most vette éssre, El akart alöbb szaladni, de a kutya szelíden soapolrgot utána.
— Nesze, nease. Nem szabad harapni kuszi. Ugy,
Es megsimogalla barllaágoaan a kutya dere. kát. Leüli a kapusarok ba, a kulya odahúzódott agéazen közel hozzá, lanaan-laeeaa befészkelte magát "s Ölébe. Csakhamar összebarátkoztak tel-jessn. Nem (élt már, odaasoritotta a kutya fajat az arcáh 'Z éa az vígan Oltögette nyelvét. £a boidogak voltak mindkattan, azeratlék egymást, padig sohasem tanították őket arra, egyiket sem szerette még senki. Hirtelen nihói dörgött bent az udvaron az a borízű, öblös hang.
— Gyuri 1 üyuri!
Elaerű re tápaazkodotl lel a kis Ru.
— Na gyüs'z-e már ?
— Megyek, megyek I
Kasába jutott as apja imén'i haragja.
A kutya hosszan, kényelmesen elnyúlt a napsugaras ulon. A kapuból könnyes szemekkel, ssomorusn fordult viaasa a kis csöppség, mintha cink azt mondta volna:
— Várj meg kfs kuszi, jövök ssetnil várj hiszen ta olyan jó vagy.
— Tr|as(relkezet A mi gazdáink ugy látszik nem igen akaiják megérteni, mennyire érdekünkben áll, hogy a tervezett tejazö vet kezet mielőbb a megvalósulás stádiumába lépjen. Tán több kedvet kapnak a megtudják mi történik a szomszédban. A Somogy-Csurgó melletti Alsó-Sarkad köz-ségben három év óta van tejszövetkezet, melynek tagjait főleg kisbirtokosok, fóld-mives gazdák képezik. Ezen tejszövetkezet e hó 15 én tartotta közgyűlését. Az előterjesztett kimutatásokból és zárszámadásból megtudjuk, hogy a tejszövetkezet 1898-ban beszolgáltatott tejért a tagoknak 20560 frt 52 krt. fizetett, bevett pediglen tej, vaj, turó különféle termékekből 25895 frt 42 krt, leszámitv az üzem költségeket a szövetkezet évi tiszta nyeresége 1763 frt 91 kr. Pedig mily szerény anyagi eszközökkel dolgozik ezen szövetkezet. Vagyon értéke: 7832 frt 53 kr, melyből a telep éa épületekre 5091 frt O4 kr, felszerelésekre 1071 írt 22 esik' Ezzel szemben a tsher 5537 frt 33 üzletrészekért. Az élelmes sarkadiak tehát nemcsak jól értékesitik évközben tej készletüket, hanem az ev végével még mintegy 30 százalék nyereségosztalékot is kapnak. Mikor tartunk mi nagysnizsaiak ott hol a kis Alsó-Sarkad tart?
— A izabémlakátek atrájkja Legnagyobb szabó műhelyeink munkás nélkül állanak. A segédek legtöbbje a szokásos 14 napi felmondási idO nlán a bét eleién beszüntette a muakát. A sztrájkol&k mintegy 60-en vannak ée mintegy 70—86 százalék munkabér felemelést kérnsk, a maakaadó'c azonban, noha a ta»aszi idény ta a huaaéti ünnepek elő't állanak, a legkiaebb javítást sem hajlandók megadat éa a hatóság békéltető kösbenjárása mindeddig teljesen sikertelen maradt A munkaadók néáeta szériát a segédek kílünöen vannak áiaatve, és a segédek sem kevesellenék a fizetést, ha állandóan annyi mnnkát kapnának, mini a íöidényben. A aatrájkolók aat mondják, hogy nekik a jó idők alatt kall va'aait szerezni Ja rossz időkre, aikor alig vaa egy kia káresetük, de a munkaadókat ugyancsak eaen elv vezérelt saiát aaa a-
Plliss-staufer Ragasz, Doboz és Üvegekben ORAPHIC TROGÉP
kIMatatva. ENNÍlfOlVA ragaaztöaayai Térin adéujrek ragaaatAaAra a Isgajáalataiakk Kapható Alt éa Böhm oégnél Nayy-Kanliaán a legjobb, legegyszerűbb, legtartósabb és legkönyebben kezelhető. Ara 66 frt agy lényezett dobozban. — Kizárólagos képviselet és tflraklar: Flaohel Fülöp könyvkaraakadé^ban N Kanliaáa. ■C Praagaataaaal azlvaaaa sietfálek. "Si
1
Nagy-Kanizsa, vsaArnap
Zala 23. ssáon. (•. lapv>
18*9 márczius hé 194*
pontjakból es inti el leölelek iimi közeledhetnek egy máihoz. (Nézetünk szerint mind s kit Minek ifuli van és azért nem engedhet egyik sem A munkaadó bizonyára szívesen fizetne többet, hisz nem olyan nagy dolog |enn« egy-egy öltöny irat 5-8 forinttal magasabbra lenni. Igen ám, de Bálánk asa divat, hogy a ki |ól meglisethet agy Ölüinyt, aa aem h-Iyi iparosnak adja pénzét, hanem elküldi Badapestre, de míg több esetben Bécsbe, A mi asaliómk pedig kénytelenek aagy kfll'aéggal a vidéken utaztatni és ott megszerezni a vevő közönséget, Shti divalos raktárt tartani és a helyi közönség azon rétege részére dolgosai, melynek egy töredéke nem drágái semmi ári, mért azt úgysem fizeti meg, legalább pontosan vagy nagyobb részletben bizonyára nem. Ha a közönség kellőleg fog alkovainá a helyi iparosi, akkor a munkaadó es munkál egyarsns megelégednek éa nem jttif volna létre a eaabomuuká-■ok sstiájfcje. A munkáink igen békésen viselik magokat, nekik kfl önben ia kavaaanb as okuk aa elégedetlenségre mini a munkaadóknak, kik* nek elke1! tűrni azt, hogy idegenek elviszik azt, mi aaját maguk, oaaládjaik éa munkásaik* tisztes megélhetéséi binoaitnuá.)
— CJoneozás, Nagy-Kanizsa város aorozó járás 1899 évi föujoncállitása junius 6- és 7-ér az „Arany Szarvashoz" címzett szállóban tartatik meg.
— Erdtégél. Folyó M 14-én r várna ta lajdonál képező lel aá erdőben a csertői hegy mellett levő fiatal vagáaban tlia támadt, mely mintagy négy holdnyi larftletae a lavelaat és száras flvei la ea^-ztstta éa a caemetákben mintegy 100 frt kari oko<wt A mageitett ayo-mosás kiderítette, hogy a HU okasója SiU György aa fia kjakaaiiaai aijBjámosok vigyázatlansága volt Naveaettek ugyaaia a vagáa aaéléa dolgos-isi es ott tűzet rakmk. A közeli levolae a tartós aaárasMg /olylán nagyon gyúlékony vo|i, I nemkülönben a fű i», éa igy a tűa gyorsan tovább harapódzott, a ne'kBl azonban, bogy jelen lékenyebb kért tébeleit volna.
— Kiváló esetek bizonyilják, bogy a csuz I és kősavéayas bajok makacs lajlajások lagbislo-sabb éa leghalálosabb gyógyszere az a páratlan. kitűnő csuz éa köszvény elleni kenőcs, mely Zoltán Hála udvart ezállitó gyógyszertárában I Budapesten I frtárt kapható.
Aa M UésrklkiaaiMM i«M as. aa. aaar-! kaalml Vaatfk<fTMM| a bgaagiaakk Ja- I aMfe. aaalMé fcaesaAi kaMaif laaMe Dkaa na* aJkalaaaa Inn éa ai*fSlafca<é nanSha-1
aa* — a 00 Niésasims
Hirdetések:
K-I
1899 M március W Mén (szerdán) M'iganoaok elleni erőszak bűntette-, súlyos testi sértés vétsége-, és személye? szabadság megsértésevei eszmei haimaaatban álló zsarolás vétségével vádo t itju Fi ipán Jánnos a társai elleni ügyben végtárgy alá-.
1899 ki március Ki U4n (pénteksn) Ható«áa elleni erőazak büntette és sikkaat-lámak tekintendő véts ggel terheli Novinüs A nagykanizsai kir, tárvéaysaáá tkvt o-ztsiya Raans ell^Ogybea vájsrgyataa. _, iwaaartleaaaaalMahtnáiateük. hogySsepeiaotea
Erőszakos nemi közösülés bűntettével vádolt L^, ^ Uvá. hagyatékát géperő a a leaet Beek Sama elleni agybea végtárgyalas. I oeveaeB to. törvényszék terűletéhea tartoe* ké
9t9j99.
Árverési hirdetmény.
blaiette ea Idegea tagó „tkező mgatleaok a vétségé miatt terhelt | . , "____
Ma /ánlak aér éa dolog szándékos megrong. Tisler Filák János • leni Ogyben itéltthirdetéa.
Emberftléi vétsége miatt vádolt Bsok József elleni Ogyben Ítélethirdetés.
Ssarkaaztől flzanatak
Keretire. Ham kall wtitikalaak lanaia
1.) a szepetneki M ss tjkvbea -f 60 * t Ikrás, alatt, felvett hág,udvar, kert és saaeistáté j 700 frt becsárban,
2.) a szepetneki 101 as. tjkvbee I. tl»4|a Ihrsz. a. felvett czewoksdülói saaateMM Ik) Irt I becsárba 1 áa
■I) u. aaoa
tjkvhén I Í77é|a. hm a. (elveit
__szántó 160 M fc
1á7*t"Ís"''MI 4.) a rigyáoi 105 ss gkvbea -f S4I luea aaáéSak WataaSH a asadiabe. A "miamiik (*D S0 ivea) a a all felvett laarabagyi szóló éa peoe Irt mtalaal Urca elad Halul klwiélaa itta már dana ISr-j bectérbsn és pedig a Saepetnakl ittgallatMk likkal ilt a batiankrbur elfllt. Uop- ha (s, kaival ári-
gartUnaak, «M7l « «"« lieleilil s| ||M tll M —pj*—»-
á sl Arakar
■ "**!?*** 1 •MÍBk * 1 k* keresztfái dűlői asántó 160 M becnárban aa
ktillln kirjttk i aa varaaajraaaes aa azftptsauakaaa ' •cyilibkisl UaatalatfsailU IrisnAdjival
•iarU4fss.fi
NY1LTTÉ5R. Selyem damaszt 75 krtól
14 firt 05 krfg aManakiet — valanlst fakaia, ftbir is nlnu ■seaekaiaeelrees *» krtil l« Irt (• krij aita rasklat, — a lagiTvstoaabb saSría, asbi ia nlatisatbaa Priril fayaailÉkaak peitaUr ia vinmiatasw, vsla* miit kiakaa asilllltvs, — aalaláhai peílg paalahe SalUial kitéasak.
HENNEBEBO Q aelyemgryáral (ea ia Ur. advari aailÜU) SSrUhbae) (II I Haarsr lavalasii. Svijcba Utwéria ItrilUljrag rafaiaianili
Laptulajilonós éa kiadó:
r i n c ii k i. r f i.A r.
18aef staak pedig,
kötaég házinál,- a rigfáat íngátlan
agyaaaaea eepaa áMMt II éreker
Rigyác község báaáaél, a akaaiasat kir. Jbttéaág ! mAt hagyatéki biróság 0 as. vásaáaa
folytáé ósv. FfilÖp Jáaaaeé aaál. NaMvai Aaaa javán bakabalaava levő szolgalmljöglót maaiesea hivatalbál magtartandő njllvámw árvaráaea el. | adatai lógnak.
Kelt Nagy-Kaaiaaáa. a kir, tvaaeh mint tkvt j hatóságnál, 1899. ávt tebratr bé IS aaf^áa
GÖIGNY, Ur taaábt alblrfi
aw—lilik egf
■H»lnlr» á|lalal>k klallklwlaMka klléiaétk
,Sala" ria. alasi i
T-a,
A
Anyakönyvi hirek.
A walt bél Islalljal
Pláaée Jalüsia Mr). taaaéha Oytrg/ai rk. H ivaal aiialna ss)e
fliate tn Nf. Otik lalviaat rk i.l m»ím aaja ■agrar fawi rk. I rnpaa, aapaa is.
M— rk. I Msapu kial «alM la. JallSaaa «st IWIm|m Fmral rk 17 Í1
KLYTHIA
szépítésére és finomítására
a bőr ápolásáraf
Puderf
ét *Éf(t
SMnal
ISISaina
Uylm rk I Mifa, MMelva I*. LéaS rk. 71 trm ÜMalvai (kaHi a/llvisl-
aaa
OWkwk Mm rk s0 trm MMalns
IWtaua fgaie lar, 17 ivaa lakain*
■aa^é lalalia rl flaial kaim aallaMl Msf
l/SVMÉS.
Törvényszék.
~ Vá( tárgyaié sok ás ItáletMrdatásek
1899 M március M Í0 m (hH/Sn)
Hatóság «ll#nl erő-iak bűnlilMvel vádot. ffnieos nándor elinni hfloBiybea végtargya lásl Oosdallanaég Altat ntoaoti su yo* itstt sértés vétaégi miatt vádolt Zsák Laps Qllatif Ogybas végiárgyaláa.
Lopás bűntettével larkali Krssaa Józsi fné szül! Krausz Róaa elleni űgybea llélllliirdotéa.
Párviadal váistge aiaii terheli Ho anherg Dávid a tsa elleni ügyben itáleibirdaiéa.
Lvpáa hUnléltével vádolt Juroaán Báliot elleni figyhen itéleililrdéfés,
Szándékos emberölés bűntettével vidoll Dömöa Ur Rozi elleni bűgybea i'áleibirdeiéa.
a hfp dohns ér* i M forint DO kmirár,
I -
F Utánvéttel vagr aa |öaaaeg előlegén bakII-
I déee atáa küldetik
aar ugsuaaiikk iimimu,
— r«uf, nmm
nvlla aaalrsin M ajislva Dr PeM i, i Ok, Xlr. Ittir iltal •Cllaaaer4 levelek a legjobb korokbál mindén áebnabaa mellékelve vannak 4
TADSSIO GOTTLIEB
kir, sévsrl Illlllll MMHUl a Itlanaae gjir Biakaa H Kirak Uri ■Ara, 1 WkHaails S.
Kapbalé a legllbb lllalaaer* gy*cyaa*ekereaka«
dtabea 4a aeerlArkaa. H -láaaleaaa i All 4a
B4kaa, Keleti ■ lar 4a láreéeter Uyals *é|«haél
Savanyúkút
SCHWEIGHOFER VILLA
gyfinyörtl fekvés, az erdőnél, szolidan épitVej
iwalAdl kSrMlas«a|r«k mIntt olcsón alatlé. PsIvtláfosIlAsssI szolgál i
az ottani házgondnok,
Uv4lll4f a tulajdonos s
SCHWEIGHOFER, a déli vasút főfelügyelője
BÉ08, déli vaanti pilyaadvar

1
Na*y-Kani»«a vasárnap
1899 inárcziua || é0
FI hm!
Flame I
Fontos ugy ax import, mint az exporleureknek
Blum Adolf ós Popper
szállítók, Fiume Hamburg, Béc*. budapeti, Tetteken Auecka.
Ajánlják -saját téres Fiaméi bellöld raktáraikat olcsó díjtételekhez bármijeit} árak beraktáro-zásara
Az egyedQli szállítócég Fímé* ben, amely saját raktárok fölött rendelkezik. Elvámolások, behajózások gőzösre és vitorlásra a megbizhatóhban eszközöltetnek.
Nemzetközi szállítmányok meghatározott dijlételekbea
F»* világoaiiaa postafordultával ada ik :
Blum Adolf és Popper
iftálllték rilBf.
80-10

ZSáur^Txisttos szépséget
lehet eléuni a ér. Spiuer-féie MÁMA htiliswrt, amely már e$y tégely használatánál elhalványítja a szeplő- és májfoltokat, állandó hasanálata padig teljesen eltávolítja. A »Mmmi Piactar" ea „.Hmrlm azaqppmaa" ual haszna va pedig magóvja aa arc baramnyoa kl't^él a --- késő öregsegíg. töl—|H
Kapható:
Govorkovich János Maria oé&priárálaa bzct, íeMir
eredeti csomagokban. Raktár TSrVk Jinef gyógyszerésznél Budapesten ét minden nagyobb gyógyszertárban. Egy tégely 36 kr. Postán legkevesebb bárom tégelfiytf kflldök uianvettei Bővebb lelvilágositátMal] ing ven és bérmentve
43—14
gyümölcs- utifasor és díszfák, legjobb fajok, szép erős törzsek. Készlet sok ezer példányban. Disz bokrok. Olcsó árak. Kéljen ár-jegyzéket.
Meyne János,
falskela-telnjdonoe, ni Hoproit ——
A
50 év óta ea. éa klr. taaárok éa orvo-eok által a fogak épségbot tartásira mindett ssáj- ás íogbaj, fbg* fájás ellen, a enájllreg Ide-eégéro slb. mint legjobb* leghatáa osabb snáj-v)n ü


Fogpor S8 kr Aaatkerfn enálpeestn avegéoboaakbnn 70 kr. eaomogokbea 16 kr., fogplo— ( frt I. -, illstos nóvényssnppen bSrtles tálslsnságok stb allén 80 kr Kopkaté minden gyó < y»a*rtárbsn, dregaoriákbea, llletsaerkeroekedáebea éa n (Sraktárbaa
TQchler RadolfnAI
kiérd, gyágjeseréen Bécs, 1«| Krugeratraeae 6 Ffiraktár. Nagy-Raatnáa Práger Sétn én Relk CJyeal gyágyanortárábnn
\
HIxcLetéseic
felvétetnek
FISCHEL FflLÖP
könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán.

Richter-féle Hor^onv-Pain-Expeller
Linimentum Capsici compos.
Esso hírneves hásisxtr eUeotállt aa idd aaecpróbálAaáaak, mert már tfbb márt 80 év éta nMitt, fájdalomoslllapité kedlnailéskást a*aimaitatfc káervéaynél. ősénél, tagsaaMttáesál éa ■agbtlMkaél os ax orvosok által bedórxsoléaafcra ta mindig g^rabban rend éltetik A vmódi Be^per Pain-Expotlor, gyakorta Horgoav-Linimeat elnevesse alatt nom titkoa naer, kaMen igaii népszerű háziazer, melynek egy hástarttaban asm kaüoao kiáavamá 40 krn tO kr, én 1 K üvogonkónti árban majdnem minden gyógvanertárbnp káeiletaoa vsa; fi rak tár: TMII Jázaaf gyógyszerésznél Budapettea. Bevásárlás alkalmával ige* évaéaaak lagrtak, mart | több kisebbártákt utánzat van forgalomban. KI aam akar megkáranaéai. aa Mérni i & veget „Horgony- védjegy áe Ricktar unsgjogjeáo aálktl mint asm valééft ot
Riohter F. Ad é« társa, oaáas. éa kir. advari aaálliták, Rudolatadt (Tkkraglak
1 üt*
Szerencse kell az embernek I
A negyedik m. királyi szabadalmazott osztátysorejáték I oszt sorojagyai már kiadattak és mi sz időközben előjegyzett megrendelések eszközlését mag-k^zdtük A nagymérvű szerencse eredményeinek köszönhetlek hogy toeeisamk oly nagy számban érkeznek megrendelések
Miután Fortuna már előzetesen la kedveskedett nekünk. most ajból szeren osénk volt a mennyiben a moatani 3 éa 4 osztálynál a 90 OOO ée 90 000 koronáé főnyereményeket ml fizettük kl vevőinknek Nem is egészen íj év alatt ifeáiimu körülbeül egy és fél millió koronát nyertek
Szigorúan reális és pontos kiszo gá'ásunknál fogva Tevőinknél bel- ée külföldön • legnagyobb bizalmat nyertük el.
Ennélfogva kérjük, hogy újonnan tmlé-pó vevőink is ajándékozzanak nteg bizalmakkal és kísérelj ék meg szerencséjük megalapítását egy sorsjegynek, minél előbbi megrendelést úlítü Tanácsos a megrendelést minél * Ifibb beküldeni has sütik, mert így előreláthatólag abban a helyzetben lesstlnk, hogy a rendelést azonnal eszközöljük, fia. a megbízást /. é. mdrrslus hó 30-ig kézhez kapjuk.
JL negyedik m. kir. szabadalma nőtt oszlálysorsjá ték tér* yének beosztása ugyanaz, mint a harmadiknál volt és n O osztályban/tuzdsalákertVó nyer*ményeksorozatát alantköz<Mj(\k.
jí betétek is uxryanazok maradtak és az / osztály sors* j'egyetnek ára a kővetkeső: | eredrti sorsjegy ti JW, J eredeti sorsjegy 3 jrt% \ eredeti sors/egy l frt 50 kr| eredeti sorsjegy frt -.70.
JL befizetések postautalványon küldhetők, vagy mi utánvéttel küldjük a sorsjegyeket.
A magyar királyi atabaé. oiitályeorejáték nyarsméaya a kéve keié A Wvntaiaa
tsrvaaat 9 ( értelmében aiaraaaaéa esetben i.Ote.tea korean A flayreményak: kHalaea I latalom 600.000 korona, I főnyeremény 400 000 kar. I avar 200,000 kar . I nyerm á 100 000 kar -200 000 kar., I nyarai, á 90 000 kar , I avatta, á 80.000 kar I ayarm. A 70 000 kar 1 ayaramsai é 00 000 kar - 120 000, t nyarai á 40.000 kar., 8 ayar á 30,000 kar. 180808,1 ayarm á 25 900 kar., 7 ayarm. á 20 000 kar. 140 000, S ayarm. A 15 000 kar. 48 000 II ayarm A tO Oio kar H0.808 07 nyarai. A 5 000 kar. 138.000.1 ayarm. A 3 000 kar 9000. 488 awaraaSav A 3080 kar, 80 000, 703 nyeremény á 1000 kar. 703.000, 1238 nyaraaiAay A 500 kar. mi 0» 80 ataramiai A 3S8 kar 27800, 31700 ayereméay A 200 kar 0.340 000 3908 ayaraméay a 170 kar. 801100, 4008 ayereméay A 130 kar 837.000. 30 ayarm. A 100 kar 8 000 39.00 ayeroméav t ') kar. 812 800. 2080 ayarm a 40 korean 118 000, SO.éfa ayaraméay Aa fatalam li,lkorona áriákban, eeefytk kai aaitálykaa aaraaltataak kl Aa káatpAatbaa Inainak 8«atva. eaakbegy aiaraaaaa kfil aa aa^araaa I
Török A. és Társa
VHXITKÖXZ SOmSJSOTiaODA A 1 KXB. 8 X AB AD OSZTÁLY SOASJÁTÉX rŐKUámUSITÓJA
BUDAPEST, VÁCZUKÖRUT 4IA.
oi—e
Nagy-Kanim vasárnap
Zala 28. ssám.8 lap.)
1898. mitxiaa Jid I9«^n
I
kjrtlÉÉá Win!
Legújabb időben alapitoll 08—6
Fiumei Kávé Pörkölő 'Részvény-Társaság
egy nagyisabáau telepei rendező*! be Fiúméban, hogy ott egy világhírű szabadalmazott uj móds«ert, melynek nevezetesebb előnyeit, itt rövidesen felsorol itk, ertékesilien :
,a kávénak pir klli renáne.
rflakaél aiem-
gwk alrtee »e-■m ilkMréne
éa< Sápaayaga egéwkee yw-kltatlaia marad.
irttett
tény. hefr e nr-weeltf lááwer-
wél maparáhh. fre»ekfc»»w»lu, fcetleweeeW latt d»a Jafcfc kávéi oyerlnk."
Kiemelendő még, miszerint az Idézatt előnyök mellett pörkölt kávénk hónapokon át la változatlanul friaa marad.
Siámialan elsörsugu vevyéaz, orvot és tudományon tekintély véleménye és bizonylata megerősíti állításunkat, melynek hitelességéről egy kóetolópróba '.ételével minden hátlaaaxony meggyóiődéat mereihe'.
Védjegy, ötszea hordó éi z-ákktlldeményeinken fea'i védjegy alkalmam lévén, kérjllk okvetlenül aunak figyelembe vételét.
Raktáron folyton friaa pörkölés — 1 Irt M krlél 9 frl NO krig kilogrammonkiot.
TUzlaaágért Irljra azavatofaág.
Kapható Ftagj-KaaUaáu: Sehwarz & Tauber, Nau k Klein, Weiss & Sehmldt, Deut-ch Lajos, Flseher Ferenci, IQ. Flseher Ferencz, Toch Zsigmond, Berger Adolf, Sehwartz Sándor máknál éa Flalaehseker Jézsefné ozégnél.
Szabadalmas médszerünk: Belga. Dán, Franezla, Holland, Német, Svéd éa NorvégorazágokbAn rövtd 4 éven át fényasen bevált, felkaroltatott és tért hódított.

Fontos háziasszonyoknál
' valódi 6
INOLEUM. puha padlőta ■ FADLÚIOMÁHCImiaden
. Nincs többé ragadós szobapadié! Linóleum " padlózománcz egy óra alatt keményre szárad, gyönyört! fénye van éa elérhetien tartósságu.
g0" Tahbuót inoRtörtéht, hogy aa Elaenatádtcr téle Linóleum helyett utánzatokat kaptak a vevdk, fl.'V címez Ifijük tehát a 1 i. veví kaaunwiift, hogy mindig te oaalda Eiaenatáétar-téle Unoleumot kérjtn a m /eeaf vtdjagygycl. 'W6
* * * lakk- ÉS festékgyár EISEflSTftDTEf* TESTVÉGEK, Bécs.
^ragy-lCasa-lzean. Icapliató;
NEU és KLEIN és STREM és KLEIN
uraknál.
KOYESDI KÁLMÁN
divat-, váizon éa női kéazaemB áruháza
Nagy-Kanizsán.
Van szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint a
tavaszi és nyári idényre
raktáramat mindennemű bel- ós külföldi
, 101- SS napernyőkben
legizlésesebb újdonságokkal dúsan felszereltem és minden szakmába vágó áru a legolcsóbb-tói a legdrágábbig nálam beszerezhető.
Férfi gyapotszövetek
a legnagyobb választékban, továbbá
Damast. vászonáruk és Chiífonok, Függönyök, szőnyegek, butorkelmék
minden árban és kivitelben kaphatók.
Vagj-Kulaia igjtdlli gyári raktár valódi Insbrucki Lódenszövetekből utazó és bycikli ruháknak löiíjsi ü iratriitfrt
valódi nzintartó nesikelaék
CM, Sül, BATTIST, GRENADINE, SEPHIR
nagyizerH kivitelben,
Újdonságok férfi Jdivatczikkekben:
Chlflon ln|g«k 1 frt 90 Úrtól fel|ebb
Plqné I ft SO „ „
Melyem „ 31 „ 40 „
Batllat „ 1 „ SO „ „
Gallérok, kézelők nyakkendők, esöemyök
a legolcsóbb árak mellett.
m és vaszoüzsi
i oagjérdema taMg stive»#ilátát ét pírl^ásól bér re,
vagyok teljen tUxtelettel
Kővesdi Kálmán.
Huszonhatodik évfolyam. 24. szám.
luikMMlMi: YártaUa tpllat FlaaktI fllóp khjT ktrabMhi.
■rtwUnl krukatai lakat aapat-kin 4. 1. t-l in kitt.
4) tiUH<!( a l.a aa.ll.mi ruMit nuiUM mta IWIMII.
nuuiTMi i ,
Varoakátáplitt: ftttlul Hit, kWjrr-karaakaáata.
ZALA
Politikai lap.
MtgjelMik NAGY-KANIZSÁN hetenkiot kétszer: vasárnap i csütörlókön.
zu)rtumn íui :
Kfén mi It kirata |IM-k NUm S ktrta» IS irt — kr liOiMm I tMH (1 M SS h>
Kyilttár pottuoca 10 >i»lr.
IIMmluk, .alamiatal HUIIMM rt«h*i rsiif M»<IM
hilllll nll«ii<t.
IS maawMaa IwM aatk km
bSl fniadaaa al.
■gyes hm in M ki^iér
Nagy-Kanizsa, 1890.
Felelős szerkeszti: 8ZALAT SÁNDOR.
Csütörtök, márczius 23.
Egy kis ébresztő.
Az a rendelet, mely a művészeti Ízlés fejlesztését célozza a középiskolákban, az az j akció,' melyet a művészeti megújhodás 15. j századbeli képét szivében hordó miniszter indított meg vidéki képkiállitások rendezése 1 iránt, s végül — az a gyűlés, melyet csaki néhány napja tartottak a vidéki színészek 1 Budapesten, aktuálissá, megokolttá teszik, | hogy e helyütt is néhány szót szóljunk 1 művészeti dolgokról.
Nem fogjuk itt a művészet jelentőségét! fejtegetni; évezredes emberi köztudat és | közszükséglet ez, mely együtt növekedett, 1 együtt erösbödött nagy nemzetek fejlődésé-1 vei. Reábízzuk e feladat teljesítését arra a körre, mely eddig szépirodalmi dolgokkal I foglalkozott ugyan, de a művészetnek csak > egy ágát: az éneket művelte. Irodalmi körünkről |bü»zké:i említjük, hogy irodalmi és müvéazeti társulat, de ha ennek nevezzük, legyünk rajta, hogy t«lgyen valamit a művészet minden ága érdekében
Művészeti ízlést nemcsak a középiskoládban kell és lehet fejleszteni. Szüksége van erre a nagy közönségnek is, kell, hogy
ébren tartsuk benne az eleven művészeti énzékEet. célra a gyűjtemények, melyeknek berendezéséről s valóban értékes s a mellett könnyen, megszerezhető heliograf és gipsz-másolatokkal való gyarapításáról bizonyára teljes erélylyel fognak gondoskodni az iskoláink élén álló férfiak, — jelentős szolgálatot tehetnek a nagy közönségnek is.
Hallottunk-e valaha művészettörténeti felolvasást, láttuk-e másolatokban bemutatva a képzőművészetek remekeit, esette csak szó is mindezekről ?
Nem altatjuk magunkat azzal, hogy a mit Szeged, Kassa, Pozsony s egyéb vidéki nagy városok produkálni tudnak, kisebb méretekben mi is utánozhatjuk. Mdkiállitás rendezése felülhaladja e városnak anyagi erőit, de céltalan is lenne, mert nem rendelkezünk elég vagyonos emberrel, kik a mfikiállitás eredeti műveiből megfelelő számú képet vásárolhatnának. De azért sok haszna lehetne a művészetről azóló felolvasásoknak.
Nézzünk körül a városban I
Lépten-nyomon azt tapasztaljuk, hogy épületlink — régebbiek, ujak egyaránt és
sajnos, még középületeink is — csak a kényelem, (a gyakorlati berendezés feltételeinek felelnek meg, művészi ízlésnek, esztétikai csínnak csak elvétve találunk gyér nyomaira. Sok esetben nem az építtető áldozatkészségén, mint inkább a szép iránti érzék gyöngeségén múlik ez. Annyit pedig a mi eszközeinkkel is kivihetünk, annyi szép iránti érzéket beleönthetfink közönségünkbe, hogy építkezéseknél az esztetikai szempontot is lényegesen irányilónak tartsa.
Menjünk tovább!
Mit lehetne még tenni a mi szerény eszközeinkkel? A művészetről és műtörténetről szóló „felolvasások rajongó tiszteletet kelthetnének a valódi műremekek iránt Es ezzel elérhetnők azt, hogy lakásainkat nem tizedrendü német piktorok színes, de kontár olajnyomataival aggatnók tele, hanem ugyanannyi költséggel megszerezhetnök elsőrendű műalkotások, legnagyobb mesterek remekeinek rézkarcolatait, heliogravűrjeit, melyek mindig értékesebbek, minden egyébtől eltekintve csak azért is, mert sokkal hfleb-bek, mint azok az óriási vásznak, melyek gyOnge olajnyomatokkal pompáznak.
TÁRCA.
A „Perczel dombon." •)
Itt áiltk a bárcts, a bol ók kkaitttak ;
Itt a MMnWlt •iraki. maly vártktti kaotl ..
Itt labag a Mklk, aalyaw. itwkUUu ,
Itt maayad a aalvók, m.ly aaaat bártól láagolt...
Mkat aámaaág 11 porilTalytk hlatt...
Csak Hl 4i1m madár eaattog bta dalt uaklk.
Méla, krtk klóm aárja plllájakat,
8 mágia hallják a Sah...
Zaaaal rk miadaalk ..
Kaa ráadal a tagjak, aaa roppaa ■«( a sir, Caak ao rkmltk, Hatba a) klaiat aaluéaak... Agyak i—aát gápa laráaaa aykgalt • X magaaaadll lalktkbaa: lka tobóraó-*aak... ÚaaaaUri láncát a awgraaalt aaaaM, i'aörgra kall a bUiaaa a aaabad Bár — aarllamluk .. M.aaydórgóa Tikaraik >Mi a rllágtt; .Zaklattok. kot; rabok ^ Tábbá Bár aam lanHuk"...
Mint lángptlloa njt le, a aiatergt piait... Mindaa niaket;.,; mintha mtst Itklaa Hadar !. Vérharmat a aairmaa, a fonnyadt tkaaáloa... bíbor rMattbaa IBrdlk a* ágaaar... .. .Aatán (Sr* gomoly, fojtó itathllag klet, Harci alkoa rínak... Villan oaatlog kard|uk.. A kkrt riad a ... búgva aaór kaUlt aa igya. . -Millión dürglk: Bajul Caak altra, lak!
*) Á .P.roal-doab' a iágrádi Sat-Hikály bagyaa raa tUS-baa Parcat aarada lanyiaott 1 aap rajta. H. J.
Saikráaik aa aeil;.. klbagyaalk a Tár.. . Hím hátrál a magyar, harcol, mint HUalau... Za mikor aa Ma mir-mir kacatra iat; Ott laram gyarmat, bogy kOnka aagitaaa. .. Tkrogató baraao,... laalat bg a kllli,... Kalajraa barjail a rá gya|teeUa| dalra.. . Vlla ang a tábor, mlntba aaklTáaa bagaa .KIJ.r í kaaal u feg la agy akarja'!.. .
.. .Akkor a kis aairayaa mafllbhaatl palykát rsirlppaa a atrrtl... A csattogás alhat .. .Ok" turább alaaaaak; — aaak álmák aaakai mog. N* bállják a rágál: airalom aa, — gyaaadal ..
Hogy írttá hanoinak : itkttl Bttbtétág1 8 a miat atkltk unjak : Ugy bal jónk, agy kiilak •!..
Hladtt hallgat ojra, ca k a kóttl rlrruat Haggyujtja a mkcaaat, t kanalat lángjai.. . Vár agy ti jiWadlt, aaápat, dtcaót; — o/fnnl. Haly toltámaaaaa t Htaaak patykldt lát...
Ka Tálja ramagri, aajulanaat, UUtL Hogy lapattog pilláikról t liotaaa álom; Hogy lalgtaalll Tlrlak aagmoadul aairlak, Hogy aalbbadt kaaáakra aj Uaataláa Kakiljon.. . Virradjon kát Tágra I.. Biaaak la aa álmot!. A maly magUaltfa a uitra aarktiM... Talpra magyar atmaatl Saakltad tall a bákót. EAd a Ult Ttr... GbradJ I Hint fllaaáatd elölt . U| k>,raaatallam f.aya d.raag a jtrtbat. _8 t bajttlktatdáa hoaaon Idrét rtiak. Törd kattá t láncot, tipord lo a tóglt. Hiaa' aaabad ralt miadig a aaabad it laaa baaáak I BoaUak ki t aaa|ót a aakldjlak mag ltja, ■aktdjlak, mint ttttr, bogy Irttad tar aalvttnk,
Hnller Jm5
A vértanú árvája. (*
Irta: Zempléni Arpéd.
Érdekes levelet ksp am a hátén a vidékről, as öreg FödesylŐI, a ki mint nyugalmason sal> hész lalura vonult a most visszaemlékezéseinek és klsssaikns merelfl ódák írásának él.
Msginditó gyermek történetét beszélt el aa öreg, melynek A volt as egyik szemtanuja. Megpróbálom kissé rendbeszedni levelét, hadd legyen valami réssem nekem is as el mondandókban.
A szomorú emlékű 1849. év őszén — meséli S' öreg — kerültem én Pestre, s piaristák gym-náziumába. Mindjárt aa első hetekben összebarát* kosiunk Pistavnl, a uil annyival könnyebben ment, mert nemcsak egy osztályba jártunk, hanem egy koeatadónénál is. lakiunk a Bodzafa-utcában, Abból as időből va'ó es aa én emlékem, melyet soha nem lojok elleledni,
A mi vi Utótagunkat nem vette el a nagy nemze I csapás. Iskola után otthon aa udrarou
*) Hatatván/ aatra >a«k sajtó alatt IitS Kit EaUrtk eiaS kóuUML
Kerékpárosok figy olm óbe!
Bndapeatl kerékpár Hzletem telhagyása Tolytán
uj és használt cs. és kir. szab. férfi- és női bambusz kerékpárok
in lg is készlet tort, nálwaa bámulaton elesé áron kaphatók. A kerekek naponta ááltlitt, • féUrta lrvi dlvat-ttslttwmbta atgttkUtlittok
Tisztelettel KÓYKNDI KÁLNÁ.X
Nagy-Kaniasa csütörtök
Zala 94. szám (» lap.)
1899 mércíu". Sf-áo
Eljöhet az idd, midőn joggal követelhetjük városunktól, hogy annél jóval többet tegyen a művészet érdekében. De ennek eljövetelét ai élénk éa rohamoa fejlődéssel éa városunk anyagi lelvirigiiaával kipcso-latban várjuk.
Egy tér van azonban, a hol ez áldó* láahoz megkívánt anyagi erő kiiebb levén, áldozhat éa áldoznia kell városunk lakot-•ágának éa ei: a színművészet. Sok panui, •ok jogoa vád hangzott fel a színészek utolsó közgyűlésén a vidék makaó közönyössége ellen.
A kÍMvezés kérdése. riz4fia 08 h*ezt Aul/tnAbM t^11''
H/ lyozzák é* a kiegyezés kérdését odaát M
(E cikknek, melyet a „I'sster Corretpoi* ellenzék nyitva akarja hagyni, mert abbdt lene" eoy országszerte imert ée becsült polt- szeretne fegyvert szerezni az osztrák belpo-tikus touitM ItözUl, annál nagyobb lirlfmmell lídka ellen, akkor a magyar kormánynak é-adunk tért, mert at ean* pkrnse helyesen és Ipa, arra kell gondjának lenni, hogy az or-
pedig a fenti igéket majdnem a *Mj>ai Lapok* cimü laptár'
Találtuk uóról>sióra lunkban. »
Olyan csodálatos módon passzolnak ezek az igék a mi viszonyainkra, hogy uinte gyanú ébredt btnnünk: vájjon nem-é hoitánk beszél át Pápáról afélé furfangos újságíró, a ki a mi viszonyainkat is jót ismeri.
És ahogy meggyőződtünk, hogy ezek az ébreaztő igék tulajdonképpen mégii Pápa vérosának izólanak, — lenyomattuk ellő sorban egy kis vigasztalóul, hogy a művészeti dolgokat illetőleg nem caupán mi nagykanizsaiak vagyunk még a , pium desiderium" színvonalán; másod-sorban pedig egy kis ébresztőül, hogy a hivatott
tárgyilagosan tülertízi vissza as Ausztriával• szemben való helyzetet,)
A nagy fordulat, mely Széli Kálmánnak miniszterelnökké történt kinevezése és e kitűnő államférfiú aegise alatt végbement fuiió folytán bekövetkezett, nem csak a képviselőnáznak teljesen megváltozott kOlaő képében, a parlamenti tárgyalások magasabb színvonalában mutatkozik, hanem kQnn az országban is, hol teljes remény nyel és bizslommal tekintenek az uj kormányelnök működése elé; reménynyel és bizalommal, melyek az üdvözlő és tetszésnyilvánitó leiiratokban érthetően nyilatkoznak. A mily szerencsés ez s fordulat, annyira nem szabid titkolni, hogy a politikai helyzet nehéiaégeit még nem győztük le. A tulaj-donképei.i kritikus probléms, mint előbb, most is a kiegyeiés kérdésében van és ugy látszik, mintha Bécsben még mindig nem lennének hajlandók kilépni a harci állásból.
A Bánfly-minisztérium és a Thun-mí-niszterium közt megállapított kiegyezés tartalma ellen most utólag nem emelhetnek kifogáaokat és annyit Ausztriábsn is belátnak, hogy teljes lehetetlenség lenne uj tár gyalá^okra rávenni a magyar miniszterelnököt. Ezért vetik magukat, hogy a müvet
scág gazdasági érdekét ne lehessen az osztrák pártok játéklabdájává tenni Éa Bécsben meg lehetnek győződve, hogy e fajta várakozásokkal Széli Kálmánhoz hiába brdbál-nánk közelíteni. A mostani miniszterelnök a deákista iskolából való államférfiú; ő a monarchia hatalmi állása érdekében való bölcs engedékenységgel tántoríthatatlan határozottságot köt össze Magyarország jogos igényeinek képviseletében; és látni fogják, hogy e pontban nem enged.
Országgyűlés.
Márelaa 90.
A képviselőház ma tárgyalta a még fennmaradt kisebb tárcákat éa megkezde ts a belügyminisztérium kőltségve étét. A miniszterelnökség költségvetésihez Komjáthy Béla ée Major Fereoca szólottak.
A belügyminiszter tárcájánál meg is indá t valamelyee vita az állsmoeitás kérdése körűi, de nem mozgott valami túlságos magas asinvooakw. Az államosítás melett Nyegre László .és Ratfy Pál bssséltek, ellene Benyovszky Sándor gróf és Komjáthy Béla. Fölszólalt még Mócey Antal is. A míszierelnök a végén sommásan válaszolt a egyes ssónokokoak.
Legérdekesebb volt sz ülés vége, a mikor Holló Lajo« a választói jog kiterjesztésének kérdését vststte löl.
Es a törekvés ma bevonult a magyar képviselőházba is; Az uj miniszterelnökhöz Holló Lajos egyenes kérdést intézeti es iránt, ml aa álláspontja ebben a nagyfontosságú kérdésben. | Beaséde nem voll hosszú, de lömöreo fogtállá
a választói
>enciózii mendemonda. Magyarországra!jog kiterjesztése, a cenzus leesállitáea ée egységesítése mellett azólanak. Cáfolta azokat a rém-meséket, hogy államunk nemzeti jellegére vesae-delmes volna as, ha minél több polgárit rettentené az alkotmány áldásaiban. Minlha a mi nemzeti államunk agy arisztokratikus kisebbség erőszakán alapulna I Mintha nem volna könnyebb
mégis zavarják, a formulára, melyet Széli
tényélöknek, különösen pedíg'az Irodalmiig állapított meg, hogy Magyarország
, ,__.. „. , .. , . érdekét függetlenítse az osztrák obstruket-
es Mayeszett tvornea nagyon ,o tesz mar ^ 0 Mho„ik
azt az aggályukat,
megindulni azon a nyomon, melyet a mü- hogy Magy,rorwig, ha ^ eivben is mcg vészeli élet föllenditése felé Wlzssks Gyula |van nc|cj adva a lehetőség, hogy az 1904 miniszternek, a nemzetet küldetése magasába év elmultával létesíthesse az önálló vámte-emelni vágyó szelleme megjelölt; és hogy fületet, egész bizonyosan végre is hajtja a| közönségünk lelke egész melegével, anyagi I gawjaségi különválást. Ez azonban csak ten- össze szokat az érveket, a melyek
., , . ... _ , uenciózii mendemonda. Magyarországra1L"——"— ------'—
erőének egész az áldozatig menő odaadá- , .__,_ , . V, . "
. 1 •. 1 1 .1 ,, néive misem lenne kívánatosabb, mint a
sával támogassa a kijelölt nyomon baladó v&m„ ^ kereskedelmi szövetség azonnal
tényezőket, ha azt akarja, hogy Nagy- Való megújítása, egyes-egyedül Ausztria Kanizsa legalább az ébredő Pápával állhasson kezében van, hogy a gazdasági kiegyezési B*jd egy színvonalon. 'törvényeket már most parlamentárisan el-____intézze és a különválás veszedelmét teljesen
ctsk oly vigao gombostűnk, minlha tiörgey nem tet'e volna Is ViUgosnal a legyvert. A mt Iánkat is tavirlslsnul játszottuk. t' sta kiállóit az udvar köiepére mélára, én pedig az eresz alatt a Iáiról kapdoatam a labdát: „Gyertyatartó koppanló — állj mélára — kétszer hátba — puffantó t" A „pultantó'-ra Pisla elugroit a métától és ha (élre dobtam, nem találtam el labdával, én Alltam a helyére és énr<jlampu(tant ai'án, ha put-fant, a labda, tagfölebb a háziasszony ijesilelt néha ránk mulaiwkgköiben, hogy inind leverjük a Iáiról a drága meszet, meg a tapasitást, pedig aekánk nem nézi el, mint Heotiy ágyúinak, meg Wlndischgriltzaek a nyáron.
A tölisztelendö atyák sem emlegették az órán, bogy mostan másként volna, mint aielött. A sütött, a játék és ebéd illett, á tanulni való kevésbé! a kosz adónöis inkább caak a Kossuth-bankókban elveszett százötven forin'jáérl sóhajtozol!. meg annak óráit, h gy a mióta nincs háború, télolyan olcsó a piacon minden.
Honnan tudtuk vo'na léhát, hogy a haza elveszett, Magyarország meghalt? Nem is sejtettük, de talán meg »em ériettük volna.
Mii tudnak arról a tenger lenekéa a kagylók és csigák, hogy fenn a felszínen a vihar egymásra dobálta is összetörte a htjóhída-kat ?
ők gondtalanul őgyelegnek a nyugodt lövé-nv m, a sötétzöld vitaiján, a selyemmaszatok közöli, mig le nem suhan kötájók egy sötét, kallm< pftló hajórom a nem ismert, nem sejtett viharos,
is nyom kő-
agy
magasságból. EgyeUkettöt agyon lülük.
Akkor azlán vége a játizókedvnek időre.
Egy hüvöe reggel, október vége leié lehelen az idő, nyolc óra tájban elindultunk Hialával ia-ko ába. A Kerepesi-uton nagy népcsödülel, tolongás közölt bujkáltunk' elöbbre-elöbbre. De már a 1 Hatvani-utcában, a honnan a városház-térre, a piaristák gymnásiumába akartunk bejutni, nem oir'unk kifurakodni, oly lürü volt a nép. Megkérdeztünk egy pár tolakodó nénit, hová mennek ? s ni felelték, hogy a< Újépület mögött akaazlás lesz; azt akarják megnézni.
— Te, Piita menjünk mi it.
Pista épen akkor bujt ki, egyiknek a kötője alól 1 ut mondta: .jól vSn menjünk." Olyal még ugy tem láttunk. Aztán hol mentőnk, hol a to longái vitt előre bennünket az .Országúton*.
A lutheránus templomnál kiszabadultunk a tolakodásból és előre rzaladtunk. Összeszorítottuk a kettőnk könyveit nadrágszíjjal egy csomóba, én a vállamra vetettem 1 nekiiramodtunk. 8övé nyeken átmászva, kerteken, udvarokon kereulül lutva, kiértünk ai „Ujépülel" mögé. J
Itt it tok ember volt együtt, a kiket a puika* tussal döfölve szorítottak vissza a katonák, ha már nigyon nyomták a kordont. Mi kicsinyek voltuák, láb alatt elfértünk t pár -perc-alatt egészen becsüsstunk a nép közt a katonák közé. Mindent láttunk.
A nagy négynögletü teret kettői katonaior tárta el. Hátul egy vakolatlan kőház állott (a mai
hold-utcai ril. templom helyén) éa a fal mentén három egy-egy ágas akasztófa fehér fából Aa egyiken a hóhér épen akkor próbálgatta a csigls kötelet
Közepén s megláncolt rabokat szuronyos katonák öriz'ék, papok iraádkozlatták. Oldalt aa a-kácták rlatt aranygalléros csákói lőtintsk állottak külön csoportban, némán. A nap már fenn lehelen, mert egészen belefűzött a négyszögbe. Mögöttünk s nép súgott, türelmed eokedettköröe-körüL
Ml it türelmetlenek vollunk már! Hadd lássuk már — gondoltuk laivtetenül — azt aa akist-tásl. Még ho mi szertartások következtek, nem ie hallottuk, de nem is értettük vol e, mert oémet volt mind. Ekkor a hóhér egyik legénye a középső bitóla alá tolt egy két-lépcaöi deszkazsámolyt 1 felvezettek rá egy öis-eaaklllu öregembert. Al öreg ur ledobta kalapját a földre, gyér haja lehér voll, mint a hó, ai arca halovány, mini a lőtt viasz.
Az öreg szétnézett a tömegen.
— Isten nevében, a haláért' menjünk I — rebegte tázói bangón, hogy rajtam is végig futod a hideg, pedig több volt bennem a kíváncsiság, mint a szánalom.
Egy itempillantáa alatt nyakában volt a kötél. Hátulról kelten húzták, lába alől egy legény kirántotta a lépcső-padot. Aa öreg embernek isso-nyuan elváltozott az arot, szemei kidülledtek, lehér bajutzi, szakálla vonaglott, majd vér permetezett rá; lincoe lábai rángatóztak. OÍyaa lurcta volt, minlha táncolua és zörgetné tarkaa-
Záia 24 asám. (S lap.)
« kölcsönös megértés az alkotmány sáncain belül állé,'lehát kielégiielt elemekkel, mnt a mirnlen jogtól megioastott najy nyers, elkeserített tötne-gekkel!
SséU Kálmán miniszterelnök asonnal válaszolt. Beszéde nagyon óvatos volt, de nem helyezkedett ridegen elutasító álláspontra. Hivatkozott {arra, hogy ő ezen a téren már egy lépést megtelt, a mikor hozzájárult ahhoz, hogy az adóhátralékok elmén és Qrfigye alatt tórténó jogfosz tások megszűnjenek. A-maga részéről is törekszik á kiáltó aránytalanságok megszüntetésére. De a eenttts kiterjedésére alapos megfontolás és tanulmány nélkül nyilatkozatot nem tehet
Az értelmi evolucio.
Irta: Kun Máaauel. (folytatás k vtga,)
Nálunk az ál am telaőbb és szakiskolákat tart, fenn, a telekeseteketekkel egy&U pedig középiskolákat. Ez intézetek képezik ki az iljuságol, vagy helyesebben ennek egy részét, a humanista ismeretekben s a tudományokban. Leglényegesebb functiójok azonban a diplomák oszlása, melyek az úgynevezett litteráliz pályák gyakorlására jogosítják a privilegizált fiatalságok Az egyetemek-
hogy annak iránya s tendsniiája épen nam kiele-gitö s nebácy száz diplomstával több vagy krveeebb nem aokat változtat a dolgon. Radikális fordulatot mi addig ia, mig a felnőtteknek integrálta oktatása helyes irányban s competens közegek által instiluá haló lesz, csakis a lelsóbb népoktatástól, felnötteknék lehetőleg esti cursu-okon nyújtott alapos s egyúttal népszerű tanításától várunk ugy, a miként, töbh-keveiebb ceiazerúaéggel a Nyugot nagyobb centrumaiban, fölag Parisban, Londonban, Brüsszelben s ujabban Bécaban is lélesik. Ezekben az rxacl, abatract tudományok elemeit kellő lépcaőzetea módszer tzerinl, Mleg a közvetlen gyakori alkalmazást kisárva, csakis logikai énfejleaztó célzattal adnák alő egyes em-1 berek. E kurzusok eleintén nagyobb vároaokbai volnának léleeiteodők az ipari munkások kikép-j lésére s később terjeaztelntnek ki a te usi lakéa-ságrtt Már vagy éve előadtam as e részbeni' teendőkre vonatkozó nézeteimet egy trancia nyelven irt broeQrben, mely a legcsekélyebb figyelemben sem rés<esfilt s a melyből ide igtatom a j következőket:
• Meg sem állapodunk amaz ellenvetésnél, hogy a munkások s löldmiveaek gyermezoi nem volmnak ép oly alkalmasak a tudományon okta-1 tást kövatni, mint az előkelőbb oezályok fiai, mert ez egyértelmű volnz az agyak veleszületett különbözőségének fellevésevei, a mi magában ia | abi<urd a a történelem tanulságaival is ellenkezik. | Másfeől nem is szükséges latin a görög szóhal 1 mázzal terhelni meg az iljuság emlékezetet a|
nek s szakiskoláknak ez a főhatásu*, a tudómé- vegböl, hogy képes legy.n egy tudományos előnyök mivelése s terjesztése egészen mellékea s adást követni. Ellenkezőleg abban a véleményben | másodrendű dolog. A szakoktslás e szerint | vsgyunk, hogy a munkások gyakorlati élete job
csak csekély számú kiváltságosnak jut, a nép nagy zöme — ugy a városi mint a falusi lakós-ság aránytalanul nagyobbiömege s a nök össze sége — egyes-egyedül a népoktatás nyújtotta elemi ismeretekkel kénytelen megelégedni. Ez magában nem vo na nagy hátrány, meri így nem keM annak hiábavaló szómagolá-sal tölteni idejél s nam terheli z«varos methaphisykai logalmakkal agyvelejét. A löldmivelé*, a mestaraégek s a ház-
ban képesiti őket a természeti törvények fontos> ságát s teljes horderejét felismerni; mert jobban felfogják szoknak realitását és haasnát a gyakori' alkalmazások segítségévül, melyekkel mindennapi ipari tevékenységűk velejár. Tudjuk, bogy vannak mesterségek s iparágak melyek nem egyebek, mint bizonyos geometriai, mechanikai, phyaikai a chemiai törvények s theoremák praktikus alkalmaz Vsai. így a kölaragó ai elemi s leíró mértan,
tartás gyakorlati miveMei, melyek alapjokb.in j» mechanikus az erömütön s a phyaika néhány véve nem egyebek a tudományok praktikus az,: theoremáját alkalmazza tolyton a gyakorlatban, kalmazásainál, sokkal eredeübb, közvetlenebb, Mig a középiskolákban nyitott oktatás, ugy a bár meröbbea empirikus képssést nyújtanak Ez mint sz jelen'eg nálunk a másutt dívik, azu ál-a tisztán gyakorlati ismeretszerzés némileg com- <»'ános lerv s kellő ŐraelUggés nélkül, — ugy-pensálja a tbeoretikus tanulmányoknak-melyek- "élva találomra vévén fal egyea diaciplinákat, nek télazegségeire az imént eléggé rámutattunk, | <»ak amolyan skoluzlikus bullaszi. tisztán varhiányát. Mindamelle't kétaéglelen, hogy a tenlebb | hália tudás, mely aemmitéle, sem közvetlen, aem előadót1 követelménytől, a szellemi kuitnránsk közvetett slkalmszásrs nem alkalmas és csakha-rang-, osztály- éa 'nemkülönbség nélkül vsló egye- mar éllel jtődik a nélkül, hogy bárminő logikai temes dilfusziójától, még igen-igen mesase esünk, i haszonnal járna a tanuló lialalságra néave. Nem is várhatjuk ezl az eredaényt a közép é< { .De másfelől ép oly kévéssé pártoljuk as ipari felső oktatásnak széleaebb rétegekre, még kevésbé, úgynevezett szakoktatást, legalább nem mint a nőkre is kiterjesztésé öl, mert volt alkalmunk látni I közoktatás prob'emájának megoldását. Ez as ipa-
ros ifjúságnak a tudományokból csak végtelen csekély adagokat gyqjt, vagyis azokat aa lé< mereteket, melyek 'peatahaan egyik vagy-má«ík iparágra vonatkoznak. S aa oktatásaak eaac« ia mas célja, mint hogy muakaveaatőkai képezzen ki a egyea gyártási agak tőkéieienéaéfcaa kaaaá-járu'jon. Ka iráaybaa van is aéasi másodraadl hasznossága; de tagadjuk, hogy mint a köznevelés egyik módja tekintetne jönetne, vagy bármi csekély mértekben beNy hatna a aodaha kérdések "megoldására. VéleményűnF aa, hagy a aiea-teraégekei a iparágakai nem iskolákban kaM tarn-tani, sem szakipari áraitaégt buonyitványayal kimutatni, hanem egyedül éa kizárólag a műhelyekben ea gyarakban kall etemül is, mint sddtr. eltulajdonitani a tapasztalt munkások felügyelete és vezetése mellett
•Ellenben a 'első népoktatásnak, ugy a hogy mi felfogjuk, rendeltetése aa lévén ataé sorban, hogy a fiatalságnak, még pedig osztály- éa külön beég nélkül, értelmi tehetségeit kiityle őrizkednie kellene minden praktikus céiaallől, vagy közvetlen alkalmazásoktól, hogy megfelel/m a teljes általánosság Műtéteiének. Azonkívül ta.« grálisnak kellene lennie aaas aa abatract tudoma-nyok egész óaazeaégéra kiterjednie, más saávai a tudományokat mind a kilejtett hierarcki eus sorban kellene előadni. Hogy pedig mioden félreértésnek alaposan eltya vétessék, es okta'ás rengeltetéaére nézve, nagyobb súlyt kellene helyezni a matkataaiikára a aa aairoaa-miára, mini a melyek legkevésbé saolgá tatnak anyagot a közvetlen gyakorlati alkalmazásokra •Szinte hallani véljük a akepiiktts ellenvetést, bogy a contemplált lelaő népoktatás nem egyétob mint agy megralósithátlan utópia s elóadaaaiak akadémikus dl'szertatiónél. Petiig hivatkuakaoek jegyes coocrei esetekre éa analóg Intézmények által eléri nagyszerű eredményekre, Ilyenek a {párisi Associaiioa polytechnique ingyené* ééli cnrsusai, melyekben a munkásoknak immár harmadik generációja ment ludományoa ismereteket ■ letvilagoeiláai, okulást. A .Maaiaraégek éa méve-I szelek Conservatoríume" ugyancsak logyeaee j kurzusokban terjeszti a művelődést és a tudományos ismereteket a munkások kézi. ilyen még a | stockholmi, egy poaiüvista orvoa, ér. Nystrtha I által alapított Muakaa intézat, mely yel kkmé j részletesebben kell lógtaIkoaaunk
Ea intézet 1880 bán alapíttatott Lélrt#vet»lét i nyilvános nlairáanak köszöni; melyhez Stockholm városa jelen'ékeny ösureggcl járult, de a nélkQ, ' hogy akár az inteaei programmjara, akar a laaoi-1 mányok rendjére befolyt volna bánatbea. Ide I igtatunk egy réaaletet aa itaagató Nyatröm aiaft évi jelentéséből, mely némi fogalmat nyújthat aa intését azervesetéről: >A aotoekboimi munkás Intését 188'1, október 3-án nyilt meg. A megayi-
tyuit. Egyszerre csak vslsmi leány a hatunk mögött elnevelte magát.
Piata, a ki egy katona lábánál leakelödött beleié, szintén elkezdett kscagni, vihogni gyerekmódra.
A katona lenézed rá s fojlo't bangón rá ri-valkodotl t
\ — Takaródul innen ? vedd le a kalapod'!
Piata ijedten lekapta süvegét, s ott körül mind* nyájan.
— Hiszen ez nem komédia, hanem temetés! — szólt vslaki meghstottsn.
Másodiknak egy simára borolvá't :>rtSU öreg ember következett. Ez roppantul téli, el ia ájult, mikor a fölbágóra föltámogatták a pribékek. A ■int a kötelet meghúzták, oly iazonyu halálos vivódáa vonsglo't csupssz arcán, ugy hánykolódott egész teste, hogy én nem bírtam nézni, elfödtem szemeimet a kalapommal.
A mint a látvány nem kötött le többé, egy-szerre elkezdett bántani a lelki furdalás, hogy minek is jöttünk ide, miért nem mentünk Iskolába? majd aduak nekünk a fötisstelendö páterek akasztáat! Megrántottam a Pisla ks< bálját
— Gyerünk! Még históriára oda érünk. Majd lesz nekünk I suttogtam félelemlázban.
Pista hátra fordult, de látta, hogy én se tudok motdnlni aa összeszorult sok embertől, tehát a helyén maradt. Ekkor vezették a harmadik vértanút a baloldalt még üres akaaztóla alá. Szép, magú, fekete bajuszu, harmincz éves lérfl volt
Mikor lelállott a pódiumra, s komolyan,
batrkn körültekintett, Pisla kémlödve dugta előre — Majd magkérdezsük a tótiasteleodó páter-a fejét a katona panganélja mellett tői,— váiaasoltam,— ő bizonyosan ittdja
— I-tenem, hisz ez az — édea apám! — | Eközben átértünk a varoehaa-iérre. A torony-nyöszörgőit ekkor tájdalmas, bátortalan han-jóra már léltizeaagyat mutatott. Jaj neköak, — gon. gondoltam, — erről az óráról ia elkéstünk.
A ka'ona, a ki az imént el akarta kergetni. Kélve aahantunk lel aa emeletre. A tanterem megint lenézeit rá. Láttam, hogy köny azökölt l ajtajánál megállltiak hallgatózni Caöad volt. a szemébe A»tán szelíden simogatta érdes kasé-1 — Talán nincé ia óra I Nytad be ! — aaoii vei a Pisa gesztenyeszínű haját. Nagyon meges- Pisla reménykedve.
heteit a eztve szögény gyereken.
Ez a fiatal vértanú is nehezen halt meg. de nem lett olyan ijesziö az arca, mint az előbbinek. Szinte nem is hittem kerekre nyilt lekete üzemeiről, mikor már nem vonaglott, bogy meghalt.
Mig nemeimet a három bltófán járta'tam. a nép egyaserre ritkulni kasdelt körülöttünk; tola-kod ak kl az utakra.
Újra easembe jutott sz elmulasstott két óra, téllem nagyon, s újra megrántottam a Pista kabátját.
— Jaj, gyere már, moat még a históriáról is elkésünk.
Pista szintén (elretteni, bogy mi le z most mi velünk sjötl. Siettünk a legrövidebb utón lába.
— Pisla, igazán édea apád volt aa a harmadik ? — kérdeztem útközben.
— Nem tudom — telelt — de éppen olyan ' volt, mint ö. Tel - fűzte hozzá titkolózó hangon, de mégis szepegve — aztán ö is meghslt, mint a többiek ?
Elcsodálkoztam ezen a kérdésen. Csakugyan, hátha nem halt meg? Az öreg emberek szoktak igazán meghalni, nem az ilyen fiatalok..
volt az egéss osztály. A saigoni szemekkel nézett la
Benyitottuk. Ott páter a kathedráról ránk.
— Hot jártatok ?
— Akasztást nézni; — rebegtem én siréa* kom. — Msgukkal vittek a népek as utcán.
— Igen ? hát aaiáa mit láttatok ? «— szélt gúnyosan.
Pista esepagva I eleit:
— Mindent.
A páter meghökkenve nézett rá. Világosáéi lett a tejében egyaserre. Ö aár talán napokkal előbb tudhatta, ml log történői ma L'iölt a pódiumról, ölébe kapu Pistát éa elkezdett sirni, zokogni U'.'v vitte lől a kaihedrára ma* '•ko- gaval.
— Hát te ia ott voltál ? te szegény, szegény kis árva? — szólt s minden szónál megcsókolta a fiúcska arcát.
, Ezekre a szavakra, ezekre a könyökre Pista ia elkezdett sirni, én is; sírtunk keservesen, hangos jajszóval, palakaó kényekkel.
Mikor egy kicsit lecsendesültem, leeresztettem a hónom alatt tartóit, aaijbakótött könyv-csomó a padióra a a kalapomat két kezem közt lorgatva, megálltam a páter elölt s megkérde tem :
Nagy-Kanizaa csütörtök
Zala 94 Mán <4. lap.l
Uii' Qnn«p4ly«n • kifejtettem az uj intézet célját é» szervezetét. A íatásmény á legjobb fogsdtatásra Ultíl á közönség kOrában. Hallgatói legupgyobb ráail a munkásosztályhoz tartóinak a köztük Igen tok nfl van. Ai előadások egy ideiglenes, bérelt helyiségbe * folynak*) éi némely napon a tanterem (mely 186 hallgatót fogadhal bet zsufo-láatg meglelik. As lniássibsn a kövilkező tudo-mányoé adatnak tlö: béllőa: malhemattka; kid dan : sslronomlá és löldrajz; iierdán: physlka és ohemia; csütörtökön: anatómia és physiologia; pénteken: as aabarí olvillállA történeté ; ssom balon: általános politika,Mmsetgsidsség. éikös-igasgstái; vasárnap svéd nyelv. As előadások október 4-én kiidfldtik s meg zakiiás nélkül ju-nlus l-ig lo'ylak. A tanterv izerlnt egyenkint 88 elóadáiban a kővitkiző tudón ányok adatnak elő egéu terjedelmükben: mathematiiui, aalronomia, physlka, chemls, anatómia éi physiologia, politika éa svéd nyelv (kéeőbben talán idegen nyelvik is kerülnek elfladáira) A mi n emberi cívilliatlo Orténetél illeti, mely as emberiség egéss fejlődését a lelliilstl-ui kortól napj iInkig adja elő, mi vei terjedelmes volta tniail egy évi cartuiban nem lehetne ast végig tárgyalni, két évfolyamra oiitalo't töl. — As Intései egy héttagú igasgató bizottmány veseléss alatt áll. melynek keblében a munkáselem többségben vnn. K munkásintéiet elég gasdag laniiirgyüjteménynyel. phyilkal és chemlal ipparatusokital slb. rendelkezik — As Intései az én Igasgatáiom alatt áll, én tanítom benne az anatómiát és physiologlál, ugy mint a Civillntio törtenetét."
ennek végnélküli tlhalogalám retleotl kstsstro-phávsl fenyegeti amas oiztályok létezését" As azóla (elburjánzott anarchikus tanok s földoszló elméielek teljesen beigazolták a nagy ember jóslatát. Ideje volna, bogy as intő szózat valahára meghallgattaláara talá'joo
egtágabh alapon azervesett népnevelés boahalja I latra. Pedig tényleg ugy áll a dolog, hogy nem-csak a szoros értelemben vett népnek, hanem a kösépoestálynak ia teljesen lehetetlen a tudomá-nyos képzée forrás <ihoz boazáférközui. Felsőbb tanintézeteink teljesen elzárkóznak a tudnivagyó köaönség elől pedaiu ssabélyzalokkal, s a izük-! lelkd vaskalapoiság honol a .tanszabadság'**) belyitl Mennyivel különb e'járás divik e lekín-
Hogy belyea értelemben veil felsőbb népokitw-tás nálunk mennrire uükséges volna s hogy ennek mégis legcsekélyebb cslráis slnos meg, mindenki ttuUu. Teljesen rászolgáltunk ml Is e tekintetben Comte Agosl szetnrebányáiára, Illetve jés'slárs mslyel Couri de Pbilozophle Poailive cimfl müve 6 lk kőtelében (4HI), I.) Igy formulázott : „Semmi sem jellemzi alaposabban a korunk* ban uralkodó uellemi anarchiát, mint az a szégyenletes közöny éa gondatlanság, molylyel a felaöbb társadalmi osztályok s népnsvelésnek teljesen elhsnyagoll ügye iráni viaeltelnek; pedig
•) IWt-kaa es tatáast (é|lipi kal/WfS, a Maaka la UatU paMa Is ■agarlH.
— Hát igasán meghalt ö is ?
— Meg, fiam. Mindenki meghal, akit megölnek.
Újra nagyon aláirtuk magunkat. A páter előbb ciiltlolt, után, hogy elterelje figyelmünket, kérdezősködni kezdeti. Elöször s látottakat meséi-tette el t magának, aztán Pislától kérdezősködött családi állapotaik telöl.
— Hát megismerted édes spát?
— Meg, de nem hiszem, hogy ö volt.
— Iáikor lállad ezelőtt ?
— Rég nem láttam, lötisitelendö ur.
— Mikor meni el otthonról?
— Még "Ht'yuly. A mama azt mondta, a táborba ment, mert szabadság lesz ezután ás ekkor mi nagyon boldogok leszünk.
— Nem volt többet otthon azóta ?
— Nem, Egyszer meg ast mondta a mama bogy édes apa kimegy idegen országba, mert elveszett a szabadság.
— A nyáron mondta ugy-e?
— A nyáron.
— Hanem aztán ellogták édes rpádat menekülés közben.
— Szegény apa ! De lessék még azt is meg-moodsni, mi sz a szabadság I
— A szabadság szentség, édes fiacskám. Olyasmi, smiért árvánsk is jobb len:.i, mint nélkül királyfinak. Majd, ha megnősz és a jó Isten ád megint szabadságot, majd meg tudod mi az? És büszke leszesz édes apádra. Ne sirj, édes ham, ne sírj I hiszen látod, édes apád nem sir>, mikor meghalt a szabadságért.
A vértanú árvája egyszerre osak megértette a pátert. Előbb elvörösödött, aztáu letörülte kön nyeit eröa gyermek-akarattal, lekéredzett az öreg pap öltből és beült a helyére a padba fin mellé.
A főtisztelendő ur pedig szemeit törülgetve folytatta az előadást a magyarok bejöveteléről és vállip bizonyítgatna, liojy már akárhogy van, akár mint van most, de — mégse jöttek hiába
1«99. márcxiui 28 Aa
A osáktorsyai idrási ftwwlgahifó javaslatát a Csáktornyái anyakönyvvezető! kfrtieteek nagy terjedelme miatt kettéválasztása lárgvabaa véée-méayee jelentéstétel végeit kiadják sa saya-köayvi felügyelőnek.
A tapolcai aaysköeyveszetői királelben ideig-As általános népnevelés szüksége nálunk la-1 leaes anyakönyv vezetődi Worvátb Jáao* kösiégi Ián méi nagyobb mértékben indikálva van, mint- aljegyzőt, s stridói anyakönyvvezető kertlatbea egyebén. Köznapi Igasságszámba megy, hogy peíüg Földss lawa h-jagyiőt jjállja a bisotlság nemseti öimállóságunkal s hegemóniánkat caak a kinevezésre.
kultura révén vívhatjuk ki és oonserválliatjuk. A kereskedelemügyi miniszternek leirata a Ámde ei annyira hangoztatott kullnrál nem egyes; danáals l h. é. vssatak Sfiaegh — laacleai privilegizált osztályok oktatása, hanem a lehető vonaláa fekvő Sarvsly — Prága rakódó állomás
nevéaek Sümeg — Bazaltbaoya névre való átváitozlatása tárgyában előterjesztetvén, a bizottság a járási főszolgabírót jelentéstételre Mvja fel: váljon közigazgatási szempontból nem forog-e fenn nehéaség a megváltoztatásra ?
A közigazgatási bisotlság tndomásnl vette a kereskedelemügyi miniszter leiratát, amelyben tudatja, hogy Zeehmeiaster Viktor náprálfai bérlő felebbezásél, amennyiben felebbesd abban a vts-litben pl. Páriiban, a hol néhány internatussal jogi törvény alapján á'ló érdekek védelmei kéri, öessekspesolt szakiskolán kívül minden maguaebb megfelelő további eljáráa végett as slispáaaak tanlalézsl elösdássl nyilvánosak s bárki szabadon kiadta.
látogathatja ssokat. Így van sz nemcsak a Collége | A pécsi post és távírda isszgstóedg átirstá-de Francé on, mely teljesen szabad Ülései s ban a Leeenese-Tomaj község álul a felállítandó diplomaoutogalásiil nem foglalkozik, hanem a távírda ügyében kiél itott nyilatkozat sttrgös Sorbonne-on, mely nem egyébb mipt a régi egye- aegktt desét kéri, egyúttal tudatja, hogy a nyilat-lem phllioaophiil, Irodalmi tudományos kara, sőt kozal első pontjában kikötött 300 frt bosaájára-még u orvosi kar (as Kreolé da médeoine,) a Iáit gról Deym Nándor é* Hertelendy Ferencz Muséutn d'hlslórlo iiaturalle, az Arta el Métlers leeenee-lomaii földbirtokosok lefizették. A szóban cursusain slb. is. Es eljárást egyéb európsi ua- forgó nyilatkozatot — jóváhagyási záradékkal bad egyetemek is követiz. Nem osoda, hogy az j ellátva — a bizottság e klldlj a pécsi posta- és elkfllönttlés, az a mélyen tátongó ür, mély a tanult, távírda igazgatóságnak, lak a u tanulatlan tömeg közt nálunk oly fellünő| Bédiee község halárában jt Csáktornya — ukki módon észlélhető, amott igen sokat veszített jel- h. é. vasat 8W-f897 szelvényei kötött kért
viglevezető árok és áteresz létesítése tárgyában Háesky Kálmán közigazgatási bizottsági tag elnöklete alatt a helyszínt szénijét megtartották s as arról felvett jegysőköayvet beterjeez'eiték. A közigazgatási bizottság a helyszíni szemléről felvett jegysőköayv alapján a vízlevezető árok éa álereez lésesitését javasolja.
A kösigasgatáai bizottság tudomásul vette a a kereskedelemügyi miniszter leiratát, melyben tudatja bogy a kasánvizsgáló biztosok számának szaporításával sj beosztási tett, a mely szériát Vas- éa Zalavármegyéböl Szombathely székhely-lyel uj kssánvissgáió kerületet alapított es a kerület ügyeinek ellátásával Vágó fierlalaa ka-jelenlés s közigazgatás! sánvissgáló biztost bista meg. hóban alőfordnll eeemé-1 Epstein, Steiner éa társaik, as elaö ittmeghl
legéből egyrészt-, s másrészt ss ismeretek, sz ér< leíml kultura sokksl jobban is el van terjedve.
**) I liaagulM aaélaai aUU ailaak u mM hallgu léeak sala .nbaémaál-' irttt, hscsufa vilofatkaija m talárt, ktl btllgaial akar,
A vármegye házából.
— Közi* blaaitaáffl Blé. —
A megyei közigazgatási bizottság máreius havi gyűlését dr. Jaakovieh László gróf föispas elnöklete slatt I. hó 14 én tartotta.
As alispásl bavi egyei ágaiban lebrnár
uyekröl felolvastatván, tudomásai vette.
Az alispáoi jelentéi szerint Széli Kálmán miniszterelnök ss uj keraány kinevezéséről és hivatala elfoglalásáról a vármegye közönségét énesitvéo, a kötigaaialáil bizottság ss uj kormánynak l< líraiban való üdvözlését elhstározta.
Arvay Lajos főjegyző előterjesztette s bor-bsmisiiái megakadályozása és s termelők jogoe érdekeinek megóvása céljából s közigazgatási bizottság megbízásából készített s a kereskedelemügyi miniszterim intézendő felirat szövegét, amely felirat ezt az figyet teljes megvilágításba helyezi éa a létező baj gyökires orvoslását oé-lozza. A közigazgatási bízott-ág a feliratot igéu terjedelmében o fogadta, annak egyúttal a tőid-■ivilésügyi, és bilügymiuisatsrbes való felter-] esztését elhatározta; megküldi továbbá a feliratot másolatban a vármegye főispánjának saives támogatás és a Zalamegyei Gazdasági Egyeitt-
a bizottság azt helyeilöleg I mész- és téglsgyár tulajdonosai, a dunántnli h.
é. vaiat Ukk - Sümegk—tapolcai vonalának mea* lén, Sümegh állomás előtt a 252-f-76 szelvények* nél egy négy méter széles nt-átjáró engedélye-séeét kérik. Érdem eges határozathozatal előtt Harca László bizottaági tag elnöklete alatt a közigazgatási bizottság a helyszíui szemlét elrendelte.
A kereskedelemügyi miniszter leiratában tndatta a közigazgatási bizottsággal, hogy előterjesztőiére megeugedi, aiizerinl a Budapest— gráoi állami közutnsk Tapolca nagyközségén átvonuló réssét basalt makadámmal látnák miről s bizottság Tspolea nagyközséget érte»iti.
A kir. tanfelügyelő — havi jelenlése szerint — meglátogatta a murakereaztnrl r. k., kotlát* szegi r. k., ssepetniki r. k., iskolái, amely alábbinak terve éa költségvetése az 1889-ben megindítandó, négy tanteimet és tanítói lakást magában foglalandó uj iskola leiépitéiéhez már lelnek, hason iránya felterjesztésnek a miniszterhez elkészült; a isepetneki ág. ev. iskolát és szipet. küldése céljából mki községi állandó gyermekmenedékhásat és
As anyakönyvi felügyelő javsslatára s köz* a rigyáci r. k., iskolát, n.ura-királyi r. k. ée igazgatási bizottság előteijeaaléat less a belügy- tureaiieiei községi iskolát, a hodosáni állami miniszterhez nagyközségekben valamint rendezett elemi iskolát és állandó gyermekmenedékhásat, tanáeau várótokban az ányakönyvvesetök híva- a Ifiike-sssnt-győrgyi r. k. iskolát, a gy'ürllsi éa lalos óráinak a<aporítáaa tárgyában. kemendi kősiégi iskolát} Gelséa as iskolaszéket
A bizottság tudomásul vitte as igazságügy iservesvén, ezzel éa a községi elöljárósággal aa miniszternek a hozzá intézett felterjesztésre köziégi ilkula összes fennforgó izemélyi éa do-érkeselt leiratát, amily uerinl a telekkönyvi logi ügyeit megtárgyalta; Zalabéren a r. k. ia-betétuirkeartéa vármegyénkben az uj kataszteri kola államsegélye és s második tanítói állás munkálatok befejezése elölt nem rendelhető el. személyi ügyeiben kellett intézkednie. — A miit tapolcai járási utibizottságba egy tagsági nlszterhes jeleméit tett a sala-egerssegi önálló hely megüresedvén, a járási főszolgabíró javas- gasdasági ismétlő iskolánsk olyképen fejlesztésé* latára a bizoinág Bekefy litvánt nevezte ki rőt, hogy a jelenleg bérletben levő Osv. Farkas atlbiaottiág! tagnak. Dávidné féle ingatlan mostani bérlet alól meg-
A Csáktornyái anyakönyvvezető mái iránvu váhatsék éa a gazdasági ismétlő iskola céljaira e foglaltsága miatt ezen áltálával járó kőtele- kibérelteaaék.
zeltaégének nem felelhetvén meg, áltáléról lemon Kir. tanfelügyelőnek a maraközi iatalmak dott; a bizottság kinevezésre ajánlja Plichta tizenharmadik kiosztásáról uóló elszámolását éa Béla jegyzőt, helyeitea aayakOnyvveaetönek pedig jelentélét a bizottság jóváhagyólag tudomásuk Ozuosor Imrip Írnokot. * vette.
Negy-Kanixaa, csütörtök
Zala ti. mám. (*. tapj
Ai ttMéw Wpótlék oiaea 50-50 Irt állaaaqgélyt syertok a petó beayti r. k. fa ta-liáa-dórógdi tg. e». • loutzerdtbelyi rk. gaism-boái ev. ref. a slaeghi r. k. a love>i •«. reí. ét rsdsaoai r. k. itkoUk. ... A tsnitói tizelásntk 400 frtm »aló kiegészítése végett éti állsaus-gélyt a y ertek : a ktvágó-t«i»i r. k. iskola 108 frlot, a belieai r. k, lakola 40o Irtat, as oltáréi r k <tm fUnl a iato-B«»t.lá«a Al r. 1
iskola 360 ftUi. Ai Allsaaegély etoysréaérOl erdekeit köistgeket t kötigaigatási bizottság értesíti.
A szetlpáttrsrl r. k. iakolánál st állaase-gél; folyóra tétrlét béri a bitotlaág,
Himak, bogy eten indítvány bettiyiiaiew otm fog .oká kéaoi ét aUr legkóaelebb végla-ges határozatai hoihat a képvisetoteslátai
KnorUtr üyórsy városi képviselő Itiy figye-leaael megáaUgaiott intarpetau ójának tárgyat lapnak 81. száaában ,JÍ nyyhmi»mi Sufimp-úyjAót" oibú levél kőveiktzó passzusa ké-peate:
Hogy annyira Mükaáaea a aaiféayhá^aeg gioobaa
Aaóvé-és toakötekeek 1899/1900 ik Uaérrt vonatkozó üaaiaintáia tárgyában aa Oeasss •illjáró^fokaak a megfsleíó atuitáa kisdstik.
Aa óbadavári, dltaelyi t. k. ítkolák kérvényét áilaaiigtly staytréte tárgyába a a biiotu^g a Ninttatoffcta pártolólag tanaasii (al.
A aagykaaiiaai iir. hitközség éa Krámer Lajt* Ur. tanító Iskbbszésél a bizottság a miniszterhez faitorieasli.
Kit-Szlget, Ortaház, Zabetke ét Htrnyeg kézségek iskoláaataiáta ügyében a bizottság a járási fdtzolgabiról felhívja, hogy érdekelt küsaé-gekst a kűaigazgaláil bizottság végaétéaek vég* rtbtjlására atssitz'.
Az árvaszéki helyettes eloük jelenléte szer is t a fogalaszói I srnál jsnaár végéa hátralékban volt 11446, febra r hónapban beérkezett 8.966 és igy elintézés slá került 16.411 Igydsrab; eb-bel febraár hónapban eliatéatek 1878 dbot. Igy febraár hóban bátralékbaa maradt 11.188 ügydsrab. amelyből 1887. évre esik 8, li-08-ik évre 1.817 és ss 1899-ik érre 8 918 Igydsrab. — As irodánál jsnaár végén hátralékban volt 1J89, febraár kában Ieirás végeit kisdstott 4.888 s igy sllstésés slá került 6.662 Igydsrab, amelyből február bében leittak és czpediállsk 4.k9l dbot s Igy február végés hátralékban maradt 1.271 Ogydarab.
A kir. peoslgyigszgaió jslesUse szerint ftb-isár hóntpbsa a vármegye területen adóban befolyt 194.616 frt 861 kr. A folyt évi január éa febraár hónapban lefolyt Díszesen sdóbaa 804.469 frt 82{ kr., amely ámatévkssoa uaktbaa befolyt 418147 frt 41 Itral tűmben 108.887 frt 881 kr esOkkeatst tüntet M. Adóbátralék a f. évi febraár bó végés, btlrszásiitvs t f, tv első Begyedére esÖ idó-il eteket, 1.078.878 irt 93 kr. rgyenes sdóbaa, 77.947 Irt 04 ir. hsdménlességi díjban. 916.686 frt 89 kr. isólS-dézsaaváMtágbas, 487C64 frt 68 kr. bélyeg- éti joellletékbea. 18.166 frt 86 kr. Illeték egytnér* lékben, 46.916 Irt-961 kr. iogysssltsi- ét italadókban, 18.948 frt 80 kr. Italintréii illetékben s Igy őrizeten 2,621,021 frt 60| kr. Leírásba kosiak a folyó évben: a) egyeset adóhaa Irt 401 kit, a) bidainli.tegl díjban 40 Irt 60j krt. rizellti bslttsiásl Itbraár hóbsn stm tagi-l dtlyssisk, kásadóaealnstget 88éplltlie.
építése, többek kősóit les|ol viciJózsefetykori adófizető, 11 évesei sfgötl polgár esete, kl tüdAhanitbaa sasnredstt. Kz agy év slsU a kérhásiassgaióeága által kistakOsölt aiaisston eogtdélylyel, niegtzakiiátaai 6 bóoamg ápoltatott a kőrbázbsn, midőn pedig a törvény szerint áppltatása tovább nem történhetett, a kérkáa igasgatósága as I érdekébea is ép u<y, mint minden hasonló esetben a városi tanácshoz fordalt a Hogy s
— ugy, hogy később Matkovio* slbagiatottaágt-ban kétségbeesve, öngyilkossággal vetett vágat élet nek."
As interpelláló v. képviselő kíváncsi volt megtudni: vájjon tényleg s városi tanács mulass-tása okozta-e közvetlen as aigastyán sto moru halálát és ha igen: bogy s bűnös mulasztást elkövető közeg ellen megisdittatott-s a viat-gálat?
Lmgytl Lmjot h. polgármester as in'erpella-tiél tudomásul vette, és a várnai tanáét met-kérdezése után a lerkáaeUbbi köagynlésen aag foiiia adsi erre a válasst.
Al Itta. évi ja lat 80-áa assMtat HUvae pénztárvízsgáláNőI felvslt tesyteUnyv sté^r-jesstetvén, ea tudomásul vále<et>.
A v. ayagüj- válatsiaáay vágtéas aia^táa fUttur ízoác Ti mérnök ayufdijiztaiáas. saaak *aiál kérelmére, Mtateiul rlírehsladl karán, katárosatilag ktaandatott Pitttitr 87. tvi s«et-géltt atáa I. é. májas I éa kafija el a váwatl elfoglalt álliaát tt a höen leljeatiatt >n bizonyítja Mái ka tokén a kő<g;iiát je«yaöU*ftiitc
lejeztt ki a nyugaldaba vonuló v. üiatrtstOaak, kisek évi nyugdija 4*0 toriatrs ru*. *
A várni mérnöki áHáara a pálfisat kaiaásk* talaadl M fog irataL
A városi mérnök nyogdijba voaalása Wytáa mm állát bslMlétátra a városi taaáts aár l«g
közelebb ki iegja iral s pAlyáutoL Minthogy a erdeke Mit
város kósSaségéaek érdeke megkötstsll. hogy községi ápolásba valé átvétel aíat'. —lesen állási egy olyan szakemberrel tallsák be, i okból: nem tudom, de es atm teljesült ki képsettséeévsl a njodem kor kAvatalrnéajpeiaeh
* ' megfelelni képet; ás mivel — mint ast több felttólaló városi képviselő áitaláae* Myaalés mellett bangóstatta — agy ilyen taaktró a vA-rotí szabáíyreödeletbsn w^gillapitoU Ateáts mellett nea kiphaló: alasiitaMI a vártai taaAoa, hogy a rendet ftsatéat szeatélyst pállék eiata megfelelő összeggel oly aártákbea «mí|i\ hogy i pályázat meddő as maradjon ta modern im-emberek figyelmét is feluvja.
Ufrrback Jenő gymattíuml rajtUnif lettsa-dása ét eltávozása tudomitul vétetett; kasa*-lólag a helyettesnél Ügyében bitrksaalt átiratok
A város házából.
Ezstáa lóghatott eaak aég a kössyOléa s lárgv sorosai Istársyalásához.
Olvtstaiott Wlómtt Qyala v. b. t. tanácsos vállát éskösoktstásüiyi a kir. ai niaatsr kósiőaö leirata s város közönsége üdvözlő feliratán.
A leiratot a kö-öntág lelket étjanséastl tudóméiul vette.
A kSzvágó-hid, valamint a bordélyügy szabály-rendeleteinek tárgyalása Nékúfén Lsjos v. ktp viselő indítványára levétetett a napirendről. At emiitelt szabályrendeleteket a városi tanács ki lógja nyoaat i és miután a v. képviselőknek alkalom és idő adatott esek tasumányrtlsárs, újból napirendre lógnak kerülni*
A kéményeeprlf Iparról aséló sinbályrendelet kiegésaiiését, mély Nagy-Kanizsa váras kerületé-bebéillssststt asgy jtgysflség jurisdlkelóját s'ls-pitja meg, n kösgyBlás tudomásul vatta t
Kéményseprésről Isvéa szó 7Us/y Viktor v. lépvioslo megrsgsdia aa alialmat, hőgyatg* I kérdezze t k. pulgtraetter*. hogy ai lórtént aa| általa lobi) klsksmssai polgár nsváben aár 1898 ban beadott ktrvénynyel, atlyét a kéményiop> rési illeték >zsbályciáaa ügyében Intézett a v. ,'^|taatctboi? Iltpdüt LásilÓ v. képviselő as ea-litstt kérvény tgvlk slálrija kljtlsati, hogy 8 aár mtg It Islsdkesstt asea beadványról és danára, hogy a kémtofaeprö iparról aiőtó tssbály-rsndeiei aár aeg is alkot utol*, aa tlnlkKI a. polgtrmttier elfogadta Tubely Inltrps Itttójál ts erre a legko.elebbi köigyOléssn fog Islslal.
A kővssetváM-nédéid jog, aely a kormásy álul otak időről Időre adatik mtg, 1899 aaiatt tilt 15-én lajár; tiaktégts tehát, hogy ktrréay Inléiltaaék a m«ga« kormány kos, bufy SSSS jogot hóMssbbil.a meg. — Tekintettel arrt, hogy ugy a Ssrlftődt ta Mslátsgytr, vslsaint s friss-léit mQatloa saját Iparvágáaynyal bírnak, ttbal kövtiS'i váaot nsa tlutaak, al által a Várót tten olasa mintegy 8000 torinltal ktvt tebbet vtti bt, mist a mbgalöiö években: hatá-rtstillk, hogy s péasügyl bliott*ág 16 nap alatt Javaslatot ttgysa ntn btvtlsiek mikénti foko-lAtára. A ptnittsyi btsatiság |avsslsiáaak betar-Iteiitte stlpás a aővsistvám essdta jog mérheti, sisbbltása kérvényét Ittál fog a kormánytól,
Be|tltnlelsl>, begy néhai Tsllilh líde zágrábi ksnonok által a polgári Iskola szorgalmas lanulái ötstSndljssására léit 1000 forintot alapítvány tárgyában borait képvistlö-tsetOlttl határotttol Zalsvármsgys tBrvásyhstóságl kőtgyflléss jóvá hsgyts. —
Ai álltai bor- ás has togyasstá-i adó asgs váltása tártiában islanistla a városi itnáet bogy s tsertödét. mlntmát k8studnaá<u a klnet tárral megkOttstsit. A bárötassg 48.000 forlal évtakiat ét a kezelés ellenőrzésével ss agyaé-
a fflfyaaá'iaa
Igazgstősága SssAatttol éa
ts kertHeti ftigat-
lUti-Kauiasa várói képviselő léitülets a arc bá íl-fin kósgyOltat tartott. A városatyák szokatlan nagy saáaban jelentek aeg át élénken rtsztvsltek a vitában, mely a napirenden levő Igyak aajd mindegyikénél Kifejlődött.
Ctttjfiltl Lsioa v. ISjagyio helytttss polgár BMStsr, BdvósOlvéa a aegttlmlektt, tudatta a kőagyüléstsl, bogy Pkttf Zaiimosd polgár-inésUtt tsoawrs tsa'ádl Ügy tltaólitotts hlvtls-Ittál ás in 4 fogja a kösgyfllést vssttsl, mihez s várast kéuvhelók táaogsiásat kérte.
Napiraod előtt szót kért dr. íkthuhitd Jakab ügyvéd f. képviselő ét a városunk bab előfordult kialA tettek alkalmából u'nli aion visszás bs!y-afr». bogy várotankbán ninsttn |árvásykórhát. Mnts Inűsksdést kíván, hngy ttes btjon mielőbb tegiivs legyen,
Dr. Mm Jésttf közkórházi lőorvot, v. képviselő, iaatrttUt a finnforgó állapotokat ts iparkodott tssk altplán ss slsö himlő beteg körül tett intézkedéseinek halysiitgót Igazulni, ladltváayeaiat mondja ki s közgyűlés, bogy folyó évi október hó 1-lg okvetlen felállíttassák a ragálr-kérhás.
Üzen indítvány feletti határozatnak azonban vezeti fogyasztási adó tllenőrsA bizottság blt_ függőben kellett maradni, mert as indítvány Írás* tolt meg, mely* az ügyben egy előbbi közgyűlés ban adandó be ts cssk ugy kerü het érdemleges Alul adott aegbissiái alapján a lárgyilátoka-tárgyalásra, it siskftz&lte.
a közgyűlés tudamásel, hogy mindaddig alg ezen állás véglegtt betöltést nem ayar t a taaán kar három tagja véga aa abbeli totaáOksl 4s esek jsgadalatsáta agvaaazoa laa<bn AlUpilta-tolt aeg, taMaayil Uferbaob javadalattáta Igé* nyelt volna. A városi taaáos a lakbér . tesssia agyan megtaktrilaal óhajtotta, de a kSagyáktt sa alkalomból aea kl'áat asgtaltarllAsl sst-köiölnl, A pályásai kiírása a rajtUnárl 4t> láara tlraodslittsll.
A pánslgyl bizottság véleményeiét* .tanai a nagykanizsai Kereakeiők-TánaleU áhát l«a-tartoti altöfuku kenakédélml iskola atljalra agy a liMyt 1897/Wsk, mint a folyt ISMÜ^t tanévre 860—860 irt aegélyltiaagti a«avaeMi aeg a kőtgyülé*.
Aa adókivető biiolitáaba Mktll4*iitH Kit M goiitáii tag bslyett m*g<alaulato(l hat i atvt*g i Jtnsa, rMb J4a>ef, l(|, Jdsat/,
KMr Qya's, ádült #i N»tAt>*M Altari kik (elváltva fognak miat bu»lml lerílak taükodai.
A mtstó-ia'álló a'akitáai köütégeli 4M frt 16 krt a kÖigyQléa jéváhagyta, asakHőakaa ludomásttl vette, hegy a aéelovak elianaaáN szükséges takaratány aagaiaabb trea aseeeateUk h*. mint a mennyit a kinettár Üta. Ugy at építkezési kóllaiMk, mint a Itkaralayárt ítéleti lühblet a féussielést illjakbűl megltrülnsiii azonkívül kilátásba kelfasifeil, hogy a jsltfta lagi »áaM ítiállő kétőbb klnestári lovak tOto-lyeiéetra aegfslslő bérOstatfáii k**aaaJatbaa fog muradni,
iiikithtt Ja sf t. kénvlislö klaáaaiassl gaada aion panatAa á<ars«tltit lati a, hogy Nsgy-Ka* nlssáa olyan ménlovak htlfsatatak el, adytkai a gazdák nsa tálalnak a*gfel»l4ks*k 4t kaaeá.
gidsslttás végett ktayte'saek máakóieágha
MjrW Lajos hí pelgársMtitr aaial válaiaoli . ...juíatónalí, hogy aa arra hlvatoii asakW-settság állapítja aeg, hogy tgyes vidikeksa mily fajta méulovak (sitiink mg leaiaktbfe, Ha a gittdák agy találják, hegy alias*rakb leaae aáa fajú ménlűvi.k Idt ke'yeaés*, saaak idelta adják sió kivtaságaksl.
A kátnüa! kórhái ed verte agy tale laitáaéri a köigyllés 160 Irtot aagtstvaao'i. A hadtest parancsnokság aa építési éasieg atáa t| la«á-fol llisl a város kóiőaaágének.
l/tfuhu László eaodálketáaának ád klfe» jizéit, bogy katoaal eélokra a >Ar**nik alndlg van pénae és alig, bogy a katonai paraaowak-tág réatérsl valami kérvtnysatallk.'. mái1 a aag tan a kellő Oesseg szavazva, míg a kakáéinál polgárok aár 6 év óla kérveayetlk agy pA«storkáa ta bika-i-táló tpitéeti ts aki ea sem kerülne valami sok ptesbi, még mindig nsa haiároiiaioit el tsen felettébb tsttkiégst helyiségek építése.
Nagy-Kanista osüttfrlók
Zala 24 stám (6. lap.)
1BW." aÉPKtua hó 88 Aa
Lmttyd Lijot h. polgátaester kijelenti, hogy aaaa felszólalást ia interpelláltának tekinti 4a a legköaelebbi közgyűlésén fiam fog rá térai.
A bál béradó Összeírásánál müködötl bizalmi férfiak éa v. tisztviselők napidíj i Iájában 828 frt. 75 krt imvaso't meg a közgyűlés.
Knorlter György v. képviselő aita tételnél iámé' /slszólslt éa általános helyee'és közt kifo-gáaolta, bogy aa őaaseirásra a kincilár részé-röl egy olyan köteg küldetett ki, kíaek a nelyi viszonyokról halvány logalnra sincaen éa igy a biaalai férfiak kötelessége ennek túlkapásait rendel mederbe szorilani éa a várna közönségéi az idegen vezalió e len megvédeni. Adandó alkalommal tebát a városi tanáca olyan biaalmi férfiakat küldjön ki, kik ezeu feladatnak mag-
A nöegyletaek ai idö sterinii vagyona Ijójo frt }( kr, — Aa ülés folyamán megqjtetl vá/aaz-táa alkalmára! Ebtnsfangtr Lipótné elhányt válaaztaányi tag balyett Rosmberg Richardné umö válaiitatott meg. Egyéb változás sem a retetöaégben aem a választmányban nem történt. A választás eredményének kibirdetéae ntán elnök az Uléal bezártnak jelentette kl
JSanek a ntluéazek. Tehát Halmaylmre lesz a közeljövőben szint direktorunkéi Tiszát Dezső és Deák Péter ide pályázó igazgatók oly idényben akartak jönni, mikor nálunk nem járnak srinházba.
Halmayról, ki máv évek óta működik Nagy-Becskereken, ezen város érdemes pol
W,SradSk'eg, ki. meglepetésbe. ré-.eaült I^rmesUre azon bizonyítványt állította ki,
a képviselőissiülit. EoöMö b. polgármester | "°gy J® anyagi vtsszonyok közt van és még
nyitan éa őszintén bejelenté, hogy aa 1891-iki ínem volt rá eset, hogy a társadalom ter-
törvéayhatóságl pél-ulsdé lökönyv megbamiaitta- hére esett volna. A mi pedig a társulata
tolt. Tekinieliel arri, hogy ezeni könyv éveken kvalifikációját illeti, azt mondja a polgár-nam in t uiIf • • IBQ7-h*f> wVAaZ I ' ' J T Ö
ál lesárva nem volt, esak az 1897-ben eszközöli lezárás mulatta ki, hogy ezen adónál bevételezett
mester ur, hogy ez teljesen kielégíteni ké-
400, Irt hiányslk. Ai alispán részéről elrendelt vizs- pes a vidéki közönség jogosult igényeit.
gálát alkalmával ugyancsak asenh ány konatatálla-lott; aföispán által leiülvizsgálásal meg bizoitmo-gyei főjegyző azonbenugyielálla.hogyehiány aem 400, hanem 700 forint, mert a törvényhatóság pénztárába 300 forinttal kevesebb folyt be, mini itten kimutatva vo1'. Ai akták ezen ügybea még niucaanek lezárva. A megleped képviselő-testü'etet aszsl nyugtatta meg a h. polgármester, hogy es«n hiányból a város közönségére nem iog teher liáramlani, mive' az akkori intézők, névleg: néhai Oszeszly Antal, néhai Weiiz Henrik és Babochay György volt polgármester, kötelesek a végérvényesen megállapított hiányt pótolni.
A jelenlevők Lengyel Lajos v. főjegyzőt, h.
e«te tartották féayes programénál, a kőaSaaeg élénk érdeklődéae mellett. As érdaálóddal fctoaáa azon körülaéay, hogy as Isr. jétékoay Nőegylet es alkatomael aaOvalkasatl váraaaak isaaert éa kedvelt haaoristájával OlUf Imrével, kissk feladata aa volt, hogy a közönség szellemi élvezetekben ia részesüljön. Ollop pompásan oldotta aag abbeli feladatát. Tadva ast, hogy a kőzőa aég mulatai, oevetwi óhajt, lagtöbbazör 0 lépett a pódiumra és akár tette est egyedit, akár töb-nedaagáral, a hatás biztosítva vol'. Az aatélyaa Ollop Imre nrón kivfil közreműködtek . dr. Ratksckild Samoné srnő, Hofrickter Emma ée Prager Ilona kisasszonyok ; Bt km Emil, l.r*ihtri Mama, dr. Ptrfnyi József éa Rosenkrg Ernő urak. Az atolsó piece után még agyszer elhangzóit a közöaség fapsa és efjeaséae és asatáa megnyílt
szomszéd terem ajtaja és előttünk volt egy hatalmaa gazdag buflfet „a nőegylet ozaonna-bizott-ságánsk adománya. Esan helyen aár a közönség ia a közremll ödők sorába lépett, de daoára a közreműködők sokaságának, a agy idő kellett hozsá, mig az asztalok megszabadniuk a sokféle, de élvezetes tehertől. — A táac, mely 10 óra ntán vette kesdetét, késő hajnalig tartott
— Kiigyálés és tármmmrmtmmrm. A nagykanizsai Általános Munkóskéfté Egytsn'tt március 2ö*én szombaton déutanj 3 órakor saját belyiaeg ében évi rendea közgyűlést tart. Másnap vaaárnap este pedig társasvac-ora l«*a as Arany Ssarvaa szállodában.
— Belegstgélisépéaslárl kligyl éa,. A nagykanizsai Kerületi Betegteyélyzí l'rjutá { március 26-án Holtai Frigyes elnöklése alat. | tartotta III. évi rendes közgyűlését. As igazgató aág jalentéaét, a zárszámadásokat és kimutatá-
lel ügyelő bizottság jeleutasét
ilyen megbízható oldalról jött ajánlás mellett nem volt ok arra, hogy Halmayttak ne adassék meg a hatósági engedély. Mi nem ismerjük Halmay társulatát, mely különben most ujonnon szerveztetett. Hisszük, hogy ezen szervezésnél a direktor figyelemmel volt arra, hogy Nagy-Kanizsára jő, hol csak jó és arra érdemes társulat számithat pártolásra. Nem várunk és nem is várha-hatunk mi művészi előadásokat, de igenis j nkai, valamint a
megköveteljük, bogy élvezhetők legyenek, a közgyüléa tudomásul vette és a szátnadók-A társulat husvétvasárnapján már meg is nak a fe'mentvényt megadta. A pénz arnak . 4 ,.„ _ . . . - - .. , .,kezdi működését városunkban. A bemutató JW8. évben 14574 fri 41 és fel kr. bevétele,
polgármesiert a közgyűlés ispintstos vezetéseért t •__- > , , , , , ,. , 12850 frt 65 és fél kr. kiadása volt: vagvo.ua
az ü'és bezártakor — lelkesen megéljenea'ék. A ffymen vaavtrag KOZKeaveitsegu ^ frt 38 kr;
| népszínmű lesz.
I — A* lakalás gyeraaekek YldoruéuAl. HÍREK. I A népkonyhát, mely november hótól kezdve me-
leg táplálékot nyujlott az éhező iskolás gyermekek
— Wjegjzéa. IIiok Béla a bpeati >Hun-\ geregének, e hó 18 án bezárlak. Azok, kik min oaria< egyesüli gőzmalmok reszv. r—1
képviselője eljegyezte Engel Tarifa....,..... . ...
Vaiszlórói. f délntán nagy csoportban elmenlek a népkonyha
— Kitüntetett vAraargyel arvaaak. (fáradhatatlan tevékenységű elnökéhez, Vidor Sa-A m. kir. belügyminiszter dr. Böhm SzidneyIné úrnőhöz, kit minden nap olt látlak a huma-ífílíl'Üi*1^"^ í1! «.íö?-V0S"kJ ^..^nai'aa »zen szép inlézetében, serényen buzgó!.
kod i a „gyermekei" ellátása' körül. Mintegy 60 iskolás gyermek, fiu és leány vegyesen jelent meg Vidor Samuné umö lakásán és egy kis leányka tolmácolla azon sok száz gyermek köszönetét, kik a népkonyhában hónapokon át megkapták a lestet erősítő, meleg láp-lMékot. Őszinte köszönet volt ez, melynek legnsgyobb része tényleg Vidor Samuné elnököt
szenteli
gyógykezel teteti 1108 egyén 11862 esetben. A tagok a zárna 2749. Msgvá asz-I tasták : Igazgatóséi tagokká a munkaadók rétté• rffí: Hal»az Frigyes, Schweizer József, Kiscbal Lajo«, Mersics Ede, póttaggá: Muaiksr Vince. | Felügyeli bizottsági tagokká a munkaadók réttéri/ i társaság nécsilj" " ' ... . ,. ^ ".'~r"7 .,...„ Tlv<dt János, Halier Ltjos. Vdlauioti btróeigi H kizsaszonyt j dennapélvezték ezen intézmény jótéteményeit hétfőn tagokká a mu>tkaad4k
hilAlnféfi ttamr n^nn/l plhan ulmanlaL a nAnlrnnina aa__J!
Zsigmond perlaki, dr. Messer Samu bellatii ci, dr. Kollin tgnáo dobróaaki, dr, Józis Fábián alsó-lendvsi körorvosnsk és dr. Kraaovec Ignác csáktornyai járási orvos és tb, töorvuansk a trachoma gyógykezeléae körül kifejtett fáradozá aaik elismeréséül 100—100 Irt juialomdijat utalványozott.
— Naegjietl közgyüléa. A nagykanizsai lzr. jótékony nitgylet március bó 19-én Vidor Samuné örökös elnök urnö elnöklete alatt a| tagok élénk részvétele mellett tarlá rendes közgyűlését As elnök meleg dldvőzölte s megjelentekei, mely után Roienteld\ Lsjos egyl. titkár felolvsila az elnökség mait évi ielentéaét, mely a lefolyt egyleti év eseményeit élénk azinekben eca«teli. Mindjárt a jelentés kezdete, m«lvben Erzsébet királyné gyáazos elhunytáról éa u egyesület es ügybeni intézkedéséről volt szó, mély benyomást tatt a köz-gyűlés tagjaira, kik a jelentés esen részét állva hallgatták meg. — Az egylet a mait évben el-vészté egyetlen tiszteletbeli tagját, hevesi Biechits Dávidné urnöt, továbbá egyik érdemes választ mányi és alapító tarját libtmpanger Lipótné nrnől, kiknek elhunytáról kegyeletteljesen emlékezett meg az elnökség. — Az egylet bemánna működését legjobban lluszlrálja az egylet zárszámadása, melyből kitűnik, bogy nz egylet a lefolyt évben, 2104 frt 98 krt. fordított emberbaráti éa kulturális célokra, mely nagy mérvű segélyezés csak az állal vált lehetségessé, jtngy az egyletnek már tekintélves megtakarított tö-kéje van, melynek kamatai jelentékenyen növelik az egylet rendes bevételeit. — A nőegylet által rendszeresített vasárnapi ziurok, írely egy árva alap létesítését célozzák és a nemes cél mellett társaséretünkre is oly jótékonyan balnak, eddigelé mintegy lOOu frtot jövedelmezlek. — A közgyüléa nagy tetszéssel vette tudomásul a lelkesen megirt és felolvasott elnöki jelentést. — A zárszámadást felolvasottnak tekinié a közgyüléa és a'számadóknak a fblmeutvéayt megadta.
meg évi |||e|j| ki minden idejét a jótékonyságnak asavakban I ^ blzonyárs jól eseti gyengéd szivének, hogy alkalma volt a kedves gyermekeket saját lakásán is megvendégelhetni.
— Késgyttléa. Az isr. hitközség kebelében j molását, a már 70 éve áll feaa a Tomeéh Oni Voros jótékonysági egyesület, mely a szegény gyermekek felrabázásáról goudoskodik, Ezen egyesület Eben-spatiger Leo elnöklése alatt folyó dó 19-én tartotta közgyűléséi. A megjelentek Ooldmann Ssmu titkár gondosan megirt jeleutéséből szívesen vették tndomásul, hogy a lefolyt év ugy a bevéiel"kel mint a kiadásokat illetőleg az egye-
réttérH: Fater Mihály Mörandini Román, póttagokká : Hlatkó János, Igazgatósági tagokká as alkalmazottak réetértl ■ UObröntey Károly, Breyer Adolf, (áolemsky Ferenc, flelfer Géza, Fischel Artbar, Segeatli Igt-ván, Hirschl Alajoa, Kloboszs Lajos, póiiagokka Daráz<di Ferenc, Kaller Dania, Felügyel! iiiott' eági tagokká a munkátok ristérN: Nikicser Jó* zsef, Hertelendi József, Meizen Jakab, Német." Gyula (Fransnái) Választott birMgi tagokká " munkások réstérSl: Gvőrí János, Láazló Holdiasá" Máosék Mihály, Sohleás Márton, Póttagokkár Soaterics Lajos Nyarki Fereac.
— Muraközi éa vam4vldékl taalUk éa aiveadékek ■aagjalalaa«a*aa. I>r . Ruzsieska Kslmán kir. taaácso*, varmegyei lati • felügyelő a közigazgatási bizottaág március bar i ülésén mntalia be a magyarnyelvbon je esked ö muraközi és vendvidéki taailók és növendékek 1897/8-ik tanévi megju'almaaaaáról asóló elszá-mety szerint rendelkezésére állott a vármegye 300 frt, a nemesi pénstár 120 frt, Terbóc I-tván miniszteri tanáeeos 6 frt, g róf Daaay Hugó földbirtokos 10 frt, fó b István tiazttartó 10 frt, Riihmltller Arain főerdész 4 Irt, Kozma Márton goadaoksági elnök 4 frt 60 kr, adománya, vagyis össasMn 448 frt 60 kr. tizon 448 frt 60 krból Balogh Fereno II.
hegykartlati
áll., Boldizsár Béla perlaki áll, Csizmeiia Jáuoané sülét legtéayesebb éve voll. A 'agok száma perlaki áll., Rács Alajos tippai r. k. Majkén 62-vel szaporodott ea a mAju'i hó l:én rendezett Pereae mura-szeni-aar oni r. k., Hrekenáat disslakoma 1746 frt 61 krt jövedelmezett. Károly erdőstai r. k., Daaita Sándorné atridói Jelenleg az egyesületnek 224 tagja és 3838 Irt1 áll., Rmtes Menyhért királylaki áll,; Németh 38 kr vagyona van. Szegény gyermekek félni- János tnrnieohai r. k., Sray Ferenc dráva aseni-
hásáiára 31u frt
megejteti választásnál a közbizalom ismét as eddigiek telé fordult. Megválaaztattak : elnökké: Eienspanger Leon, aki már 26 év óta elnöke aa egyletnek, elnökségi tagokká: Uvy Adolf és Bakrach Oyula, számvizsgálóvá : Heimltr József a választmányba a következő hat kilépett tag t Halphtn Mól, Sc/urtz Rihárd, Sommer Sándor, Fltiechacker József, Szegi Gyula és Elek Ernő, újból megválaaztattak. -
— As utala* aaar. Megszűntek a nóégy lelj zBitrok; az uto'sót ez idényben vaaárnap
606 forintot, szegények segélyezéséra I iváni r. k. tani'ó illetve tanítónő 80 —30 forint, 60 krtgoárt fordított az egyesület. A összesen 300 frt jntslm it kaptak ; továbbá a
muraközi hegyvidéki öeazea áll. iskolák növendékei a skróviisgálaton (Stridó, Rácz-Kanisaa, II IV, Hegykerület, Királylak) 68 frt. a pertaki ált. elem i fiu-éa leányiskolák koronázási és millenniumi emlékünnepélye alkalmával a növendékek 26 frt, a Csáktornyái gyakorló iskola növendékei 10 frt, a sriuyifalvi áll. ilkota növendékei 6 frt, a molnárii áll. iskola növendékei 6 frt, n gánicsai Ur. iakola növendékei T irt;a gánicsai álL állaadó gyermekaenedekhás növendékei S frt, a muraközi hegyvidéki áll. iskolák növendékei évzár
Ka4y-Kanisaa csűtftrtók
1SSI. saá esi itt bó lUa
▼iafáUiok slkalaM 28 írt, 50 kr. jsUlaat kipuk' vsgyia öuiesen 148 írt 60 krt amely a taaitók rétiére kiásatott 800 frt lutalommal 17Itt kitesz U8 fh 80 kr., amely összeg t. i. u 1897/8-ik taeá»bss i jitahMtiAokn t tao-telfifjalómk resdelkasésérs állott. A számadás szennt a kir. taotelügyelö 13 ttséfea keresztül a ) utal maiitokra 7.111 frt 70 krt ontott ki, asely összeg tánadalmi utón folyt bf.
- Aa IIsé uUyklMMálM Egylet ikifc aacjrkmmlasml VMérfcépftMlleé|C (telitor 4a —»jí) a iHtMfMSto |mlatok él flkaa Hu III MUHI illil— luei éa BeiMikaU saeraé kliffthH.
IRODALOM.
Iiirkmtii ftisnstsk Br. tal«ki IllBÉM lultllirtll imk j
TiaataJattal klrjlk asivaakadjlk olyaa köslriekl kBalimé 1 apákat, miat milyasnak halyraalpaHáalra a Sgyalainkai1 felhivta, ideadó alkalomail lapinkiil ia megktldssi. | hogy a többi megyei JaptáreiUkil egyédeftiag keskieeak asekat.
A pia. Aa apia-báka ea egyiptemiak aaaat Illata, Brö* teljea, aifia, tisata fehér, lalpgpíam állal* homlok áa aaüag Hátira, ajakára M( odaíaatatiék a kitarjaaatatt laáray párt, a nap jaUépét, Ke éaekeaei keadtek tiestaletára, áldottak előtte la hotsája fobáaakodtak. Higy veit a tintalati, aiiat akár a fahlr elefánt! a hiadakaál. Ha «1| naatalt, aagy tnsapálylysl temették el a 8acapti— pompáé airkimráibc A gorig bagyemáav aat Urtja, hagy Daraioe éppaa akkor Irt Mamphiabe, amikor egy aplat temettek. Hegy aa egjip* lamiakal megnyerje, rögUa 100 araaj talentumot igért aaaak, aki faltadaai aa «) apiat
Aatáa almeat Ftak templamábi, e meghagyta, bogy aa • asobrit állitaák fal a Reaoatriaé aaallatt. A papok vosakodtak, mert Daraioa aam érte al tettaival Saaoalriat „Majd elfogom, ka assyi Ideig álak", falalt a király: óolraata aam hatotta mag aa egyiptomiakat, éa as igei, kegy babonájoknak kódolt a karoatatta as aj aplat Kiirt kst nagy törvényho-aójok köaé sorolták öt aa egyiptomiak. Ba Irdakaa, — mart örök ambari — apiiodot a Nagy Klpee YiJágtörtlset 17-ik Aaetábaa alvaaeak.
Aa ágéira IS nagy kötet laaa. A gyönyörű müvet Mar-ciali Henrik saarkaaati. As eled nagy magyar világtörtlnat. Egy kötet ára ramnk klIIUtáahea, dleskltlaban S frt, kaskató rlnletfiaatlara a iüsatesklst ia. Igy fttaat ára bármely kasai kleyvkaraakadlaboe 10 kl.
Kmalpp Ofséc eim alatt kaei folyóirat isdslt meg Badapaitan. Eaan lap aa Onmágea Magyar Kaaipp-lgyaatlel köalönya. Aa igan tatasatóa alak baa kiállított mntatváuyanám Irdakaaaa vas öaeaaállitva. Femedet! a Kna ipp-gyógymód mibeniltlt. Tárgyalja a moet nagyon elteljed sátkat le iafaaaaa gyógyitáaát. Érdakae cikk van baaaa Petrovile Láaalótól amelyben leírja aat, hogv miklnt lett ó Knappii tává. Egy rovatban a lap aa elössetöknek a Kiiaipp-íéle I gyógymódra vonatkosó mfsdes kérdéeban folvllágoaitáaa I tsolgál, illetőiig Ueáeaokat ad as agyaa batagaégakbes kövatandó mikénti eljáráara. Általában aa aglan lap tartalma | agati taaalaágoa ée baassoe mindenkire, mart okoa tattá-caokat ad arra néave, begy miklnt álján as ember, ka egloieli»o akar lanni. Ssarkeesti dr. Bailkiy Oynla, as Oras. Magv. Knalpp-Egyeetlet elnöke. Klöflaatlai ára lagyedlvra 1 frt. Megrendelhető a ,Eseipp UJeág" Bidt-peatas, X kar. ftaár-itea II. as e.
A Magyar Hírlap moet vei fasaálláea kllenetdik »folyamiba* Ki alait a keeass Idé alatt miadaakor a teljea fftgga tUsalg. a mlsdas iráaybaa való Isállóaág •UeaeaU a Magyar Hírlapot Párták le sam kötlttlk aoha-em Baabadoa, syiltaa emólbatott lakál h.saá miades kér-diebea Yasárehe mi ie, mist kasdeUÖI fogva a aiabadel-aialg, as smely lamagábías sam padig pártlrdakakbai laU araját. A Magyar Birlap a aió aamae értmmlbai damoknti volt aludtakor a u maradt misdmáig. Saarapllaa agy a polMikábau, mint a táraadalaai tlraa Isaetlaa, kaaaAai. Ami a aeaaat ardeki. aa a Magyar Hírlap baa miadig biatoa la arAe aeóMÓlóra talál A sapl aajtóaak aa itóbbi idők nabáa poihikai vtesasyai kóaött aaa veit ely oraanama, aaaaly aaayi katároaottaággal kladötl velaa a béka Irdakábes, mist a Matyar Hírlap. Hogy aa axlai mageattat, abbaa eroealáaráaaa van a Magyar Hírlapnak, amely aaakadatlaasl l béka ealkaégaaaéglt hangontatta, as alkotmányallanaa tárna-diaokkal a lagarllyaaabban aaembaeallll A Magyar Hirlap ea ovaság lagalaö arölt caoportoaitja maga köri min kitár* aikal. Ogy politikai, mist támdalmi eikkait le misdes rovatát, alöemert kitlnöaégak ir]ák. A nagyaiámn aaéplro-dalmi aiikitámk élés Jókil Mór vii, aki iitrsödlea áruiméban alnden aaáprodilaai dolgoutát a Magyar Hlr» lesnek adja, e iki ebbas képaat éráiként több regényt le lek táraaeikkat ir. Xivtla agéea eerege aa oraaágua navi irókaak kötótu le maakáaaágál kizárólag a Magyar Hírlap aaámán. A Magyar Hirlap igei eek kedvasményt ad elölae-UHiak. Ingyan-ilbnmii már klranak arról, bagy irodalmi aaamóiy mlida^ylk. A leg{obb ragényakat as a lap kösli méf padig könyv-alakban. Ai ívesek cimtt sompáa divatlapot, mag a Kiavíl«g cini ti aaóp klpae gyarmealepet aok kai eleaóbbaa kapják a Magyar Hirlap elöílaatfii. Ugyaaoaik ja(antlkanyan kadvaiméiyaa áron játnak a Magyar Siilon eiml baeaaa folyóintboi ia, A Magyar Hirlip alölaetéai ára féiám 7 frt, negyedévre 8 frt 80 kr, 1 bóra agy frt 10 kr. A kiadóhivatal Bndapaaten van, Heavle-atea 4.
As a revatbai ■asgMalllail aaft magraadel-Maié éa kepkaM rtsateal fftllp kla/vkarea kadéeébea Magy Kaalaaéa.
Laptola)doDoa éa kiadó:
fimchkl p t ló r,
fiamé !
FI eme !
Pontos agy as import, miot as exporteurekoek
Blum Adolf és Popper
ssAIIHók, Fiuma Hamburg, Béét, Budapett, Tetschen a|£, Auieha.
Ajánlják saját téres Fiam*i belföld raktáraikat olcsó díjtételekhez bármitéle árak berak táró* sására
As agyedflli szállítócég Kimében. amely saját raktárok lölön rendelkezik. Elfámo'ások, beha jósások gözösre és vitorlásra a megbizbatóhban eszközöltetnek.
Nemzetközi ssállitményok meghatározott díjtételekhez.
Pa vil&gositAs postalordullávsl adaik:
Blum Adolf és Popper
amálllték l'lamr
60-10
Háziasszonyok
próbálják a
Hi ydin-ranllllát
miadig egyaaié ealyi Mkláeekákksa la kwaaHia kl
ás a kaasiilatlea kóayalmaiikk, mist s Tlakatea laalWs N-S
1 boríték 6 tábliotkit UrUImAtva
OMűt 10 kni}<sár. Kipkaté mfcaéee liemefe , ftsierkeraakeaialas éa éraissHáfcss - Vigybisi imMár:
WALTER és OUMMELnél
BUDAPEST, AlkoUBá^r atotá tt
43—M
gyömőtes- utifator és diizMkf legjobb fajok, tiép erős törzsek. Készlet sok ezer példányban, Disi bokrok. Olcsó Arak, Kérjen ár« jsgrtéket.
Meyne János,
fklsMla-W^éeaae. aapi Kaprai aaaaai
iÜÉriÉÉfitt
fik
ÍM
„ATTILA" kerékpárok
92-2
világhirttek.
Európának legtókéletesebk éslegAnosiskk (yárlmánya.
Fizetőképes vidéki képviselők kerestetnek. Gyárak: Dmia Berlin, UaniTer, Teplitx.
Ajánlatok : a magyarországi vezérképvistlöséghsz RUDAPEMT, VIII., Jénef-kórsl S6.
Attila kerékpárművek Kretsohmar E. ós társa.
IRDETESEK
felvétetnek e lap kiadóhivataliban
NAGY-KANIZSÁN.
Mag^Kame, Müöfték
Zala M. mám (8 Isf)
tIN.
KOYESDI KALMAN
dlrat>i t4*im éa a#| kémeal Arakása
»
Nagy-Kanizsán.
Vas szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint a
tavaszi és nyári idényre i
raktáramat mindennemű bel- és külföldi
klMel ss gyermek UlftbL téé
napernyőkben
legizlésesebb újdonságokkal dúsan felszereltem és minden szakmába vágó áru a legolcsóbb-tói a legdrágábbig nálam beszerezhető.
Férfi gyapotszövetek
a legnagyobb választékban, továbbá
Damast. vászonáruk és Chiffonok, Függönyök, szőnyegek, butorkelmék
minden árban és kivitelbon kaphatók.
IifjEuluán igysdilli gyári raktár
valódi Insbrucki Lódenszövetekból utazó ét bycikli ruháknak \\\[]t\ ti int rtllta
vslédl iilslartt Maaékalnfk
(11, JÉ,. MSI, HI| »I
H*|)nrrll kivitelben.
Újdonságok iorfl divtlczikkekben;
Cklflaa ls|«k Plqnl ■aljraai Rali lat
I fri Ml Úrtól feljebb I M> „ I h>40 „ I .. HO „
Gallérok, kézolók nyakkendők, aaóamyók
a legolcsóbb árak mellett.
Mii és áwlii Inalja IfttM Ml Ifi.
I ugjMai tónty hím iMWtUl ét fífltigluil Urtc,
vagyak («IJ«i IlulsIsUrl
KoTeidi Kálmán, á a lei
JL
ff Iia pftrksl&ak iíbbé kánt itüoi!
Legqjabb időben alapított
M-l
Fiumei Kávé Pörköld iRészvéity-Tirsaiáf
tn nagyaaabáaa tslapat readeeetl bs Hialla, begy Ml *cy világhírű eaUdalewiett aj módivett, mstyaat aaeiaaieanhb előnyeit, itt rávidesan M*eroi|ik, ertáfcreiteea :
B«Mi<a»S ySr. klU rwten
rlakaM Ma.
ntk aela^ea ■«■ ■Ma alfca<réaee
áetái
7*1*
MMM NMh
kiiaiaa aaa«4L
éa IkMtMMHaN
Mar. I'l? a aa*
jaft eeayeréaa. náeeSS eaia«».
r» Ml
•jjHUk
Kiemelendő még, falasadat as iáéaatl aMayöfc mellett pörkölt kávénk hónapokon át Is vAltasatlaaal Irtsa marad.
Számtalan elsáraaga reayéaa, orrot 'ás taéaaáajraa t*M*» tély véleménye éa Maoeyiala anpiéél tllttáasekat, molyaoh hitelnaégéröl egy kóítúlópiób* ételével mledea btjdaaaaay meggyőtödéat etembe*.
VMtanr öéiaaa hordó éa a«ábklldea4ay*ebea íea'i védjegy alkalmam lévén, kérjllk nVveileai) aaeab ftgyeteabe Tételét.
Raktáron folytán fH*e portáláé — i »r» ao krial • fH M krtg kiteframninakiat.
HT Tlaitsaágért lelje* aaavsle«aág.
Kapbaté lai; KaatM*ai Sehirart b Taaker. Hea <l Klein, Veiaa «t Schmldt, DeaUah Lajoa, Haebar Paraaaa. IQ Plaehar Ferenci, Toeh lalgmaaá, Berger Adolf, Mearu Sándor arakaál éa Pleéeskasbsr iáaaaflaá rtágaéi
Szabadalmas mádaasriab Balga. Dán. Praaaila, iu»t and. Német. SvM és Nervágemágabbea rövid 4 évaa |i rányeesn bevált, fblkaraitatott ás tárt hááltatt ^ ,
bérlet hirdetmény.
A Slavoniában, Verőt le megyében fekvő voftnt uradalom bárba sd|a a tulajdonát képező tiolouié éa Lugovih puaatákat, j melyek a kövatkezflkbfll állanak 4a padig:
190 kat. hold iiotQ aaintéAMd 100
1 il „ „ 948 „ rét 66 1, „ 499 „ legelő 9 „ „ ijly n gyOmökaM él konyhakart j „ r, 1 ito ,, síöllö íj „ n iooj udvar és egyéb terméketlen
területből, IIMMh uapteaber ké 14-ial kerdödőleg l€» évrs
A faltorolt területeken Itivfil mág legeidnek 84 kai. hold 1*77 □* ás uántóföldnek 97 kat hold ijl fT* erdőterület kardi wuroláara la in a bérlet 1I1 kat. hold 1404 OIM mag fog nagyobbodni.
C^lenlé puwta a uQkaágea gatdaaágt épültekkel és s bérlő számára azolgáló lakással al van látva, mig Lugovih pusztán uj gazdasági épületek építtetnek. A bérlet tárgyát képezd gazdaságok Slatina állomástél miniagy 7, illetve 9 kilométernyi távolságban fekfistnek. A közelebbi bérletfeltétalek ai uradalmi ordóigaigatóaágnél
VOCIN-
betektnthetdk.
NyomaUnt Flsobal Fülöp laplnlaidonoanál Nagy-Kamaaán 18>B,
Huszonhatodik évfolyam. 25. szám.
MrtllilllHI 1 Ttiatti tr"- DmW mip u«r-kanakiééaékM.
■■■killwl fctaíaaai Mm( kul I LMtn Hét
ti inM a la? mIImí '«»" xuttm bi>4m
----eúüB5éí1l__L'
vétmMMHM: « >*•>'"
Imkttot.
ZALA
^ Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétow: 4»iárup i ciítlrUkll.
uonurw Mtf teém ti tawi íi f» — te rPJw >ufWi >m«Í im^im 9 tm (I M » kt
■i—éi

Ml
4m h émh>
Nagy-Kanizsa, 1899.
Felelís izerkoifl: SZAIAY SÁNOOR.
Szombat, mircsras 25. -------■---------
Himlő Nagy Kanizsán.
A „Zala" muü vatárneipi mércikkjti részletesen foglalkozott a Nagy-Köntí&m föllépett himlővel Erre vonatkozólag aioet szintén részletesen nyilatkozik dr. SukeTtt Jóxtef ur, a közkórház igazgató/a é», égy hozzánk intézett levélben.
A levélnék az a rém, — melyben kije-fciKi, hogy tulajdonképpen nem fekete himlő, hanem etek (fl tokkal vetz/lyleknebb) hÓlya-got himlő etete forog fenn, — megnyugtatott némileg bennünket. De annál aggodalemkd-főbbek azután a közkórkáá igazgatónak leveliben azok n részletek, melyekből kitűnik, hogy egy véletlenül hevesebben föllépő járvány mily óriási mértékben ktsiületle*ül találná városunkat
Szomorúan győződtünk meg a levélből arról is, hogy a ragHykőrház jelenlegi helyét
egyikénei bebizonyult, vagy hi írachoroÜ jelentkezik, az oda azonnal áthelyezheti legyen. — Hogy tulajdon kép ezen osztály-nak ez a cxélja, már abbé) is világot lehel mindenki előtt, hogy a közegészségügyi térvény elrendeli, hogy minden tooo-nö nagyobb lakosságú városban, még ott ia,
orvotok ét termáuetvétgdlők országos nagy-gyüléte szankcionálná.
A vároei kSikórhiz igazgatójának letelt a fölmerült, t immár háromra szaporodott himlőetet alkalmából föltárja előttünk a bajókat It hiányókat, melyek intézkedést sürgetnek.
Ha e hiányok megszüntetés* érdekében ho1 kfckérház van, a járvány-kórftá* M> lépések n^M tétetni, egy vehemensebb i hova minden ragályos boté*
némtü járványnyal etemben hatóság, kár- «á,Ktandó * gyógykezelendő, -Sz Xf
ház, orvotok tehetetlenül fognak állani. » ,örténik minden rendes váro,bM "A
Dr. Szerkeres Jézseí, közkórházi igaz-[járvány kór házak rovatába nem soroltatnak a gató ur levele igy hangzikkÖ1' magánkórházak azon elkülönítő
helyiségei, melyek a kórházban előforduló Tekintetes Surkmtő Ur! Iferiőzési megbetegülések elkülönítésére szol-
gátnak, hanem a kézségeknek azon kflMkl jáWánykórházai, melyek kizárólag fért Art betegek elhelyezéséi-e valók és melyekről
Becses lapjának vasárnapi vezércikke a fekete himlővel foghlkozván — helyesen a nyilvánosság kedvéért — feltárja a jelenleg
előfordult himlő betegedésnek — rttely az 1000 lakéinál többel számláié kBiségsk tulajdonkép nem fekete, hanem hólyagos!az 1894. évi 78571. sz. b. Q. m. rendelet a megyei tiszti Jőorvot ur tem kifogásolta a |h|mM, mely az többinél sokkal kevésbé j 9. pontja értelmében gondoskodni tartós-vizsgáim alkalmával. Nem tudjuk. veszélyes, stb., történetét — Többek között j nak" (Lásd azt a rendeletet a Pótftlz etben az
volt n <1 vitegálat; de ha aiAa volt, m*íta dmondja, a mint a? meg » történi, hogy I egésrség«gyf» vnalhosó törvén^ak és raa-a ragálykórkát ktlzvetetlen szomszédságában ;a közkórház megtagadta a nevetett beteg-j deletek gyűjteménye elsÖ kiadásához, I57. egéez háttor áll, tele lakókkal, — aMrorj^ a „g^os osztálynak elnevezett, el-[lapon a járvány kórházak XXI M. kimota-nem ért/ük: miként történhetett, hogy a kUlönité helyiségbe való felvételét. Nehogy tásánál)
helyet nem kifogásolta. Hisz nem bistoeitkatja valiki azt gondolja, hogy ez alapos ok I Tehát a hatóságnak ktitekmégd lett senki a ragálykórkát körül lakókat arra nélkül történt, kénytelen vagyok elmondani volna a beteget ide beszállítani, — a Jtib« nézve, hogy csak kizárólag közvetetten kötél ennek az elk&lönitő osztálynak a rendel-1 az volt, hogy a beteget S gyógykeseM őrien ragálgozó betegség fog járványosán föl-1 tetését. Minden körkórháznak bírnia kell! vos nem hatósági intétkedéttel uállitotis lépni a mi városunkban. ily osztálylyal, azon célból, nehogy a fő* el, hanem egyeneaen küldte a kórházba ;
Szomorú állapot az is, hogy kötkórhámnk | épületben, hol a betegek zöme gyógykn- hol jelenleg a nagy influenza járvány miatt fókozatot hővüéte tránt bitétkedéi nem ttfr- tettetik, ragály léphessen fel, t i. arra való, a rendes 90 ágy mellen artkségbefc ténik; mert — habár a humanitás szem- hogy hs a föépQletben ragályos betegség ágyakon még más > I beteg ápoiutib, pontjából nem is ki/ogátolható u betegeknek mutatkozik, — mely a felvételkor még un- ugy hogy az elkQlönitő osztályon is kény* a megállapított számon tuli fölvételt — a;nak nem bizonyult — mint pl. typhus, telen volt az igazgatóság influenzás bel* \tulziufolátt veszedelmesnek tartjuk és egy | orbáncz, scarlát, diphte ia stb mely beteg- geket elhelyezni, nehogy a szerencsétlen ágyon két betegnek elhelyezését míg akkor, ségeknél az u. n. lappangási időazak fordul szegényeknek az ápolás megugadtsssék
sem fogadhatnák el követhető példa gyanánt, ^ ha nem a pécsi polgármester, de a magyar
elő, ugy, hogy ebben még biztos kórisme I Is ezen osztályon (hol s rtthös betegei megállapítható nem volt — ha utóbb ezek is kezeltetnek, kik, szomorú, nálunk igsn
üli oa 4* klr wtrik-amu Mrtrtlii nak.
omlokzat-festók-gyár
KBONMTEINEB KÁROLY
Bécs, III, Haupatrasaa 120. ez (H]át kétélű.) ■hmi A x >r.n jréraaaaasl klllaMvt. <■
Fáhereaagt és haressgt uradalmak, os. és kir- katonai Intéadaéfsk, vasutak Ipari-, bánya- éa gyári társalatok SpitM vállalatok. «pu« msstsrsk, ugysslntán gyári 4s Inyatlan tulajdonotok ssálMtdta.
■ konlokút-loltkik, m.ljak nknlm Molihatdk, mána Ulapatbia, prilihii mtff klItakM Bllltku kUteklal IS krtil hlblt uillltUluk m >ai . fntik uartluteM léi 111*11, Mwoa u olaffeatSkkel. IS-IS
Watakértya, qytilatia kauiilatl utasítás klváaatra Ingyia éa kénaaatw MHMM
Kerékpárosok figyelmébe!
Rndnpesti kerékpár Bslelesi IrlIWK.Táaa folytán
uj és használt cs. és kir. szab. férfi- és női bambusz kerékpárok
mlR 11 kéfdel tart, nálaas básmlalm olmó áron knphatók.
f ksrakak aayaaU áélatttt, » tttérra Utó ilTit-kil*t«ab«a ai«rt«klatk*ték.
_Tisztelettel____ KÖVKMIM KÁL9IÁ2V
Nagy-Kanizsa szombat,
Zala 25 szám. (S lap.)
nagy számban fordulnak elő és kiknek gyó-' gyitáaa törvényileg el van rendelve) himlős beteg vétetik tel, akkor ide semmi más ragályos beteg fel nem vehető, ugy hogy ha esetleg a főépületbal "A többi közül kihelyezendő volna: ez nem történhetik meg; és minthogy az illető ki nem tehető az utcára, a többinek veszélyeztetése dacára is ott kell hagynij-már pedig az igazgatóság első kötelessége betegeinek jóvoltáról gondoskodni, e mellett a kórházban esetleg ra-
beli lakók veszedelme nélkül megmaradhatott volna a ragálykórházban a himlős beteg, hova a főkapitányság a beteget, mint igazi rendeltetési helyére elhelyeztette. Hogy ez igy van, az is mutatja, hogy a megyei tiszti főorvos ur a vizsgálat alkat-
fogást.
Marc. 18-án a sánczi majorból ismét egy
1899. márczius bő 25 éa
legutóbb is tíz darabot — Az igazgató az erővel szemben egyebet nem-tehetett, mint három lábadozó beteget elbocsátott, (kiknek egyike másnap rimánkodva ismét felvételét kérte) — a többi intluenxáa beteget pedig a főépületbe bezsúfolta, a beteg-
■al az épület helye ellen nem tett ki- felvételt sgy napra felfüggesztette. A két
himlős egy szerzetesnővel, ki szerencsére már évekkel ezelőtt a himlőn átesett, teljesen
himlős beteg szállíttatott a körkórházhoz rövid elzárva van mindentől, uton, hatósági intézkedés nélkül ; erről azl^8". kiknél szükség
á s: mélyzet azon forog len, védhim-
gály-fellépésért felelőssé is tehető. Legutóbbi j igazgató azonnal jelentést tett a polgár-1Iflvel beojtatott, röviden szólva, a leglehe* miniszteri rendelet szerint még a tOdö- j mesteri hivatalnak azon kérelem mellett, Mbb óvintézkedések eszközöltetnek, úgy, vészesek is elkűlőnitendők vólnánatr. hogy azt a másik beteg mellé a járvány-1 hogy reményeljük, Isten segélyével a főépület
A kórházi szabályok ugy szólnak, hogy kőházba szíveskedjék beszállítani. A pol- Pem leM veszélyeztetve, hova minden beteg-a kórház beteget addig köteles felvenni, Lrmesterj hivatal azonban daczára, hogy M^gás betiltatott. De, hogy mi történjék mig üres tekhely van ; jelen esetben ped'Sl jelentve volt a kórház teljes elfoglaltsága akkor, ha a főépületben typhusz, orbánci, nem volt ' L a kórház elkülöníti osztályának tulajdon- scarlat, diphtheria, kanyaró lép fel, erre a
Tessék most elgondolni az igazgató! képeni rendeltetése, a kapitányság által I kérdésre feleljenek helyetlem nálamnál böl-helyzetét, ki jelenleg kénytelen rendes be i mindkét himlőst ide bekényszeritette. Ezjcsébb emberek.
tegei között még két influenza folytát) elme-;erő alkalmazásának felemlitésénél kötelessé- Hogy az egész ügyről miként vélekedett zavarodottat is őriztetni, azért, mert az gémnek tartom főkapitányunknak tapintatos, alsóloku hatóságom, a tekintetes közkórházi elmebetegészlelésre szolgáló cellák az humánus eljárásáért köszönetemet kifejezni, bizottság, tanúsítja «z alábbi jegyzőkönyvi igazgatóság kellő lépései daczára ki nem,A polgármester ur pedig kérdőre vonta a kivonat:
flrithetők, mert többszöri folyamodására is | kórház igazgatóságát: kinek engedelmével A nagykanizsai közkórházi bizottságnak 18M> azt a választ kapta, hogy nincs hely szá-1helyezett el a 7o ágyú kórházba m bete- é« március hó il-én tarlóit ülésének jmyső-mukra az országos tébolydákban. !get) nem tudván azt, hogy a közigazgatási ^ígazg^ ur b«nu at^ a varom polgár-
Hogy pedig a ragály-barakk körüli I bizottság az ágyak számát 87, hozzá adva mester, mint első loku közegészségügyi liatúaag lakóknak rémülete nagy, - főleg ha azúrom elmebetegészlelésre szolgáló czellát, éa H™^^**^
gO-ben állapította meg
mint jelen esetben történt, mesterségesen ; összesen
tőt állítólag hatósági egyén által is fokoz- j Vatalosan. Ez eljárás méltatására csak azt tátik, — ez természetes; de nem termé- jegyzem meg itt e helyen először, hogy én azetes az, hogy városunk tart egy a törvény láttam Pécsett a magyar orvosok és ter-által elrendelt járvány-kórházat, melybe ak- mészét vizsgálók nagygyűlésekor, a kórház kor, ha ragály fellép, beteget elhelyezni nem bemutatásánál tobb ágyon két beteget is, akar, hanem csak azért tartja, hogy. ha fel- és a pécsi polgármester nem érezte hiva-sőbb hatóság vizsgálatot teljesít, akkor be-|tottnak magát, hogy az igazgatói ezért mutathaasai ime itt a törvény által elren- j kérdőre vonja; másodszor pedig, hogy az I elhelyezhet Ők legyenek; delt ragály-kórház; és igy ha akarom van,|egész világon.vannak .szükségbeli ágyak,!tör,ént elkelyaaése álta
hi- elhelyezve volt egy himlőbeleg, ** később egy másik himlőbeleg is tiltakozása dacaira a kőz kórház más betegek által elfoglalt külőnftő osztályában elhelyeztetett.
A bizottság ignzgaló urnák tüzetes meghallgatása után, tekintettel arra. hogy Nagy-Kamzaán talüu jár vaui kórház van, melyben as egyik bimlőbeteg már elhelyezve is. volt; tekintve továbbá, hogy a köz>órbá< elkülönítő osztályúnak as a rendeltetése, hogy a közkórháziban előforduló Ieriűző betegek a löbbi betegektől elkOlöni ve ott a hlmlöbotegeknek ott
pedig aaen elkülöflitfi
.. • 1 ti 1 * « 1 .1 , , .. . ,, , „ , , osztály lúlajdonképeni rendel (élésétől elvonatott, ha akarom nincs (akár csak a czigány lova) melyek nagyobb megbetegedések alkalmá- „ mennyiben lehetetlenné váll most már az, hogy
Különben mindenkinek megnyugtatására val felállíttatnak, ezt teszi a kórház humánus egy bizonyos idő alatt oda a kórházban netán
mondhatom, hogy csak közvetlen közelben keltetésénél fogva; a mi kórházi bízott- Slí mS^^^V'^ia.'ő o£
ragályozó a himlő, tehát a többi környék- ságunk is rendelt évenkint ily ágyakat — tály betegekke: annyira elvolt loglalve, bogy ott
TÁRCA. -A A rákfalvi róka története.
Irta: Stampay Miklós
Hát méitóstatlk tudni, ez a rákfalvi róka valódi ipecialiláa a maga nemében. Alakjára nézve többi rokonvéreiaél sokkal nagyobb .. azaz sokkal kiaebb... vagy hogy is mondjam Még nem volt szerencsém láthatni, annál kevésbbé köthetiem vele mélyebb ismeretségei. A mit tudok is róla, a birhsrangnak köszönhetem, aki minden este pontosan referál atöriéatekröl egy-két hitehagyón szivarért.
Érdekes slak ez a hirharan;, valódi egypto nl múmia —■ a javából. — De most ez me'íékes'; lö s róks.....
szerteazórt tollakat. E perctől fogva megindult n olyanlélét is, hogy a kupaklanáca eaie, terve inanöverezéa a róka elfogatása irányában. i hajítófát sem ér.
A kupak-lanáca, melyben s rákfalvi menyecs- E tényállási nagyon megröatehé a kupak* kék nyelve is summáson volt képviselye, alapos tanács; megkélaaerezte hát ugy a csapdák, miot
nyelvpörgetés után kimondotta már előre a halálos Ítéletet
Vala pedig ez ilyen hangzású :
Ha
gyetlen pusztítója, a lompos-lsrkn róka sikeresen nyakonesipetik: az illető tartozik azl n község házához következtetni, ahol is s kórvallottak jelenlétében, a .gonosz-bíró* állal menten karóba huzatik a elrettentő dokumentum gyanánt sz erdő zzélére kitétetik.
a vasvillás róka-bisoiiaág létszámát, eöt maguk is beálllak a glédába.
— Na, most jöijön a róka, ha van mersze mondogatták nagy garral és néhány pohár asiv-valaki által baromfi-állományunk ke- eröeitöre elkövetkeztek az loig árendáshoz a
manőver megkezdése elöli. Soká erősítgethették szívókét, meri bét a róka ismét eljött a kiirtotta kupak-lanáca baromfi-állományának minden elsőszűlö tet, még a biróék nagy kakaaál ia.
Ez mágia hallatlan ; ea mégle aok I...... Ilyaa
aaégyen asm esett még meg a kupak-tanács tisztességen.
Hm I de minek ódalogaak létre az sgyaoaa útról,
Egy napon nsgy izgatottság és megbotránkozás szállta meg a rákfslvi fehérnépeket. A barom, fiak szemlátomást kezdének veszni, logyni. Ma itt, holnap olt, de mindennap valahol tiszteletét tette az ismeretien pusztító .. öldöklö angyal, a ki ugyancsak alaposan szedegette a dézsmát as elsőszülöttek kőiül.
A gyanú, aok találgatás után, a ravasz lejü
fis lett vala asonnal minden baromfi-telep mellé 4—6 csapda is felállítva a róka vendég logadása szempontjából..
Sőt annyira mentek a szűrös ráktalvi atyafiak elövigyázatból, hogy n fiatalabb generációból róka-blzottbágot is válasziának, melynek szigorúan azivére volt kötve: vasvillás állapotban 11 bel-telkek figyelemmel tartása.
Sajnos, hogy mindezek dúcára 11 baromfiak egyre veszlek; ugy látszott, a róka koma'101-hegyre sem vette az elrettentő készülődéseket és a kimondott halálos itélelet
Megrögzött, ralfinált gonosztevő leheteti. Aligha
róka uramra irányult; pláne mikor a bíró uram nem több esze volt, mint as egész kupak-lanáca oldalbordája aagy szömyük"dések közepette a I nak. Éa lön újból nag) izgatottság. A rákfalvi kerítés mellett felfedezne n korpusz deliktlt: a t menyecskék már kezdiek suttogni egymás közt
— Na, ha kendtek oly gyámo talán mihas% nák, hogy még egy nyomorult rókát sem bírnák elfogni, akkor caak pipálgassanak odahaza a kemence padkáján ; ma}d elfogjak ml — mondogatták a rákfalvi meoyrcakék kipirult, mérgaa arccal, a meg az nap ös-aekövetkesiek Jutka néhl rózsáiűzéresnel tanácskozást tartani
Caakhogy itt is bekövetkezett az as ittasság, hogy 1 asszony béke, 8 asszony lárma, 8 asszony nagyvásár éa sok asszony — babiloni zűrzavar.
A sok véleméoy- és nézet-különbözet hatása csakhamar meglátszott a fehérnépek tanácskozásán.
I Bonyodalmas a ürzavar keletkezett; hiába
HlHy-lhiim aanmbat
lala 1& saám (». lap.)
haly dmd li volt; tekintettel végül trra, hogy ■ körkórhán alapaubályok 18 | a izerlnt a betegeket lel vételre u igisgsló minőiiti, annak megállapítása lehat, hogy valimsly batég a kór-háaban lelvehetö-e vagy nsm, aaO hatáskörében ] tartozik, da mag eljárása a lant kifejteitek aaariot érdemileg ia halyaa volt: ai elsőfokú kötegé»taégügyi halóéig lant idézett végléaeil « kőakórhásra aéava aérelmesaek tartja a nehogy a jövöben haaonló eaetek ismétlődhessenek, telkén ígaagató urat, hogy eaan végaéaak ellen a kfliakörhás érdekéban a feWtlei hslóiághos jogorvoslattal éljen.
Etról dr. Ssekeres Jóisef igssgató urnák jkvi kivonat adandó.
II. Ígaagató sérelemként jelenti, hogy a lenti 107/99 ss. végiénél (elhivatott a polgármester Vr, mint elaótoku kósegésségügyi hatóság állal, miuerml ligyelemmel arra, hogy a közkórháznak Z. vármegye közgizgatási huoitsága által .1894 évi április hó 9-én jóvá hagyott alapszabálya! aseriot a kóakórháaban eeak 70 fekhely van; 24 óra alatt tegyen hová jelentést, hogy kinek as engedélyével vett fel Ili beteget.
A biioltság tekintettel arra, hogy a nagykanimi kóakórhái alapiubalyainak 10 (j a értelmében a kórházi bisotlság hstáskóréhes tartónk a kór-bét orvosi ét gondnoki tismélysete működeiének ellenőrién, kivéve a gyógymódnak staksse< rüség isempontjából vsló ellenórséiét; tekintettől továbbá arra, hogy a kórhisl hltotiságnuk ugyan oak ai alaptwabályok értelmében a városi pnl-gármester hivatalból tagja, am böl önkéut követke-sik, hogy a kórház felett a telUgyelell hatáskört nem a polgármester, hanem a kórhási biiottság gyakorolja: a kórbáai bisotlság átiralilag felkerl Urat, hogy jövöben a kórbáx
mivel es ss ember: 0 maga egy egéat kabinet és egy égést plrlimitil. Tegnsp ö Felsége eze-melye körüli minisiter volt, sselÖtt minisiterel-nök, ma belügyminiszternek láttuk : s költségvetés minden egyes tételnél mái-más szakértelemmel lepi meg a t. Hátat...
Kilőnek ma a néppárti Móeiy Antn gyöayör-ködöt a hangjában. Tau mondanunk iem kell, hogy ai állami anyakönyvvezetés beazüotelését követelte, ezúttal kÖllsé|kltme!éa uempon(jából. A takarékot Móciy erre leült i aztán — megint (elállt, — e/udal erkölcsös Mócsyvá alakulván át. A színhazaknak rontott neki és a darabok trlval tolla fölöli kesergett.
Benyovssky Sándor gróf > isiont nagyoo is pártfogolja a asinésze'et és s dotációk emeléeét sürgeti.
Erre Hálksy László mond hoessu ssakaserü beazédet a magyar ssiuészet mai állapotáról. Az országos iiinéisegyesület uj elnökének sok Igaz psnsiss van. * — Ha aaért tartják a belügyminisztérium kötelekében a iziuéaaelet, mert ott van az árva* Ugy is, akkor ennek van értelme, mert a magyar
aainéiiit ii árva...
Igy hat az értelmekre a negyvennyolcaz poéta és lelhivja a kormányt, hogy helyezze ál a izinéiiet Ügyét oda, ahová az tartozik: a kultuszminisztérium kerekbe. Rámutat után aa Opera németesitö működésére (hát még az olaaao-litái I) él után a Nemzeti biinháa értékét megtelelő világi-
a polgármester Urat, hogy jövöben a_______
adminisztrétiójára vonalkosó neláni éssleleteit és ét magyar hasaliaágát helyeti
óhajtásait határosit hozatal céljából as arra iile- tásba tékes kórházi bizottság elé terjeuteoi szivos ked- — Márciut 16-én miért adlak a magyar nem-
Jók. — teli ttinházhan valami ledér francia darabot ?—
(Aláírva a bizottiág elnöke éi jegyzője'. j kérde:
tos éa ssükséges lépés vétve meg Ing történni.
Hogy Széli a vidéki ssiaáaaat WlendttéáÉ m kilátásba helyezte, ennak htaoayára reális értéket is tnlajdonilhat a fontos kaltariniésaéay minden igaz barálje. Megn yugvássai halkKlak ast a megszívlelendő kijelentéit ia, hogy as Operának magyar énekeseket kall aevalaia. (fájdalom: csak kellonel). A nemseti 8sínháa mintán mag-kapta a maga rekuzéját, — kíméletes borkoiiaág-gal, de érthetően.
Aztán kővetkesett a krtsegéazségtgy. Papp Samu, mint ssakember a tádflvéiaik szanatóriumát sürgeti és as orvosok anyagi helyzetének törvényhozás ntján való javítása melleit azáll síkra. Benyovazky grófnak ellenben az s nézete, hogy a közegészségügy felleodliését még hathatósabban el lehet érni a nép, mint as orvoeok megélhetésének biztosításával.
Zsigárdy Gyula a trachomát fejtegeti kAsli-gyelmetlenség közepette és a pozsonyi kórháznak szemészeti oszlálylyal való kiegészítését kívánja
No meg Major Eerenc I Hisz ö is doktor. Néppárti szempontból lógván lel a közegée>ség-ügyet, a tébolydák némának csekélyvoltát matatja ki.
8 most Száll Kálmán válaasol a lelasólalá-sokra. A miniszterelnök késs ás kerek kösagéaa-légügyi programmai lép elő.
— Nem Iunirek lonlotabb államttgyet a közegészségügynél 1 — Hangoztatta Saéll Kai. mán. '
Elmegyógyintézetet szándekosik állítani az Allöldön. A ragályos betegségek terjedése ellen
K
— Tüntetés voltf — jegyzi meg Bsrabás a közönség oktstásál tűzi ki leladaluL A tracho-Ez a tiszta igazság képe, most pedig ! Uelt ma e| «n állami tracíotna-orvosok alkalmasásával
eljárásom méltányos megítélését az igen' _ Lett is belső titkos tsnácsos a (önökből!- védi meg sz Altóid népét; a pozsonyi hórhás pa» tisztelt közönség igazságos ítéletére bizom. I kommentálja tovább Picbler. dig szemészeti osztályt kap.
Aztán a vidéki azinéuet mostoha helyzetét1 — Helyes I Helyes f — kiáltják egyhangúlag j vázolja Rátksy és s msgysr kuliura harcosainak ] minden oldalon ennyi becsületes, emberbaráti jhathatóubb istápolisát sürgeti. ! ígéret hallatára.
I Széli Kálmán színttgyi beszédet mo dott erre.; Befejezésül a rendőrség tételét tárgyalták la. I Több jóakarattal es korrektebül mai minisster- Pichler Győső, s rendőrség különös párilogéja jsége harmadik hetében alig ía nyilatkozhatott' nyargal egy kicsit po'.iciáakon. Okos, el-volna a magyar szinéazetnek sokat per'raktált, de méa éa komoly értékű adatokkal mutat rá aa isoha komolyan nem gondosotl kérdésében A1 államrendőrség téltsegségeire. belügyminiszter ama kijelentése, hogy tárgyaim | Csattanónak pedig — ea már nála elmaradha-övé log a kultuszminiszterrel s azinéuet átköltözkö- latlan, — aat a tolonc-unicunot mulatja be a mit í déae dolgában, reményi nyújt arra, bogy e fon- Háznak, aki az elloloooolt hölgyekkel kötött
Teljes tisztelettel Dr. Szekeres József.
Országgyűlés.
NArelan 21.
Széli Kálmán itt, - Széli Kálmán olt, -Saéll Kálmán mindenűlt. A mai nap is az volt, mint tizennégy mp óla mind. Csuda,
csilitgatta Jutka néni s teleket, róztafűsérrel s keiében, kenetteljea szavakkal i minden dicséretre méltó lörekvéte kudarcot uenvedett a fiatal menyecskék psttogó, csattogó nyelvén. Hej,nehés ott igssrtiot tenui, a hol rázfa vi menyec-kék trtUtntk egymással tikra.
Az s róka még hsjbs kspatja u egéu látat.
A sok alt és toprán-aipogás kösül liutáu ki-htl'atszott e rövid párbeuéd, mely Latkainé ét Baltainé aauonyaimék között etetkuett meg.
— Mit? maga felesel velem? maga,aki visszafelé olvasss még a nagy bibliában is a belüket ? — pattogott Latkainé.
Na, hisz több'se kellett ám Baltainénak; ' odaállt Laskainé elé csípőre (eszitett karokkal t nagyot toppantva lábával, ugyanctak odaböstör-ködte bogy :
— Ejnye, adta.vette szénvonó motollája, hát ugyan a kigyelmed tudománya mennyit ér, hisz még bectüleleaeii kenyerei dagasitani sem tud, mindig lepényeket süt kenyér helyeit.
Ilyet sem m indolt még senki LUskaiuénak. ' 0 az elaő gazdáné és még kenyeret sem tud efltni ?
Es lelt olyan zavar, visitái és lárma, hogy Jutka néni kereuteket hányva magára, mindeu erejét összeszedte az ellentétek elsimítására.
— Megmutatom mégis, hogy én fogom el a rókátI — kiáltott Latkainé; ugyanéit hallatta mágas tónusban Baltainé asszonyom is.
markukba és kiváncsisn várták: et hál s róhát?
ugyan ki fogja
A pipázó atyafiak pedig csak kacagtak a
Alkonyat után azután mindenik tél a maga terve uirint leibe állott rókát fogni, ki-ki a maga telkén.
Már éjfél leié járt ai idő, még tem jötl i róka.
A menyectkék türelmüket vesztve, odahagyva lesbelyüket, nyugodni tértek; csupán a két ellenség : Latkainé éa Btllainé asuonyiimék maradtak ébren néhány tzomszédasuonynyal. Mindenik megakarta mutatni a másiknak, hogy ó neki van több esze, ö togja el a rókát.
Éjfélkor azután csakugyan megjelent a róka. Dehogy a róka, dehogy.
Amiül Latkainé asszonyaimék csak várjak, osak lesik a róka közeledését a lyukólakhoz közel vasvillásan és rákfalvi róka-hurokkal: hát egyszerre u holdvilágnál látják, hogy u szérüs kert felöl nagy morogva egyenesen feléjük cammog egy hatalmas ordus medve; uram segíts! meg két lábra is állt a hunéiul.
Na, 'iszen csak ez kellett Laskainc asszonyaimék mik. Eldobva a vasvillákat éa hurkokat, éktelen sikongatások kötött rohanlak a házba.
Ijedtökben még a szavuk ii elállt. Mire nagy-sokára ugy a hogy magukhoz tértek, elbírták mondani a látottakat az álmából feltápászkodó Lankai uramnak, addigra a vén ordas dezsmáiá-val vigan cammoghatotl tovább.
— Utána I — ordított Latkai s egy töltetlen
rozsdás fegyvert ragadva hamarjában kesébe, fellármáita a szomszédokat.
Ea futottak... u asszonyok ki piszkaiéval, ki meg éppen seprűvel a kezében.
Szegény ordas I ha utolérik, biaony még le-pénvnyé gyúrják,...
Minden ügyekuet haulalan volt. Msgayult ábrázattal térlek vitsu, keserűen mondogatva: tehát s medve is bűnös, a medve la, nemcsak a róka......
Másnsp azután csak elkezdtek a könnyűvérC a'yafiak markukba kacagni.
De hogyis ne ! Ilyen rókaQldőzésaem volt még sohs Ráklalván.
Amint ugyanit Laskainé atsaonyom reggel nagy bátran elment megvisagálni a tyukólat, uram és minden ráklaivi szent, hat a lyuktelep egyik gerendáján ott tálja szörnyű meglepetéséra felakaulva a medvéi... — azaz csak a medve bőrét, szájában egy lompos rókafarkul, no meg egy összegyűrt papírost tsrtvs.
A hír villán • ut terjedt el. OuaectttdüH minden rákfslvi menyecske. A megbotránkozás összeolvadt a kacagás*ah
— Hm, hm... hát esekel Üldöztük*?... de ki volt bal a tolvaj ?
A-„gonosz-bíró" felolvasta az írást, mely i!y-teleképeu hangzott vala a maga eredetiségében ;
Tisztölt Kupak-Tanács!
És mindön ráktalvi menyecskék!
Tluiőlelöm mély külejezéee mellett adom
Nagy-Kanizsa, szombat
Zala 16. szám. (4. lápj
1899 márcriua hó 15 *n
házasságokból él, mslyak segélyével _ ti-sennyolc dámának szerzett budapesti illeté-kesslgsl.
' A honstyák jót nevettek • tizennyolcszoros térjen. —
Itnlfi 99.
nemzetiségi izgatást és ul, míg legutóbb a nagyváradi Rolcas-eseiben, szigorúan meg fogja hiu-ailani.
Polonyi Géza Qajárivrl szemben belyreigazi-tolta félreértett szavait és reményének adott kifejezést, hogy ai uj kormány alatt a nemzetiségi kérdés uerencséaebb megoldást fog nyerni,
A képviselőház ma befejeate a belügyi költség- mmt a bngy Bánlly ezt képMlte. vetés tárgyalását és hozzáfogott a kereskedelmi Ezsel a vita és a belügyi költségvetés tárgya* társa butgeijének megrilatásáhos. " lása be toll fejeive. Sxéll Kálmánt lelkesen
A belügyi tárcánál' váratlanul még egy sAle- megéljenezték és keadetét vette a kereskedelmi sebb keretben mozgó nemzetiségi vita is lámadt. tárca.
Erre Poléayi Gén adta meg aa impulzust, ki Miutáirkeményi Ambrus előadó a vitái be-sióvá lett ejy tegnap megjeleni röpiratot, mely | vezeiie, rögtön Hegedűs Sándor emelkedett fel
szólásra. Az égési Ház osztatlan figyelme között
Bánffy Dez*ö nemzetiségi politikája cim alatt nagy dicshimnuszokat zengedez Bánlfyaak, de sgybso néhány oly adatot köaöl, melyek a hivatalos titok látszatával birnak és aiért a külföldön könnyen félreértésekre adhatnáoak alkalmai. Polóoyi a röpirat gyártásának ezt a módját kritizálta meg és kérte a belögyminisztert, hogy hivatalos adatok ily fölhasználását pe törje meg.
Széli Kálmán rögtön felelt Polónyinak. Kijelentette, hogy a legutóbb gombán ódra keletkezeit I uralkodó rendszerről, melyet röpiratokat nem olvasta, azoknak megjelenéséi j elítéli, túlságosan tapintatosnak nem tartja, azokért 0 felelőssé nem lehelő és legjobb volna, ha az el-inult korszak fölött már berekesztenék az aktákat. A sajtószabadság idejében nem hiusiihat meg semmiféle röpiratot, de nem kell ennek!lék, midőn majdnem egyórás beszédét semmiféle tontosságot sem tulajdonítani. A hiva-; Sokan siettek Üdvözlésére, talos titokkal való visszaéléseket mindeneseire
fej'etle ki azon iránynyelvekel, melyeket tárcája kezelésénél szem elölt kiván tartani. Fejtegetései, melyek rezortja minden egyes ágazatára kiterjeszkedtek, a Ház minden oldalán tetszéssel találkoztak és helyesléssel fogadtattak. Behatóan ismerteit* a poeia és távírda keretében létesítendő újításokat, igen réssletesen foglalkozol! a magyar államvasutak kezelésével és ném kevesebb alapossággal szól a vicinális vasutainknál igen határozottan
lektilt. Koeulhtal szemben bangtulyozta, ibogy a kormány a vámaaövatság Utasításén lösafcsaík és egyelőre |fsl nem tsbsti, hogy az osztrák kormány is ne érre törekedne: azért egyelőre adós marad a tulajdonképpeni válaazaaal. A Baria által lehozott anomáliákra nézve közőlis, hogy ö azokra már hivatalba lépése napján gondolt és már meg is sürgette Plósz kollegájánál a bizlositási (örvényt Ezt a bejelentést az egész Háa zajos éljenzéssel vette tudomásul.
Ezzel a vita be volt fejezve. Az ölés végén Rosenberg Gyula sürgős interpellációt intézett a kormányhoz a keletindiai cukorrám-kérdés dolgában, Hegedűt kereskedelmi miniszter rögtön felelt és kijelentette, hogy a belügyminiszter utján már lépéseket tett, hogy az angol kormány a reánk nézve kétségtelenül sérelmes inlésksdés reparálja. A Ház a választ tudomásul vette.
Mai ülés alalt jelent meg s házban hossza távol ét után Justh Gyula, kit tnindan oldalról szívesen üdvözöllek.
Nagy Agyelemmel hallgatták meg fejtegetéseit, melyet az ipar és kereskedelem fölvirágoztatása érdekében lemondott.
Hegedűst minden oldalról zajosan megéljenez.
befejezte
A sMoft jelene ii Mie-
Irta. Iwraál Mláa.
megfogja akadályozni, bár a jelen esetben nem j szédében rámutatott kereskedelmi politikánk lé-| hiszi, hogy ilyen elkövettetett volna.
ügy Polónyi, mim Széli Kálmán fejtegetései i!4il kér'- Konkoly Tbege Miklós volt a mai
Ennek a' n''P szónoka, ki a gőzhajózás feji esztését
szólt Píchler ,0rHe"8,
a Gozsdu-félel Az üles végén Széli Ká'mán beterjesztette a?
Elfogult magyarjaink nem egy esetbes sértésnek vessik, ha bendünket Kelethez számítanak és pedig ájért, meit a közfelfogás szerint Kelet a tétlenségnek, a gazdasági és erköesi stagná-eiónak hazája s mindazok as eszmék éa nemes törekvések, a melyek a keresztény civilizáció alapját teázik, ez idö sierínt nyugatról kelnek ki és jatnak el hoszáak.
Nem tartozunk Kelethez, nem azért sem, mert sokszor osak lassan, ragy éppen nem tezö bajaira és hibáira, melyek számára orvos-; ri„yn,k hajlandók azokat a törekvéseket aa-
Ulána Kállay Lipót ügyesen csoportosított be
áltslános helyesléssel találkoztak, vitának kapcsán emelt aztán Győző, ki rámutatott arra, hogy alapítványból óutöndijazott román i(jak az ekként nyert pénzt a román liga szolgálatára bo-csájtják.
Gsjári Ödön is szükségét érezte, hogy'a nem-aeliségi vitában részt vegyen és nagyon melegen megvédelmezte — báró Bábfíy Dezsőt és gróf Tizza Istvánt. Bánflyról kijelentene, hogy nemzetiségi politikájának nagy eredményei voltak, melyeket osak a gyűlölet képes eltagadni. Ot azonban minden támadás, mely Bánfty ellen intéztet
állami lőssámrevőségnek az exlez-állapot megszűntével kibocsotolt jelentését, melyet az ap
guokévá tenni, melyekhez a fejlödée ée emelkedés kötve vaa. Itt állunk Kelet ée Nyagát között. Eszméink, törekvéseink égési nemzeti jellemünk erre matat. Aa az égő vágyódás, mely a nyugati társsdalmakat a eeggazoagulás tekintetében eltölti, náladk is bőrén éssUlhetö. S'eretjük a nyugati kényelmet, s a mi ennek
propriációnálie javaslat -árgyalása alkalmával ^r,
napirendre tűzetni.
■árelaa 38
Gyorsvonat-tempóban intézi el a képviselőház a költségvetést. A kereskedelmi tárca feletti általános vita ma már befejezést nyert. A kormánypárti padokról szólalt fe1 gróf Károlyi Sin-
ni fog, cssk arra fogja indítani, hogy Bánffy iránt dor> ki Hegedöe miniszternek tegnap elhangzóit nagyrabecsülését még csak fokozottabb mértékben | ^nyelveivel egyetértve néhány égető részletkér-
fejezze ki.
désre hivta fel a kereskedelmi kormányzat Ügyel-
Wlassils miniszter erre - általános helyeslés!mét- Az agrárlőrekvésnek érvényesítését kívánja
között — Pichler szavaira reflektált, kijelentve, hogy a magyar főiskolákban nem tűr semmiféle
tndtéra mindnyájoknak ö^ye'ömben, hogy az mai röggel elkövelkőzlem véges'eg az Rák-lalva környékéről, mivelhogy az megmaradt hitvány ssárnyasok nem elégitik kl már az illmaradási kévánságomat és mivelhogy az k íróba húzástól léltem as bőrömöl. Mártó' ha esetleg eseiközésem lenne az Rákfalvába, jobban vigyázzanak peslanlásaikkal, mert az róka, medve, meg én nagy praxisokkal rendelkezünk az lyukfélék elköveikeztetésében. Kárpótlásul itt hagyom kigyelmeteknek az medve bőrét, a mivel ugyancsak megijeutöltem Lazkainét, meg az róka lompos tarkát. Osztozkodjanak mög rajta embőrségösen.
Egyebekben azt a tanácsot adva, hogy ne nézzenek engöm máskor rókánsk, medvének, mivelhogy én lölkös terömtméoy és raflniázott lyuk'slsajálitásí intézetből való ragyok,
maradok lisstölettel róka,medve és Miska egy stőméiben.
Na, erre már az emberek i« dühbe jöttek. Ez mégis több a soknál; hát ilyen gúny; — ilyen kudarc is megeshetik Rákfalván?
összeegyeztetni a merkántilis irányzattal, hogy Magyarország mezőgszdasága hátrányt ne szenvedjen a folyton lejlödő iparralés kereskedelemmel szemben. '
Dr. Major Ferenc, a következő szónok a kisipar fejlesztésére, s a munkáskérdésre terelte Hegedűs érgeklődésél.
Komjáthy Béla erős bírálat alá vette Hegedűs tegnapi beszédét, melyből — szerinte — hiány zik s részletekre való kiterjeszkedés és cssk általánosságokban mozog.
Egy igen aktuális kérdést intésett a vita keretében Kossuth Fereno s kereskedelmi miniss
szerencsésebbekkel lépést tsrtsunk, de e tekintetben nem egy irány-baa csakis a.jóakaratnál maradónk. Szeretnénk gazdagulni gyorsan, nagy arányokban, de bár- < mint hitegetjük is magunkat, egyáltalán nem gaadágulunk oly rohamosan, mint azok a nyugati nemzetek, melyeket példányképUl magánk elé állítunk. Azt óhajtanám röviden kimutatni, miért?
Három nagy nemzet van es idöszorint, mely a gazdasági civilizáció élén halad. Az eleő aa angol, amelytől származik nemceak a főz és villámossáir. erednek a gépek tarén a legjelentékenyebb föltalálások, hanem as, melytől ss egész világ átvette u vagyonosodáe bő oeéssetét, a közgazdasági tudományt le. Ehhez osatlakozoak az amerikai Egyesült Államok, melyeknek lakossága az aagol-tzász törzsből származik s a ter-
mészet állal uynjtoit, sok tekintetben kimerithe-tellenuek látszó előnyöket ifjú erejével, merész vállalkozásával aránylag rövid idö alatt óriaei gasdagsággá változtatta át A btrmadik a ránk nézve köaelségénél fogvs legérdekesebb aemset a német, mely politikai eldaraboltságát megszüntetve, s közgazdaságnak úgyszólván minden térés báinulstos eredményeket tudott sráaylag rendkívül rövid Idő alalt elérni.
Ha önök bejárják ez oraságokat, lépten-nyomon rábukkannak a gyors gasdasági haladás
_ n aromalra. Emelkedő városok, gyorsau szaporodó
terhez: Azt kérdezte tőle, tesze a kormány I,r4.0'U«?' ^éj ,mé« "
' köreiben is. Amerika, amiat tudjuk, ezrenként, előkészületeket sz önálló vámterület tényleges százezrenként vonzza magához azokat, a kik
behozatalára arra az esetre, ha Ausztria a kon templált reciprocitásra nem volna hajlandó a szövetség megújításánál.
Bsris Ödön voll a vita utolsó szónoka. Az egész Ház helyeslésével lalálkostak azon fejtegetései, melyekkel a kereskedelmi törvény néhány hiynyának sürgős pótlását sürgette a miniszternél, különösen a bizlositási űzlsteknél napirenden levő visszaélések ellenében kért delmet.
la régi hazánál hálásabb é« jatalaazóbb tálait
I keresnek tevékenységüknek. De as ó-világnak e« a két nem<ete, u mely ezelőtt a legtöbb kivándorlót asolgáltatia, ujabban diesekedve matathat reá, hogy a belföldi gazdasági viszonyok javulása folytán polgárai közül mind kevesebben éreznek hajlandóságot átkelni az óosánon ée buoaut mondani régi hazájoknak hoaaau időre, talán örökre i». Álljanak itt összehasonlítás és .I szomorú taauság kedvéért a kővetkező adatok i Csupán Hamburgon és Brestáa keraeatll kivándorolt basánkból 1881-65-ben átlag 18.833
Hegedűs Sándor az ösues felszólalásokra ref-legyén, 1888-90-ben22.074; 1891 -JlMenpedig
Nag^-Kamzsa, »iomb«t
Zala 16. nám (S lap)
IMI. nároana bó 16 éa
16 591 Hónuk lakossága at utoleó atáaláláa eaarint Horváioraságot la beleártva, 17.463 millió volt. Ellenben a kerekiiám 60 millió Iskóesa) biró Némelorsaá|ból 1887-bea őMseeen csak 18.801 ember váaéorolt ki. Éppen nem tnlozagk, ka aat altitjak, hogy a magyar kivándorlás .évente legalább 30 etar (Bn lehető. Ha Németországban oly roeeuk volnának a viesoayok, mini nálunk, akkor onnan évente ma ia 90—100 eser ember-aak kellene bajéra llai, de aem hagyja al hónát több mini 17—18 aaer.
ált fogják mondani aokaa, bogy haladtnak mi ia. Reá matatnak a fővárosra, a péozinfézetek virápáaérs, a vaaatak kiépítésére, a kereskedelemnek éa itt ott ai iparnak ia al aem tagad-balé fejlődésére. Niataen aséadékank tagadni tat, ami igaaaég, de ö«ésemérve haladásunkat a
á föváraa tehát el vaa adósodva, talán állapot ok boa vese aaá, aaselybea |it#ji>k ■ég nagyobb mártékbea, mint a vidék. Gyoiaaa egyem arélf éa aa áltamt gfámbeéáa váltottál gaidát a káa éa telek. Kevés as állan-déaág, a dolgok alapja éa eélja a apeknláaió. Es pedig nem helyet, nem egéasaége* állapot a
aptaaija al a gaadagaiaaaeb, smslledéeaeé tgaM forrásait.
KOael késaés éve, begy a beim ka<Séi| aaia
könnyen katuitréfáhoa vetethet. Eladósodik a • dfizfltt skálőt'e, kosába nautterva, kiba itá (Qld oraiágaaerta, háttérbe kerllaek a milliók aátai -it ét fegyverbe •aéiita a asame- tobbjait érdekei a a kétaa értékű gaadaaági baladáaaal pro libertate a aeamet usbadeágaér etemben áll a társadalmi béka megboatáaa áa A saővetkesák aéaaMia agya«aa a fatsaa aaokaak a téayeaőkaek »tétporlá«a, melyek leaj, amelyért HskOeey k'ereei kareea* haséba aaaasaMak jövőjének eaar éven át védői éa ma- szálltak a halálba mea<aá. Ml ia a aaakédaágári, tosiióí voltak Magyaroraaái jövőjéért áa aaárt bareeiaab, hagy
Eszel a helyzettel etemben a magyar uAretke- munkás eaabsdaá#>aerete éa éamagaakra lá« zati iio'ü loiry sly másfél évtiaed előtt indult ki a maaakodé palaárokat nereljlak a kt.áaak B» melynek az élén akkor ia agyasat a aagyaevl terjeei-alk a kitof*«ta'aa Balét) morált, |á aár-férfin állott, a ki a aaOvetkeaet táaalájál moat lékkel kilagáaUlaa árut mérjünk A*maeee**el|ák aem csüggedő erővel emeli magasra éa magasi* a leankáat a tikárai, a paráaat-" aa arrei.
nyögnii államukéval, aa maglebetőaen gyengének' ma ia a< áj irány retetíi rgeméit, a ayaitott Annak tehát, a ki a térea ba'sdei akar, a» lag Rlllaai, pedig a ki vériénytáreá«al lépést j giadaeági sjtahadaágol megbeceálve igyekezett ideália*a*i vagyitaai kell a taté élet wéksé tartani aem bir, el fog maradni, bármilyen sSfcv metteremteni Mszysnwágos azon fényerőket. Keinek saélláavlásáva
aaradai, bármilyen nagy ia a távoláéi, melyet a kundaló poaitál mtg-tenni siksroTt
Niadeteket átért hoiUm fül, hogy felvet-heaalk aal a kérdéet, ml a gyore gazdsgaláeoak alapja, aU bittoeiija a lenti aamtetek javára a
igyekesett magnemeeitaai, ea állal feeÍNfebb törekvéseket oltva belé, aat a küzdelmei, mely a gaidasági feaaöbbeéget, mi az oka annak, hogv I kenyérért vagy magasabbra tekintve, a ssátes különben aagy éa jawaiékeay aamtetek, például | rekeri éa ofaaaok éa fraaeiak, őket agyanabbab a 'enpö< baa kőretai aaa birják t
egteremtem Magyaroresácoa azoti fényerőket, {telnek Méltányláséval. A ga«is*ug ■sewlo'ét a mélyek nélkül a nemzeti emelkedés problimá* a hamsni«aiueeal C« leeé e asaayar eaéveihtaetl tikas. Haagostatta az egyéni erélyeek, aa öeae- asaagalem jővíje iá. gély, aa erkökui lunyesöknek ioatoeságál és ■
üllőkért fö vik. Az égoisma-aal sasi ben, abban a társadalombsa, amelyet eaáadébo-aaa éa aam ia miadig jékiatemlleg, abban a
Kérdezzék meg önök aa átlagot amerikait éalhltbea ringattak, bogy a közgazdasági tudomány ___________
as azt fogj. mosdani rá: hogy amennyi ben as nak és aa abból folyó kwaáusati prakszitnak kftgüfTek t jerék, buzgó munkásának ha
aaahaei inlé«aaAa«ak fi >walamKm lAkaluák a ntaae kKaa aam iiaslmaa artlllrmi I lllalisaaéaiklai m' u .
BIRIS,
- IcaaaágMgji Msseveaéa. A tirély f\gimp Nándor aa'aegeraéem tárvéaysaéái fagyáét aa aradi jgré>biroea|boa Mblrévá aeveaia u
Hrara Antal mrgbalt A
aiaes köze as unalmas erkölcsi loieleeaégekbes, é< nem volt kőanyl feledét Kleiata aem is
táláról értaail bmnQnkrt egy Kaaalhétyrél
• eiben Intézmények fi/yelembe jöhetnek a
szabadalknttnány s as asta sarkalló egyéni sat-... ... . _..„_ _ ^ , . . u
badeáa aa, miaek é tekiatetbea lettöbbet kii- akartak meghallgatni bem,linket, kteöbbazonban érkezeti gyáSBielentáa. II**i A*m tárfl
aaOekatéék. Bizonyos fokig kétaégklvll igstak I midőn u eredményeket tagadni már aem Iske- korának l*gaaebb, legagibaabk ráaaát Nagy
ié vsa A ssabadaág előmozdllja a haladási, ds i tett a a nyugati államuk példlda miadlebább Kanisaán tőliölle éa üt la lankadatlanul a
csak akkor, ha a polgárokban megvan asm lelklkrs kOtítU s woclálU poliUkt fo*to«ágát, kötügTfk érdekében butgólkudotf. M<nt a
napán a munka aterstele, nem csupán aa elö- nem tárhatták el föleiket nansssaiak éa kiváa- . . i
raUrekvéé, hanem aa egyéni erély Is, mely nél- tágaiak előtt. Megértik aat a csodálatos, ds nem vtro" MP'BwötWraWIWW Wlm lagia
kii maga a szabadság keveaet ér. Ima maguk ssokatlan dol|ot, boay midőa ural; a kormány aadvali nini a heryi aajlénaa diMtána
a franciák, a kiknek a aaabadaág annyit k()> beterjesztette as 0 hitelssOTsibeteli Mrtéayiavaa nunkáaa : tollal érvénytaitetle aaaktudéaál aaőaket, a nagv versenyben lassankint etmarad-1 latét, erdőkből és berkekből sttrön hangzott felé a minden épilkeaéat Váto«randeaé«i áa
eek és légjobbjaik barallják as okot, es at [ dicséret és a szövetkezés bsrái|áaek vallettak kérdésben egyéni erély gyöaglMaa, aa ÖaseRély klveSíésc magokat olyanok ia, akik előbb agyan kereset
vagy hiányában áA ------
k ásd Ott annak
I töröd lek veié, most aaoabsa részt klváa'ak
Isagyortabbsn gasdagaló aem setéi i adják I aerta est 801 tadják azi ia, bogy a aa
HBBMiI u idején a noetani Sugár-öl BegnyitAaa «|> kaiméval a mclléll, nogy aa tMaa a
A ssabadaág egymagában véve nem e'ég, aa | árai baadő gjru«»li*nkbőL
Igy jött létre sanak a illatán társadalmi Caengery-ulrával agyenlö aiéliaaé||il aaa
6-világ k la ewmeri1
korlátolt aaabadaág veesedelmekei reji
Mikor aa arfeebbet testi arrá a gyssgébb ftlOU, | bitelesovstkrstti körpoat sbéllja, alOkéaattnja s saolgasápisk, Káért sáa
■oss» lomnak agábaa. I tslek falai
erH»ányeul, indáit
lőaOI
De
aselr a Káé- bályoitaaááb
"T^* kenaami, ■áé iréeyaa* is
Ha as ö terve ment rutai ■oal Nagy-Kawaeé nak volna
JM megindullak a n-.sg»hask és slrlen alakalaak i(*(An SugáMilja, melyen II ft
ontják körfll olyan iotéeinéoyekkel, a melyek a|lo|yaMtá«i ssővetk«>etek. Nehogy esek alakaláos Cwngery-nlcai vaeuli álfátdliVl agyanaa-
vowíh kilátás nyik volna a •F6rháac<
talkapáankaak gátat vétsek, ezért fektetnek a ladktlanaág v ijy ro-staksr<i ■ialt bukfirtk
súlyt a stövstkssésre, mely s gyOniékel védi, a bos veteesen, llápitoihik a Hanayé i, amely pár Iievü begyig. Ttrve aaonban aonab da
SSl^í^^ RM«Í. m ei cin, hogy a lanácat larv elien a kép*
fekfetai; MléW|e éa (gyénl erélynek Kppen bennllnket am né>vs, kogy blvstasáasb megír- 17,1... r
ééBvetbewe klasszikus! lelni képes lehet
aelöiealQlelben la a sajlöban igán atHfo-A érövetkéééi eaittéje beba>el mit áeaf»lé.,Mn kttadOtl, agf köaöneégee magla-Mig sgytésaről soksa álmmosjiaiii akarnak min* Irdeken meglMMI A hfoNrvanaa évek
sea vak üst, bogy a
Attdje aa a kél oraaág, mely aa Kerópábaa leggyoraabbsa gaaésgal.
Ml aagaab restéről sokáig salaién abhaa aldent, aáaok mlttditittil a •aővetkaiéo ereiével elejtn (talán éppen a kÖaQgyek terén Mr
TlniüL'1..?K Ulott onaetlafl kttidaltnénak altartelanaér ség képéé bénalébét I fejlettség alls rs*élt asn cápán taktéri, mgyasatási, b>ra<sali *sö- " .. , , . , ,
fnkárs aaeial. vaikcaateVrol, bsaam srrél la, bogy ss álatbii ""•I1 élbedvellwadve) ellévoaoll yéroatiRl
gaeaNra eaeméevebaek, hsaertl tapuilaléiok* tositáet, e jég eiléei védékesést helyeesa má> bél éa Keaalhelyen lalepedell meg, bol
nsk kellelt blsba jonnt, alg véfll elértik aii, Ikéal, aiét ssOvslkéee'i llspo* megeldaai »•«> aainlén e|éaa otlaadáaaal Mytátla luonbál
kaaj a kOavllaaéay kód jöwasbb irányba for> léha*. A'akslsak telssAvsikeaeiék és nea kié kodáall Hsakadatlanul larvekbefl iasó W
* A wabaMi nyalttá akart áraék il. Ai waséy MiilMöveMl Vö„ M Kanlhalt k«aéleléneb Mrtáneiéba
I kOapoai allgboiy meraiskuli, már is ast halljuk, , ,
l- hogy «a aa iaiévat, a.m<áa cakis a .aemélyéé éPP*n 0,T»° l»»H»o fMgge^ Wa be
laék sevnal, pelitlbal éa Mnadalml taklaté'ben | kilel knltltálksáis »an •servsava, a btpeihskalis nevál, mint a minővel
égyaaesea káné, aert élelméé, ée klaéletlta | bilel bérdééét asm oldhalia mag, Mrtre uj alkotás mér MedheleUatiné lette.
áslva llaatáhbaa látat, véve aaa slég, sőt a naa
•eabedaái, aseiyet a ssaaeheet'srtsmaaaak
NagT-Kaollaáo
csoportok kesébe édla a katalaat i urakat iM keli éa pedig a tnlnl a s«gy tnldblielmasel, Halála alkalmival a caalld a köveikeaő ég '
ssásesféket bájt esek liájábé. A bsraloo 4vóla továbbá Haás>- és Uaiororaaég peldá)a matsijs, a¥t,.uuBté«t adta ki arallaéé (ssdaaigl Nlbadság lm alatt »ák> njbot sslrstkostl aUpea gya srwniee* ama a>.
aéayel'lk kl Beregnél, Máraaraaaak araét. At aesaék forronjaeak é« aapról naprs a<a« Alalirmiak maauk, valamii4 aa áeaaaa reáoe Kééi é nemrég aall idők Isjleményoi érlellék porodik ssek ssáma. a kik rnt eb a sé0>stkea*ti sáf Hévében lájdllotnfól magtárt aaivvat Meatll
" T ------- m——||-----^ * 'HAr |i—L—^ Él" " ééeffHH alyiab. itletve tsetvéréaak Meneá Aatél
épiiéamek ml|á hó tt-éa ||M eua I árafear, eleiének ll-lb évébea, boasaas aaaavéáéa atéa történi ayámae atbuaytái aat. Ksaatbélf. IMV tiisllflU máretaa ná VI Aláás la bélé urslrai Heaea Alaiéár, Haaes Mla jtanaela. oar Hálb Királyáé mll HaaMi KaalM eővéra
- MalálaaMab. 0<v. t**j Oá>iéaé lltl Kromaler Kéflaa araa Nlrá há W4e, ilaléuik TfUk évéysn etbaejri nsgy Ksaisaas t iaaa a flsjtfk*a{«*Í birmslaeka éaee
aa ilfeldl agrarssaelálliaasi, a gsbaausanrál s assaénak aaglleéaOval u llipákra aksiják f*k
a késvétliokaek asl • ssarsokságát, asly ma Mai a saaa*! giüdsségl életét. BiliOsitatii a
UlfB légaklallasabbal ayllétknsik a ai|tii bor tarssddai^ébrt a ajtnKtitni w sltraié'it, mtlj"
M klraava sl aa IrlnyiM klidslembsa. A feli- a tőke %» maaka, n«ur él ka eaber lleOtl i
Istes awalélá sem veeil éstrs, bogy fs|lödé<0ak saada-áfi >sst>s<lsiig korlllaá urtU a •eb sgées negysssrt éa sokai állal aaaylra kll|jletl, báaah épllslé beaebra rsbott kártyavár. HUseo
_^___________________A aaijrsr siővátki'ili Isy jtlini s mipa-
aaaek aagy résu, a aelyra Méikéb véiyiak, rodé ano<t«tak, sré«bálo bit a< ••sms arewbee, lésgia péat aiéjévil létééllt l aagábaa a fovA- lokosóoö ■uakskedv éa •obasalé aedmányél. roabsa aaaylra egáweégleleoek a slatoayak, Ml Issi, ml Isbs |Avaís * bogy a amit 1QM. évbea a lélébbivalal blaala- Aa, liogy kUrdiűe 4* pod>g él^lslssaaaa A* elhaityibae táaal saeriat as alaéoil iaéallaaob Siláks saadó kladjön a nsmsell fejlődé* el eu-égeival, as Oalasee 8. II

áa aaáasitva tatl 61 ailllélofltitol. Aaiagat- ■•aorával, » kl'«tkmsafol4 i írskves-kkeli v*dj-, • Iraijs, lasokra bsksbslsttsk lé'4 aUllóayl rnsgánköté óvjs, s||é*ltée a kistaoerakat •> megadja nékik . .W .Vé/ád*
aafjál
kir póeu éa tártréa
telééi, végrébé)tá*llag pedig 41'9 milliói, llagy>«- a boldogulás Irhetitilgái, Tare utsea olyan alls- Igyslé, a bslybai páau ra távírda bivalal Aaá _ lat átírtak 1&99 millió értékét Kssabol poi<>ka', a«<lyi>sa a mankáa éa btrioiiM •""» kéask édse éayls Ö#». S*—*mrr ,tU/wmi f. ké a IrutakelóbbAl, ba béljrsaskrs oask léi áiirá* aao<aá|a s pénslok, s nwlyrs isánaorul, ataalyei ll-ás al avas k>rában Veasprémbea meghall, a
•okra padig t rsáaalékoi atáaitaak, a liinaatár áaístébea l<dkasaaál. hm*a ara. A bol a kö- atyaitól! f, bó IMa nagy raasvat áeieU teaet besáltlé legalább 4 éa léi millió. osöaMi nem esaVnewb'>*, bsae-n javuló vagyoni letett el A ttaataa eMtréaál, ki vár«>a»bkaa a
Nagy-Kanizsa szombat
Zala 25 szám (•■ lap.)
készpénzben. Néhai Kktm Rezső 500 forintos alapítványának 1898. évi kamatjával (20 fonót) Dlabaecsek János rézműves tanuló jutalmaztatott. — A könyvtár záró-számadása szerint az Ipar testü-'et a lefo yt évben nem kevesebb mint 327 frt 89 írt fordított uj könyvek vételére. Oly impozáns összeg ez, bo;y bármely előkelő társas egyesületnek dicséretére válnék, ha hasonló célra lorditana ekkora összeget. Az Ipartestület könyv-társ 739 kötetből áll, közte a 100 köteles Jóksi, mely a múlt évben izerazltieH be. As ipartestület vagyona 4602 Irt 28 kr. — A közgyűlési megbivót, mely számszerűleg beszámol az Ipartestület működéséről * helyzetéről Ofpel
1899. ftárriiw 95-én
Miksa opera)te-bulfó, komikus. Kréaa M»»f paraaa'-apa. Torday Károly, segéd kv»Ut«* Palotay Gyula, aagédazrrelméz. Hérics Oltó, Ki« Sándor, Vetési Dániel, Szabó Gyula kardal«a*á és aegédszinéasrk. M U a o r Színmüvek, vígjátékok, drámák; A becsölet, Államtitkár, Artiíaf kalandjai, Becstelenek, Frémaillon, Gautbier Mar. gil, Falusiak, Eelolraaónő, Három testőr, A dolovai nábob, Folt, mely tiagtit, Két ér mnítáa, Mtriauna, Hütelan, Kikapós pstikárus, Leaoadáe, Gyurkovita leányok, Ezer év, Makra ncqt hölgy, As első vihar, Katonák, Adóiján báré, Mintáiét?, Nők barátja, Ss*p márkiné, Szókimondó aa-auay-aág, Tadós nők, Trilby, Szikra, Himfy dalai,
gyakran megfordalt, sokan ismerték, s ismerősei mindannyian szerették szivjóságáért.
Pintér Sándor asgykaniissi vendéglős Ili éves leánya ; Erzsike, m&re. 28 ikén este hosszas szenvedés alán meghalt. A haláláról szóló és miadeakiben őszinte részvétet kellő gyászjelentés igy hangzik: Pintér Sándor és neje ssül. Vajda Mária a saját, agy gyermekei Sándor, Mari, Eqilia, Dénes és Margit, valamint sz alu írottak éa szán os|rokonai nevében mély fájdalommal telt aaivvtl (adatják felejthetetlen szeretett leányuk, testvér, éa unokának Pintér Erzsébetnek folyó évi márcias hó 88-én esti 8 órakor életének 16 ik év'bea, a haldoklók szentségének felvétele.alán történt gyászos elhunytát. A drága halott földi Károly elnök és ftltz Pál jegyző bocsátották tl. j Aránylakodtiom. Operettek. Gaaék, A kék asszony maradványai fojyó bó 24-én délután 16 órakor .- Kitűnt Hadviselő. A nagykanizsai I Kis alamuszi, Hányameater Boszorkány vár, Ci-fognak a róm. kath, temetőben levő hullaházban! önugtíyzi-tt&veiknel könyvelöje, Hnu Soma, gént báró. Ken ész leány, Kirélvtogáa, Nap éa s rém. Uth. hitvallás szertartásai szerint be- szerdán este nyomtalanul eltűnt. Weiss, ki csa-1 hold, Nebánlsvirág, Hip-Rip, MikAd<\ Suhancz szenteltetni és agyanolan örök nyugalomra [ ládos ember, már közel 10 éve könyvelője ez; Szultán,Sainiianoda, Tél éatavaaz, Talmi hrrcégaő, helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldout intézetnek és buzgó, megbízható tisztviselőnek Üdvöske, Vsrázagyfirü. Népszínművek. A a ordni hétfőn márc ns hó 27-éo délelőtt 10 órakor fog bizonyult, ki pontosan megfeleli kötelességének, mátkája, As édea, Gyrrekaseaony, Gyimésl vad s helybeli szentferenorendliek plébánia templo- Weisz szerdán buzgón tanulmányozta a menet- j virág, Spitzer Régi, Jani és Juci, Kis madaram, mában a Miodenhafónak bemnlaitatni. Keli. rendel és este tényleg el is hagyta városunkat, Asszony verve jó, Holtomiglan, Parasztkr>aassnny. Nagy Kanizsán, 1899. március bó 23-(n. Áldás a nélkül, hogy családjától és számos hitelesöjetöl,' Nag).ipó, stK stb. Eaekea bohózatok. Kenelányok, és béke lengjen a korán elhunyt drága halott bucsut veit volns. Neje, ki jómódú helybeh Kukta kisasszony, Csókon ueraalt vökgéey hamvai feletti Vajda Ferenc, Pintér Jiínos nagy-] szülök gyermeke, nem is sejti hová tűnhetett férje. Három kásmér, Diplomás kisasszonyok, Trilkyk, bátyjai, Pintér János szül."Tiber Szidónia, OzV.! Az intézetnél serényen folyik a vizsgálat; vájjon | Két Kohn, ElbQvu t uőá, Pünkösdi királyné, Juhász Pétereé szüléiéit Molnár Máris nagy- j nem követett-e el Weiss valami olyan lurpiszságol, ] Lili. Béret-lel tételek 80 előadásra: Pa hely 70 nénjei. 1 melyből az intézetre is kár háromolhatik. Ismerve frt. Támlásszék 16 Irt. Zárttzék 18 fri. A bérlet
— Asztalos tiyuls szigorló orvós özv. Asztalos az intézet űgykezelöségét, ugy hisszük, hogy sz elözetea eszközlésével, s a bérletpénxek lelveta-Jánosne szül. almásfalvai Almisy Constantina intézet á tálában nem -szenvedhet veszteaegat, léve1 Mik'óaay Gyula szinházi litkárvaa magbmva fia március ho 83-án hosszas sorvasztó betegség ; hanem azon magánfelek, kik megbíztak Weisz Alulírott uinigaagaté, eltWzor lévea ssareaeaém után életének 38-ik évében elhunyt Nagy-Kani- beesűleteasegében. Utóbbi k közé tartozik Fried- Nagy-Kaniz«a or<>ágoaan »lieineri mlpártnlé zaán. Az elhunyt /^avfit Péter rendőrfőkapitányunk nmnn Károly volt nagykanizsai bútorkereskedő kőtőnaégél uolgalbatni, tiaateletiel kfrem kegyea sógora volt. | is. ki elköltözése után W.ias címére küldte a pártfogásokat részemről mioden erömbő. Igyaáetni
■— Viharfelhők eltizéae A magyar me-1 befizetési összegeket, melyeket Weiu saját céljaira fogok aai működésem alul táljai ménékbea leoro'ogusok k kísérletet tesznek most sszal a I fordított. Frinjmann szerdán sörgönyzött Wfisz- kiérdemelni. NagyKamz*., 1899. mára. II. sajátságos terméueli lűneménynyel, mely sze-j "ék, hogy könyvecskéjét jelentse be felszántó- Alázatna saolgája : Halmay Imre azimgasget^. ríni a viharfelhőket rendszeres lövöldöséssel el I lésra és esen sürgöny volt közvetlen okozója lehet űzni és ártalmatlanná lehet tenni. Alsó j Weisz hirtelen elutszásának. Friedmannhoz ha-Stájerországban egy Stiger Albert nevű birtokos | sonló módon mintegy 800 lorint ősszegig káró rendszeresen alkalmazza a viharfelhőkre való; sodott több magán fél.
lövöldözést. Ilat lövö-állomást állított lel birtoka melleit. Mindenik ál omás tíz nehéz mozsár-ágyu-val van fölazerelve. Mikor a viharfelhő közeleg a 60 mozsárágyuból 180 grammos lövésekkel szakadatlanul kezdenek lövöldözni. Szemlai uk állítása szerint s hatás vs ában meglepő. A lövöldözésre néhány perc alatt nyugalom áll be az előbb még fenyegetöleg közeledő, gomolygó lelhölömegben, majd mint valami tölcsér, meg' nyílik a lelhöréteg, a tölesér szélei örvényleni kezdenek s sz egész felhöképződmény jégeső, aöt zápor nélkül szétoszlik. 1896. nyara folyamán hatszor ismétlődött s lövöldözés, mindig egyforma jó sikerrel; a hatás körülbelül egy négyszögmért-löldre terjed ki. Datányi miniszter figyelmét is
— Hóvihar Benne vagyunk a tél teljes közepében, szánok sikamlanak végig hóborilo't utcáinkon, a vonatok csak hóekével közlekedhet nek és részben több órai késéssel érkeznek be; esetleg megtörténik, hogy egyik másik meg sem érkezik. Napok óta havazik nálunk éa csütörtökön éjjel valóságos hóförgelegté változott át az eddigi csendes havasás. A kereskedők húsvétját alaposan megrontotts a nem várt téli időjárás, mély gazdáinknak sincs igen ínyére.
— Nzlnáaact. Halmay Imre azinigaiga'ó a következő előleges szini-jeleatéat adta ki: Előleges szinházi jefenlés és hérletliirde'és Van szerencsém mély tisztelettel értesíteni Nagy-Kanizsa vér. s n. é, műpártoló közönségé', mi-
lalkeltette a vihsrfe hőknek ez a különös módonj szerint jól szervezeti dráma-, vigjáiék-, népszínmű-való elűzése s kijelentette Konkoly Miklós mete. 'snperette-szintársu'atommal, saját zenekarommal orologiai igazgató elölt, jjpgy hajlandó egy bi- f. é. áprlilis ki első uapjaiban a város ha meg.
soayos összeget bocsátani rendelkesésére, bogy a kísérletezéseké e célból megejihessék. Konkoly Miklós, mihelyt megkspjs ezt sz nal meg is kezdi a kísérleteket nek lövéssel való elűzése végett.
(Erre a kisérletésre az a megjegyzésünk, hogy est gyakorlati eredménynyel lehet talán alkalmazni
érkezem, a előadásaim sorozatát a „Gyimesi vi.drirág" népszínművel a Polgári Egylet disz összegei, azon-S terűiében megkezdem,. Tar-u'aiom névsora a a viharfelhők következő: Ogyvezetőség éa műszaki személyzet: Halmay Imre igasgató, (müveseiö, rendező) Miklótsy Gyula titkár. Halmay István pénztáros. Palotay Anta' karnagy éa énektanár. Koala Vince a hegyes Stájerben és Magyarországon is ott,!diazmeater. Tsntoasy Frrenc ruhatárnok. Csonto hol nagy begyek kösött fekvő völgyek terményei Lajos felelős kellékes éa esinlaposató. Tonay msgmenlése céljából próbálják meg; mert azlKáro'y ügyelő. Szereplő személyest: Nók: ágyúzás állal megrázott levegő a hegyo dalakba I Halmáyné Eii>ms,opereite-éanépazlnmD-énekoiuó ülődve, teljes erővel nyomul fölleié a viharos primadonna. Lévny Sárika, operette- és nepszin-
lelbő irányába; de ott, hol a megrázott levegő hullámai széltében is terjeszkedhetnek, a viharos Islhö ellen hiába ágyúznak; ha valami erőteljesebb lelsö légáramlat azt el nem mozdiüs, leglölebb as történik, hogy az ia viaaza fog ágyúzni a maga módja szerint. Szerk.)
— laarlealttletl kftagyttláa. A Keittkelyi Ipartestület március hó 26-án tartja XV, évi rrndea közgyűlését. A hozzánk érkezeti kimata-lázból megtudjuk a következőket: 1808-ban bepétdaelt as ipartestületi 946 Irt 36 krt, kiadott pedig 798 frt 69 kit; pénztári egyenlege 1906 Irt 66 kr. la* áréi pénztárba", 21.1 irt 81
nép
li- áa
mű énekesBÖ. Kövy Jn'iska, operette- éa né ssinmQ>énekesuó. Tuboly Ciementin, drámai vigj. ssende, éa társalgáai hfsnft. Kövy Komé in naiva és anubrette. P. Nagy Linda, drámai éa vigj. anya Szepessy Puula, társ ilgási s'inésznfl, Sárkózyné Ida, operette alt, komika. Farkas Janka, N. U.ftri Rózsi, Nádas Mar ska, P. Dsner Mari, Gáspár Etelka kardaluinök éa segéd asinéssnök. Férfiak: Halmay Imre, drámai és vigj. jehemazinéss. Sárkösy Alajos, operette éa népazinmű bariton. Rédey István, nparetie-teno-riata. Szabó Ferenc, szerel nea bonvivani. Nagy Gyula, operette-bnfló. kedélyes apa. Tinlay
— A hantin. Bock 8tmu bádogottoftltr aaját ll éves leánykájával bűnös laj'elaaeác°t űzött, mely beaiialia telté miatt jéaiekea a nagykanizsai kir. törvényszék, 19 évi faayháara ítélte
— Dnlaa ilaaepély A DwéatáH /%U-sztivtfsig folyó évi reodea közgyűlését és negye-dik daloe-Onnapélyét juulus hó Kb-éa Komárom-ban fogja megtartaui. Ezen ktagyléare éa da ostlnnepélyre agy a tagegyletekét valamint as eddig távolaarad1, de Időközben belépő dunántali dalegyleteket a Daaáatali Daloaaaövet-ség válaxz'mánya bizalommal éa szeretettel meghívja.
— A aiegailktll prlmaéaaa. :Al ka Hirlafib&a olvassuk a követkézö jólztf íorténetet melyet köztünk azért, hogy láthaaea közönségünk hogy nemesak Szálkái Lajos színigazgató éa primadonna: Tábori Frida maradtak a réglek, ha nem a szintársalat egészben véve sem igén váltosott. Az Esti Hírlap tndéaitója a kővetkezőket irja:
„Nent arról a világhírű énekesnőről lésaeo itt szó, aki a napokban egy ber iai háugversiiiiye elöl szökött meg, mert nem tudta leküzdeni a lámpalázat Ez at eset hozzánk sokkal közelebb történt meg s ennélfogva bennünket jobban ia érdekel.
Sopronban, a bohuenzüchterek hazájában szökött meg a napokban a ssiatarsalat primadonnája, Hogy ebből az egyszerű cselekmény bői milyen aeinsetközi bonyodalmak keletkeztek, azt aa alábbiakban mondjak el.
A soproai színházban eiidejuleg Szálkái Lajos színigazgató tart előadásokat, klesiay de aem éppen váltogatott társulatával, amelynek a stárjá Tábori Frida volt. Igen, oaak volt, mert éppen Ö hagyta faképnél as igazgatóját, mint asant Pál as oláhokat. Súlyosbítva volt pedig ea a hűtlen elhagyás azzal, hogy éppen agy premier idején történt Hetek éta hirdették a fehér saáaé sziti apok, hogy a ,,Biblián asszony" Rogar gyönyörű operettje, amely Budapesten seáaaaor, Béosbeu ezerszer, Párisbaa Olazeraaer éa Amerikában kerek mislélalllióasor került színre, a soproni deatkákon is bevonul, mert Ik igazgató fáradságot ét kőlt-égei ram kímélve, megszerezte
Végeladás!!
EMtiBL LIPÓT nagykaniisai bej. cég úvegkereskedö üzlet l«bo-nvolliiai célból az 1884. évi XVII. t.-o. 68. §. alapján a véyeladáei engedély megadatik, miről Engel Lipót üvegkeNskedő, n.-kaniaa.<t lal.os értesíttetik. Nagykanizsai 1899, márez. 17. A városi tankos. Lengyel Lajos (P. H.) li. |wl|ára«ater.
Végeladás 11
Üveg-Jporcellán-, kőedény, és majolika tárgyak, lámpák, tükrök és képek
i«i~a
Nagy-Kanizsa szombat
Zala 26. szám. (7 lap.)
1899. március hő 26-én
fenomális darabot, amiért Is ssámot látogatá*1 disziti a földei, minden siépiií i bs saját lakó sért esd. Jó kövér betűkkel még ss a megjegyzés { házainkat is óhajtják esioosabbá tenni, ngy
A aárga liaili* A világhírt latai Prévost Marcal ragéayei gyora alpaairialgri latiak wrt a
is látható Tolt a uinlapoa, hogy az aj difitek j hassaAliok csakis a Kronateiner-féle homlokzat-! 7^221 háuuírk^^ís^at** ®J njhff**"hr^
a londcni aagy opera festőjénél késxflltelT; a festéket, mely elismert legjobb és legtartósabb. misó moet jestk magyar lyeivu iiinir Is a rágta/
prissadoona toilettiei pedig a párisi Vorthcég A többiröl fel világosit a mai hirdetés. lünk* ia aagfogja itpai, akikmár r%éa megMéaltik a
mtttenaeiben -.a kttsz vAnrra áa emmmm halairak flitol muUr —MM* M,at* kdttySHri, kieeé etaJfcaa
muiermeiDfiD. m HOIZTSN jea aa oanioa Miagea ^UgftifogüM a aair árséeek lágy kollárnál baa fMatfttta,
A kaszinóban, a póataigazgatóné ziurjain és figy Imét ne kertllje el azon páratlan hatású voii meg.meiankóiikna, gyengéd poétiku a méay hai<js
' CflUZ és köszvény elleni kenőcs, mely Zoltán A aársi dominó egy Űatai pánti diplomata elsó neralméiek
a közelgő I Béla udvari szállító gyógyszertárában Budapesten » wtWe. á«are* bálon megismeri a sárga domiiúv
mindenki,!kapható, Qvegenkénl 1 írtért. Az elismerő Imi*IK-Sí^ií.2S****** - Hé ka.-
a várkerUleti füstös kávéházakban két tehát egyébről sem beszéltek, mint premierről, amely elé ugy tekintett mint a sertéspiac állandósitáss elé. Mert Sopron-1 ezrei bizonyítják, hogy |e kitűnő kenőcs 16—20 nak jelenleg az a legnagyobb vágva, hogy haj- éves bajokat néhány nap alatt biztosan meg-daní blres sen és vásárai a régi fényben ismét gyógy it.
— AiEiaó Loáajklkáualtáel Egylet m. aa. aagykaaiiiai Yeslrképvlseléaége aattler éa laráayl) a leimaiaaebb | utalók éa flkaa Mae léa aaelletl alkaüaaas Agyéi éa aaafblskalé uerié kéiegekef.
felujai janak.
De ne térjünk tl a primadonnától; ima, már a petit cochonokhos ériünk. A premier estéje elérkezett végre. A színház tényleg egészen megtelt; tout Oedcnbnrg jelen volt A negyedfél tagból álló zenekar eljátszotta a nyitányt, anélkül, hogy a közönségben hangosan kifogást emeltek volna e műélvezet allén. Azután felgördült a függöny ée kezdődőit az előadás. A kórus énekel, a ko- . mikus mókázik, » nair. affektál és - semmi ' tí^XjwET
IRODALOM.
h»táa. A világhírű dsrsb első je'enetei taps nél-' jolonf meg « könyvecske küi perdülnek le.
— No, msjd ha a primadonna belebben! — gondolja magában mindenki és csak snnál türelmetlenebbül várják a Bibliái asszonyt. De a bibliás menyecske egyáltalán nem jelent meg. Helyette feldalt arccal, sápadtan ée izgatottan a direktor ront a színpadra éa — zugó taps vihar fogadja. A t. ez. közönség ugyanis azt hitte, hogy ez a berobanás is a darabhoz tartozik. Pedig dehogy.
Amint megszskadt a taps, Szálkai oda telepedett u NOgólyak elé és izgatottságtól remegő italon kabát ban jelentette, hogy s primadonnája megszökött.
— Igen tisztelt közöa«ég — szavalta elke-seredettea, — Tábori Frida kisaaszony váratla
slailsek „Vasárnapi
A Franklin* kUnyv tár- -ban
AJromlatlin fiiban aailaj lásr-J lobog M a asearedáiye, mely aaoabaa kialágitatlan marad. A eárga dombé allialk alóla, kogy másé legyen, a kegy aa slaö lamalm Mb^rnaa ! saép, román Ukna amlákait L agy ja kitrm a regény klaébea. A mindrégig árdakea a álveaalae ragéaybaa ott vu Prévssl Martai miadea kiválósága. A meaelygé sarak mögé r^.att m llyabb tartalom, a pikantéria, maly eekaaor már a fé^ I kórbácaolja fel, hogy a köve*kesl pi II sut hu baaaagé, l melaakólikea eókaiba feljea, a tömérdek mtelkaMe apercne, maly caillogó kftatSebaa örék llatigaatágakat mond, aa ed-I digaiakall ia értékeaabbé taaaLaat a máskát, mattjai dr. Batklaa Oaskár fordított pompás augyaraággsi. A esrzs domiaó 8° alak baa, mlvlaai ki vitai tt címlappal Saefcs la | Pollák bndapeati könyvkerwkedö-cég k. teában jelent amg, i bolti árs 60 kr.
A „Reggeli tjsAg" cimd politikai napilap as oreaág I legolcsóbb hírlapja, mart poatán uátkkldve egy kavi ára | cask 60 kr A rtdéki előflxetök mint, a JUggeU Ujaág' ! mellékletét a „Magyar Nép" dml képea lapát la kapják, a ! maly agyaidra ketoskint küldetik asát s „Beggeli Ujaág"-gal ! együtt. Pigyalamsteljik as iges Uastalt olraad köaéuáget I aaoakivttl arra a aagy hordaraji tényre, kagy a „Reggeli Ujaág" togyaaatáai cikkeket aaállitó vállalatot ia alapitett. La mely I ndapeataa la a vidékea agyra aaélaaebb köröket i hódit mag masáaak, mart aa aaami id«8e kaaasnea la flU-tétlenül dicalrasdő. a „lUggeli Ujaág" a lOráraakaa korái i raggal adatik ki a agyidóbaa a többi hirlapakkal kftldetik I asét s vidékre. A lap taljeaai független, cikkei világnak, rovatai élénkek, tárcái ée r»gányei kitiaéek Mit kiváahatsl többet kavi 60 krárt t A „Raggal! Ujaág" kiadókivatala Budapesten, YU1. Jéaaef-börvt II ea. a. vas.
A „iegymemli" annyira eltarfedt áe iamart lap.
liat a gyűjtemény :i*í. ftttete, maly a aiáudbn lefolyt éjoak-aarki utasáaok késelt ée kalssdjait iamerteM. Folytatáaa la klcgl«iitöje es i mn t-koriban meg|eleit Nauaei*flseteek. lUivideaen, de eléggé tájékoititvá lr|i Is ai angol, sémát evéd és sorvég expedíciók eredményét éa nagyobb teret aieitel i rayerféla oestrák expodulók leiráaának. Stámoa illnaatráció magya-ráaaa i aiövaget A liaainoa áa manupaág kuiöuöaea atttk-aégaa tedilvelókat tattalmaaó caiaea könyv *JO kron kapkató.
A Nsgyar Hírlap moet van fannálláaa kilesradik évfolyamában. Ki ilitt i hoeein idö alatt mindenkor i teljes függetlenség e miidei irányban való önállótág jellemette a Magyar Qirlapot Pártok le nem kötötták aoha-
ayiltaa aiólhatott tahát l. ttá minden^kér- . ^ rtklAmra aÍMa ..ttkeága. A IMai.
dáahat. Veaére ve ma ia mint keadettöl fogva, a mb^e- m'7ü f.lb-rt. baiaa aat aa agyeaólHa egy^UáUÓ ^ aame,y "nr*abM.D9m H|f l*r»árd<ikalibea lel1 nj(ó.J ^^ mly mmmimHiJZt által sam befalj* ereiét. A Magyar Hirlap a aaó nemei értelmében demokrata | ^ ^ ^ \ Umuíüoi tékálataa^gM
vet a sanyarú vidéki szinészeti flssonvsinkrr. Egyben van szerencsém jelenteni,' hogv kárpót-1 lásul a „Kondorost szép csaplárné'1 cimtt népszínmű újdonságot játszszák iit először. Az első felvonásban eleven tehénkolompolAs, a másodikban csendőrbrotáUtAs, a harmadikban: vége jó, minden jó.
eolt iráaajaatával a bámilitoe tékllateeaágra aaaah Ur, igaaáa i kösóiaág, i namset érdekelt asaigáijt* a . Magvaroraaág" volt aa ellensók Ivgntobb dlidalmaesa lefolyt nagy harcának keadöja a hegy makkara katáae vala legjobban jeliemii aa. hogy a volt kormáay siságfai ét neveitek el aa „obstrnkció hirataloe lapjá"-sah. Bsaa bátor, aoha mag sem tántorodó iránynak köaaoahati, kegy
erasátpl
voltv mindenkor a na maradt miadmáig. Szereplése ugy 11 ^'i^Vu.ír politikában, mint a táraidaimi téren öasetlen, hiitfiaa. Ami * . , . 11 ti* ttemiet erdeke, 11 i Magyar Hirlapbaa mindig blatoa éa
onl es hirtelen megszokó t. kz szomorú lényt | *röj atóaaólóra talál A napi aijtóiak aa Utóbbi idők nalilx
politikai viaaotyti koiött nem volt oly organama, amely annyi határoaottaággal httadött Volaa a béka érdekében,
mint i Magyar Hirlap. Hogy is nlei megaittnt, abban j, . bb Bankttámi .órába lépett Koeastk farait, a tar oroaalanréiia van a Migyír Hirlipnik, imaly aakadatlaaal; ^^ é„ párt eluöke 11t A kl pttbUoÍaitikai t»
i béke tittkeégeaaegét haiigoitstta,at alkotminyellenea Urna-1 féUllfaégét ea9ütül 'usirólag a „1 dáaokkal a legerélyaaebben atambaazállt. A Migyír Hirlap \ . . 'Jfo u mm m* jonrnslb
I UfÍ!fw!fWt TFT1} , T^uví? ^ ^ a kóaésaág már addig ie lelkeaai máHá-
. 41 »7oit. Koaanthtal egyitt a kp f^ratércikktoja BarthaMft.
Szegény, jó pnbliknm, mit tehetett: végig- ffiS^''X^al^L * • «én.k é. a^gyar rj^koéá-ak raa
jé i ír j • 1 . X .itii jTT , , 7 1 . , i , Él. ii nagy maetere. a kinél aaabbea éa igesebhaa magyar psbU-
szenvedte a „Kondorost szép csap árnét.41 , árUlmóbea minden eaóprodalmi dolgoiatát a Magyar Bir- még aeJl irta A Upot Holló Lajoa, aa a roppant tevá-
Ezzel azonban koránteem ért véget a szenzá- I ■41®. ■ *k ehhw képest áveikint tóbb regényt le | k_„4ffl 6b köaesttkeégeinek minden réaslata iráat éraák-fiói eset. M4.n.p» kÁM tapok jasibjtó. ftME iŰÍS^^^ ^
élesen megtamnatak a színigazgatót, aki viszont námtrt. a M«gy ar llirlap igen eok kedvaiméuyt ad elOflze* j ^ Magyaroraiág'' elöfixetési ára egy évra 14 frt félévre harmadnap szintén a már nem ssokatlan nyül-1 tőinek. Ingyen-elbumii már hireaek arról, hogy irodilmi | ? íft 'negyedévre 8 frt 60 kr egy hóra 1 frt 10 kr Ai térben védekezett. Elmondotta, hogy ő nem eaeeaáay misdagylk, A legjobb regényeltet ea a lap köili elü,u'etéBÍ p6nMk poatinulványón • „Migyirorsaág kiadó* izekiroziá el e kfeszeretethek ürvenSo prima-j^JJj^' donnát, mert ő a legknlánsabb, a legkedvesebb, | olcsóbban kapják a Mafcyar Hirlap elöflaatói. Ugyuceik nőt a legszeretetreméltóbb színigazgató. Hogy , jelentékenyen kedveiményea áron jtttnik i Magyar Suton ezt hathatósan bizonyítsa, a társulat minden tagjá- cimü b«<»«8 folyóirathoz ia. a Magyír Hirlap elöüaotéai
val aláíratta s nvilatkniaflt 4ra f4,4vrt 7 H negyedévre 8 frt 6'J kr. 1 lióra egy frt 10 vai aiatraua a nyusiKOZarai. -- -----kr. a kiadóhivatal Bndapeatan vas, ?., Hoavéd*atca 4.
nyilstkozafkt Harmadnapra pedig hirtelen előkerttlt a megszökött primadonna. Végighajtatott a város utcáin és este megjelent az első proszc^oium páholyban. Egy egés/. felvonást végig élvezett és végQl aual a kijelentéssel távozott, a színházból, hogy szívesen jött, de még szívesebben megy.
Szalkfci direktor táviratilag jelentette fel a megszökött primadonnAt az országos ssinéss-egyesületnél; Tábori Frlda pedig szintén távi-
A aaAvéaaett oktalAa ai lakolékbaa a aiáiketU Wlaaaica miaiaiter volt, aki körűlbalttl egy lasteidővel ei előtt reformokkil lépett fel i köilplakolii tanitáa tarén, i kolt aayag mellé odaflita aa örökké eleven mttvéaaatet, a rideg betlkhöi a magasabb igaiaágtól áradó, megkötött éle* tlt, e mttvéeiet életét imiat kőben, váamon ránk maradv : még tovább a jövőre. Alig lehet elaggó megaaivalai e béles randelkaiéa foitoeaágát. A miniaatar nagyot < Mlekeaik e I aaemet nevel, látni tanit ée éráiul.
Eddig csak n iró-millést vall i kötönaég kötkiicse —
-r, . i . . , ___ .. | .,„1 | nagyjában véve igai aa — Hellaa bukása óta máig eaak a
rstbsn jelentette be, hogy kilép az egyesületből, | „SLum egy időre kivéUl, de aa ie eaak a főurak saá-
mára. A batttmttvésieten klvUl i többi el vin lárva i
nehogy kizárják.
Azoknak, kiket érdeke/, elárulhatjuk különben hogy Tábori Frida legközelebb már a bécsi orfeum színpadán szerepel majd ; de nem mint — bibliás asszony.
— Alakuló ülés. A nagykanizssi Kerületi Beteg*egÚyz6 Pénztár igazgatósága folvó hó 23-án tartott alakuló ülésében elnökké újból Halvax Frigyest, a pénstkr eddigi nagyérdemű elnökét válssstotta meg. Alelnök Birschel Alajos lett.
— Katonai blataaltás. Amint illetékes helyről értesülünk, a József főherceg védnöksége alatt álló <ElsŐ Biztosító Intézet Katonai Szolgáiét Esetére* városunkban főügynökséget szándékozik szervezni. Az állásra pályázók az igazgatóságtól (Budapest, V. Erzsébeti ér 1. sz.) nyernek kívánatra bővebb felvilágosítást. Az intézet tudvalevőleg tőkeket éa járadékokat biztosit fiúgyermekek számára a katonai szolgálat költségeinek fedezése, illetve be nem aorozlatás esetén ellátás céljából a nagykorusag id'jére; élén a közélet számos kitűnősége áll s máris 33 millió bistosilott£kével és közel 4 millió korona bístoaitéki- alappal rendelkezik. 108 -1
— Kéaeledfk a tavasz, a természet njjá
,mlsdeskiH elöl. Eit a nagy eliárt világot oyitji moet mag
As ajalgek taraaayéhaa. maly a aagykéseaeég átemel előtt folyik, miidig megtartottielaökeiyét a Peati Hirlap, mely legatóbb még a Mikaaáth Kálmántól alapított Qnaágoe Hírlap baolvadáaával ia gyarapodott Blvitáakaüaaal a legjobb ée legelterodtebb lap a Pesti Hirlap, mihea sokbaa járult is, Itogv egyenlő ár mállott gisdigihb tartalma ée nagyobb torjodelmU valamennyi mee napilapnál. Politikai irányát tekintve,) fttggetlen aaabadalvS ée aamsati demokrata ujaag, mlaynak vaséraikkeit i legelső nab!ie itták irják Bakaica Guntáv. if| Ábrányi Kornél, Kenődi Oéaa, Váawsyi Vilmos, Balogh Pál ée lagitóbb még Kóbor Timáa la. Tárcaírói a ma legkedvslUbb éa legkitűnőbb irók . Mikssátk Kálmán, Tóth Béla (egyúttal a miadig tsellamea esti lévaiak Írója,) Qalntua (egyúttal a nagyon kedvelt Sierkantöi Sie* netek irója), Murai Károly, Kóbor Tárnái, Gárdonyi Oéas, Bede Jób, Tömörkény látván Grndy Oyula, Homok. 3ie Kde, Milkó Isíder, stb. Nagy voisówét aduk i lapuk ea oraiággylléei, törvéiykuéai éa egyéb karcolatok, u élénken itinhás-, kir,- iport- és vegyaarovatok. A aiórakotvitó ée hivinot külleményak nagy bőségén klvSl még k Illa Ma
a míniaater, fájdalom, nem lektak, felnőtteknek, mert i' kedveimáuyt 'la nyújt olvuóluk, mely tekintetben igázás mü vénet élveietére auká kell nevelődni, oaak i jövőnek. De j egyedül áll mi a lapok költ 8 at ári mágia eaak 1 frt 10
at ie ugy dolog. ElatSnk nipról-mpra livárabb len, mindig több ée aftrgöaebb tennivaló vár ránk, kivált miránk migyirokra, i kik 100 esitendeig eeik i siántófőldjeiuk határait méregettük, aat ie jó görbére, moet eljön ime i
kr. egy hóra, 8.60 u április — janiul negyedévre. A Páriái Divat olmtl aagy képea koti divatlappal egyitt pedig csak egy frttal több vágyta egy aegyadévra 4 frt 80 kr. A most t^jonan belépő elöftiotök megkapjak a Tekmra klvái e
HelUe óta lappasgó m&véuet, hogy ^jra mindünkké legyen auuáeióe btilgyi regény márciu második leiében magja igaiában mint t renaiaaancébiu, most i uegényeké is. Élő*! lenő réstét ktlöa lenyomatban, jön ragyogó pompábu, miit sgy tündérálom, hogy mag'ié- j ni tea életünket. Mikor uprólupri dolgounnk kell, jön nogy pihenni, élvesni tani tton; isikor i tadominybiu csalódunk, érául ixgitsen. *
Nemesik inigy müvéaiet teatl ut, még imkább a kicsiny, mely hátainkba fér i ott aaaglipil. A könyvi 11 ust-trációk.
A miniutei' igen jól tudja ott, hogy tudja, megmutatta akkor, mikor a Hagy Képei világtértéietet ai osnee Iskolák oak megeaeraéare ajánlotta. Segédkönyv ei u Ő terveiben ; eöt több U. Bs oktatva neres gyönyört i nemenk a kicainyeknek, hanem nekünk le öaiő nagyoknak. Fényei repradnktíókbu a világ egén mlvéeutét adja, eaővegbaa a pompái képekben agyaiéira Olcsó ia, réralstflietéara ie meglehet aaeratni, sőt flutskbes is. (Mindéi hétéi egy fisét, á 80 kr.)
A nagyjelentőségű vállilkoiás nem térauthetl el oéUát, mart felisasiirte u Idő nikiégletét, a ihhot ti kai működött. A munka jelentőségét pedig faUnaerte.. a miaiaiter, a magtette érti, a mit teaet. De a fő tennivaló e téren a köeőnaégé.
CSARNOK.
A mai naártirnnk.
— Szálldos Aalka. —
(A ssal»adaA^harrból )
Milyen kimondhatatlanul jól esik lelkemnek, hogy papirra vethetem egeket a sorokat
Nem volt tehát hozzánk se mostoha a babérleveleket osztogató Nemesis ?
Egy-két megfakult, elfonyadozó, levélke nekünk is jutott
Hasztalan I a kor méhe aam meddő. Héeoaaok voltak, vannak a születni is fognak, oaak idd
Nigy-Kanizsa, atonbat
kall basa*, a aely nagyokat, onuti mártírokat mhi ; csak olyan k« melle a k«ll honi, ■ aely Üagra gyújtsa ■ bmiaenw pialogó ss ikráját; • csapén alkalom kell bosiá, bogy &* eszme, az >ge 'óiét ftluön... s >i akaratért kilejeaéere juthasson ..
Zala 86. atám (». lap)
* mit akarar;
hiiltde-
pedig
I
Lidércfény**, kódpáré* nepleaberi alkony
TOlt
A Dráva-parton egykedvűen, mogorván sétáltak föl-alá a leláldlott Jelaéid-őrssemek.
A határőrség már egy be te táboroioil Ultrádon < szigora pnranmot kapott, hogy Somogy (elöl senkit se bocsásanak a légrádi balárra.
A komplikai lefoglalták s ss egyik kisebb Őrjárat a komp kalibájában tartózkodott állandóan.
A csónakokat, bárkákat, sajkákat mind, pártra vonták a lej vesztéssel büntették a* azo-1 kon va ó közlekedést megkisérlöket.
Az ide-oda lippegő, didergő örök lomhán, kikényszeredetten teljesítették kötelességüket s mindenik arqáról, ha világosabb lett volna, a csüggedést, a közönyösséget lehetett volna esak leolvasni.
A milyen fagyos dermedség teküdt* meg ezeknek a lelkét, épp olyan vígság, jó<edv csapongott a tisztek közölt, a kik bnleledteiö mulatságokkal szórakoztak Ugródon, a Mátsy-léle rsapezékbea.
Osaze-össsecsengiak a poharak a a rivalgó orditoaás közben ligtőbbször sst ebestt hallani ; „Zivits Hrvat«ka 1' m«g .Bog i Hrvati I*
A boro< "hordákból kiömlő hanghullámok vágig hasogatták, széjtelloulaUák az iabolygó füstkarikáka',... azián magiul tovább ittak, tovább füstöltek, tnváb dorbézollak...
II
A „Török-temető" egyik odvaa Iájának tövében sadár növésli, barna ceiooa lány gubbaazt; tején nagy keszkenő, a mely redőkben omlik végik karcsú testen s a mely nem engedi, hogv a kíváncsi szem gyönyörködjék azokban a pompásan kifejlett, duzzadó idomokban, a havas nyakban, a vastag louatu hajftrtökben.
Csak a tüassen o-dllogó szempár ontjs sugarait, a melyek lebih ölnek, elbájolnak.
Mosi kaik neea támad a egy puskás, otromba ! küisejü katoaa közelit ebhes a helyhez.
A leány egész valójában megremeg ea — lelemelkcdik.
Vibráló hangon 'szólal meg a rőt bajuszu undok ember:
— Anica te vagy ?
— £n azivea... Eljótiem, a mint mag. besséltük...
— ü'áoean, violám,... viasonsá a morc férfin éa puskáját a Iához tamaaztotta.
nem
-- A kársa ? I Jő, csek kiváaj megless...
— Neksm caónskrs van asflkiégei
— Na-e-e—ked có—aak—ra? sett Stefó uram.
— igen, nekem esónak kell. Még I rögtön.
— Csaá ne—em akarsz meg,... tovább merle szőni a gondolatot.
— Nékem r*gtöa teremts egye', mert különben tudod ?...
— Tndom... pOtyÓgé elrápadtan a férfi és bánatosan borgasstotta le a tejét.
— Lesz, vagy nem? attrgeté erélyesen a kia Vénusz.
— Less, de...
— Semmi „de"...
— De egy csókol csak adsz, mi ?... nyájas-Vodott a harcos.
Csak hamar... A gémben dett horvát-katnna átölelte kedvese hajlékony derekát éa cuppanó csókot forrssstott szíjára.
— Ne, itt a kulcs; üt mag leni a bárka. Anios'átvette a kulcsot, benn teraett a csónakban ea a kOvetkeaő percben már euttyogó csobhaiás hal atzsott a Dráva tükrén.
— As l«ten segéljen meg, Anika, csak vigyázz, pufogott a szerelmsahös.
'— Úgyis vigyázok m<jd, — válaszolt a ném> ber, — ue csak ta tnd| vigyázni gyáva liokó.
S míg a szürke köd laaan permetezett, a kis csönak simán u«soti s túlsó part leié, a Sseni-mfhályi begy lábához.,..
Ili.
Csnpsss képű hadnagyok, meg löhe Inagyok kedélyeskedtek a inlsó o dalon. Élükön állt asilágyi tzásados. Folyton évődtek, anugy lialal módra, a nem rég katona-mondorba buitaiott diák gyerekek.
Csupa'é'e, cauya élet, csupa szellem mindé gyik beszédében.
Hiszen honvédek, msgyar katonák voltak, tele szent ideálismuasal, rajongó lelkesedéssel.
Nyalka, delceg testalkatukon pompásan le-[szült meg a sujtásos alilla. .Szilágyi viite a ssöt. jxs^t — Hát uraim 1 ki jön el velem agy kia kéj-[ ntazáara, Légrádra. Megnézzük miken t ricsaj-kodnok a -kolléga-urak..? Ki tart velem?
—r Mindnyájan ! dörgött ércesen a nyirkos levegőben.
Éppen ekkor ütődött orrával a moboa part* link az Ügyesen hajtolt lélek vesztő.
— Derék magyar leány vagy (e mégis Anika,.. becézgettek eirógalva a jnnói idomok
1*96 márcztae M
A, leány séegk&ffltte a járóművet és kilátott a partra, hagy szeretőjét foglalkoztassa, aafcogy valamit éaarevsgyea.
A tisztek fölemelték kardjukat éa uesztaJeaCü távozlak.
Szabados Anikó marad*.
(Vág* klvakarfk.)
NYILTTÉR. Foulard selyem 65 krtól
I ért SS krig aátanakiat — japáni, oklaal atb. lapjakb ■latáaatak a aataakbaa, valaatat fckaa, hkár a aaiaaa Maaaikm aalyaaa 41 krtál 14 frt SS krig BManUtei — a lafdivalaaabb aaáváa, aata <• alatáaatkaa, Prlvaa-fagjaalékaak patabár ta váaaaataaaa vataaial káa-koa aaállitva — ■alalAhaS p*4if ftiafaráátavat ktldaaak. t
IIENNEBERG G. aelyemgyáral
(a a kir ad vari aaátttlá), Mrtakkaa. (I, Magyar lavataata Saáfaaba kitasaraalaválhátyai iaga>a<ai4é
JLantulaidonos és kiaoo . r t a t: II K L c (t Lé p,
Hirdetések:
I kai megáldott pajkos szirént. I Egytk ia megcirógatta tinóm, lágy vonású | j 1 arcát, a máaik is, és 6 büszke volt rá hogy I • igy saeraiik őt a magyar tisztek, az ő vérei.
- De ugy-e, rá<ól Stafó ? .. Ne, hoztam Behelyeikadlek mind a hányan és s ringó egy kia melegítőt éa piciny llaskót nyomott a uik» aegmduli.
ka'oaa kárgea markába. Csakhamar a >ulaó part sím közé éke-
Az reazkedva emelte szederjaa ajkaihoz és P™*™! . , , . L
jól bazo't a parázsként égető szeaztiő1. Nyiszegve, roszogva tördelte a csónak a ,
- N», m<jd asuiáa, vetette oda Jnravioi eáeezalakai...
Stetó a s/óOé* visszudU az üveget. j A ^ Bl>«óu •»°itott hsagok hal'ateaotiak,
- Hideg van ugy-e?... szólt fogvacogva mintba a töld alól szűrődtek volna elő. Aaica éa haraiot villámokat szórt eaillogó A !*!4nk' hár«*u aseretö szava volt. szem iből. — Te vagy Aatka ?...
- N-e-mm, didergett a hő-, a-ia-es,.. A u"uk snmákoliak, lapiiolUk asátláihnlailan különösen, in melletted... | sötétségben, csnpán Anika, a mo nár lány
- Hát ugy indok «n melegiieni ? kérdé a beszélt.
liatal leányzó nyájasan ea erőltetetten simogatta - Ea vagyok, sn'ogta alig ésarevebetöen
mag a marcona azsrelő állát 1 le*ny»".
- Hogyne tudnál, lelkem, bogy is ne Y !... Egy pillanatig csönd, aztán megint az a Olyan vagy te, mint a nap, amely tn .légit reszkelő smtogó hang ismétlődőit.
1
is, meg világit is... No feküdjünk csak >z alá a lüsla alá... Igy... Aztán ölelj meg.. No látod. His'eu milyen boldogok vagyunk mi. Te is szeretsz, én is téged .. No nem igaz?
— Dehogy nem, mondá ellsnyarndva Anica.
— C-ak,... esak egyet nem nézek benned jó szeamel, hogy...
— Ugyan mit ?
4- Hál, hát.... te magyar párti vagy ... " — Aztán az bün talán ?... Elég rzégyen-gyalazat, hogy te ia nem vagy az... Egy kis zsoldért, néhány szép szóért ugy ott hagytad a hazádat, mint mikor az ember szó nélkül cserél szeretőt... Bizony példát vahetaél tőlem.
— De, de... azért o*ak nem harag»zol, aranyom ?.•• hízelkedett a köpönyegforgató.
— Enf?... E? — nem, hanem valamit nakarok...
— Csak egyédü. vagy szive » ?
— ftrsze, hogy magam, le ostoba.
* Specialista Sérvkötőkben. *
A Katstt-ftU *s. to ktr, aaak. Sérvkité orvoal ta* klntiljpak vilaaiajra áaarlat a lagtékttataaabb aaaa aaa-baa, aaa aaaaaik, aaagja-karol kallaaadaa njra-aáat a attávolttja itlmirl aaarkaaaMaát tac*a aa aé-dlgl aérvkStSk kláaráz.
a katatt-Mta gaaari aár»-kSté Moaatikalá pcüottávat, aaarraa UrvMtvat ás M» tonaifi árat.
Ca ás kir. aaitrák aaa>a áa kalga kir. azakaáalaa
Kitüntetve IrüjseJben
anujriraiSmaUbaokninayal,
Árak: fauM^tim
Byáraakaa kéazálaak azaaklvll: aSUIak, al' kaaak, |áró- á< ujnjtá-gápak, agraaaUrték tBaa-alug.ftta raadaaar), artkepádlat Kaik. kaaklMk, gSrcaárkaríaaják ulndanMIa gaaalárak arak
a hálgyak rtaaára aagtsadaiaakal gaalaaaa «a átakrtMa ••akaaai
Keleti J.
oa. éa kir. orvoe, sabéazatl műkő tazar gyáros Alapit. 1871. Budaprulru Alapit 1>7S IV. Kereaakeriaei-ateza 17. szám Sabtisatt aliaargrár (áamotor arával:
IV. aMá*lg-alaa ia. 1*0 -14 Nagy kigai áijagyzák lagyaa áa kánaaatvs Ntm uugfdtlS kOWmcrek kftísijyti itenrXMnltt,
áééééééééééééééíéémm^
Richter-féle Horgony-Pain-Expeller
Linimentum Capsioi oompos.
Kaaa Unwva hizlszer aUaotáüt aa idé magpróbáláiiának, mert már több mint 10 tv Ma magMakaki. fá|dal«atoi;ilaprt* kadlrzalláakáat alkalaaitadk klazváayaél, aaázaát, tagazagaatáaaál a aagkWtaakaél ós aa ortoaok Utal bedSrzsöliaekin ia mindig gjakrabláui rendeltetik. A valódi HorgOny-rain-.Expeüar, gyakorta Horgony-Uaimaat elnevezte alatt, nem tttkoa aaar, kanaa Igazi nipiisrli házlittr, malynak agy Ustartahan sam kaüana ldányozni. 40 kr,, 70 kr. a 1 ftt ilvogankénü Irbéi mojdnom nindan gyigyazartirban káazlatbao Tan; ftraktár: Ttrík lizaaf gyógyazorésznál Budapesten. Bevfaárláa alkalmival ina óvatoaak legyünk, mart tább kiaabWrrUH ntánnt van forgalomban. g| aaa akar aujktraaaáal. u mindaa ina ávagat „Horjaay" wdjogy a Riohtar oaigjagysa aálktfl mint aaa vaMtt utaaitaa vtaaaa.
Rlohter F. Ad. Aa társa, oafcz. a kir. sdvari aztllitik, Rudolstadt (Iktriagta),
8 tí
Nagy-Kanissa szombat
Z»la 26. szám. • lap.)
1898. má ethia hó tMn
60 ét éta ea. ta kir. taaárok *t irtotok tltal * fogak Ipaégbta lartátára aludta iiáj ti fogbaj, fog fájta tlltu. »ii»j6r«g tds-•ígíro itb. mint legjoblig togligtásoiabb aaéj-vl» aa
^émim
<0.
Fogpor 68 kr
Aaathtrla laájptiata Ivtgdobo'okbaii 70 kr.
caouiagókbau 86 kr;,__fu^placfl
frt 1.-, Illatul aBvInytaappau bUrlIa* tátitaaaégok ilb tllaa 80 kr. Kapható ■iadm gjó yasarlárbaa, drognorllkban, ithtaitrktreikaditbaa éa a Nlraktirhaa
Tüchler IladolfnAI
kiérd, gyugytatrist
Bécs, I., Krugerstrassa 0 Főraktár: Nagy-Ksalitás Prágrr Béla én Rrlk Ufull gyúgymrlárálito
a bőr
KLYTH1A
szépítésére ós p J finomítására XT U U.
W l.t|tliktl<kb ItUlékl, bél *• Unatgé rUBta.
— Fehér, r-hiatiia éa aárgt — w
"gylltg asal/sált ia tjialva Dl. Vokl J. í. Oa. Kir. taaér Utal Slitkw. 9 KlUarré levelek a legjobb körökből minden doboaboa 0 mellékelve vannak. 6 A
:
Apy dobot ára : I forint 30 krajcár.
Utánvéttel vagy as iistzeg előleges bokiil-
TAUSSIG fiOTTLIEBe
f
:
kir. sdfart ItlltUt-uattaa éa illalaaer-gytr Bétákét. 5 --- £
(lése utén küldetik.
V Arak tér: ItÉCS, I. TVollatila S. Kapható a legtöbb illatszer- gjégjszerkereake-déalten éa gyégjsiertárbsn. X. Hsulwéa t Alt éa ItOhna Keleti H Mor éa Krelmer Gyals cégeknél.
HircLotósels:
íelvétetnek
FISCHEL FÜLÖ:
könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán.
23ái,:ca.TxIsLto© szépségéét
leltei eléuni a dr tlpltaer-ftíic máima ktiitatMl, amely már>gy tégely használatánál elhalványítja a szeplő- é* májfoltokat, állandó liaszn&lata pedig teljesen ellávoliljs. A „ataaa Púder" és „Mária Nai»|ipan"<nnl bsszná vn pedig megóvja az arc bársonyos külsejét a
késő öregségig. HÍ-18
Kapható: Govorkovich János Marit ninittrtMIii Eszel, íelwiror
eredeti ctomagokbnn. Haktár T(rlk léiacf gyógyszerésznél Budapeateu és minden nagyobb gyógyszi-rtárban. Egy tégely 85 kr. Postán legkevesebb három tégelylyel küldők utánvéttel. Bővebb felvilágosítással^ ingyen és bérmentve.
r
Savanyúkút
1
<SCHWEIGHOFER VILLA
gyönyörű fckvé>, az erdőnél, szolidan épitve, caalidl körHlmétiyak miatt olcsón eladó. Felvilágosítással szolgál:
az ottani házgondnok,
levóllleg a tulajdonos:
SCHWEIGHOFER, a déli vasút főfelügyelője
BÉ08, déli vaaatl pályaudvar
^ Árverési hirdetés.
Somogy-Szent-Miklós község alulírott elüljárói a képviselőtestület határozata folytán közhírré teszik, hogy a somogyszentmiklósi volt urb res telkes gazdák ingatlanain gyakorolható vadászati jog 1899. április hó 16-án d. u. 2 órakor a somogyszentmiklósi közjegyzői irodában 1899. augusztus hó 1-től 1905. julius hó 31-ig terjedő 6 évi időtartamra a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fog adatni.
Árverési feltételek Somogy-Szt-Miklóson a jegyzői irodában a hivatalos órák alatt betekinthetők.
Noiitugy-Nzent-lVIkló*, 1899. márcz. hó 22.
HATOLC8I JÓZSEF NÉHET JÁNON kőrjegyső. biró.
Mily elkerü'heteilenül szükséges
a szőllők permetezése
us elmúlt évadban bizonyult be midőn rsakis a pormetezelt szölhik nem menték tőnkre. .'Énnek elérhetésére legjobbnak bizonyalt Mayfarth Ph. is társa —o iibadálaattllo -Mf önm\ilcöd.<5 "Ka
SYPHONIA"
söuövessző és növénypermeteiője,
jmely us oldatot szivattyúzás nélkül SnmttkS-dóén a növényekre permetezi. £>en permeiesőkből már noU eaer van haianálstban es axamos dlcHÍ'iŐ bizonyMvftiiy tnuinlin kiiUnő voltát valamennyi egyéb 864 rendszerrel t'.emben. 1—10
Ábra i s leiraa rcndalketéare áll
MA YFAKTII PH és társánál
meaégasdaaégt gépejárak, kiilSalegeiiégl gyár kersalték t itialles-értékssltésl gégék réstérs.
Bóos, II I, Taborstrasse 78. azám. f
ífjugpM Í8 aliw elismerő' lerél ipgjcn- — Ktfpviselfik íi uaéltWél tirfntwL
VALÓDI &



Fontos háziasszonyoknak 1
jlflOLEUM
PADLÓZOMÁHCZ w
í3
^ Nincs többé ragadóa szobapadlóI Unoleum padlózománez egy óra alatt keményre szárad, gyönyörű fénye van éa elérhetlen tartósságai.
rST Tohbuör nwgtdridnt, kon ss Maaaatádtar-Mle Ltno '■ leum helyett u Untatokat kaplA a vtvéfc, tmralotitttjuk tehát a 1 1 bv6 közoniégat, hogy lontJlf ét sMkta Btaanstádtar fél* \ Mnoleamot kérje* a m> httg ítéisgypd.
\ -

1 taa a— - wii ■
♦ LAKK- Í8 FE8TÉKQYÁR Vj EISENSTADTER TESTVÉREK, Bécs. \ ^TaejT-KZamzeéni Icapliató;
NEU és KLEIN és STREM és KLEIN
uraknál
Nktf-Kawaaa aaoahat
Zala 15. nte (!• lap.)
iSM
*Mo
KÖYESDI KALMAN
divat*, ráuaa <a nOl kéaaáeasS áraháw
Nagy-Kanizsán.
Vso szerencsém & nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint &
tavaszi és nyári idényre
raktáramat mindennenjü bel- ős külföldi
ÜfttlÉÉlá H [JCIÉ íllÜtíátl valami napernyőkben
logizlósesebb újdonságokkal dúsan íeUaereltem os minden szakmába vágó áru a legolcsóbb-tó! a legdrágábbig nálam boaaerezhető.
Férd gyapotszövetek
a legnagyobb választékban, továbbá
Damast, vászonáruk és Chiffonok, Függönyök szőnyegek, butorkelmék
minden árban és kivitelben kaphatók.
Miff-Xáábin •gytdtül gyári tiktár
valódi Insbrucki Lódenszövetekból
utazó és bycikH ruháknak Uluel (iuratMe
valódi nkíii tartó Maiikelnék
11, Sül, HM, UH, sm
<< nngyaserB kivitelben.
Újdonságok férfi divatczikkekben:
€klfl«n Inuek ÉHqm* Melyen Battlnt
1 frt 90 krtől fel|ehb
l ft so „
» f, éo „
1 SO
Gallérok, kézelők nyakkendők, esóernyók
a legolcsóbb árak mellett.
i nagjérdemtl teiinsíg sziros jfMikUt ét fiártfogásál kérrf,
vagyok telje* tlaalelettel
KSveídi Kiírnia.
fir ta|ir.
M »
98—«
Legújabb időben alapított
Fiumei Kávé PBrfcölő Részvény-Társasá|
egy oagTtaabéaa la lepel rsedeaeu ba Fiasaétas, bogy ott «y fílágbiro axabadalaaiott aj sódanaH, melynek nsvsMasdbb előnyeit, itt róvidsssn falaoralink, ériékatiisen :
,m aá.^itk pMr-
klli reaéiM-
rlakaél ■«
taakaűaéaaaa-
aiN atkatréaia
da' Iá
£S.mrmf

hllaltaa aiaraé,
-
j^íiuiL-
4» liMafyWa«« Umy, kan • Mii
■él taayaaáte, iritrlt itaiala.
MtaNlM lal

J2ÜL
kévéi
Klaoalaadó még, mianrlnt az idásatt aiónjök mellett pOfkölt kávtak hónapokon át is változatlanul frtaa marad.
Saámialan elsőrangú vatyáss, orvos és tadományoa tahi tély véleménye és biioavlata megeröaili Allitáaaakat, melynek hitélneeégérfll agy kóstolópróba vételével artadsn béaiaaaiony meggyőződést etembe!.
Vádjagy alkalmai
öaaxee bordó ia i«íkkBldeményeiaken fea'i védjegy alkalmazva láván, kérjük okvetlenül annak figyelembe vételit
Riktéroa folyioo friaa pörkölés — 1 Irt OO krtál a tri SO krlg kilogrammonkint.
fgf Tiastaaágért teljen auvateiság.
Kaphat* Rm-Kaaiitéa: Schwan a Tauber, Neu k Klein, Weisx k Sehmidt, Deut-ch Lajos, Ptsehar Ferenci, ifj. Flichsr Ftrencs, Tocti Zsigmond, Berger idolt, lekwarts Sándor aratnál ii Pisisehacker JózSefné kiégnél.
Szabadalmas módszerünk: Balga, Dán, Praaezla, Hol and, Némát, Svéd és Norvégorsságokban rövid 4 éven át fényesen berkit, felkaroltatott éa tárt hódított.
BÉRLET HIRDETMÉNY,
A Slavoniában, Veröcze megyében fekvő voóini uradalom bérbe adja a tulajdonát képező GoleniC és Lugovih pusztákat, melyek a következőkből állanak és pedig:
290 kat hold 1207Q° szántófold 100—3
tl8 „ „ 948 „ lét
66 „ „ 49.9 legelő
9 „ „ 1387 „ gyümölcsös és konyhakert
3 „ „ 1280 „ Mőllő
13 „ „ 1003 „ udvar és egyéb terméketlen
területből, I§99. aseptember hé 15-tol kezdödőleg ÍO évre.
A felsorolt területeken kivül még legelőnek 84 kat. hold 1277 Q° és szántóföldnek 97 kat. hold 132 erdőterület kerül letárolásra és igy a bérlet 181 kat. hold 1404 Q* éllel meg fog nagyobbodni.
GoleniC puszta a szükséges gazdasági épületekkel és a bérlő számára szolgáló lakássalel van látva, mig Lugovih pusztán uj gazdasági épületek épittetnek. A béélet tárgyát képező gazdaságok Slatina állomástól mintegy 7, illetve 9 kilométernyi távolságban feküsznek.
A közelebbi bérletfeltételek az uradalmi erdőigazgatóságnál
VOCIN-ii
i) betekinthetők.
Nyomatott Fiachel Fülöp laptulajdonoroál Nagy-Ksnivaan \8W.
Huszonhatodik évfolyam, 26. szám.
ItarkmtéHI : Vkraikia«p'tl*t Fiwk.l rilop Hm-
ItrMknlMbai
.Mrk«aaUT«l irMkaaii lehat aapas-kut i a. 4—6 in káat.
d. wnuadt t lap nullám r««" >n..umn bimm
Kiadóhivatal: Vtrmbkatpálsl: FiieM Hl*i «oar». kanakadtaa.
ZALA
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön.
n.orittriat áftáf
Ilka ..fi II Iiiiii Uh - iT féUm á korosa (I trl - kl N«»jr«<I*?r» 1 korosa |t M V' kl
Njlltlir pathaon 10 knjeár.
KI6Haatk«ak, .tlulilikliMM'i mitkMtt Fiukol ftlíp Ik. i im» Irfmti mtaiaáák.
H^MMtlM ItffM Mk MII k*««0
Ml hfWui el t(7M a&ajt kn M tqjsti
Nagy-Kanizsa, löH9.
Felelős szerkeszti: SZALAY SÁNDOR.
Csütörtök márczius 30.
A béke és a munka.
Azt a régi latin mondást, hogy »intet arma silent musae,* — nagyon találóan át lehet vinni a közéleti munkálkodásra is. A munkának eredményét, áldásos hatását ott lehet érezni csak igazán, ahol a munkáló kezek, a közérdekben izzó agyak fölött a béke szelleme virraszt.
beszéd kísérel ében veszi át képviselői mandatumát; olyan beszéddel, mely a békés munkát, a szenvedélyleien politikát, minden vélemény szabad érvényesülését emeli a közéleti munkálkodás piedesztál-jára.
»Megpróbáljuk — ugy mondja — hogy Magyarországon hogy lehet politikát szen-Magyarországon a különböző politikai I vedélyesség nélkül kezelni. Próbáljuk meg, pártok közölt létrejött békével most uj ho«Y Magyarországon hogy lehet haladni
korszaka nyílott meg a munkának. Valami lemPóban anélkü1' kock4z'
csodás isten, béke szállotta mega lelkeket, | tatnánk valamit. Ehhez szükséges a külön-hogy megszentelje azokat a nemes, beoü-lMíö véleményeknek is az a türelmes ki-letes, önzetlen munka thzta hevületével. |«egyenlítése, a békéa jóakarat, mely nélkül
UTj szellem lénye ragyog ki a kormányférfiak programmbeszédjeiböL A nemes küzdelem emelkedettsége trónol méllósá-
hasznos munka nem lehetséges. Minden tehetség megtalálja a maga helyét, minden vélemény szabadon érvényesülhet, ezt akarja
gosan a parlamentben. Mintha a magyar a moslani kormány, «zl akaIía a SzéU" közélet renaissance-sza bontogatná ragyogó f kabinet.*
szárnyait; mintha a mult idők lönségesl »Én azt hiszem, nem lehetetlen munka jelenetei ismétlődnének a politikai élet ez. Ránk nehéz leiadatok várnak, amelyek küzdőterén. | megoldási módozataiban eltérnek a véle-
SuU Kálmán miniszterelnök az uj kor-|mények, de azok megoldásának szükségesszak diadémja gyanánt a törvényt, jogot ésj ségéről meg vagyunk győződve. Kérjük, igazságot tűzi föl kormányzati elvül, fítgedll* j adjanak időt arra nézve, hogy az előttünk Sándor miniszter Kolozsvárott hatalmas | álló munkát a szenvedélyektől menten,
tárgyilagosan, az ügyek érdekében oldhassuk meg.<
»Annak az erős pártnak, mely a kormány hála megett van, minden szokatlan* sága dacára egy nagy jelentőségű haszna kelt hogy legyen, s ez as hogy, a kormány egyenesen törekedhetik célja telé. Mindig előbbre fogunk, törekedni, egy lépést sem (eszünk hátra. Minden lépésünk kiszámítva, szilárdan éa leltartózhatatlanol előre log menni. Kérem a választó közönséget, azt, mint a kormány egyik tagja, annak nevében is kérhetem, hogy abban támogassanak; és hogyha a pártban és a pártok között a régi jelenségek szenvedélyei mutatkoznának, minden egyes polgár negitségére lehet a kormánynak és ezzel együtt a házának, ha a szenvedélyeket rögtön elfojtják, mint a hogy a visszamaradt parázat el kell tojtam. Ez nem azt teszi, hogy legyen egy akol, egy pásztor. Mi nem a vélemények elhallgattatását, a nézetkülönbség elnyomását kívánjuk. M< éppen annak' ellenkezőjét kéljük. TtlUl, áldozattal ai ország érdekéim/Ezek a vélemények nyilvánuljanak minden mesterfogás nélkül. Hogyha ezt mi eltudjak
TARCA. A legszebb évszak.
Ina: Korányi Berta.
Igen sokat írtak már róla dicshymmllszt, nincsen annyi csillag az égen, a hány tavaszi vers megszületett a földön; mert oly*n poéta még nem létezett, a ki elmulasztotta volna a tavaszról, legalább egy verset irni; azokat az igen tisztelt rimnyaggstó urakat nem is számítva, akik hi> vatlanul már tél közepén és nyír derekán még egyre a tavasz Istünt dicsőségén rágódnak, a lapszerkesztők véghetetlen örömére. Még s legnagyobb költők sem riadtak vissza a lavasz elcsépeli bájait újból dalokba önleni, ugy ahogy ök érezték. Hiss épen az az érzés, sz az egyéni érzés leszi a költőt költővé, meri le ludja írni, a mit érez.
Különválva, önállóan saját, énjét lehelve minden müvebe, mint Isten levé legnagyobb müvével as emberrel.
Éterekkel egyet érezni, egyel gondolni: ez nem emelhet senkit a közepetség színvonalán tul, de máskép gondolni, máskép ér-zni ugyanazt, mit ezren ereznek és gondolnak: csak az tehet vala kit ezrek és ezrek fölé, kik megbámulják mint
! ez nem mindenkinek adatolt mez, mért nem min-! denki szüleien Isten kegyelméből költőnek.
Ezt s kis axiómát - csak mellékesen emli-I teltem, lehet hogy most as előbb említett lisztéit rímnysggaló urjk — engem egy kanál visbe (ojtanának, ha kijelentem, hogy a Unt nem kontár kezekbe való; hívatlanul kár egy órát is a művészetre fordítani.
De azért ha nem i« pengetjük a kobozt, nagyon is szabad a tavasz üröméit érezni s élvesni és sajnálatra méltó az, kit e legkedvesebb évszak nem lud ihletre ragadni, nem lelkesíteni.
Mert van e magasztosabb, lélekemelőbb az örök igaz természet ébredésénél ? Van-e fenségesebb, mint látni miként nö az olvadozó hómezökön a pázsit, mint Isksdnak a csupasz ágak rügyei mint bajnak előVn tavasz eső kedvee hírnökei az ibolyák ?
Oh, azok a szép ibolyák I
Hogy rájönnünk értük.
Hogy ne szerelné sz iljuság a virágot, hissen a költő is az mondja: „Mint a virág, olyan az iljuság 11"
Az ibolya és jácint, az egyik oly kedves megielenésü, a másik oly édes? bódító illata ; mindkettő a bájos kikelet virága.
E kél virág képezi az ifjúság szerénységéi és és elárasztó kellemet.
A szabad természetben a tavaszt képviselik, a
csodál, mert ujat tud moodani a régiről. Csakhogy | fővárosban a tavaszt divatot. A városiak divatot
csinálnak mindenből, még a termésiet adományaiból is. Mostaniban nem viselni ibolya vagy jácint csokrot egyszerűen gyarlóság, vagy töb b : szégyen, gyalázat. Nem ám mintha a virágok el* leni egykedvűséget lcárkostatnák — oh legkevésbé! Csupán mert divat és a divatnak nem hódolni ssörnyfl vétek.
Mindannak dacára volna es ellen egy aseréay megjegyzésem.
Mindenesetre s/épnek tsrtom a virágkadve-lésl, sőt igen szépnek. Addig — amig nem vlaksz ük túlságba. Egy-egy szerény kis osokor egy serdülő lányka vagy ifjú hölgy keblén, napernyő* jén valóban kedvesen oda llUk, de kocsissámra megrakni magát virággal: egy kicsit talán mégis sok.
Pedig van elég olyan dival-hölgy, a ki körülbelül igy cselekszik.
Elössör is van a derekára tűzve ssy olyan kis csokor, mely a balvállától a jobb csípőig terjed. A kalapja is csupa virág, as ernyőjere is egy kisebb malonuö nagyságú erősítve. Igy akkor tetőtől talpig csupa virág, ds rendesen íf m»ga hozzá egy valóságos kikelet, mely az ősz herva-dásat lukarja.
De hát az ízlés dolga és vannak sokan, kik a leliünőséget többre becsülik, mint a szerény egyszerűséget.
Es az urak! Hát "%ek mi okból terhelik som-lyukaikat ökölnyi csokrokkal ? — Talán emeli ss
Végeladás I!
ENGEli LIPÓT nagykanizsai bej. cég üvegkerrskedó üzlet lebonyolítási célból a* 1884. évi XVII. t.-o. 52. §. alapján a vigtladási enjedély megadatik, miről Engel Lipót üvegkereskedő, n.-kanizsui lakos értesíttetik. Nagykanizsa, 1899, márcs. 17. A városi tanács. Lengyel Lajos (P. 'H.) ti polfiraasUr.
Végeladás! I
(Jveg-, porcellán-, kőedény, és majolika tárgyak, lámpák, tükrök és képek
gjkr* srskan alul aáatssk el, mla • krsstfl tart.
i ■ 1
101-s
Nagy Kanisna, laulörlilk
♦rnj, mire csak idörtt vgn sxllkbégiink, meg vegyünk győződve, lldvrta dolgot fogunk cselekedni. •
llcgmlila mlniaxlerntik em» Nxavuiból vtláguHHn magérllmli mindenki, hogy a haza érdekében, a köx
Zala 20. aaám |S lap)
városunk közélete munkásainak lelkét la arra n magsabb, eszményibb bxinvomtlra, almi nem ixt'mélyak kllx<l«nt«k személyek* kel, Innem elvek u/ elvekkcl, ahol nem egyének, hanem vélemények, néxatek gyöx
lHtfh, márcsius hó 30 in.
virradt meg a politikai tavasz, azonnal hatalmaz pozsgás keletkezett a virulni kezdett a napi-irodalom.
Mit erdőhöz hasonlít, tele hatalmaz törzsekkel * a mi a legörven^jesebb. a inugy fejlődés ninca n fővárosra korlátozva,
érdeMtnm nem VHHV buknak el; a u liol a gyözö I hanem kiterjed az egész országra; és uem iienvedélytwséggitl, nem « vélemenyek el véltmiény elöli u*gliajlják « lobogói u li> cwpán it nagyobb vidéki városokban ha-
__. 4..', i it * , . , . . „ . uvAaiiii néittlek' iilml a közéleti llíisdnlam nem sok kisebb mezővárosban is találunk
nyomásává ke és ebül tireilméiiyesen ' " " i n a"*"""1 auauniam
SE, hanem fl«lnle, Igitx, Mllli.!'" ■ »'"*» I '
Mtándikkul, ittli<TUrfgng<M logftánk nélkül, nyíltan,ledallen arccal, Megértben mindenki, hogy - hibár nem mutatnak la rá it kormány tagjai nagyon jól Ismerik unokái
., ... .... . magasztos Agyért küzdenek • melyekben a
hanem tokom a küzdőkben itx agyinál UJ, f „ j^hivatollabbak i* meg.
iráni I Uxxlelttlwl és ragasikodait, • i tÍHüi«lré(tek veizik.
Vajba röglönö* lurdulutlal ml in bein- A *ajlö tényleg hatalom lelt. Hangsu-
csöppennénk iih ké* munkának sxájitiikodá', lyoxzuk aszót, hogy félre ne értesaűnk.
... _ . . . ,, .. . dlüliimallNkinlitN nélküli korszakába I Mi> kik a zsurnalisztikát választottuk híva-» viszonyokat, a melyek « ml kn«#l«ia.»k«l j ai|»ion.«iaNisasin« n^muii gunmubai ^^ nem akarunk fenhéjÍ2Ók |cnnj.
•Ipoiványuiltollák, iiwgiiióleiyéfilflk; tto meg., hiwttn hoxíá Vflgyunf{ M0|<va) hogy a
érilwli mindenki a mlnlixlttr hernádiéból, (—) f/yrnn O'tbttr tnun< hifit ma háttérbe álljunk * gyakran a legjobbat, a hogy a kormány a politikái küzdelem, «j A ni!dj/i/mmh/iU udhuztdlmlltellM mdm'iu mivel hírünk, névtelenül adjuk s névtelenül msnl dnlitkálinn f í (Iriíw i<t>ll ii kijwMdmanld* IJj/mt veszik, Tehát mi sincs tőlünk távolabb, mint (hthúl! tlhnjtltllt hidiii/iilnin tfluhanquloft Itb hogy önmagunkat Ünnepeljük; de t sajtó áltaMt ki a íwllhll om<lil(llf)lmi Népt>ÍH(ilő> mint olyan, mint fórum, melyen mindenki, l^ntk A nn/in m minit a vhléki ml/mldli akinek valami mondani valój* van, a nyil-mk.mMji Mitmhiin in (tíitk u lilltém ér- vánosság elé léphit; mint ezerszám, mely-fatlek mpji m'ilmliUrn lynl n legnagyobb dolgokat is létre lehet
Maga Uf/mi ihtlnif, alti a liéfümtii minit hozni; ez a sajtó, mely bizonyos mértékben
a kor történelmének lenditO kereke, megér-
kttkélet larén, tt Iiiih és nomael énlekdlmn fulyő munka minden vlstmnyábun uj kor< autkol akar lereinienl: u bekei munka kórsunkul.
Nagyon lermésasles, hogy h magyar kOlélat e rrmiiasanre Amik hatását legnlsO vonallwn olt lógják megérezni, a hul a meitsrek I Ike lev'kOawltnlenebbtlI nyomul be a munka éa a muukiíHok szellemébe, De hovadiamarább ineg lógjuk úreanl III, ■ gyu|lópontoktól távolabb ohÓ helyen m, Es ml rsmónynyel várjuk ia enn"k ax uj, békéi sifllleinnek ldn«rtugÓHÓl; meri bixony-bíiony woinoruiin kellutt rni'ir nem egytxer tiponxlalnunk, hogy a békétleiiMig, ii íren-vedélyesség, a harc, tt (ugyverek zOn-jr u
thiilnjmli<ii mnniill, iUIMőU II árukor a ktltí*tk*v1 tduitntnl kupin •Stiltiiji/unnh luiiriít:
Kúriminiik ifridni telkawtílw&t mi/*
demli, hogy ugy ünnepeljék, mint ez alka-ommal ünnepelték.
Az ünnep egé»z lefolyása olyan volt,
htinilltltlji y.jimmhM iwgvdlmlóilá, A pdrL hogy bízvást elmondhatjuk: az uj idő, az
iluüíltön thlvflití UtO'tlm tin in lilntllb
I fyivn Odlxtr tt hihiöíltifiÖ Iduirntlnl féhll at Mtölltm :
uj korszak tükröz VlOu ott vissza.
A miniszterek, különösen Széli Kálmán miniszterelnök, valamint a tObbi előkelőié. linrthn timlrr tij/j/M, Suldyy-Niimli/ii gmk nem clflk*lfl leereitzkedéasél jöttek a KlMimtlrl (ilji!f/ndm II mni mmdrn'ipnnk hírlapírókhoz, hanem mint munkások a iiii'dfldll n iiniuldlumot, iitni.ii/ HnvziMkl muhkdnokhot.
SMiÉJi " Ithinkomriit hazám mtjuiUdtáírt. \ kik egy Suli Kálmán lendQletea
mi tárosunkbin iamegiikasxlotta n munkát. | 'láhor, i nzavaít hallották, melyek apotheoziit zeng-
.... , u , ... ., , Vmnl mtundhutidnaalMmití^l tokfalHlltok igazságnak, eay üiiláeyi szellemdúa
Vijhi ez a itxinle raodás forduiallalL/,^, L«zódét és egy MktrU hatalmas nyilat-
klbonlikoxolt korszak emelné lel ami ( j JMtp4» rt *t«b(i(iHv&- kozmát, akr az igaz, erős én tiszta sajtót II \Plirtba. IJníf' /irnlénfíh/ Itóhort, aki a bevehetetlen fellegvárnak nevezte, azok meg
ilknállhalailanstgukat vagy bízmiy valami klvá |mf /' JM,U,,t >ieff fo#k Őrizni ez ünnep maradandó bunyó-
dna valaki rá wöfc Vi Mépm « »i)mma\l párt- mását. « «
ktlrbt, Az aktív politikusok és Qio tanitvi-
- nyai közt közösség létezik, a „törekvés kö-
A onUA llnnnnn zössíge. hogy a szt?r«lett hazát boldoggá
« sajio ünnepe. éH haU,maH!)á legyék. Kt volt „ a|aphan-
LélekemelO látvány volt n budapesti gulat o szép Ünnepnél, ez hangzott ki a sajlósxabudság minden beszédből s /%lszky Ágost képvi-
léin jól alt es nekik ? Alighs ludns vllsssl adni, és én réssemröl nem valami uép-Bek tsrtom hs s lérll. s leiti erő tulujdunosa Ilyen apróbb kokellériának hódol.
Meglehst, n*setem téves, de tudom, bogy vetem együtt lObben gondolkodnak igy.
En például nagyon neveisénesnek islálntm, ha | , l-élekenielO látvány valaki ugy rajzolni lel Iteraklesl vaxy Thezsust, újságírók egyesülete által
bogy kezében a Imnkó helyen virAgokat i irtana És a mennyire luresa dolognak találom ezt —
emlékére rendezett ünnep. Nemcsupán Széli selönek tökéletes igaza van, midőn áldomi Kálmán miniszterelnöknek és több minisz- sában amerikai híres vendégünkhöz fordulva, 7SSŰZrmmU t',0knr, ,er,áreának meKÍele"és«. ne"1 » képviselő- szerencséinek mondotta magát, hogy Mark
" Dl most "Lem észre, hogy mennyire ollér- hSl ™f,ni é< ?0|l j8l""lé'e' időben jött hozzánk midfln a
Kan tárgyamlél, hiss lulajdonkepon as ártatlan nem ^&mos el<5ktíl<3 képviselő részvétéit.-, és harc veget ért s béke és egyetértés ural-szende lavaazról nkurluni írni, a helyeit társa- nem is a székes fővárosnak főpolgármestere kodik u pártok közt. dalmi kérdésekel bolygatok, de hiába: én annyira és polgármestere által való képviseltctése, Ez a béke, ez az egyetértés vetette makacs vagyok, hogy ezt most már helyben éa nem a szellemi munkások elite-jének lenyit az Ünnepre; oz a béke, ez az egyet
g!?1t?' , | , gyülekezete, köztük Mark Timin, a világ-
Midón e sorok tráeához fogtam, a. a gondo- h rQ jró mint vendé, tet|K hunem
lat vetérelt, hogy tr>k valunii osinuB tavaszt ',. , ' ,, ' .
idyllt vagy a huavélröl; már a kis váalalom is az a 9W,lem w- mely ennél a symphoston-
késs volt. nál uralkodott; a szellem, mely az embere-
Ai elején egy általános livnszi Iráaissal ukar- ket a mindennapiasságl)ól felemeli magit
tam kezdeni. A ragyogó tavaszi nap sillött az sabb, tiszlálib , régiókba, mely az emberi
as illattal lelilett levegő tlb. slb.« azután ál akar törekvéseket met;nemesiti, mely meg.isztit tam térni a tulajnonképeni tárgyra, valami naiv
______ .. ... . , , . . ,„ , a salaktól és eszményeket teremt; ez a
ssarelmt - históriát ecsetelni és véglll kedves „ ■ , . ' , . : ! .,.
olvasóinknak boldog ünnopoket kivánni. szelltm volt az, mely a sajtószabadság idei
Hal bizony én ezt elmnl*?ztotlaiu; azt az előre ünnepét egy nagy eseménynyé avatta fel
kigondolt Irázlal sem jullalhatmn érvényre, — A és nagy fontosságot adott neki tárca elsjén taláncask valahogy- oda illeszkedett Fél évszázadnál több mult el azóta, volna, a végén már nem vonná magára a méltó hogy egy dicsőséges kor halhatatlanjai ki-
ügyeimet és hatása ép-n nem volna küzdötték számunkra ' a sajtószabadságot.
Meri igazán szép körmondat lett volna; éa, ... .. . tJ, , ,
jövő húsvétra bizonyosan leihasználom: A ra-1Abban ai <Jöben il hírlapirodalom igen gyogó tavaszi nap teliaiötl, az illallal lelilett le> szerény helyet foglalt el és miután a lor-vsgö sib. síb, a uog) most bevegzem. , radnlmat |egyveres erő győzte le és a sajtóra
Boldog ünnepeket kedm olvasók: J„ gúzsba kötttzöttség hosszú kora követke
értés lebegjen még sokáig nagyon sokáig felettünk I
Széli miniszterelnök Bécsben.
fíí/U r'öki'.lő osztrák politikus ifja. a. , Péstav CorresfióndenB"-netc a követhető fejtegetéseket:
c&écs, 1800. március 85,
Bizonvnyal nem kerülte eU figyelmünket, hogy az osz'rák németek aaj'óközegei a kiegyeaéak' tör-vényiavaslatnak úgynevezett Széli-féle formulája ellen intéseit támadásukat egyszerre beszüntették, míg a többség lapjai, löleg a csehek, maga Széli ellen, kezdenek állást loglatnl. Ez a feltűnő vátto-sás s nyílt isinen megfelel a kulis«sák mögött történteknek és b készülő eseményeknek. Itt nem csupán a mértékadó körökben, hanem a lakosság széles rétegeiben U gyózötl as a tudat, hogy a kölcsönhatás a monarchia két állama
zett, az csak nehezen fejlődhetett ; de alig | közt sokkal erössbb, mint közönségesen teltetlék
1899. mircziui 30-án
A magyar obslrukciól nem tekintettek ilt másnak, mint a dezolált osztrák parlamenti viszonyok
ezen tonloa tényezőit tegyék lehelövé az által, hogy oly hangalatot hozzanak leire az országban,
termetének éa mos>, hogy Magyárországon rendé-[a melynek következtében e/.ek szinte magukiól zett viszonyok ura kodnak, abban a szilárd meg- letesü nek éa lejtődnek tovább. Ekként fog a szö-győződésben vagyunk, hogy ennek az állagúnak vetkezeti idea áthatolni a társadalom minden az osztrák viszonyokra is vissza kell halnia. E rétegébe. A tizenöt év óla lotvó küzdelem ered-lekfnlelben tényleg a helyes utón van a kőzve- menye idáig az, hogjr Magyarországon sok helyen lemenv, habár sejtelme sincs róla, mily közel beszelnek j'öakarólag a szövetkezetekről, mert vaayunk az alapoa v&jlozáshoz. tudjak, hogy azok mily lényeges t»llételei a helyzet
A magyar miniszterelnök személyiségétől sok javulásának. Érzik immár országszer e, hogv a függ, hogy minő formákat fog magára ölteni a haladó idők szellemű okvetetlenül megkívánja azl, közelálló változás. Szeli Kálmánról jól tudják' itt, hogy u gazdasági eg\epületek ne csak a nagy- éa hogy nem fog beavstkoznLAtMztria belügyeibe; középbirtok erdekeivel tőrödienek, hanem térjenek de ép oly erősen meg viffinak győződve arról is, ki a jart kerékvágásból egy másik, kissé görön-hogy egéaz belolyásál érvényesíteni lógja, hogy jjyös litra is, foglalkozzanak a kisbirtok és mezei
Anszlriában is rendem viszonyok teremtessenek éa e po tban aztán azt hiszik, hogy inkább ro konszanvez a németekkel, miut a szlávokkal, Ez ktt önben bizonyos lókig igaz is, de éveduek, ha azl hiszik, hogy ez a rokonszenv lesz a döntő. Nem, — a magyar miniszterelnököt első torban
inutika&ok érdekeivel 's és karolják löl azokat Ez ma már általánosan szükséggé vall. a mit bővebben' megokolni feleslégés. Erre a magyar! larsud.-iimat az ■ példa ii hajtja, amit nyugilon la.unk, A szocializmus ■ kényszerítene a gazdakat ott is arra. hogy loglalkozzanak a kisemberrel |
az érdekli, hogy nyugalom e* béke legyen, és és igyekezzenek mindenkivel megérlelni, hogy a
csak másod sorban gondol arra: mily módon nagy, középbirtok es a kis embernek erdeke lehel azt veghez vinni. Enesüleseim szerint Széli közös. Ez a tudat es erős meggyőződés húzta Kálmán, ineg mielőtt kinevettetett volna minisz- létre az európai szövetkezeti mozgalmat ea ma ia
tereluökké, legmagasabb helyen kijelentette volna, ez éltető momentuma. Evek multán a haladás-
hogy a magyar »iszonyok tartós gyógyulására nak ez a hulláma is eljutott hozzánk.—
csak az esetben lehet gondolni, ha Ausztriaban is rende! csinálnak; de a gyógyuláshoz vezető eszközükről nem nyi átkozott. Keddre várják' itt a miniszterelnököt; jalenlete lógja megadni azt a lökést, mely lurraaba hozza az eseme« nyeket.
Nem hizelgek magamnak azzal, hogy Széli ur litkai ismerem; de ismerem öl magái körülbelü' bárom evlized óta s azl hiszem: nem lógnak meghazudtolni az esemenyek, midőn akcióját ró-viilen körvonalazni megkísérlem. Nezelem szerint mindenekelőtt a legbalaro ottabban hangsúlyozni I
A k izveleményt a szoc álitiak mozgolódás™ rázta löl. A tájékozottabbak belátják, hogy a szocializmusnak, azaz a szociális érdekeknek elö térbe nyomulását megakasztani nem lehel. A dolog természete, társadalmunk szervetele hozza ezt magával.
A híres angol író, John Stuart Mill, azt mondja egyik mlivuben, hogy a kicsinyek vedelmét a nagyoknak, a gazdaságilag erőseknek tuklapa-ai> val szemben az egyeafiles, a szövetkezés lógja lehe'övú tenni. Ez a tudat haj'ju a liberális világot ebbe aa irányba, ezért pártolják, umoga'jak
togj., l.ogy .beavatkozást, ne in atintiá'janak ue-jS RövelknMt olyanuk ig> ttkik köivel|wüí neni ki, miután ő a legkevésbe sem akar oly precedenst irfiMtak. Midői, lMlik ps lMSIllk „ahaH teremteni, mely alkalmilag Auszlrtanak a jogosul tsAg látszatát adna, bogy Magyarország belli
gyeibe avatkozzék. Ámde miután a gazdasági közösseget tartósan alig lehetne lentarlani, ba Ausztria alkotmánya az egyetlen I4.g-ra redukálódnak, mint a hogy most áll a dolog, éa miulan továbbá a belső béke helyreállítására a németek mellőzésével gondolni aein lehet; es miután végOl a monarchia ha'almi állását a belső viszonyoktól különválasztani nem lehet, — a politikai raison parauc-a lenne, hogy a nemei ek kletégilteasenék,
érdekeltek. Midöu ezt teszik és lessztlk, szabad elvüek vagyunk a szó legnemesebb értelmében, mert ez az iskola gyöngék védelmét és támogatását mindig legszebb hagyományai kőié számitolta. Ez az egeszséges alap, a melyre a gazdasagi és tarsadalmi rendet építeni kell.
A szabadság szóhoz két más jelszó füsödik elválaszthatatlanul: az egyenlőség és testveriség ! Ennek a háromnak egyűti kell maradni s ha ezektől csak egy is elszakad, akkor zavarok állanak elö. Magtörtént ez nyugatnak nem egy ma a
de a nélkül hogy ezt ál al a többi nemietiségek állam*ban, ugy.. hogy ma a kilejlett hátrányok elnyomottaknak tartsák magukat. A módot illető-' elhárításával foglalkoznak Európaszerte a müveit leg, m-ly szerint ez megcsinálni kellene, néhány1 társadalom jóravaló elemel és mindegyre nagyobb |
legbensőbb barátja előtt nyilatkozott a magyar
lesz azok serege, akik a társadalom jövőjét abban
miniszterelnök, nagy vonásokban. Mielőtt batáro- ^ l4ll4k> hoM 8 "zabadaág. egyenlöseg és lestvéri-sotl miniszter valságra kerül a tor, a császár i jelszavai regi erejükbe restauráltassanak.
egyik bizalmi emberének érintkezésbe kellene i A mi bajunk szemben a szocializmussal, lépnie a pártokkal és pedig azon az alapon, hogy specialiter az, hogy a mi azociálizmusnnk sokkal a német nyelvnek az összes koronalartományok-' inkább agrár, mini ipari. Az ipari szocializmusban szélesebb hat&ikört adnának, a nemzetisé-! nak nálunk ninct meg a kellő talaja. Ha baj éri geknek pedig az ö külön területeiken nagyobb |'az ipart, nem kétlem, hogy az visszahatásaal ter biztosíttatnék nemzeti irányban való kulturális j lesz az Ipari munkásra s erőiili mozgalmaikat, lejlődésükhöz. A nyelvrendelelet természetesen {De a mai helyzet még ezt nem tesaí aktuálisaá, meg kellene szüntetni és egy jó, világot törvény Ez a része a kérdésnek, ba nem is hallgat, álul helyettesítem. Mihelyest az előtárgyalások legalább szunnyad. De annál is inkább mutátko-eléggé előrehaladlak, a mi gyorsabban megtör' j zik az agrárszocializmus. Az agrár téren mutat-ténhenk, mint hiúik, a Tbun-kabinet beadná l kozó bajok, a jövedelem leszállása vissza hatott a lemondásit és egy igen jó nevű német gavallér j munkásra is.
bízatnék meg az íjj kabinet a'.akiiásával. Határo- Azt hltzem lebál, helyei ulon járok, a mikor sótlan meg ke I jegyeznem, hogy nem Chlumetzky | gazdasági egyesületeinket arra buzdítom éa ké-báróra gondolnak, ámbár s beke-akció körül rem, hogy loglalkozzanak a kta emberekkel. Ea előkelő szerepet az* ntak neki, az uj kabinetben | kiinduló pontom, melyhez lüzve szabadjon eg>-pedig alkalmasint á'venné az egyik tárcái. ' néhány észrevételt tennem ét ecsetelnem azon Ha ■< itt körvonslozott akciót sikerrel ke- irányokai, a melyekben én a gazdasági egyetüle-rsaztülviuik, — ét nekem nagy a bizodalmam' lektől a kezdemenyezést várnám, a sikerhez, — csak akkor ünnepelhetik'joggal Nézetem szerint a gazdásági ogyesüle'ek mü-innes is, tul is Deák Ferenc nlódaként s kfdese oda kell hogy tereitessek, hogy a talu az ö örökének hü őreként az önök miniszterei- bajaival is foglalkozzanak, otl iparkodjanak a nőkét. közmegelégedést emelni, a nép érdekeit fölkarolni
---Sem a mezőgazdaság, sem az állattenyéiztéa
. , , ., [ tokuzása nem elég egymagában, de a küzmüve-
1 (MJlitólfl mmM iío j) C7ÍU1Ú C liíl ltlh lődéí, a humanizmus terén kell haladni tovább a guuuagl BgJBUra es d wm [HUHU. L JO;űben. Uele ke,| lörődnank azon eszmeme-
| nelbe, hogy foglalkozzunk bizonyos fokig az isko-| Iával ia. Törődjünk a szegényügygyei és számla
Károlyi Sándor gróftól.
A gazdasági egyesületeknek jövőben sok olyan! Ián apró dológgal. melyet eddig nem akartunk
föladattal kell foglalkosniok, amelyekre eddig nem érlek rá. Foglalkozni kell nevezetesen a szövetkezetekkel. Ezt azonban nem akként erem, mintha feltétlenül szükséget volna, hogy a gazdasági egyesületek maguk csinálják és vezessék a szövetkezetek kl) önbüzu lajláii. Föladatuk nézetem szerint az, hogy a snőális és gazdasági elet
meglátni, holott Nyugot-Európában, a melynek nyomdokaiba lépdelünk, ezekre már jó ideje sok gondol fordítanak s a vezető osztályoknak az alantasak érdekeivel való törődést) idézte elö azt, hogy a müvein társadalom a nem müveit elemekkel szorosabban lüződött össze. Ez a kapocs, a mivel sokat értem el. mert fej eazteitck,a szolida
rilás érzetét. Nem kétlem, bogy ezen térre tépve, gazdasági egyesületeink iniciattvájának meglesz a kívánt eredménye.
A példa már meg van erre adva a Bodrog* közben, hol Mailáth gról aegise "lati, hasonio iráuyu kezdeményezés indult meg. Nemcsak hiteles fogyasztási szövetkezetek alakultak, hanem szervezel' és céltudatos uiunka indult meg a falu erdekeinek, jólétének, közművelődésének ét szellemének emelésérc, átalakítására is.
Mindennek megteremtése, illető eg keresztülvitele gazdasági egyesületeinknek xzép (eladat« volna. Falviunkban sok baj, igazságtalanság van s melyei nem a tőrvény oko'ott, hanem aa, h gy a törvényi lélreismenek,. nem ismertek, isgy lé remagyarázták. A jogszolgait tás, kőzígazg isleren nem találkozunk-e számtalan igazaagiaiait* s.lggal, a1 ininek eibAri áaaval a müveit osztályoknak kellene foglalkozni, de nem loglalkna >ak. Vájjon nem ludnáuak-e gazdasági egyesületeink videkenkint oly egyéneket kijelölni, kik szabad akaratukból vállalkoznának arra, hogy az embereket egyben ea másban oktasak, a népnek megadják a lelviiágo-iláat? Mit jelentene ni, hn itt-ott egy ügyvéd pap, birtokoa, vagy bertft vállalkoznék arra, bogy a népnek a helyes irányi megndjii, s eljár,on ügyükben a közigazgatásnál, vagy megmagyarázza nekik, hogy egyet dolgokban mi a közigazgatás köteleasege, -hol kezdődik az abuzut es a taluii ember miként tudja megvédelmezni magát Y Nem tsltljak-s már is, hogy épp ily politika gyakorlásában rsjlsnsk a közigazgatás javulásának legnagyobb biztosítéka ?
Pedig ba nagy ia a közömbösség, kellően megválasztva, tok ember akadna s gazdásági egyesülelek isgjai között, akt a t ídéken bodrogközihez hasonlu egy et megteremtésénél kén lenne közremunkálni es egy-egy vidék nui'ioa-adójakáp szerepéiui. Mily áldáa volna miodaa sa iUelő vidékekre t az egesz nemzet fejlődésére nézve.
A másik dolog, amin sulyl kívánok fcelyexni. a szövetkezeti mozgalom, a melynek sserintvtn a vidéken miud'-nütt a gazdasági egyesűit lükből kell kiindulnia. Erre nézve szabadjon kitérnem a legközelebbi múltban történtekre.
Tudjuk, hogy a törvényhozás a h'telaxövetke-setekrs törvényt alkotott, a melynek erlelMbsn a wövetkezelek hi öllel el letanek látva, azonban csak addig, míg nagyon sok hitelszövetkezet nem létesül, mert ha majd 1000-1600 alakul meg, skkor njabb hitelíorrásokrul ke'I gondolkodni esetleg novelláris törvény meghozásával, A do'og természete ugyanit azt hozza magával, hogy sa ily alakulások igen gyorsau le,lödnek. így »s ui törvény éleibe leptetésévo oly vidékeken m mos galom indult meg szövetkezetek lőlkarolására, hol annakelölle az es irányban lett kísérletek nem jártak sikerrel.
Minél nagyobb méri ékben terjednek a ionban a szövetkezetek, annál inkább szükséges less azok telttgyeleteröl, ellenőrzéséről gondoskodni. A kérdésnek léuyege aa, hogy aa országos központ, a mely át lógja venni aaon hitslsiővt^kr-seteket, melyeket eddig a hazai szövetkezetek központja keretében alkotni szerencsések lehel* lünk, mihamar érezni tOgja annak szükséget, hogy az e leuörzéa szempont iából Vidéki központokat alakítson, epp ugy, amint ea Nytira- Somogy-megyékben, Gyöngyösön, Miskolcon es a Bodrogközben már eddig is megtörténi, késstl Pesi megyében, Szalmáról! és egyébbbol,
Ezen központok alakítása körül is bálás tér nyílik a vidéki közvélemény vezetőinek, a gazda-sági egyesül* éknek.
Ezen központok feladata, hogy ellenőrizzék, ie ügyeljék a hossájuk szegődött mindennemű hitel, logyatstási es értékesítési szövetkezeteken fejleszuzék bennük az önsegélyt, a testvériség szellemét. Organizmusukat pedig ugy képzelem, hogy mindenik szövetkezet küld egy-két egyént a központ közgyűlésére, mely a nyo'c-liz tagból álló választmányt kijelölt. Ebbe a vála*iimán\ be a vidéki gazdasági ■« vesUlet it kiküldbet egy-két' egyént, ugy hogy vidéki szövetkezeti központ . révén a községi szövetkezei k, törvénthpló-ag. az országút szövetkezeti, központok öt*'* volnának forrva a megyével is, s gazdasági egyesülettel is. Ilyen szervezkedea mellett a szövetkezésnek minden formája megvalósítható a megyébe . Lehel csinálni hiiel-, fogyasztási-, értékesítő-, szőlf- és gabonaraktár-szövelkezeteket és lejszövet kezeteket is stb. Ha ezekuek lesz egy közös központjuk, a mely össze ügyeiket kezeli, őket idegen befolyá-
Nagy-Kanizsa oatltörtÖK
Zala 26. szám (4 lap.)
1899 március 90-án
■ok ellen megvédi, a helyen irányra oktatja, akkor a dolgok fejlődése fölött nem fog kelleni aggódni
Oda keli törekednünk, hogy a azOvetkeiftek ben a testvériség eszméje uralkodjék a nem az egoizmua, akkor a szövetkezetek egészségesek is lógnak lenni.
De a megyei központoknak van máa leiadata is, az t. i. bogy egyes ügyeikben a szövetkezeti tagoknak választott bíróképpen szerepeljenek, Erre az országos kö/pont nem volna képes. A szellemi vezetés, irányitá*, a békebiráskodás, a lolmerfllö bajok eloszlatása a vidéki központok kezébe volna leteendő.
Igy fejlődnék"véleményem szerint a Következeti eszme egészséges alapon. Ma nálunk százszámra vannak olyan szövetkezetek melyeknek csak neve az, mert ismeretlen nálunk ugy az igazi azöretkezeti szellem, valamint a szövetkezeti erkölcs. Ezek az u. a. népbankok és kötelékbe nem tartozó szövetkezetelf, melyeknek túlnyomó része uzsorával dolgozik. Mi pedig éppen az uzaora kizárásának módjait kereaaQk s erre egyedüli eszköz a szövetkezeti szellem egészséges kifejtése.
Ez az alap az a kiinduláai pont, a melyet bátor vagyok szivem mélyéből melegen ajánlani.
A szövetkezeteket cscportosilani kell vidéken-kint. Minden egészséges szövetkezetei be lehet illeszteni valamely nagyobb szervezetbe s azok a testvériség alapján állva, jól fognak lejlődni. Ha pedig a testvériség momentuma kihsgyalik, akkor nem caak aa anyagi, de az erkölcsi sikerek elérésére sem számilhatuok.
A város házából.
Nagy-Kanizsa r.
égő szivarral való kinézegetéslöl és egyéb sz ájtatos közönséget megbotránkoztató cselekményektől őrizkedjenek.
Ezen rendetet he nem tartói ellen az 1879. évi XL t. c. 78. prg. fog alkalmaztatni. Nagy-Kapizaán, 1899. márcz. hó 29-én.
DEÁK PÉTER a. k.
raadJrMkaplUaj.
Hirdetmény.
Minthogy az 1899. évi négy első hónapjában viselendő közterhekről és lődözendő állami kiadásokról^ szóló és az országos tör vény tárbau folyó évi luárcius héJ9 én kihirdetett 1899 évi I. t. ebe DVrt felhatalmazás aa 1899 évi jannár tói való érvénynyel lépett életbe: felhivatnak mindazon hátraiékoaok. kik mull évi vagy folyó évi már esedékessé váll sdóval vagy a kösadók módjára fizetendő egyébb kincstári tarozással hátralékban vannak, hogy tartozásuknak Nagy Kanizsa város adóhivatalánál azonnal annál ia inkább tegyenek elege', mert ellen esetben ölük sz öxszes esedékes tartozás az 1883 évi XLIV. tc. 55 és következő paragrafusai értelmében végrehajtás nlján fog beszedetni.
A városi tanács Nsgy-Ksnizsán 1899 évi márciua hó 98-án NEU ALBERT LENGYEL LAJOS
v. ellenőr h. polgármester
HÍREK.
1684. szám.
I. város hivatalából.
Hondáiét.
Kluevei**. A vallás- éa közoktatáaOgyi rendörkapilányi miniszter Kitár Károly söjtöri róm. kath iakola tanítót a zalaegerszegi állami e/emi népiakoláhos rendes tanítóvá kinevezt«.
— nialulérl elismerte. A valláa és közoktatásügyi m. kir. minisater Ur. RuzsU-ska Kálmán kir, tanácsos és tanfelügyelőnek, as A feltámadás a r. kath. egyházi körmönet al- 1897/8 tanévben lesjeaifott iskolalátogatások körül talmival a hivők ájlatossagát mélyen sértő bot-1 tnuizsitolt Qgybuzgóságftért elismerését f-jeste ki rányos tolongás elkerülése céljából egyetértőleg al n , . ,, , ,
r. kath. plébánia hivatallal a következő inléake-L ~~ rolgarwemertliiK gyaaza dések elrendelését tarlóm szükségesnek. I Nagy-Kanizsa város polgármesterét, Vécsey
Nagyszombat d. u. egyketled 6 Arakor tar- Zsigmondot, sújtó veszteség érte; édes-lando isteni tiszteleten a templom szanlélyében | atyja: vécsci és seölleösi Véúey István, a tebér ruhás leánykák, polgári gyertyás kísérők)n8gybecskereki ügyvéd. Toronlál-vármegye éa a katonai kíséreten (spalér.) kívül másnak „.OJ. i ,» - . , , ».. • „ .. .. • helyet foglalni nem szabad I törvényhatóságának és közigazgatási bizott-
A padsorok 8. első padja lönlarlatik a ható-! ságának tagja, marc. 25 ikén délután meg-ságok részére még pedig a bejárattal balra eső halt, 81 éves korában. Az elhunyt agg I ígérheti, m-rt a hadügyminiszter ez Idő szerint 8. pad polgári hatóságot: a jobbra eső 3 pad a {férfiú élete végéig rendkívül tevékeny és j szintén nem talá<ja a váró- kérelmét t- jeaitlieiiiiiek.
katonai hatóságok.részére. I nagytekintélyű vezérharcosa volt a lorontál-l ~ ^ 'f!al8,i
A padsorok kO'ött levő közép bejárai a lü- 61 . , ' , . . . ... .. , , van varosunkban ; a tűzoltó teatület zenekara és zollo téstület, hadastyán es aggharcos egyesület me8Yei es nagybecskereki KozugyeKiteK. a Hadastyán-E gyieté. Addig mig csa egy volt, számár tartatik lenn. | Magas életkora ducira teljes épségben tűrhető volt az allapot, de mióta kellő i« szóra-
A körmenet a templomból a Nádor-utcán, I megőrizte lelki és testi erejét- — A | koztatja a közönséget, szinte kétségbeejtő lett a Csengeri-u cán, IS-ütcán, városház-utcan és cinc-j szabadságharcot mint honvéd főhadnagy helyzet. A zenekarok ilyetén való elszaporodása tóriumon át a tempómba vezet. küzdötte végig és később osztrák fogságban maholnap gyülőlel'é lelte volna a zenet varoaunk.
• i. tű*. « i i j u , , ban. hnortter Oyörg
Özvegy Vkeey Ltvdnnl szülatalt bobdai űvar-tyánffy Eleonora és gyermekei ugymml: tiéh, nejével bobdai Oyertyánffy Margittal s gverme-k'Vkkel Lászlóval; Zsigmond, nejével runyat Só/dm. Horváth Elmával a gyermekeikkel Elemér, Ida éa Barnával; Oi*a; Jdt,özvegyült kiskálnai Kuti/ay Lajosné gyermekeivel Oyöz/t és Aodurrai; Camilla férjével hercegszőllösi StilU'*y Kálmánnal s gyermekeikkel Géza, Béla, Sarolta, Imre éa Eazterral ; és Qdcsy ; ugy a megboldogultnak testvére Ttrltia, férjével Varga Ferenccel, a legmélyebb fájdalommal tudatják, bogy forrón szeretett férje, illetve atyjuk, nagyalyjuk, apósuk, testvér* és sógora vécsei és zeölleősi Vecsey István ur, kőz- éa válló-ügyvéd, Toronlálvármegye törvényhatósági-és közigazgatási bizottsági tag, életének 81-ik, boldog házasságának 44 ik éveban f. évi marcias hó 26-ik napján délután t órakor, hosszabb azenvedés ulán jobb létre szenderült. A megboldogultnak hült tetemei folyó évi március bó Í7-lk napján délután fél három órakor fognak az av. ref. egyház szenartásai szerint Amerika városrész Széchenyi-part 2122|I6. számú gyászhazbol a nagybecskereki ev. ref. temetőben levő családi sírboltba Orők nyugalomra helyeztetni Áldás és béke lengjen porai feletti Kelt Nagybecskereken, 1899. év marc. bavaban.
— A Tártai IáérMI. A nagykanizsai Tártaekör márciua 24-én saját helységeiben társasvacsora melleit felolvasással és előadásokkal egybekötött eslélyt rendesett
— A vAraaegj* házákéL Zalavármegya közigazgatási bizoltaágáaak április 11-ére eső havi rendes ülése, tekintettel arra, bogy ag 1898. V. t. c. április 11-ikét nemzeti ünnepnek nyilvánítotté, az idén k vételesen ápriia 18-íin fog gaegtartatai. — Az állandó választmány a megyei házi pénztár által kezelt Oaazea alapokra, a tármegye, Zala-Egerszeg és Nagy-Kanizsa rend. tan. varosuk gyámpénztáraira Vonatkozó számadások felül>izagáista céljából április bó U-ikén, egyéb közgyűlési tárgyak előkészítése céjából pedig május 2-ikáu üléat tart. — A 'Örvényhatósági bizottság tavani'reudea közgyűlését mája* hó 8-án tartja meg.
— Eala-Eaernaeg a kaavédéial mai -ataaleraél. Folyó bó '24-én Betfy Lajos polgármester vezetése alatt Zala-Egeru«g varos kilaae tngu küldöttsége tisztelgett Fehérvárv Qéza báró bonvédelmi miniszternél gyalogsági laktanya felállítását kerve a képviselőtestület megbízásából. — A miniszter a polgármester beszéde aláu oda nyilatkozott, bogy a gyalogságnak Zala-Egersaa-gen való elhelyezését eznt'al annál kavjMtyié
A körmenetben való részvétel a következő
lyörgy a tüzo tó testület lőparaucs-
•A
sorrendben történik: A zászlóvivők ulán a hely-isinylödötl. — A boldogult veteite '«eg noka Ki;.mert« á veszélyt, * I. hó *i-ra ertekez-beli elemi fiu és leányiskola, a polgári liu és alapjAt a nagybecskereki relormftliis egyház- |«te hívott a.ybe, me^b«azelendO, mlke-leányiakola, tögymnazium tanulói, az aggliarcos' községnek, a melynek haláláig fögondnoka pen lehetne kot re*» zenekar helyeit egy jót le-éa hadastján egyesület, a tüaolló tesülel, íj volt. Megalapítója és hosszú idönát elnöke j A* ertekezletei! res<tvettek egyhangúlag
di?"i"d 'fne^r' a leh" volt a vármegyei Deák-pártnak is. Igazga
ruhás leánykák, kántorok, baldachin (menyeset)1 '
kin oi diák a hutalos íteletet a meglevő zenekarok lelett és nz újnak létesítését a következőleg
pap>ággit, körül a polgári gyertya* és katonai j .l®8Ía volt 8 toronlAlmegyei takarék- j lervesut. a Tűzoltó-Testület, a Mozdonyvezetők disz kísérettel. A baldachin (menyeset) ulán „'es hitelbanknak. Polgárin.-*!, lünket mar- umetkezesi Egylete, a Katonai Hadastyán Egylet hatóságok képviseöi, ( disz-saszad katonaság t-sjeius 20 lkán égésr. váratlanul lepte meg es a /.alameuyei Aggharcosok Egyesülete, lennévégre a hivő közönség. ] a (uvirut, melylyel őt súlyos beteg atyjához I "«k az uj zenekar alapitól, mely eifrosi zenekar ■ s«ÍD1c'óriu™ Náratánal az ele- hlvtftk haza Rögtön eUUuzoll 8 még éjet 'elnevezést kapna. Ezen tolsoroll.egyesül e ek évi mi éa polgári fiu és leányiskolák növendékei » , , ,. „ , . , , ,. aubvenliót adnának a senekamnk. a zenekar vi-városház-uicába kanyarodnak be ; a lőgymnázium ',s ,alalla i ae P»r naP muiva megnait
' sznnl rendel kez.<s*re áll-a neveset egyesületek-Ujusága pedig a Kazincy utcában a Üobfin házi A hétfőn végbement temetés igen impozáns nek, temetkezések, ünnepélyes kivonulások stb. elölt loglal álási. Az aggharcos'és hadastyán I volt; réüzlvettek azon többek közölt: alkalmakor, áltaiaban póloiná a tMiüleii zena-egye-ület a cinctóriumi lasorban vonul a lemp- Csdoossy Béla, Pdpp Géza és Demkő Pál | kart. A mennyiben - mint hiaszük — a város lom fő homlokzala ele és olt aként foglal állást, j orsz képviselők a Gvertváiiffu és Dánul tt"TuK' támogatásában részesiti a zenekart, hogy a templomba való bevonulás lehetőleg nka- . ., ' , , • , , , , ünnepélyes istentiszteletek éa körmenetek alkal-
dály és tolongás nélkül történhessék. jsaiaaok, az összes ntvaia ok es lestute ez., mAvul ZQUeknr
közreműködnék. Hogy azonban
Felhívom azon utcák lakólt. melyben a kör- Haláláról a család a következő gyaazielen-1 a zenekar ezen magasalib leUdaloknak méltóan menet elvonul, hogy az ablakon telteit kalappal,|tést bocsátotta ki; Imegfelelhessen, kellő kikepeztetéat kell nyerni-,
Kerékpárosok figyelmébe!
BndHpeati kerékpár Ualeteaa íelhagyása Tolytáii
uj és használt cs, és kir. szab. férfi- és női bambusz kerékpárok
mit: a készlet tart, iiAlaaa bámulaton olcsó áron kaphaták. A karekek naponta dáUlitt, a főtéren lavő dtvat Uzlatamban magtaktnthatok.
Tisztelettel KÓVEMDI KÁLHÁK
1
Nagy-Kanizsa oelhörtók
Zala 26. szám. (5 lap.)
mi csak ugy lehetséges, ha szakértő vezető van annak élén. Ezen karnagy illandó es olyan fizetésben részesülne, msiy neki állandó keresetet biztoeitaoa. A karnagyi fizetés biztosítására, a hangszerek bcs'érzésére és á zenészek esetleges dijasásara sz egyesQle'ek és a város állal nyújtandó suhventión kívül a párto'ó tagok gyűjtetnének a közönség körében. A nagy közönség pedig bizonyára szívesen meg lógja hozni a tőle megkívánt csekély áldozatot, bogy egy olyan zenekaralegyen a városnak, mely idővel annak díszére és becsülelére válik. — Részünkről melegen üdvözöljük ezen mozgalmat és szívesen közreműködünk, hogy a szép terv mielőbb megvalósítható legyej.
— Tanltik aévaagyarositása. Zalavármegye kir. tanfelügyelője, dr Ru-zsicska Kálmán kir. tanácsos, valóban példás buzgalommal és lelkesedéssel ind» totta meg tankerületében a tanitók név-magyarositási mozgalmát. A »Zalamegyei Általános Tanítótestület* elnökségéhez nagyon lelkes hangú átiratot intézett, melyben hivatkozik a megyei tanítótestületnek és a járási tanilói köröknek a névmagya rositás terén már régebben kifejtett dicséretes buzgalmára, és az ide vágó tuvábbi munkát ugy véli eredményessé éa egységessé lenni, ha a mozgalom a felvetett eszme méltóságának megfelelően a megyei tanítótestület idei nagygyűlésének keretében nyer méltó kifejezést. Így a kir. tanfelügyelő óhajára a névmagyarosítás ügye( a zalamegyei lanilóteslül t tapolcai nagygyűlésén a tárgysorozat egyik igen érdekes és aklualis pontja lesz. Az állami és államilag segélyezett községi népoktatási tanintézetek tantestületeihez e tárgyban külön felhivást intézett a kir. tanfelügyelő. — Őszintén örülnénk, ha lelkes buzgalmához méltó eredménye lenne megyei tanítóságunk körében az ismételten felszínre hozott névmagyarositási mozgalomnak,
— Országé* vA»Ar. Hétfői or-zágos vásárunk sokkal silányabb volt, mini rendes hetivásáraink szoktak lenni A belső vásár teljesen üzleltélen voll, vidéki ember alig volt látható. A nagy havazas elrontotta az utat és megrontotta a
József, Czolntr János és Hagy János; ellenőrző bizottság: Donássi Lás/ló, Ufenbtck Vilmos Taraszoeies Béla, Löwg Lajos és Wsisz Adolf A választás eredményének kihirdetése otán elnök az ülést bezárts. — Másnap este társssvacsora volt az Araay Szarvas szálloda nagytermében, melyen 70-en vettek részt. A kedélyes Iskomát a követkenök felköszöntöi fűszerezték : Rőten féld Lajos, Rőten feld Mikss, Dobrovits Milán, Ualvax Frigyes, Hoek Jáaos és Müller Győző.
— A vArlödl Márkusok Egy várlöldi család és pedig: Márkus Sándor és két fia: Sándor és tíyulá. á napokban Zala-Egerszegre akartak atazni. A tóleji vasúti állomásnál if}. Márkus Sándor bement a hivatalos helységbe és jegyei kéri.' A pénztáros azonban a pénztárhoz utasította öl, ott levén a jegyváltás szabott helye. De Márkus Sándor nem akart jegy nélkül távoz' ni, mire a pénzláios erélyes hangon kövelelte tőle a távozást, a liatal Márkusban 'ölpezsdült a göcseji vér. Kirán'otta a botjában rejlő tőrt éa nekirohant s hivatalnoknak, a ki a komoly veszélybe jutott, mert a másik Márkus-cseaete, késével fölfegyverkezve szintén berohant a hivatalba. A vasúti szolgák azonban idejekorán olt termettek és megakadályozták a vérengzést.
— RsgsiftUlt kórkáxi beteg Simon Pál 84 éves kovács legény Pincehelyről '(. évi január 17 én mint intluensásbeleg nyert a nagykanizsai közkórházba felvételt. Betegsége később tűdögyuladásbfl, majd pedig elmezavarba, üldözési mániába ment ál, miért is a kórház igazgatósága az alispán ulján kérelmezte a belegnet valamely országos elmegyógyintézetbe való átvételét. Mindeddig azonban felsőbb helyről ez iránt intézkedés nem történt. — Most már feleslegessé is vált minden intézkedés, mert a beleg éjnek idején megszökött a kórházból és — megtagyolt. Szombaton éjjeli 12 óra ulán jelentette a kórházi szolga a rendőrségnél, hogy .Simon Pál elhagyta szobáját és az ilemhely ablakán át megszökött. A beteg harmadmagával volt egy töldszinli szobában elhelyezve. Simon elhagyva fekhelyét éj léli 12 órakor kimen'. Társainak (eltűnt huzamos kimaradáaa és midőn bejött az ápoló apáca, ennek azt tudomására adtak. A kórházi ezolga és éa ápoló nyomban átkutatlak az egész épületei és az illemhelyen megtalálták a beteg papucsait s mivel az ablakot is nyitva találtak, azonnal tisztában voltak azzal, hogy Simon az ablakon át az udvarba ugrott és onnét a kerítésen át megszökött. Jelentési lellek az esetről a rendörségnek, mely azonnal el is indult as éjjeli pongyolában levő beteg felkeresésére
__ ^ A szombati
vásárt is. A marhavásárra, dacára a közlekedési I er5» h«<»*»aa>nba" nagyon megnehezítette a nyo-akadályoknak elég nagy volt a felhajtás. Fel haj- h?0***1 *» tény eg csak másnap találták meg az tátott 1013 szarvasmarha és 603 ló. melyekből ell™tel a ba8olal hegyaljában, hóval borítva -eladásra csak 121 szarva-marha és 68 ló került ™eglagyva.
Vevők rránylag eleg nagy számban voltak jelen' — Egy blrósAg szennyese. Ezen cím Alsó-Ausztriából, Tirolból és Stájerországból, kik alatt Perlakon 1895 ben Strausz Béla perlaki szarvasmarhák iránt elég nagy vételkedvel tanú ügyvédi írnok aláírásával ripiral jeleni meg, mely silottak, de élénkebb lorgalom nem fejlődhetett tele volt rágalmakkal a perlaki járásbíróság és ki, mert az el-duk túlságos magas árakat köve-1 annak vezetőie Hor/áth Csongor Jánoa ellen. A
kir. ügyészség és Csongor sajtópört indítóit a cikk mialt Stráusz ellen és a pécsi sajlóbiróaág. ahol a vádlott nem jelent meg, vétkesnek találta a vádlottat és rágalmazás mialt három havi fogházra ilélte. A vádlott levélben irla meg a tárgyalásról' való elmaradásának okát. Azt irta, hogy som téli
tellek.
— A .H«nkA«k*pz6
Kgyraaiet Kftz-Al'u áuos Munkás
gjüléar. A nagykauizsai képző Egyesület vasárnap Fisehel L-ijos egyesü I lett elnöíVoOklé-e al itt tartotta evi reudes köz-gvűIéséL Az elnöki megnyitó után Rottn/eld Lajfs!
i| kár felolvasta évi jelentésé', mely oly lelkes K"'".!" M,4tafc?1i'i«cs«n sazértnem lehel jelen fogadtatásra talált a közgyűlés tagjainál, lrngjr Ia 'A®?14.800-Alérl » W*"1 l^oUák
annak kinynniatását elhatározták, — Az évi zirszámsdisból megtudjuk, • hogy ai egyesület
| és elítélték incontumaciam; és másodszor is tárgya-I lásra került sz ügy. Ekkor négy hónapi f»gházra
nrnlt évi vigalmai és rendezett ' tánctanfolyamai*8. "Jj|J«|*«. b?»leU«k I »4d,0"»1' 'M a vaevonmérleg ismétnem akurt megjelenni, elővezellettek. A
tüntet ki. A jöví !)ea^01' Mtnmiségi panasz már tárgyalta a Kúria
981 frt' kindásn Il8;
ellenében 988 frt I rL—
fiikiadást s most Vidéki legutóbb megjelent száma a kővetkező létesített dslirda okozza, melynek céljára Ü60 érdekes köíleméayt tartalmazza :%„A megye székforintot s/avazoti meg a közgyűlés. — Elnökké j helyén levő összes hivatalok I. főuökeit arra közfelkiáltással fischti Lajos válaszúton meg kérjük, hogy bármely néven nevezendő közügyre ismét; sleluök ifj. Janda Károly lett, ki azonban vonatkozólag szíveskedjenek tudósításaikat direet a megválasztást nem fogadván el, Dobrorics Milán í hozzánk beküldeni, hogy azokat a többi lapokkal
683 frt 81 krt jövedelmezlek; 732 frt 76 kr tiszta vagyont evi költségelőirányzat tzorint lesz az egyesületoek, raeynek 26 kr bevéted összeg áll. A
s egyhangúlag elvetette. — Kérelrus. E-en cím alatt a Tapolca és
vigalomrendező bizottsági elnök által fog helyct-lesittetni; egyhangúlag választották meg Filot Imrét pénztárnokká, Rounftld Lajost titkárrfi és Rosenfeld Miksát számvivő ellenőrré: Választmányi tagokká a következőket választották; Klobosza Lajos, Molnár Qábor Puschofnhy Nándor, Eiehntr Sándor, Vidéki Jánoa, Nikiiser György, Segssdi István, Keller János, Horváth György bábuV'tö, Kecskés György, Mtts Lajos és Müller Győző, póitagok: Filipovies Bálint, Horváth György (cipész) Szívós Gyula, Livik
együtt és egyszerre hozhassuk. A vidéki lapok ezt a kis figyelmet — önzetlenül szolgálván a közügyet — mégis caak megérdemlik.*'
— gisbs4k<sillvMek nagy gy Aése. A magyarországi nagypáholy vasárnap tartotta évi nagygyűlését, melyre az összes hazai páholyok s a szomszéd államok szabadkömives-páholyai is küldöllez képviselőket. Az évi jelentes vázolta a szabadsőmivesség tevékenységét. A mult évben 61 páholy állott a nagypáholy fönhalós&gá alatt 3029 taggal. A páholykötelékhez nem tartozó .test-
1899. márciaa hó SC-án
vérek< száma körülbelül mégegysser annyit tea. A páholyok magánvagyona 106,000 Irt, a nagypáholy vagyona 263,000 Irt, a jótéiooy-alapokösszesen 484,000 Irtot lesznek kerek számban Erzsébet királyné szobrára a páholyok 12i0 irtot adakoztak, segélyesésekre kősel 30/>00 Irtot for-ditottak. A jelentések ludomásul vétele után ujabb három évre nagymestsrnek ismét Joannovita György nyúg. államtitkárt válaszlották s a többi választások is egyértelműleg történtek. A nagy mester ünnepélyes beigtatása fényes szertartások között tőrtént. Az ünnepi beszédet egy ismert iró tartotta. A .Szántsunk mélyebben' témát variálta. Altalános tetszéssel logadott -(ejtegetései során a társadalmi tevékenység minden ágában, a közéleti szereplés minden nyilvánulásában követendőnek jelezte e bölcs intelmet. A díszebéden Joannovits nagymester az első felköszöntöi s királyra és hazára mondotta. Szívélyes ovációk tárgyai voltak még a pozsonyi páholyokhoz tartozó osstrák, továbbá a magjelent horvát-sziavonorssági s a szerbiai küldöttek, akik testvéries egyetértéssel sorakoznék s magyar nagypáholy alá.
- Franki Móric xzAaaoló aatvéaz A siámoló művészet, ugy látszik, keserves kenyér. Legalább arra mulat Franki Móric esete, a ki sok viszontagság és többszöri öngyilkossági kiséret után sbbahsgyts ezt a mesterséget és állást vállalt báró Popper bécsi fatelepén. Uj hivatalában ismételten eö ia lépett már és betelve a vándorlással, valamint ss agyrendszerét nagy mértékben kifárasztó számfejtési tornávsl, most már rendes hivstásánsk él és igy bistos révbe érve, nyugodt élei elé nésbet.
- II. CalMba* Urhlef Columbus Kristóf, sz egri 60. gyalogezred őrmestere, annyiban különbözik jé birnevnek örvendő névrokonától, hogv. mig emez világrészekben átázott, ö leánysz.veket vet' be rohammal. A napokban a regimentet áthelyezték Losoncra és Farkas Mári 13 esztendős egri leáoy, a ki belehabarodott az őrmester ur hatalmas bajuszába, követve a népszerű nóta -refrainjét :-
...megyek a regime-it után! I utána meni a regimentnek, illetőleg Columbus I Kri-tótnak. Azóta nyoma veszett a leánynak és Hevesvármegye alispánja átiratban kéri a törvényhatóságokat. hogy ha megtalálják a szerelmes természetű leányt, értesítsék róla.
- A aoproal kél fej A sas Fried Adoll dr. eoproni ügyvéd beadványt intézett a városhoz a város tornya és a város pecsét cimerebea levő kél fejű sas eltávolítása iránt. A közgyűlést előkészítő tanács Simon Ödön töispán elnöklése mellett tartolt ülésében foglalkozott az ügygyei és rövid eszmecsere után azt javasolta, hogy az indítvány elutasító vélemánynyel terjesztessék s közgyűlés elé.
Allateicéaiaégüg)'. a vármegye ben a ragadós állati betegségek állása márciu* hó 22-éu a következő volt: Lipfsntx Hosztot 1 udvar. Rihkór : Kristóffalva 1 udvar. Ssriésséu : Bak 18 u., Gyertyámos 8 u., Halán 1 udvar, Keszthely 1 u., Széesi-Sziget 1 udvar, Zala Sst.-Jván 10 s.' összesen 6 köziég.
- (GUI LeAtty ki ti Aaa*llAa| Kgylst ni. nz.) XXXVI. rendes közgyűlését március 19-én tartotta Schwarz Ármin elnöklete Alatt; nagy részvétel melleit. As évi jelentésből kivesszük, hogy az 1898. keze ési év aa igazgatás minden ágában lendületes emelkedést mula1. A mérleg egyes tételei világórán hirdetik, bogy e*en intézet a syer qekbiatoaitásl eredménydusnn cultivalja. 1898. évben I0Í08 jutalékréaz, lul-nyomólag a fiatalabb korosztályból, lett leírva. Nász jutalékok és visszatérítések lejében 489,70228 koronát fizettünk ki. A 928,286-61 korona Hálálj eredményből 761,709*44 korona a mathema-tikaí díjtartalékhoz csatol tátott, melylyel as 4.W0,486'84 koronára emeltetett. A hivatalnoki nyugdíjalapra 4000 koronát szavazlak meg. Esen alap tehát 29,087*16 koronát tus kl. A fennmaradó 161, 677-20 korona alspisabálysserű javndalraazá-tokra a külön inrialéktilaphoz éa a náazjutalék felemelés! alaphoz csatoltstott, mely alap ez által 4(6,419*80 koronára jsmnlkédétt, A mérlegszerűleg kimututoll 4.724,417-80 korona vagyon fedezetet nyer jó jövedelmű budapesti házakban, melyek leírások után ),601,196*71 korona befektetési értékkel vannak felvéve, 1.226,601 18 korona takarékbetétekben, 1.361,696 korona 4{| os elsőrendű biztonságú értékpapírokban, továbbá kötvénykölesöaókb-in ée kiat-levő követelésekben. Dr,. Alexánder Bernát, a felügyelő bizottság elnökének elöterjésztért ia
ZhIh 26. arám. (0. JapJ
18»9 márczius M 80 i
ditványa a lelmentvény magadására, egyhangúlag elfogadtatott. Sohwar* Ármin elnökségének ÜO. évfordulója h lkai mállói az ez évi igazgatósági jelentéshez ogy a <öbbi igazgatósági tagok áiia aiáir' anláklap mell kelletett, melyben méiiattatnak azon érdemsk, miket 30 évi működése *lait aaerzr t, Esen emléklap tartalmának lelnlrasása viharos helyeslései lalálkosott. Miután még lemhenyt Dávid Endre tag indítványára, ki saép szavukkal szintén Schwaig Ármin elnök érdemeiről megemlékezett, aa igazgatóságnak és felügyelő bizoit»ágnak aóazUiotei ég rlismeréat szavaztak, a közgyűlés a* előbbi Mügyelő-bi-zotlsági tagokat egy évi tartamra újból megválasztott. A jegyzőkönyv liiielosltéaéra Diez Miksa és Nemest Henrik urak küldettek ki. A közgyűlés Scbwarz Ármin e nők élénk é te-lésével végződött. 106-1
— Llaaleaat a legjobb piidlotomano puha padlóra. És épp ezéri sok utan/ójs akid ugy, hogy löhbttfir meg őrién', hogy KisenatUdter-fele Linóleum helyett utánzatokat kaplak r vevők. Figyeiinaztetjtlk tehát a t, vevő közönséget, hogy mindig ét cakia Eiaens'ádter lele Linóleumul kerjeu a vatlovsg vedjegygyel.
— FaltAaC hátán. At ujshli kor vivmá nyai közölt kiejti utolsó hevet foglalnak el az are iiépileaére szolgáló eikitek. De iis a haladás a melyei a«un a téren a már világszerte elterjedt Dr. Sptlzer fele Maria>aruk»iiliu<cael tehetett elérai, egyszerűen hamu e'ot. E szeri Govorkovieh Janoa g\ógy«<erét'. gyártja Ka/ékcn; éa csodálatos módon már egy tégely iissinálata eltünteti a női arcról a máiloltokai éa a szeplő-ket. TeUizi a hutást a Diana Högypor ét különösen a Dr. Spitzrr tele Mária szappan hass-náls'a Bővebbet Ispunk hirdeié«ebet>.
— ftiidapeialre ráadnlók ügyeiméi lel-hivjuk a Lantos-léle •Arany -kakasa vendéglőre. VI. Gyár<utcs H szám, Andrasay-ut közeieben hol magát mindenki onhoncsm és jél érezheti, mert kitünö islet*-* ételek, tiana, valódi magyar borok szolgáltatnak tel, igen lUtanyoi polgári árakon. Aján juk •', olvasóinknak, hogy ba a fővárosba ut8>nak e kitűnő vendéglőt ne mulasszák el lelaeresnjj mely kü önben is a vidékiek találkozó hely. 106-1.
Kg; uae heMts bírtak Irgkltlafkk barna, éekáa; éa kerlenat vMékea, altér tgNtbea, ab ár laayákrt htaaitva, tsetlrg ptrwllitia la eltéé diaylt frltétrlrh amellett. Vraat aaáadékaaék atlvMks^e-aefc rlmtrlkrl Utlékrrgtr A. V. hlrértéat tné^áka taáapttl IV. Várl-alea I, k>l érit „Maaalapltia" Jrllar alalt.
Anyakönyvi hirek.
A atull hét halottjai.
Dtviéovtcs Ojiirgj rk. 1 ívm Mdaivti St.
Hurráik Fraaaitka férj. Satlti Jiuafai rk. ttaétl atjt
(tornán iniabil).
Palik Kint; rk. S arat takáea la.
DtaJás Jáaoi rk. tl ívta ftléaivat.
datW litráa rk. tt ina aapasámoa (lkiroa-BtráayMI)
Műtér Érttébal rk. 16 ivaa nidiglit laánya
Sípot Jótatf rk. I hiaapoa, cttlid la.
Farkú Ertaébat rk. IS tápot, UL ktstU Ittara (Kara
MtManél)
Kiamaár R.gint 6t». Uwy Dáviéaiisr. 78 évtt, mtgáaaé Taia Jéatt tl t, rk. n atpot, aaptsian la. italaiét (Íjait rk. 81 érts, sslg. orvot. Kllltaiaaa Fraataiaka isr. éO ivat, atyámé. Sípot Jut rk. I kéaapat, atptaámoa la. Pitar Ftrttca rk. 1 Marát, mttdotyttatU la KrMoblotU István rk. H Ívta gépiit.
ugyan ; de a bámulatos kflzvetetlenséggrl megirt élményekből és tapasztalatokból oly sokat meríthet az olvasó, hogy más leírásokból tízsznr annyi pénzért sem tanulhat annyit. Es nemcsak néprajzi szempontból, nemcsak mint rendkívül érdekes kalandok, csaták leírása tartalmaz nagyon sokat ez a mü, hanem valóságos lélektani tanulmány alapjául szolgál a mélyebben kutató emberi agynak. Aki megrendeli és elolvassa, nem fogja megbánni. Kapható a szerzőnél Mihályi Imrénél Veszprém-Vauaron Megrendelhető utánvétellel, vagy 2 forint beküldésével.
— Világposta a ólat tgjr laréibilytg-ajtágiiak, mtlj atk ttaö 1 ti lat Arany Mér rnrkuitáta alatt au>at mtgjtltit ásta kSrtttmiay, hogy ts tt agyadlll magyar ayalvta intg-|tlaa( nakltp t térou, a (trélbélytg- ia képes Itvalssdlap gygjtökti blsonyára aaaát ktlltmawbbta fogja tr.attnl, mini t lap tartalma rendkívül úritokon is taanlaágoa ia a Mbbl kileült a világon Itgnjabbaa magjaltat Itrilhilytgt-kot llstltata Itlrja a ábrákkal la Ismerteti. Miadan aaám tssaklvtl Mg Jngyants mslliklat gyaaáal irtiktt killflildl Iwélhélytgat vagy kiptt Itaaltaélapol Is tartalmaz. A lap, anlyatk nyomdai ktállltáaa li Igta calaos, ivl 2 frfirt mag. rtadalkatO a kiadónál: Kaludl Ztlgmoadail Badapttita (Mrsaabat-klrnt 18. ts) KrdaklodSkntk kívánatra mutat-váaysséaot aslvtaea hald t kladéblvtlal.
- Vártai Divat. Mikor a kélgytk divatlapot tálaaa-Uatk, ugytsélván válustaatok • ktllttt tddlgtlé, hogy ragy | a Ukarikoaté|, vagy as tltgaatla mallatl maradjanak, dt tgytalUal t katllt otak aséta lakai, aléta a Magyar kílgy-kététaig a Pártat Divat c. katlltp atfilyivtl tgétsaa a párlat lalit aaarliil AlUilk. At tltgaadákoa a lap ábrái atgIUk boni ta olvtaékat, aart tstk a kipak fotograáa után kiállt miaoltlti a párlat nagy mlittrmsk aintinkál-atk ; t lap óikkal ptdlg ntadasoa n.donaágnkról aaámot adatk, amit t divat, a raháaat, bttorial .Ualmiakák, lakát-btraadtsit, aaatal kOrUI Urtaitlt Dt a takarikowkgot la ItktUvi lasat t lap, a»rt aagytriaatal, tat biti fti ayiuin a Ulgytk ottköa kiaaltbailk SIMsikalkot a asanklvll a taarktesUtig ttglltégira van a kélgyaknak mladan tiran tanáoaadáml, btrétárlátnk taskSsliaivel atb. I divatlap minden tsáaákos agias Iv ngiayaulliklat ta vaa oattolvt
•...... elöli utáai ára agy nagy tdévrt 2 ftt .Paaü
B) A budapesti nyilvános gyepjnárveréaek értékmegbstározó bízott-ágában kösrejpüködik azzalf bogy teljesiti azon Indományos el' ris>. gálsloksl, melyek a megbízható alapból kiiedalé értékesiteahez szükségesek é< msgála aiaak eredményét a bizottsági tagokaik kellő időkea rendelkezésükre boe-átja
C) Alkalmai nypjt a gazdáknak és kereskedőknek; hogy termékük, illetve árnjok értéket ét alkalmazhatóságát illetőleg elfognlatl n azak-
I véleményt nyerhessenek, Ecélból et<állal lenvéas-I állatokról ayirt egész bundákat, továbbá bguda-reszeket és lürtöket ia, különböző szempontúkból I vald vizgálatra, nevezetesen : | s) Egész bundák vizsgálstánál kiterjeszkedik a minőtég iserinti osztályozásra, az *%jr* «iu/laé-gek tnly szerinti meghatározására, valamiül a inoaái és ezáritáira és ebből folyólag a n *á<i veszteség, víztartalom és a tiszta gyapju-nnyag (rendemeiil) megállapításra és ba kivánalos az egégz gyapjobnnda értékelésére.
b) Bündarészeknél felvilágosítást d a gyapja minősége és mely lorlinientnmba való tartózó tága, álkalma' hátósága, víztartalma éa reude mentjára nézve.
ej Moratlau állapotban eladni kívánt gy«p-jskból próbám 'sásokat eszközöl, hogy a vevő lássa, milyenekké válnak gyárilag mo-o t a la-poiban as illető gyapjúk, s megálUpitja azok rendementját.
d) Egyes gysnjumintákat (fürtöket) histologiai szempontból megbírál
Házaaaágat kMéllek.
Saadaik UatU (Z.-Egtraatg) — Kulit flitalUvaL 1 Aaatlbtig tol (8st.-Gytrgyvir) — Dtalsek Rtgiaéttl
A , Páriái Divat* ltlrlap"-at agytttt 4 frt 50 kr. Matatványasánot kiviaatra ktlá a kltdókivaUI.
retéfl Alkum A aaabadaigliiN itfonlilija. tlkal-máv'sl nam malantliatjuk tl Üastalt oltaaélak figyalmit nihil felhívni arra a félti tt irétkta mindsa magyar •aber toagurijia silklIOshsttUte kttatra, aaly kasáak flggat-Itaaitl karoáaak filaaásadaa ivfordalé|éra PaUtt Albam da slttt nagy anyagi áldoaattal adataU kl. A kottt tad-valavélag kJbatatlaa hulltak Itgaatbb vonatnék iipm-•Ilétéi nia aserist 100 dilit tirtaimaasa. laatri aipdalak mellett atgtalállak dihsn basánk lagjaltssbb tgaraSInsk A lírányi Korait, Rrksl Fenac, Erktl Sándor, Babai Jtaé l<éayi Kral. Slaoufy Kálaia, Uast F.rtac, MlkalOTick lidün, Zlaay Mnlé atb, kSskadvaltiigl dalait, aaanklvlt a kaviabi inatrt ntraúk dalalt Is, satlyak aaoabas érték ia hatia dolgibaa otak alyaa aagaa aslavaaaloa állanak miat ta aalitatt tátraik alkatátai. is Isliatal kiállított is Pittn Sándor Itpiktrllltbb arckipivtl dluitttt kétot é karaaa.
Uyercjr A magyar tSrtéaalta agylk érdtku altkjiatk imlikit tltvtnlti föl a TOrtintlvl Ktayvtár Ugatták 86. flaalt. Aldor lmn irta Btf tbbaa DOtt QyUrgy éUtéatk ia as l(U-ikl panasiliatdáaaak lirUattit. Nagy rakraaaasvtal, dt a lOrtéadtl . krtUka pártatlaa ItiMénl tarja tliak as alatt magyar asMliltata italiaak érdtku kipét Uawsdji, miat ltaa as tgyasarS Jobbigy lábét, a ■iga uabtrtigéból. a király ktévalt vitéaa is mlkip él tatáa vlasaa tuti a biatlommal mtly oly aagyaiáat ftfynrt Us ktsin. Aa tasaM, a malyirt kanolt, a mtgytr iobbágytág lilnibtdltiaa rakvsMaavlaktt kalU fSI a paraastvtair Iránt; 4a mm tukénll toa k klfltalin a«m válagatia mag, ttm aa Idét, malybea magyaliaalliatott volaa is aairt Irgalmatlaaal bakait ktlltll. I khjrnaka, m.lytt taanéja Zallltaaky Mlkály állimtltkáraak tjáal. balyaaktat mtfkapi kivvtl. Igta atipaa Írott Kipai it aagyoa caiaor tak. As tgiis kéayv arra vall, kogy aálaak ia lakat már aagyoa oleaia Jé kéayvakst kapai. Ara flsn éO kr it a Fnaklla-Tinnlal adta kl.
Aa a ravatbaa mnimllltll aaS augnadtl haW 4a kaphaté Placbal FUlp keay vkaraa-ktSéaébsa Ma«y-Eaalaa«a.
e) Tenyésztőknek az ezea szakma körébe tartósé kérdésekben felvilágosítást éa tanácsot adi t) A helyes oesláiyozásra és zsákolásr ■ nézve ntbaigssitast nyújt
D) Tenyészállat-kiállításoknál a juhok nyiró-sulya, valamint bandájuk értékére irá»ya ó versenyeknél felügyel a próbtnyírásokra és lovai bi sukhirálatrs álveesi a verseny tárgyéi k«pezö bundákat.
Ki Eladó és vevő köst fennforgó pőrö- esetekben asakértŐ közeg gyanánt igénybe veh'lő.
F) Feladata végül as ialézelnek a gyap a ismeretet tudományos irányban vizsgálatok és buvárlatokkal fejleszteni, «gybea|arra törekedve, bogy ezsel lehalöleg agyakoriálnak iaszobáljon. Esen tevékenyaégéről idöasakoakiat jeleaieaeket lesz közsé.
A D) és E) alatt felsorolt esetekben as Intézet kSaremüködeséaek igénybevételéből a földmiyelésQgyi minieter előzetes engedélyének kieesközése azükséges.
IRODALOM.
„Fmneiii sáuli alatt." Ez a cime egy 28 nagyives munkának, melyet Mihályi Imre irt és adott ki. Tartalmazza pedig Mihályi Bélának, az iró öcscsének kalandjait, miket mint a francia gyarmathó-ditó legio tagja élt át. Négy vitézségi ezüst-éremmel kitüntetetten, de testben, lélekben megtörten tért haza a 35 éves férfiú s jelenleg báty jánál, a mű szerzőjéné-van. A rendkívül érdekes munkát igen mellen ajánljuk megszerzésre. Ara 2 forint
Közgazdaság.
Gyapiuarin6alttf Intéart
Badapeiten V. Klotild utca 22. tz. alatt Magy. Kir. Gyapjuainőaltö Intézetet állítottak, melynek siervezeti szabályzatából a következőkei közöljük;
Az intézet feladata :
A) Az intézet a földmivelésügyi m. kir, miniaternek véleményező szakközege a gyapju-termeléareéi ertékeiitéaére vonatkozó kérdétekbea.
E minőségben, ha erre megbízatást nyer, kiküldöttje utján részt vesz az oiszágos juhte-nyésztcBreJvonajkozó irányelvek megállspiutsában; közreműködik az állami juhászatokhsn a gyapjas juhok 08ttalyozáiánál 1 a juhtenyésztés terjiu oktatólag ia működik.
Aa Elaa Magyar AltaUa** »»•-tealté Tlrsaaai f. hó 2S-én tartotta rendw közgyűlését, C<ekoniei Endre gr»f v. b. 1. t elnöklóae |mellell. As igazgatóéig jelentéeéböl (ölemlitjük a kővetkezőket:
A tttibiztositási Uzl*t rendkívül káron lelo-lyásshoz a jégbistoailási üslel oly peidá'lsn veisteséggel aaatlskosott, amely a társasagot még súlyosabban érínteile volna, ha aa igatgalóaág a jégkockázatok lehetőleg bőséges viszoulbialo-sitáarél már eleva nett gondoskodik. Igy as 1898. évi jégveezedelemtöl érzékeny veszteseggel ugyan, da a viizomblztoiitái révén mégis aránytalanul kisebb megrázkódtatással boatakostak ki. A jégvessteeég, amely a vissontbislnsitás nélkül 2.191,086 frt 01 krra rúgott volna, igy 772,178 Irt 86 krra saállt alá Vuamiatajégbialosiiasbsa akként a tlibiitoaiiási üsletágban it kitBnt már, hogy as elözö években folytatott tulságoe ver seny hatása alátt, a dijak leasallitáaa mar adáig ért el, hogy azok a viseli kockázattal többé arányban nem állanak a igy, a bistoeiló közönség jogos igényeinek megóvása melleit, a díjbevétel én a kockázatok egyenealybaa tartására kell törekedni A tüz- és siállitaaány-oeztály díjbevétele 1898-ban 6.488, 484 frt 95 krra rágott, vagyia egy év alatt 860,318 Irt 28 krral gyarapodott; viszont sz ez osztálybeli összea károk 1898-ban 4.108,112 Irt 40 krt tietek ki; mig at elöső évben otak 2.956,604 Irt 60 kr, A jégbiitositási diibevétel 2,026,288 irt 94 kr volt, vtgyii gyarapodott 1897. óta 282,698 frt 18 krral'-, a károk összege 8.726,718 frt 96 kr,. mig 1897-ben ctak 1.712,384 frt 91 kr. Mig a elemi ágakban a társaság 1898-ban a legkedvezőtlenebb eredményt érte el, addig at életbiztosítási ágban as igazgatóság törekvéseit szép siker jutal-maztaAz 1898. évi uj nyeremény 19.566.367 frt 42 kr, a biztosított tőke állomány pedig 1898-ban 129.819,204 Irt 67 krral emelkedett vagyia
Mgy-KanUaa imtttflrUik
UU 9(1 a/A in (T lap)
1HIIÍ), márczlua bíí 80 án
» rthíi.twi ín hu krritl hiMla lul u lnu/ikl álktw^iyl. Ai illlbiiltitiliii luloi mkoiém t)« íulyáisal lx»n Ami** léuyiiök pnllg oly k*d»* lAmi alakullak, luigy 11 u üilatág 7{IO,ilfl|! frt 87 kr nysrtaéget astaiutt, I#víiiiyii marimul «i alanti hltloiitáil uatUlym 7711,004 frt 8(1 kr »i»t'»tégéi i * további ki*dá*tikil ét 9litj[i> •laliályiieiU jaialékokal, t ytiiifílMéfi 44H,l0u fpi il krri *khmI Ii, Javulja a* iiaiiilAiág, hogy ki *dilig gylljlillt klIIUii UnaláhiTip INI' iittiíiiiliiMjnii immun f|>» rl*»»áiiy liláit IWa* tinik kt (19 l'viiit, A kit»«yMIA* • Jiiitiiéit imiomáeui vitt* » * (ttliiu'ilveliyt Hiliidon lfány» hűn ma.ailu Hajnlliltil jilinialU be »* ilntlk, Img* 1t álimumáiiyl liguk kiMIII (Hutai Mamit nifkkali, /<»»ltti»«ky llnttarl aréf padig Itninudult, A nugtlmidtli lulyskrs Ö*rtít»ll*y J»U«I és hűdül (fwtim lUrlkiililul váli*»tul iák«atitl *k«»gyülé» végeiért
CSARNOK.
A ntl mártírunk
tssbtdoa Anlka. (A Mtit)iiiM#htift'h(tl>) ""
IttSMH'Wéll tuiltak otUhtilultigni a eaapmák-hei, melyben üttlt aduw nltiiMtiU llwhuatitk a horvát IlMllkar.
A Itat »lev*tt, lnviélis kalont élftatttdU |il«« falhtut* a* h*ál»
lnlyt\i, a ragl utóul rtvasit liluit a koroim* k«lyis*gb*.
Halálra rémülten kamuink a duha| vltáiak I eoldotl »#ahlyá|ttk utin,
H'ilAayl bannal magival vtilt csak btol. OUállt ae nrnaiy »I4 és rliMgatvt pilitu* Ív A'. ugy bttltll liO'tá
—< i.fimtty ttr, JémWa alssasn * magyaruk bilorkodiak tieMeliiükei tannl önöknél » Vegyék *lh a* urak Araikat *» ignitiaák ni enyémhaa A toállUr btrugolUk ia kl|öa«ao<ltak. Fureain«k ttlnt («l, hujy ti«|nj|na II Utat,
— vUÍIIíh, rálogjv Itgyvarét a ,,togttdrtkrA" _______„-_,- ..
•géaa k*dély«*it kérdette, ii«gy attak hány al Ukhö, ümulgf! hangun íich m hogy lao'UMtk ai o»*iie« .
At egyik nvagle hédnuyooskántk nagyon j letaaMt a „hecc1...
A iktaailoi sitvttia te bal* komiéit he-1 sulnl
H.IAgyl haragnaan ráncolta ös«ts homlokát 4« Imitt itooin rlvalt rt a hetvnnkmlör?.
— Hiil'ja, hullt igy ar, mikor füiehbvalójt I beatel, ispiag.ia b* a máját, mert kQlOobeit en ttpaat om beeaaal a pit'lolylyal,
Meithókkanvt lia lgallált a kegyélten latén ítéletei fa elővették Arájukat
— Tekét — a«A t lUirgö toauahan Hallágyi
— mo«t nálam 7 Ara. Holnap icggal B Arakor találkoani lógunk .. Adtául..
Hátrálva ment kl a 9 tia»t Aa ajtoaat kivttlrAi beoaakták a aaa I u<ra
keitek. - -- - -IV.
gilR)«ly|(A talleg glgá'lilk lakA íllrka talárján, lalan aa n elillan
Hikei oitlndaanág mindaiitltt.,, t)«ak a tamatA'áruk mailalt laihong aa élet, AprmimaprO légáaykék, kamaai auhanuitk. mag néhiny aaArpyan kivaavii viconiiaaléil pstK^lluMia a hAhér-lagényak lábat tiliiii „ A flUsg a|ajin luraaa lAmag nuifitllik . A ininflli lalá inti, « ICh| iiékAbit van rali lépeget ii kAiápau, H'ébadoa Antaa n JnriviU Niélii) nialliiMlilt ii uhun la lk*aa, Nnnapályia knmm niagallffiával,,.
Htirillilinllt inménlélaN aukaaég.,, A pillogó fáklyák kiaérlellaMo darangA lényé oél ilmtAny iialaa katnuiaak faltl<ttlt pauganét|a viliiig .. (
A inMtirmnaágiit aaanvédA Utay arnáa a haéMéara'H agaat ihléllaéga rtiysg, aalve léaa* ggtti dé liu tl'igaii dubog, mari árat, lad|a, hegy Hillyaa laiiknli agarapé vn i„, — a aaaratétl, linédull kaaa érilakelntii ..
IJUliw lépték tél Italéd mag ekkor la. n>ak tlirallait m iaolyog, mikor keielajén magráadul* Ifkk a toinláa Itlélmaaan WMirgA lána ••amak .
Utl aem kall vIhmiIHhIiiI | ayugodi a lalkl. Ham irata,,.
Magtilfvagllriiyi il'an, lánloing'a JAn análdoiat a kihaa a gyAm ni gyM*díliaiiak*déli ,
Mlnll ktUalalih érnek a liltAhoa, annál aáppadiabb, ije*al(llib aa aré«<ltia ,
Térdil óiaiavarAdaib, a kél atHaa válla «<t taeo'iikuk, a atama nadvaeadn| kaad ..
M»g«it«ia*i méri végig aalva bálványa, a 0 a leaiijtó lakuilai alatt óaaitariiakad..
A káataala harát Ingja ftll —
ttegérkeaiek ..
A* l'eai*l kihirdetik .. MalArium .. Bitó.,, A gyáva ember alaél». tiyoraan falAutóalk a
NY1LTTÉK.
Kiadó lakás.
ZRINYI-utozai házamban 647, «z. Alatt 2 laké* i agy utctai A* egy udvari két axobából illó lakáa mallékhalymág-gal ögyütl mája* l»#r« kiadó.
in i
Eger Ignácz.
fjaptu lajdonoa ée kiadó ; f I a (! II K l, ¥ C I.Ó t.
110. Hám. tNtm. 107—1
Árverési hirdetmény.
Alulírott kiküldött v*gr*hajtó aa tttÖÍ, év LX
mire laijMan leleaimél, a „atealer" lakat* k*ai< kénéi* l*kar|a armVi., Oott.ummainm e*t I,, Haahadna An'oa áóbéelagénynytl a*
bátran kaeérkmlik a oaluoa miknr n hurkot torkán éral, klklijat „Kli*a * bt „I"
Tiihbtil nem tani hal
Piaakot káramkodáa rá * l*l*|e(... — — A klVáiiű'i napiiliriég oBiillk .. Mindenkit valami idérnnyomi. gyüór komomlorok, kuvnlwiik hánioan tonitaaak ;,„ Ululitloa ku>.lk Inthiigiil k ad ..
Minden olyan kiéért**!*-, bor/ailaliaii I,,
MáanapB órakor órlaal ágyu-bómbölée logadia a JtllVilcli-hadat.
A magyarok a „Percei-dombon" foglaltak állást, a horvátokvlaaviaa Diává jotb partjao.
HaUlmae, fóldhtnaeté esata-orkán volt **.
At óreg Agyu-atürnyeteg bugó morajláaaal , laorta a halált.
Fljdalinaaan hangrólt a lebukó halottak utoiaA vontain* j (tradt, lénytalon iiemelknak merev nézése .. olyan megható volt....
Aatáo agy aérlagylaló hórgéa, .. tajlól elnyalt aóhtj a — a ittak kiróppaot aa Alettolan porhüvelyből...
V* ami ünnepi komolyaág éa aaent méltóaig jellemexte a aPero*:-dninb" Téllalenainek lajtalan kütkS léséi éa tllatiaa )e leget lükróaótt vi.ua,
Hirtelen ha almaa vihír témail éjfél kórül... ÜMltog, dDrg aa ég lanéj* ..
A lak darekuktian oslkiirdiilnai, at tblaküva-1 gek Ijtiaiden aArilgntk. —
Aatán egy hatalaiM, egeimegreaaka tttó dübörgés... Pll'aaalnyi rtand ..
At iitsn haragja 4 lor.my.U'Oi érte...
A láng füleaap, baati* aa agéas alkotmányt éa. recstav* om ia egy Daakó* gerenda a nagy-harangra... Ugy letaalk „mintha aa ég fedele iitadna"... A aagyhtiang megkondul a véaaea "yíhiMoinbolaaiiaii éa aa aaagy kongás kétég-be*^|é tanai a hala adókat... Aa aasamiyok ke/a lkat tórdelva jajveaaekelaek, a katonák boloiaa aailk.'aódntk, a paraatlok komor egykodvüséggol bámulnak bel* u lobogó tüabe...
I)* srnkl sem lát munkához... — — — —
Mire u hajnal a<ürka.*géból alflvillanik a innp égő koroeuja : vége aa elamak hareáaak...
Kupon ruhájit, Inijlotl nggailyán vánsiorgott a tempinm «IJu *s a mint a.t a csonkn lüatólgfl iarouy«Hljut nézogeito, lelke mélyéből aóbajtutl fal: ,Hejlil,. ada* Tar«mlotn. értem már, hogy I miért liiinioiIái tpeg bennünket, mert létlenül néztük azt bogy tg^tormán torolja mag a te
i, o, itiX |-a érteimébén *a*nn*l küthlrré 'teái hogy a lélétiyei klr. jéréablroaag V.M I iHOl.aa, VégaéM állal Hoflaiann Béla ker**ktd0 kae.tbaiyl lakó* végrehajtaié javéra Haalal Jóaaef korasmá-rím molnárit lakot allén 10H Irt toké ée eddig 0**t*a*n ilfi Irt OS kr. perkőttaég kOvateléa ereiéig elrendalt i Mégitéei végrahajlá* alkalmával bíróilag lefoglalt é* Ilii írtra becsült sertéséi, malanok, lovas, ktaasreaám, kukorica kaaa, cau-lás-ktikorlaa, saalelO roeia, hordok, aaekér, efce, borona és pajtából álló Ingóságok nyilvános át', verés utján eladatnak,
Mely árverésnek a V.Mp 1000,g* kiküldetést rendelő végsaa folytán a lielyasioén vagyis Molnáriban végrehajtéat széiivedatt lakásénál dr (Uempaas Kélmtn ielp. ügyvéd kOabtojOtléval leendő teskOaltaért
|M«a d«l «s«r*liaa MA tó tk aajpJA-
aak dl. a. I öráj* határidőül kitüzalk s ahhoz a venni saándéko-sók * latinai oly Megjegyzéssel hivatnak meg, hogy | aa érintett ingóeagok ezan árveréaen aa léül. évi LX. 1, o. 1*7. IM érteimében a legtöbbet IgérOnek banaáron alul Is eladatni lógnak. A As *lárv*r*aendó ingóeagok vételára aa IHál. égy Uvl LX. I. o. 108. |-ban megallapitútt feliétalék .serini less kllUetendO. Kell Utenyén, IHIH). évi mtre. h» ttí. aapjé| HT.HMIDT JAN08 kir. bír. végrehajtó.

Háziasszonyok
próbálják a
Híjdin-T&nilliit
aiaéli asy.nltl aaiya ItliUokikban t. kaaaaUaa kl aéé aa i*m Untr (aga«ia«MltbJa. eMkk, laaaakk, igÉiÉjniSb éa a limiliia. k*ay«taw.k>, atat a SshoUa-vaalllia. H-l
1 boríték B tábláoakát tartalmaivá
oaak 10 k rajom ár Kapható ariaéea oisatega-, Huarksraakaééak** át ar.fa.rllk.a — Nagybani raktár:
WALTER és DUMMEL-nél
BUDAPEST, Alkotmány-utoza 29.
a (olytoa gyérülő, lehetetlen dühökben ftkleltnül ] midi bíróságod a yydnusiíyuf meg a kuiMimttUL topnrzékoló granie-árok undok üvüliéae, a aebe-1 Igasaágos vagy uram I tldassék a t* szánt sülteknek gyáva uyósaOrgése,.., fuldokló )aj- naved I... gaidjta... | Ka mialatt
Epp*n dél volt, mikor a harci ssivaj slaémult. Szilágyi sráaados paraaoaot kapott, hogy Kanissa lele nyomuljon slüre. A paranosot teljssitenlé kellett.
k*r**aiai vetett magára, vaatag, oahéa kOttyosapp gördült végig, barázdás, baosü-Istes orcáján.....
(Vka.)
tioUtr Jial.
V.
A nap már lehanyatlott. Néháay. biborasik még
át-átfurakodik
gyümölcs- utifaaor éa diazfik, legjobb fajok, szép erda törzsek. Kéazlet aok ezer példányban. Disz bokrok. OÍcsó árak. Kérjen árjegyzéket.
Meyne János,
fktakata tala|é*M*. IBM Napra*
Kaity-Kmiin* csütörtök
Zala 26. szám. 8 lap.)
1898 mixsios hő 30-án
KOYESDIKÁLMÁN
divat*, vámon éa női kéNSiienaU áriüiésn
Nagy-Kanizsán.
Van szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint a
tavaszi ós nyári idényre
raktáramat mindennemű hol- és külföldi
í, 1- IS napernyőkben
legizlésesebb újdonságokkal di^an felszereltem és minden szakmába vágó áru a legolcsóbb-tól a iegdrágábbig nálam beszerezhető.
Pórfl gyapotszövetek
a legnagyobb választékban, továbbá
Damast vászonáruk és Chiffonok, Függönyök, szőnyegek, butorkelmék
minden árban és kivitelben kaphatók. '
fftgj K&nixsán igyidüli gjárí raktár valódi Insbrucki Lódenszövetekből utazó és bycikli ruháknak höi^t és urak résiérR
valódi aslntnrtő isaoNékelsaték
síi, mm, mm, unt
aaiyucrü kivitelben.
Újdonságok férfi divatczikkekben:
Chiffon Ingek 1 frt 90 krtól feljebb
Fl^né I „ 80 „
Melyem „ * „ 4© „
■nttlat 1 „ 8© „
Gallérok, kézelők nyakkendők, esőernyők
a legolcsóbb árak mellett,
|
Battíst és vászonzsebkendők inalja t fit 50 M íef á
A oagjérdemü küzüaség airet jdiodÉtíl éi pírlfogM kérrr,
vagyok teljen ti aat elet tel
1
ifit io!
Legifjabb időben alapított 98
Fiumei Kávé Pörkölő Részvény-Társaság
egy nsgysaabásu telepet rendezett be Finméban, bogy olt *zy világhírű szabadalmazott aj mOduert, melynek nevezetesebb előnyeit, ill rövidesen felsoroljuk, értékesítsen :
,,a ksv^ssfc glr
úr fceMseeyHen
kBle reeSue-
rSnknél nrm-
eaak minden ne
mn alkalreeae
én' < é yw b jnm
rféaikm eean-
IsltaSlass Msrsa
Kiemelendő még, miszerint az Idézett előnyök mellett pörkölt kávénk hónapokon tt is változatlanul friss marad.
Számtalan elsőrangú vegyész, orvos es tudományom tekintély véleménye éa bizonylata megerősíti állításunkat, melynek hitelességéről egy kóstolópróba .ételével minden haiineeiony meggyőződést szerezhet.
Védjegy, össses hordó éa z'ák k UIdeményrinken fea'i védjegy alkalmaira lévén, kérjflk okvetlenül annak figyelembe vételéi.
Raktároo folyton friss pörkölés — 1 frt OO Ír rtói % frl NO krl|( kílogrammonkiat.
MT Tlszlaságért telje* azsvstesaág.
Maphai* Rs«j-Ksal>ska: Schwarz k Tauber, Nen ét Klein, Weiss k Schmldt, Deut-ch Lajos, Piaeber Ferenci. If) Fischer Ferencz, Toch Zsigmond, Berger, Adolf, SebwarU Sándor uraknál és Flelsehaoksr Józsefné czégnél.
Szabadalmas mddsssrttnk.- Belga. Dán, Franozla, Hol-and, Német, Svéd éa Norvégorizágokban rövid 4 éven át I fényesen bevált, felkaroltatott éa tért hódított
BÉRLET HIRDET MÉN Y.
A Slavoniában, Verőcze megyében fekvő votini uradalom bérbe adja a tulajdonát képezd Goleniő és Lugovih pusztákat, melyek a kővetkezőkből állanak és pedig:
290 kat hold 1207Q' szántóföld 100—3
118 „ „ 948 „ rét 66 „ „ 499 ,. legelő 9 u 11 1^87 „ gyQmölcslis és konyhakert 3 „ „ 1280 „ szőllő 13 „ „ 1003 „ udvar és egyéb terméketlen
területből, 1899. sieptensber hé 15-tél kezdődőleg IO évre.
A felsorolt területeken kivQl még legelőnek 84 kat hóid 1277 0° & szántóföldnek 97 kat hold 132 erdőterület kerül letárolásra és igy a bérlet 181 kat. hold 1404 öllel meg fog nagyobbodni.
Golenió puszta a szükséges gazdasági épületekkel és a bérlő számára szolgáló lakással el van látva, mig Lugovih pusztán uj gazdasági épületek építtetnek. — A bérlet tárgyát képező gazdaságok Slatina állomástól mintegy 7, illetve 9 kilométernyi távolságban feküsznek.
A közelebbi bérletfeltételek az uradalmi erdőigazgatóságnál
VOCIN-Iian (Slavoniában) hetekinthetők.
Nyomatott Fisohel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kanizsán 1899.